Vita:Zsidó vallás

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2022. március 31.

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Irodalmi témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2012. április 14.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Mitológiai témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Mitológia-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2012. április 14.

Mitológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Farizeusok

"Konkrét tanaik a Biblia szerint sem álltak olyan szöges ellentétben a korai keresztényekével, mint például a szadduceusoké – Jézus inkább a magatartásukat kritizálja" Erre meggyőző forrás kellene, mert ennek az ellenkezője az igaz. 37.76.111.12 (vita) 2019. november 15., 09:55 (CET)

4

A hármat ki kell javítsuk négyre az első mondatban.

https://en.wikipedia.org/wiki/Judaism

https://en.wikipedia.org/wiki/Christianity

https://en.wikipedia.org/wiki/Islam

https://en.wikipedia.org/wiki/Bah%C3%A1%27%C3%AD_Faith

Re.

Ha a szamaritánusokat és a bábizmus követőit is belevesszük, akkor már hat. Sőt, még ennél több is lehet. Itt szerintem nem a kis létszámú csoportokon van a lényeg, hanem a három főágon. – Milei V. ^vita 2018. szeptember 4., 13:32 (CEST)

Áskenáz vs. szefárd

Kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy nem kéne-e feltüntetni az ünnepek neveinél például az askenáz kiejtésformát, ha már Magyarországon a zsinagógák 90%-ban askenáz rítus és kiejtés szerint imádkoznak? Drkazmer 2007. május 4., 14:11 (CEST)

Írd bele nyugodtan, azt hiszem, viszonylag kevesen értünk itt a témához, minden segítség jól jön. Kérlek, máskor, ha vitalapra írsz, a legaljára írd, mert mindig az alján vannak az új üzenetek, és aki látja, hogy szerkesztve volt a vitalap, automatikusan ott keresi az új bejegyzést. Köszi. – Alensha ^üzi 2007. május 4., 14:29 (CEST)

Bocsi, jogos! Drkazmer 2007. május 8., 20:02 (CEST)

linkgyűjtemény

A cikkbe 5-10 linknél nem igazán szerencsés többet írni. Ha valaki ki tudja válogatni ebből a fontosakat, akkor hajrá... A formátumot is ki kellene javítani, soronként is, címenként is.

Könyvek

Vegyes könyvek

• Kempelen Béla: Magyar zsidó családok

(A 3 kötet egy könyvben kiadva, névjegyzékkel, képekkel)

• Braham, R.: A népirtás politikája - a holocaust Magyarországon

(Új Mandátum)

• Braham, Randolph L.: A magyarországi munkaszolgálat

(TEDISZ) 145 old. (kartonkötésben)

• Karsai László: Holocaust (Pannonica)
• Don Péter - Raj Tamás: Magyar zsidó históriák

(Anekdota lexikon)

• Orbán Ferenc: Magyar zsidó útikönyv

(Magyarországi zsidó látnivalók, történeti bevezetővel, részletes adattárral, turista útvonalakkal és sok színes képpel) angol nyelvű bővített kiadás is

• Raj Tamás—Vasadi Péter: Zsidók a törökkori Budán
• Raj Tamás—Vasadi Péter: Jewish life in turkish Buda

(angol nyelven)

• Vincellér Béla: Sötét árny Magyarhon felett. Szálasi uralma

(A háború és a holocaust utolsó hat hónapjának hű képe)

• Szentgyörgyi Ákos: Józsefváros zsidó arca

(Egy budapesti kerület zsidóságának története)

• Somodi Henrietta: Zsidók Bács-Kiskun megyében

(Az egyes hitközségek történetével és a mártírok neveivel, sok képpel)

• Jehuda Lahav: Sebhelyes élet

(A magyar származású izraeli újságíró emlékei)

• Gyürk Ottó: Horthy „zs” katonája

(Egy érdekes emlékirat, képekkel)

• Friedman Dénes: A zsidó történelem és irodalom kis tükre

(A mártírhalált halt újpesti főrabbi kitűnő összefoglaló munkája)

• Gaston Maspero: A zsidók ókori története

(Anno)

• Zsidó Budapest

(Lugossy László fotói, Esterházy Péter, Raj Tamás és Toronyi Zsuzsa szövegei, kötve, szép kiadvány) (Vince)

• P. Brestyánszky Ilona: Budapest zsinagógái

(Cicero)

• Benoschefsky Ilona: A budapesti zsidó múzeum

(Corvina)

• Ilona Benoschofsky: The Jewish Museum of Budapest

(Corvina)

• Gergely Anna: A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság tragédiája (Vince)
• Horváth László A gyöngyösi zsidóság története

Gyöngyös, Mátra Múzeum

• Szarka Lajos: A hévízi zsidóság története

(Hévíz város önkormányzata)

• Jakus Lajos: Zsidók élete 200 évig Pencen

(Szerző kiadása)

• A zsidóság szerepe Veszprém polgárosodásában. Tanulmányok (Veszprém megyei Hitközség)
• Matyikó Sebestyén József: Zsidók Siófokon

(Kálmán Imre Múzeum)

• Zelenák István. Tokaji zsidó emlékek
• Jacob Allerhand: A Talmudtól a felvilágosodásig

(Filum)

• Élijáhu Yesurun: Zsidó szabadságharcosok

(Filum)

• Nathaniél Katzburg: Zsidópolitika Magyarországon

1919-1943 (Bábel)

• David I, Kertzer: A pápák a zsidók ellen

(Ulpius)

• Élijáhu Yesurun—Simon Saroni: Jeruzsálem térben és időben (Filum)
• Martin Gilbert: Izrael története

(Pannonica)

• Dan Ofry: Izrael győzelmes hat napja

(Talentum) Dán Ofry: Egy évszázad tanúja (A szerző kiadása)

• Gereben Ágnes: Engedd el népemet

Zsidók a szovjetunióban (Atheneum 2ooo)

• Andai Ferenc Mint tanú szólni. Bori történetek

(Ab Ovo)

• Komoróczy Géza Holocaust

(Osiris zsebkönyvtár)

• Szita Szabolcs: Együttélés, üldöztetés holokauszt

(Korona kiadó) * Szita Szabolcs: Magyarok az SS ausztriai lágerbirodalmában (Velcsov Tud. Kutató bt.)

• Szita Szabolcs: Utak a pokolból (Holocaust dokumentumok)
• Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben

(B”nai B”rith)

• Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2001-ben

(B”nai B”rith)

• Alexander Grossmann: Első a lelkiismeret Carl Lutz

(Belvárosi Kiadó)

• Kovács András: A modern antiszemitizmus

(Új Mandátum)

• Kovács András: Zsidók és zsidóság a mai Magyarországon (Szombat)
• Kovács András: A különbség köztünk van.

Az antiszemitizmus és a fiatal elit (Cserépfalvi)

• Kovács András: Zsidók a mai Magyarországon

(Múlt és Jövő)

• Zsoldos Jenő: 1848 a magyar zsidóság életében

(Múlt és Jövő)

• Jakov Katz: Végzetes szakadás. Az ortodoxia kiválása a zsidó hitközségekből Magyarországon és Németországban

(Múlt és Jövő)

• Novák Attila: Átmenetben A cionista mozgalom négy éve Magyarországon (Múlt és Jövő)
• Karády Viktor: Túlélők és újrakezdők. Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után (Múlt és Jövő)
• Felix Zandman: Sohase hidd, hogy ez az utolsó utad. A holokauszt poklától a Wall Streetig (Múlt és Jövő)
• Blau Lajos: Zsidók és a világkultúra (Múlt és Jövő)
• Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944.

(Múlt és Jövő)

Honlapok

• UJS Hungary - Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete

http://ujs.jcc.hu

• Habonim Dror - Ifjusági szervezet

http://habo.jcc.hu

• JCC - Jewish Communication Center Hungary

Zsidó Kommunikációs Központ http://www.jcc.hu

• The Emanuel Foundation - Az Emánuel Alapítvány

http://www.cnwl.igs.net/~emanuelfound/home.htm

• Zsidó Szövetségek Tanácsa (CJF)

Több száz szervezet adatai, kapcsolatai http://www.jewishfedna.org/

• Zionist Organization of America - Amerikai Cionista Szövetség

http://www.zoa.org/

• Women in Green for Israel's tomorrow

http://www.womeningreen.org/

• Library of the JTSA - Az amerikai Rabbiképzõ könyvtára

http://www.jtsa.edu/library/

Múzeumok honlapja

• American Jewish History Museum - Amerikai Zsidó Történelmi Múzeum

http://www.nmajh.org/

• The Israel Museum Jerusalem - az Izrael Múzeum

http://www.imj.org.il/

• Jewish Museum Prague - A prágai zsidó múzeum

http://www.jewishmuseum.cz/

• Museum of the Jewish People - Diaszpóra Múzeum

http://www.bh.org.il/

• Babylonian Jewry Museum-Múzeum a babilóniai zsidóságról i.e.721- i.sz.1975

http://www.babylonJewry.org.il/

• Bécsi Zsidó Múzeum - Jewish Museum Vienna

http://www.jmw.at/ The Jewish Museum London - Londoni Zsidó Múzeum http://www.jewmusm.ort.org/

• Austrian Jewish Museum - Zsidó Múzeum, Ausztria

http://www.ping.at/members/oejudmus/

• Budapesti Zsidó Múzeum - Jewish Museum, Budapest

http://www.c3.hu/~bpjewmus/

• Russian-Jewish Immigrants Virtual Museum

Orosz zsidó kivándorlók múzeuma http://www2.ucsc.edu/~aefimova/

• Szefárd Múzeum - Museo Sefardi (Spanish)

http://www.servicom.es/museosefardi/

• Az ácsi zsidó temetõ története

http://www.c3.hu/~akiss/zstemeto.html

Judaizmusról szóló honlapok

• A Biblia térképei, történelme, irodalma

http://bible.ort.org/

• Online Encyclopedia of Judaism - Alapvetõ tudnivalók a zsidóságról

http://www.jewfaq.org/toc.htm

• Torah Trope Tutor - Tóraolvasás oktató site

http://www.mat.net/~ewackerm/

• Think Jewish education for adults - Oktató site a zsidóságról

http://www.thinkjewish.com/

• Sma Yisrael - Látványos, tartalmas vallásos zsidó website

http://www.shemayisrael.co.il/

• Convert To Judaism - A zsidó vallásra való betérésrõl

http://www.convert.org/

• Judaism's Truth Answers the Missionaries - A zsidóság válasza a térítõ misszionáriusokhoz

http://www.myvjpage.com/torah/bmoshe/

• Jewish Torah Audio - Multimédiás Tóra oktató oldal, napi magyarázattal, és sok más audio-video érdekesség

http://www.613.org/

• A zsidó jogról

http://jlaw.com/

• Hebrew Alphabet used in writing STA"M - A Tóra héber ábécéje

http://www.geocities.com/Athens/9587/alephbet.html

Héber és jiddis

• English-Hebrew travel dictionary - Angol-héber utazószótár

http://www.dictionary.co.il/

• Jiddis website - szójegyzékkel, sokféle adatbázissal

http://www.derbay.com/

• Virtual Shtetl - Jiddis városka az Interneten

http://metalab.unc.edu/yiddish/shtetl.html

• The Yiddish Voice Radio - Jiddis rádió online

http://world.std.com/~yv/

• Jiddis oktatás - Yiddish course

http://www.yiddishkaytla.org/

A Holocaust-ról

• A Holocaust röviden - An Historical Summary

http://www.ushmm.org/education/history.html

• Cybrary of the Holocaust - legnagyobb emlékoldal

http://remember.org/

• Holocaust names project

http://www.holocaustnames.com/

• Yad Vashem emlékoldal az Interneten

http://www.yad-vashem.org.il/

• Nizkor - történelem, kutatás - History and research

http://www.almanac.bc.ca/

• United States Holocaust Memorial Museum

http://www.ushmm.org/index.html

Közösségek

• Communities of the World - A világ zsidó közösségei

http://www.haruth.com/JewsoftheWorld.html

• Jewish Communities of the World - A világ zsidó közösségei

http://www.virtualjerusalem.com/communities/wjcbook/vjworldindex.htm

• haGalil onLine - the largest European jewish site

http://www.hagalil.com

• JewishNet - Largest Jewish website of Britain

http://www.jewishnet.co.uk

• Jewish Berlin Online - Berlin közössége

http://www.jewish-berlin-online.com/

• Russian Jewish Institute - Orosz Zsidó Intézet

http://www.judaica.ru/english/

• Slovakian Jewry Online - Szlovák és cseh zsidóság

http://www.chaverim.sk/

• Jewish community, Iasi - Iasi, Románia zsidó közössége

http://home.dntis.ro/~fce96/

• Friends of Kishinev Jewry - Moldávia zsidósága

http://www.kishinev.org.il/

• Jewish Students and Youth in Bulgaria - Bolgár zsidó fiatalok

http://193.68.245.3/boiko/

• Jewish Community in Poland - Lengyelország mai zsidó közössége

http://www.jewish.org.pl/

• LNT Guide - Jews in Poland - Lengyel zsidók

http://cyberroad.com/poland/jews.html

• Images of Polish Synagogues - Lengyel zsinagógák képei

http://www.igc.apc.org/ddickerson/polish-synagogues.html

• The Jewish Community of Hebron - Hebron zsidó közössége

http://www.hebron.org.il/

• Jewish Australia on the Web - Ausztrál zsidó holnap

http://www.wej.com.au/

• Jewish Ozzies' Inter.Net - Ausztrál zsidók honlapja

http://www.tmx.com.au/join/

• Shanghai Jewish Community - Shanghai zsidó közössége

http://www.chinajewish.org/

• Kehillat Beijing - Peking zsidói

http://www.istarnet.com/sinogogue/

• Jewish Thailand - Thaiföld zsidó közössége

http://www.jewishthailand.com/

• JCC Japan - Tokyo zsidó közössége

http://www.jewish.japan.co.jp/

• Images of Cochin - A kocsini (indiai) zsidók képei

http://www.crl.com/~subir/rushdie/cochin.html

• Hatikva Project - Zsidó szervezetek, közösségek, turista információ Stockholmban

http://www.algonet.se/~hatikva/english.html

• Jewish Community of Helsinki - Finn zsidó honlap

http://www.helsinki.fi/~aschulma/srk/home.htm

• NIK Nederland Jewish Community - Holland zsidósághttp://www.nik.nl/
• Judaica Site Argentina (Spanish) - Argentin zsidó honlap (spanyolul)

http://www.judaicasite.com/

• Jewish Cuba - A kubai zsidóság honlapja

http://jewishcuba.org/

• Constantia Shul South Africa - Dél-Afrika zsidó közössége

http://chc.org.za/

• Virtual Center Of The Sephardic Community

http://www.bsz.org/

• Sephardic Jews of Spain - Spanyol szefárd zsidóság

http://www.geocities.com/CapitolHill/Lobby/2679/

• HebreosNet - Kehila Virtual - Spanyol nyelvû zsidó website (Spanish)

http://www.hebreos.net/

• The Sephardic-Moroccan Page - Marokkói szefárd zsidóság

http://www.jewishglobe.com/Morocco/

• The Abayudaya Jews of Uganda - Fekete zsidókról

http://www.us-israel.org/jsource/Judaism/uganda.html

• Black Jews - Fekete zsidó közösség

http://members.aol.com/Blackjews/

• Saduades - Portugál szefárd zsidóság története - Portuguese Sephardic History

http://www.saudades.org/

• Jewish History of Suriname - Suriname zsidóságának története

http://www.cq-link.sr/personal/debye/index/

• Chabad Lubavits Site

http://www.chabad.org

Kereső

• Maven Jewish Search - Zsidó keresõportál

http://www.mavensearch.com/

• Window to the Wall Live - A Nyugati Fal élõben

http://www.thewall.org/

Újságok, magazinok

• Szombat

http://www.c3.hu/~szombat

• ALEF - A Zsidó Egyetem Ifjúsági Folyóirata

http://www.jcc.hu/orki/alef/

• Israel Wire News - Legfrissebb hírek Izraelbõl

http://www.israelwire.com/

• Haeretz Daily - Izraeli napilap

http://www.haaretz.co.il

• Jerusalem Post - Izraeli angol nyelvû napilap

http://www.jpost.com/

• Teen-To-Teen - Izraeli angol nyelvû ifjúsági magazin

http://www.ttt.org.il/

• The Jerusalem Report - Jeruzsálemi kéthetilap

http://www.jreport.org/

• Jewish Telegraph Agency up to date news - Zsidó hírügynökség

http://www.jta.org/

• The Jewish Magazine - Független zsidó magazin

http://www.jewishmag.co.il/

• Jewish World Review Daily Magazine - Napi frissítésû zsidó hírmagazin

http://www.jewishworldreview.com/

• Baltimore Jewish Times

http://www.jewishtimes.com/

• Jewish Post of New York - Kulturális és hírmagazin

http://www.jewishpost.com/

• The Jewish Week - Magazine serving the Jewish community of Greater New York

http://www.thejewishweek.com/

• Forward - New York Jewish Weekly - Nagy hagyományú, tartalmas amerikai zsidó hetilap

http://www.forward.com/

• Jewish Bulletin of Northern California - Tartalmas kaliforniai zsidó magazin

http://www.jewishsf.com/

• The Jewish Journal of Greater L.A. - Los Angeles és környéke zsidó magazinja

http://www.jewishjournal.com/

• Jewish Chronicle - Brit zsidó magazin

http://www.jchron.co.uk/ Jüdische Rundschau Schweitz - Svájci zsidó hetilap http://juedische.rundschau.ch/

• Tribune Juive French Jewish Weekly - Francia zsidó hetilap

http://www.col.fr/tj/

• Jewish Bible Quarterly - A Zsidó Bibliatársaság lapja

http://www.jewishbible.org/

• Jewish Family & Life! - Újság a zsidó életrõl

http://www.jewishfamily.com/

• Sparks Jewish E-zine for Kids - Zsidó magazin gyerekeknek

http://www.sparksmag.com/

• Women in Judaism - Nõk és a zsidóság magazin

http://www.utoronto.ca/wjudaism/

• International Jewish Monthly

http://bnaibrith.org/ijm/

• Beis Mosiach Weekly - Hászid hetilap

http://www.beismoshiach.org/

• The Scribe - A babilóniai zsidóság magazinja - Journal of Babylonian Jewry

http://www.dangoor.com/scribe.html

Egyéb média

• Israel Radio International - A Kol Yisrael rádió

http://www.israelradio.org/

• Arutz Sheva Israeli National Radio - Arutz7 rádió online

http://www.a7.org/

Kashrut, receptek

• Kosher cooking - Kashrut, recipes - Kóser konyha, receptek

http://www.koshercooking.com/

• All-Kosher Index - Minden a kóserságról

http://kosher.co.il/

• Kosher Info - Heti magazin a kóserságról

http://www.kosherinfo.com/

• Jewish Food recipes and articles - Receptek és cikkek

http://www.jcn18.com/scripts/jcn18/paper/Index.asp?ColumnID=43

• Kosher Asian Recipes - Ázsiai kóser receptek

http://www.kashrus.org/recipes/

Izrael és a Cionism

• Israel Activist Center - A cionizmusról és Izraelrol

http://www.uwm.edu/StudentOrg/TAGAR/

• Ahavat Israel - Vallásos zsidó website Izraelrõl

http://www.ahavat-israel.com/

• Golan Heights Information Center - A Golan fennsík hírei

http://www.golan.org.il/eindex.htm

• Virtual Jerusalem - Virtuális Jeruzsálem

http://www.virtual.co.il/

• Weather Report Israel - Izrael idõjárásahttp://www.jpost.co.il/Weather/
• Flag and symbols of Israel - Az izraeli zászló és jelképek

http://www.crwflags.com/fotw/flags/il.html

• IRIS - Information Regarding Israel's Security - Izrael biztonsága

http://www.netaxs.com/~iris/

• KibbutzNet - Izraeli kibbucok hálózata

http://www.kibbutznet.com/

• Jewish Agency for Israel/World Zionist Organization

Cionista Világszövetség http://www.ja-wzo.org.il/

• Magyar Ole (bevándorló) Honlap

http://www.geocities.com/SouthBeach/Surf/8021

• Peace Now - A Békét Most kampány weboldala

http://www.peace-now.org/

• What is Hizbullah? - A Hezbollah története

gopher://israel-info.gov.il/00/terror/960411.ter

• Syrian Support for Terrorism - Szíria által támogatott terrorizmus

http://www.state.gov/www/global/terrorism/960725.html

• Yellow Pages Israel - Izraeli cégek telefonkönyve

Hebrew/héber: http://www.yellowpages.co.il/ English/angolul: http://www.yellowpages.co.il/yp/yp.cgi?lang=E&clear=1

• Zsidó zene

http://www.jewishmusic.com/

• Reb Shlomo Carlebach - Tanításai, zenéi

http://www.shamash.org/judaica/rebshlomo/

• Jewish Music store - Zsidó zenei áruház

http://www.jewish-music.com

Történelem

• Center for Jewish History - Zsidó történelmi központ

http://www.cjh.org

• Jerusalem Mosaic - History of the city - Jeruzsálem képes történelme

http://jeru.huji.ac.il/open_screen2.htm

• Dead Sea Scrolls - A holt-tengeri tekercsek

http://metalab.unc.edu/expo/deadsea.scrolls.exhibit/intro.html

• Qumran - Die Rollen vom Toten Meer - A holt-tengeri tekercsekrõl németül

http://www.uni-passau.de/ktf/bibel/qumran.html

• Institute for German-Jewish History - A német zsidóság története

http://sti1.uni-duisburg.de

Genealógia, családfakutatás

• Jewish Genealogy - Zsidó õsök felderítése

http://www.jewishgen.org

• Yahoodi - Famous Jews Interactive - Híres zsidó személyek

http://yahoodi.com/famous/famstart.html

• Árpád.com - Magyarok világszerte

http://www.arpad.com/

Antiszemitizmus

Szükséges beleírni a cikkbe az antiszemitizmus linkjét? Az antiszemitizmus nem vallási, hanem "faji" alapon különbözteti meg a zsidókat. A kereszténység cikkben sincs link a keresztényellenességről. Isten 2005. május 31., 01:24 (CEST)

Lehetséges, hogy a történelem során volt vallási antiszemitizmus is. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 12., 08:30 (CEST)

Ha jól tudom volt. Antijudaizmusnak hívták. Ez az ami a vallási alapon különbözteti meg a zsidókat. Lényegében 3 formálya van tudomásom szerint: Antiszemitizmus (Faji alapú, Sémi nép ellen); Antijudaizmus (vallási alapú, zsidóság ellen); Anticionizmus (Izrael ellenes, cionista eszméket "elvető"). – Vadun ^vita 2008. január 22., 23:45 (CET)

Dear Vadun,

ha jól értelek azt mondod, hogy az "antiszemitizmus" három formája az antiszemitizmus, az antijudaiuzmus és az anticionizmus? Nem akarok kötekedni de ez így értelmetlen; már csak azért is, mert az általuk ellenzett dolgok között sincs szükségszerű kapcsolat a mi fogalmaink szerint. Az antiszemitizmus, az antijudaizmus és az anticionizmus három különböző dolgot ellenez, ez a zsidó nép, a zsidó vallás és a zsidó állam. A mi európai mentalitásunk szerint itt három, egymástól független fogalomról van szó. Más gondolkodásmód szerint nem feltétlenül, például az ószövetségi zsidó gondolkodásmód a zsidó népet és a zsidó vallást nem különbözteti meg. De számunkra itt három különböző eszméről van szó. MaXX ^vita 2008. január 25., 15:51 (CET)

Olyannyira, hogy létezik zsidó vallási alapon álló anticioniszmus is, ami elveti a (szekuláris) zsidó állam eszméjét. Öket igen paradox lenne antiszemitáknak nevezni.

De a nyugat-európai (szélsö)baloldali körökben divatos anticionizmus mögött sem valószínü, hogy antiszemitizmus húzódna meg, mert ugyanezek a körök militáns antifasiszták, antirasszisták is egyben. Oszi ^vita 2008. január 25., 17:48 (CET)

Izraelita vallás -> Judaizmus I Zsidó vallás

Sziasztok!

Nem volna jobb az "Izraelita vallás" helyett Judaizmust vagy Zsidó vallást írni? Az izraelita és Mózes hitű kifejezés inkább a 19. században és a 20. század rendszerváltozásáig volt használatos, amikor a korabeli zsidóság is így nevezte önmagát (pl. IMIT = Izraelita Magyar Irodalmi Társulat vagy MIOK = Magyar Izraeliták Országos Képviselete). Ma a különböző kifejezésekben inkább a zsidó szóval definiálják önmagukat (pl. MAZSIHISZ = Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, OR-ZSE = Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, MAZSÖK = Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, MAZSIKE = Magyar Zsidó Kulturális Egyesület). Való igaz, hogy a MAZSIHISZ-en kívül a másik két bejegyzett zsidó vallási irányzat a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség és a nemrég megalakult EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség), de mindkettejük nevében inkább a múlthoz, a hagyományokhoz való erősebb kötődést fejezi ki az izraelita szó, önmagukat e közösség tagjai is manapság zsidóként definiálják, nem izraelitaként. Az izraelita szót a nem zsidók közül azért szeretik előnyben részesíteni, mert sokan félnek a zsidó szó használatától, úgy érzik ez sértő lehet, azonban a mai korban élő zsidók számára e szó egyáltalán nem az, az izraelita azonban felettéb furcsa. A Mózes hitű még vicces is :) Az angol nyelvű szövegek is a két fenti változatot használják, Judaism-nek nevezik a vallást és Jewish studies-ként a zsidó vallásról szóló egyetemi tanulmányokat. A két elnevezés közül szerintem a zsidó vallás volna a legátfogóbb, mert szűkebb értelemben judaizmus alatt a II. Szentély pusztulása utáni adott körülményekhez igazított zsidó vallást értjük, mely mind a mai napig jellemzi a zsidóságot. (Ezt megelőzően azonban a zsidó vallás különböző irányzatokból állt pl. farizeus, szaduceus, esszénus). Ugyanakkor mivel a mai kor zsidó vallását, a fent említett judaizmus foglalja magában, így leginkább ezen a néven szokták emlegetni.

Zoli Szamszara 2005. augusztus 11., 13:35 (CEST)

Szerintem is jobb lenne a Judaizmus, mert a másik kettőnél is egyszavas kifejezéssel élünk (kereszténység és iszlám, nem „keresztény vallás” és „muszlim vallás”.) Alensha  * 2005. augusztus 11., 15:09 (CEST)

Szerintem is Judaizmus. --TG® 2005. augusztus 12., 12:16 (CEST)

Konzervatív judaizmus

Ők ugyanazok, mint a "status quo ante"-irányzat? Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 12., 08:31 (CEST)

A magyarországi Status quo ante irányzat a 19. század végén történő ortodox-neológ szakítás kapcsán jött létre, illetve maradt meg a szakítás előtti állapotban. Ők nem akartak sem az újítók, sem az általuk a korábbi állapothoz képest szélsőségesebbnek tartott ortodoxok közé tartozni. Emiatt elméletileg lehetne a konzervatív irányzathoz sorolni őket, de akkoriban még nem volt ilyen, a mai értelemben pedig ők szintén inkább ortodoxnak számítanának, ugyanis épp a korábbi hagyományokhoz ragaszkodva nem volt konzervatív ideológiájuk. Ez az irányzat a Holokauszt után majdnem teljesen megszűnt, csupán egy pár városban (pl. Debrecen és Pest) maradt meg egy-egy ilyen közösség. 2004 nyarán a Status quo ante újjáalalkult EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) néven egy Mo-i chászid rabbi vezetésével, ami mégjobban bonyolítja a képet. Ugyanis a chászid irányzat volt épp az egyik, amelytől a korábbi Status quo el akart határolódni. Ugyanakkor a korábbi ultra-ortodox közösségek is változáson mentek keresztül (egy 19. századi chászid közösségben elképzelhetetlen lett volna a nemzeti nyelven való prédikáció vagy a nem zsidó kultúra ilyen nagy fokú tolerálása). A mai Status quo ante irányzatot tehát leginkább az újjáéledő magyarországi ortodox irányzatok közé lehet sorolni (jóllehet tagjai között sokan inkább konzervatív, hagyományőrző, mászorti irányultságúak). Szamszara 2005. augusztus 12., 11:33 (CEST)

Ó! Ez nagyon kimerítő, részletes válasz volt! Köszönjük (nem akarsz erről pár szót írni a cikkbe? Mivel szemmel láthatóan értesz hozzá). Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 12., 11:45 (CEST)

Csoportok

Elég csúnya nagy káosz van benne, valaki igazán ráncbaszedhetné... persze tartalmi csonkolás nélkül... MaXX ^vita 2008. január 26., 00:09 (CET)

Világvallás?

A cikk bevezetőjében a Zsidó vallást világvallásnak nevezi. Ez szerintem félrevezető, mert ha jól tudom az öt nagy világvallásban nincs benne a Zsidó vallás, és a hívek létszámát tekintve sem sorolható ezek közé. 2009. június 28., 01:21 (CEST) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.147.64.183 (vitalap | szerkesztései)

Rosszul tudod. De azért kösz. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 28., 01:25 (CEST)

Biztos? A zsidók száma alig 15 millió a világon, de nem mindenki követi ősei vallását, legfeljebb csak a nemzetiségét. Ott vannak még a jehovisták és szombatosok, de ezek nem tekinhetőek a zsidó vallásúak részének. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. június 28., 08:18 (CEST)

Nem tudom, hogy mérik. Őszintén szólva nem is nagyon érdekelt eddig. De majd valaki biztos megmondja.

Kereszténység, iszlám, buddhizmus, hinduizmus,... Melyik az ötödik?

Meg lennék lepve ha nem tartozna ide. A világszertét nézve, meg a jelentőségét, meg gyakorolt hatását, eléggé világvallásszerű. Már ha történetileg (is) nézzük. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 28., 08:29 (CEST)

A világvallás cikk szerint a hívők száma alapján különböztetik meg a világvallásokat. A görög és római vallásnak is nagy hatása volt, elemek kerültek át belőle a kereszténységbe és a judaizmusba, de nem volt nagyszámú. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. június 28., 09:35 (CEST)

Jól ki is haltak. ;) Nem tom. Majd valaki estére megmondja sztem. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 28., 09:49 (CEST)

A kérdéssel kapcsolatban támpontot adhat a Helmuth von Glasenapp által írt Az öt világvallás című könyv (Gondolat kiadó, Budapest, 1984, ISBN 963 281 346 4), melyben a bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és az iszlám szerepelnek.– Blöffmester ^vita 2009. június 28., 11:46 (CEST)

A religioustolerance.org is Glasenapp-pal ért egyet. http://www.adherents.com/Religions_By_Adherents.html (A hatás felmérésével nagyon kell vigyázni, mert mi mind elkerülhetetlenül eurocentrikus gondolkodásúak vagyunk.) – Alensha ^sms 2009. június 28., 18:02 (CEST)

Mint minden. De én nem tartom ezt egy lényegs kérdésnek. (Persze ki vagyyok én...) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 28., 18:13 (CEST)

Akkor mi a lényeges kérdés ezügyben?– Blöffmester ^vita 2009. június 28., 18:35 (CEST)

Blöffmester nem blöfföl: az általa említett vallások tartoznak az öt világvallásba. Tuti biztos. Gothika 2009. június 28., 18:40 (CEST)

:A kérdést valami anon tette fel. Aki akar, vitatkozzon vele. Nagyonokos Blööffmesterrel meg főleg. Meg az iszonyú elmés kérdéseivel. Én eluntam. Pápá. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 28., 18:57 (CEST)

Még annyit ide Inflációsblöffnek, bár tom, h nem ide való (meg szvsz, meg stb, de majd törli aki akarja, nem probléma): NEM vagyok hajlandó leállni nóném és nulltevékenységű szerkesztőkkel, akiktől még én is többet tettem le eddig a wiki asztalán. Akik magukat a wiki atyjainak tekintik a nagy semmire, időnként beszólogatnak és ezzel qra meg vannak elégedve. Egyetlen olyan vitában nem kívánok részt venni, ahol ez az illető megszólal. Ennyi. Először mondtam ilyet. Jegyeztessék fel. Sajnálom. De ideje volt. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 28., 19:07 (CEST)

Ajánlott olvasmány ELVének: WP:KSZT. Ne a személyemet kritizáld, hanem az ötletemet. – Blöffmester ^vita 2009. június 28., 20:17 (CEST)

Én nem rossz szándékból írtam a megjegyzésemet, hanem azért, mert én is találkoztam már a Blöffmester által említett könyvvel, és segíteni szerettem volna, hogy a cikk hibáját kijavíthassuk. És valóban a Blöffmester által említett öt vallás nevezhető Világvallásnak. - 2009. június 28., 23:27 (CEST) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.147.64.183 (vitalap | szerkesztései)

Glasenapp egy jó kis könyv. Ezen nőtt fel a fél ország. De csak egy könyv. És javítsuk: nem BM. e,líti ezeket, hanem a könyv. • reBlöff: Neked már mondtam, hogy veled nem tárgyalok, azt is hogy miért nem. Ssem itt, sem máshol, sem erről, sem semmiről. Az irányelveidet meg .... hadd ne mondjam mit csinálj vele. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 29., 00:43 (CEST)

Indokolatlan és indokolhatatlan bunkóságaimat kihúztam. Bocsánatot kérek mindenkitől. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 29., 08:22 (CEST)

A kérdés lényegére visszatérve felteszem a kérdést, hogy miért ne volna indokolt világvallásnak nevezni egy olyan vallást, amelynek valamennyi kontinensen, a világ szinte valamennyi milliós nagyvárosában van temploma?

Ami Glasenapp álláspontját illeti, a könyv bevezetőjében elmeséli, hogy az első kiadás az "Öt nagy vallás" címet viselte, és külső unszolásra adott új címet később ("Több ízben kifejezésre juttatott kívánságnak tettem eleget..."), bár nem tartja ezt indokolatlannak.

Ugyancsak a bevezetőben "régi értelemben vett világvallásokról" is beszél, a buddhizmust, a kereszténységet és az iszlámot értve ide, a másik kettő ugyanis India és Kína helyhez (helyi kultúrához) kötött vallása. Az utóbbiakról elmondja, hogy mivel már nem csak otthon, hanem máshol is vannak híveik, ezért indokolt őket is világvallásnak nevezni.

Csakhogy ez az érvelés igaz a zsidó vallásra is!

– Peyerk ^vita 2009. június 29., 14:45 (CEST)

Ha világvallásnak azokat a vallásokat nevezzük amelyek az összes kontinensen megtalálhatók, valamint a világ valamennyi országában van templomuk, akkor, minden kétséget kizárólag, a zsidó vallás világvallás. Az öt világvallás – én így tanultam – a fent említett öt vallás, mivel ezek a legnépesebbek. Így, végül is, a cikk nem állított valótlanságot csak tautológiát. De szerintem a jelenlegi megfogalmazás jobb .– Gothika 2009. június 29., 16:00 (CEST)

Temploma?? Ma a Földön található zsidó/judaista/izraelita templomok száma < 1 db Bandie91 ^vita 2010. július 24., 14:54 (CEST)

Doha, Qatar — The country's first church, Our Lady of the Rosary

szerintem nincs olyan, aminek minden országban van temploma... próbálj zsinagógát vagy akár katolikus templomot építeni Szaúd-Arábiában... :) – Alensha ^sms 2009. június 29., 16:01 (CEST)

Na jó... akkor a világ majdnem összes országában. Szaúd-Arábiában úgy tudom sok vendégmunkás van, gondolom cnem tiltják a vallásuk gyakorlását. Ha templomok nem is de imaházak, vagy közösségek biztos vannak.Gothika 2009. június 29., 16:09 (CEST)

Peyerk, épp arról folyik a vita, hogy hívők száma vagy elterjedtség alapján kell ezt megállapítani. Hívők száma szerint a Glasenapp által felsoroltak azok (bár ezzel lehet vitatkozni, egy tanárom szerint a buddhizmuson belül nagyobb eltérések vannak, mint amennyire a kereszténység eltér az iszlámtól...) Az, hogy nagyon elterjedt, talán hamarabb eszébe jut az embernek a „világvallás” fogalomról, de ennyi erővel akkor világvallás a szcientológia és a New Age is. – Alensha ^sms 2009. június 29., 16:00 (CEST)

Sajnos Glasenapp is olyan közhely lett, amit mindenki "ismer" de senki nem olvas.

Maga Glasenapp sem állítja azt, hogy az a bizonyos öt vallás lenne A világvallás, a többi meg nem világvallás. Ő egyszerűen adott egy címet a könyvének, de nem tulajdonít különösebb jelentőséget a "világvallás" szónak. Aminek jelentőséget tulajdonít, az az "etikai fejlett vallás" fogalma. Ebbe az említett hat vallás mellett a dzsainizmust és a párszizmust érti bele.

Ami a szcit és NA-t illeti, tőlem lehet őket világvallásnak nevezni - cskhogy épp Glasenapp fogalmai szerint ezek nem is vallások. De ez engem személy szerint nem érdekel, kívül állok mindegyiken

– Peyerk ^vita 2009. június 29., 18:10 (CEST)

Re:Peyerk „Maga Glasenapp sem állítja azt, hogy az a bizonyos öt vallás lenne A világvallás, a többi meg nem világvallás” Ezt hányadik oldalon írja?– Blöffmester ^vita 2009. június 30., 13:22 (CEST)

A bevezetőben, apuskám. Azt is érdemes elolvasni

Különben szerinted hol írja, hogy ez az öt A világvallás, a többi pedig nem?

– Peyerk ^vita 2009. június 30., 17:51 (CEST)

A kedvedért elolvastam még egyszer a könyv bevezetését. Semmi olyanról nem ír, amiről beszélsz. Határozottan kijelenti, hogy mivel ez az öt vallás mindegyike hívők százmilliót mondhatja magáénak ezek tartoznak az öt nagy világvallás közé és utána elkezdi elemezni és csoportokra osztani őket. Erről szól a bevezető.– Blöffmester ^vita 2009. június 30., 20:28 (CEST)

Hívőszám + elterjedtség + (történelmi-kultúrális) jelentőség. A számszerűség ugye erre nem alkalmazható, ismert okokból. Az utóbbi viszont kétségtelen. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 29., 19:58 (CEST)

• 1., Hívőszám szempontjából nem nevezhető világvallásnak.
• 2., Az elterjedtség önmagában nem kritérium, mert akkor ezer már kisebb vallás és szekta is lehetne világvallás, ami ugye elég nonszensznek hangzik.
• 3., A történelmi jelentőség önmagában megint nem lehet kritérium, mert akkor olyan mára kihalt vallások, mint a mezopotámiai, görög és római vallásokra is ráillene a világvallás kategória, ami megint csak nonszensz.
• 4., Kulturális szempontból valóban van akkora jelentősége, mint egy világvallásnak (pl. a kereszténység alapjait is képezi).
  

Világvallásnak viszont csak az számíthat, ami a fenti kritériumok mindegyikének megfelel. Ergo a zsidó vallás világszinten jelentős vallás, de nem világvallás. A mostani (Gothika által írt) bevezető pedig - szerintem - jó/korrekt.– Blöffmester ^vita 2009. június 30., 13:22 (CEST)

Nem gondoltam volna, hogy ennyi hozzászólást váltok majd ki egyetlen kérdéssel. És most már nem vagyok "anon". Imperator ^{IusProvocationis} 2009. június 30., 11:27 (CEST)

ReBlöffmester. 0. Jó lenne, ha idióta sablonokkal nem offolnád szét az amúgy is nehezen követhető szöveget.

1. A hívőszámot a középkori pogromok és a 2. világháború csökkentette le.
2. Ezer más kisebb vallás? No, mondjad melyek! Csak 10-et elég, ha felsorolsz az ezerből.
3. Egyáltalán nem érted a „történelmi jelentőség” kifejezést. (A görög-római pl. soha nem volt tekinthető világvallásnak, mert a Római birodalom fénykorában elsősorban Rómára korlátozódott, a hellenisztikus korban pedig egy konfúz misztériumvallás-konglomerátum vette át a helyét. Ez az akkori lakott világra (oikumené) ugyan érvényes volt, de már nem volt se görög, se római. A mezopotámiairól meg még senkinek nem jutott eszébe a világvallás gondolat. S mindegyiknek nulla követője van. A kultúrális hatás az teljesen más.)
4. A fenti kritériumok mindegyikének nem felel meg pl. a kínai univerzalizmus, és igazából a buddhizmus sem. A brahmanizmus meg aztán végképp nem.

Óvatosabban a kategórikus kijelentésekkel. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 30., 14:16 (CEST)

• 0.A sablon arra kellett, hogy jobban látszódjék a kiemelendő rész, de nem baj.
• 1.Az, hogy miért kevés a létszám nem változtat azon a tényen, hogy kevés a hívő a világvallásokhoz képest.
• 2.Szcientológia, New Age, samanizmus, raszták, szikhizmus, zoroasztrizmus, spiritualizmus, új-pogányság stb.-nek szintén található a világ szinte minden országában híve, de ettől még nem világvallások.
• 3.Amint írod a görög vagy római sem, úgy a zsidó vallás sem volt tekinthető soha világvallásnak, mert területileg az ókorban Izraelre korlátozódott, a középkorban pedig elszórtan volt jelen Európában.
• 4.Melyik kritériumnak nem felel meg az általad említett 3 vallás?– Blöffmester ^vita 2009. június 30., 15:13 (CEST)

Re: Infláció

Értem én, hogy nagyon határozott elképzelésed van, de mire alapozod az állításaidat és vélekedésidet? Forrásod is van, vagy csak blöfföd?

Remélem, ezeket az állításaidat nagyobb alapossággal fogalmazod, mint azt, hogy ki írta a bevezető mostani változatát

– Peyerk ^vita 2009. június 30., 17:57 (CEST)

Re:Peyerk Feljebb leírtam, hogy az elképzelésemet Glasenapp könyvére alapozom.– Blöffmester ^vita 2009. június 30., 20:28 (CEST)

ReBlöffmester

-Minek nem felel meg? kínai univerzalizmus: nem világszerte elterjedt; brahmanizmus sem. (Ráadásul hülye a név, mert ez a hinduizmus egyik része csak ma, Glasenapp terminológiája elavult. Ahogyan a kínai dolgokban is egy kalap alá vesz konfucianizmust, taoizmust, stb.)

-Az első és a második Kettes pontod között ellentét feszül. Ugyanis az első azt jelenti, hogy van még sok olyan (ezernyi), ami az elterjedtsége révén lehetne akár világvallás is. A második Kettesben meg cáfolod. (Mert ugye ezek közül egyik sem az.) Vagy fogalmazz jól, hogy mindenki értse.

-„a középkorban pedig elszórtan volt jelen Európában” -- Nagyon komolyan ajánlanám, hogy nézz utána a történelemnek. De tényleg. Asszem nagyon keveset tudsz róla.

-A többihez semmi megjegyzésem. Sztem nem kellene ráállnod olyan témára, amihez láthatóan nem sokat értesz. Itt eddig elég meggondolt emberek szóltak hozzá. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 30., 18:10 (CEST)

-Szerintem mindegyik országban élnek olyanok, akik a kínai univerzizmus vagy a brahmanizmus hívei. Ezt könnyen beláthatod te is. Az elterjedtség önmagában nem érv. Erre próbálok célozni. Ma már nem olyan világot élünk, ahol zártak a határok és nem lehet vándorolni a nagy távolságok miatt. Ahol indiaiak és kínaiak élnek ott van kínai univerzizmus és brahmanizmus is. Már pedig kínaiak és indiaiak minden országban élnek. Semmilyen ellentét nem feszül a két pontom között. Az elterjedtség mellé egy több százmilliós hívőszám kell párosuljon, ettől lesz világvallás.

És miért kellene utánanézzek a történelemnek? Még nem hallottam olyat, hogy a Középkorban fél Európa zsidó vallású lett volna. Ha meg így van akkor egy forrást dobj már ide légyszíves.

–Az utolsó bekezdésedhez pedig megint van ajánlott olvasmány, WP:CIV, főleg a Példák résznél a 2. és 4. pontot olvasd el kérlek szépen. Köszönöm - Blöffmester ^vita 2009. június 30., 20:28 (CEST)

Szerinted. Ez súlyos érv. Mégegyszer ideteszem: „a középkorban pedig elszórtan volt jelen Európában”. Ehhez nincs mit hozzátenni. Nézd, olvasgass, nézz utána, ilyenek. • Már kértelek szépen is, rondán is, hogy állj le ezekkel az irányelv-küldözgetésekkel. Q idegesítő. Hogy kérjelek még? És főleg írj cikkeket, szerkessz, stb. és akkor majd egy idő után téged is komolyan lehet venni. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 1., 02:03 (CEST)

Én a szerintemet erre alapozom. És ne a hozzászólásomat másolgasd ide folyamatosan, hanem hozz az ellenkezőjéről egy forrást. Már kértelek rá. Továbbá pedig mielőtt újra megkérlek egy ajánlott olvasmány áttanulmányozására, azelőtt a tárgyról vitatkozz ne pedig rólam írj.– Blöffmester ^vita 2009. július 1., 13:00 (CEST)

Mielőtt megint elfajulna a vita: egyáltalán milyen állat az, hogy világvallás? Még pontos, konkrét definíciót sehol nem láttam, csupán annyit, hogy a világ öt legnagyobb (legtöbb lelket számláló vallását) nevezik világvallásoknak. Egyébként szerintem hülye szó ez a világvallás szó, akkor lenne ilyen ha lenne olyan vallás amiben az egész világ hisz. Jelenleg (szerintem) csak a hívők számára utal, s ez alapján jön szóba az említett öt vallás. Kár ezen veszekedni.– Gothika 2009. június 30., 19:00 (CEST)

Én a zsidó vallásra nem a világvallás, hanem az etikailag fejlett vallás kifejezést használnám. Tehát: A zsidó vallás az etikailag fejlett vallások közé tartozik.– Blöffmester ^vita 2009. június 30., 20:28 (CEST)

A világvallás kérdéshez még csak-csak nem szóltam hozzá, de azért ez az etikailag fejlett egy kicsit erős. Az Ószövetség etikáját sem a zsidóknak, sem a keresztényeknek nem kellene követni, mert ami abban van, még az ókorban is etikátlan volt. L András ^vita 2009. június 30., 20:31 (CEST)

Nem értem, hogy miért kell azon vitatkozni, hogy világvallás-e? Szerintem is inkább a szám határozza meg. De vitathatatlan, hogy a héber vallás a világtörténelem legjelentősebb vallása. Ebből származik az iszlám és a kereszténység, s megszámlálhatatlan helyen hagyta ott nyomát közvetve, vagy közvetlenül a másik két ábrahámi vallás által: törvények, rendszerek, gondolkodás, irodalom, művészet, vagy bármi másban. A héber vallás szinte az egész civilizáció alapja. Én úgy tekintem, hogy a keresztényeknek a zsidók és muzulmánok épp úgy hittestvéreik, persze a testvérek nem egyformák, de így helyes, hogy nem ikertestvérek, viszont testvérek. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. június 30., 21:52 (CEST)

Melyik civilizációé? L András ^vita 2009. június 30., 21:58 (CEST)

A mostani civilizációé amiben élünk. Ezt egyesek demokratikusnak, mások nyugatinak, megint mások nem tudom minek nevezik, de rengeteg gyökere van a zsidó vallással. Most a nagyon „rosszindulatúak” a mai világunk liberalizmusárol, nyereséghúzásáról, váládi törvényről beszélnének… Nem… Figyelmesen olvassuk az Ószövetséget, felfedezhetőek az elemek, most perpillanat hirtelenjében nem tudnék mondani. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. június 30., 22:05 (CEST) *Elkanyarodna a cikk témájától, ezért nem részletezem, csak röviden megjegyzem, hogy sztem itt keresendő a mai világ minden tudati rákfenéjének alapja (mámint az Ószövetségben): intolerancia, könyöklés, értelmetlen túlszabálytömeg, szexuális pszichózisok, sorolhatnám még, de nem teszem. L András ^vita 2009. június 30., 22:14 (CEST)

Ezeket a rákfenéket az Ótestamentum nem szórakozásból jegyezte le, hanem, hogy okuljanak belőle. Ez az egyik, hogy az utódok később olvashatták miféle bűnöket követtek el, s ezt a törvények megtiltották. Ezen dolgok lejegyzése figyelmeztetés még most is az utókornak. Ezért a világ legnagyobb munkája a Biblia, mert alapokmány, s a zsidó vallás is alap. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. június 30., 22:18 (CEST)

De tényleg ne beszéljünk erről. Te nem értenéd meg, pontosan tudom. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. június 30., 22:19 (CEST)

Kitérő: etikailag fejlett vallások

etikailag fejlett alatt azt értitek, amiben minél több szabály van? – Alensha ^sms 2009. június 30., 22:23 (CEST)

• Igazából erre próbáltam én is rákérdezni, hogy ez mit jelent? L András ^vita 2009. június 30., 22:28 (CEST)

Etikailag fejlett? Teljesen hibátlan az etikája? A mi európai etikánk mondjuk egy afrikai közösség előtt egészen visszataszító lehet, nekünk is az övék. Nem vagyunk egyformák, de bizonyos formai azonosságok akadnak. Nem beszélhetünk szerintem etikai fejlettségről. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. június 30., 22:28 (CEST)

Na ebben egyetértünk L András ^vita 2009. június 30., 22:30 (CEST)

Az etika szabályai egytől-egyig konvenciókon alapulnak. Paradoxon "fejlett etikáról, vagy annak ellentétéről beszélni. Hogy Pascal mondotta "Ami igaz a a Pireneusokon innen, lehet, hogy tévedés odaát..." (vagy valami ilyesmi).– Gothika 2009. június 30., 22:37 (CEST)

Glasenapp nem "fejlett etikájú", hanem "etikailag fejlett vallásokról" beszél (az előbbi olyan vallást jelentene, ami a legmagadabbrendű etikát nyújtja, míg utóbbi egyszerűen csak arra utal, hogy a vallás elért egy olyan fejlődési fokot, hogy az etikai szempontok alapvető szerepet kapnak bennük; valósítsanak meg ezek egyébként bármilyen etikusnak elfogadható erkölcsi rendszert). ♥♥♥ A Diadalmas Gubb ✍ 2009. július 1., 03:00 (CEST)

Na én meg innentől maradok ki ebből a meredeken lefelé csúszó vitából. Valami probléma lehet a fogalmak értésével. Rendkívül kíváncsi lennék, mihez képest etikátlan az ószöv. az ókorban, mert ez csöppet mulatságos, Valamint arra is, hogy az etikai relativizmus (mert fentiek egy része az) mitől érték, de nem kérek választ, mert mindjárt jön Spinoza, meg a többi. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 1., 01:53 (CEST)

Etikailag fejlettnek az olyan vallások nevezhetőek (emlékeim szerint Glasenapp valami ilyesmit ír, bár elég szűkszavúan), melyek a világot működtető transzcendens (anyagfeletti) erőkben való hitet összekapcsolják a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel, ennek következtében a cselekedetekért való egyéni felelősséggel és ennek igazságos megítélésével, a személyiség fejlődésével (tökéletességre törekvésnek irányt adnak) és a Jó és Rossz közti választásban történő útmutatással.

Világos, hogy a Glasenapp által említett öt világvallás kétségkívül etikailag fejlett, megfelel a definíciónak, bár valószínűleg ezeken kívül még sok vallás nevezhető etikailag fejlettnek (például az óegyiptomi vallás bizonyos elemei, az animizmus ill. a panteizmus bizonyos aspektusai, esetleg a zoroasztrizmus [ha jól értem egy korábbi vitázó szavait, ezt Glasenapp is belevette a fogalomba], amenyiben annak dualista vonásait vesszük alapul.). Viszont etikailag kifejezetten fejletlen vallások voltak pölö az antik szinkretikus, mágikus jellegű pogány hitek, hiszen annak istenei túlontúl emberiek voltak, semhogy a tökéletesség mintájául szolgálhattak volna, az istenek sokszor egymásnak ellentmondó önkényes akaratát vakon kellett kielégíteni. ♥♥♥ A Diadalmas Gubb ✍ 2009. július 1., 02:54 (CEST)

Akkor ehhez a magasröptűséghez csak megemlíteném Ábrahám áldozatát, Jákob csalását, Mózes népirtásait, Szodomát, Eszter perzsairtását... Ilyeneket az általad fejletlen etikájúnak bélyegzett antik mitológiák nem műveltek. L András ^vita 2009. július 1., 07:28 (CEST)

Tekintve, hogy sokan itt vagyunk sokfélék, és az általad idézetteket van, aki úgy gondolja érti, hogy mért van ott és mit jelent, az ilyen („Az Ószövetség etikáját sem a zsidóknak, sem a keresztényeknek nem kellene követni, mert ami abban van, még az ókorban is etikátlan volt.”) és ehhez hasonló kitételektől sztem itt tartózkodni kéne. Valamennyi vallás és szentnek tekintett irat bővelkedik külső szemmel nézve un. „marhaságoktól”, mégsem ez talán a helyes megközelítése a dolgoknak. Főleg nem itt. Sztem 3 perc alatt bárki képes ízekre szedni bármit – de minek. És a „van nekem” és „értem” mindig több, mint a „nincs nekem” és a „nem értem”. (szvsz. az antik mitológia szinte csak ilyenekkel van tele.)

A cikk eleje most már jó, nincs min tovább vitázni. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 1., 08:06 (CEST)

Re: L. András: Hadd hívjam fel a figyelmed a Gothikának már korábban beszúrt apróbetűs hozzászólásomra, melyben azt igyekeztem magyarázni, hogy az "etikailag fejlett vallás" kifejezést Glasenapp - vélhetően - nem valamiféle értékítéletnek szánta, és különösen nem kívánta az ide sorolt vallásokat "etikusság" fokozata szerint sorba rendezni, sem pedig a bennük kifejtett erkölcsi elveket - különösen nem a zsidó vallásban foglaltakat - abszolút érvényűnek beállítani (a könyvében legalábbis semmi ilyesmi nincs, sőt ellenkezőleg, meglehetősen tárgyilagosan helyt ad a vallások "egymás ellen irányuló" kritikájának). A szerencsétlen kifejezésével azokat a vallásokat akarta kiemelni - vélhetően terjedelmi, ill. módszertani okokból (ha nem emelt volna ki, az túl nagy kutatási terület lett volna), amelyek egyáltalán foglalkoznak etikai kérdésekkel, mégpedig oly módon, hogy ez a hitrendszerükben valami nagyon alapvető szerepet játszik. Talán helyesebb lenne az "etikaközpontú" vagy valami hasonló kifejezés az "etikailag fejlett" helyett, de hát Glasenappnak vagy a fordítójának ez tetszett. ♥♥♥ A Diadalmas Gubb ✍ 2009. július 1., 15:43 (CEST)

Az „etikailag fejlett vallás” énszerintem egy hibás fordítás produktuma, nem tudom németül hogy hangzik de a magyar fordítás ellentmondást foglal magában. A cím is. Minden vallásban alapvető szerepet játszik az általa előírt etika, ezek a vallás előírásai, ezek mondják meg, hogy mit szabad és mit nem és mindezt hogyan. Érdekes, hogy az egyetemen soha nem használtuk Glasenapp könyvét (most sem), bár tudtunk a könyvről, majd legközelebb rákérdezek, hogy miért nem. Egyébként örülök, hogy „látlak” a wikin – Gothika 2009. július 1., 17:18 (CEST)

Egyetértek abban, hogy erről nem érdemes vitatkozni, mivel ezeket a kérdéseket - valamilyen általam érthetetlen okból - egyesek személyes sértésnek veszik. A vallásokban nem az etikát kell keresni, ezért nem álltam meg Gubbubu hozzászólását reakció nélkül. Teljesen értelmetlen mitológiákat etikai szempontból összevetni. Mellékesen csak az etika felvetése miatt szálltam be ebbe a vitába, én szívesen vitatkozom (vitatkoznék!) vallási kérdésekről, csak sosincs ebben partnerem. Alapkérdés: világvallás-e vagy sem? Innentől kezdve tessék erről beszélgetni! L András ^vita 2009. július 1., 09:01 (CEST)

Igenis, Tábornok Úr! Innettől csakis erről! (bammameg, én sem bírom ki belepofázás nélkül ;)) Etikát amúgy BMI vetette fel. Addig egész jól megvoltunk néküle. :) • Vallási vagy hitrendszereket csak belülről lehet igazán megérteni. Legalábbis vmiféle befogadó hozzáállással. Mert anélkül óhatatlanul csak sértegetések lesznek. Mert ami egynek mitológia (vagy marhaság), az másnak élő valóság. Tod, kinek a pap, kinek a papné. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 1., 09:42 (CEST)

"Akkor ehhez a magasröptűséghez csak megemlíteném Ábrahám áldozatát, Jákob csalását, Mózes népirtásait, Szodomát, Eszter perzsairtását... Ilyeneket az általad fejletlen etikájúnak bélyegzett antik mitológiák nem műveltek." Khm. Hogy is volt a Baálnak adott emberáldozatokkal? A föníciaiak vastagon műveltek ilyeneket, sőt, hogy ne menjünk annyira keletre: a rómaiak sem azért üldözték a keresztényeket, mert nem tetszett nekik Jézus (hisz a római panteon jó része a provinciákból "beszivárgott" istenekből állt, Rómában temploma volt Ízisznek, Mithrásznak, meg még ki tudja, kinek, Róma nem szólt ebbe bele, a tartományokban pláne nem), hanem mert a keresztények kategorikusan megtagadták, hogy áldozzanak a római isteneknek, horribile dictu a császárnak. Rengeteg keresztényt öltek így meg. Ifjabb Plinius leveleit javallom olvasgatni, Traianus elküldte őt is kereszténykergetni, s a kiderítése annak, hogy a gyanúsított keresztény-e úgy zajlott, hogy felszólították, áldozzon Jupiternek vagy Traianusnak. Ha megtette, viszlát, ha nem, akkor mehetett oroszlánebédnek, vagy egyszerűen kivégezték. Mi ez, ha nem vallási alapokon nyugvó irtás, pont olyan, mint az Ószövetségi leírások. Mehetünk kevésbe messzire is, s maradhatunk a keresztény egyháznál: itt is szép hobbi volt az eretnek vallások, személyek eliminálása, gondoljunk a kathar eretnekségre, vagy akár a keresztes háborúkra. Egy vallásnek sem lehet a fejére olvasni hát ilyesmit, a másként gondolkozók kinyírása tekintetében mind élen járt. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 1., 14:27 (CEST)

Leporolom Glasenappot, és beleszólok mindjárt (bár nem hiszem, hogy sok értelme van, meglehetősen kikristályosodott véleménnyel rendelkezik mindkét tábor :). Az én szubjektív, nem mérvadó véleményem szerint ahhoz, hogy egy vallást ma világvallásnak nevezzünk, több kritériumnak egyszerre kell érvényesülnie. Leszűkítem a dolgot a judaizmusra, lévén ha jól látom, a vita is ekörül forog leginkább. Tehát: először is legyen elterjedt az egész világon. Ez mindenképp áll a judaizmusra, zsinagógák mindenhol vannak, még Iránban is, sőt Szaúd-Arábiában is :) (bár ez utóbbi helyen az amerikai hadsereg működteti őket a zsidó vallású katonái számára). Az elterjedtség tehát vitathatatlan. A másik nagyon fontos szempont az emberiség történelmére, kultúrájára gyakorolt hatás. A judaizmusnál ez szintén elvitathatatlan, az első egyistenhívő vallás (Ehnaton Atón-kultuszától tekintsünk el, egyrészt elvetélt kísérlet volt, másrészt a zsidó vallás már akkor létezett), másrészt pedig úgy a keresztény, mint a muszlim vallás a javarészt a judaizmus gyökereiből fejlődött ki. Tovább bogozva a dolgot a hatás egyértelmű a kereszténységből eredő vallásoknál is (reformátusok, evangélikusok, Jehova tanúi, hitgyüli, a sor a végtelenségig folytatható akár a legkisebb Bibliára épülő szektáig). A muszlim vallás elismeri és prófétának tartja Ábrahámot, Noét, Jézust, az ószövetségi prófétákat, akik biza zsidók voltak egytől egyig :). A zsidó vallás biza világvallás, bárhogy is nézem a dolgot.

Vallás és etika. Remek kérdés. Az aztékok vallásában roppant etikus dolog volt a foglyok szívét kivagdalni az isteneknek, a kelták druidái is vígan áldoztak embereket, s mind felette erkölcsösnek tartották a dolgot. Nagyon rossz dolog nekünk kívülről megítélni azt, hogy x vallás etikus, y meg nem. Más korok, más szokások, lehet, hogy kétezer év múlva valaki ránk fog úgy tekinteni, mint roppant etikátlan vallást űzőkre. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 1., 14:16 (CEST)

• Re: DD: csak egy kis apróság: én a mitológia tartalmáról, és nem bizonyos vallások követőiről beszéltem. L András ^vita 2009. július 1., 19:28 (CEST)

A mitológia tartalma s követői: jó közelítésben édesmindegy. Az iszlám kimondja, hogy a vallást karddal is terjeszteni lehet, sőt kell, az újszövetség szintén tartalmaz így értelmezhető részleteket (az a szép a szent iratokban, hogy gyakorlatilag mindent beléjük lehet magyarázni, sőt mindennek az ellenkezőjét is, szorgosan bele is magyarázzák évezredek óta :). Ne vegyük tehát külön a vallást a követőitől, szervesen összetartoznak azok bizony. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 1., 20:19 (CEST)

Kitérő (etikailag fejlettségről) vége

Mint már említettem, Glasenapp olyan közhellyé vált, amit mindenki "ismer", de (szinte) senki nem olvas... A vita folyása jól igazolja ezt.
Gubb elég pontosan adja vissza G. megközelítését. Az én példányom elég régi (1981.), itt "etikai fejlett vallások" a szöveg, aminek persze magyarul semmi értelme - de ez úgyis egy szakkifejezés, aminek nem köznyelvi értelmezgetés, hanem Glasenapp leírása ad értelmet.
Blöffmester: van egy rossz hírem, a bevezetést említettem az előszó helyett. Amire én hivatkozok, az az Előszó. Én tehát tévedtem, elnézést érte.
Te viszont valóban blöffölsz, ugyanis a Bevezető egyetlen egyszer sem tartalmazza a "világvallás" szót! Mint már kifejtettem, e szónak Glasenapp nem tulajdonít különös jelentőséget, csupán a könyv címében jól hangzott - ahogy ezt az előszóban leírja.
– Peyerk ^vita 2009. július 1., 13:08 (CEST)

„	Csupán e hitformák nagy elterjedtségére utalva ezzel, és nem fejezve ki ezzel semmiféle értékítéletet a világ népességének kisebb hányadát zászlajuk alá gyűjtő vallásokról	”

Ez áll az előszóban. Annyit ír le, hogy azért ezeket tartja világvallásoknak mert ezek a legelterjedtebbek és nem azért tartja ezeket nagy vallásoknak, mert őket értékeli legtöbbre. Ennyi, de semmi több. Ebben hol van az, hogy emellett az öt világvallás mellet más is lehet az? – Blöffmester ^vita 2009. július 1., 16:52 (CEST) Elterjedtséget itt a hívők számára érti.– Blöffmester ^vita 2009. július 1., 16:53 (CEST)

Izé... Az hol van előírva, hogy nekünk a világvallás mint olyan fogalmának meghatározásakor csak és kizárólag Glasenappot szabad figyelembe vennünk? Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 1., 17:17 (CEST)

Helmuth von Glasenapp neves és elismert szakértője a kérdésnek és úgy gondoltam az ő véleménye esetleg jó kiindulópont lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy más szakértők írásait ne lehetne használni. Mindenesetre az ő állítása, miszerint a hívőszám meghatározó e kérdésben jónak tűnik, lévén ha az elterjedtség számít akkor mint már sokszor elhangzott más kisebb vallások is tartozhatnak a világvallások közé, ami már tényleg elég nonszensz.– Blöffmester ^vita 2009. július 1., 17:47 (CEST)

Persze, nem azt mondom én sem, hogy vessük el egy az egyben, Isten ments. De ne fogadjuk el feltétlen tekintélynek sem, hisz az ő munkája sem hibátlan (csak egy példa: a kereszténység tárgyalásakor rengeteg hibát és pontatlanságot találunk, nem említi például az előzmények és a párhuzamok közt a Mithrász-kultuszt, a keresztényüldözéseket is csak igen érintőlegesen említi, stb.). Glasenapp munkája inkább amolyan szórakoztató-ismeretterjesztő munka, mintsem alapos és komoly tanulmány, bár gondolom ennek terjedelmi okai is vannak. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 1., 18:02 (CEST)

Ezt döntse el mindenki maga. Én elég alapos és komoly tanulmánynak tartom a munkáját.– Blöffmester ^vita 2009. július 1., 18:37 (CEST)

Én se alaposnak, se komolynak nem tartom, de hát ízlések és pofonok :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 1., 20:15 (CEST)

Nehogymár mi innen próbáljuk kikiáltani Glasenappot az első számú tekintélynek. Valójában azért került itt elő, mert a komcsi rendszerben az ő könyve volt az egyedüliként kiadott nagyobb mélységű mű ebben a témában (eltekintve néhány nagyon elvont és nagyon marxizáló szakmunkától). Szóval nem olyan rendkívüléi mű ez, csak épp az egyetlen egy generáció számára.

Alaposnak és komolynak éppen elfogadom - de tanulmánynak semmiképp. Egy színvonalas ismeretterjesztő munkáról van szó. De félre- vagy túlértelmezni nem kéne.

– Peyerk ^vita 2009. július 1., 20:21 (CEST)

Nah. Szépen leírtad helyettem. ;) Így van pontosan. Ez volt annó az egyetlen hozzáférhető és nem átpolitizált, meg megmarxizált mű. Ennyi csak az oka, hogy itt (értsd Mo.) ilyen tekintélynek örvend. De már a kiadás korában is voltak benne problémás részek. Egy kellemes összefoglaló. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 1., 20:37 (CEST)

Bulvárteológia :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 1., 20:40 (CEST)

Most komolyan…

…azzal nyitottuk egy szerencsétlen vitát, hogy világvallás-e a héber vallás. Erre a vita átcsap etikai-vitába. Nézzük: a parlamentben elkezdenek vitát folytatni a költségvetésről, amikor az ellenzéki K. János bejelnti a vita közben, hogy a kormányfő azzal „gyanúsítgatja,” hogy mackó-mintás alsógatyát visel. Ezután hetekig K. alsógatyája van középpontban, amíg K. meg nem mutatja, hogy valójában rézsodronyos szado-mazo ágyékkötőt visel. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 1., 17:32 (CEST)

Ez van ha sokan sokféleképp akarják túlérvelni egymást, de ettől csak erősebb a vita (és talán jobb lesz a szócikk?).– Blöffmester ^vita 2009. július 1., 17:48 (CEST)

Ha jobb lesz a cikk. Ezen a vitalapon (tekintsd meg az archívumokat is!) is mennyit paroláztunk, érveltünk, ellenérveltünk, vádaskodtunk, másokat hadd ne mondjam minek neveztünk… a végeredmény, hogy nincs eredmény. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 1., 17:53 (CEST)

Van eredmény. "A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga." – Dencey ^vita 2009. július 1., 17:55 (CEST)

Cyrano de Bergerac maga is a küzdelmet választotta, mely értelmetlen, ezt tudta jól, de szerinte sokkal szebb ha értelmetlen. Itt csak az a bibi, hogy nem jó ha küzdelem értelmetlen. Ha most ezt itt mégjobban összekutyuljuk, akkor totális káosz és összeomlás lesz a vége és a romokat nehéz eltakarítani. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 1., 17:58 (CEST)

Én világvallásnak érzem

Elnézéseteket kérem a nem enciklopédikus igényű indoklásomért, de világvallásnak érzem, mert éppen a jelentős diaszpóra miatt a világon elterjedtnek tekinthetjük, mégha statisztikailag kis százalékról is van szó. A szikár lélekszámhoz képest fontosabb mérlegelési szempontnak érzem, hogy az egész világra kiterjed a spirituális hatás (értsd ezalatt, hogy keresztyénség és iszlám a saját spirituális gyökere részének tekinti, mégha dogmatikailag alapvető kérdésekben gyökeres eltérés van), a társadalmi berendezkedésre gyakorolt közvetett hatás (értsd ezalatt, hogy a manapság szokásosnak tekinthető jogállamiság egy vallásos jellegű fontos előfutára a jog-hitűség, hogy a megigazulás, azaz egy ember igaz mivolta a törvények betűjének betartásán múlik).

Amúgy Szerkesztő:Peyerk logikai helyesbítő megjegyzéseit a fentiekben megalapozottnak érzem.

Visszatérve, összegezve: A zsidó vallás a lakott világ jelentős részén fellelhető, de a nem zsidó vallásúak körében is igen nagy a hatása, mint vallási előfutár két létszámában is hatalmas világvallás esetén, és mint a ma széleskörben elfogadottnak tekintett jogállamiság eszményének egy fontos előfutára.

Olyan kevés világvallás-jelölt van, hogy nem feltétlen érdemes hosszas nagy elméleteket felállítani arra nézve, hogy mi számítson világvallásnak. Fél tucat konkrét eldöntendő esetben nyugodtan megtehető az egyenkénti totál egyedi mérlegelés, elbírálás, döntés.

prohlep ^vita 2009. július 1., 19:52 (CEST)

A hatalmas eszmei hatásáról én is írtam fennt, de voltak akik ezt nem így látták. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 1., 19:56 (CEST)

• Ha rám gondoltál, én nem tagadtam a hatását, csak a hatás hatásával nem vagyok kibékülve. L András ^vita 2009. július 1., 20:12 (CEST)

Már úgy értem, hogy pozitívan nem így látták, mint ahogy itt. De ne gondolj semmi rosszra, mert te vitaképes vagy, míg voltak olyanok akik egyenesen kötekedtek, piszkálódtak és provokáltak. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš znán.} 2009. július 1., 21:02 (CEST)

• Ezt köszönöm Neked! L András ^vita 2009. július 1., 21:19 (CEST)

Az Andrással jó vitatkozni. Tartalmas és nemkonfrontatív. ;) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 1., 21:35 (CEST)

Ne írjunk hamisságot a szócikkbe!

"Jákob fiai Egyiptomban szolgaságba kerültek, ahol kegyetlenül bántak velük, ezért Isten tíz csapással sújtva az egyiptomiakat, és szétválasztva a Vörös-tengert, kivezette onnan őket"

Ez nem így volt, sőt pont fordítva volt! Éppen a zsidóság és az annak fővezére, Jakub-bei fejedelem vezette rabló népszövetség, az ún. "hükszoszok" igázták le fegyverrel az ezer évnyi stagnálás után meggyengült Egyiptomi Birodalmat. Nagy, négyszögletes földvárakat építettek, azokban laktak és csak adót és meg rabszolgákat behajtani jártak ki az egyiptomi nép közé. Végül 150 év elnyomás után a legyőzött fáraó ükunokája népfelkelést szervezett és két csatában kiverte a hükszoszokat Egyiptomból.

A bibliai kivonulás-történet tehát zsidó történelem-hamisítás eredménye, amelyet az Egyiptomban számos helyen feltárt, egybehangzó hieroglifás feliratok és a régészeti ásatások bizonyítékai egyértelműen cáfolnak.

A mai egyiptomi arab emberek, akik alappal vagy alaptalanul az ókori egyiptomiak közvetlen leszármazottjának tartják magukat, érthető módon gyakran sérelmezik azt, hogy a nyugati lakosság ma is valótlanul szajkózza vissza a bibliai események leírását, a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére! 82.131.210.163 (vita) 2011. december 6., 16:54 (CET)

Nem kell összekeverni a bibliai történetet a valósággal. Ez ennyire egyszerű. Itt ugyanis a zsidó vallás című lapon vagyunk, nem a zsidó történelem címűn. Azonban a hükszoszok és a zsidók kategorikus azonosítása ma még nem lehetséges. Egy alternatíva arra nézve, kik is voltak az egyiptomi zsidók. Ugyanakkor sok probléma is van a hükszosz=zsidó elképzeléssel, leginkább időrendi szempontból. LA^pankuš→ 2011. december 6., 17:09 (CET)

Ezért jó az ókorral foglalkozni! Állandóan pörögni kell az agynak. :) Ha Jákób korában (mikor ugye még Izrael se volt sehol) a zsidók le bírták volna igázni Egyiptomot, egész más (ókor)történetet írnánk. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2011. december 6., 22:06 (CET)

Ez így van, bár ugyebár az i. e. 2–1. évezred fordulójának kánaáni történelmét alapvetően a Biblia alapján szerkesztették meg. Ami azért – valljuk be – nem egy hérodotoszi magasság történelmi szempontból. Ahogy mondád, jár az agyam. III. Szenuszert alatt, azaz a Középbirodalom korában már voltak szemiták még Núbiában is. Persze nem zsidók. Mondjuk prezsidók. Az is tény, hogy régészeti nyoma nincs a koravaskorban Dávid és Salamon bibliai birodalmának. Volt ilyen? Szerintem volt. Csak kicsit korábban, a bronzkor végén és a Bibliában egyszerűen kihagytak néhányszáz évet Salamon és Roboám között. Viszont még ezzel sem a hükszoszokhoz jutunk, hanem az Amarna-korba... ami néhány generációnyira van a hükszoszoktól. Szóval nem annyira elvetemült a gondolat, de amíg Dávidot és Salamont a XX. dinasztia korával párhuzamosítják (amire ugyan semmi bizonyíték nincs, azon kívül, hogy a bibliai királylistából visszaszámolva akkorra esne), nem sok esélye van egy ilyen elképzelésnek. LA^pankuš→ 2011. december 6., 22:38 (CET)