Barnásfehér szuharbújó

(Drymoeca cantans szócikkből átirányítva)

A barnásfehér szuharbújó (Cisticola cantans) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe azon belül pedig a szuharbújófélék családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Barnásfehér szuharbújó
Singing Cisticola (Cisticola cantans) (46575814421).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Szuharbújófélék (Cisticolidae)
Nem: Cisticola
Faj: C. cantans
Tudományos név
Cisticola cantans
(Heuglin, 1869)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barnásfehér szuharbújó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barnásfehér szuharbújó témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Theodor von Heuglin kutató és ornitológus írta le 1869-ben, a Drymoica nembe Drymoeca cantans néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Cisticola cantans adamauae Reichenow, 1910
  • Cisticola cantans belli Ogilvie-Grant, 1908
  • Cisticola cantans cantans (Heuglin, 1869)
  • Cisticola cantans concolor (Heuglin, 1869)
  • Cisticola cantans muenzneri Reichenow, 1916
  • Cisticola cantans pictipennis Madarász, 1904
  • Cisticola cantans swanzii (Sharpe, 1870)[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Afrikában, Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Burundi, Dél-Szudán, Csád, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Malawi, Mali, Mozambik, Niger, Nigéria, Ruanda, Sierra Leone, Szenegál, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területeken honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 14 centiméter, testtömege 11-17 gramm.[5]

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 21.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés