Magyarország az olimpiai játékokon
Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az első világháború vesztesei között volt. Pedig ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre. Valamint az 1984-es játékokon sem szerepelt: miután az Egyesült Államok és egyes szövetségesei bojkottálták az 1980-as moszkvai olimpiát, Magyarország több más szocialista országgal egyetemben a Szovjetunióhoz csatlakozva nem vett részt a Los Angeles-i olimpián.
| Magyarország az olimpiai játékokon | |||||
 | |||||
| Magyarország zászlaja | |||||
| NOB-országkód: HUN | |||||
| OOB | Magyar Olimpiai Bizottság | ||||
| Honlap | Hivatalos honlap | ||||
| Zászlóvivő | |||||
| Nyitóünnepség | teljes lista | ||||
| Fogadalomtevő | teljes lista | ||||
| Érmek |
| ||||
| Nyári olimpiai játékok: | |||||
| Téli olimpiai játékok: | |||||
| Nem hivatalos olimpiai játékok: | |||||
Dr. Kemény Ferenc jóvoltából Magyarország már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (röviden: NOB) 1894-es megalapításában is tevékenyen részt vett, és ennek hatására másfél évvel később, 1895. december 19-én megalapult az ország olimpiai bizottsága, a Magyar Olimpiai Bizottság (röviden: MOB) is.
A MOB hivatalosan is elfogadja az olimpiák művészeti versenyein a magyarok által elért eredményeket – melyekkel együtt a nyári és téli olimpiákon összesen 544 érmet (190 arany, 165 ezüst, 189 bronz) nyertek eddig a magyar sportolók –, ez azonban nem egyezik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontjával, ugyanis e szervezet nem számolja bele az érmek számába a szellemi versenyeken elért helyezéseket. A NOB által elfogadott magyar érmek száma emiatt nem azonos a MOB által elfogadottakkal. A NOB szerint a következő számú érmekkel rendelkezik Magyarország a nyári és téli olimpiákon: aranyérem: 189, ezüstérem: 163, bronzérem: 188, összes érem: 540.[1]
A nyári olimpiákon szerzett, a NOB által elfogadott 530 éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.
Eredmények
szerkesztésNyári olimpiai játékok
szerkesztésAz alábbi táblázatok sorrendben a következő adatokat tartalmazza:
- Olimpia: az adott nyári olimpia éve és helyszíne
- Sportolók: az adott olimpián a magyar versenyzők száma
- Arany: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett aranyérmek száma
- Ezüst: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett ezüstérmek száma
- Bronz: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett bronzérmek száma
- Összes érem: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett érmek száma
- Éremtáblázat: Magyarország helyezése a nem hivatalos éremtáblázaton az adott olimpián
- IV.: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett negyedik helyezések száma
- V.: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett ötödik helyezések száma
- VI.: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett hatodik helyezések száma
- Összes pont: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett pontok összessége, a következők szerint: arany: 7 pont, ezüst: 5 pont, bronz: 4 pont, negyedik hely: 3 pont, ötödik hely: 2 pont és hatodik hely: 1 pont. Ezt a számítási rendszert a Magyar Olimpiai Bizottság használja. 2014-ben a a MOB nemzetközi igazgatója elmondta, hogy a magyar értékelésekben fontos szerepe van, ezzel összevethetők a különböző sportágak teljesítményei, ahol a versenyzők nem szereznek érmeket. A pontrendszer alapján osztották el a sportági támogatásokat.[2] Az olimpiai pontrendszer az 1920-as években alakult ki, az első helyezettnek 10 pontot adtak, később ez 7 pontra változott. Magyarországon meghonosodott a pontrendszer használata, az olimpiák idején a magyar tudósításokban is rendszerint feltűnik ez a kifejezés.[3][4]
- Összesen és Átlag: az utolsó sorban az adott oszlop összege illetve átlaga szerepel. Mindenhol a kerekítési szabályoknak megfelelő egész érték szerepel.
A táblázat kizárólag azokat a nyári olimpiákat tartalmazza, melyeken részt vett Magyarország, azaz hiányzik az első és második világháború miatt elmaradt 1916-os, 1940-es és 1944-es olimpia, valamint az 1920-as (Magyarországot, mint az első világháború egyik vesztes nemzetét, nem hívták meg) és az 1984-es (Magyarország a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához) olimpia.
| Olimpia | Sportolók | Arany | Ezüst | Bronz | Összes érem |
Érem– táblázat |
IV. | V. | VI. | Összes pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1896, Athén | 7 | 2 | 1 | 3 | 6 | 6. | 2 | 0 | 1 | 38 |
| 1900, Párizs | 20 | 1 | 2 | 2 | 5 | 10. | 3 | 3 | 0 | 40 |
| 1904, St. Louis | 4 | 2 | 1 | 1 | 4 | 5. | 1 | 1 | 0 | 28 |
| 1908, London | 63 | 3 | 4 | 2 | 9 | 6. | 5 | 4 | 1 | 73 |
| 1912, Stockholm | 119 | 3 | 2 | 3 | 8 | 9. | 5 | 3 | 2 | 66 |
| 1924, Párizs | 89 | 2 | 3[a 1] | 4 | 9 | 13. | 3 | 3 | 5 | 65 |
| 1928, Amszterdam | 109 | 4[a 1] | 5 | 0 | 9 | 9. | 3 | 4 | 3 | 73 |
| 1932, Los Angeles | 58 | 6 | 4[a 1] | 5 | 15 | 6. | 4 | 5 | 2 | 106 |
| 1936, Berlin | 216 | 10 | 1 | 5 | 16 | 3. | 7 | 7 | 4 | 134 |
| 1948, London | 128 | 10 | 5 | 12[a 1] | 27 | 4. | 10 | 10 | 2 | 195 |
| 1952, Helsinki | 189 | 16 | 10 | 16 | 42 | 3. | 6 | 9 | 7 | 269 |
| 1956, Melbourne[5] | 108 | 9 | 10 | 7 | 26 | 4. | 10 | 11 | 6 | 199 |
| 1960, Róma | 184 | 6 | 8 | 7 | 21 | 7. | 9 | 7 | 4 | 155 |
| 1964, Tokió | 182 | 10 | 7 | 5 | 22 | 6. | 7 | 15 | 6 | 182 |
| 1968, Mexikóváros | 167 | 10 | 10 | 12 | 32 | 4. | 4 | 7 | 2 | 196 |
| 1972, München | 232 | 6 | 13 | 16 | 35 | 8. | 9 | 8 | 10 | 224 |
| 1976, Montreal | 178 | 4 | 5 | 13 | 22 | 10. | 10 | 9 | 10 | 163 |
| 1980, Moszkva | 263 | 7 | 10 | 15 | 32 | 6. | 13 | 13 | 10 | 234 |
| 1988, Szöul | 188 | 11 | 6 | 6 | 23 | 6. | 14 | 13 | 12 | 211 |
| 1992, Barcelona | 217 | 11 | 12 | 7 | 30 | 8. | 5 | 11 | 9 | 211 |
| 1996, Atlanta | 212 | 7 | 4 | 10 | 21 | 12. | 8 | 5 | 8 | 151 |
| 2000, Sydney | 178 | 8 | 6 | 3 | 17 | 13. | 5 | 9 | 4 | 135 |
| 2004, Athén | 209 | 8 | 6 | 3 | 17 | 13. | 8 | 8 | 6 | 144 |
| 2008, Peking | 171 | 3 | 5 | 2 | 10 | 21. | 8 | 6 | 4 | 94 |
| 2012, London | 159 | 8 | 4 | 6 | 18 | 9. | 4 | 5 | 7 | 129 |
| 2016, Rio de Janeiro | 160 | 8 | 3 | 4 | 15 | 12. | 4 | 5 | 1 | 110 |
| 2020, Tokió | 166 | 6 | 7 | 7 | 20 | 15. | 10 | 9 | 3 | 156 |
| 2024, Párizs | 178 | 6 | 7 | 6 | 19 | 14. | 9 | 7 | 5 | 147 |
| Összesen | 187 | 161 | 182 | 530 | – | 186 | 197 | 134 | 3927 | |
| Átlag | 7 | 6 | 7 | 19 | 9. | 7 | 7 | 5 | 140 |
Az alábbi táblázatban szerepelnek a művészeti versenyeken elért eredmények. Ezeken a versenyeken elért eredményeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem tartja olimpiai helyezéseknek. A Magyar Olimpiai Bizottság viszont igen.
| Olimpia | Arany | Ezüst | Bronz |
|---|---|---|---|
| 1924, Párizs | 0 | 1[b 1] | 0 |
| 1928, Amszterdam | 1[b 2] | 0 | 0 |
| 1932, Los Angeles | 0 | 1[b 3] | 0 |
| 1948, London | 0 | 0 | 1[b 4] |
| Összesen | 1 | 2 | 1 |
- ↑ Hajós Alfréd és Lauber Dezső a művészeti versenyek építészet kategóriájában második helyezést ért el.
- ↑ Mező Ferenc dr. a művészeti versenyek irodalom epikai kategóriájában első helyezést ért el.
- ↑ Manno Miltiades a művészeti versenyek szobrászat kategóriájában második helyezést ért el.
- ↑ Földes Éva dr. a művészeti versenyek irodalom epikai kategóriájában harmadik helyezést ért el.
Téli olimpiai játékok
szerkesztés
Magyarország egyike azon tizenkét nemzetnek, amely az eddigi összes téli olimpián szerepelt.
A táblázat kizárólag azokat a téli olimpiákat tartalmazza, melyeken részt vett Magyarország, azaz hiányzik a második világháború miatt elmaradt 1940-es és 1944-es olimpia.
| Olimpia | Arany | Ezüst | Bronz | Összes érem |
Érem– táblázat |
IV. | V. | VI. | Összes pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1924, Chamonix | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1928, St. Moritz | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1932, Lake Placid | 0 | 0 | 1 | 1 | 10. | 1 | 0 | 0 | 7 |
| 1936, Garmisch-Partenkirchen | 0 | 0 | 1 | 1 | 10. | 1 | 0 | 0 | 7 |
| 1948, St. Moritz | 0 | 1 | 0 | 1 | 11. | 1 | 1 | 0 | 10 |
| 1952, Oslo | 0 | 0 | 1 | 1 | 12. | 0 | 0 | 0 | 4 |
| 1956, Cortina d'Ampezzo | 0 | 0 | 1 | 1 | 12. | 0 | 0 | 0 | 4 |
| 1960, Squaw Valley | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1964, Innsbruck | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1968, Grenoble | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 1 | 1 |
| 1972, Szapporó | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 1 | 0 | 2 |
| 1976, Innsbruck | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 1 | 0 | 2 |
| 1980, Lake Placid | 0 | 1 | 0 | 1 | 15. | 0 | 0 | 0 | 5 |
| 1984, Szarajevó | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1988, Calgary | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1992, Albertville | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1994, Lillehammer | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1998, Nagano | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 2002, Salt Lake City | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 2006, Torino | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 1 | 1 | 0 | 5 |
| 2010, Vancouver | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 1 | 1 | 3 |
| 2014, Szocsi | 0 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 1 | 1 |
| 2018, Phjongcshang | 1 | 0 | 0 | 1 | 21. | 1 | 2 | 1 | 15 |
| 2022, Peking | 1 | 0 | 2 | 3 | 20. | 1 | 0 | 2 | 20 |
| Összesen | 2 | 2 | 6 | 10 | – | 6 | 7 | 6 | 86 |
Sportáganként
szerkesztésAz alábbi táblázat sportágankénti bontásban tartalmazza a magyarországi sportolók által elért eredményeket.
- Nyári olimpiai játékok
| Sportág | Arany | Ezüst | Bronz | Összes érem |
IV. | V. | VI. | Összes pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Vívás | 39 | 25 | 29 | 93 | 27 | 25 | 15 | 660 |
| Úszás | 32 | 28 | 21 | 81 | 31 | 27 | 21 | 616 |
| Kajak-kenu | 28 | 35 | 30 | 93 | 22 | 14 | 15 | 600 |
| Birkózás | 20 | 17 | 19 | 56 | 29 | 26 | 14 | 454 |
| Torna | 15 | 11 | 14 | 40 | 13 | 11 | 15 | 292 |
| Atlétika | 10 | 13 | 18 | 41 | 19 | 21 | 13 | 319 |
| Öttusa | 10 | 8 | 6 | 24 | 4 | 3 | 3 | 154 |
| Ökölvívás | 10 | 2 | 8 | 20 | 2 | 19 | 1 | 157 |
| Vízilabda | 9 | 3 | 5 | 17 | 5 | 6 | 2 | 127 |
| Sportlövészet | 7 | 3 | 8 | 18 | 4 | 9 | 11 | 137 |
| Labdarúgás | 3 | 1 | 1 | 5 | 0 | 1 | 0 | 32 |
| Súlyemelés | 2 | 9 | 9 | 20 | 7 | 6 | 15 | 143 |
| Cselgáncs | 1 | 3 | 6 | 10 | 0 | 13 | 0 | 72 |
| Taekwondo | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 2 | 0 | 11 |
| Kézilabda | 0 | 1 | 2 | 3 | 7 | 1 | 2 | 38 |
| Evezés | 0 | 1 | 2 | 3 | 2 | 6 | 4 | 35 |
| Vitorlázás | 0 | 1 | 1 | 2 | 1 | 0 | 0 | 12 |
| Lovaglás | 0 | 0 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 13 |
| Tenisz | 0 | 0 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| Karate | 0 | 0 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| Kerékpározás | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 | 4 | 1 | 21 |
| Röplabda | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 1 | 1 | 9 |
| Asztalitenisz | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 0 | 0 | 6 |
| Kosárlabda | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 3 |
| Lovaspóló | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 3 |
| Műugrás | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 3 |
| Íjászat | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 2 |
| Összesen | 187 | 161 | 182 | 530 | 186 | 197 | 134 | 3927 |
| Művészeti versenyek | 1 | 2 | 1 | 4 | 0 | 0 | 0 | 21 |
| Összesen | 188 | 163 | 183 | 534 | 186 | 197 | 134 | 3948 |
A fentieken túl a következő versenyszámokban is volt magyarországi induló, azonban eddig egynek sem sikerült pontot érő helyen végeznie: gyeplabda, szinkronúszás, tollaslabda, triatlon.
- Téli olimpiai játékok
| Sportág | Arany | Ezüst | Bronz | Összes érem |
IV. | V. | VI. | Összes pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rövidpályás gyorskorcsolya | 2 | 0 | 2 | 4 | 3 | 4 | 5 | 44 |
| Műkorcsolya | 0 | 2 | 4 | 6 | 2 | 3 | 1 | 39 |
| Gyorskorcsolya | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 3 |
| Összesen | 2 | 2 | 6 | 10 | 6 | 7 | 6 | 86 |
A fentieken túl a következő versenyszámokban is volt magyarországi induló, azonban eddig egynek sem sikerült pontot érő helyen végeznie: alpesisí, biatlon, bob, északi összetett, jégkorong, síakrobatika, sífutás, síugrás, snowboard.
Legeredményesebb sportolók
szerkesztésAz alábbi táblázat tartalmazza minden idők legjobb magyarországi sportolóit a megszerzett arany-, ezüst- és bronzérmeik alapján. Mindannyian nyári olimpiákon szerezték érmeiket, helyezéseiket.
Gerevich Aladár a többszörös olimpiai aranyérmesek listája alapján minden idők tizennyolcadik legeredményesebb olimpiai sportolója a világon. Ugyanezen lista alapján Egerszegi Krisztina minden idők legeredményesebb egyéni női úszója a nyári olimpiák történetében, minden érmét egyéni versenyszámban szerezte.
Legtöbb olimpiai indulás
szerkesztésEddig egy sportoló tudott hét olimpián szerepelni magyar színekben.[6]
Zászlóvivők
szerkesztés1908 óta az olimpia megnyitóünnepségén a nemzeti lobogót a bevonuláskor mindig egy-egy sportoló viszi a küldöttség előtt. Kulcsár Gergely az egyetlen, aki három alkalommal is elsőként léphetett az olimpiai stadionba. Kétszer két-két nyári és téli olimpikon vihette a zászlót: Bácsalmási Péter, Németh Imre, Tóth Attila és Egyed Krisztina (időrendben).
Az alábbi táblázatban megtalálhatók azon személyek nevei, akik ebben a megtiszteltetésben részesülhettek.
Fogadalomtevők
szerkesztésA magyar sportolók a nyári olimpiák előtt 1936 óta, a téli olimpiák előtt pedig 1988 óta tesznek fogadalmat. Az 1948-as londoni olimpia kivételével ezt mindig megtették. Kezdetben az olimpiai csapat nevében egy fő tette ezt, azonban 1992 óta mindkét nem egy-egy képviselője megteszi. A fogadalom szövege arra szólítja fel a sportolókat, hogy mindig mindent tegyenek meg a győzelemért, de ezt csakis sportszerű eszközökkel tegyék.
Összesen négy olyan magyar sportoló van, aki két alkalommal is elmondhatta az olimpiai fogadalmat: Kulcsár Gergely, Engi Klára, Czakó Krisztina és Sebestyén Júlia (időrendben). Az alábbi táblázat tartalmazza az olimpiai fogadalmat tevő személyek névsorát.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hungary - National Olympic Committee (NOC) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
- ↑ A magyarokon kívül számolgatja bárki az olimpiai pontokat?. 444.hu, 2014. február 21. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
- ↑ Hogyan alakult ki az olimpiai pontszerző kifejezés?. telex.hu, 2021. augusztus 8. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
- ↑ Nem hivatalos és nem magyar találmány az olimpiai pontszámítás. 24.hu, 2020. május 3. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
- ↑ a b c Az akkori ausztrál törvények értelmében élő állat bevitele a szigetre tilos volt, emiatt a lovasversenyeket Stockholmban rendezték meg.
- ↑ Kicsik, nagyok, testvérek és egyéb rekorderek. www.origo.hu (2016. július 31.) (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ Biros viszi a magyar zászlót a londoni megnyitón. Origo.hu, 2012. június 16. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
- ↑ Szocsi 2014: Megválasztották a Magyar Csapat zászlóvivőjét! http://www.mob.hu (2014. február 2.) (Hozzáférés: 2014. február 3.) arch
- ↑ Tokió 2020: Cseh László és Mohamed Aida viszi a magyar zászlót a megnyitón. www.nemzetisport.hu (2021. július 4.) (Hozzáférés: 2021. július 4.)
- ↑ Téli olimpia: Kékesi Márton és Tóth Zita viszi a magyar zászlót. www.nemzetisport.hu (2022. február 2.) (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ London 2012: letette az esküt a magyar olimpiai csapat. nemzetisport.hu, 2012. június 22. (Hozzáférés: 2012. június 22.)
- ↑ Szocsi 2014: Közgyűlés után fogadalmat tett a Magyar Olimpiai Csapat. http://www.mob.hu (2014. január 27.) (Hozzáférés: 2014. február 3.) arch
- ↑ Rio 2016: Letették az esküt a magyar olimpikonok. nemzetisport.hu, 2016. július 7. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
- ↑ Pjongcsang 2018: letette az esküt a magyar csapat. http://www.nemzetisport.hu (2018. január 22.) (Hozzáférés: 2018. január 22.)
- ↑ MOB: Késely Ajna és Péni István mondja az olimpiai esküt. www.nemzetisport.hu (2021. június 29.) (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ Letették az esküt a magyar olimpikonok. sportal.blikk.hu (2024. július 8.) (Hozzáférés: 2024. július 8.)
Források
szerkesztés- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- dr. Hencsei Pál, Ivanics Tibor, dr. Takács Ferenc, Vad Dezső. Magyarok az olimpiai játékokon 1896 - 2000. IQ Press Lapkiadó, 328. o.. ISBN 963-86101-0-7
- Hungary (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Hungary (HUN) (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Állambiztonság és olimpia, 1956–1988; dokumentumvál., bev., jegyz. Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Takács Tibor; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L'Harmattan, Bp., 2008
