Gótikus építészet Magyarországon

Magyarország gótikus stílusú építészete a 13. század második felében kezdett meghonosodni és a 16. század elejéig virágzott.^[1]

A magyarországi gótika fontos terjesztője volt a ciszterci rend, majd fokozódóan a koldulórendek: a ferencesek és domonkosok templom- és kolostorépítkezéseinek volt nagy szerepe. Kezdetben francia, majd németországi mesterek munkájának a jellegzetességei mutatkoznak. Utóbb pedig Ausztria, Csehország és Szilézia hatása mutatkozott, a területükről hívott mesterek révén.^[1]

A hazai gótika alkotásai – az európaival összevetve – méreteikben és kiképzésükben is szerények. Az alkotások a törökök által megszállt területeken jórészt elpusztultak, többnyire csak a meg nem szállt, nyugati, északi, északkeleti régióban, továbbá Felvidéken és Erdélyben maradtak meg.^[1] Sok templom a 18. századi barokk újjáépítésnél, vagy a 19. századi restaurálás során vesztette el eredeti alakját. A várak nagy részét a 17-18. század fordulóján császári parancsra felrobbantották, a gótikus városi lakóházak zöme pedig háborús pusztításoknak vagy átépítéseknek esett áldozatul.

Korszakai

A hazai gótikus építészet három elkülöníthető korszaka ^[1]:

13. század második fele - 14. század eleje – korai szakasz
Nagy Lajos és Zsigmond uralkodása – virágkor
Mátyás király és II. Ulászló uralkodása – késői virágzás

Építmények

Buda lett a királyi székhely, elkezdték építeni a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomot, és a Szent Miklós-templomot. Jelentős gótikus emlékek voltak a korai időkből még a soproni Bencés (Kecske) templom, a felvidéki várak, és sok falusi templom is.

Nagy Lajos építette meg a budai várkápolnát, és magasabb színvonalra fejlesztette Visegrádot. Ő építette újjá és bővítette Diósgyőr várát is, ami szabályos négyszög alaprajzú királyi rezidencia, nagy termekkel, kétszintes kápolnával. Ez idő tájt a koldulórendek is nagy támogatásokat kaptak, ekkor épültek városaink megmaradt középkori kőházai, kapualjukkal, ülőfülkéikkel.

A magyar gótika Zsigmond alatt virágzott, az ő uralkodása idején épült a budai Friss-palota, a bazilikális rendszerű templomokat csarnoktemplommá építette át. A nagyurak is jelentős építkezéseket folytattak. Ekkor épült ki Siklós, Csesznek, Gyula és Kisnána vára. A városok fejlődése felgyorsult, a legtöbb városfal is ekkortájt épült.

A kassai-dóm

Mátyás alatt Európában második országként, Magyarországon is megjelent a reneszánsz,^[2] de a gótika még sokáig élt. Erre példa a nyírbátori minorita és a későbbi református templom, a szegedi ferences templom, a sárospataki csarnoktemplom, a kassai dóm, a kolozsvári Farkas utcai templom, a jászberényi ferences kolostor, vagy a csütörtökhelyi kápolna. Egerben is ekkor épült a gótikus székesegyház. Jelentős városi házépítések is zajlottak ez időben, például Budán, Fehérvárott, Sopronban, a Szepességben, Szászföldön, Erdélyben. Ekkortájt jelentek meg a külsőtornyos várak is (például Kőszeg). A magyar gótika alulmaradt a franciához képest, de a nagy csarnoktemplomok nyugodt belső és külső tere a mai napig lenyűgözi a szemlélőt, még díszítetlenül is.

Falusi templomok

Nagy számban épültek kisméretű, változó igényességű falusi templomok is. Túlnyomó többségük csak romokban maradt ránk. Ezek a templomok legtöbbször egyhajós épületek voltak, sokszög záródású szentéllyel. Többnyire faragatlan terméskőből falazták őket. Csak a nyíláskeretek, a falsarkok és a támpillérek vége, a lábazati és ereszpárkány, valamint a boltozati bordák készültek faragott kőből. Egyes vidékeken hagyományosan téglatemplomok épültek. A homlokzatokat és a belső falfelületeket vakolták és meszelték, a belsőket, néha a homlokzatokat is figurális és dekoratív falfestményekkel díszítették.^[1]

Példák

A Szent Mihály-templom Sopronban

A nyírbátori minorita templom

A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-templom

A gótikus építészet példái Magyarországon:

Budapest

Belvárosi plébániatemplom (részben barokk)
Budai Várnegyed egyes épületei:
Az egykori budavári királyi palota (később más stílusokban bővített)
- Budavári Várkápolna
- Mária Magdolna-templom (nagyrészt elpusztult)
- Mátyás-templom
- Úri utca több háza
- Lakóház, Tárnok u. 14.^[1]
Margitszigeti ferences kolostor

Baranya vármegye

Siklós, várkápolna
Siklós, Szentháromság-templom

Bács-Kiskun vármegye

Kecskemét, Szent Miklós-templom és romkert (a templom barokk és copf stílusban átépítve)
Tompa, Szent Anna-templom

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Miskolc, avasi templom
Miskolc, diósgyőri vár
Miskolc, diósgyőri pálos kolostor (elpusztult)
Miskolc, bükkszentléleki pálos kolostor (romos)
Miskolc, tapolcai bencés apátság (rom)
Miskolc, Nagyboldogasszony-templom (1544-ben elpusztult)
Abaújvár, református templom
Bodrogkeresztúr, Szent Kereszt Felmagasztalása-templom
Bogács, Szent Márton-templom
Gönc, pálos kolostor (rom)
Martonyi, pálos kolostor
Rudabánya, református templom
Sajószentpéter, református nagytemplom (reneszánsz és barokk átépítéssel)
Sárospatak, Szent Erzsébet-bazilika
Sátoraljaújhely, pálos templom és kolostor

Csongrád-Csanád vármegye

Szeged, Alsóvárosi ferences templom
Szeged, Dömötör-torony

Fejér vármegye

Székesfehérvár, egykori Nagyboldogasszony-bazilika (eredetileg román)
Székesfehérvár, Szent István-székesegyház (ma már főként barokk, de eredetileg gótikus)
Székesfehérvár, Szent Anna-kápolna
Székesfehérvár, volt vármegyeháza
Székesfehérvár, Mátyás király-emlékmű
Székesfehérvár, Oskola utcai lakóház

Győr-Moson-Sopron vármegye

Győr, Nagyboldogasszony-székesegyház (barokk és klasszicista stílusban átépítve)
Sopron belvárosának egyes lakóházai (pl. az Új utcában, Szent György u. 3-5.)^[1]
Sopron, Fabricius-ház udvari szárnya
Sopron, Kecske-templom
Sopron, Keresztelő Szent János-templom
Sopron, Ózsinagóga
Sopron, Szent György-templom (barokk stílusban átépítve)
Sopron, Szent Mihály-templom
Sopron, sopronbánfalvi karmelita kolostor
Fertőd, Szent András-templom
Pannonhalma, Bencés Főapátság (a bazilika része)

Heves vármegye

Eger, gótikus székesegyház (elpusztult, rekonstruálását tervezik)
Gyöngyöspata, Kisboldogasszony-templom

Komárom-Esztergom vármegye

Esztergom, Szent Adalbert-székesegyház (a 16.–17. században elpusztult)
Neszmély, református templom

Nógrád vármegye

Egyházasdengeleng, Szent Imre-templom
Egyházasgerge, Szeplőtelen Fogantatás-templom
Mátraverebély, római katolikus templom
Nógrádsáp, Kisboldogasszony-templom
Tereske, Nagyboldogasszony-templom

Pest vármegye

Budajenő, Árpád-kori temetőkápolna
Nagykőrös, református templom
Pusztavacs, templomrom
Szentendre, Keresztelő Szent János-templom
Visegrád, királyi palota

Somogy vármegye

Kaposvár, kaposszentjakabi bencés apátság (romos)
Ádánd, hetyei templomrom
Andocs, Nagyboldogasszony-bazilika (barokk stílusban átépítve, a szentély gótikus)
Balatonberény, Keresztelő Szent János-templom
Balatonszemes, Páduai Szent Antal-templom
Igal, Szent Anna-templom (barokk stílusban átépítve, a szentély gótikus)
Kőröshegy, Szent Kereszt templom
Marcali, Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom (barokk stílusban átépítve)
Somogyvámos, pusztatemplom
Törökkoppány, Alexandriai Szent Katalin-templom

Veszprém vármegye

Veszprém, Gizella-kápolna
Veszprém, Margit-romok
Veszprém, Szent Mihály-székesegyház (szentély)
Hosztót, Nagyboldogasszony-templom (barokk és klasszicista stílusban átépítve)
Kővágóörs, ecsérpusztai templomrom (rom)
Várvölgy, alsózsidi templom (neogótikusként átépítve)

Zala vármegye

Belezna, Szűz Mária neve templom (csak a torony)
Egervár, Alexandriai Szent Katalin Plébániatemplom (külső gótikus elemek)
Keszthely, Magyarok Nagyasszonya-templom
Óföldeák, Szűz Mária Keresztények Segítsége-templom
Zalaszántó, Szent Kozma és Damján-templom
Zalaszentmihály, Szent Mihály-templom

A mai Magyarország határain kívül

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Szentkirályi-Détshy
↑ Louis A. Waldman; Péter Farbaky; Louis Alexander Waldman (2011). Italy & Hungary: Humanism and Art in the Early Renaissance. Villa I Tatti. ISBN 978-0-674-06346-4.

Források

↑ Szentkirályi-Détshy: Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: A építészet rövid története. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1986.

Kapcsolódó szócikkek

[Szentkirályi-Détshy_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Szentkirályi-Détshy

[2] Louis A. Waldman; Péter Farbaky; Louis Alexander Waldman (2011). Italy & Hungary: Humanism and Art in the Early Renaissance. Villa I Tatti. ISBN 978-0-674-06346-4.

[1]

[2]