Főmenü megnyitása

Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

(Magyarország megyei jogú városainak listája szócikkből átirányítva)

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. 2006 óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi megyeszékhely Budapestet kivéve, és öt további város. (Budapest főváros a megalakulása óta különleges jogi helyzetben van a magyar városok között, ma sem tartozik a megyei jogú városok közé.)

TörténetSzerkesztés

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt a Budapesti agglomerációban található Érd, melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt. A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet. (Esztergom önkormányzata – bár a város akkor csak 30 ezer fő körüli népességű volt – egyszer már benyújtotta erre irányuló kérelmét, az Országgyűlés azonban a törvénynek megfelelően elutasította azt.) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján megyei jogú városok a megyeszékhelyek és a 2012. január 1-jéig megyei jogú várossá nyilvánított városok. Ettől kezdve tehát új város csak akkor nyerheti el a címet, ha megyeszékhellyé válik, ha nem válik megyeszékhellyé, még 50 ezer fő fölött sem kaphatja meg ezt a címet. A jelenlegi megyei jogú városok viszont továbbra sem veszíthetik el e címüket.

A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a törvényhatósági jogú városok voltak. 1954–1971 között a négy legnagyobb vidéki város (Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged) volt megyei jogú város, 1971–1990 között pedig az öt legnagyobb vidéki város (az előbbieken kívül Győr) a megyei város címet viselte, melyet 1989-ben Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár is megkapott. A rendszerváltozáskor, pontosabban a tanácsrendszer megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott.

A megyei jogú város mint jogintézmény jellemzőiSzerkesztés

A megyei jogú városok jogi státusát jelenleg, 2019.12.10.-én a 2011. évi CLXXXIX. tv., az Mötv. rendezi:

"21. §

(2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.

(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.

(4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés."

A megyei jogú városoknak városonként nem azonos tárgykörben és mélységben ugyan, de jellemzően – a megyei közgyűléssel is együttműködve – a következő feladatok teljesítésével kell számolniuk:

1. a középfokú oktatás (helyenként több országos beiskolázású oktatási intézmény fenntartása is) működtetése és fejlesztése,

2. a nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatás,

3. a diákotthoni ellátás,

4. a felnőttek alap- és középfokú oktatása,

5. a művészeti oktatás,

6. a könyvtári és a levéltári szolgáltatás,

7. esetenként a színház, a szabadtéri játékok, szimfonikus zenekar fenntartása,

8. közművelődési intézmény, ifjúsági- és gyermekház működtetése,

9. sportlétesítmények fenntartása, a testedzési igények kielégítése, a testnevelés, a diáksport, a szabadidő-, a verseny-, és az élsport, a természetjárás, a turizmus feltételeinek biztosítása,

10. a távhőszolgáltatás, a kéményseprői szolgáltatások, a közfürdők működtetése,

11. kórház-rendelőintézet működtetése, drogcentrum szervezése,

12. nevelőotthonok, csecsemőotthonok, speciális szociális otthonok szervezése. 

A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. A bizottság tíztagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja. A bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét – megállapodás szerint – felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. Az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni.

ListaSzerkesztés

A megyei jogú városok listája 2019 végén. A közigazgatási beosztás, a népesség, a terület (km²) és a népsűrűség (fő/km²) 2019 elejére vonatkozó adat Magyarország 2019. évi közigazgatási helynévkönyve alapján.

Név Mióta Megye Járás Megyeszékhely Népesség Terület Népsűrűség
Békéscsaba 1990 Békés megye Békéscsabai járás igen
58 996
193,93
304
Debrecen 1990 Hajdú-Bihar megye Debreceni járás igen
201 432
461,66
436
Dunaújváros 1990 Fejér megye Dunaújvárosi járás nem
44 200
52,67
839
Eger 1990 Heves megye Egri járás igen
52 898
92,21
574
Érd 2006 Pest megye Érdi járás nem
68 211
63,31
1 077
Győr 1990 Győr-Moson-Sopron megye Győri járás igen
132 038
174,62
756
Hódmezővásárhely 1990 Csongrád megye Hódmezővásárhelyi járás nem
43 311
487,98
89
Kaposvár 1990 Somogy megye Kaposvári járás igen
61 441
113,59
541
Kecskemét 1990 Bács-Kiskun megye Kecskeméti járás igen
110 687
322,57
343
Miskolc 1990 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járás igen
154 521
236,67
653
Nagykanizsa 1990 Zala megye Nagykanizsai járás nem
46 649
148,4
314
Nyíregyháza 1990 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyházi járás igen
116 799
274,54
425
Pécs 1990 Baranya megye Pécsi járás igen
142 873
162,77
878
Salgótarján 1994 Nógrád megye Salgótarjáni járás igen
33 579
97,97
343
Sopron 1990 Győr-Moson-Sopron megye Soproni járás nem
62 671
169,04
371
Szeged 1990 Csongrád megye Szegedi járás igen
160 766
280,99
572
Székesfehérvár 1990 Fejér megye Székesfehérvári járás igen
96 940
170,89
567
Szekszárd 1994 Tolna megye Szekszárdi járás igen
31 795
96,28
330
Szolnok 1990 Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járás igen
71 285
187,24
381
Szombathely 1990 Vas megye Szombathelyi járás igen
78 407
97,5
804
Tatabánya 1990 Komárom-Esztergom megye Tatabányai járás igen
65 845
91,42
720
Veszprém 1990 Veszprém megye Veszprémi járás igen
59 738
126,9
471
Zalaegerszeg 1990 Zala megye Zalaegerszegi járás igen
57 403
102,46
560

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés