Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

a megyei feladat- és hatásköröket önállóan ellátó város Magyarországon
(Megyei jogú város szócikkből átirányítva)

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. 2022 óta Magyarországon 25 megyei jogú város van: minden vármegyeszékhely Budapesten kívül, és hét további város. Budapest a megalakulása óta (1873) a fővárost megillető különleges jogi helyzetben van, így nem tartozik a megyei jogú városok közé.

Történet

szerkesztés

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt a Budapesti agglomerációban található Érd, melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es évek végén átlépte az 50 ezer főt. A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény[1] alapján megyei jogú városok a megyeszékhelyek és a 2012. január 1-jéig megyei jogú várossá nyilvánított városok. A törvény szerint új város csak akkor nyerhette volna el a címet, ha megyeszékhellyé válik. 2022 februárjában ennek a törvénynek a módosítására tettek javaslatot úgy, hogy a törvény egy külön mellékletében felsorolt városokkal bővülhet a megyei jogú városok köre, és egyben Baját és Esztergomot sorolja fel abban, amit márciusban az Országgyűlés megszavazott.[2]

A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a törvényhatósági jogú városok voltak. 1954–1971 között a négy legnagyobb vidéki város (Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged) volt megyei jogú város, 1971–1990 között pedig az öt legnagyobb vidéki város (az előbbieken kívül Győr) a megyei város címet viselte, melyet 1989-ben Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár is megkapott. A rendszerváltozáskor, pontosabban a tanácsrendszer megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott.

A megyei jogú város mint jogintézmény jellemzői

szerkesztés

A megyei jogú város azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Képviselő-testülete a közgyűlés.

A megyei jogú városoknak a következő feladatok teljesítésével kell számolniuk:[1]

  • középfokú oktatás (helyenként több országos beiskolázású oktatási intézmény fenntartása is) működtetése és fejlesztése,
  • nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatás,
  • diákotthoni ellátás,
  • felnőttek alap- és középfokú oktatása,
  • művészeti oktatás,
  • könyvtári és a levéltári szolgáltatás,
  • esetenként a színház, a szabadtéri játékok, szimfonikus zenekar fenntartása,
  • közművelődési intézmény, ifjúsági- és gyermekház működtetése,
  • sportlétesítmények fenntartása, a testedzési igények kielégítése, a testnevelés, a diáksport, a szabadidő-, a verseny-, és az élsport, a természetjárás, a turizmus feltételeinek biztosítása,
  • távhőszolgáltatás, a kéményseprői szolgáltatások, a közfürdők működtetése,
  • kórház-rendelőintézet működtetése, drogcentrum szervezése,
  • nevelőotthonok, csecsemőotthonok, speciális szociális otthonok szervezése. 

A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására.

A közigazgatási beosztás 2023-as elnevezésekkel, a népesség, a terület (km²) és a népsűrűség (fő/km²) 2022 elejére vonatkozó adat Magyarország 2022. évi közigazgatási helynévkönyve alapján.

Név Mióta Vármegye Járás Vármegyeszékhely Népesség Terület Népsűrűség Polgármester
Baja 2022 Bács-Kiskun vármegye Bajai járás nem
33 364
177,9
199
Nyirati Klára
Békéscsaba 1990 Békés vármegye Békéscsabai járás igen
57 299
193,93
304
Szarvas Péter
Debrecen 1990 Hajdú-Bihar vármegye Debreceni járás igen
199 725
461,66
436
Papp László
Dunaújváros 1990 Fejér vármegye Dunaújvárosi járás nem
41 103
52,67
839
Pintér Tamás
Eger 1990 Heves vármegye Egri járás igen
50 032
92,21
574
Mirkóczki Ádám
Esztergom 2022 Komárom-Esztergom vármegye Esztergomi járás nem
27 897
100,11
280
Hernádi Ádám
Érd 2006 Pest vármegye Érdi járás nem
71 641
63,31
1 077
Dr. Csőzik László
Győr 1990 Győr-Moson-Sopron vármegye Győri járás igen
132 111
174,62
756
Dr. Dézsi Csaba András
Hódmezővásárhely 1990 Csongrád-Csanád vármegye Hódmezővásárhelyi járás nem
42 207
487,98
89
Dr. Márki-Zay Péter
Kaposvár 1990 Somogy vármegye Kaposvári járás igen
58 633
113,59
541
Szita Károly
Kecskemét 1990 Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járás igen
108 817
322,57
343
Szemereyné Pataki Klaudia
Miskolc 1990 Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járás igen
147 480
236,67
653
Veres Pál
Nagykanizsa 1990 Zala vármegye Nagykanizsai járás nem
44 550
148,4
314
Balogh László
Nyíregyháza 1990 Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Nyíregyházi járás igen
115 521
274,54
425
Dr. Kovács Ferenc
Pécs 1990 Baranya vármegye Pécsi járás igen
138 420
162,77
878
Péterffy Attila
Salgótarján 1994 Nógrád vármegye Salgótarjáni járás igen
31 484
97,97
343
Fekete Zsolt
Sopron 1990 Győr-Moson-Sopron vármegye Soproni járás nem
62 116
169,04
371
Dr. Farkas Ciprián
Szeged 1990 Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járás igen
157 372
280,99
572
Botka László
Székesfehérvár 1990 Fejér vármegye Székesfehérvári járás igen
94 893
170,89
567
Dr. Cser-Palkovics András
Szekszárd 1994 Tolna vármegye Szekszárdi járás igen
30 401
96,28
330
Ács Rezső
Szolnok 1990 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járás igen
68 774
187,24
381
Szalay Ferenc
Szombathely 1990 Vas vármegye Szombathelyi járás igen
77 970
97,5
804
Dr. Nemény András
Tatabánya 1990 Komárom-Esztergom vármegye Tatabányai járás igen
64 305
91,42
720
Szűcsné Posztovics Ilona
Veszprém 1990 Veszprém vármegye Veszprémi járás igen
57 145
126,9
471
Porga Gyula
Zalaegerszeg 1990 Zala vármegye Zalaegerszegi járás igen
55 037
102,46
560
Balaicz Zoltán
  1. a b 2011. évi CLXXXIX. tv., Mötv. (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, lásd a források szakaszban)
  2. Törvényjavaslat: Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról (PDF, Parlament.hu)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés