Baktalórántháza

Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járás székhelye.

Baktalórántháza
Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély
Baktalórántháza címere Baktalórántháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Baktalórántházi
Jogállás	város járásszékhely
Polgármester	Nagy Lajos (BVSZ)
Irányítószám	4561
Körzethívószám	42
Testvértelepülései	Lista Łańcut Ráckeve Gyergyócsomafalva község
Népesség
Teljes népesség	3526 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	112,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″47.9975, 22.076388888889
Baktalórántháza Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Baktalórántháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktalórántháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A katolikus templom

Fekvése

A Nyírség középső részén, a megyeszékhely Nyíregyházától keletre fekszik, Besenyődtől 6,5, Vajától 8, Apagytól 11, Székelytől 15, Vásárosnaménytól pedig 18 kilométerre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírjákó, északkelet felől Rohod, kelet felől Vaja, délkelet felől Kántorjánosi, dél felől Ófehértó, délnyugat felől Besenyőd, nyugat felől Levelek, északnyugat felől pedig Nyírkércs.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyházától Vásárosnaményon át az ukrán határig vivő 41-es főút, amely keresztülhalad a központján, és könnyen elérhetővé teszi az ország távolabbi részei felől is.

A környező települések közül Nyírbátorral a 493-as főút, Székellyel a 4104-es, Nyírjákóval és Anarccsal a 4105-ös út köti össze, Flóratanya nevű különálló, délkeleti fekvésű városrészére pedig a 49 153-as számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Baktalórántháza vasútállomás, a település belterületének déli szélén, a flóratanyai országút vasúti keresztezése közelében. Közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 49 325-ös mellékút teszi lehetővé.

Története

Baktalórántháza környéke az itt talált leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely lehetett.

Mai nevét 1932-ben, Nyírbakta és Lórántháza egyesítése után kapta.

A legrégebbről fennmaradt okirat, amelyben Nyírbakta neve szerepel, V. István 1282-ben kelt adománylevele, amelyben a király Bogdai Illés comesnek adományozta a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.

1310-ben a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul unokája, Mihály fia István adományozott birtoka volt. A 16. század végén a Báthori-családé lett. 1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok szerezték meg, majd 1638-ban Barkóczy László felesége, Péchy Anna, akinek már állt a kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is birtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.

A 17. század végén a Barkóczy-részt Barkóczy Krisztina kezével Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a 18. század végén Haller Gábor.

A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt, s Bárczay Annával a 19. század elején Bökönyi Bekk Pálra, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére, s az övék maradt egészen 1945-ig.

Lórántháza nevét fennmaradt írásos források a 16. században említik először.

A település az 1600-as évek elején Bethlen családbeliek, majd a Rákócziak birtoka.

A falu tulajdonosa a Rákóczi-szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a 19. század első évtizedeitől 1945-ig a Degenfeld család.

Nyírbakta a 19. század közepén a Nyírbaktai járás székhelye volt. Neve az egyesítést követően Baktalórántházára változott, a járást viszont csak az 1950-es járásrendezés során nevezték át.

1912-ben megépült a Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal, de 1973. december 31-én megszűnt rajta a forgalom.

Baktalórántháza 1993-ban kapta meg a városi rangot.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Vida Károly (független)
• 1994-1998: Vida Károly (Baktalórántházáért Választási Szövetség)
• 1998-2002: Vida Károly (BVSZ)
• 2002-2006: Tóth Pál (független)
• 2006-2010: Nagy Lajos (BVSZ)
• 2010-2014: Nagy Lajos (BVSZ)
• 2014-2019: Nagy Lajos (BVSZ)
• 2019-től: Nagy Lajos (BVSZ)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	4037	3989	3918	3903	3420	3526
	2013	2014	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 24% cigánynak, 0,6% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 33,5%, római katolikus 26,3%, görögkatolikus 13,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (19,3% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt református, 22,3% római katolikus, 13,8% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% ortodox keresztény, 0,2% evangélikus, 4,2% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus temploma a 12. század második felében épült. A templom tornyát a 18. században emelték. Falfestményei országos hírűek.
• Református temploma barokk stílusban épült 1730 körül. Tornyát és nyugati bővítését 1844-ben építették klasszicista stílusban. A templomban 1840 körül készült, klasszicista stílusú szószék és kegyúri padok vannak és 1800 körüli időből való empire stílusú papi szék van.
• Görögkatolikus templomát 1842-ben építették késő copf stílusban.
• A Dégenfeld-kastély műemlékjellegű épület. Parkjában értékes faritkaságok vannak (páfrányfenyő, kocsányos tölgy, amerikai mocsártölgy, tulipánfa, vasfa, magaskőris, szomorú magaskőris, mézgás éger stb.).

• A település mellett van a Baktalórántházi Erdő Természetvédelmi Terület.

Híres emberek

• Nyírbaktán született Nagy Samu, 1905-ig Grosz Salamon (1866 – 1945) erdélyi magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró, lapszerkesztő.
• Nyírbaktán született 1871. május 7-én gr. nagykárolyi Károlyi Gyula politikus, miniszterelnök.
• Nyírbaktán született 1925-ben Szontagh Pál erdőmérnök.

További információk

• Baktalórántháza Önkormányzatának honlapja
• Baktalórántháza hírei