Római légiók listája

Az alábbi lista a római légiókat tartalmazza, elsősorban a principátus (i. e. 27 – i. sz. 284) korából, ahonnan elegendő irodalmi és régészeti információforrás áll rendelkezésre.

Nero pénze a Legio X Gemina „X” jelével lebélyegezve

Amikor Augustus i. e. 31-ben egyeduralkodóvá vált, feloszlatta az akkor létező mintegy 50 légió felét. A megmaradt 28 képezte a korai császárkor katonai erejének alapját; legtöbbjük legalább 300 éven át fennállt. Augustus és utódai a légiókat állandó egységekké alakították át, amelyekben 25 éves szerződést vállaló legionáriusok szolgáltak.

A dominátus korában (284–476) a légiók továbbra is professzionális, zsoldos katonákból álltak, de viszonyaik a kora császárkorhoz képest kevéssé ismertek. Annyi bizonyos, hogy mind méretükben, felépítésükben, mind taktikai szerepükben jelentősen eltértek a korábbi alakulatoktól, bár sok esetben megtartották azok nevét.

A légiókat római számokkal számozták, de a korabeli írásmód néha eltért a ma ismert változattól. Például a IV helyett írhattak IIII-et, a IX helyett VIIII-et, XVIII helyett XIIX-et, stb.

Késő köztársaságkori légiók

Az i. e. 107-es mariusi reformokig a Római Köztársaság légióit akkor állították fel, amikor szükség volt rájuk és a polgárjogú (és megfelelő vagyonnal bíró) lakosok kötelező katonai szolgálata alapján töltötték fel őket. Felállításukat általában a szenátus rendelte el, majd ha nem volt rájuk szükség, feloszlatták őket.

Caius Marius reformjai során állandó hadtesteket hoztak létre, amelyek több évig, vagy akár évtizedig is azonos formában szolgáltak; erre azért volt szükség, mert a távoli meghódított területek rendjének fenntartására az ideiglenes légiók már nem voltak alkalmasak. A légiósokat önkéntes alapon minimum hat évre toborozták és állandó fizetést biztosítottak a számukra. Marius egyúttal megszüntette a vagyonkorlátot is, így a légiók ettől fogva főleg szegény polgárokból álltak, akiket a biztos jövedelem és a szolgálat után adott földbirtok vonzott a katonasághoz.

A köztársaság utolsó évszázadában a határmenti provinciák proconsuljainak kezében jelentős hatalom koncentrálódott aminek fő forrása a parancsaikat követő állandó légiók voltak. A főhatalomért folytatott vetélkedésük aztán polgárháborúkhoz vezetett.Sulla, Caesar, Pompeius, Crassus, Marcus Antonius és Octavianus (később Augustus) már a szenátus hozzájárulása nélkül, maguk toboroztak új légiókat, sok esetben saját személyes vagyonukat felhasználva. A háborúk veszteseinek légiót feloszlatták. Amikor i. e. 31-ben Augustus véglegesen megszerezte a hatalmat, több mint 50 légió létezett, amelyeknek kb. a felét megszüntette.

Az alábbi légiók ebben a korszakban harcoltak és valamiért hírnevet szereztek maguknak. Többségüket Julius Caesar állította fel és aztán Augustus hadseregében folytatták működésüket; néhányat pedig Marcus Antonius hozott létre.

• Legio I Germanica (germániai): i. e. 48 – i. sz. 70 (batavus felkelés), Caesar
• Legio II Sabina (szabin): i. e. 43 – kb. i. sz. 9, a Legio II Augusta előző neve
• Legio III Cyrenaica (kirenaikai): kb. i. e. 36 – i. sz. 5. század, Marcus Antonius
• Legio III Gallica (galliai): kb. i. e. 49 – 4. sz. eleje, Caesar (jelvénye bika)
• Legio IV Macedonica (macedóniai): i. e. 48 – i. sz. 70 (Vespasianus feloszlatta), Caesar (jelvénye bika és kecskebak)
• Legio IV Scythica (szkítiai): kb. i. e. 42 – kora 5. század, Marcus Antonius (jelvénye bak)
• Legio V Alaudae (pacsirták): i. e. 52 – i. sz. 86 (megsemmisült Domitianus dákok elleni háborújában), Caesar (jelvénye elefánt)
• Legio VI Ferrata (vasas): i. e. 52 – i. sz. 250, Caesar (jelvénye bika, farkas, Romulus és Remus); a Legio VI Victrix ikerlégiója
• Legio VI Victrix (győzedelmes): i. e. 41 – i. sz. 402, Augustus (jelvénye bika)
• Legio VII Claudia Pia Fidelis (Claudiushoz hűséges): i. e. 51 – i. e. 44, Caesar
• Legio VIII Augusta: i. e. 59 – i. e. 48, Caesar, Augustus feloszlatta, majd újjáalapította
• Legio IX Hispana Triumphalis (diadalmas): i. e. 59 – i. e. 48, Caesar, Augustus feloszlatta, majd újjáalapította Legio IX Hispana néven
• Legio X Fretensis (tengerszorosi), más néven X Equestris (lovas): i. e. 58 előtt – i. e. 45, Caesar személyes légiója
• Legio X Equestris (lovas), Augustus alapította i. e. 41/40-ben
• Legio XI: i. e. 58 – i. e. 45, Caesar (jelvénye Neptunus)
• Legio XII Victrix (győztes): i. e. 57–45, Caesar
• Legio XII Fulminata (villámos): Marcus Antonius alatt Legio XII Antiqua (régi)
• Legio XIII Gemina (iker): i. e. 57 – i. e. 45: Caesar, 41-ben Augustus újraalapította
• Legio XIV Gemina (iker): i. e. 57 – i. e. 48: Caesar, 53-ban megsemmisült és újraszerveződött, Augustus 41-ben újraalapította
• Legio XVIII Lybica (líbiai): i. e. 31-ben megszűnt, Marcus Antonius
• Legio XXX Classica (hajós): i. e. 48 – i. e. 41, Caesar

Kora császárkori légiók

A kora császárkori Róma légiói (i. e. 59 és i. sz 250 között alapított egységek)

Száma és neve	Fő tábora	Jelvény	Alapítás	Megszűnés	Állomáshelyei	Megjegyzés
I Adiutrix	Szőny, Magyarország	kecskebak	68 Nero	444	70–86 Moguntiacum (Germania Superior); 86 – 5. század közepe Brigetio* (Pannonia)	„I. kisegítő légió”. Eredetileg I classica (hajós)
I Germanica	Bonn, Németország	bika	i. e. 48 Caesar	70	i. e. 16-ig Hispania; i. e. 5 – i. sz 70 Bonna (Germania Inferior)	a batavus felkelésben mutatott árulása miatt feloszlatták
I Italica	Szvistov, Bulgária	vadkan	66 Nero	400 után	70 – kora 5. század Novae* (Moesia Inferior)	a leállított kaukázusi háború céljaira hozták létre
I Macriana			68 Macer	69	Lucius Clodius Macer africai helytartó állította fel, amikor fellázadt Nero ellen	„I. felszabadító légió”. Galba oszlatta fel
I Minervia	Bonn, Németország	Minerva	82 Domitianus	300 után	82 – 4. század Bonna (Germania Inferior)	„1. Minerva-tisztelő légió”
I Parthica	Szindzsár, Irak	kentaur	197 S. Severus	400 után	197 – kora 5. század Nisibis* (Syria)	Severus császár állíttatta fel pártus hadjárata számára
II Adiutrix	Budapest, Magyarország	kecskebak	70 Vespasianus	269 után	70–87 Britannia; 87–106 Moesia Superior; 106–269 Aquincum (Pannonia)	„2. kisegítő légió” korábban hajós légió
II Augusta	Caerleon, Wales	kecskebak	i. e. 9 előtt Augustus	300 után	i. sz. 9-ig Hispania; 43–74 Britannia; 74–255 Isca Augusta (Britannia)	i. sz. 60-ban a parancs ellenére nem vonult Boudica ellen
II Italica	Enns, Ausztria	nőstényfarkas	165 M Aurelius	400 után	180 – kb. 400 Lauriacum* (Noricum)	jelvénye a nőstényfarkast szopó Romulus és Remus
II Parthica	Albano Laziale, Olaszország	kentaur	197 S. Severus	350 után	197–218 Castra Albana* (Italia); 218–34 Syria; 238 – kb. 300 Albana	a 4. században a syriai Bezabde erődjében
II Traiana	Alexandria, Egyiptom	Hercules	105 Traianus	400 után	125 – 5. század Nikopolisz)* (Aegyptus)	„Traianaus erős 2. légiója”
III Augusta	Batna, Algéria	pegazus	i. e. 43 Augustus	350 után	i. sz 20-ig Africa; 20–75 Ammaedara 74 – 350 után Lambaesis (Mauretania)	a mauri háborúban tanúsított gyávasága miatt megtizedelték
III Cyrenaica	Boszra, Szíria		i. e. 36 Marcus Antonius	400 után	i. sz. 35-ig Théba 35–125 Alexandria; 125 – 5. század Bostra (Arabia Petreae)	„3. kürenaikai”
III Gallica	Abila, Jordánia	két bika	i. e. 49 Caesar	300 után	i. e. 31 – 4. század Raphana, (Syria)	„3. galliai”
III Italica	Regensburg, Németország	gólya	165 M. Aurelius	300 után	165 – 4. század Castra Regina (Raetia)	a markomann háború céljára alapították
III Parthica	Rasz el-Ajn, Szíria	bika	197 S. Severus	400 után	197 – 4. század Resaena (Syria)	Severus 197-es pártus hadjáratára állították fel

Száma és neve	Fő tábora	Jelvény	Alapítás	Megszűnés	Állomáshelyei	Megjegyzés
IV Flavia Felix	Belgrád, Szerbia	oroszlán	70 Vespasianus	400 előtt	86 – 4. század Singidunum (Moesia Superior)	„Vespasianus szerencsés 4. légiója” a IV Macedonicából átszervezve
IV Macedonica	Mainz, Németország	bika	i. e. 48 Caesar	70	i. sz. 43-ig Hispania; 43–70 Moguntiacum (Germania Superior)	a batavi-felkelés megszüntették
IV Scythica	Gaziantep, Törökország	kecskebak	i. e. 42 Marcus Antonius	400 után	i. sz. 58-ig Moesia Superior; 68 – 5. század Zeugma (Syria)	4. szkítiai
V Alaudae	Xanten, Németország	elefánt	i. e. 52 Caesar	87	i. e. 19-ig Hispania; kb. i. e. 10–70 Castra Vetera* (Germania Inferior)	„pacsirták”. A dákok megsemmisítették
V Macedonica	Torda, Románia	sas	i. e. 43 Augustus	500 után	6–101 Oescus, 107–61 Troesmis (Moesia Inferior); 166–274 Potaissa (Dacia)	„5. macedóniai”
VI Ferrata	Galilea, Izrael	nőstényfarkas	i. e. 58 Caesar	250 után	71-ig Raphana (Syria); 135 – 250 után Caparcotna (Iudaea)	„6. vasas légió”. A 260-as edesszai csatában megsemmisült
VI Hispana			212 után	250 után	ismeretlen	csak egy forrás utal rá. A 251-es abritusi csatában megsemmisült
VI Victrix	York, Anglia	bika	i. e. 41 Augustus	400. u.	70-ig León (Hispania); 71–122 Germania Inferior; 122 – kb. 400 Eburacum (Britannia)	„győzedelmes 6. légió”, ők építették a Hadrianus-falat
VII Claudia	Kostolac, Szerbia	bika	i. e. 58 Caesar	kb. 400	i. sz. 9-ig Galatia; 9–58 Dalmatia; 58 – kb. 400 Viminacium (Moesia Superior)	„Claudius 7. légiója”
VII Gemina	León, Spanyolország		68 Galba	kb. 400	75-kb. 400 Castra Legionis (Hispania)	Galba alapította Rómába vonulásakor
VIII Augusta	Strasbourg, Franciaország	bika	i. e. 59 Caesar	371 után	i. sz. 45–69 Novae (Moesia Inferior); 69–86 Mirebeau-sur-Bèze Germania Superior; 86 – 371 után Argentorate Germania Superior	„Augustus 8. légiója”
IX Hispana	York, Anglia	bika	i. e. 41, Augustus	132? 161?	i. e. 13-ig Hispania; 9–43 Pannonia?; 71–121 Eburacum Britannia; 121–130 Nijmegen Germania Inferior?	„9. hispániai légió” 120 után eltűnt, talán a zsidó vagy a pártus háborúban semmisült meg
X Fretensis	Jeruzsálem	vadkan	i. e. 40, Augustus	400 után	i. e. 25-ig Júdea; i. e. 25 – i. sz. 66 Syria; 73 – 400 után Jeruzsálem	„10. tengerszorosi légió”, lásd naulochusi csata
X Gemina	Bécs, Ausztria	bika	i. e. 42 Lepidus	400 után	i. e. 30 – i. sz. 63 Petavonium (Hispania); 63–68 Carnuntum (Pannonia); Petavonium 68–71; 71–103 Noviomagus Germania Inferior; 103 – kb. 400 Vindobona (Pannonia)	eredetileg Caesar 10. lovaslégiója (Legio X Equestris)
XI Claudia	Szilisztra, Bulgária	Neptunusz	i. e. 42, Augustus	400 után	71-ig Dalmatia; 71–104 Vindonissa (Raetia); 104 – kb. 400 Durostorum (Moesia Inferior)	„Claudius 11. légiója”
XII Fulminata	Malatya, Törökország	villám	i. e. 43 Lepidus	400 után	i. sz 14-ig Aegyptus; 14–71 Raphana (Syria); 71 – kb. 400 Melitene (Cappadocia)	„villámos légió”

Száma és neve	Fő tábora	Jelvény	Alapítás	Megszűnés	Állomáshelyei	Megjegyzés
XIII Gemina	Gyulafehérvár, Románia	oroszlán	i. e. 57 Caesar	400 után	45–106 Poetovio (Pannonia) 106–270 Apulum (Dacia) 270–400 (Moesia Inferior)	„13. ikerlégió”. I. e. 49-ben Caesarral együtt kelt át a Rubiconon
XIV Gemina	Petronell, Ausztria	kecskebak	i. e. 57 Caesar	400. után	9–43 Germania Superior; 43–70 Britannia; 70–92 Germania Superior; 106 – kb. 400 Carnuntum (Pannonia)	60-ban legyőzte a Boudica vezette briton felkelőket
XV Apollinaris	Saddagh, Törökország	Apollo	i. e. 41 Augustus	400. u.	14–62 Carnuntum (Pannonia); 62–73 Syria, 71–115 Carnuntum; 115 – kb. 400 Satala (Cappadocia)	„Apolló-tisztelő 15. légió”. Harcolt az első zsidó háborúban
XV Primigenia	Xanten, Németország	Fortuna	39 Caligula	70	39–43 Moguntiacum (Germania Superior); 43–70 Castra Vetera* (Germania Inferior)	megsemmisült a batavi-felkelés során
XVI Flavia Firma	Samsat, Törökország	oroszlán	70 Vespasianus	300 után	70-117 Satala (Cappadocia); 117 – 300 után Samosata (Syria)	„Vespasianus szilárd 16. légiója”. A XVI Gallica utódja
XVI Gallica	Mainz, Németország	oroszlán	i. e. 41 Augustus	70	i. sz. 43-ig Moguntiacum (Germania Superior); 43–70 Novaesium (Germania Inferior)	a batavus felkelés után árulás miatt feloszlatták
XVII	Xanten, Németország		i. e. 41, Augustus	i. sz. 9	i. e. 15-ig Aquitania?; i. e. 15 – i. sz. 9D Castra Vetera (Germania Inferior)	megsemmisült a Teutoburgi erdőben. Sasát elvesztette, nem szervezték újjá
XVIII	Xanten, Németország		i. e. 41, Augustus	i. sz. 9	i. e. 15-ig Aquitania?; i. e. 15 – i. sz. 9D Castra Vetera (Germania Inferior)	megsemmisült a Teutoburgi erdőben. Sasát elvesztette, nem szervezték újjá
XIX	Xanten, Németország		i. e. 41, Augustus	i. sz. 9	i. e. 15 – i. sz. 9 (Germania Inferior)	megsemmisült a Teutoburgi erdőben. Sasát elvesztette, nem szervezték újjá
XX Valeria Victrix	Chester, Anglia	vadkan	i. e. 31, Augustus	250 után	i. sz. 9-ig Dalmatia; 9–43 Oppidum Ubiorum (Germania Inferior); 43–55 Camulodunum* (Britannia); 55–66 Burrium (Britannia); 66–75 Viroconium (Britannia); 75–250+ Deva (Britannia)	„Valerius 20. győztes légiója”
XXI Rapax	Windisch, Svájc	kecskebak	i. e. 31, Augustus	92	9–43 Germania Inferior; 43–70 Vindonissa (Raetia); 70–89 Germania Inferior; 89–92 Pannonia	„21. ragadozó légió”. A roxolánok megsemmisítették
XXII Deiotariana	Alexandria, Egyiptom		i. e. 48	132? 161?	i. e. 8-ig Gallia; i. e. 8 – 123 után Alexandria (Aegyptus)	„Deiotarus (galatiai király) 22. légiója”. Zsidó felkelők vagy pártusok semmisítették meg
XXII Primigenia	Mainz, Németország	Hercules	39, Caligula	300 után	39 – kb. 300 Moguntiacum (Germania Superior)	Caligula germán hadjáratához állították fel
XXX Ulpia Victrix	Xanten, Németország	Jupiter	105, Traianus	400 után	105–122 Dacia; 122 – kb.400 Castra Vetera (Germania Inferior)	„Traianus győztes 30. légiója”

• Száma és neve

A légiók számozása némileg zavaros, mert ugyanaz a szám több egységhez is tartozhatott. Augustus az általa alapított légiókat I-től számozta, de az elődeitől örökölt számokat nem mindig változtatta meg. Sok – de nem mindegyik – császár szintén I-el kezdve adott számot az általa létrehozott légióknak. Vespasianus viszont megtartotta a régi számokat még abban az esetben amikor a régi egységet feloszlatta és katonáiból újat hozott létre. Traianus a XXX-as számot adta az általa alapított első légiónak (mert akkor 29 másik létezett), de a másodiknak már a II-t. A teutoburgi erdőben megsemmisített XVII., XVIII. és XIX. légiók számát a későbbiekben soha nem használták újra. Ezeknek a neve sem maradt fenn, vagyis feltehetően szándékosan felejtették el őket. A kaotikus számozás miatt a légiókat számuk és nevük alapján azonosították.

A név is változhatott, ha kitüntették magukat, a császár új nevet adhatott nekik: pl a XII Fulminata viselte a paterna (atyai), victrix (győzedelmes), antiqua (ősi), certa constans (bizonyosan megbízható) and Galliena (Gallienusé ') elnevezéseket is. A Pia fidelis (lojális és hűséges), fidelis constans és hasonló, megbízhatóságot sugalló melléknevet több légiónak is adományoztak, volt amelyiknek többször is. A fenti táblázatban a legtöbbet használt, legismertebb elnevezés van feltüntetve.

A földrajzi hivatkozás két dologra utalhatott: (a) a légió származási helyére, pl. Italica = Itáliából
(b) az az ország, ahol a légió kitüntette magát, pl.Parthica = győzött a pártusok ellen

Egyes légiók megkapták az alapító császár nemzetségnevét (Augusta, Flavia), de különleges kegyként is kaphatták az uralkodótól.

• Fő tábora

Az a tábor (castrum), ahol az egység a legtöbb időt töltötte, sok esetben más légióval közösen.

• Jelvény

A légióknak sok esetben egynél több jelvényük volt egyszerre, vagy idővel változhatott. Caesar légiói többnyire a bikát választották jelvényül, Augustuséi a kecskebakot

Késő császárkori légiók

A Ioviani seniores palatinus légió pajzsa (a Notitia Dignitatum szerint)

Diocletianus átszervezte a római hadsereget. Mivel a birodalmat északi és keleti határain folyamatosan veszély fenyegette a germán törzsek és a perzsák részéről, létrehozta a gyengébb kiképzésű és felszerelésű határvédő limitanei alakulatokat, amelyek a limest védték a kisebb betörések ellen. A többi, elit légió mobilis maradt, őket ott vetették be, ahol szükség volt rájuk. Utóbbiakat további csoportokra osztották:

1. Scholae: a császár személyes testőrséget, akikkel I. Constantinus váltotta fel a praetoriánus gárdát
2. Palatinae: „palotacsapatok”, elit egységek, amiket szintén I. Constantinus hozott létre; ide osztotta be a korábbi testőrséget
3. Comitatenses: a standard, bárhol bevethető egységek; volt amelyet újonnan hoztak létre, mások a korábbi légióktól származtak
4. Pseudocomitatenses: olyan limitanei egységek, amelyeket a mobil légiókhoz osztottak be és akár hosszú ideig ott maradtak. A kora császárkori légiók egy részét is ebbe a kategóriába sorolták.

Ezekbe az egységekbe 300–2000 katona tartozott és sok esetben megtartották a korábbi számozási rendszert. A korszak légióinak fő adatforrása a 4. századi Notitia Dignitatum, amely felsorolja a Nyugat- és Keletrómai Birodalom katonai és polgári hivatalait.

• Legio I
  • I Armeniaca
  • I Flavia Constantia („Flavius megbízható légiója”): comitatensis alakulat, parancsnoka a Magister militum per Orientis
  • I Flavia Gallicana Constantia („Flavius megbízható galliai légiója”): pseudocomitatensis egység, parancsnoka a Magister Peditum per Gallias
  • I Flavia Martis („Flavius Mars-tisztelő légiója”): pseudocomitatensis
  • I Flavia Pacis („Flavius békelégiója”): comitatensis egység, parancsnoka a Magister Peditum
  • I Flavia Theodosiana: comitatensis
  • I Illyricorum („Illíriai”): Palmyrában állomásozott
  • I Iovia („Jupiter-tisztelő”): Diocletianus alapította, Scythia Minorban állomásozott
  • I Isaura Sagittaria („isaurai íjász légió”): pseudocomitatensis, parancsnoka a Magister militum per Orientis
  • I Iulia Alpina: pseudocomitatensis, parancsnoka az itáliai Magister Peditum
  • I Martia, feltehetően a mai Kaiseraugst mellett állomásozott
  • I Maximiana Thaebanorum („Maximianus thébai légiója”): comitatensis, az egyiptomi Théba mellett, feltehetően részt vettek a hadrianopolisi csatában
  • I Noricorum („Noricumi”): Noricumban állomásozott
  • I Pontica
• Legio II
  • II Armeniaca
  • II Britannica: comitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
  • II Flavia Constantia: comitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
  • II Flavia Virtutis: comitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
  • II Herculia („Hercules-tisztelő”): Diocletianus alapította, Scythia Minorban állomásozott
  • II Isaura
  • II Iulia Alpina: pseudocomitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
  • II Felix Valentis Thebaeorum: comitatensis
• Legio III
  • III Diocletiana
  • III Flavia Salutis: comitatensis, parancsnoka a Magister Peditum
  • III Herculea: comitatensis, parancsnoka a Comes Illyricum
  • III Isaura
  • III Iulia Alpina: comitatensis, parancsnoka az itáliai Magister Peditum
• Legio IV
  • IV Italica
  • IV Martia
  • IV Parthica
• Legio V
  • V Iovia
  • V Parthica
• Legio VI
  • VI Gemella
  • VI Gallicana
  • VI Herculia
  • VI Hispana
  • VI Parthica
• Legio XII
  • XII Victrix

Források

• Oxford Classical Dictionary
• Keppie, Lawrence. The Making of the Roman Army, 1984 pp. 205–215
• Stephen Dando-Collins "Legions Of Rome"
• Legio X - Legio X Gemina (Equites) - "Viri Clarissimi"
• Livius.org: List of Roman legions Archiválva 2009. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A catalogue of Roman legions
• Legio V Living History Group in Tennessee
• Roman legions from Dacia (KML file) Archiválva 2012. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Roman legions című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.