Rózsa Sándor (televíziós sorozat)
A Rózsa Sándor 1971-ben bemutatott tizenkét részes[1] színes magyar történelmi filmsorozat, amely a 19. századi magyar betyár, Rózsa Sándor életét mutatja be, Szinetár Miklós rendezésében. A forgatókönyvet Móricz Zsigmond Rózsa Sándor a lovát ugratja című, 1941-ben megjelent regénye alapján[2] Sipos Tamás írta. A címszerepet Oszter Sándor játssza, a további főbb szerepekben Raksányi Gellért, Cserhalmi György, Szirtes Ádám, Muszte Anna, Horváth Teri és György László láthatók.
Rózsa Sándor | |
![]() | |
Rózsa Sándor szerepében Oszter Sándor | |
Műfaj | kaland, történelmi, eastern |
Író |
Móricz Zsigmond Sipos Tamás |
Rendező | Szinetár Miklós |
Főszereplő |
Oszter Sándor Cserhalmi György Raksányi Gellért György László Muszte Anna Szirtes Ádám Horváth Teri Kovács János |
Narrátor | Bessenyei Ferenc |
Zeneszerző | Ránki András |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Epizódok | 12 |
Gyártás | |
Vágó | Zákonyi Sándor |
Operatőr | Bíró Miklós |
Gyártó | Magyar Televízió |
Sugárzás | |
Eredeti adó | Magyar Televízió |
Eredeti sugárzás | 1971. augusztus 20. – 1971. november 7. |
Státusz | vége |
Korhatár |
![]() |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Történet szerkesztés
Alább a cselekmény részletei következnek! |
- 1. rész
Veszelka Péterné az örökségükért pörlekedett Röszkén. Egy csikóslegény Bak József kovácsmesternél a lovát patkoltatta, amikor felkeltette két perzekútor figyelmét. A legény elmondta, hogy milyen ügyben jött erre a vidékre, közben az összegyűlt emberek a kovács történetét hallgatták a Mesterek mesteréről. A fegyveresek egyike, Rácz Pál szemet vetett Maradék Pálnéra, és a műhely közelében erőszakoskodni kezdett vele. A csikós utánuk ment, és lefegyverezte Palit, miközben jól megverte a férfit. Később Ilyés zsandártól is elvette a fegyvereit, majd lóra pattant, és elvágtatott. A röszkeiek között elterjedt a hír, hogy az apró termetű legény, aki ellátta a pandúrok baját, csak Rózsa Sándor lehetett. A betyár itt látta meg először Veszelka Juliskát, akit hangosan csúfnak, de magában formásnak nevezett.
- 2. rész
Rózsa Sándor visszaemlékezett arra, hogyan került a szegedi tömlöcbe, hogyan sikerült onnan megszöknie. Veszelka Péter örömhírrel fogadta a Röszkéről hazatérő feleségét és leányát: férjet szerzett Juliskának, Topogó ménesmester jómódú fiát. Bujkó György szenátor megzsarolta Veszelkát, aki ennek hatására találkozni akart Rózsa Sándorral. A népdalokban Sándor 12 szeretőjéről énekeltek, ekkoriban öt szeretője volt: négy asszony és egy leány, Szurtai Piros. Pisze Matyit – feltételekkel – szabadon engedték a szegedi börtönből. Veszelka Péter a híres betyár öccsét, Rózsa Bandit rávette, hogy a városi ménesbe vágyakozó fiú a bátyjától szerezzen egy jó hátaslovat. Bandi útra kelt, hogy megkeresse a testvérét.
- 3. rész
Pirosnál összetalálkozott a két testvér. Sándor lemondott a testvére javára a lányról, megígérte Bandinak, hogy szerez a számára egy hátast. Legalább egyikőjüknek legyen békés, boldog élete. Rózsa Sándor hírneve gyorsan elterjedt a pusztán. Amikor a katonának összefogdosott szegények kísérőire rálőtt a betyár, két besorozottnak sikerült megszöknie. Pisze Matyival és Veszelka Imrével megsarcolták a jobbmódúakat. Hogy az öccse kívánságát teljesítse, Sándor – két társával együtt – elindult lovat szerezni. Gárgyán Mihály információja alapján Átokházán Majsa számadótól Rozgonyi uram pejkóját kötötték el. Sándor a jó futó lóval együtt vágtatott vissza a halásztanyára.
- 4. rész
Az öccse azonban nem várta meg a betyárt a halászkunyhónál, virradatkor hazagyalogolt. Sándor tovább indult a Veszelka-tanyára. A töltéscsinálókat besorozták katonának, az asszonyok egy darabig kísérhették őket, de aztán megállásra kényszerítették őket. Hosszú évekre el kellett búcsúzniuk a szeretteiktől. A szegedi urak bőségesen terített asztalnál vitatták meg az ország és városuk ügyeit. A reformelképzeléseket szidták, cigányzenére tivornyáztak: ittak, daloltak, táncoltak. Gárgyán Mihály nagyon bánta, hogy minden erőszak nélkül elárulta, hogy a pejkó ott van Majsa számadónál. Szamárhátra ült, és egyre fokozódó rémhírekkel telekürtölte a halasi határt az előző este történtekkel. Rózsa Sándor a Veszelka Péter gazda tanyáján csak Juliskát találta otthon.
- 5. rész
Pisze Matyi az eddigi szolgálataiért cserébe két szürkemarhát kért Sándortól. Az állatokat Gárgyántól szerezték meg. Veszelka Péter jókedvűen tért haza a városból, jó úton haladt a Juliska férjhez adása a ménesmester fiához. Még aznap éjszaka váratlan vendégek kopogtak be hozzájuk az ablakon, Veszelka Imre és Rózsa Sándor jelent meg náluk. A betyárok két nagy szarvú ökröt hoztak eladásra. Míg a nők a vacsorát készítették, Veszelka Péter elmondta, hogy Halasról hivatalos írás érkezett Szegedre Rózsa Sándor elfogatását kérve. A bandita bűnlajstroma – a hírek szerint – azóta egyre csak nőtt. A Rozgonyi halasi gazdától korábban ellopott lóról kiderült, hogy azt már a főkapitány vásárolta meg, ajándékba vette a püspöknek. A város minden perzekútora azt a lovat kereste. Sándor nem maradt Veszelkáéknél, hiába marasztalta a gazda, a legény lóra pattant, és elvágtatott.
- 6. rész
Sándor meglátogatta Annát, majd betért egy ivóba, ahol éppen róla szóló történeteket fecsegtek. Itt összetűzésbe került Gál Péterrel, de a küzdelem után nem váltak el haraggal. Topogó – Bujkó szenátor biztatására – felkereste Veszelka Pétert, és tíz-tizenkét szarvasmarha megszerzésére biztatta. Azzal már nem törődött, hogy a gazda az állatokat hogyan és honnan teremti elő. Veszelka Péter Rózsa Bandit küldte el a legény bátyjához az üzenettel. Sándor és három társa megszerezte az állatokat a Tiszán átkelve a vásárhelyi határból. Kulacsos Nagy Mihály főügyész megmutatta Müller főkapitánynak a halasiak Rózsa Sándorral kapcsolatos levelét. A főkapitány a dühét a perzekútorain és Gombár József őrmesteren töltötte ki.
- 7. rész
A négy betyár a marhákért kapott pénzen osztozkodott, amikor Pisze Matyi elmesélte a társainak, hogyan és miért ölte meg egykor Pruska doktor a Sin Mihály leányát. A történet hatására Rózsa Sándor elment Veszelkáékhoz, mert féltette a lányt. Két társa utána lovagolt, megvacsoráztak, együtt mulatoztak: vígan énekeltek. Rózsa Sándor és Juliska táncát rossz szemmel méregette a házigazda. Pisze Matyi árulása miatt hajnalban perzekutorok érkeztek Veszelka Péter tanyájához. Juliska riasztotta Sándorékat, akik összecsaptak a pandúrokkal. A lövöldözésben négy perzekútor megsebesült, a menekülés közben megsérült citerást elfogták. Rózsa Sándor és a vállon lőtt Imre elmenekültek. Kotolár kapitány házkutatást tartott, szigorúan és eredményesen vallatta Veszelka Pétert és családját. Bán Andrást és az orgazdának vélt Veszelkát a szegedi börtönbe szállították.
- 8. rész
A sebesült Imrét Bánné Zsuzsival együtt ápolta Sándor. Pisze Matyi kevesellte a marhákért kapott pénzt, bosszúból a perzekutorok kezére játszotta Rózsa Bandit, akit Szeged városának tömlöcébe vetettek. A királyi biztos installációja miatt nagy volt a felfordulás a városban. Rózsa Sándor elhatározta, hogy kiszabadítja öccsét, és ehhez a tapasztalt Török Samu segítségét kérte. Előtte azonban Pruska doktoron álltak bosszút, amiért az kegyetlenül meggyilkolt egy – tetszhalott állapotból feléledő – lányt.
- 9. rész
A szegedi urak felháborodtak azon, hogy Rózsa Sándor bosszút állt Pruska doktoron a jobbágylányért. A tisztújítás miatt a közrendre fokozottan ügyeltek, ezért nagy hajsza indult a betyárok ellen. Veszelka Juliskának és az édesanyjának Szegedre kellett költözniük, ráadásul két pandúr folyamatosan őrizte a házukat. Sándor egy este mégis odament, és alaposan megtréfálta az alvó őröket. Bujkó Gyuri, a város gazdasági szenátora megvesztegetéssel akarta kiszabadítani a börtönből Veszelka Pétert, de ezzel inkább magára terelte a kormánybiztos gyanúját. A tömlöcbe új rabokat zártak, az egyikük arról beszélt, hogy Rózsa Sándor hamarosan megtámadja a szegedi börtönt, hogy kiszabadítsa és betyárrá tegye az öccsét.
- 10. rész
Veszelka Péter – Bujkó szenátornak köszönhetően – kiszabadult a börtönből. Élve a kínálkozó lehetőséggel Pisze Matyi elkötötte Müller főkapitány lovát. Bujkó György Topogó ménesmesterrel üzent Veszelkának, hogy az szerezzen egy lovat. A frissen szabadult gazda visszament a tanyájára, aminek ugyan ledöntötték a tetejét, de a vályogfalak épen maradtak. Itt találkozott Pisze Matyival, aki eladott neki egy lovat. Mielőtt az üzletet megkötötték volna, Matyi – megtudván Pétertől Bandi öngyilkosságát – megvitte a hírt Rózsa Sándornak, hogy az öccse a tömlöcben elveszejtette magát. Bujkó szenátor meglátogatta Müller főkapitányt, és közölte vele, hogy az elveszett lova helyett hozatott egy másik lovat Topogó ménesmesterrel. A főkapitány azonnal felismerte az ajándékban a korábban ellopott lovát. A város urai egyre erőteljesebben nyomoztattak Bujkó Gyuri után, tudni szerették volna, hogy ki is valójában ez a titokzatos mosolyú, felettébb ügyes ember. Végül házkutatást rendeltek el a szenátornál, de az számított a vizsgálatra, így nem találták otthon, egy levél várta a kilovagló perzekútorokat a ház belső bejárati ajtajánál. Pisze Matyi már régóta haragudott Veszelka Imrére, ezért a sebláztól legyengült társát rávette arra, hogy szarvasmarhákat lopjanak a Pandilkó Guszti csordájából. Amikor megegyeztek Imrével, a tervet a legapróbb részletekig felfedte Müller főkapitánynak és Kotolár kapitánynak.
- 11. rész
Bán Andrást, a citerás betyárt és a révészné meggyilkolásával vádolt rác házaspárt kivégezték. Pisze Matyi és Veszelka Imre megvalósították Matyi korábbi tervét, Szömötör uram és fia ellenállása ellenére elhajtottak tizenkét ökröt. A pihenőhelyen a pandúrok meglepték és elfogták őket. Bak Józsi műhelye közelében a falubelieket felháborította az intéző kegyetlenkedése. A perzekútorok a rabokkal megálltak ugyanitt, és egyikük sértegetni, ütlegelni kezdte Imrét. Az itt lévő jobbágyok fellázadtak, megdobálták a pandúrokat, és felkötötték a már régóta gyűlölt intézőt. Rózsa Sándor is megtudta, hogy Imre és Matyi fogságba kerültek. Veszelkát sikerült kiszabadítania, aki a kedvesével együtt lóra kapva menekülni kezdett. Illyés perzekútor kétszer is Imréék után lőtt, a lány halálos sebet kapott. A felbőszült tömeget Müller főkapitány csak katonákkal együtt tudta megfékezni, a jobbágyok közül sokan holtam vagy sebesülten maradtak a földön. Mivel meghiúsult Rózsa Sándor csapdába csalása, Pisze Matyi sem kerülhette el a végzetét.
- 12. rész
Egyházi énekeket énekelve búcsúra ment Szegedre a tanyák népe. Veszelka Péter otthon maradt, Juliska az édesanyjával részt vett a Boldogságos Szűz Mária ünnepére rendezett körmeneten. Juliska selyem kendőt kapott Rózsa Sándortól ajándékba, majd együtt haladtak a menetben. Sándor elmondta a lánynak, hogy elszegődött számadónak Bátori Bálint néven. A mulatozás közepette tűz ütött ki, és az a rémhír terjedt el, hogy Rózsa Sándor és bandája gyújtogatott, így állt bosszút Szegeden. Müller főkapitány és Kotolár kapitány megszervezte az oltást, a tűz környékén lévő házak lebontását. Rózsa Sándor halált megvető bátorsággal részt vett az oltásban: embereket hozott ki az égő házakból, állatokat mentett meg a tűzhaláltól, részt vett a háztetők oltásában. Éppen két apró lánygyermeket adott ki egy füstölgő épület ablakán keresztül, amikor Ilyés zsandár ráismert, a pandúrok ezután üldözni kezdték a betyárt. A menekülés közben voltak, akik Sándor segítségére siettek, így Veszelka Juliskával együtt elhagyhatták Szeged városát.
„ | A két fiatal pedig a szegedi puszták módján, ketten egy lovon, nyereg nélkül, minden nélkül csak neki a végtelen síkságnak. Hátuk mögött füstölt Szöged. Füstölgött, de azt nem Rózsa Sándor gyújtotta fel, és bizony azt Rózsa Sándor se mönthette mög. |
” |
– Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja (részlet) |
Szereplők szerkesztés
Szereplő | Színész | Epizód |
---|---|---|
Rózsa Sándor | Oszter Sándor | 12 |
Pisze Matyi | Raksányi Gellért | 10 |
Veszelka Imre | Cserhalmi György | 10 |
Müller főkapitány | György László | 10 |
Veszelka Juliska | Muszte Anna | 9 |
Veszelka Péter | Szirtes Ádám | 8 |
Veszelka Péterné | Horváth Teri | 8 |
Kotolár kapitány | Kovács János | 8 |
Rózsa Bandi | Zala Márk | 7 |
Gombár József őrmester | Nagy Attila | 7 |
Bujkó György szenátor | Pásztor János | 7 |
Szurtai Piros | Piros Ildikó | 6 |
Bán András, citerás | Szabó Gyula | 6 |
Égető perzekútor | Garics János | 6 |
További szereplők szerkesztés
- Csurka László (Rácz Pál, perzekútor)
- Makláry János (Szurtai, Piros apja)
- Szendrő József (Mohos Márton városi jegyző)
- Zenthe Ferenc (Topogó ménesmester)
- Széles Anna (Som Mari)
- Sunyovszky Szilvia (Anna)
- Bodnár Erika (Hideg Eszter)
- Bánsági Ildikó (Bánné Zsuzsi)
- Győrffy György (Pandilkó Guszti, szegedi nábob)
- Kovács Károly (Kulacsos Nagy Mihály főügyész)
- Mensáros László (királyi biztos)
- Somogyi Erzsi (Perzsi néni)
- Basilides Zoltán (Ilyés zsandár)
- Bihari József (Kiss Gábriás)
- Balázsovits Lajos (Erme páter)
- Bánhidi László (Gárgyán Mihály)
- Gelley Kornél (Pruksa doktor)
- Őze Lajos
- Tolnay Klári
- Hámori Ildikó (Maradék Pálné)
- Huszti Péter (kikiáltó)
- Bessenyei Ferenc (mesélő)
- Kádár Flóra (Anya)
Paródia szerkesztés
1971-ben a Magyar Televízió szilveszteri műsorában Hofi Géza a Rózsa Sándorról készült televíziós sorozat több jelenetét parodizálta.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Rózsa Sándor: epizódlista. port.hu. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
- ↑ Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja. moly.hu. (Hozzáférés: 2014. április 6.)
Források szerkesztés
- A Rózsa Sándor Rózsa Sándor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- A Rózsa Sándor a PORT.hu-n (magyarul)