Vita:Magyar nyelv

Aktív megbeszélések
Boekenwurm.JPGA Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény
Referálás Letelt az egy hónap

Vitaarchívum
Filing cabinet icon.svg
1. 2004. november 8. – 2007. augusztus 24. (2008-ig)

FinnugorSzerkesztés

Egy államilag erőszakkal lezárt vitáról nincs mit beszélni. A Finnországi egyetemek nevetnek a magyar-finnugor elméleteken, elsőkézből tudom. - (Jó lenne ezt az elsőkézt adatokkal megismerni). -Náluk ugyanis nincs diktatórikus népgyűlölet, és népirtás, ellenben van hazafiasság, ÉRTELEM, és tudományosság. Egyetlen közös szavunk sincs, de még szógyökökbõl sem tudnék hirtelen egyezõket felsorolni. Aki pedig hallott már valaha finnül beszélni, finnországban született finn állampolgárokat, az megérti miről is próbálok itt írni. Ennyi erővel a delfinek ultrahangja is rokona lehetne szép nyelvünknek. Az pedig felettébb érdekessé teszi a vitát, hogy MI vettünk át szavakat a szlávoktól, holott a különbözõ (egymással közeli ROKON) szláv törzsek nem ritkán eltérő szavakat használnak hasonló jelentéssel, de a Magyarország közeli szlávok ugyanazokat használják, mint a magyarok. Tehát a szláv-szláv különbözik, a magyar-szláv (magyarközeli) pedig hasonló. Én ebből arra következtetnék helyesen, hogy a magyar dominancia hatással volt a közeli szláv népességre, aki a magyarból átvett szavakat kezdte el használni. Miért is nem lehet az, hogy a körülöttünk élő népek tanultak tőlünk, és nem fordítva? Valaki sorolja fel legyen oly szíves, a Nobel-díjas és feltaláló, vagy híres irodalmár szlovákok, románok stb. neveit valahol, hogy ki is képviselt magasabb tudományos vagy nyelvi szintet, és fejlettséget a történelemben? És vajon hol vannak a rég itt élő szláv népek írásos nyomai? Mert a magyar rovásírásnak számtalan tárgyi bizonyítéka van a Kárpát-medencéből, ezer évekre visszamenőleg. A szlávoknak, és egyéb itt "élteknek" érdekes módon archeológiailag nyoma veszett... a történelmükkel együtt.

Ezek jó tények de a mesterségesen létrehozott nyelvcsalád megnevezés helytelen mert két eltérő nyelvcsaládról van itt szó és az ugor pedig valójában ogur és genetikailag a keleti szlávokhoz sorolt oroszok állnak a legközelebb az obi ugoroknak nevezet népekhez és nem a mađar– Andraš94 vita 2020. február 4., 15:02 (CET)

A magyarságSzerkesztés

A magyaroknak SEMMI KÖZÜK NINCS A FINNUGOROKHOZ!Igaz, h ott éltek, de SEMMI, DE SEMMI KÖZÜNK NINCS A FINNUGOROKHOZ!

Forrás? - Gaja  2007. december 24., 15:44 (CET)
Ezt a vitát már a XIX. sz. végén lejátszották, jelenleg ez az elfogadott tudományos álláspont. Egyébként ha ott éltek, akkor eleve nem lehet azt állítani, hogy semmi közük hozzá. A magyarok, ahol éltek, azokhoz mind van közük, így a türkökhöz, bolgárokhoz, szlávokhoz is. Egyébként 2: miért lenne baj, hogy a finnugorokhoz tartozunk? –   Zimmy Há mér? Mér? Nem? De! 2008. április 15., 09:25 (CEST)
Van közük a finnugorokhoz, mégpedig a nyelv által. De ha ahogya te írod, „igaz, hogy ott éltek”, akkor ez alapján is van VALAMI közük. – Kristiano vita 2009. szeptember 16., 13:38 (CEST)

És mi közünk is lenne pl. a szlovákokhoz???? Olyan hogy szlovák nem is létezik. Azok a tótok, akik betelepepültek az elcsatolt országrészbe, még a címerüket is tőlünk koppintották, mivel a kettőskereszt ősi magyar jelkép. a finnugor nyelvcsaládhoz, meg tényleg semmi közünk, de még csak nem is éltünk ott. a Kárpát-medencében több tízezer éve magyarok és rokonos népcsoportok(avarok, szkíták,hunok)éltek. Akik a rovásírást használták, aminek totál semmi köze, a középkorban behozott latin íráshoz. Egyébként meg szeretem a finneket, de nincs hozzájuk közünk. forrás: sok okos ember :)

Forrás? Ilyen hülyeségeket én is tudok mondani, csak hasamra kell ütnöm. Olyan, hogy magyar, nincs is, a magyarok tulajdonképpen szlovákok, akiket elmagyarosítottak, a címerüket is a szlovákoktól lopták. :-) A szlávok itt éltek előttünk a Kárpát-medencében, ez tudományosan elfogadott tény, még Erdélyben is ott voltak. Hogy aztán később belőlük hogy lett szlovák, az egy más kérdés. Kialakult ez a nép, mint ahogy a magyar is kialakult. Ne vedd el tőlük ezt (nem is tudod, csak fölöslegesen hergeled őket), nem leszünk semmivel kevesebbek ettől.
A szlávokhoz meg annyi közünk van, hogy rengeteg szót átvettünk tőlük. (Egyébként nem szlovákokról beszéltem, hanem szlávokról.) –   Zimmy mondj el mindent 2008. július 7., 09:19 (CEST)
Arról is kell bizonyíték, hogy ki mit vett át kitől. Próbáltam saját kútfőből kihámozni az etimológiai szótárakból a bizonyítékokat, pl. csuvas, mordvin hatásokra, de számomra nem derültek ki, hogy mivel indokolják a szerzők, hogy a magyarok vették át pl. a völgy szót és nem fordítva. Ne adj' Isten a Karácsony, szerda vagy gyöngy stb. – 80.98.196.96 (vita) 2010. november 23., 21:04 (CET)
Szlovákok vannak, csak a magyar nép előbb jött be a Kárpát medencébe (honfoglalás), a szlovákokról az első nyelvemlék a 16. századból származik, amikor mi már kb. 600 éve itt éltünk. A finnugor-rokonságnak kb. annyi az igazságtartalma, mint annak, hogy Koppány legyőzte Istvánt. A hun-magyar rokonság sokkal inkább elfogadható. (Lásd: Iszfaháni kódex)
A hunok nyelvéről semmit sem tudunk, maroknyi név maradt utánuk, ez alapján bárkivel lehetnek rokonságban.Rungandras vita 2011. február 25., 00:02 (CET)

A finnugor rokonsággal nem lenne semmi baj. Ha igaz lenne. Frank Tyrell 2009. január 24., 22:39 (CEST)

Én azt mondom, hogy találni kéne tudományos bizonyítékot. Egyelőre azt találták, hogy finnugor nyelvrokonság van, tehát ezt kell elfogadni. Ha nem tetszik, lehet bizonyítékot keresni.– GyBálint vita 2009. március 1., 22:25 (CET)

Van bizonytíték, csak arra azt mondják, hogy nem az és lehülyéznek. Kőrösi Csoma Sándor miért nem Helsinkibe kötött ki?

http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=news - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 109.74.50.79 (vitalap | szerkesztései)


Mi mađarok ogurok vagy onogurok vagyunk, és az ukránok is szkíták vagy szarmaták, tatárok, türkök, hunok mint mi is szkíták, és hunok ogurjai vagyunk a bolgárokkal együtt.– Andraš94 vita 2020. február 4., 15:12 (CET)

És így múlt el nemzetünk dicsőségeSzerkesztés

"Az 1000-ben létrejövő Magyar Királyságban a középkori szokásoknak megfelelően jelentős szerepet játszott a deák nyelv. A latin a magyar nyelvre is hatást gyakorolt, főként a kereszténység és az oktatás szókincse kapcsán." - ez komoly? én nem ezért írtam meg rendesen. Nem... deák nyelv! És én vagyok a vandál, ha nem hagyom. Szép. Igazán. A wiki hálátlan. --Cserlajos (vita) (szerkesztések) 2008. január 5., 19:02 (CET)

Deák nyelv = latin, nem? Avagy itt a Deák Ferenc vagy Deák Bill Gyula által beszélt változatról van szó? :D VT vita 2008. március 26., 08:50 (CET)
Nem! Ahogy szegedi-nyeljárást nem lehet simán lecserélni magyar-nyelvjárásra a "deák-nyelvet" sem lehet átnevezni. Mert evel a mozdulattal az összes helyen elforduló 'magyar fzauacot' át kellene jrni.

84.1.164.177 (vita) 2008. június 8., 12:58 (CEST)Bódis

Referálás eredményeSzerkesztés

Wikipédia:Referálás/Magyar nyelv   Szajci reci 2008. április 15., 07:13 (CEST)

Ebből lehet megnézni, hogy mik hiányoznak a cikkből. Nem vállalná el valaki a bővítést?   Szajci reci 2009. szeptember 16., 13:41 (CEST)

pentatonSzerkesztés

az 5 magánhangzókra alaított zenei beszéd megjenik-e a leíratban vagy már az emléke is kiveszett nem csak a szokás?

Az meg micsoda? –   Zimmy mondj el mindent 2008. június 8., 13:17 (CEST)
Valamit akar a régi stílusú népdalaink pentatóniájával (ötfokúságával), de hogy mit? – Lily15  üzenet 2008. július 23., 22:17 (CEST)


Bocsi de a fekete-afrikában is nagyon gyakori a pentaton, no meg spanyol és d-itáliában. Nos akkor már ők is rokonaink lesznek?

a VajdaságSzerkesztés

Kérek mindenkit aki utána tud nézni!

Elmentem a Magyarországra megnézni a Maros torkolatát, és voltam az Erdélyben is. Nekünk vajdaságiaknak ugyanigy sérti a fülünket: "A magyar nyelvet beszélik a Vajdaságban is." forma, mi itt nem így mondjuk. Ha ez elég érv, ha nyelvtanilag beszélhetjük simán Vajdaságban a magyart és nem kell a Vajdaságban tennünk ezt, akkor javítsátok ki azokat a részeket. A Vajdaság szócikkben megtalálhatjátok (és laptörténetében), hogy itt valóban idegen a névelős forma. – S nemTom vita 2009. augusztus 6., 14:56 (CEST)

Újkor?Szerkesztés

„A 18. században a magyar felvilágosodás kényszerült felismerni, hogy az anyanyelv alkalmatlan a tudományos értekezések latinizmusmentes előadására, és a szókincs sem elég választékos a megnövekedett irodalmi igények kielégítésére.” Ezt én sületlenségnek tartom, hiszen a nyelvújítók éppen annak érdekében tettek erőfeszítéseket, hogy az idegen jövevényszavak erőszakos használata helyett a magyar irodalmi, tudományos és köznyelvet tartsák követendőnek a nyelvhasználók. Nyelvében él a nemzet – ahogyan azt az immár szállóigévé vált mondás tartja. Üdv - Kristiano vita 2009. szeptember 17., 09:04 (CEST)

Kedves Peyerk. Ahogy szerinted hiteles (vagyis "A 18. században a magyar felvilágosodás kényszerült felismerni, hogy az anyanyelv alkalmatlan a tudományos értekezések latinizmusmentes előadására, és a szókincs sem elég választékos a megnövekedett irodalmi igények kielégítésére."), azt a nyelvészet és a nyelvújítás kicsit (és szerencsére) másképp gondolta és gondolja. Ezt a fenti idézetet egyébként Te magad komolyan gondolod? Honnan veszed, hogy a magyar nyelv csak más nyelvekkel kiegészítve lehet teljes? Ahogy írtad, szerinted ez az egész csak BLABLA, és ezzel az indokkal kitörlöd a magyar nyelvészet egyik legfontosabb kérdéskörét. Ha szerinted ez a kérdéskör nem létezik, az rendben; de ha kitörlöd, akkor indokold meg, kérlek. Nekem a tudományos nyelvészet és kutatás álláspontja sokkal elfogadhatóbb az indok nélküli törölgetésnél. Hiteles forrásnak tartható Károli Gáspár, Széchenyi István, Kölcsey, Kazinczy, Kosztolányi, és sorolhatnám. Széchenyi István többek között éppen ezért hozta létre a Magyar Tudományos Társaságot, aminek az utódja az MTA. Üdv - – Kristiano vita 2009. szeptember 17., 09:46 (CEST)
Kedves Kristiano!
Félreértettél. A blabla az, amit te beírtál és én kivettem. Ritkán olvasok olyan szórakoztató marhaságot, mint ez: "a „tiszta magyar nyelv” szókincse ebből kifolyólag napjainkra eltűnőben van, a közbeszéd az előbb említett, úgynevezett „keverék-” vagy „zagyvanyelvet” illetve a „latin-magyart” használja a köznapi és az irodalmi közlésben egyaránt".
Ennek semmi köze a nyelvtudományhoz. Ez a legtisztább "nyelvművelő" kuruzslás.
Peyerk vita 2009. szeptember 17., 10:49 (CEST)
Az a fajta álláspont a magyar nyelv haláláról, amit a hivatkozott szerző képvisel, természetesen bemutatható sajátos álláspontként, de csak az arányosság szempontjának figyelembe vételével. Semmiképp sem adható elő úgy, mintha a tudomány fősodrába tartozna. A helyesírási szabályzat (szándékos?) félreértelmezése pedig elfogadhatatlan.
Peyerk vita 2009. szeptember 17., 11:00 (CEST)
Rendben, „no comment”. Üdv – Kristiano vita 2009. szeptember 17., 11:10 (CEST)

VJ észrevétele (e-mailből)Szerkesztés

A szócikk végén a két, nyelvi példaként felhozott hosszú szó közül az elsőt el kellene hagyni, mert az szabálytalanul képzett szó, ráadásul értelmetlen, mert ellentétes értelmű képzőket játszik ki egymás ellen (ezért angolra sem fordítható, tehát ez is megtévesztés). A második példa tökéletes, magam is felhasználom előadásaimban. Egy szótaggal hosszabbat pedig akkor kapunk, ha a „szent” alapszót helyettesítjük a „nemzet” főnévvel, így: „legeslegelnemzetietleníthetetlenebbjeitekként”. Ez is teljesen szabályosan képzett szó, tehát éppenséggel lefordítható más nyelvekre.

Őszintén szólva per pillanat nem találom a hivatkozott példákat a nyelvvel és rokonsággal foglalkozó kismillió cikkben... Bennó fogadó 2009. november 3., 02:00 (CET)

BesorolásSzerkesztés

A második szakaszban: a finnugor származás híveinél az ős-európaiaság, az altaji eredet támogatóinál pedig a nagy keleti kultúrnépekkel való rokonság volt befolyásoló tényező. Mit jelöli az "ős-európaiaság" kifejezés? Az indogermán népeket? És a keleti kultúrnépeken mit értünk, a törököket és a velük rokon népeket? Köszönöm, --Strommops ð 2010. január 3., 18:11 (CET)

NyelvtudománySzerkesztés

Kedves Peyerk. „A magyar nyelv a hivatalosan elfogadott nyelvtudományi ismeretek szerint az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.” Ez így igaz. Helytelen és pontatlan, hogy kitörölted, és ahogy írod, hogy „A magyar nyelv a nyelvtudományi ismeretek szerint az uráli nyelvcsalád tagja...” - mert rengeteg nyelvtudományi nézet van. Az, hogy írod, hogy „nincs más nyeltudományi nézet”, lehet tévedés, és lehet egyszerű kötözködés. Ha tévedsz, az előfordul minden emberrel, velem is. Üdv Kristianoüzenet 2010. augusztus 7., 07:04 (CEST)

Kedves Peyerk. Látom, újra kitörölted, hogy „a hivatalosan elfogadott nyelvtudományi ismeretek”, és forrást kérsz ahhoz, hogy van több nyelvtudományi ismeret is, nem csak az az egy, amit te elfogadsz. Ha neked ehhez forrás kell, nyilván sokat segítene rajtad, ha tovább olvasnád a cikket, vagy tovább lépnél középtájban a Finnugor nyelvrokonság, az Alternatív vélemények a magyar nyelv rokonságáról, a Sumer–magyar nyelvrokonság című wiki-hivatkozásokra, vagy ha megnéznéd az alul csatolt hivatkozásokat. Ezt mind megtehetnéd, ha letennéd a pökhendiséget. Persze látom, hogy csak okoskodni és harcolni akarsz mások munkája ellen, én viszont ebben nem vagyok a partnered, ez az adminok dolga. Üdv Kristianoüzenet 2010. augusztus 7., 18:57 (CEST)

Szerintem is helyes lenne, ha összhangban az Alternatív vélemények a magyar nyelv rokonságáról cikk megközelítésével világos különbséget tudnánk tennni a nyevtudományi álláspont és az egyéb vélekedések között.
Ha úgy tudod hogy van más nyelvtudományi álláspont is, akkor csak forrás kell, az mindenre a megoldás.
Peyerk vita 2010. augusztus 7., 20:10 (CEST)

Nyelvrokonság vita megoldása a nyelvtörszek nagyobb egységbe urali/altáji fogásaSzerkesztés

Most olvastam a török nyelv honlapját török nyelven és ott elegánsan megoldották a kérdést. A nyelvet az urál-altáji nyelvtörzsbe sorolják és csak azon belül az altájiba. Mi magyarok meg feleslegesen vitatkozunk.

Elég valószínűtlen, hogy az uráli és az altáji nyelveknek ne lenne közük egymáshoz. Például csak ezekben a nyelvtörzsekben létezik magánhangzó harmónia, míg semelyik egyéb nem uráli/altáji nyelvben nincs. Nem valószínű, hogy véletlen egybeesés lenne főleg mivel az uráli és az altáji nyelvek is körülbelül ugyanazon a vidékeken alakultak ki. – Akitlosz vita 2010. szeptember 29., 21:10 (CEST)

Magánhangzó-harmónia a toldalékokbanSzerkesztés

A magyar nyelv háromalakú toldalékaiban szabályosan mindig o ë ö hangzók fordulnak csak elő, -on/-ën/-ön, -hoz/-hëz/-höz, -tok/-tëk/-tök vagy múlt időnél kötőhanggal -ott/-ëtt/-ött míg a kétalakú párnál szabályosan mindig -a / -e. Pl. -an/-en, -tak/-tek, -tat/-tet Egész más jelentésű toldalékok egész más magánhangzói, éppen az egyértelmű érthetőség miatt. Egy olyan nyelv, amelyik nem használ kötelezően névmásokat nem alakítana ki egyformán hangzó, tömegével összetéveszthető alakokat. Egész mást jelent a sötéten/sötétën, kövéren/kövérën kevertëk/kevertek mentëk/mentek fëstëttem/fëstettem stb.

Mivel hangzó harmóniáról van szó, szükségesnek tartom írásban is megkülönböztetni a kétféle e hangot, hogy egyértelmű legyen. – Akitlosz vita 2010. szeptember 29., 21:10 (CEST)

A mai magyar sztenderdben ezeket a hangokat nem különböztetjük meg, a magyar ábécének pedig nem elemei ezek a betűk, ezért szerintem a személyragok táblázatában nem helyes alkalmazni őket. Ha mégis, arra kellene valami jó forrás, hogy miért is. – Peyerk vita 2010. szeptember 30., 15:41 (CEST)

"# (akt | előző) 2010. október 1., 14:56 Peyerk (vitalap | szerkesztései) (39 526 bájt) (Visszavontam Akitlosz (vita) szerkesztését (oldid: 8419264) a sztenderdben ez ugyanaz a hang mint a j) (visszavonás) [automatikusan ellenőrzöttnek jelölve]"

Attól még a magyar nyelv hangjai között megemlíthető az ly is, ha már betű van rá, és szabadon ejthető a hang is, tetszés szerint, nem tilos.

Elég jó vicc, hogy az ë hang említését, - ami élő beszédhang - azért nem vagy hajlandó elfogadni, mert hivatalosan nincs rá betű, az ly-t meg azért nem, mert bár arra van betű, de sokan inkább j-t ejtenek helyette. De persze - szinte - mindenki ejt ly hangot is beszédében, pl. alj (kiejtve ally) úgyhogy nem igaz, hogy kihalt volna a hang. Ameddig l+j betű/hangkapcsolat létezik, addig nem fog.

Az ë hang pedig a toldalékolás, a magánhangzó harmónia, a magyar nyelvtan megértéséhez is szükséges. A magyar beszélt nyelv nem talált ki ilyen azonos alakú toldalékokat, csak az írás keveri össze, és ha ehhez ragaszkodsz, akkor azzal a nyelv logikájának a megértését is akadályozod. Mert van benne logika, csak nem engeditek leírni.

A wikipedia pedig az én értelmezésemben arra való, hogy minél több információt tudjon átadni egy téma iránt érdeklődőnek. Te ugyanis nem az információ korrektségét, pontosságát, hasznosságát vitatod, hanem csupán nem tartod helyesnek megemlíteni, mert neked valamiért nem tetszik.

Miért nem dönthet az olvasó, hogy számára hasznos-e vagy sem?

Fel nem foghatom mi az oka ennek az annyira ellenséges hozzáállásnak az ly és az ë hangokhoz, hogy még az információ adását is gátolni óhajtják a hozzád hasonlóan gondolkodók.– Akitlosz vita 2010. október 2., 20:01 (CEST)

Én azt nem értem, miért ragaszkodsz a magyar közbeszédben nem létező hangkülönbségekhez. Azt hogy "alja" pont ugyanúgy ejtjük mint azt hogy "ajjaj", legalábbis a sztenderd nyelvváltozatban.
Hangokat és fonémákat ne keverjünk. A sztenderdben ezek nem fonémák, remélem ebben egyetértünk. Ami az allofónokat és a nemsztenderd nyelvváltozatok hangjait illeti, azokat külön le lehet írni, érdekes is, hasznos is volna, de ez nem keverhető bele a magyar nyelv sztenderd változatát leíró részekbe.
Segíts megértenem az álláspontodat: mit értesz pontosan az alatt, hogy "az ë élő beszédhang"?
Peyerk vita 2010. október 3., 18:19 (CEST)
most mondogattam magamban párszor, és szerintem nem ugyanúgy ejtjük az „alja” és „ajjaj” szókat, előbbiben van egy palatális l hang, amit ly betűvel lehetne írni, a poén az, hogy pont itt nem írjuk, a tényleg j-vel ejtett szavak némelyikében meg igen :D Alensha 2011. február 25., 00:45 (CET)

Ti lëhet, hogy ugyanúgy ejtitëk. Be is képzelhetitëk beszédëtëket "sztendernek" :-), de ettől még az ly a magyar nyelv hangkészletéhëz hozzátartozik, és ugyanolyan lágy hang, mint az ny, ty, és gy, ebből kifolyólag nem hiba mëgemlíteni, viszont hiba eltitkolni akarni a magyar nyelv iránt érdëklődők elől. Az ly betű a ʎ azaz lj, l+j hangot jelöli szabály szërint. S ez még akkor is így van, ha "sztenderden" mást ejtetëk helyëtte, mondjuk j-t, mert kiejtési szabadság az van, de ilyen kiejtési szabály ugyan nincs. Ha a lágy hangok között, csak az ny, ty, gy hármast említed mëg, akkor az azt sugallja mintha az ly valami más módon keletkëzëtt volna, pedig csont ugyanaz a szisztéma, ezért célszërű odavenni. Nem ëgy nyelvet beszélünk, én "sztenderdül" nem tudok, csak magyarul, de nem gond. Azért kicsit vicces, illetve álságos, hogy míg a "sztenderd" hívek szavakban ugyan támogatják, hogy "aki ismeri és tudja őrizze mëg" a magyar nyelv alapvető, de "nem sztenderd?" hangjait, addig mindën eszközzel akadályozzák az információ eljutását a magyar anyanyelvűek szélësebb rétegei felé.

":Segíts megértenem az álláspontodat: mit értesz pontosan az alatt, hogy "az ë élő beszédhang"?" Ha nálad ez kérdés, akkor a zenei pályát nem javaslom és ëgyüttérzëk, amiért nem hallod. Kétlëm, hogy nekëm hinnél, úgyhogy bemásolom a szakvéleményt, amit idén kaptam a Magyar Nyelvi Szolgáltató irodától. "Pontos felmérés nincs, csak hozzávetőleges becslés. A XX. század közepéig úgy vélték, hogy a magyarul beszélők több mint fele (pl. Elekfi László szerint akár 70%-a; In: Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. Az 1965-ös egri kiejtési konf. anyaga. Szerk. Grétsy-Szathmári. Tankönyvkiadó, 1967. 197-8. oldal) különbözteti meg a két e hangot. Ma azt mondhatjuk, hogy kb. fele, vagy annál kevesebb, a tendencia pedig egyértelműen a fogyás." Vajon miért is? – Akitlosz vita 2010. október 19., 21:39 (CEST)

Mint nyelvész ehhez hozzá kell szólnom. A magyar köznyelvben, amit a magyar beszélők zöme beszélni nincs zárt e. A zárt és a nyílt e kiejtése teljesen egyforma. Ugyanígy az ly-nak sincs külön ejtése a j-től. Ez a magyar helyesírás tökéletlensége, hogy nincs még eltörölve.Rungandras vita 2010. december 11., 12:17 (CET)

Nem az a vita lényege, hogy milyen nyelvváltozatot hányan beszélnek, hanem az, hogy miért akadályozzátok meg egy ismeretterjesztő, ismereteket gyűjtő enciklopédiában a magyar nyelv teljes hangkészletéről az ismeretek leírását, felsorolását?

Tényállás, hogy létezik a magyar nyelvben zárt ë és ly hang is. Azt én tudom, hogy nem mindenki tud különbséget tenni, ezért írtam volna le, ha hagytátok volna. Olyan nyelvész hiába nyelvészkedik, amelyik maga sem hallja, nem ejti, nem tudja. – Akitlosz vita 2010. december 14., 14:44 (CET)

Ha magyar nyelvről beszélünk, akkor az elsődlegesen a mai beszélt köznyelvet jelenti. Ebben se zárt e se ly nincs. Egyes nyelvjárásokban ezekről lehet beszélni, ahol épp van ilyen, ezek a cikkben helyesen meg is vannak említve. Rungandras vita 2010. december 23., 23:52 (CET)

Akitlosz, ne próbálj mártírt csinálni magadból, nem fog menni. Senki nem akadályoz meg abban, hogy korrekt, valódi információkat helyezz el a cikkbe, már fentebb leírtam. Csak nem kellene összekeverni dolgokat. A sztenderd egy dolog, a te által megírni kívánt hangok egy másik. Írd meg és kész. – Peyerk vita 2010. december 24., 11:53 (CET)

Érdekes nyest.hu cikkSzerkesztés

Hat tévhit a magyar nyelvrőlTgrvita 2010. október 4., 00:25 (CEST)

Ó látom, te is sokat olvasod ezt az oldalt. Elég jó szerintem :d   Szajci pošta 2010. október 4., 06:53 (CEST)

Én is olvasom :) A Mex meg írja is :) Alensha 2011. február 25., 00:31 (CET)

Hozzáteszem, hogy legalább egy valamiben semmiképp sincs igaza. Azt írja, tévhit, hogy a magyar nyelv eredete bizonytalan, mivel a finnugor rokonság bizonyított. Nos, ha bizonyított is lenne, akkor sem jelent a nyelvrokonság a nyelv eredetére vonatkozóan semmit. Vagyis attól, hogy a magyar nyelvet a finnugor nyelvek közé sorolták, az eredetéről még semmit sem mondtak. (Egyébként pedig legfeljebb annyi bizonyított, hogy a magyar nyelvnek van valami köze a finnugorhoz, de ez még csak a nyelvcsaládhoz tartozást sem bizonyítja, nemhogy bármilyen történeti következtetést le lehetne vonni belőle.) LA pankuš→ 2011. június 13., 15:21 (CEST)

Zamatos magyar nyelvSzerkesztés

BevezetőSzerkesztés

A magyar nyelv a jelenleg elfogadottnak tekintett nyelvtudományi ismeretek szerint az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Ezt cserélném erre:

A magyar nyelv a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos elmélete szerint az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Ruházattszaggató megbotránkozások és tiltakozások vannak-e ezzel kepcsolatban? Föld-lét vita 2011. június 13., 16:00 (CEST)

Annyi igen, hogy nem az Akadémia elmélete, hanem az Akadémia által elfogadott, úgymond (kvázi)hivatalos álláspont. LA pankuš→ 2011. június 13., 16:04 (CEST)

De igen. Föld-lét vita 2011. június 13., 16:07 (CEST)

Nem értelek. Az Akadémiának nincsenek elméletei. Az akadémistáknak vannak. Az Akadémiának legfeljebb állásfoglalása lehet egy elmélet kapcsán. LA pankuš→ 2011. június 13., 16:09 (CEST)

De, ezt ők találták ki, már a Bach korszaktól kezdődően. Ennél nagyobb baromságot, amiben ilyen sokan hisznek a világon a holdraszálláson kívül keveset tudnék említeni (bár nem biztos, hogy nem sokat). De a lényeg az, hogy az elmélet megalkotása a Habsburgok vezetésével szinte kizárólag a Magyar Tudós Társaság vagy nem tom, hogy hívták akkor, feladata volt. Most is ez a Pálinkás ha kell ha nem feladatának érzi elmondani mindenhol, hogy a magyar nyelv finnugor. Föld-lét vita 2011. június 13., 16:17 (CEST)

Ebben igazad van, a finnugor nyelvészet szerintem is vakvágányon jár. De ettől nem lesz az Akadémia elmélete, csak az Akadémia által támogatott és elfogadott elmélet. Szerintem ez elég egyértelmű. LA pankuš→ 2011. június 13., 16:20 (CEST)

Az Akadémia elmélete, mert ők találták ki. Nem olyan tudósok, aki az Akadémia tagjai, hanem (csak) az Akadémia tagjai, akik tudósok. Az Akadémia intézményén belül foglalkoztak ezzel, szinte kizárólagosan. Föld-lét vita 2011. június 13., 17:24 (CEST)

KölcsönszavakSzerkesztés

Idézet a cikkből:

Írásos emlékek e kezdeti korból nem maradtak fent, de a kutatások megállapítottak néhány egykorú kölcsönszót, mint a szó (a török nyelvekből) vagy a daru (a rokon permi nyelvekből).

Szerintem a "szó" az Finnugor eredetű: Finnül "sana", Észtül "sõna" és Számiul "sátni".

Üdv Csendesmark vita 2011. szeptember 9., 11:14 (CEST)

Vagy a finnugorban jövevény a magyarból! Szemmel láthatóan a magyar alak ősibb (egyszerűbb). LA pankuš→ 2011. szeptember 9., 13:20 (CEST)

1. kb 3000 éve elváltak útjaink a Finnektől, azóta nem nagyon volt kölcsönhatás és északi tesókkal, amúgy a Magyar nagyon sok helyen egyszerűsít, ami nagyon tetszik nékem, olyan letisztult :)

2. Ezért hozom is az ellenpéldám, "ház" Angol "Hause", Német "Haus", Holland "huis". Érvelésed alapján a germánok vették át tőlünk :P Az egyszerűség tehát tökre nem jelenti azt hogy valami ősi és hogy ki kitől vette át ősi szavunk a "táló" Finnül "talo" lehetne amit még azthiszem "istáló" szóban láthatunk

Ez kettő érv a tiéd ellen.

Üdv Csendesmark vita 2011. szeptember 9., 17:27 (CEST)

Nem akarok én ezen vitázni, arra meg már rájöttem, hogy a sima beszélgetés is előbb-utóbb elfajul ebben a témában (vajon miért?). Mindenesetre egyik érvvel sem értek egyet. LA pankuš→ 2011. szeptember 9., 18:57 (CEST)

A béke az jó dolog, de ha nem vitázol, nem is jutsz előrébb :) --Csendesmark vita 2011. szeptember 11., 15:10 (CEST)

Tartalmi problémák?Szerkesztés

{{tartalmi segély}}(?) Ebben a cikkben két egymásnak ellentmondó információ található: 1) A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve 1844 óta, amikor is a latin nyelvet váltotta fel ÉS: 2) A magyar nyelv 1836 óta Magyarország hivatalos nyelve a latin nyelv helyét átvéve Különösen mivel egyik állítás sem igaz, jó lenne átdolgozni ezeket a szakaszokat, pl. a http://www.nyest.hu/hirek/az-orszag-eroszakos-elnemetesiteserol cikk alapján. - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.132.208.236 (vitalap | szerkesztései)

Határozatlan névelőSzerkesztés

A következő kijelentés a cikkben igen furcsa számomra: A magyar az indoeurópai nyelveknél sokkal ritkábban használja a határozatlan névelőt (egy).(Ez a mondat a Nyelvtan című szakaszban van) Melyik indoeurópai nyelvekhez hasonlítva? A szláv nyelvekben semmilyen névelő nincs!

Bucka vita 2012. december 25., 14:42 (CET)

Jogos. Majdnem öt éve írta be egy anon szerkesztő (84.2.165.51 (vitalap | szerkesztései | törölt szerk | crosswiki szerk | blokk log | IP-infó | WHOIS | RBL | Geolocate | blokkolás), és azóta nem javította senki. Sajnos egy gyors átfutás alapján a cikk komoly lektorálást érdemelne, rá is teszem a sablont. --Peyerk vita 2012. december 25., 22:45 (CET)

A szláv nyelvek közül a bolgár (végartikulus!) és a szlovák nyelv használ névelőket. Ezekben a nyelvekben megnévelhetnek. Szalakóta vita 2017. július 26., 12:17 (CEST)

LektorSzerkesztés

A cikk tele van megkérdőjelezhető nagyvonalú és forrásolatlan állításokkal például más nyelvekkel való összehasonlításokat illetően. Mindenképp lektor után kiált. Kérem, aki vitatni kívánja ezt, először olvassa végig a cikket. --Peyerk vita 2012. december 25., 22:51 (CET)


Tény a magyar nyelv ugor eredeteSzerkesztés

http://finnugor.elte.hu/?q=mnfabbnfug

A magyar nyelv alapszókincse kb. 1000-re rúg, és a következő időrétegekbe sorolható: 1) uráli kori örökség; 2) finnugor kori örökség; 3) ugor kori örökség.


1. 2. Az alapszókincs statisztikai jelentősége

A szóalkotás alapvető módjai (szóképzés, szóösszetétel) révén a kb. 1000 szavas alapszókincs statisztikailag ma is meghatározó a magyar nyelvhasználatban: szépirodalmi szövegekben az alapszók és származékaik aránya állítólag elérheti a 80%-ot. Más nyelvekben ez az arány nem okvetlenül alakul így. Az angol szókincset például olyan jelentős francia és latin hatás érte, hogy egy tízezer szavas angol üzleti levelezésből vett korpuszban e jövevényszók aránya majdnem 60%-ot tett ki, míg a germán eredetű szóké csak kb. 35% volt.


A magyar alapszókincs statisztikai jelentősége érthetővé válik, ha belegondolunk két körülménybe.

1) Az alapszók többsége a ma is gyakran használt szavak körébe tartozik (testrésznevek, természettel kapcsolatos nevek, számnevek, alapvető igefogalmak, névmások stb.). Nem csoda, ha relatív gyakoriságuk a hétköznapi vagy szépirodalmi szövegekben meghaladja más szavakét.

2) Egy-egy alapszónak többtucatnyi képzett és akár többszáz összetett származéka lehet. Az él ige családjába tartoznak például a következő képzett származékok: éldegél, éled, éledezik, eledel, élelem, élelmi, élelmes, élelmesség, élelmez, élelmezés, élelmezési, élemedett, élénk, élénkség, élés, eleség, éleszt, élesztés, élesztget, élesztgetés, élesztő, élet, élettelen, élettelenség, eleven, elevenség, élő stb., stb.

Összetett származékok és ezek képzett származékai: madáreledel, élelmezésügy, élelmiszer, élelmiszerellátás, élénkzöld, éléstár, együttélés, madáreleség, életrajz, életrevaló, élethalálharc, diákélet, magánélet, elevenszülő, élőkép, élőállat-kereskedés, él-hal, elél, felél, kiél, kiélt, leél, megél, túlél, visszaél, feléled, újraéleszt; élelmezésügyi, élelmiszeres, életrevalóság, túlélő, túlélés stb., stb.

Egyéb származékok és ezek képzett származékai: éljen, éljenez stb.

Így tehát a magyar szókészlet tekintélyes részét valójában az alapszavak családjai alkotják.


2. A jövevényszók

Minta a jövevényszókészletből

A magyar nyelv legkorábbi jövevényszavai a következő fő rétegekbe sorolhatók:

1) Ősmagyar kori átvételek az ie. I. évezredtől a honfoglalásig (isz. 896):

1a) korai iráni jövevényszók

1b) a vándorlások korának (isz. V. sz.–896) török jövevényszói

1c) a vándorlások korának iráni (alán, perzsa) jövevényszói.

2) Ómagyar kori, azaz középkori átvételek a honfoglalástól a XVI. sz. elejéig:

2a) szláv jövevényszók

2b) Árpád-kori török (kun-besenyő) jövevényszók

2c) latin jövevényszók

2d) német jövevényszók

2e) egyéb középkori jövevényszók


UtánajártakSzerkesztés

… és leleplezték azt a jól elterjedt turanista legendát, amely azt állítja, hogy a finnek nem tanítják a magyarokkal való nyelvrokonságot:

http://www.nyest.hu/renhirek/nem-tanitjak-a-finnugor-rokonsagot-finnorszagban

Finn általános iskolák, középiskolák és egyetemi bölcsészkarok tankönyveit vizsgálták meg, mind kitértek arra a tényre, hogy a magyarok finnugor nyelvrokonaik. (nemtomkihejett, Voxfax vita 2016. július 25., 15:49 (CEST))

Trefort idézet és a Habsburg mítoszSzerkesztés

A mítosz hívei szerint szerint a Habsburgok azért támogatták a „finnugorizmust” hogy elvegyék vele a magyarság öntudatát és történelmi múltját.

Emigrációban élő laikusok találták ki a Habsburg összeesküvés elméletet ami csak az 1970-es években jelent meg, és a fantázia szülte „Trefort idézettel” vette kezdetét. Az állítólagos idézet semmiféle levéltári anyagban, sem sajtótermékben sem pedig könyvekben nem jelent meg a 1970-es évek előtt, így nem tudni honnan vették az idézetet a közel száz esztendeje elhunyt Trefort Ágostontól. Az idézett könyvekben nem szerepelnek alapvető hivatkozások sem, a forrásokat sem tüntetik fel. Valójában a „török párti” Vámbéry Ármin - a magyar turanizmus zászlóvivője - csak Ferenc József császár politikai nyomására kapott professzori széket Magyarországon, mivel a magyar egyetemek áltudományosnak tartották nézeteit a magyar nyelv eredetéről. A Magyar Turáni Társaság első fővédnöke pedig éppenséggel a fentebb már említett Habsburg József Ferenc Főherceg volt.


A trefort idézet leleplezéséről: http://toriblog.blog.hu/2010/12/07/hamis_e_a_nemzetveszto_trefort_idezet

Itt pedig a Habsburg mesék és a valóság közötti különbség:

A Habsburgok, akik el akarták venni a múltunkat: http://www.tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3115&id=319584


Török Turáni Sumér Szíriuszi nyelvrokonságot hirdető fantasztáknak egy cikkSzerkesztés

Itt vannak az áltudományos laikus önjelölt nyelvészek gyakori hibái, és fantasztikus elméleteik multaságos módszerei: Áltudományos nyelv-összehasonlítás Jó lesz elolvasni nekik.

Ajánlott Magyar Nyelvkönyvek - Huszadik Szaazad Második FeleSzerkesztés

Ajánlott Magyar Nyelvkönyvek - Huszadik Szaazad Második Fele

Fischer Professzor: A Beszéd Művészete

Mint a Szinhaaz Ees Filmmueveeszeti Foeiskola Tanaara Budapesten, Fischer Professzor keet kis hanglemezzel boeviitett tankoenyvet adott ki.

Névmások ragozási táblázataiSzerkesztés

A spanyol es:Gramática del húngaro cikkben sok névmástípus ragozási táblázata szerepel. Vegyem át őket, vagy ne, mivel akkor túl hosszú lesz? Szalakóta vita 2015. szeptember 30., 12:28 (CEST)

  támogatom, legyen teljes! Voxfax vita 2015. szeptember 30., 12:34 (CEST)

Ha beleszólhatok, szerintem külön kellene venni a nyelvtant egy új cikkbe (pl. Magyar nyelvtan), mint több más nyelv esetében. A többi rész meg maradna itt. - Gaja    2015. szeptember 30., 21:03 (CEST)

@Szalakóta, Gaja: természetesen csak úgy van értelme. Külön is választottam, de így még sok kívánnivalót hagyott maga után az új, Magyar nyelvtan szócikk. Voxfax vita 2015. október 1., 08:00 (CEST)

Visszatérés a(z) „Magyar nyelv” laphoz.