A Vénuszhoz indított űrszondák listája

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 12.

A Vénusz bolygóhoz indított űrszondák listája összesen 46 olyan űreszköz repülését tartalmazza, amely elérte, vagy legalább érintette a Vénusz bolygót (ide értve a gravitációs hintamanővereket is. A Vénusz felfedezését a két űrhatalom, a Szovjetunió és az USA kezdte az 1960-as években, még az űrverseny keretében, ahol nem feltétlenül a tudományos eredmények voltak a fontosak, hanem hogy valamelyik hatalom elsőként, de főként a másik előtt teljesítsen valamiféle elsőséget a bolygóval kapcsolatban.

A Vénuszon felszínt ért leszállóegységek leszállási pontjai. A fehér körök a csak félig sikeres repülések, a vörös körök a teljes sikert aratott repüléseket jelölik, ahonnan fényképeket is sikerült visszaküldeni, a vörös körben fekete pontok pedig a talajminta analízist is végzett szondákat mutatják

A Vénuszhoz küldött első űrszonda a Szputnyik–7, vagy a sajtóban közölt nevén a Тяжёлый спутник 01 (Nehéz műhold 01) volt, ám ez meghibásodott még Föld körüli pályán és soha nem sikerült elindulnia a célja felé. Az első szonda, amely ténylegesen elérte a Vénuszt (elrepült mellette), a szovjet Venyera–1 volt, ám ez a szonda az odaúton meghibásodott és a bolygóhoz már csak az égi mechanika szabályai vitték, de semmilyen érdemi megfigyelést nem végzett, így adatokat sem küldött haza. Az amerikai Mariner–2 volt az első teljes mértékben sikeres vénuszszonda, amely 1962. augusztus 27-én startolt és 1962. december 14-én haladt el a legnagyobb közelségben a bolygó mellett, adatokat is sugárzott a Földre, majd Nap körüli pályára állt. Az első felszíni vénuszszonda a Venyera–8 volt, amely 1972. július 22-én érte el a Vénusz felszínét. Az évek során a Szovjetunió/Oroszország összesen 29, az Egyesült Államok 11, az ESA és Japán 3-3 szondát küldött.

Űrszondák listája

szerkesztés
Jelmagyarázat a repülés fajtájához
  Repülés a Vénuszhoz
  Gravitációs hintamanőver, a végcél másik égitest
Űrszonda Start dátuma[1] Üzemeltető Repülés típusa Eredmény Leírás Hordozórakéta[2]
Szputnyik–7
(1VA No.1)
1961. február 4. OKB-1
  Szovjetunió
Becsapódó szonda[3] Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Áramátalakító hiba, a felső rakétafokozat nem indult be, így soha nem hagyta el az alacsony Föld körüli pályát (LEO)[3] Molnyija
Venyera–1
(1VA No.2)
1961. február 12. OKB-1
  Szovjetunió
Becsapódó szonda Kudarc: hiba az űreszközben Kommunikációs probléma. Az első elrepülés egy másik bolygó mellett, 1961 május 19-én 100 000 km-en belül; nem küldött vissza adatokat[3] Molnyija
Mariner–1
(P-37)
1962. július 22. NASA
  USA
Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem érte el a Föld körüli pályát; az irányítás táviránytással megsemmisítette egy kormányzási hibát követően[4] Atlas-LV3 Agena-B
2MV-1 No.1 1962. augusztus 25. OKB-1
  Szovjetunió
Leszállóegység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Az egyik ülepítő hajtómű hibája miatt a rakéta végfokozata idő előtt leállt; nem volt képes elhagyni LEO-t[4] Molnyija
Mariner–2
(P-38)
1962. augusztus 27. NASA
  USA
Elrepülés a bolygó mellett Sikeres Az első elrepülés egy másik bolygó mellett 1962. december 14-én[5] Atlas-LV3 Agena-B
2MV-1 No.2 1962. szeptember 1. OKB-1
  Szovjetunió
Leszállóegység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál A végfokozat hajtóanyagszelepe nem nyílt ki, ezért a hajtóműindítás nem következett be; nem volt képes elhagyni LEO-t[4] Molnyija
2MV-2 No.1 1962. szeptember 12. OKB-1
  Szovjetunió
Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Anomália a harmadik fokozat leállásakor, amely légbuborékokat okozott a negyedik fokozat üzemanyagában; a negyedik fokozat kevesebb mint egy másodperccel a beindulás után leállt; nem volt képes elhagyni LEO-t[4] Molnyija
3MV-1 No.2 1964. február 19. OKB-1
  Szovjetunió
Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: Hiba a felbocsátásnál A harmadik fokozat oxidálóanyagtartályánál tapasztalt szivárgás a hajtóanyagvezeték elfagyását okozta, amely aztán ezt követően eltört; nem állt Föld körüli pályára[6] Molnyija–M
Koszmosz–27
(3MV-1 No.3)
1964. március 27. OKB-1
  Szovjetunió
Elrepülés a bolygó mellett/Leszállóegység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál A végfokozat helyzetszabályzó rendszerének hibája, nem volt képes elhagyni LEO-t[6] Molnyija–M
Zond–1
(3MV-1 No.4)
1964. április 2. OKB-1
  Szovjetunió
Elrepülés a bolygó mellett/Leszállóegység Kudarc: hiba az űreszközben Az elektronikában rövidzárlat lépett fel és a kommunikáció elveszett a bolygó melletti elrepülést megelőzően [6] A Vénusz mellett 1964. július 14-én repült el. Molnyija–M
Venyera–2
(3MV-4 No.4)
1965 november 12. OKB-1
  Szovjetunió
Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: hiba az űreszközben A Vénusz mellett 1966. február 27-én repült el, a legnagyobb közelítése 02:52-kor volt (UTC). A kommunikáció elveszett a közelrepüléskor, mielőtt vármi adatot tudott volna küldeni a szonda.[7] Molnyija–M
Venyera–3
(3MV-3 No.1)
1965. november 16. OKB-1
  Szovjetunió
Leszállóegység Kudarc: hiba az űreszközben A kommunikáció elveszett, amint a szonda belépett a légkörbe 1966. március 1-jén és nem küldött vissza adatot. Az első légkörbelépést teljesítő szonda és az első becsapódás egy másik bolygó felszínén.[8] Molnyija–M
Koszmosz–96
(3MV-4 No.6)
1965. november 23. OKB-1
  Szovjetunió
Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: Hiba a felbocsátásnál A rakéta harmadik fokozatában felrobbant az égéstér, amelynek eredményeként elveszett a vezérlés és a végfokozat nem indult be; nem volt képes elhagyni LEO-t[7] Molnyija–M
Venyera–4
(4V-1 No.310)
1967. Június 12. Lavocskin
  Szovjetunió
Légkori szonda Sikeres Az 1967. október 18-i légkörbelépéskor légköri adatokat küldött vissza. Az első sikeres légkörbelépés. Nem szánták arra, hogy elérje a felszínt[9] Molnyija–M
Mariner–5 1967. június 14. NASA
  USA
Elrepülés a bolygó mellett Sikeres Elrepült a Vénusz mellett 1967. október 19-én, a legnagyobb közelsége 17:34:56 UTC-kor volt.[10] Atlas-SLV3 Agena-D
Koszmosz–167
(4V-1 No.311)
1967. június 17. Lavocskin
  Szovjetunió
Leszállóegység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál A végfokozat nem indult el egy turbószivattyú hűtési hiba miatt; nem volt képes elhagyni LEO-t[10] Molnyija–M
Venyera–5
(4V-1 No.330)
1969. január 5. Lavocskin
  Szovjetunió
Légkori szonda Sikeres A légkörbe 1969. május 16-án lépett be és 53 percig működött[11] Molnyija–M
Venyera–6
(4V-1 No.331)
1969. január 10. Lavocskin
  Szovjetunió
Légkori szonda Sikeres A légkörbe 1969. május 17-én lépett és 51 percig működött[12] Molnyija–M
Venyera–7
(4V-1 No.630)
1970. augusztus 17. Lavocskin
  Szovjetunió
Leszállóegység Részben sikeres 1970. december 15-én szállt le a felszínre 05:37:10 UTC-kor, de felborult a leszálláskor és csak nagyon kevés adatot küldött. Az első sima leszállás egy másik bolygón[13] Molnyija–M
Koszmosz–359
(4V-1 No.631)
1970. augusztus 22. Lavocskin
  Szovjetunió
Leszállóegység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem volt képes elhagyni LEO-t[14] Molnyija–M
Venyera–8
(4V-1 No.670)
1972. március 27. Lavocskin
  Szovjetunió
Leszállóegység Sikeres 1972. július 22-én szállt le 09:32 UTC-kor; Az első minden tekintetben sikeres leszállás egy másik égitesten[15] Molnyija–M
Koszmosz–482
(4V-1 No.671)
1972. március 31. Lavocskin
  Szovjetunió
Leszállóegység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem volt képes elhagyni LEO-t[16] Molnyija–M
Mariner–10 1973. november 3. NASA
  USA
Elrepülés a bolygó mellett Sikeres Elrepült a Bolygó mellett 1974 február 5-én, a legnagyobb közelség 17:01 UTC-kor következett be; Vénusz megfigyeléseket folytatott, majd hintamanőverrel továbbrepült a Merkúr felé[17] Atlas SLV-3D Centaur-D1A
Venyera–9
(4V-1 No.660)
1975. Június 8. Lavocskin
  Szovjetunió
Keringőegység/Leszállóegység Sikeres 1975. október 20-án állt Vénusz körüli pályára; a leszállóegység október 22-én 05:13 UTC-kor szállt le a felszínre. Az első keringőegység a Vénusznál és Az első fényképek egy másik bolygó felszínéről[18] Proton–K/Blok D
Venyera–10
(4V-1 No.661)
1975. június 14. Lavocskin
  Szovjetunió
Keringőegység/Leszállóegység Sikeres 1975. október 23-án állt Vénusz körüli pályára; a leszállóegység október 25-én 05:17 UTC-kor érte le a felszínt[19] Proton–K/Blok D
Venyera–11
(4V-1 No.360)
1978. szeptember 9. Lavocskin
  Szovjetunió
Bolygó mellett elrepülő egység/Leszállóegység Részben sikeres A bolygó mellett 1978. december 25-én repült el; a leszállóegység ugyanaznap 03:24 UTC-kor érte el a felszínt, ám berendezéseinek többsége hibás volt, nem működött[20] Proton–K/D-1
Venyera–12
(4V-1 No.361)
1978. szeptember 14. Lavocskin
  Szovjetunió
Bolygó mellett elrepülő egység/Leszállóegység Részben sikeres A leszállóegység 1978. december 21-én 03:20 UTC-kor érte el a felszínt, ám mindkét kamerája elromlott[21] Proton–K/D-1
Pioneer Venus Orbiter
(PV Orbiter)
1978. május 20. NASA
  USA
Keringő egység Sikeres 1978. december 4-én állt Vénusz körüli pályára, ahonnan 1992. október 22-én fékeződött le annyira, hogy belezuhanjon a légkörbe[22] Atlas SLV-3D Centaur-D1AR
Pioneer Venus Multiprobe
(PV Multiprobe)
1978. augusztus 8. NASA
  USA
Légköri szonda Sikeres 1978 december 9-én lépett be a bolygó légkörébe; összesen öt különálló egységből állt, amelyból kettő a felszínre érkezés után is továbbított adatokat[23][24] Sablon:HsAtlas SLV-3D Centaur-D1AR
Venyera–13
(4V-1M No.760)
1981. október 30. Lavocskin
  Szovjetunió
Bolygó mellett elrepülő egység/Leszállóegység Sikeres A leszállóegység 1982. március 1-jén 03:20 UTC-kor érte el a felszínt; Az első hangrögzítés egy másik bolygó felszínén[25] Proton–K/D-1
Venyera–14
(4V-1M No.761)
1981. november 4. Lavocskin
  Szovjetunió
Bolygó mellett elrepülő egység/Leszállóegység Sikeres A leszállóegység 1982 március 5-én érte el a bolygó felszínét[26] Proton–K/D-1
Venyera–15
(4V-2 No.860)
1983. június 2. Lavocskin
  Szovjetunió
Keringő egység Sikeres 1983. október 10-én állt Vénusz körüli pályára és 1984. júliusáig működött[27] Proton–K/D-1
Venyera–16
(4V-2 No.861)
1983. június 7. Lavocskin
  Szovjetunió
Keringő egység Sikeres 1983. október 11-én állt Vénusz körüli pályára és 1984. júliusáig működött[28] Proton–K/D-1
Vega–1
(5VK No.901)
1984. december 15. Lavocskin
  Szovjetunió
Leszállóegység Részben sikeres 1985 június 11-én szállt le a bolygó felszínére. A légköri szonda a légkörbelépés után aktiválódott és két napig működött. A szonda fő része folytatta repülését a Halley-üstökös megfigyeléséhez[29] Proton–K/D-1
Vega–2
(5VK No.902)
1984. december 21. Lavocskin
  Szovjetunió
Leszállóegység Sikeres 1985 június 15-én szállt le a bolygó felszínére. A légköri szonda a légkörbelépés után aktiválódott és két napig működött. A szonda fő része folytatta repülését a Halley-üstökös megfigyeléséhez[30] Proton–K/D-1
Magellan 1989. május 4. NASA
  USA
Keringő egység Sikeres 1990. október 10-én állt bolygó körüli pályára és 1994. október 14-én süllyedt a légkörbe az irányítás parancsára[31] Sablon:OV
STS-30 / IUS
Galileo 1989. október 18. NASA
Sablon:USa
Gravitációs hintamanőver a Vénusznál Sikeres 1990. február 10-én repült el a bolygó mellett, őtban a Jupiter felé; a közelrepülés során megfigyeléseket végzett a Vénuszon[32] Atlantis
STS–4 / IUS
Cassini–Huygens 1997. október 15. NASA
  USA
Gravitációs hintamanőver a Vénusznál Sikeres 1998. április 26-án és 1999. június 24-én repült el a bolygó mellett útban a Szaturnusz felé ; a közelrepülés során megfigyeléseket végzett a Vénuszon[33] Titan IV(401)B
MESSENGER 2004. augusztus 3. NASA
  USA
Gravitációs hintamanőver a Vénusznál Sikeres 2006. október 24-én és 2007. június 5-én repült el a bolygó mellett, úton a Merkúr felé; a közelrepülés során megfigyeléseket végzett a Vénuszon[34] Delta II 7925H
Venus Express 2005. november 9. ESA  EU
Keringő egység Sikeres 2006. április 11-én állt bolygó körüli pályára. A kommunikáció 2014. november 28-án veszett el teljesen[35][36] Szojuz–FG/Szojuz Fregat
Akacuki 2010. május 20. JAXA
  JPN
Keringő egység Működő 2010. december 6-án repült el a Vénusz mellett, miután nem sikerült pályára állnia körülötte. A következő alkalommal 2015. december 7-én kísérelték meg a pályára állást, amely sikerrel járt[37] H-IIA 202
IKAROS 2010. május 20. JAXA
  JPN
Elrepülés a bolygó mellett Sikeres Az Akacuki által kibocsátott napvitorlás. A Vénusz mellett 2010. december 8-án haladt el, de nem végzett megfigyeléseket[38] H-IIA 202
Shin'en 2010. május 20. UNISEC
  JPN
Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: hiba az űreszközben A felbocsátást követően sohasem sikerült kommunikációs kapcsolatot teremteni. 2010. decemberében repült el a Vénusz mellett.[39] H-IIA 202
Parker napszonda 2018. augusztus 12. NASA
  USA
Gravitációs hintamanőver a Vénusznál Működő 2018, október 10-én, 2019. december 26-án, 2020. július 11-én, 2021. február 20-án, 2021. október 16-án, 2023. augusztus 21-én elterült és 2024. novvember 6-án elrepül a bolygó mellett, hogy lejjebb vigyee a pályája perihélion pontját a Nap körüli keringésben[40] Delta IV Heavy/Star 48BV
BepiColombo 2018. október 20. ESA  EU
Gravitációs hintamanőver a Vénusznál Sikeres 2020. október 15-én és 2021. augusztus 11-én repült el a bolygó mellett, útban a Merkúr felé; a közelrepülés során megfigyeléseket végzett a Vénuszon[41] Ariane–5 ECA
Solar Orbiter 2020 február 10. ESA  EU
Gravitációs hintamanőver a Vénusznál Működő 2020. december 27-én, 2021. augusztus 8-án, 2022. szeptember 3-án elrepült és 2025. február 18-án, 2026. december 24-én, 2028. március 17-én, 2029. június 10-én és 2030. szeptember 2-án elrepül a bolygó mellett, hogy a keringési pályahajlásán változtasson[42] Atlas V 411

Statisztikák

szerkesztés

Teljesítmények országonként

szerkesztés
Jelmagyarázat a teljesített kategóriához
  Teljesített (A mezőben a feladatot elsőként teljesítő űreszköz neve)
  Nem teljesített
[43]
Ország Bolygó mellett elrepülés Pályára állás a bolygó körül Légkörbelépés Sima leszállás
  Szovjetunió Venyera–11 Venyera–9 Venyera–4 Venyera–8
  USA Mariner–2 Pioneer–12 Pioneer–13 N/A[23][44][45][46][47][48]
  ESA BepiColombo Venus Express N/A N/A
  Japán IKAROS Akacuki N/A N/A

Teljesítmények szervezetenként

szerkesztés
Ország Szervezet
Sikeres repülés Részben sikeres repülés Kudarc Működik Gravitációs hintamanőver Összesen
  Szovjetunió OKB–1 - - 11 - - 11
Lavocskin 14 1 3 - - 18
  USA NASA 6 - 1 - 4 11
  ESA ESA 1 - - - 2 3
  Japán JAXA 1 - - 1 - 2
UNISEC - - 1 - - 1

Jövőbeni, tervezett repülések

szerkesztés

Már fejlesztés alatt

szerkesztés
Név Szervezet Tervezett
start éve
Típus Státusz Hivatkozás
Venus Life Finder MIT/Rocket Lab   USA 2024. december 30. Légköri szonda Építés alatt [49]
VOICE (Venus Volcano Imaging and Climate Explorer) 国家航天局 (CNSA)   Kína 2026 Keringő egység Fejlesztés alatt [50]
DAVINCI NASA   USA 2028 Légköri szonda Fejlesztés alatt [51]
Venus Orbiter Mission ISRO   IND 2028 Keringő egység/Légköri szonda Fejlesztés alatt [52]
Venyera-D Roszkoszmosz   Oroszország 2029 Keringő egység/Leszálló egység Fejlesztés alatt [53]
EnVision ESA  2032 Keringő egység Fejlesztés alatt [54]
VERITAS NASA   USA 2028 Keringő egység Fejlesztés alatt [55]

Előkészítés alatt

szerkesztés
Név Szervezet Javasolt
start éve
Típusa Státusza Huvatkozás
CUVE NASA   USA Keringő egység javaslat [56][57]
European Venus Explorer ESA  Keringő egység javaslat [58]
HAVOC High Altitude Venus Operational Concept NASA   USA embervezette repülés koncepció [59]
VAMP (Venus Atmospheric Maneuverable Platform) NASA   USA 2029 légköri ballon A Venyera–D leszállóegységhez javasolt másodlagos rakomány [60][61]
VICI (Venus In situ Composition Investigations) NASA   USA 2027 Leszállóegység javaslat [62][63]
VISAGE (Venus In Situ Atmospheric and Geochemical Explorer) NASA   USA 2027 Leszállóegység javaslat [63][64][65]
VISE (Venus In Situ Explorer) NASA   USA 2024 leszállóegység és légköri ballon javaslat [66]
VOX (Venus Origins Explorer) NASA   USA 2027 Keringő egység javaslat [63][67]
még név nélkül UAESA   UAE 2028 Bolygó melletti elrepülés javaslat
Zephyr (rover) NASA   USA 2039 Vénuszjáró magvalósíthatósági tanulmány [68]
  1. Jonathan McDowell: Launch Log (angol nyelven). Jonathan's Space Page. (Hozzáférés: 2024. február 2.)
  2. Gunter Krebs: Interplanetary Probes (angol nyelven). Gunter's Space Page. (Hozzáférés: 2024. február 2.)
  3. a b c Asif A. Siddiqi. 1961, Deep Space Chronicle: A Chronology of Deep Space and Planetary Probes 1958-2000, Monographs in Aerospace History, No. 24. NASA History Office, 29–32. o. (2002. december 2.) 
  4. a b c d Asif A. Siddiqi. 1961, Deep Space Chronicle: A Chronology of Deep Space and Planetary Probes 1958-2000, Monographs in Aerospace History, No. 24. NASA History Office, 34-37. o. (2002. december 2.) 
  5. Mariner 2 (angol nyelven). NASA. [2015. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. február 7.)
  6. a b c Siddiqi, Asif A.. 1964, Deep Space Chronicle: A Chronology of Deep Space and Planetary Probes 1958-2000, Monographs in Aerospace History, No. 24. NASA History Office, 41–45. o. (2002. december 2.) 
  7. a b Siddiqi, Asif A.. 1965, Deep Space Chronicle: A Chronology of Deep Space and Planetary Probes 1958-2000, Monographs in Aerospace History, No. 24. NASA History Office, 47–52. o. (2002. december 2.) 
  8. Siddiqi 61. o.
  9. Venera-4: Plumbing the Atmosphere of Venus
  10. a b Siddiqi, Asif A.. 1967, Deep Space Chronicle: A Chronology of Deep Space and Planetary Probes 1958-2000, Monographs in Aerospace History, No. 24. NASA History Office, 61–68. o. (2002. december 2.) 
  11. Siddiqi 83. o.
  12. Siddiqi 84. o.
  13. Siddiqi 93. o.
  14. Siddiqi 94. o.
  15. Siddiqi 110. o.
  16. Siddiqi 111. o.
  17. Siddiqi 121. o.
  18. Siddiqi 127. o.
  19. Siddiqi 128. o.
  20. Siddiqi 150. o.
  21. Siddiqi 152. o.
  22. Siddiqi 147. o.
  23. a b NASA's Unintentional Venus Lander, 2016. június 13. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  24. Siddiqi 148. o.
  25. Siddiqi 155. o.
  26. Siddiqi 156. o.
  27. Siddiqi 159. o.
  28. Siddiqi 160. o.
  29. Siddiqi 161. o.
  30. Siddiqi 162. o.
  31. Siddiqi 173. o.
  32. Siddiqi 175. o.
  33. Siddiqi 197. o.
  34. Siddiqi 233. o.
  35. ESA Science & Technology: Venus Express goes gently into the night
  36. Siddiqi 241. o.
  37. Siddiqi 269. o.
  38. Siddiqi 271. o.
  39. Siddiqi 271. o.
  40. PARKER SOLAR PROBE (angol nyelven). The Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory. (Hozzáférés: 2024. február 7.)
  41. bepicolombo (angol nyelven). ESA. (Hozzáférés: 2024. február 7.)
  42. solar orbiter (angol nyelven). ESA. (Hozzáférés: 2024. február 7.)
  43. Venus: Exploration - NASA Science (angol nyelven). science.nasa.gov . (Hozzáférés: 2023. október 26.)
  44. Pioneer Venus Project Information. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  45. Pioneer Venus 2. (Hozzáférés: 2023. december 30.) „The so-called Day Probe transmitted data from the surface for 67 minutes, 37 seconds, before succumbing to the high temperatures, pressures and power depletion.”
  46. Pioneer Venus Probes. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  47. Summary of the Pioneer Venus MIssion. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  48. 40 Years Ago, Pioneers Encounter Venus. (Hozzáférés: 2023. december 30.) „Amazingly, two of the probes survived touchdown and continued to return data from the surface – Night Probe for just 2 seconds (it likely tipped over after landing) and Day Probe for 68 minutes.”
  49. Foust, Jeff: Rocket Lab plans launch of Venus mission as soon as late 2024. SpaceNews.com, 2023. október 31. (Hozzáférés: 2023. október 31.)
  50. Andrew Jones published (July 14, 2022). "China's proposed Venus mission would investigate the planet's atmosphere and geology. Space.com. (Hozzáférés: 2023. március 10.)
  51. Neal Jones, Nancy: NASA's DAVINCI Mission To Take the Plunge Through Massive Atmosphere of Venus. NASA, 2022. június 2. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  52. India Working Towards Building Own Space Station, Tests Next Year, Says ISRO Chief. NDTV.com . (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  53. Zak, Anatoly: New promise for the Venera-D project. RussianSpaceWeb, 2021. március 5. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
  54. ESA selects revolutionary Venus mission EnVision. ESA, 2021. június 10. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  55. Howell, Elizabeth: Problems with NASA asteroid mission Psyche delay Venus probe's launch to 2031. Space.com, 2022. november 4. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  56. Planetary Missions and Concepts - Goddard Space Flight Center. NASA. September 21, 2018.
  57. NASA studies CubeSat mission to solve Venusian mystery. Lori Keesey. Published by PhysOrg. August 15, 2017.
  58. (2009. március 1.) „European Venus Explorer (EVE): an in-situ mission to Venus” (angol nyelven). Experimental Astronomy 23 (3), 741–760. o. DOI:10.1007/s10686-008-9093-x. ISSN 0922-6435. 
  59. (2015. december 2.) „HAVOC: High Altitude Venus Operational Concept - An Exploration Strategy for Venus”. SPACE 2015: AIAA Space and Astronautics Forum and Exposition. 31 August-2 September 2015. Pasadena, California.. NF1676L-20719. 
  60. Wall, Mike. „Russia, US Mulling Joint Mission to Venus”, Space, 2017. január 17. (Hozzáférés: 2017. október 29.) 
  61. NASA Studying Shared Venus Science Objectives with Russian Space Research Institute. NASA, 2017. március 10. [2021. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
  62. VICI: Venus In situ Composition Investigations. (PDF) L. Glaze, J. Garvin, N. Johnson, G. Arney, D. Atkinson, S. Atreya, A. Beck, B. Bezard, J. Blacksberg, B. Campbell, S. Clegg, D. Crisp, D. Dyar, F. Forget, M. Gilmore, D. Grinspoon, Juliane Gross, S. Guzewich, N. Izenberg, J. Johnson, W. Kiefer, D. Lawrence, S. Lebonnois, R. Lorenz, P. Mahaffy, S. Maurice, M. McCanta, A. Parsons, A. Pavlov, S. Sharma, M. Trainer, C. Webster, R. Wiens, K. Zahnle, M. Zolotov. EPSC Abstracts, Vol. 11, EPSC2017-346, 2017. European Planetary Science Congress 2017.
  63. a b c NASA delays Dragonfly launch by a year (amerikai angol nyelven). SpaceNews , 2020. szeptember 25. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  64. Venus In Situ Atmospheric and Geochemical Explorer (VISAGE): A Proposed New Frontiers Mission. (PDF) Esposito, L. W. Lunar and Planetary Science XLVIII (2017)
  65. The New Frontiers Venus In Situ Atmospheric and Geochemical Explorer (VISAGE) Mission Proposal. (PDF) L.W. Esposito, D.H. Atkinson, K.H. Baines, A. Allwood, F. Altieri, S. Atreya, M. Bullock, A. Colaprete, M. Darrach, J. Day, M. Dyar, B. Ehlmann, K. Farley, J. Filiberto, D. Grinspoon, J. Head, J. Helbert, S. Madzunkov, G. Piccioni, W. Possel, M. Ravine, A. Treiman, Y. Yung, K. Zahnle. EPSC Abstracts. Vol. 11, EPSC2017-275-1, 2017. European Planetary Science Congress 2017.
  66. LARRY W ESPOSITO. Mission Concept: Venus in situ Explorer (VISE) (angol nyelven) 
  67. Venus Origins Explorer (VOX), a Proposed New Frontier Mission”. The Venus Exploration Analysis Group. 
  68. Zephyr: A Landsailing Rover For Venus. (PDF) Geoffrey A. Landis, Steven R. Oleson, David Grantier, and the COMPASS team. NASA John Glenn Research Center. 65th International Astronautical Congress, Toronto, Canada. February 24, 2015. Report: IAC-14,A3,P,31x26111

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés