Albánia államszervezete és közigazgatása
Albánia többpárti képviseleti demokrácián alapuló parlamentáris köztársaság. A kormány feje a miniszterelnök, az államfő a köztársasági elnök. A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés (kuvend) testesíti meg, a végrehajtó hatalom az államfő és a kormányzat kezében van. A többpártrendszer 1991-es bevezetése óta a politikai élet alapvetően kétpólusú, a kormányrudat hol a konzervatív Albán Demokrata Párt, hol a baloldali Albán Szocialista Párt ragadja meg.
Törvényhozó hatalom
szerkesztésAz ország érvényben lévő alaptörvényét 1998. október 21-én fogadta el a kuvend, ezzel felváltotta a korábbi, 1991. április 29-én ratifikált alkotmányt.
Az Albán Köztársaság Nemzetgyűlése (albánul Kuvendi i Republikës së Shqipërisë) vagy kuvend az ország törvényhozó testülete. Nemzetgyűlési választásokat négyévente tartanak az országban. A 2008 óta érvényben lévő, és első ízben 2009-ben alkalmazott választási törvény alapján a képviselők nem közvetlenül, hanem a megyei pártlistákra leadott szavazatok arányában jutnak be a száznegyven tagú kuvendbe. A pártok bejutási küszöbe 3%, a pártszövetségeké 5%. A 2008 előtti rendszerben száz képviselő az egyes körzetekben leadott egyéni szavazatok abszolút többségével (50% + 1 fő), negyven további képviselő pedig a pártok által összeállított kompenzációs listáról jutott be a nemzetgyűlésbe, valamint a bejutási küszöb is alacsonyabb volt (2,5%, illetve 4%).
A kuvend intézkedési és jogkörébe tartozik az alaptörvény elfogadása és módosítása; a bel- és külpolitika alakítása; nemzetközi szerződések ratifikálása és felbontása; hadüzenet elfogadása; a köztársasági elnök, a legfelsőbb bíró, a legfőbb ügyész és helyetteseik, az alkotmánybírák megválasztása; az állami köztelevízió, rádió és hírügynökség tevékenységének felügyelete. A nemzetgyűlés elnöke és két alelnöke irányítja a kuvend munkáját.
Az alábbi táblázat a 2000 utáni nemzetgyűlési választások eredményeként a kuvendbe bejutott pártmandátumok megoszlását mutatja.
Végrehajtó hatalom
szerkesztésA végrehajtó hatalom a kormányzat (minisztertanács), illetve az államfő (köztársasági elnök) kezében van.
Az Albán Köztársaság kormánya, azaz a minisztertanács vezetője a köztársasági elnök által kijelölt miniszterelnök. A minisztereket a kormányfő beterjesztésére az államfő nevezi ki, s a nemzetgyűlés helybenhagyásával alakulhat meg a minisztertanács. Ennek felelőssége a bel- és külügyek irányítása, a minisztériumok és más állami szervek munkájának ellenőrzése. A jelenlegi kormányfő 2005. szeptember 11. óta a jobboldali Albán Demokrata Párt színeiben Sali Berisha.
Az Albán Köztársaság államfője a köztársasági elnök. Titkos szavazással a nemzetgyűlés tagjainak kétharmados többsége választja meg ötéves időtartamra. A köztársasági elnök felügyeli az ország alkotmányának és törvényeinek betartatását, a fegyveres erők parancsnoka, törvényhozási ülésszakon kívül a nemzetgyűlés jogait gyakorolja, kijelöli a kormányfőt. A jelenlegi köztársasági elnök 2007. július 24. óta Bamir Topi.
Igazságszolgáltatás
szerkesztésAz albán igazságszolgáltatás fórumai az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbviteli és a kerületi bíróságok.
A kilenctagú Alkotmánybíróság bíráit a nemzetgyűlés választja meg legfeljebb kilencévnyi időtartamra. Feladata az alaptörvény értelmezése vitás helyzetekben, a törvények alkotmányjogi kontrollálása, a helyi és központi hatóságok közötti vitás ügyek rendezése.
A bíróságok az illetékességi kör szerint vannak felosztva büntető, polgári és katonai kollégiumra. Az ítéleteket az adott kollégium három bírája hozza meg, az esküdtszék az albán jogrendben ismeretlen. A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb fellebbviteli fórum, tizenegy tagját szintén a nemzetgyűlés nevezi ki, legfeljebb hét évre. Az államfő elnököl a tizenhárom tagú Igazságügyi Főtanácsban, amelynek feladata a bírói testület tagjainak kijelölése vagy menesztése.
Közigazgatási beosztás
szerkesztésAlbánia a 2015 júniusában érvénybe lépett 115/2014. számú közigazgatási törvény[1] alapján tizenkét megyére (qark/qarku) – vagy nem hivatalos, a 2000 előtti közigazgatásból örökölt terminológiával prefektúrára (prefekturë/prefektura) – oszlik. A megyéken belül országosan további 61 közigazgatási területi egységet, községet (bashki/bashkia) alakítottak ki a korábbi 65 városi község (bashki/bashkia) és 308 falusi község (komunë/komuna) összevonásával, de ezek mint harmadik szintű közigazgatási egységek, alközségek (njës/njësi bashkiak) továbbra is fennmaradtak.
A megyei közigazgatás élén álló megyei tanácsot (këshilli i qarkut) az érintett települések polgármesterei alkotják, akik maguk közül egy megyei elnököt választanak. Törvényben meghatározott feladataik közé tartozik a megye egészségügyi, oktatási, kulturális, vidékfejlesztési, gazdasági és környezetvédelmi igazgatása, emellett a helyi önkormányzatok is utalhatnak egyes konkrét feladatokat a megyei tanács intézkedési jogkörébe. Emellett a minisztertanács minden megye, illetve megyei tanács élére kinevez egy prefektust, aki a kormányzat kiterjesztett karjaként igyekszik felügyelni és biztosítani a központi akarat érvényesülését, emellett a helyi önkormányzatok jogkörébe nem tartozó ügyekkel foglalkozik.
Megye | Megyeszékhely | Község | Községközpont | Alközségek |
---|---|---|---|---|
Berat megye | Berat | Berat község | Berat | Berat, Otllak, Roshnik, Sinja, Velabisht |
Kuçova község | Kuçova | Kozare, Kuçovë, Lumas, Perondi | ||
Poliçan község | Poliçan | Poliçan, Tërpan, Vërtop | ||
Skrapar község | Çorovoda | Bogovë, Çepan, Çorovodë, Gjerbës, Leshnjë, Potom, Qendër Skrapar, Vendreshë, Zhepë | ||
Ura Vajgurore község | Ura Vajgurore | Cukalat, Kutalli, Poshnjë, Ura Vajgurore | ||
Dibra megye | Peshkopia | Bulqiza község | Bulqiza | Bulqizë, Fushë-Bulqizë, Gjoricë, Martanesh, Ostren, Shupenzë, Trebisht, Zerqan |
Dibra község | Peshkopia | Arras, Fushë-Çidhën, Kala e Dodës, Kastriot, Lurë, Luzni, Maqellarë, Melan, Muhurr, Peshkopi, Selishtë, Sllovë, Tomin, Zall-Dardhë, Zall-Reç | ||
Klos község | Klos | Gurrë, Klos, Suç, Xibër | ||
Mat község | Burrel | Baz, Burrel, Derjan, Komsi, Lis, Macukull, Rukaj, Ulëz | ||
Durrës megye | Durrës | Durrës község | Durrës | Durrës, Ishëm, Katund i Ri, Manëz, Rrashbull, Sukth |
Kruja község | Kruja | Bubq, Cudhi, Fushë-Krujë, Krujë, Nikël, Thumanë | ||
Shijak község | Shijak | Gjepalaj, Maminas, Shijaku, Xhafzotaj | ||
Elbasan megye | Elbasan | Belsh község | Belsh | Belsh, Fierza, Grekan, Kajan, Rrasa |
Cërrik község | Cërrik | Cërrik, Gostima, Klos, Mollas, Shalës | ||
Elbasan község | Elbasan | Bradashesh, Elbasan, Funar, Gjergjan, Gjinar, Gracen, Labinot-Fusha, Labinot-Mal, Papër, Shirgjan, Shushica, Tregan, Zavalina | ||
Gramsh község | Gramsh | Gramsh, Kodovjat, Kukur, Kushova, Lenija, Pishaj, Poroçan, Skënderbegas, Sult, Tunja | ||
Librazhd község | Librazhd | Hotolisht, Librazhd, Lunik, Orenja, Polis, Qendër Librazhd, Stëbleva | ||
Peqin község | Peqin | Gjoçaj, Karina, Pajova, Peqin, Përparim, Sheza | ||
Prrenjas község | Prrenjas | Prrenjas, Qukës, Rrajca, Stravaj | ||
Fier megye | Fier | Divjaka község | Divjaka | Divjaka, Grabjan, Gradishta, Remas, Tërbuf |
Fier község | Fier | Cakran, Dërmenas, Fier, Frakulla, Levan, Libofsha, Mbrostar-Ura, Portëza, Qendra, Topoja | ||
Lushnja község | Lushnja | Allkaj, Ballagat, Bubullima, Dushk, Fier-Shegan, Golem, Hysgjokaj, Karbunara, Kolonja, Krutja, Lushnja | ||
Mallakastra község | Ballsh | Aranitas, Ballsh, Fratar, Greshica, Hekal, Kuta, Ngraçan, Qendër Dukas, Selita | ||
Patos község | Patos | Patos, Ruzhdije, Zharrëza | ||
Roskovec község | Roskovec | Kuman, Kurjan, Roskovec, Strum | ||
Gjirokastra megye | Gjirokastra | Dropull község | Sofratika | Dropull i Poshtëm, Dropull i Sipërm, Pogon |
Gjirokastra község | Gjirokastra | Antigonë, Cepo, Gjirokastër, Lazarat, Lunxhëri, Odrie, Picar | ||
Këlcyra község | Këlcyra | Ballaban, Dishnicë, Këlcyrë, Sukë | ||
Libohova község | Libohova | Libohovë, Qendër Libohovë, Zagori | ||
Memaliaj község | Memaliaj | Buz, Krahës, Luftinjë, Memaliaj, Memaliaj Fshat, Qesarat | ||
Përmet község | Përmet | Çarçovë, Frashër, Përmet, Petran, Qendër Piskovë | ||
Tepelena község | Tepelena | Kurvelesh, Lopës, Qendër Tepelenë, Tepelenë | ||
Korça megye | Korça | Devoll község | Bilisht | Bilisht, Hoçisht, Miras, Progër, Qendër Bilisht |
Kolonja község | Erseka | Barmash, Çlirim, Ersekë, Leskovik, Mollas, Novoselë, Qendër Ersekë, Qendër Leskovik | ||
Korça község | Korça | Drenova, Korçë, Lekas, Mollaj, Qendër Bulgarec, Vithkuq, Voskop, Voskopojë | ||
Maliq község | Maliq | Gora, Libonik, Maliq, Moglica, Pirg, Pojan, Vreshtas | ||
Pogradec község | Pogradec | Buçimas, Çërrava, Dardhas, Pogradec, Proptisht, Trebinja, Udenisht, Velçan | ||
Pustec község | Pustec | Pustec | ||
Kukës megye | Kukës | Has község | Kruma | Fajza, Gjinaj, Golaj, Kruma |
Kukës község | Kukës | Arrën, Bicaj, Bushtrica, Grykë-Çaja, Kalis, Kolsh, Kukës, Malzia, Shishtavec, Shtiqën, Surroj, Tërthora, Topojan, Ujmisht, Zapod | ||
Tropoja község | Bajram Curri | Bajram Curri, Bujan, Bytyç, Fierza, Lekbibaj, Llugaj, Margegaj, Tropoja | ||
Lezha megye | Lezha | Kurbin község | Laç | Fushë Kuqe, Laç, Mamurras, Milot |
Lezha község | Lezha | Balldren, Blinisht, Dajç, Kallmet, Kolsh, Lezhë, Shëngjin, Shënkoll, Ungrej, Zejmen | ||
Mirdita község | Rrëshen | Fan, Kaçinar, Kthellë, Orosh, Rrëshen, Rubik, Selitë | ||
Shkodra megye | Shkodra | Fushë-Arrëz község | Fushë-Arrëz | Blerim, Fierza, Fushë-Arrëz, Iballë, Qafë-Mali |
Malësia e Madhë község | Koplik | Gruemirë, Kastrat, Kelmend, Koplik, Qendër, Shkrel | ||
Puka község | Puka | Gjegjan, Puka, Qelëz, Qerret, Rrapë | ||
Shkodra község | Shkodra | Ana e Malit, Bërdicë, Dajç, Guri i Zi, Postribë, Pult, Rrethinat, Shalë, Shkodër, Shosh, Velipoja | ||
Vau i Dejës község | Vau i Dejës | Bushat, Hajmel, Shllak, Temal, Vau i Dejës, Vig-Mnelë | ||
Tirana megye | Tirana | Kamza község | Kamza | Kamza, Paskuqan |
Kavaja község | Kavaja | Kavajë, Golem, Helmas, Luz i Vogël, Synej | ||
Rrogozhina község | Rrogozhina | Gosë, Kryevidh, Lekaj, Rrogozhinë, Sinaballaj | ||
Tirana község | Tirana | Baldushk, Bërzhitë, Dajt, Farkë, Kashar, Krrabë, Ndroq, Petrelë, Pezë, Shëngjergj, Tirana, Vaqarr, Zall-Bastar, Zall-Herr | ||
Vora község | Vora | Bërxulla, Preza, Vora | ||
Vlora megye | Vlora | Delvina község | Delvina | Delvinë, Vergo |
Finiq község | Dermish | Aliko, Dhivra, Finiq, Livadhja, Mesopotam | ||
Himara község | Himara | Himarë, Horë-Vranisht, Lukovë | ||
Konispol község | Konispol | Konispol, Markat, Xarrë | ||
Saranda község | Saranda | Ksamil, Sarandë | ||
Selenica község | Selenica | Armen, Brataj, Kotë, Selenicë, Sevaster, Vllahinë | ||
Vlora község | Vlora | Novoselë, Orikum, Qendër Vlorë, Shushicë, Vlorë |
Közigazgatási beosztása 2015 előtt
szerkesztésA 2015 előtt érvényben lévő négyszintű közigazgatási beosztás szerint Albánia tizenkét megyéje országosan harminchat kerületre (rreth/rrethi) oszlott (lásd az alábbi táblázatot). A kerületeket a 2015. évi közigazgatási reform megszüntette.
Megye | Kerület | Megye- és kerületszékhely | Térkép | Megye | Kerület | Megye- és kerületszékhely | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Berat | Berat | Berat | 7 | Korça | Devoll | Bilisht | |
Kuçova | Kuçova | Kolonja | Erseka | |||||
Skrapar | Çorovoda | Korça | Korça | |||||
2 | Dibra | Bulqiza | Bulqiza | Pogradec | Pogradec | |||
Dibra | Peshkopia | 8 | Kukës | Has | Kruma | |||
Mat | Burrel | Kukës | Kukës | |||||
3 | Durrës | Durrës | Durrës | Tropoja | Bajram Curri | |||
Kruja | Kruja | 9 | Lezha | Kurbin | Laç | |||
4 | Elbasan | Elbasan | Elbasan | Lezha | Lezha | |||
Gramsh | Gramsh | Mirdita | Rrëshen | |||||
Librazhd | Librazhd | 10 | Shkodra | Malësi e Madhe | Koplik | |||
Peqin | Peqin | Puka | Puka | |||||
5 | Fier | Fier | Fier | Shkodra | Shkodra | |||
Lushnja | Lushnja | 11 | Tirana | Kavaja | Kavaja | |||
Mallakastra | Ballsh | Tirana | Tirana | |||||
6 | Gjirokastra | Gjirokastra | Gjirokastra | 12 | Vlora | Delvina | Delvina | |
Përmet | Përmet | Saranda | Saranda | |||||
Tepelena | Tepelena | Vlora | Vlora |
A 2015-ben megszüntetett kerületek igazgatási feladatait a helyi önkormányzat és a kerületi kormányzó látta el. A kormányzót a kerületi tanács választotta meg, amelynek tagjait a pártok delegálták a helyhatósági választások pártlistás eredményeivel arányosan. A polgármestereket közvetlenül választják meg, míg a települési önkormányzatok tagjai szintén a pártlistára leadott szavazatok arányában foglalhatják el helyüket.
Külkapcsolatok
szerkesztésAz 1991-es demokratikus fordulat óta Albánia újra felvette a diplomáciai kapcsolatot balkáni szomszédaival, az európai országokkal és az Amerikai Egyesült Államokkal. Szomszédsági viszonyait erősen megterheli a határon túli albánok helyzete, különösen Szerbiával (Koszovó) és Görögországgal szemben.
Az ország – tekintettel gazdasági helyzetére – több nemzetközi segélyprogram részese, emellett az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Németország is rendszeres, nagy összegű gazdasági és humanitárius segélyeket nyújt Albániának.
Albánia több nemzetközi gazdasági, politikai és szakmai szervezet munkájában is részt vesz. 1955. december 14-e óta tagja az ENSZ-nek, s részt vesz annak grúziai (abháziai) békefenntartó munkájában is az UNOMIG keretein belül. 1995. június 13-a óta az Európa Tanács tagja. Az Európai Unió is elfogadta az ország jelentkezését, de Albánia csak a távolabbi jövőben lehet a szervezet tagja. Első lépésként 2006. június 12-én Luxembourg-ban írták alá az Unió és Albánia közötti stabilitási és társulási egyezményt. Hasonlóképpen kandidált az ország a NATO-tagságra, de jelen pillanatban egyelőre csak a NATO Tagsági Akcióterv (MAP) részese.
Albánia nemzetközi szervezetekben betöltött tagsága: Délkelet-európai Együttműködési Szervezet (SECI), Délkelet-európai Stabilitási Paktum, Egészségügyi Világszervezet (WHO), Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), Egyesült Nemzetek Szervezete, Egyetemes Postaegyesület (UPU), Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO), ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD), ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), Euroatlanti Partnerség Tanácsa (EAPC), Európa Tanács (CE), Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE), Európai Gazdasági Bizottság (ECE), Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) 1992. június 25. alapító, Iszlám Konferencia Szervezete (OIC), Iszlám Fejlesztési Bank (IDB), Kereskedelmi Világszervezet (WTO), Közép-európai Kezdeményezés (CEI), Meteorológiai Világszervezet (WMO), Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA), Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), Nemzetközi Bűnüldözési Szervezet (Interpol), Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD), Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC), Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), Nemzetközi Valutaalap (IMF), Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom (ICRC), Partnerség a Békéért (PFP), Szakszervezetek Világszövetsége (WFTU), Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO), Turisztikai Világszervezet (WTO), Vámigazgatások Világszervezete (WCO), Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
Források
szerkesztés- Democratic governance at the local level. The case of Albania. Tirana: NED. 2003.
- Fatos Tarifa: Defending and improving democracy in modern Albania. Tirana: Globus. 2004.
- Clarissa de Waal: Albania today. A portrait of post-communist turbulence. London: St. Martins Press. 2005.