Wikipédia

Családnevek Békéscsabán

Ebben a szócikkben a békéscsabai szlovák (tót) eredetű családnevek kerülnek felsorolásra feltételezett eredetük, etimológiájuk alapján csoportosítva.

Személynevekből szerkesztés

Eredeti személynév Magyar megfelelő Mai vezetéknév-változatok Megjegyzés
Adam Ádám Adamik, Adamec
Apolónia Apollónia Polonka
Baltazar Baltazár Baliga* * Kárpátukrán, ill. valach eredetű
Bartolomej Bertalan Bartyik, Bartolák
Benedikt Benedek Bencsik
Blaho- kezdetű szláv nevek (pl. Blahomil, Blahomír, Blahoslav), Blažej — Blahut
Bohu- kezdetű szláv mevek (pl. Bohumil, Bohuslav, Bohuslav) pl. Bogumil, Bagamér Bohus, Bócsik
Ďuraj* György Gyurik, Gyurcsik, Gyurkovics * Régi, nyelvjárási személynévi alak, a mai forma a Juraj
Fedor* Fedor Fedor, Fego (bizonytalan) * Kárpátukrán, valach névforma; szlovákul Teodor
Filip Fülöp Filó, Filipinyi* * Latinizált alak
František Ferenc Franyó, Frankó
Gál* Gál Galisz, Gálik, Gaulik, Galbicsek * A szlovákba is bekerült magyar névből
Gergely, Gedeon — Gécs* * Magyar eredetű vezetéknév
Ivan Iván Vaszkó, Vaszulya Kárpátukrán, valach eredetű nevek
Jáchim Joakim Áchim
Jakub Jakab Jakubcsák, Jakus
Ján János Jantyik, Hanó*, Hankó* * A Han- kezdetű alakok a név német eredetű becézőjéből képződtek
Jozef József Pepó
Krištof Kristóf Kriskó
Kuril* Cirill Kurilla * Görögkeleti névforma; a szlovák alak Cyril
Ladislav László Laczó
Lavrinec* Lőrinc Laurinyecz, Laukó * Régi személynévi alakból, a mai forma a cseh nyomán Vavrinec
Marek Márk Markó, Marik* * bizonytalan
Mária Mária Marinyák
Martin Márton Martincsek
Matej Mátyás Macák, Macho, Machnic* * A Machnic eredhet a máchnuť 'legyint, suhint' vagy mach 'moha' szavakból is
Matúš Máté Matusik, Matuska
Mečislav — Mecskó
Melchior Menyhárt Melich, Melis, Meliska
Michál Mihály Michalek, Miskó, Miskovic, Mihók
Mikuláš Miklós Miklya, Mikusik
Milo- kezdetű szláv nevek (pl. Miloslav, Milan) pl. Milán Miló, Milec* * Köznévi eredetű is lehet a milec 'kegyenc, kedvelt személy' szóból
Miroslav — Minyó
Ondrej András Andrej*, Andó*, Ondrejcsik, Ondrejkovics * Az A- kezdetű formák az Andrej névváltozatból származnak; az Andó lehet magyar eredetű is
Pavol, Pavel Pál Pauló, Palyik, Palyusik, Paulovics, Pavelka
Peter Péter Petró, Petri, Petrics, Petrás, Petrovics
Priška Priszcilla Priskin
Prokop — Prokopcsák, Prekop Elsősorban görögkeleti névadás
Roland Roland Rolkó
Sebastián Sebestyén Seben* * A régi, nyelvjárási Šebastián névformából ered
Severín Szeverin Szeverinyi, Szeverényi, Szeberinyi, Szeberényi Latinizált formák
Stanislav Szaniszló Sztanó, Sztankó, Sztancsik, Szeghalmi
Šimon Simon Simó, Simkó
Štefan István Stefanik, Stefkovics, Stefik
Timotej Timoteus Timkó Elsősorban görögkeleti névadás
Tomáš Tamás Tomka, Tomasek
Valentín Báint Valentinyi*, Valkó, Valkus, Valyuch * Latinizált alak
Vendelín Vendel Vandlik
Vilhelm Vilmos Vilim
Vincent Vince Viczián
Vít Vid Vida, Vidovics, Vitális A Vida inkább magyar, a Vidovics pedig északra került délszláv eredetű. A Vitális latinizált forma.
Zachariáš Zakariás Zachar

Szülőhelyük alapján szerkesztés

Vezetéknév Szlovák írásmód Szlovák helynév[1] Magyar helynév[2] Megjegyzés
Antovszki Antovský ? Andod [Andovce] ? Andód A névadó települést nem sikerült megbízhatóan azonosítani. Elképzelhető, hogy nem lakosnév, hanem lengyel mintára az Antov személynévhez képzett apanév.[3]
Aradszki Aradský Arad Arad
Babinszki Babinský I. Babiná; II. Babín I. Bábaszék; II. Babin
Babinyecz Babinec I. Babiná; II. Babín; III. Babinec I. Bábaszék; II. Babin; III. Babaluska [Babarét] A III. esetben magyar környezeti hatásra adott képzőtlen lakosnév.
Bagyinka Badínka ? I. Badín; II. (Dolný / Horný) Badín I. Erdőbádony; II. (Alsó- / Felső-) Bágyon Bella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy személynévről van szó, mert -ka képzővel nem lesznek lakosnevek.
Bánszki Bánsky Banka Bánk
Békészki Békéšsky, Békešský I. Békéš; II.Békešská župa I. Békés; II. Békés vármegye
Belanka Belanka ? Belá [1][halott link] sok település Bella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy a szlovák beláň 'hirtelenszőke' ragadványnév továbbképzéséről van szó, mert egyrészt -ka képzővel nem lesznek lakosnevek, másrészt a lakosnév l-je lágy ly lenne.
Boldoczki Boldocký Boldog Boldog
Botyánszki Boťanský, Botiansky Boťany Battyán
Bukovinszki Bukovinský Bukovina 1. Bukovina; 2. Bukovina [Bükköskút]
Cselovszki Čelovský Čelovce 1. Csall; 2. Cselfalva
Csuvarszki Čuvarský Čuvár Csővár
Dobroczki Dobročský I. Dobroč; II. Dobročná I. Dobrocs [Dabar]; II. Dobrocsna
Dobrovszki Dobrovský ? I. Dobrovice; II. Dobrów – Az alkalmas településnevek adatolhatatlansága felveti, hogy a Dobro- kezdetű személynevekhez (pl. Dobroslav) lengyeles[3] apanév.
Dvoreczki Dvorecký Dvorec 1. Dvorec [Bánudvard]; 1. Ivánkafalva része; 3. Ardanóc [Árdánfalva] része
Gajovszki Gajovský ? ? Valamely magyar, szerb, lengyel Gaj(a) településnévből képzett szlovák lakosnév.
Gyiviczki Divický Diviaky nad Nitricou [Nyitra]divék
Hrabovszky Hrabovský I. Hrabovo; II. Hrabovka; III. Hrabovec I. Rózsahegy része; II. 1. Hrabovka [Szúcsgyertyános]; 2. Hrabovka [Bélagyertyános]; III. 1. Rabóc; 2. Izbugyarabóc; 3. Alsóhrabóc [Alsógyertyán]; 4. Sztropkóhrabóc [Alsógyertyán]; 5. Oroszhrabóc [Nagygereblyés]
Hricsovinyi Hričovini ? (Dolný / Horný) Hričov; Hričovské Podhradie ? (Alsó- / Felső-) Hricsó [-ricsó]; Podhrágyhricsó [Ricsóváralja] Vélhetően a településnév latinosított formájából.
Járovszki Jarovský ? I. Jarovce, II. Jarovica I. Horvátjárfalu; II. Papgyörgyfalva (Feketepatak része)
Jelenovszki Jelenovský Jelenová Gellénfalu (Alsóvásárd része)
Jeszenszki Jesenský I. Jasenie; II. (Turčianske / Dolné / Horné) Jaseno I. Jaszena [Jecenye]; II. (Túróc- / Kis- / Alsó- / Nagy- / Felső-) Jeszen
Kociha Kociha ? Kociha Kecege Bella a lakosnevek közt említi, de ilyen képzőtlenül magyar névadásra utalna, viszont ez esetben a településnév magyar alakját várnánk. Ezért inkább a Konštantin név kárpátukrán-valach Koc rövidüléséből alkotott személynévnek tartható.
Kociszky Kocižský Kociha Kecege
Kokavecz Kokavec I. Kokava (nad Rimavicou); II.Liptovská Kokava I. [Rima-] Kokova; II. Kokava
Kolarovszky Kolárovský ? Kolárovce (ma Kolárovice) Kollárovic [Kolaróc]
Krizsán Križan, Krížan ? Kríže Krizse [Kiskereszt] Kniezsa nyomán valószínűbb, hogy a kríž 'kereszt' közszóból vagy a Krištóf rövidüléséből eredető személynév.
Krmeszky Krmešský Krmeš 1. Papkörmösd; 2. Körmös
Lehotczki Lehotský Lehota [2][halott link] Lehota
Lestyán Lešťan Lešť Lest
Likerecz Likerec Likier Likér (Nyustya része)
Malatyinszki I. Malatinský; II. Malatínsky I. Malatiná; II.Malatíny I. Malatina; II. (Három-) Malatin
Medovarszki Medovarský Medovarce Méznevelő
Mladonyiczki Mladonický (Dolné / Horné) Mladonice (Alsó- / Felső-) Mladonya [(Alsó- / Felső-) Légénd]
Moravszki Moravský I. Morava; II.(Hontianské / Kostolné / Opátove) Moravce; III. Zlaté Moravce I. 1. Morvaország; 2. Morva folyó; II. (Hont / Egyház- / Apát-) Marót, III. Aranyosmarót
Opauszky Opavský Opava Apova [Apafalva]
Ozsgyán Ožďan Ožďany Osgyán Képzőtlen magyar névadásnak tűnik.
Petrovszki Petrovský I. Petrová; II. Petrovce; III. Petrovec; IV. Petrovo I.Pitrova [Végpetri]; II. 1. Gömörpéterfala; 2. Petróc [Ungpéteri]; 3.Oroszpetróc [Sártó]; 4. Petróc; 5. Garancspetróc része Lehet esetleg a Petrov személynévhez képzett apanév is.
Pribojszki Príbojský Príboj 1. Nógrádszenna része; 2. Rimazsaluzsány része
Remenyiczki Remenický ? Remeniny Remenye A családnévhez pontosan illő helynevet (pl. Remenice) nem sikerült adatolni, így lehet, hogy a Remeník (< remeň 'szíj) ragadványnévhez alkotott lengyeles[3] apanév.
Sajben Šajben (Šajbän) Šajba [Strelníky] Sajba [Sebő] Lehet ragadványnév is a šajba 'tárcsa, korong, abroncs, kör alakú alátét' szóból.
Sipicki Šipický Šipice Sipék (Teszér része)
Strben Štrben (Štrbän) Štrba Csorba Lehet ragadványnév is a štrba 'csorba, foghíj' szóból.
Szkaliczki Skalický Skalica 1. Szakolca; 2. Zólyombrézó része; 3. Ocsova [Nagyócsa] része
Sztraczinszki Stracinský (Malé / Veľké) Straciny (Kis- / Nagy-) Sztracin [Kis-/Nagyhalom]
Tilovszki Tilovský ? Tylov – Az alkalmas szlovák településnév adatolhatatlansága felveti, hogy egy Tylov (< tylo 'nyakszirt', német Till szn.) személynévhez lengyeles[3] képzett apanév.
Turovszki Turovský I. Turová; II. (Veľké / Dolné / Stredné / Horné) Turovce I. Turova [Zólyomtúr]; II. (Nagy- / Kis- / Közép- / Felső-) Túr
Unyatyinszki Uňatínsky Uňatín Unyatin [Unyad]
Valkovszki Valkovský Valkovce Valykóc [Vajkvágása]
Vidovenyecz Vidovenec ? Vidovany Vidovány Felvetődhet, hogy nem (csak) lakosnév, hanem a vdova 'özvegy' szóból -en-ec képzőbokorral alkotott ragadványnév.
Visnyovszki Višňovský I. Višnov; II. Višňové I. Visnyó; II. 1. Alsóvisnyó; 2. Kisvisnyó; 3. Felsővisnyó
Vrbovszki Vrbovský I. Vrbov; II. Vrbovce; III. Vrbové; IV. Vrbovec I. Ménhárd; II. 1. Verbóc; 2. Rimavarbóc (Bakostörék része); III. Verbó; IV. Kisverbóc (Nagymihály része)
Zahoran Záhoran l. Záhorský
Zahorszki Záhorský I. Záhor, II. Horné Zahorany, III. Záhorce, IV. Záhorie I. Zahar; II. Tóthegymeg / Zahorani; III. Záhorce [Erdőmeg]; IV. Hegyentúl (régió)
Zelenyánszki Zeleňanský, Zelenianský ? Zelené Zelene [Ipolyszele] (Poltár része)
Zelyenák Zelenák ? Zelené Zelene [Ipolyszele] (Poltár része) Bella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy zelený 'zöld' melléknévből személynévről van szó, mert kis helyek estén az -ák nem tipikus képző.
Zlehovszki Zlechovský, Zliechovský Zliechov Zljechó [Zsolt] A ch > h hangváltozás vélhetően magyarosodás eredménye.
Zsibrita Žibrita Žibritov Zsibritó Bella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy a német Siegfried személynév cseh-szlovák alakjának továbbképzése. Képzőtlen lakosnévként magyaros névadás lenne ugyanakkor nem a magyar helynévi formából.
Zsilinszki Žilinský Žilina Zsolna

Írásváltozatok: pl. y - i (Opauszki/Opauszky), cz - c (Kociha/Kocziha), a - á (Osgyan/Osgyán).

A táj, a vidék, a lakóhely, a szálláshely alapján szerkesztés

Lipták, Majernyik, Machnács (Mochnács), Povázsai, Szpisiak (Szpisják), Turcsan (Turcsányi), Zdolik, Zsibrita

A foglalkozás és a hivatás alapján szerkesztés

Vezetéknév Szlovák írásmód Eredet Jelentés, magyarázat
Bacsa Bača bača juhász(gazda), számadó juhász
Brdár Brdár brdár takácsborda-készítő, teknővájó
Csizmár Čizmár čižmár csizmadia {a név z-ző szlovák nyelvjárási formából származik}
Gajdács Gajdáč gajdiť + -áč dudás; aki dudán játszik.
Gajdos Gajdoš gajdoš dudás
Gyebnár Debnár debnár kádár
Hajtman Hajtman hajtman 1. hetman <katonai vezető>; 2. (járási, tartományi) főnök, közigazgatási hivatal vezetője <Csehországban, Ausztriában>; 3. községi szolga, mezőőr.
Hugyecz Hudec hudec zenész
Knyihár Knihár knihár könyvkötő
Koleszár Kolesár kolesár 1. bognár, kerékgyártó; 2. sarlósfecske (Apus apus)
Kolimár Kolimár kolimaha + -ár parádéskocsis
Koritár Korytár korytár teknővájó
Koszec Kosec kosec kaszás, arató
Krajcsó Krajčo, Krajčov krajčír szabó {a foglalkozásnév személynévként, apanévként továbbképezve}
Mazán Mazan, Mazán maz (+ -an) 1. kenőcs, máz; 2. enyv, csiriz {inkább ragadványnév, mint foglalkozásra vagy hivatásra utaló}
Mlinár; Mlinárik; Mlinárcsik Mlynár; Mlynárik; Mlynárčik mlynár molnár {a hosszabb alakok kicsinyítő képzős származékok}
Oszlács Osláč osla + -áč fenőköves, kaszaköves
Pekár; Pekárik Pekár; Pekárik pekár pék {a hosszabb alak kicsinyítő képzős származék}
Ribár Rybár rybár halász
Szudák Sudák sud + -ák hordós {az -ák képző miatt inkább ragadványnév, mint foglalkozásnév}
Valach Valach I. valach; II. Valach I. magashegyi (juh)pásztor; II. v(a)lach <vándorló állattartással foglalkozó, a Balkánról a Keleti-Kárpátokon keresztül bevándorolt népcsoport tagja>
Vozár; Vozárik Vozár; Vozárik voziar, vozár fuvaros {az -ár végű forma nyelvjárási; a hosszabb alak kicsinyítő képzős származék}
Zámecsnik Zámečnik zámočník, zámečník lakatos {az e-s forma nyelvjárási}

Lelki-testi tulajdonság, alkat és testrész alapján szerkesztés

Vezetéknév Szlovák írásmód Eredet Jelentés, magyarázat
Bauko, Baukó Bauko, Bavko I. baviť sa; II. Balko I. mulat, valahol időzik; II. esetleg a Bal- kezdetű régi nevekből (pl. Baltazar, Baldvin) származó Balko név nyelvjárási alakja
Brhlik Brhlík I. brhlať; II. brhliť; III. brhlík I. köhög; II. dörzsöl, súrol; III. csuszka <madár> (Sitta spp.)
Cservenák Červenák červený piros, vörös, rőt
Csiernyik, Csjernyik Čiernik čierny fekete
Darida Darida ? dariť sa sikerül, jól megy
Holec Holec holý kopasz; csupasz
Hugyik Hudík húsť hegedül, <vonós hangszeren> játszik
Kostyál Košťal, Koštial koštiaľ (nagy darab) csont
Kraszko, Kraszkó Krasko krásny szép
Krekács Krekáč I. krk; II. krek I. nyak; II. hangutánzó szó
Krnács Krnáč krnieť satnyul, csenevészedik, korcsosul
Malik Mälík malý kicsi
Mekis Mäkkýš mäkký lágy, puha
Obsuszt Obšúst, Ošúst obsúchať elhord, elnyű – vö. cseh ošusta 'toprongyos ember'
Szpevár Spevár spevár <régies> énekes – a mai nyelvben spevák
Zuba Zuba zuba fog
Zubko Zubko zuba fog
Zsdila Ždila ? I. ždať; II. žderati; III. žila I. óhajt, vár; II. talán a szerb-horvát 'fal, habzsol' ige esetleges szlovák megfelelője; III. ér, véredény; <nyelvjárási> ín [a ž- > žď- változáshoz vö. žiar > Ždiar]
Zsilák Žilák žila ér, véredény; <nyelvjárási> ín

Élelmiszerek, tárgyak nevei, családi és társadalmi állapot szerkesztés

Vezetéknév Szlovák írásmód Eredet Jelentés, magyarázat
Guliga Guliga guľa 1. golyó; 2. <népies> gombóc – kárpátukrán, valach toldalékkal képezve
Gulkás Gulkáš, Guľkáš guľka golyó, golyócska – szlovák alapszóból alkotott magyar melléknév
Gyucha Ďucha jucha savanyú káposztaleves
Kmety, Kmetykó Kmeť, Kmeťko kmeť 1. agg(astyán); 2. falusi bíró
Králik Králik I. kráľ; II. králik I. király; II. a) üregi nyúl, házinyúl (Oryctolagus); b) margaréta
Kudlák Kudlák kudliť sa gubancolódik, bozontossá válik
Kvasz Kvas kvas kovász
Prisztavok Prístavok prístavok 1. melléképület; 2. olyan férfi, aki lányos házba nősül, özvegyhez megy férjül
Zemencsik Zemänčik zeman köznemes

Állatok és növények nevei szerkesztés

Vezetéknév Szlovák írásmód Eredet Jelentés, magyarázat
Baranka Baranka baran kos, juh hímje
Belica; Beliczay Belica; Belicay, Belicaj belica 1. állasküsz (Chalcalburnus spp.), <nyelvjárási> ezüst keszeg (Abramis bjoerkna); 2. fehér szőrű juh (tehén, kecske); 3. fehér színű szilva- v. cseresznyefajta
Brhlik Brhlík I. brhlík; II. brhlať; III. brhliť I. csuszka <madár> (Sitta spp.); II. köhög; III. dörzsöl, súrol
Cibula, Czibulka Cibuľa cibuľa vöröshagyma
Csicsely Číčeľ čičeľ <nyelvjárási> csicseriborsó
Fiala Fiala fiala 1. viola, estike (Matthiola spp.); 2. sárgaviola (Cheiranthus sp.); 3. <régies, nyelvjárási> ibolya, árvácska (ez utóbbi a mai nyelvben fialka)
Hraskó Hraško hrach borsó
Hruz Hrúz hrúz küllő <hal> (Gobio spp.)
Kohut Kohút kohút kakas
Králik Králik I. králik; II. kráľ I. a) üregi nyúl, házinyúl (Oryctolagus); b) margaréta; II. király
Szlávik Slávik slávik fülemüle (Luscinia spp.), csalogány. - De lehet a -slav végű személynevek becézője is
Szikora Sýkora sýkora <régies> cinege – a mai szlovák nyelvben sýkorka
Szluka, Szlyuka Sluka, Sľuka sluka szalonka (Scolopax spp.)
Vlcsko Vlčko vlk farkas

Egyéb és bizonytalan etimológiájú nevek szerkesztés

Vezetéknév Szlovák írásmód Eredet Jelentés, magyarázat
Beracka Beracka ? baracka <alföldi szlovák nyelvjárási> őszibarack – de összefüggés lehet a régi magyar Berec(k) személynévvel, ill. az (o)brať 'szed' igével is
Csiaki Čiaki, Čiaky - A magyar Csáki, Csáky vezetéknév szlovákosodása
Guza Guza — vö. lengyel guz 'dudor', szerb-horvát guza 'ülep'
Ursziny, Urszinyi Ursíni, Ursíny ? ursa Latinosított alak vélhetően a szlovák Medveď 'medve' > latin ursa 'nősténymedve' fordítás alapján

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Az itt megadottakon kívül más, nehezen lokalizálható névadó település is elképzelhető
  2. ↑ Szögletes zárójelben a településnévrendezéskor adott hivatalos név áll
  3. ↑ a b c d A lengyelben a -ski képzőnek apanévi funkciója is van. A szakirodalom ugyan nem utal rá, de - ha a helynévi alap nev adatolható, akkor - nem zárható ki, hogy a jelenség analógiásan szlovák környezetben is megjelent.

Források szerkesztés

  • J. Pr. Bella: Slováci v Békéšskej stolici 1718-1900 (Szlovákok Békésmegyében 1718-1900). 1900. [3] Archiválva 2020. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Databáza priezvisk na Slovensku. In: P. Ďurčo a kol.: Databáza vlastných mien a názvov lokalít na Slovensku. [4][halott link]
  • Dedinszky Gyula, Andó György, Mazán Mátyás: Csabai tájszótár – Čabjanskí nárečoví slovňík. Békéscsaba M. J. V. Önkormányzata, Békéscsaba. 1993. ISBN 963-03-3666-9
  • Kniezsa István: A magyar és a szlovák családnevek rendszere. In: Kniezsa István: Helynév- és családnév-vizsgálatok, pp. 255–349. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-9465-08-9
  • Duden: Familiennamen. Herkunft und Bedeutung [Rosa und Volker Kohlheim (bearb.)]. Dudenverlag, Mannheim usw., 2005. ISBN 3-411-70852-2
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Második, javított és bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 (első, változatlan lenyomat: 1997). ISBN 963-05-4567-5
  • Krátky slovník slovenského jazyka. 4., doplnené a upravené vydanie [J. Kačala – M. Pisárčiková – M. Považaj (red.)]. Veda, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava, 2003. ISBN 80-224-0750-X [5][halott link]
  • Krupa András: Szlovákok Békéscsabán (Békéscsaba, 1980. BIBLIOTHECA BEKESIENSIS sorozat)
  • S. Dávid Emese (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve. Aranyhal Könyvkiadó, 2005. ISBN 963-348-088-4
  • A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal, Budapest, 1873. [6][halott link]
  • M. Majtán: O slovenských priezviskách 6. (A szlovák vezetéknevekről 6.). In: Kultúra slova, 2006, roč. 40, č. 2. pp. 90–97.
  • Slovník slovenského jazyka [Štefan Peciar (hl. red.)]. Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava. 1959 – 1968. [7][halott link]
  • Tankó László: Szlovák-Magyar Kéziszótár. Talentum Kiadó, 2007. ISBN 978-80-88979-19-7
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Családnevek_Békéscsabán&oldid=26156613”