Ligier

francia autógyártó cég és volt Formula–1-es csapat, melyet a korábbi autóversenyző és rögbi játékos, Guy Ligier alapított

A Ligier francia autógyártó cég és volt Formula–1-es csapat, melyet a korábbi autóversenyző és rögbijátékos, Guy Ligier alapított.

Ligier
Típus
  • autógyár
  • Formula-1-es versenycsapat
Alapítva1969
SzékhelyAbrest
AlapítóGuy Ligier
Iparág
Formasociété par actions simplifiée
Alkalmazottak száma380
A Ligier weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ligier témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A cég a Ligier JS2 sportautóval tört be az automobil üzletbe, amelyet a Citroën SM-ben is felhasznált Maserati V6 motorral szereltek fel. A Maserati V6 korszerű motor volt, és a JS2-t sokan találták jól megtervezett gépkocsinak, melynek hajtóerő-súly aránya igen kedvező. Az utolsó SM-eket szintén a Vichy-i Ligier gyárban készítették. Az 1973-as olajválság a JS2 piacának olyan csökkenését okozta, hogy a gyártás röviddel ezután meg is szűnt, és a cég mikroautók gyártására koncentrált, mint például a moped hajtású JS6-ra 1984-ben. A Ligier jelenlegi tulajdonosa a Piaggio.

A Formula–1-ben szerkesztés

Ligier
Teljes névLigier
Alapító(k)Guy Ligier
Jelentős versenyzők  Jacques Laffite
  Patrick Depailler
  Jacky Ickx
  Didier Pironi
  René Arnoux
  Thierry Boutsen
  Olivier Panis
MotorokMatra, Ford, Renault, Megatron, Judd, Lamborghini, Mugen-Honda
GumikG Goodyear,
M Michelin,
P Pirelli
JogutódProst Grand Prix
Formula–1-es szereplése
Első verseny  1976, brazil nagydíj
Utolsó verseny  1996, japán nagydíj
Versenyek száma326 (325 rajt)
Konstruktőri világbajnoki címek0
Versenyzői világbajnoki címek0
Győzelmek9
Első rajtkockák9
Leggyorsabb körök9
 
Az 1979-es autó, a JS11

A korábbi francia F1-es Matra csapat felszerelésének megszerzése után a Ligier belépett a Formula–1-be 1976-ban a Matra V12 motoros JS5-tel, majd 1977-ben már versenyt nyertek Jacques Laffite-tel. Ezt az első "teljesen" francia győzelemnek tekintik a Formula–1-es bajnokságban, mivel a kasztni, a motor és a versenyző is francia volt (bár a Goodyear gumiabroncs és a Hewland sebességváltó nem). A Matrával való együttműködés 1979-ben véget ért, ekkor megépítették a Cosworth motoros, wing-car koncepciójú JS11-et. Laffite megnyerte a bajnokság első két futamát. Ezt követően a Williams és a Ferrari hatékonyabb működésű autót épített, az évad második fele már nem volt olyan sikeres a franciák számára.

A JS11-nek és utódainak köszönhetően a Ligier az élmezőnybe tartozott az 1980-as évek elején. 1984-től a Renault-tól kaptak turbómotorokat és jelentős szponzoraik voltak (Gitanes, Loto és elf) ennek ellenére már nem voltak olyan sikeresek, mint korábban. A Renault 1986-ban kiszállt a sportágból, a Ligier motorszállító nélkül maradt. René Arnoux heves kritikáját követően felbontották az Alfa Romeóval kötött szerződést. A csapat autóit 1986-ban és ezt követően BMW (Megatron néven), Judd, Cosworth és Lamborghini motorok hajtották. A Ligier utolsó éveiben pénzhiánnyal küzdött, ennek ellenére meglehetősen versenyképes volt, ez minden bizonnyal köszönhető az aerodinamikai szakértő Frank Dernie-nek (aki a '70-es évek végén a Williamsnél dolgozott), és a fiatal mérnök Loïc Bigois-nak.

A csalódást keltő 1992-es év után Guy Ligier eladta csapatát, amelyre ezt követően fellendülés volt jellemző. A visszatérő Renault motorjaival a következő négy évben nyolc dobogós helyet szereztek, szemben az 1987 és 1992 közötti időszakkal, amikor egyszer állhatott pódiumra a csapat valamely versenyzője. 1996-ban a Mugen Honda-motoros JS43 jól kiegyensúlyozottra sikerült, Olivier Panis pedig az esős monacói nagydíjon nagy meglepetésre győzelmet aratott. A csapatot a négyszeres világbajnok Alain Prost vette meg, 1997-től Prost Grand Prix néven indultak a versenyeken. A Prost GP a nagy francia vállalatok támogatásának ellenére nem volt sikeres és 2002-ben csődbe ment.

A Ligier autói hagyományosan a 25-ös és a 26-os rajtszámmal versenyeztek. Modellek nevei a JS betűkkel kezdődtek, ami Jo Schlesser nevére utal, aki az 1968-as francia nagydíjon szenvedett halálos balesetet.

A Ligier 1970 és 1975 között részt vett a Le Mans-i 24 órás autóversenyeken is.

Formula–1-es eredmények szerkesztés

 
Andrea de Cesaris 1984-ben
 
Martin Brundle 1995-ben
 
Az 1996-os JS43

Jelmagyarázat: G =Goodyear, M =Michelin, P =Pirelli

Évad Modell Gumi Motor Versenyzők Helyezés
1996 JS43 G Mugen-Honda V10   Olivier Panis
  Pedro Diniz
6. (15 pont)
1995 JS41 G Mugen-Honda V10   Martin Brundle
  Szuzuki Aguri
  Olivier Panis
5. (24 pont)
1994 JS39B G Renault V10   Éric Bernard
  Johnny Herbert
  Franck Lagorce
  Olivier Panis
6. (13 pont)
1993 JS39 G Renault V10   Martin Brundle
  Mark Blundell
5. (23 pont)
1992 JS37 G Renault V10   Thierry Boutsen
  Érik Comas
7. (6 pont)
1991 JS35, JS35B G Lamborghini V12   Thierry Boutsen
  Érik Comas
HN (0 pont)
1990 JS33B G Ford V8   Philippe Alliot
  Nicola Larini
HN (0 pont)
1989 JS33 G Ford V8   René Arnoux
  Olivier Grouillard
13. (3 pont)
1988 JS31 G Judd V8   René Arnoux
  Stefan Johansson
HN (0 pont)
1987 JS29B, JS29C G Megatron (turbó)   René Arnoux
  Piercarlo Ghinzani
11. (1 pont)
1986 JS27 P Renault (turbó)   René Arnoux
  Philippe Alliot
  Jacques Laffite
5. (29 pont)
1985 JS25 P Renault (turbó)   Andrea de Cesaris
  Philippe Streiff
  Jacques Laffite
6. (23 pont)
1984 JS23 M Renault (turbó)   François Hesnault
  Andrea de Cesaris
10. (3 pont)
1983 JS21 M Ford V8   Jean-Pierre Jarier
  Raul Boesel
HN (0 pont)
1982 JS17, JS17B, JS19 M Matra V12   Eddie Cheever
  Jacques Laffite
8. (20 pont)
1981 JS17 M Matra V12   Jean-Pierre Jarier
  Jean-Pierre Jabouille
  Patrick Tambay
  Jacques Laffite
4. (44 pont)
1980 JS11/15 G Ford V8   Didier Pironi
  Jacques Laffite
2. (66 pont)
1979 JS11 G Ford V8   Patrick Depailler
  Jacky Ickx
  Jacques Laffite
3. (61 pont)
1978 JS7, JS9 G Matra V12   Jacques Laffite 6. (19 pont)
1977 JS7 G Matra V12   Jacques Laffite
  Jean-Pierre Jarier
8. (18 pont)
1976 JS5 G Matra V12   Jacques Laffite 5. (20 pont)


Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ligier témájú médiaállományokat.