Főmenü megnyitása

1991-es Formula–1 világbajnokság

(F1 1991 szócikkből átirányítva)

Az 1991-es Formula–1-es szezon volt a 42. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1991. március 10-től november 3-ig tartott.

1991-es FIA
Formula–1 világbajnokság
Senna a McLarennel a monacói nagydíjon
Senna a McLarennel a monacói nagydíjon
Egyéni világbajnok
Brazil Ayrton Senna96
Konstruktőri világbajnok
UK McLaren139

 ← 1990
1992 → 

Ayrton Senna ebben az évben megszerezte harmadik (egyben utolsó) világbajnoki címét. Legfőbb kihívója a visszavonulás helyett inkább a Williamshez igazoló Nigel Mansell volt. Senna az első négy versenyt pole-pozícióból indulva nyerte meg, az első futamtól kezdve a pontverseny élén állt, amelyet vezetését nem adta át senkinek az év végéig. Mansell is erős volt a Williams-Renault-val, de az autó megbízhatósága még nem volt a legjobb. Az évad során bemutatkozott két, később meghatározó szerepet játszó újonc is. Mika Häkkinen a Lotusnál kapott lehetőséget, a belga nagydíjon pedig Michael Schumacher, aki Jordannél ült be Bertrand Gachot helyére. Meggyőző teljesítménye után a Benetton leszerződtette az évad utolsó 5 versenyére. A konstruktőr-világbajnokságot sorban negyedszer is a McLaren-Honda nyerte a Ferrarit a harmadik helyre szorító Williams előtt.

Tartalomjegyzék

Szezon előtti változásokSzerkesztés

A McLaren megtartotta előző évi pilótapárosát, Ayrton Sennát és Gerhard Bergert. Az érvényben lévő szabályok miatt a McLaren kapta az 1-es és 2-es rajtszámot, a Ferrari pedig visszakapta tőlük a 27-est és a 28-ast. Utóbbi csapatot Nigel Mansell hagyta ott, miután évekig csak második számú pilótaként kezelték mindenhol, de ebben az évben a Williams egyes számú versenyzője lehetett, Riccardo Patrese mellett. Mansell helyére a Tyrrell csapatnál már bizonyított fiatal francia, Jean Alesi került. A Benetton csapat két brazillal kezdte az idényt: Roberto Morenóval és a háromszoros világbajnok Nelson Piquet-vel. Moreno helyett idény közben, ellentmondásos körülmények közepette Michael Schumacher ült be.

A valamikor dicsőséges Lotus csapat lejtmenetben volt. Előző évben elvesztették Martin Donnellyt, aki horrorbalesete után nem versenyezhetett többé, és Derek Warwick is otthagyta a Forma-1-et. Ha ez nem lett volna elég, a főszponzor Camel is visszavonult, és a csapat tulajdonosi körében is változások következtek be. Az új autójuk festése, hosszú idő után, nem fekete-arany, és nem sárga-kék, hanem a régi klasszikus fehér-sötétzöld lett. Pilótapárosuk Mika Häkkinen és Julian Bailey lett, utóbbit aztán Johnny Herbertre cserélték. A V12-es Lamborghini motorok helyett V8-as Judd-motorokat használtak.

Három csapattól búcsúzott a mezőny: az EuroBrun már az előző idényt sem fejezte be, az Onyx még tervezte a nevezést és egy új autó fejlesztésébe is belekezdett, de végül visszalépett; míg a rettentően gyenge Life csapat, amely soha egyetlen versenyen sem jutott túl a prekvalifikáción, úgyszintén feladta.

Az Osella csapatot Fondmetal-ra keresztelték, versenyzőjük, autójuk, és a személyzet pedig 1989 óta változatlan maradt. Az Arrows csapat is nevet váltott, új japán befektetői miatt Footwork lett a neve.

Érkezett két új csapat is: a Jordan Grand Prix már ismert volt a Formula-3000-ben. Pilótái Bertrand Gachot és Andrea de Cesaris voltak. Gachot ellen a szezon közben büntetőeljárás indult, így helyette Michael Schumacher, Alex Zanardi, és Roberto Moreno is vezettek. A másik új csapat a Modena volt, mely mexikói alapító befektetői visszalépése után rendkívül szoros kapcsolatot ápolt a Lamborghinivel. Pilótái Nicola Larini és Eric van der Poele voltak. Effektíve teljes egészében Lamborghini volt a csapat, de a gyár nem adta a nevét a projekthez, különösen a gyatra teljesítmény miatt, így mindössze egy idényben szerepeltek.

Ebben az idényben prekvalifikációra öt csapatot köteleztek: a Jordan, a Dallara, a Modena, a Fondmetal, és a Coloni autóit. Változott a pontrendszer is: a győztes 9 helyett már 10 pontot kapott, és már minden megszerzett pont számított, nemcsak a legjobb 11 eredmény.

A szezon meneteSzerkesztés

 
Alesi Patrese előtt Phoenixben

Az évadnyitó futamot az arizonai Phoenixben rendezték. Sennáé lett a pole Prost, Patrese és Mansell előtt. A rajtnál Mansell megelőzte Patresét, aki a 22. körben kísérletet tett csapattársa visszaelőzésére, de az aszfaltozott bukótérbe csúszott, így Alesi és Berger mögé esett vissza. Végül mindkét Williams-Renault váltóhiba miatt esett ki, Patrese pálya közepén álló autójába Roberto Moreno hajtott bele. Prost boxkiállása után a 7. helyre esett vissza, de a 70. körben már a negyedik volt. Egy egyenesben megelőzte az előtte haladó Alesit és Piquet-t is. Alesit Stefano Modena is megelőzte, majd a francia váltóhibával kiesett. Senna nyert Prost, Piquet, Modena, Nakadzsima és Szuzuki Aguri előtt.

Brazíliában ismét Senna indult az első helyről, Patresét és Mansellt megelőzve. Mansell a rajt után feljött a második helyre, de Sennát nem tudta megelőzni. A boxkiállások után Mansell már 7 másodpercre volt lemaradva, de közeledett az éllovashoz, akinek váltóproblémái voltak. Az 50. körben Mansellnek defekt miatt ki kellett állnia a boxba, majd a 60. körben váltóhiba miatt kiesett. Senna először a negyedik, majd az ötödik és a harmadik sebességi fokozatát is elveszítette, de vezető helyét sikerült megőriznie Patresével szemben. A futam végén eleredt az eső, Prost megelőzte Piquet-t, de az első három sorrendje nem változott. Senna nyert Patrese és Berger előtt.

 
Benetton B191

San Marinóban is Senna kezdte az élről a versenyt, Patrese, Prost és Mansell előtt. A nedves pályán a felvezető körben Prost a Rivazza kanyarban kicsúszott és nem tudott elindulni a rajtnál. Patrese megelőzte Sennát, Mansell rossz rajtja után Brundle Brabhamjével ütközött össze az első körben. Patrese a 10. körtől technikai probléma miatt lassulni kezdett, majd a boxba hajtva feladta a versenyt. Senna vezette a versenyt csapattársa, Berger előtt. Nakadzsima a 3. helyről esett ki váltóhiba miatt. Lehto Pierluigi Martini megelőzése, Modena kiesése, majd Roberto Moreno megelőzése után a 3. helyre jött fel. A McLaren-Honda kettős győzelmet aratott Jyrki Järvilehto Dallarája, Martini Minardija, valamint Häkkinen és Bailey Lotusa előtt.

Monacóban Senna pole-pozíciója nem, Stefano Modena 2. helye azonban annál nagyobb meglepetést jelentett Patrese, Piquet és Mansell előtt. A rajtnál Berger Piquet-nek ütközött, a brazil kiesett, az osztrák folytatni tudta, de a mezőny végére csúszott. A 43. körben a második helyen autózó Modena motorja az Alagútban elfüstölt, a mögötte lévő Patrese pedig a falnak csapódott, mindketten kiestek. Mansell a 63. körben a sikánnál megelőzte a kerékproblémával küzködő Prost Ferrariját. A francia emiatt kiállt kereket cserélni, az ötödik helyre esett vissza. Senna sorozatban negyedik győzelmét szerezte Mansell, Alesi, Moreno és Emanuele Pirro előtt.

Kanadában a Williams-első sor született Patrese-Mansell sorrendben. A rajtnál Mansell megelőzte csapattárását és a két Williams növelte előnyét. A harmadik Senna a 26. körben a generátor meghibásodása miatt, két körrel később Prost váltóhiba miatt esett ki. Alesi motorhiba miatti kiesése után Piquet, Modena, Cesaris, és Capelli haladt a Williamsek mögött. Patrese defektje után a boxbból Piquet mögé tért vissza, de Modena is megelőzte később. A közönségnek integető Mansell motorja az utolsó körben megállt, így Piquet győzött a Benetton-Forddal Modena, Patrese, Andrea de Cesaris, és Bertrand Gachot előtt. Mansellt a 6. helyen klasszifikálták, így egy pontot kapott.

 
Senna Mansell autóján a brit nagydíj levezető körén

Mexikóban ismét Patrese indult a pole-ból, Mansell, Senna, Alesi és Berger előtt. A rajtnál Patrese három helyet visszacsúszott, míg Alesi megelőzte Sennát. Paatrese Senna, majd Mansell megelőzése után ismét az élre állt. Alesi Mansell megelőzésekor megpördült és a 7. helyre esett vissza, végül kuplunghibával kiesett. Mansell a leintésig 1,2 másodpercre csökkentette hátrányát Patresével szemben, de előzni már nem tudott. A Williams kettős győzelmet aratott Senna, de Cesaris, Moreno és Éric Bernard előtt.

A francia nagydíjat Paul Ricard után egy új helyszínen, Magny-Cours-ban tartották. Patrese szerezte meg a pole-t Prost, Senna és Mansell előtt. A rajtnál Patresének váltóproblémái akadtak, így jelentősen visszaesett, így Prost vezetett Mansell, Senna és Berger előtt. Berger az előző futamhoz hasonlóan ismét hamar kiesett motorhiba miatt. Az élen Mansell a 22. körben megelőzte Prost Ferrariját, de a francia a boxkiállásoknál visszaelőzte Mansellt. A brit azonban ismét megközelítette a lekörözésekkor és az 54. körben az Adelaide hajtűkanyarban külső íven megelőzte, majd előnyét növelte. Mansell győzött Prost, Senna, Alesi, Patrese és de Cesaris előtt.

Silverstone-ban, hazai pályán Mansellé lett a pole Senna, Patrese és Berger előtt. A rajt után Senna állt az élre, de Mansell hamar visszaelőzte. A rajtnál Berger hátulról nekiütközött Patresének, aki ezután a boxban feladta a versenyt, az osztrák pedig több helyezést veszített. Az élen Mansell és Senna között a különbség 4-5 másodperc körül mozgott, Alesi a 3. helyen Szuzuki lekörözésekor összeütközött a japánnal, mindketten kiestek. Senna alacsony üzemanyagszinttel próbálta utolérni Mansellt, sikertelenül. A brazil autójában emiatt az utolsó körben elfogyott az üzemanyag. Senna a levezető körben felszállt Mansell győztes autójára, így ment vissza a boxba. Berger 2., Prost 3. lett, Sennát a 4. helyen klasszifikálták.

 
Ivan Capelli a Leyton House-zal

Németországban Mansell indult az élről, Senna, Berger és Patrese előtt. A rajtnál Berger Senna megelőzésével a 2. helyre jött fel, Patrese rossz rajtját követően a Ferrarik mögé esett vissza. Patrese visszaelőzte a boxkiállás nélkül versenyző Alesit. Bergernek gondjai akadtak a boxban, így visszaesett a 10. helyre. A boxkiállások után Alesi vezetett Mansell, Senna, Prost és Patrese előtt. Mansell Alesit megelőzve az élre állt és előnyét folyamatosan növelte. Csapattársa Prost, Senna és Alesi megelőzése után a 2. helyre jött fel. A 38. körben Prost megpróbálta megelőzni Sennát, aki nem hagyott neki elég helyet, így a francia kicsúszott és kiesett. Sennának Silverstone-hoz hasonlóan itt is az utolsó körben fogyott ki az üzemanyaga. A Williamsek értek be az első két helyen, Alesi, Berger, de Cesaris és Gachot előtt.

 
Michael Schumacher egy Jordannel

A Hungaroringen Senna indult a pole-ból, Patrese, Mansell és Prost előtt. Bár Patrese jobban rajtolt, nem tudott az élre állni. Ezután nem történt változás az első négy között, a boxkiállások idején sem. Prost motorja a 28. körben meghibásodott és kiállni kényszerült. Patrese a célegyenesben elengedte Mansellt, hogy a britnek esélye legyen Senna megelőzésére, ami nem sikerült. A meglehetősen eseménytelen futamot Senna nyerte Mansell, Patrese, Berger, Alesi és Ivan Capelli előtt.

A belga nagydíjon Bertrand Gachot nem tudott részt venni, mivel Nagy-Britanniában gázspray-vel lefújt egy taxisofőrt, emiatt börtönbe került. Helyére a Jordannél Michael Schumachert ültették be. Az időmérő edzésen Senna végzett az élen Prost, Mansell és Berger előtt, de a meglepést az újonc Schumacher 7. helye jelentette. A rajtnál Senna megelvédte első helyét. A rajtnál egy helyet előrelépő Schumacher az Eau Rouge kanyar végén kuplunghibával kiállt. Prost a 3. körben üzemanyagszivárgás miatt kiállt, ezután Mansell próbálta támadni Sennát, akit a boxkiállások után meg is előzött. A brit a kiállás nélküli taktikát választó Alesi és Senna előtt vezetett, amikor elektronikai hiba miatt kiesett, majd a 31. körben Alesi motorja is meghibásodott. Így a vezető Senna mögött Piquet, Patrese és de Cesaris haladt. A futam végén Piquet elkezdett visszaesni a mezőnyben, Berger is megelőzte. Patresének váltóproblémája akadt, így ő is visszaesett. De Cesaris 2 másodperccel Senna mögött, a második helyen autózott, amikor kiesett motorhiba miatt. Az első két helyen így a McLaren-Hondák végeztek Senna-Berger sorrendben Piquet, Moreno, Patrese és Mark Blundell előtt.

 
Lotus 102B

Schumacher az olasz nagydíj előtt a Benetton csapathoz igazolt át (Moreno helyére) a Jordantől. Senna indult a pole-ból Mansell, Berger és Patrese előtt. A rajt után az első négy megtartotta pozícióját. Patrese a 7. körben megelőzte Bergert, majd Mansell után Sennát is a 26. körben. Így rövid időre az élre állt, de a következő körben váltóhiba miatt megcsúszott, majd feladta a versenyt. Mansellnek a 34. körben sikerült megelőznie Sennát, aki ezután kerékcserére állt ki. A brazil az ötödik helyre tért vissza, ezután Schumacher, Berger és Prost mellett is elment, így másodikként végzett Mansell mögött. Prost 3., Berger 4., Schumacher 5., Piquet 6. lett.

Estorilban Patrese győzött az időmérő edzésen Berger, Senna és Mansell előtt. A rajt után Mansell a második helyre, csapattársa mögé ért fel, majd a Williamsek folyamatosan távolodtak a Mclarenektől. A 18. körben Patrese a célegyenesben elengedte Mansellt, hogy a brit világbajnoki esélyét növelje. Mansell autóján azonban a 29. körben történt kiállásánál rosszul rögzítették a jobb hátsó kerekét és még a bokszutcában lerepült a gumiabroncs az autóról. Miután a csapat visszarögzítette kereket, a brit a 17. helyen állt, majd később fekete zászlóval kiintették (ekkor már 6. volt) a versenyből a boxutcai eset miatt. A versenyt Patrese nyerte Senna, Alesi, Martini, Piquet és Schumacher előtt. Mansell a verseny után gyakorlatilag elveszítette esélyét a világbajnoki címre, hátránya 24 pont volt Sennával szemben, három futammal a szezon vége előtt.

A spanyol nagydíjat először tartották az új barcelonai pályán, ahol Bergeré lett a pole Mansell és Senna előtt. A rajt idején még nedves pályán Mansellt Senna, majd Schumacher is megelőzte, de később a brit visszaelőzte mindkettőjüket. Boxkiállása Bergeréhez hasonlóan lassúra sikerült, így mindketten Senna mögé estek vissza. A célegyenesben a brazil elengedte csapattársát, majd röviddel ezután megcsúszott, ami után Mansell, Schumacher és Patrese mögé tért vissza. Mansell gyorsan közeledett a vezető Bergerhez, majd meg is előzte az osztrákot, aki később motorhiba miatt kiesett. A futamot Mansell nyerte Prost, Patrese, Alesi, Senna előtt. Schumacher megcsúszása után 6. lett.

 
Riccardo Patrese

Két futammal a szezon vége előtt Senna 16 ponttal, a McLaren mindössze 1 ponttal vezette a konstruktőri bajnokságot a Williams előtt.

Az előző évekhez hasonlóan ismét Japánban dőlt el a világbajnoki cím sorsa: a két McLaren indult az első sorból, majd a rajt után is megtzartották vezető helyüket Mansell előtt, aki a 10. körben kicsúszott és feladni kényszerült a versenyt. Senna így megszerezte 3. világbajnoki címét is. Senna a verseny során megelőzte csapattársát, de az utolsó körben, a célegyenes előtt visszaengedte csapattársát, így Berger első győzelmét ünnepelhette a McLarennél. Patrese a 3. helyen ért célba Prost, Brundle (aki a Brabham utolsó pontját szerezte) és Modena előtt.

A szezonzáró ausztrál nagydíj előtt Alain Prost ki lett rúgva a Ferrari csapattól, mivel a francia "teherautónak" nevezte autóját, a helyére Gianni Morbidellit ültették be a Minarditól. Az élről a két McLaren indult a Williamsek előtt. A rajtnál extrém erősen esett az eső, Patrese hamar Piquet és Alesi mögé került. A futam elején számos versenyző kicsúszott, köztük Schumacher és Alesi is. A 3. körben Mansell megelőzte Bergert, a második helyet megszerezve, majd az 5. körre a vezető Sennára is felzárkózott. Mansell Senna mellé ért, amikor Nicola Larini balesete miatt lassítaniuk kellett a versenyzőknek, így nem előzhetett. A későbbiekben nem tudott előzni, de Senna sem tudott elhúzni a brittől. Az időjárási körülmények ekkor jobbak lettek, de 7 kör múlva ismét rengeteg versenyző csúszott ki, köztük Mansell is, majd a következő körben Berger is kétszer. Senna ekkor hevesen kérte a pályabírókat, hogy állítsák le a versenyt, amit meg is tettek a 16. körben. A futam hivatalos végeredményét a 14. kör alapján hirdették ki, amelynek értelmében Senna nyert Mansell, Berger, Piquet, Patrese és Morbidelli előtt. A pontoknak csak a felét osztották ki, mivel nem teljesítették a versenytáv legalább 75%-át, ez volt a sportág eddigi legrövideb futama (24 perc).

Az egyéni világbajnokságot Ayrton Senna 96 ponttal a 72 pontos Mansell és az 53 pontos Patrese előtt. A konstruktőri bajnokságban a McLaren-Honda győzött 139 ponttal a Williams-Renault (125 pont) és a Ferrari (55,5) előtt.

Csapatok és versenyzőkSzerkesztés

Csapat Konstruktőr Modell Motor Gumi Rajtszám Pilóta Teszt pilóták
  Honda Marlboro McLaren McLaren MP4/6 Honda RA121E 3.5 V12 G 1   Ayrton Senna   Allan McNish
  Jonathan Palmer
  Stefan Johansson
  Roberto Moreno
  Emanuele Pirro
  Mark Blundell
2   Gerhard Berger
  Braun Tyrrell Honda Tyrrell 020 Honda RA101E 3.5 V10 P 3   Nakadzsima Szatoru   Johnny Herbert
  Volker Weidler
4   Stefano Modena
  Canon Williams Team Williams FW14 Renault RS3 3.5 V10 G 5   Nigel Mansell   Mark Blundell
  Damon Hill
6   Riccardo Patrese
  Motor Racing Developments Ltd. Brabham BT60Y Yamaha OX99 3.5 V12 P 7   Martin Brundle nem volt
8   Mark Blundell
  Footwork Grand Prix International Footwork FA11C
FA12
Porsche 3512 3.5 V12
Ford DFR 3.5 V8
G 9   Michele Alboreto nem volt
10   Alex Caffi
  Stefan Johansson
  Team Lotus Lotus 102B Judd EV 3.5 V8 G 11   Mika Häkkinen   Johnny Herbert
12   Julian Bailey
  Johnny Herbert
  Michael Bartels
  Fondmetal F1 SpA Fondmetal FA1M-E
Fomet-1
Ford DFR 3.5 V8 G 14   Olivier Grouillard   Marco Greco
  Gabriele Tarquini
  Leyton House Racing Leyton House CG911 Ilmor 2175A V10 G 15   Maurício Gugelmin nem volt
16   Karl Wendlinger
  Ivan Capelli
  Automobiles Gonfaronaise Sportive AGS JH25
JH25B
JH27
Ford DFR 3.5 V8 G 17   Gabriele Tarquini nem volt
  Olivier Grouillard
18   Stefan Johansson
  Fabrizio Barbazza
  Camel Benetton Ford Benetton B190B
B191
Ford HB5 3.5 V8 P 19   Roberto Moreno nem volt
  Michael Schumacher
20   Nelson Piquet
  Scuderia Italia SpA Dallara 191 Judd GV 3.5 V10 P 21   Emanuele Pirro nem volt
22   Jyrki Järvilehto
  Minardi Team Minardi M191 Ferrari 037 3.5 V12 G 23   Pierluigi Martini nem volt
24   Gianni Morbidelli
  Roberto Moreno
  Ligier Gitanes Ligier JS35
JS35B
Lamborghini 3512 3.5 V12 G 25   Thierry Boutsen   Emmanuel Collard
26   Érik Comas
  Scuderia Ferrari SpA Ferrari 642
642/2
643
Ferrari 037 3.5 V12 G 27   Alain Prost   Gianni Morbidelli
  Andrea Montermini
  Dario Benuzzi
  Gianni Morbidelli
28   Jean Alesi
  Larrousse F1 Lola LC91 Ford DFR V8 G 29   Éric Bernard nem volt
  Szuzuki Aguri
30   Bertrand Gachot
  Coloni Racing Srl Coloni C4 Ford DFR V8 G 31   Pedro Chaves nem volt
  Naoki Hattori
  Team 7UP Jordan Jordan 191 Ford HB4 V8 G 32   Bertrand Gachot nem volt
  Michael Schumacher
  Roberto Moreno
  Alessandro Zanardi
33   Andrea de Cesaris
  Modena Team SpA Lambo 291 Lamborghini 3512 V12 G 34   Nicola Larini   Mauro Baldi
  Marco Apicella
35   Eric van de Poele

FutamokSzerkesztés

# Futam Időpont Helyszín Pályarajz Győztes versenyző Konstruktőr Összefoglaló
501   amerikai nagydíj Március 10. Phoenix     Ayrton Senna   McLaren-Honda Összefoglaló
502   brazil nagydíj Március 24. Interlagos     Ayrton Senna   McLaren-Honda Összefoglaló
503   San Marinó-i nagydíj Április 28. Imola     Ayrton Senna   McLaren-Honda Összefoglaló
504   monacói nagydíj Május 12. Monaco   Ayrton Senna   McLaren-Honda Összefoglaló
505   kanadai nagydíj Június 2. Circuit Gilles Villeneuve     Nelson Piquet   Benetton-Ford Összefoglaló
506   mexikói nagydíj Június 16. Hermanos Rodriguez     Riccardo Patrese   Williams-Renault Összefoglaló
507   francia nagydíj Július 7. Magny-Cours     Nigel Mansell   Williams-Renault Összefoglaló
508   brit nagydíj Július 14. Silverstone     Nigel Mansell   Williams-Renault Összefoglaló
509   német nagydíj Július 28. Hockenheimring     Nigel Mansell   Williams-Renault Összefoglaló
510   magyar nagydíj Augusztus 11. Hungaroring     Ayrton Senna   McLaren-Honda Összefoglaló
511   belga nagydíj Augusztus 25. Spa-Francorchamps     Ayrton Senna   McLaren-Honda Összefoglaló
512   olasz nagydíj Szeptember 8. Monza     Nigel Mansell   Williams-Renault Összefoglaló
513   portugál nagydíj Szeptember 22. Estoril     Riccardo Patrese   Williams-Renault Összefoglaló
514   spanyol nagydíj Szeptember 29. Catalunya     Nigel Mansell   Williams-Renault Összefoglaló
515   japán nagydíj Október 20. Suzuka     Gerhard Berger   McLaren-Honda Összefoglaló
516   ausztrál nagydíj November 3. Adelaide     Ayrton Senna   McLaren-Honda Összefoglaló

Bajnokság végeredményeSzerkesztés

VersenyzőkSzerkesztés

Pontozás:

Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-20.
Pont 10 6 4 3 2 1 0
Helyezés Versenyző USA
 
BRA
 
SMR
 
MON
 
CAN
 
MEX
 
FRA
 
GBR
 
GER
 
HUN
 
BEL
 
ITA
 
POR
 
ESP
 
JPN
 
AUS
 
Pontszám
1   Senna 1 1 1 1 Ki 3 3 4 7 1 1 2 2 5 2 1 96
2   Mansell Ki Ki Ki 2 6 2 1 1 1 2 Ki 1 Kiz 1 Ki 2 72
3   Patrese Ki 2 Ki Ki 3 1 5 Ki 2 3 5 Ki 1 3 3 5 53
4   Berger Ki 3 2 Ki Ki Ki Ki 2 4 4 2 4 Ki Ki 1 3 43
5   Prost 2 4 NI 5 Ki Ki 2 3 Ki Ki Ki 3 Ki 2 4 34
6   Piquet 3 5 Ki Ki 1 Ki 8 5 Ki Ki 3 6 5 11 7 4 26.5
7   Alesi 12 6 Ki 3 Ki Ki 4 Ki 3 5 Ki Ki 3 4 Ki Ki 21
8   Modena 4 Ki Ki Ki 2 11 Ki 7 13 12 Ki Ki Ki 16 6 10 10
9   de Cesaris NeK Ki Ki Ki 4 4 6 Ki 5 7 13 7 8 Ki Ki 8 9
10   Moreno Ki 7 13 4 Ki 5 Ki Ki 8 8 4 Ki 10 16 8
11   Martini 9 Ki 4 12 7 Ki 9 9 Ki Ki 12 Ki 4 13 Ki Ki 6
12   Järvilehto Ki Ki 3 11 Ki Ki Ki 13 Ki Ki Ki Ki Ki 8 Ki 12 4
13   Gachot 10 13 Ki 8 5 Ki Ki 6 6 9 NK 4
14   Schumacher Ki 5 6 6 Ki Ki 4
15   Nakadzsima 5 Ki Ki Ki 10 12 Ki 8 Ki 15 Ki Ki 13 17 Ki Ki 2
16   Häkkinen Ki 9 5 Ki Ki 9 NK 12 Ki 14 Ki 14 14 Ki Ki 19 2
17   Brundle 11 12 11 Kiz Ki Ki Ki Ki 11 Ki 9 13 12 10 5 NK 2
18   Pirro Ki 11 NeK 6 9 NeK NeK 10 10 Ki 8 10 Ki 15 Ki 7 1
19   Blundell Ki Ki 8 Ki NK Ki Ki Ki 12 Ki 6 12 Ki Ki NeK 17 1
20   Capelli Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki 6 Ki 8 17 Ki 1
21   Bernard Ki Ki Ki 9 Ki 6 Ki Ki Ki Ki Ki Ki NK Ki NeK 1
22   Szuzuki 6 Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki NK NK Ki NK Ki NK 1
23   Bailey NK NK 6 NK 1
24   Morbidelli Ki 8 Ki Ki Ki 7 Ki 11 Ki 13 Ki 9 9 14 Ki 6 0.5
25   Gugelmin Ki Ki 12 Ki Ki Ki 7 Ki Ki 11 Ki 15 7 7 8 14 0
26   Boutsen Ki 10 7 7 Ki 8 12 Ki 9 17 11 Ki 16 Ki 9 Ki 0
27   Herbert NK 10 10 14 7 Ki Ki 11 0
28   Larini 7 NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK Ki 16 NK 16 NK NK NK Ki 0
29   Comas NK Ki 10 10 8 NK 11 NK Ki 10 Ki 11 11 Ki Ki 18 0
30   Tarquini 8 Ki NK Ki NK NK NK NK NK NeK NeK NeK NK 12 11 NeK 0
31   Zanardi 9 Ki 9 0
32   van de Poele NeK NeK 9 NeK NeK NeK NeK NeK NK NK NK NK NK NK NK NK 0
33   Caffi NK NK NK NK NeK NeK NK NeK NeK NeK 10 15 0
34   Grouillard NeK NeK NeK NeK NeK Ki Ki NeK NeK NK 10 Ki NeK NeK 0
35   Alboreto Ki NK NK Ki Ki Ki Ki Ki NK NK NeK NK 15 Ki NK 13 0
36   Wendlinger Ki 20 0
  Johansson NK NK Ki NK NK NK 0
  Chaves NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK NeK 0
  Barbazza NK NK NK NK NK NK NeK NeK NeK NeK NeK NeK 0
  Bartels NK NK NK NK 0
  Hattori NeK NeK 0
Helyezés Versenyző USA
 
BRA
 
SMR
 
MON
 
CAN
 
MEX
 
FRA
 
GBR
 
GER
 
HUN
 
BEL
 
ITA
 
POR
 
ESP
 
JPN
 
AUS
 
Pontszám

KonstruktőrökSzerkesztés

Helyezés Konstruktőr Modell Motor Gumi Győzelem Dobogós hely Pole Leggy. kör Pont
1   McLaren-Honda MP4/6 Honda RA121E G 8 18 10 3 139
2   Williams-Renault FW14 Renault RS3 G 7 17 6 9 125
3   Ferrari F1-91
F1-91B
Ferrari 037 G 8 2 55,5
4   Benetton-Ford B190B
B191
Ford HBA5
Ford HBA6
P 1 3 1 38,5
5   Jordan-Ford 191 Ford HBB4 G 1 13
6   Tyrrell-Honda 020 Honda RA109E P 1 12
7   Minardi-Ferrari M191 Ferrari 037 G 6
8   Dallara-Judd F191 Judd GV P 1 5
9   Brabham-Yamaha BT59Y
BT60Y
Yamaha OX99 P 3
10   Lotus-Judd 102B Judd EV G 3
11   Lola-Ford LC91 Ford DFR G 2
12   Leyton House-Ilmor CG911 Ilmor 2175A G 1
13   Lambo-Lamborghini 291 Lamborghini 3512 G
14   Fondmetal-Ford FA1ME-90 Ford DFR G
15   Ligier-Lamborghini JS35
JS35B
Lamborghini 3512 G
16   Coloni-Ford C4 Ford DFR G
17   AGS-Ford JH25B
JH27
Ford DFR G
18   Footwork-Porsche
Footwork-Ford
A11C
FA12
Porsche V12
Ford DFR
G

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1991-es Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.