Főmenü megnyitása

A szegedi pályaudvar (gyakran nagyállomás) a város legfontosabb vasútállomása. Az Indóház téren áll.

Szeged pályaudvar
NagyállomásSzeged.jpg
Cím
Ország Magyarország
Hely 6725 Szeged, Indóház tér 2.
Állomáskód FS
UIC állomáskód 5517228
Megnyitás 1902
Építész(ek) Pfaff Ferenc
Felhasználási terület vasútállomás
Üzemeltető MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Vágányok száma 6
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Vonatnemek
Wi-Fi ingyenes
Elhelyezkedése
Szeged pályaudvar (Szeged)
Szeged pályaudvar
Szeged pályaudvar
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 14′ 23″, k. h. 20° 08′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 23″, k. h. 20° 08′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged pályaudvar témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FunkciójaSzerkesztés

 
Az állomás egyik lépcsőháza

A nagyállomás Szeged legfőbb kapuja a városba vasúton érkezők számára. Ide futnak be a Budapestről, Békéscsabáról érkező vonatok, illetve korábban ide érkeztek az azóta megszűnt útirányok (Röszke; Szabadka, Pécs, Makó, Temesvár, Nagyvárad) járatai is. Az állomás az utasszámokat tekintve Csongrád megye legforgalmasabb vasútállomása. A létesítmény főként a távolsági szegmensbe tartozó vonatok esetében (főként InterCity forgalomban) bonyolít nagy forgalmat, de jelentős a regionális és elővárosi utasok száma is.

Földrajzi elhelyezkedésSzerkesztés

A nagyállomás a szegedi belvárostól délre, Alsóváros északi peremén fekszik. Az állomás homlokzatával a tőle mintegy 150 méternyire elhaladó Boldogasszony sugárút irányába fordul. Ettől azonban egy teljes épülettömb elválasztja, tehát az állomás nem fekszik főútvonal mellett. Magának az épületnek a fő homlokzata a Szent Ferenc utca végén helyezkedik el, azonban a vasútállomás tömegének látványa a szűk mellékutca végén nem tud érvényesülni, valójában csak az előtte elterülő kisebb térséget uralja.

A vasútállomás vasúton egy sajátos útvonalon közelíthető meg. Az északi irányból, Budapest felől érkező vonatok előbb elhaladnak a város nyugati peremterületei mellett, majd a Tisza folyó előtt egy hatalmas fordulót leírva délnyugati irányból érkeznek be a pályaudvarra. A Hódmezővásárhely felől érkező vonatok teljesen meg kell kerüljék a várost a beépített belterület belsejében fekvő nagyállomás eléréséhez. Az állomás vágányai egy környezetéből 7 méter magasra kiemelkedő földmű tetején nyugszanak. A kiemelt helyzet oka, hogy építésekor a vasútvonal itt már a Tisza folyó hídjára felvezető töltésen halad. A híd a második világháború idején megsemmisült és az oda vezető töltést is elbontották, de a pályaudvar kiemelt helyzete megmaradt.

A nagyállomás földrajzi elhelyezkedése hosszú évtizedek óta heves vitákat generál a szegedi városfejlesztők között. Az állomás egy magas töltés tetejét megülve mélyen a város belterületének belsejében fekszik. Tőle nyugatra sűrűn lakott falusias és kertvárosias lakóterületek helyezkednek el, tőle keletre és északra viszont rossz műszaki állapotú, évtizedek óta kihasználatlan ipari és logisztikai területek. A vita hangadói szerint a nagyállomás és az átjárási lehetőség (aluljárók) nélküli magastöltés elszigeteli és depresszióra kárhoztatja a pályaudvar és a Tisza közötti negyedet, amely a vasúti létesítmények ottléte nélkül Szeged legjelentősebb belterületi fejlesztési célterülete lehetne. A pályaudvar és a Tisza közé szorult depressziós terület újraélesztésének kulcsa ezen vélemény szerint a nagyállomás megszüntetése, a vasúti forgalom városperemre történő kiszervezése. Szeged pályaudvar megszüntetésének lehetősége többször felvetődött, legnagyobb hangerővel az 1980-as években. A nagyállomás létét támogatók szerint a Belváros peremi vasútállomás nagyszerű adottság, páratlan térszervező hatású létesítmény, amelyet nem szabad a városból kiszorítani. A pályaudvar mögötti terület állapotáért ez az álláspont nem a vasutat, hanem a város iparának 1990-es években bekövetkezett pusztulását kárhoztatja, illetve felveti, hogy hasonlóan néznek ki a városnak azon volt ipari területei is, ahol nyoma sincs a vasútnak. A város fejlesztési dokumentumaiban maga is elismeri, hogy a tiszaparti ipari terület fejlődése ott sem következett be, ahol a pályaudvar árnyékoló hatását már megszüntették (Oldal utcai feltáró út).

A nagyállomás hosszú távú megmaradása a 2010-es években egyre biztosabbnak látszik. Az új közös vasúti-közúti Tisza-híd tervezett felépítése révén Szeged pályaudvar újra átmenőállomássá válik majd, miközben a pályaudvar mögötti terület feltárását a híd építésével egy időben megoldják. A tervek szerint a nagyállomás mögé költözik a térségi buszállomás is, amellyel közösen Szeged állomás a város leghangsúlyosabb közlekedési csomópontjává, intermodális terminállá válik majd.[1]

ForgalomSzerkesztés

Járat Útvonal Gyakoriság
 S20  Budapest-NyugatiZuglóKőbánya alsóKőbánya-KispestPestszentlőrincSzemeretelepFerihegyVecsésVecsés-KertekaljaÜllőHosszúberek-PéteriMonorMonorierdőPilisAlbertirsaCeglédbercelCeglédbercel-CserőBudai útCeglédCeglédi szállásokNyársapátNagykőrösKatonatelepKecskemétVárosföldKunszállásKiskunfélegyházaKistelekSzatymazSzeged Napi 1 Szeged felé
személyvonat SzegedSzeged-RókusAlgyőHódmezővásárhelyi NépkertHódmezővásárhelyKútvölgySzékkutasOrosházaOrosházi tanyákCsorvásCsorvás alsóTelekgerendás (– Fürjes) – Békéscsaba 1-2 óránként
személyvonat KiskunfélegyházaSelymesPetőfiszállásPetőfiszállási tanyákCsengeleKisteleki szőlőkKistelekKapitányságBalástyaŐszeszékVilmaszállásSzatymazJánosszállásKiskundorozsmaSzeged Napi 5 pár
Campus expresszvonat Miskolc-TiszaiNyékládházaMezőkövesdFüzesabonyKál-KápolnaVámosgyörkHatvanJászberényÚjszászAbonyKecskemétKiskunfélegyházaKistelek (←) – Szeged Heti 1 pár
Aranyhíd expresszvonat SzegedSzatymazKistelekKiskunfélegyházaKecskemétNagykőrösCeglédFerihegyKőbánya-KispestFerencvárosSzékesfehérvárBalatonaligaSzabadisóstóSiófokSiófokZamárdiBalatonföldvárBalatonlelleBalatonboglárFonyódKeszthely Nyáron napi 1 pár
gyorsvonat
InterCity
Budapest-NyugatiZuglóKőbánya-KispestFerihegyCeglédNagykőrösKecskemétKiskunfélegyházaKistelekSzatymazSzeged Óránként
gyorsvonat SzegedSzatymazKistelekPetőfiszállásSelymesKiskunfélegyházaKecskemétNagykőrösNyársapátCeglédFerihegyKőbánya-KispestZuglóBudapest-Nyugati Napi 1 Budapest felé

TörténeteSzerkesztés

Szegedet 1854-ben érte el a vasútépítés, de érdemleges állomásépületet csak négy évvel később emeltek, amikor a vonalat Temesvár irányába továbbépítették. 1902-ben a megnövekedett forgalomhoz és a városhoz immár jobban illő középületként Pfaff Ferenc építész tervei alapján a MÁV átépítette Szeged állomásépületét. Az épület a kor ízlését követő historizáló stílusban épült. Ez az egyetlen nagy állomásépület, ahol az előtér és a vágányok között emeletnyi szintkülönbség van, mégis érdekes, hogy nem vállalták a kézenfekvő szigetperonos megoldást, viszont hatásos lépcsőfeljárót építettek az előcsarnokhoz. A bejárat feletti három, íves záradékú hatalmas ablakot kétoldalt kissé „nyomottabb” tornyok szegélyezik. Pfaff Ferenc sohasem ismételte magát mindig újat alkotott.

  • Felújítás 1964-ben

Ekkor épült a felvételi és a postaépület közötti üzemi konyha - étterem, és több belső szolgálati lépcsőház, ill. a földszinti galériaszintek.

  • Felújítás 2006-ban

Az épületet eredeti formájában felújították.[2]

Megközelítése szegedi közösségi közlekedésselSzerkesztés

Műszaki jellemzőkSzerkesztés

  • Vágányok száma: 5 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására.

Vasúti Tisza-hídSzerkesztés

 
Vonat halad át a hídon egy régi képeslapon

A Szegedi vasúti Tisza-híd egy egykori szegedi híd, amely 1944-ig bonyolította a Szegedet Temesvárral és a szomszédos Bánáttal összekötő vasútvonalak forgalmát. Magyarország második vasúti Tisza-hídját eredetileg két vágány számára tervezték, ám 1920 után a hídon csak egy sínpár futott. A trianoni döntéssel jelentőségét veszítő létesítményt a második világháborús pusztítások után már nem állították helyre. Csak Magyarország és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása után vetődött fel az átkelőhely újbóli felépítése.

Lépések az új híd érdekébenSzerkesztés

 
Az újszegedi hídfő 2009-ben

Magyarország és Románia EU-csatlakozása után mindkét országban egyre többen ismerték fel a Temesvár–Szeged–Budapest kapcsolat helyreállításának fontosságát. Az érdekelt térségek képviselői, területi és települési önkormányzatai lobbitevékenységbe kezdtek a vasúti kapcsolat helyreállítása érdekében.[3] Az új híd kérdése felvetődött a magyar és a román kormány, illetve Csongrád és Temes megye közgyűléseinek 2008-as közös ülésein is.[4] A magyar és a román közlekedési tárca közös feladatul kapta a híd felépítésének előkészítését.[5] A vasúti kapcsolat helyreállításának kulcsszerep jut a „Szegedi Biopolisz” programban is.[6]

Az új vasúti híd valószínűleg már nem valósulhat meg a régi helyen, mivel a jobbparti oldalon a korábbi felvezető töltés helyén ma már épületek állnak. További hátrány, hogy a vágányoknak igen kis sugarú ívben kellene rákanyarodniuk a Tisza fölötti hídra. Az új átkelőhely megépítését Szeged déli határában tervezik.[7]

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A lépcsőket épen hagyták a felújításokkor - így azok eredeti állapotukban maradtak 1902 óta.

GalériaSzerkesztés

Források és jegyzetekSzerkesztés

  1. Fekete Klára: A nagyállomás mellett lesz az új buszpályaudvar (magyar nyelven). Délmagyarország, 2014. október 2. (Hozzáférés: 2017. április 7.)
  2. Szeged elérve: 2012-01-21
  3. Ambrus Réka: Az első lépés a szegedi vasúti híd helyreállítása (magyar nyelven). Promenád, 2008. december 14. [2004. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
  4. R. Tóth Gábor: Régi álmokat váltana valóra a tiszai vasúti híd (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. október 16. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
  5. Az érték mértéke: teljesítmény és minőség (magyar nyelven). Szegedi Tükör, 2008. 12. (Hozzáférés: 2009. január 28.)[halott link]
  6. A BIOPOLISZ PROGRAM ÉS A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETE (magyar nyelven) (PDF). Szeged Város. (Hozzáférés: 2008. január 28.)[halott link]
  7. Varga Iván: Szeged a régió vasúti központjává válhat (magyar nyelven). Szeged Ma, 2008. június 23. (Hozzáférés: 2009. január 28.)