Szerkesztő:Botulitisz/próbalap

SZEGEDI FOGADALMI TEMPLOM SZÓCIKK ÁTDOLGOZÁSA

Fogadalmi templom
12498. számú műemlék
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Szeged-Csanádi
Egyházközség	Szeged-Belvárosi római katolikus plébánia
Névadója	Magyarok Nagyasszonya
Püspök(ök)	Kiss-Rigó László
Pap(ok)	Kondé Lajos
Építési adatok
Építése	1913–1930
Stílus	neoromán
Tervezője	Schulek Frigyes Foerk Ernő
Felszentelés	1930. október 24.
Alapadatok
Befogadóképesség	5000 fő
Hosszúság	80,8 m
Magasság	53,6 m
Szélesség	51 m
Torony	2
Magassága	81 m
Elérhetőség
Település	6720 Szeged
Hely	Dóm tér 15.
Elhelyezkedése
Fogadalmi templom Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 14′ 56″, k. h. 20° 08′ 57″46.248888888889, 20.149166666667
A Fogadalmi templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fogadalmi templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, másik közismert nevén Szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza.

Története

A korábbi templomok

A mai Fogadalmi templom helye már az Árpád-kor óta hasonló szerepet töltött be. Az itt álló első, román stílusú templom legkorábbi említése 1199-ből származik, ezt az épületet az évszázadok során számos alkalommal bővítették és építették át, ekkor kapott gótikus jegyeket is, viszont a török uralom idején elpusztult.

A dóm közvetlen elődjének tekinthető Szent Dömötör-templom 1725 és 1749 között nyerte el végleges barokk formáját, de az oldalfalainál megmaradtak a gótikus eredetű támpillérek is. Szentélye mellett emelkedett hagymasisakos harangtornya, amelynek alsóbb szintjeibe falazták be a mai Szent Dömötör-tornyot. A templomhoz kétoldalt a piarista rendház és a Palánk városrész plébánia épületei csatlakoztak, míg a délnyugati irányba néző homlokzata az akkor még háromszög alaprajzú térre nyílt. A templom körüli területeket az 1750-es évekig használták temetőként, ezt a funkcióját Mária Terézia 1777-es rendelete szüntette meg, amely a birodalom egész területén kötelezte a temetők településeken kívülre helyezését.

A nagy árvíz és utóhatása

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát.

Tervpályázatok és a végleges tervek

Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városvezetés.

Építési munkálatok

A templom alapkövét és a bele rejtett pergamenre írt alapokmányt ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belsőépítészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én szentelték fel a dómot a Csanádi egyházmegye alapításának 900. évfordulóján. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, valamint mintegy 30 000 ember jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza.

A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929–1932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával.

A székesegyház külseje

Főhomlokzat és főbejárat

A felső-olaszországi neoromán stílusú, késő eklektikus templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy angyalok által közrefogott görög kereszt látható, szárain a 4 evangélista jelképeivel. Alatta 13 darab lépcsőzetesen elhelyezett fülke található, melyeket faragott kőoszlopok tartanak. Fölülről a 3. oszlopok helyén mindkét oldalon egy-egy figura található, a két koronás alak a pápaság és a királyság jelképe. A kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt, márványbaldachin alatt áll a templom patrónusának, a Magyarok Nagyasszonyának márványszobra, amely Tóth István szobrászművész munkája. A szobrot két oldalról a tizenkét apostol 6-6 mozaikportréja fogja körül, melyeket Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre mozaikművész készített. A képsorozat két végét az alfa és az ómega, a görög ábécé első és utolsó betűjének faragványa zárja le.

A főhomlokzat bejárata hármas tagolású, egy középen elhelyezkedő főbejáratból és az azt két oldalról közrefogó két oldalbejáratból áll. A főbejárat homlokzati síkból előreugró, mértani és növényi díszítményekkel borított baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánszobor tartja. A figurák első lábaik között a magyar koronát és a pápai tiarát tartják, ezzel jelképezve a világi és az egyházi hatalmat.

A főkapu két vörösréz borítású szárnyát 12-12 darab ószövetségi és újszövetségi jelenetet ábrázoló dombormű díszíti. Az eredeti kaput cserélni kellett, mivel 2007. december 27-én éjjel ismeretlen tettes felgyújtotta a kapu elé felállított betlehemet. A tűz súlyosan megrongálta a díszkaput és a baldachin oszlopait, valamint beszennyezte a fehér kőalkotásokat. A kár meghaladta a tízmillió forintot. Az új kapu domborműveit Kovács Jenő készítette el, míg a környező sérült kőfaragványokat Szigeti Márton javította ki. Ünnepélyes átadására és megszentelésére 2009. január 10-én került sor.

A főbejárat előtt jobb oldalon Szent Gellért fehérmárványból faragott szobra áll, a vele szemben a bal oldalon pedig Kapisztrán Szent János alakja található, ezek szintén Tóth István alkotásai. A két szélső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló szobrokat Dávid István készítette. A főkaput hármas oszlop koszorúzza, felette annak a genezáreti-tavi jelenetnek az ábrázolása látható, amikor Jézus lecsendesítette a háborgó tengert.

A bal oldali oldalbejárat torony felőli részén található a főépítész, Foerk Ernő domborműve, amely Danó Károly alkotása. A nevet és titulust latinul föltüntető (ARCH. PROF. ERNEST FOERK MAGIST EDIFIC HVIVSFVIT) dombormű közepén található az építész portréja, valamint alatta a monogramjából kialakított mesterjegye. Az alkotást már a maga idejében is kritikával fogadta a közvélemény.

A székesegyház belseje

Harangjai

Szent Gellért-harang / Hősök harangja

A keleti (jobb) toronyban található, 8540 kilogrammos alsó átmérője 245,2 cm. Magyarország 2. legnagyobb harangja, 1927-ben készült F.W. Rincker öntödéjében, Sinnben. Egészen 1990-ig, a budapesti Szent István-bazilika nagyharangjának megöntéséig ez volt Magyarország legnagyobb harangja, ma tömeg szerint csak a második legnagyobb, viszont alsó átmérője 5 cm-rel meghaladja a budapestiét, és alaphangja is fél hanggal mélyebb. Harangnyelvét 2003-ban cserélte ki a passaui Perner harangöntöde a mostanira, amely 450 kg-os. A korábbi ütő ma is ott van a toronyban, 500 kg-os, a födémet átfúrva engedték le az alatta lévő szintre. A Hősök harangja évente egy alkalommal szólal meg: a nagy árvíz évfordulóján, március 12-én 14 órakor, de a szegedi nagyárvíz 5-tel osztható évfordulóin éjjel 2-kor szólal meg a többi haranggal együtt.

Szent Imre-harang / Püspökharang

A nyugati (bal) toronyban található, 2670 kilogrammos, alsó átmérője 165,2 cm. 1927-ben készült F.W. Rincker öntödéjében, Sinnben. A püspök által celebrált szentmisék alkalmával szólal csak meg, illetve az egész órákat üti. A két nagyharang érdekessége, hogy füles koronás felfüggesztést kaptak, s azokat a későbbiek során is meghagyták.

Magyarok Nagyasszonya-harang

A nyugati (bal) toronyban található, 1000 kilogrammos, alsó átmérője 120 cm. 1996-ban készült Gombos Lajos öntödéjében, Őrbottyánban. A korábbi harang a templom legrégebbi harangja volt, a Dóm megépülte előtt a Szent Dömötör-templomban szolgált, onnan hozták át. Koronája tárcsás, vállán (felső pártázat) koszorúba foglalt angyalfejek láthatóak, az alsón pedig a harangöntőre, illetve a Szlezák-harangokra jellemzően gyümölcskosár és koszorút a szájában tartó madár váltakozik. A harang a negyedeket üti, illetve vasárnapi és ünnepi szentmisék alkalmával szólal meg.

Szent Teréz-harang

A nyugati (bal) toronyban található, 580 kilogrammos, alsó átmérője 98 cm. 2003-ban készült Rudolf Perner öntödéjében, Passauban. A harang öntésével egy időben a Perner cég felújította a Fogadalmi templom többi harangját is, mindegyik új nyelvet kapott, és nyelvingás (álfelülütős) lengetésre szerelték át őket.

Lélekharang

A nyugati (bal) toronyban található, 250 kilogrammos, alsó átmérője 74 cm. 1921-ben készült August Rincker öntödéjében, Sinnben. Az esti harangszó után, illetve szentmisék kezdetekor szólal meg. A hétköznapi szentmisékre a Dóm két legkisebb harangja hív.

A templomban további 2 harang található. Az egyik egy Perner cég által öntött 50 kg-os harang, amelyet a templomnak adományoztak, a másik pedig az eredeti, 400 kg-os megrepedt Szent Teréz harang.

Szám	Név	Kép	Audio	Öntési év	Öntöde, helyszíne	Átmérő (cm)	Tömeg (kg)	Hangzása (A0= 435 Hz)	Torony
1	Szent Gellért-harang (Hősök harangja)			1927	F.W. Rincker, Sinn	245,2 cm	8.540 kg	F0	Keleti
2	Szent Imre-harang (Püspökharang)			1927	F.W. Rincker, Sinn	165,2 cm	2.670 kg	C1	Nyugati
3	Magyarok Nagyasszonya-harang			1996	Gombos Lajos, Őrbottyán	120 cm	1.020 kg	F1	Nyugati
4	Szent Teréz-harang			2003	Rudolf Perner, Passau	98 cm	580 kg	Asz1	Nyugati
5	Lélekharang			1921	August Rincker, Sinn	74 cm	250 kg	C2	Nyugati

Érdekességek

• A Fogadalmi Templom rendelkezik Magyarország legnagyobb toronyórájával. Az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, az óra mutatói pedig 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 0,7 méteresek.
• A dómban található Fadrusz János szobrászművész első jelentősebb munkája, az 1891-ben készült Krisztus a keresztfán, más néven Fadrusz-feszület. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand-Prix díjat nyert. A neves szegedi író, Móra Ferenc szerint: „Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület.”
• A dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban, majd rá egy évre készült el a karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán helyezkednek el. 1932-re megoldották, hogy a karorgona a karzaton elhelyezett játszóasztaltól is megszólaltatható legyen, az így elkészült, 9040 síppal rendelkező hangszer lett több évtizeden át Magyarország legnagyobb orgonája, illetve elkészültekor egész Európában is a harmadik legnagyobb volt.
• Az első világháborúnak emléket állító feliratban hibásan szerepel a Szózatból vett idézet: „Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiában onta vért 1914-1918.” Az egy betűs eltérés már a kifaragás után tűnt csak fel, és komoly vitákat okozott. Végül Móra Ferenc javaslatára meghagyták, mivel ugyan nem ez a helyes forma, ám korábban (tévesen) a hiában változatú szöveg terjedt el az országban. Az elírás témája már évtizedek óta foglalkoztatja a helyieket és a sajtót is.

Források

• Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom (Ser. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára, 217.) Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1988, [16] o. ISBN 9635555466
• Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000, 759 o. ill. ISBN 9637193286 Fogadalmi templomról, 373-375. o.
• Somorjai Ferenc: Szeged. (Panoráma sorozat: magyar városok) Budapest, 2002, 325 o. ill. ISBN 9632438604 A Fogadalmi templomról, 81-87. o.
• Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003, 178 o. ill. ISBN 9639416495 Fogadalmi templomról, 136-140. o.
• Horváth Gábor: A magyar katolicizmus reménységei. Egy korszak szimbóluma: a szegedi székesegyház és Dóm tér üzenete. Szeged, 2021. ISBN 9786156112101

Hivatalos oldalak

• fogadalmitemplom.hu – a dóm plébániája
• szegedidom.com Archiválva 2018. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben - az egyházmegye által működtetett látogatóközpont

További információk

• A régi Szeged képei - a szegedi Fogadalmi templom és a Dóm tér
• Szegedi séták: a Fogadalmi templom
• A Dóm makettje Archiválva 2015. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• http://kepeim7.atw.hu/8.htm
• Ilyen is lehetett volna a Dóm Archiválva 2020. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Szegedi Dóm Látogatóközpont

Hasznos linkek

http://acta.bibl.u-szeged.hu/70/1/dolgozatok_1927_188-206.pdf

http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2021/07/16/kiss-norbert-barokk-toredekek-a-szent-demeter-plebaniatemplom-tortenetebol/

https://szegedpanorama.blogspot.com/2013/10/emberi-maradvanyokat-rejt-szegedi.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/fogadalmi-templom-fogadalomtol.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/fogadalmi-templom.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/szegedi-fogadalmi-templom-tervpalyazat.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/szegedi-fogadalmi-templom-17-ev.html

https://szegedpanorama.blogspot.com/2011/11/szegedi-fogadalmi-templom-foerk-erno.html

https://www.delmagyar.hu/helyi-kultura/2020/10/90-eve-szenteltek-fel-a-szegedi-domot

https://epa.oszk.hu/04200/04291/00025/pdf/EPA04291_deliberationes_2020_1_174-189.pdf

https://epiteszforum.hu/kozonsegvonzo-kozossegepito-a-szegedi-dom

https://zarterkely.hu/posts/3734_dom/

https://www.academia.edu/89163770/A_szegedi_D%C3%B3m_%C3%A9s_a_t%C3%A9r_fogadalmi_szimbolik%C3%A1ja?uc-sb-sw=99847885

https://magyarepitok.hu/kivul-belul-megujult-szegedi-dom