Szerkesztő:Cserlajos/Egyebteszt
1. Alföld
2. Északi-középhegység
3. Dunántúli-középhegység
4. Dunántúli-dombság'
5. Mecsek
6. Kisalföld
7. Alpokalja
Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európában terül el. Nyugatról Ausztria, északról Szlovákia, keletről Ukrajna és Románia, délről Szerbia, Horvátország és Szlovénia határolja. Felszíne változatos, és noha tengerparttal nem rendelkezik, gazdag édesvizekben.
Felszín szerkesztés
Áttekintés szerkesztés
Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik. Noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb hegycsúcs a Kékes a Mátra hegyei között 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb, névtelen pont pedig Csongrád megyében található Szeged közelében 77,6 m-es magasságon. Az ország legfontosabb folyói a Duna és a Tisza. Előbbi magyarországi szakaszából 418 km, az utóbbiéból 444 kilométer hajózható. Kevésbé jelentős folyói a Horvátországgal közös határ vonalát kijelölő Dráva, a Rába, a Szamos, a Sió, valamint a szlovák határ mentén folyó Ipoly. Az ország közepén elterülő Balaton Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava 592 km²-es területével, továbbá fontos idegenforgalmi célpont. A Balatont méretben az Ausztirával megosztott Fertő követi, mely területéből 82 km² esik az országra. További fontos tavai a Velencei-tó és a mesterséges Tisza-tó.
Magyarországot hagyományosan hat tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység.
Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, s ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek.
Síkságok és dombságok szerkesztés
A Kisalföld medencéje 8000 km²-t fed le Északnyugat-Magyarországon a Rába alsó folyása mentén, átnyúlva Szlovákiába és Ausztirába. Híres jó talajminőségéről.
A szomszédos Dunántúli-dombság tölti ki az ország nyugati felének nagy részét. Északi határa a Dunántúli-középhegység, keletije az Alföld, valamint délije a Dráva vonala. Nagyrésze lösszel és homokkal fedett dombvidék, noha közel 1/3-át síkság, valamint 5%-át középhegységek borítják. Mészkő építette hegységeitől, a Mecsektől és a Villányi-hegységtől eltekintve felszíne újharmadkori és negyedkori pleisztocén üledékekből keletkezett. Éghajlata kiegyensúlyozottabb az országos átlagnál, s egyaránt gazdag folyó- és állóvizekben. 25%-a erdő. Kőolaj leginkább nyugati vidékein, Zala megyében fordul elő, illetve számottevő urániumérc lelhető fel a Mecsekben.
Az Alföld területén egyaránt keresztülhalad a Duna, a Tisza, valamint mellékfolyóik. Több, mint Magyarország területének felét teszi ki, és átnyúlik a szomszédos országokba is, ahol minden oldalról hegységek veszik körül. Felszíne igen sokszínű, a termékeny vidékektől az elszikesedett pusztaságokig változó. Kialakulásában a folyók feltöltő munkája játszott szerepet, majd az ember fokozatosan átalakította arculatát, először a vidéket bórító erdők kiirtásával, később pedig a művelhető terület további növelése érdekében tett folyószabályozásokkal. Szintkülönbségei elenyészőek, szinte tökéletes síkság, legmagasabb pontjai a 183 m magas Hoportyó és a 172 m-es Ólom-hegy. Klasszikus tájelemének számít a puszta, vagyis a nagy kiterjedésű, művelés alatt nem álló fátlan síkság.
Hegységek szerkesztés
Az ország hegységei rendre középhegységek. Közülük legnyugatabbra az Alpok folytatását képező Alpokalja terül el. Legmagasabb magyarországi pontja a 882 m-es Írott-kő.
A Dunántúli-középhegység a Balaton északi partjával párhuzamosan mintegy 200 km-en fut a Dunakanyarig, ahol folytatását az Északi-középhegység adja. Észak-déli szélessége 30 és 40 km között váltakozik, területe megközelítőleg 7200 km². Legjava üledékes kőzetekből felépülő röghegység, legmagasabb pontja a 757 m-es Pilis.
Az Északi-középhegység a Kárpátok belső gyűrűjére utal, mely Budapesttől északra a Börzsöny hegyeivel veszi kezdetét, és a Zempléni-hegység Szlovákiába átnyúló tájain végződik. Az ide tartozó hegységek többsége vulkanikus eredetű, és itt találhatók az ország legmagasabb csúcsai, köztük a Mátrában fekvő 1014 m-es Kékes.
A Dunántúli-dombság területén belül két kisebb szigethegység terül el, a már említett Mecsek és a Villányi-hegység. Mindkettőt mészkő építi fel, valamint a Variszkuszi-hegységrendszer maradványai. A Mecsek kiterjedése meghaladja az 500 km²-t, és mintegy 1000 forrásnak ad otthont. Legmagasabb csúcsa a 682 m-es Zengő, míg a Villányi-hegységé a 442 m-es Szársomlyó.
Tartalom szerkesztés
Rivers and lakes szerkesztés
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Climate szerkesztés
Temperatures in Hungary vary from -28° C to an average of 22° C. Average yearly rainfall is about sixty-four centimeters. Distribution and frequency of rainfall are unpredictable. The western part of the country usually receives more rain than the eastern part, where severe droughts may occur in summertime. Weather conditions in the Great Plain can be especially harsh, with hot summers, cold winters, and scant rainfall.
By the 1980s, the countryside was beginning to show the effects of pollution, both from herbicides used in agriculture and from industrial pollutants. Most noticeable was the gradual contamination of the country's bodies of water, endangering fish and wildlife. Although concern was mounting over these disturbing threats to the environment, no major steps had yet been taken to arrest them.
Extreme points szerkesztés
Hungary's westernmost settlement is Felsőszölnök in Vas county, the easternmost is Garbolc in Szabolcs-Szatmár-Bereg county, the northernmost is Hollóháza in Borsod-Abaúj-Zemplén county and the southernmost is Kásád in Baranya county.
The country's highest point is Mount Kékes (1014 m) while the lowest is River Tisza near Szeged (78 m).
Agriculture szerkesztés
Hungary, with its plains and hilly regions, is highly suitable for agriculture.
Arable land szerkesztés
Doubtless, one of Hungary's most important natural resources is arable land. It covers about 49.58% of the country, which is outstanding in the world (see the related map). The mass majority of the fertile soil has a good quality.
The most important agricultural zones are the Little Hungarian Plain (it has the highest quality fertile soil in average), Transdanubia, and the Great Hungarian Plain. The last covers more than half of the county (52,000 km² in number), whereas soil quality varies extremely; the territory even contains a small, grassy semi-desert, the so-called puszta (steppe in English). Puszta is exploited by sheep and cattle raising.
The most important Hungarian agricultural products include corn, wheat, barley, oat, sunflower, poppy, potato, millet, sugar-beet, flax, and many other plants. There are also some newly naturalized plants, too, for example, amaranth. Poppy consumption is part of the traditional Hungarian cuisine.
The country is well-known for producing high quality green pepper, called paprika. The are numerous fruits reared, including many subspecies of apple, pear, peach, apricot, water melon , cantaloupe, etc.
Hungary does not grow any GMO products, thus these products are mainly imported from the United States. They cannot, however, be distributed without a mark on the wrapping.
Viticulture szerkesztés
Wine production has a long history in Hungary. There are two languages in Europe in which the word for "wine" does not derive from the Latin, being Greek – and Hungarian. The Hungarian word is bor.
Viticulture has been recorded in the territory of today's Hungary already in the Roman times, who were responsible for the introduction of the cultivation of wines. The arriving Hungarians took over the practice and maintained it ever since.
Today, there are numerous wine regions in Hungary, producing quality and inexpensive wines as well, comparable to Western European ones. The majority of the country's wine regions are located in the mountains or in the hills, such as Transdanubian Medium Mountains, Northern Medium Mountains, Villány Mountains, and so on. Important ones include the regions of Eger, Hajós, Somló, Sopron, Villány, Szekszárd, and Tokaj-Hegyalja.
Forestry szerkesztés
19% of the country is covered by forests. These are mainly mountainous areas, such as the Northern and the Transdanubian Medium Mountains, and the Alpokalja. The composition of forests is various, with trees like fir, beech, oak, willow, acacia, plane, etc.
Statistics and notes szerkesztés
| Geography of Hungary | |
| Geographic coordinates: | é. sz. 47° 00′, k. h. 20° 00′ |
| Map references: | Europe |
| Area: | |
| total: | 93,030 km² |
| land: | 92,340 km² |
| water: | 690 km² |
| Land boundaries, total: | 2,009 km |
| border countries: | Austria (366 km), Croatia (329 km), Romania (443 km), Serbia (151 km), Slovakia (515 km), Slovenia (102 km), Ukraine (103 km) |
| Coastline: | 0 km (landlocked) |
| Maritime claims: | none (landlocked) |
| Climate: | temperate; cold, cloudy, humid winters; warm summers |
| Terrain: | mostly flat to rolling plains; hills and low mountains on the Slovakian border |
| Elevation extremes: | |
| lowest point: | Tisza River 78 m |
| highest point: | Kékes 1,014 m |
| Natural resources: | bauxite, coal, natural gas, fertile soils, arable land |
| Land use: | |
| arable land: | 51% |
| permanent crops: | 3.6% |
| permanent pastures: | 12.4% |
| forests and woodland: | 19% |
| other: | 14% (1999) |
| Irrigated land: | 2,060 km² (1993 est.) |
| Environment - current issues: | the approximation of Hungary's standards in waste management, energy efficiency, and air, soil, and water pollution with environmental requirements for EU accession will require large investments |
| Environment - international agreements: | |
| party to: | Air Pollution, Air Pollution-Nitrogen Oxides, Air Pollution-Sulphur 85, Air Pollution-Volatile Organic Compounds, Antarctic Treaty, Biodiversity, Climate Change, Desertification, Endangered Species, Environmental Modification, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Marine Dumping, Nuclear Test Ban, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Wetlands |
| signed, but not ratified: | Air Pollution-Persistent Organic Pollutants, Air Pollution-Sulphur 94, Antarctic-Environmental Protocol |
| Geography - note: | landlocked; strategic location astride main land routes between Western Europe and Balkan Peninsula as well as between Ukraine and Mediterranean basin |
Pictures szerkesztés
-
A famous tourist destination: the Danube Bend -
The mountainous part of the county: in the Northern Hills, more precisely in Mátra -
Old wells in the Great Alföld -
Typical countryside in Transdanubia -
Balaton, the greatest lake of Hungary is sometimes referred as the "Hungarian sea". -
Mecsek, Southern Hungary -
The waterfall of Lillafüred -
Viticulture near Villány
See also szerkesztés
- (angolul)
Az igazi s hamisítatlan Clay szerkesztés
Clay egy város Onondaga megyében, New York államban, az Amerikai Egyesült Államok területén. A 2000-es népszámlálás adatai alapján 58 805 lakosa volt. Nevét Henry Clay, egy amerikai államférfi után kapta.
Története szerkesztés
Clay szerepelt a Közép-new yorki hadi traktában. Első lakosai 1791-ben telepedtek le a mai város helyén. A várost hivatalosan 1827-ben alapították meg: ekkor vált külön Cicerotól.
Földrajza szerkesztés
Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala adatai alapján a város területéből 126,4 km² (48,8 négyzetmérföld) szárazföld, valamint 2 km² (0,8 négyzetmérföld), azaz a teljes terület 1,6%-a víz.
A város északi határát Oswego megye határa, az Oneida-folyó képezi. Nyugatról a Seneca-folyó határolja. A feújított Erie-csatorna a városhatár mentén folyik.
Legfontosabb közlekedési útvonalai a NY-31 és NY-481 országutak.
Népessége szerkesztés
A 2000-es népszámlálás adatai szerint 58 805 fő lakta, ez 22 294 háztartást avagy 15 940 családot jelent. Népsűrűsége 472,9 fő/km². 92,13%-ban fehérek, 3,5%-ban feketék, 0,47%-ban pedig amerikai őslakók népesítik be.
Egy-egy háztartás átlagos éves jövedelme 50 412 $, vagyis családonként 57 493 $. A családok 4,1%-a, a népesség 5,7%-a él a szegénységi vonal alatt.
Clay közösségei szerkesztés
|
|
Külső hivatkozások szerkesztés
Levedi szerkesztés
Levedi (IX. század) magyar törzsfő, az első név szerint is ismert magyar történelmi személyiség.
Neve és címe szerkesztés
Levedi címét Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) „vajda”-ként jelölte meg[1]. Ez a szó mind a bizánci görögben (voevodos), mind a magyarban szláv gyökerekkel rendelkezik, eredeti jelentése „hadvezér”. Mivel a hadi egység ekkoriban a magyarságnál egyben törzsi egység is volt, feltehető, hogy Levedi az egyik törzs fejeként működött. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a császár szerint „az utána való többit is vajdának hívták”. Összegezve lázható, hogy Levedi egyike volt a magyar törzsfőknek, de a hierachia szempontjából közöttük a kiemelkedő első helyen állt.
Nevének eredetét illetően számos álláspont született már meg. Legkorábban a magyar létige (lesz) v-s tövének -d kicsinyítőképzős és tővégi magánhangzós alakjával számoltak; a -d kicsínyítőképzővel a későbbi nyelvemlékekben lehet is találkozni. Eszerint neve „levőcske” jelentésű. Később, mivel erre a megfejtésre semmiféle analógiát nem lehet találni, más megoldást javasoltak. Csupán nyelvészeti szempontból akár a török, német vagy szláv eredet is szóba jöhetne, de ezeket a történelmi tényezők cáfolják: a német bizonyosan, a szláv eredet pedig nagy valószínűséggel elvethető. Helyette sokkal indokoltabb a finnugor eredetű magyar lő igéből az első változat szerint származtatni az elnevezést, de megnyugtató választ sehogy sem lehet adni a kérdésre. A névvel később is lehet találkozni a történelem folyamán: Lewedi néven egy 1138-as magyarországi irat említ meg egy szolgát.
Élete szerkesztés
Levedi Levédia, a magyarság vándorlásának egyik állomása névadója. A magyarok e területre költözése Konstantin műve alapján 950-hez képest „régen” volt. Különböző forrásokra alapozva feltehető, hogy a hódítás 830 körül történt. A mintegy négy emberöltőt kitevő időszak akkoriban hosszú periódusnak számított, és a beköltözés pontos dátumát nem őrizte meg az emberi emlékezet. A terület ilyen elnevezését valószínűleg soha sem használták a gyakorlatban, az a császár alkotása, a végén ugyanis az -(i)a orszgnévképző fedezhető fel. Levedinek a magyarok bizonyára Levedi közvetlen szálláshelyét hívták[2]; a bizánciak pedig Levedihez és Levedibe utazhattak diplomáciai ügyekben. Ezt a császár tévedésből kivetítette az egész magyar szállásterületre.
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ A császár De Administrando Imperio című művében.
- ↑ Arra, hogy a magyarok személynévvel csupán egy szűk és körülhatárolt területet jelöltek, több mai magyarországi település neve utal.
Magyar rovásírás#Számítástechnikai vonatkozásai szerkesztés
A rovásírás jelenleg nem része egyetlen karakterkészletnek, így a Unicode-nak sem, noha 1998 óta létezik egy előterjesztés, amely szerint helyet fog kapni az utóbbiban. Számítógépes alkalmazása mégsem teljesen megoldatlan: a megfelelő betűtípusok beszerzésével lehetséges a rovásírás használata különböző dokumentumokban. Ezek tulajdonképpen a latin ábécé karaktereinek helyén jelenítik meg jeleit. Napjainkban legelterjedtebben a Rovás Szabvány betűtípust alkalmazzák.
- Unicode előterjesztés: http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n1758.pdf
- Betűtípusok: http://www.geocities.com/rovasiras/betuk/
| A rovásírás főbb emlékei | |||
| Homokmégy-halom (10. sz.) • Székelyderzsi rovásfelirat • (15. sz. v. korábban) • Marsigli-féle botnaptár (15. sz.) • Nikolsburgi ábécé (1483) • Csíkszentmártoni rovásfelirat (1501) • Konstantinápolyi felirat (1515/1553) • Bögözi rovásfelirat (kb. 1530) • Telegdi: Rudimenta... (1598) • Énlakai rovásfelirat (1668) | |||