Wikipédia

Szerkesztő:Samat/Memo

< Szerkesztő:Samat
 Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd!

Ezen a lapon gyűjtöm azokat a válaszokat, amiket nem a vitalapomra kaptam, és fellelésük a későbbiekben így egyszerűbb, mint az archívumok bogarászásán keresztül.

Széchenyi lánchíd [Adam78 vitalapjáról]

Problémám van a Széchenyi lánchíd szócikkel. Véleményem szerint ebben a "Lánchíd" szót nagy kezdőbetűvel kell kezdeni, azaz helyesen "Széchenyi Lánchíd". Bár találtam olyan térképet és más forrásokat, ahol "Széchenyi-Lánchíd"-nak jelölik. Mi a szakvéleményed erről? Köszönettel: Samat 2007. szeptember 14., 00:05 (CEST)

Köszönöm a gyors választ, de nem teljesen értek vele egyet. A Lánchíd adott esetben nem egy hídtípust (közterületet), hanem egy konkrét létesítményt jelent, önmagában is ugyanazzal az értelemmel, azaz tulajdonnév. Az AkH. szótár részében a híd szónál külön ki is van emelve, mint kivétel. A Széchenyi előtag ezt csak kiegészíti (talán birtokos viszonnyal). Ezek alapján a két külön írt szót nagybetűkkel kell kezdeni, a 180. és 186-192. pontokhoz hasonlóan. Szerintem. Ezután is fenntartod az kisbetűs változatot? Samat 2007. szeptember 14., 00:35 (CEST)

(Közben kinyomoztam, hogy Magyarország Földrajzinév-tárát a FÖMI tartja nyilván. Ez lenne a hivatalos, de nem nyilvános az adatbázis...)

Köszönöm a türelmedet és elfogadom az érveidet. Javítok. Samat 2007. szeptember 14., 01:05 (CEST)

Hidak elnevezése [Helyesírási kocsmafalról]

A következő kérdéssel régóta vívódom, többször át- és visszajavítom a saját írásaimat miatta. Most már megkérdezem:

A külföldi hidak neveit hogyan kell magyar szövegben leírni? Mert lehetne, hogy mindig az eredeti nyelven, de szeretjük lefordítani legalább a híd szót. Viszont általában nem fordítom az olasz, francia, spanyol, portugál pont, ponte, puente, ponti szavakat. (Néhány példa található a készülő híd cikkemben: Hidak.)

Olyan is van, mikor az egészet lefordítottam, pl. Ponte Angelo-t Angyal hídnak, mert rosszul nézett ki Angelo hídnak. De akkor mindent le kéne fordítani, ami értelmes, pl. a Golden Gate Bridge-t is Arany Kapu hídnak! Erről viszont kevesen tudnák, hogy mi.

Olyankor, amikor pl. arab nyelvből van a híd neve, én csak angolul értem (olvasok róla). Pl. van egy King Bridge nevű híd. Nem hagyom meg így, mert magyar vagyok, meg mert amúgy is arabul kéne, ha idegen nyelven írnám. Lehetne, hogy lefordítom a Bridge szót és King hídnak hívom. De itt is kérdés marad, hogy miért pont angolul van az első szó, amikor nem angol nyelvterületen lévő hídról van szó. Tehát lefordítom Király hídnak (valójában a Király hídja lenne a leghelyesebb talán). De így nem vagyok következetes.

A magyar helyesírás és a wiki irányelvei alapján hogyan kellene általában leírni őket? Köszönettel: Samat 2007. október 1., 17:24 (CEST)

Általános szabály, hogy úgy kell hívni az adott hidat (tárgyat, embert, fogalmat stb.), ahogy az a magyar nyelvben leginkább elterjedt. Pl. a Golden Gate hidat nem kell lefordítani, de oda kell írni azt, hogy híd, mert mindenki így ismeri, viszont a Pont Neuf vagy a Pont du Gard után nyilván nem kell oda írni, míg a velencei Sóhajok hídját vagy a prágai Károly hidat meg teljesen magyarul. Nem ismert hidaknál szerintem a hagyd „külföldiül”, bár ebben kicsit bizonytalan vagyok. Ennek persze tökéletesen ellentmond a en:145th Street Bridge, amit én 145. utcai hídnak hívnék. :-) A King Bridge-nél vagy írd le a latin betűs átiratot (mint az Akasi Kaikjónál) vagy használd a máskor is alkalmazható vészkijáratot: zárójelben írd mögé a másik változatot. Tehát: Király híd (ide meg arabul, ill. az arab név latin betűs átírását). Ha nem tudod arabul, akkor szerintem ne írj oda semmit. A zárójel jó lehet máskor is: Ponte Angelo (Angyal híd). Mindez csak egy vélemény, mondjanak a többiek is valamit.
Ja, a legfontosabbat meg nem mondtam: ha az OH-ban benne van, akkor úgy. (a Pont du Gard benne van, így). ui2.: a japán neveknél figyelj a magyaros átírásra, tehát Akasi Kaikjó híd. --Totya (vitæ) 2007. október 1., 22:01 (CEST)
Köszönöm segítő válaszodat. Álláspontoddal teljesen egyetértek az Akashi Kaikyo (esetleg Akashi-Kaikyō) híd névalakjával kapcsolatos megjegyzéseden kívül. Csak azt furcsállom, hogy a Bridge szót minden esetben lefordítjuk hídnak, míg az azonos jelentésű/szerepű Pont-szerűeket általában meghagyjuk eredeti alakjukban. Mintha az egyik nyelvet jobban szeretnénk, mint a másikat. Samat 2007. október 2., 00:58 (CEST)
Nem feltétlenül kell lefordítani a bridge-t sem, ha az úgy terjed el a magyarban, pl. Tower Bridge. A japánban pedig egészen biztos vagyok :-) Ld. WP:ÁTÍR, WP:HELYES és WP:JAPÁN --Totya (vitæ) 2007. október 2., 01:06 (CEST)
Elolvastam a japán átirásra vonatkozó irányelveket, azokra az érveimre leírt cáfolatokat is, amiket erre írtam volna. Ennek ellenére, ha el is fogadom őket, mint szabályokat, egyet nem tudok velük érteni.
Az Akashi Kaikyo írásmód (ezek szerint helytelenül) teljesen meghonosodott nemcsak a nemzetközi, hanem a MAGYAR szakirodalomban is, míg az Akasi Kaikjo ismeretlen. Mint ahogy a magyar wikipedia is a Tokió elnevezést használja a Tokjo helyett (amiről még átirányítás sincs). Samat 2007. október 2., 11:54 (CEST)
Hogy magyarosítani kellene, az szerintem nem kérdés. A szakirodalmon kívül Magyarországon keveset lehetett találkozni a híddal, és mint nem latin betűs nyelvből származó (más alakban lényegében nem meghonosodott) név, helyesírásilag magyarosítandó. Egyébként a japánban nem igazán van kis- és nagybetű, meg egybe- és különírás se, ezért szerintem ilyen tekintetben is a magyar helyesírás volna érvényesítendő (az angollal szemben). Az Akasi-kaikjó magyarul elvileg Akasi-csatorna. Esetleg Akasi-csatorna hídja? :) Vagy az eredeti név jelentését feledve Akasi-kaikjó híd? – chery 信 2007. október 2., 12:16 (CEST)
Mi lenne, ha egy huszárvágással Akashi (Akasi???)-hídnak hívnánk a Duna-híd/Tisza-híd analógiára. Csak akkor, ha ez egyértelműen azonosítja. (Nem tudom, van-e még másik híd is azon a csatornán, de szerintem nincs. A közelben biztos nincs.) Samat 2007. október 2., 13:46 (CEST)
Az arab hidakhoz adalék: Két konkrét híd Bagdadbó: A Dzsumhuríja- (vagy Dzsamhuríja-) híd (= Köztársaság-híd) és az Arbatásh Tammúz-híd (= Július 14-e híd). Az arab szavak fonetikus átírási problémáján túl is: mi lenne ezeknek a neveknek a preferált írásmódja? Akela 2007. október 2., 13:19 (CEST)
A felsorolt bagdadi hidakban a "híd" szó elé szerintem nem kell kötőjel. Samat 2007. október 2., 13:46 (CEST)
A perzsa hidakhoz adalék (két konkrét híd Iránból): az "Alahverdi Khan híd" vagy "Allah-Verdi Khan híd" vagy "Si-o-se Pol híd" vagy "33 Pol híd" és a "Khaju híd" vagy "Khwaju híd" elfogadott írásmódjával kapcsolatosan is érdeklődöm. Samat 2007. október 2., 13:46 (CEST)

Hidak elnevezése 2 [Helyesírási kocsmafalról és Tgr vitalapjáról]

Mivel nem szeretném megszakítani az előző téma egyre izgalmasabb kibontakozását, a további kérdéseimet új cím alatt írom le.

Az előző téma alapján egy szó magyar leírását leginkább az dönti el, milyen alakban terjedt el a magyar nyelvben. De ki dönti el, milyen alakban terjedt el? Lehet A így hallott róla, B meg úgy. (Sajnos nincsen OH-m, hogy megnézzem, melyik szerepel benne, melyik nem.)

Aki úgy érzi, tudja a megoldást, kérem írja le a Landscape Arch, a Landscape ív vagy a Tájképív, illetve a Rainbow Bridge, a Rainbow híd vagy a Szivárvány híd alakok közül a helyeseket. Köszönöm: Samat 2007. október 2., 12:36 (CEST)

Képek licence [Kezdők kocsmafaláról]

A következő kérdésem lenne a Nagybecsűhöz:

Ha egy képet másik wikiből hozok, akkor meg kell tartani az eredeti licencét (valami ilyesmi a GNU-ban, meg a CC-SA-ban is van).

  • Tehát, ha ő úgy kezdte a licenct, hogy "Én, a mű szerzője...", akkor nekem is ilyen licencszel kell feltennem?
  • Ha én azon szerkesztek (erre a licenc engedélyt ad), akkor az már az "én művem"?
  • Ha én olyan feltétellel adok közre egy képet, hogy a szerző neve jelenjék meg (pl. cc-by), akkor ha valaki módosítja és ő is ezt a feltételt szabja, és így tovább, akkor a végén a kép mellé egy listát kellene csatolni??

Vagy hogy vannak ezek a dolgok?

+kérdés: A CommonSense eszköz elvileg a képek kategorizálásának megkönnyítésére van. De vagy nem működik, vagy nem tudom használni. Tapasztalat?

Köszönöm: Samat 2007. október 10., 21:26 (CEST)

Nyilván ha nem te vagy a mű szerzője, akkor nem azt a licencet kell használni, ami szerint te vagy. De a huwikibe a GFDL, CC, közkincs és egyéb szabad licenceket egyébként is értelmetlen áthozni, a commonsban meg elég szépen meg van ez oldva (vannak gfdl-user-en és hasonló licencek, és az automata átmásoló kütyü talán még ki is választja neked).
Ha valamit jelentősen megváltoztatsz, az a te műved, de fel kell tüntetni, hogy miből indultál ki, és kompatibilis licencet használni. A korábbi szerzők megjelölését elvileg a licenc szabályozza (GFDL-nél pl. az utolsó ötöt kell, CC-BY-nál talán csak a legutolsót), a gyakrolatban szvsz elég, ha belinkeled a közvetlen elődöt, és azon keresztül végiglépegethet, akit érdekel. --Tgrvita•IRC•WP•PR 2007. október 12., 13:14 (CEST)
  • Mi számít jelentős megváltoztatásnak? Mert pl. ha kivágok az eredeti képből, az nem egy nagy változtatás, de a kompozíció változása miatt lehet, hogy lényegesen változik a kép mondanivalója. Kép élesítése nem egy nagy változtatás, de a színkorrekcióval lehet, hogy egész más képet kapok? Azaz (jogi és illendőségi szempontból) mikortól írhatom, hogy "Én, a mű szerzője..." Van erre valami?
  • Ha azonos (kompatibilis) licenccel kell nekem is megjelentetnem, akkor hiába szerkesztem teljesen át (->én művem), soha nem lehet GFDL licencből CC, vagy fordítva?
  • Ha jól értem, akkor hosszútávon a huwikiben nem lesz médiaállomány. Ugyanis a cél itt is az, hogy csak szabad tartalom legyen + ha a továbbiakakt nem ide töltjük, hanem a Commonsba, ami itt van, azt pedig előbb-utóbb átmozgatjuk, akkor ez lesz az eredmény.
  • CommonSense működése/nem működése? Samat 2007. október 12., 13:43 (CEST)

A magyar szerzői jog szerint az számít, hogy a változtatásodnak van-e egyéni jellege (az amerikai valamivel megengedőbb, de gondolom itt a magyar az érdekes). Az illendőséget neked kell tudnod :-)

Egyéni jelleg? Hmmm. Ez egy olyan fogalom, amin a jogászaimmal majd évekig pereskedhetek... Samat 2007. október 12., 14:57 (CEST)

A GFDL és a CC-*-SA zárt licenc, minden származtatott műnek azonos licenc alatt kell maradnia. A CC-BY-t elvben átteheted más licenc alá, csak meg kell jelöln ia szerzőt; a gyakorlatban úgy tudom, GFDL alá nem teheted valamilyen technikai apróság miatt. Majd utánanézek, hogy is van ez pontosan. (Persze ha valamiért fontos, az eredeti szerzőtől biztosan kapsz rá engedélyt.)

A huwikiben hosszú távon szvsz azokat a képeket érdemes tárolni, amik nem szabad képek, tehát nem mehetnek a Commonsba, de nem kerülhető meg a használatuk. Pl. logók, festmények, történelmi jelentőségű fényképek...

A CommonSense-re könnyebb lenne válaszolni, ha konkrét példát mondanál, hogy mi nem működött. --Tgrvita•IRC•WP•PR 2007. október 12., 14:21 (CEST)

Hetek óta kb. 10x próbáltam használni, és mindig nem talál meg fatal error válaszokat kaptam. Most, mikor szemléltetném, működik... Kérdés törölve.
Köszönöm a válaszokat. Samat 2007. október 12., 14:57 (CEST)

Elnézést a zargatásért, de a kocsmafalon lezártam a kérdést, aztán eszembe jutott valami:

Ha egy kép {{kettős licenc}}(?) alatt volt, én nem rakhatom fel {{kettős licenc}} alatt, mert abban a sablonban benne van az "Én, e mű szerzője...", ez pedig nem igaz. Igazam van? (Megoldásnak eddig az alkalmaztam, hogy a kettős licencet kicseréltem a GFDL és a cc-by-sa párosára.)

A commonsban ez angolul úgy hangzik, hogy Én a szerzői jogok birtokosa... ("I, the copyright holder of this work"). Ez még igaz is lehet, hiszen a CC meg a GFDL licenc átad nekem valamiféle szerzői??? jogokat. De azt állíthatom-e, hogy ÉN vagyok a szerzői jogok birtokosa? Pl. ha publik domain a licenc, akkor mindenki teljesen egyenlően rendelkezik a szerzőséghez kapcsolódó jogokkal, nem pedig ÉN.

Erre még kérlek válaszoljál. Köszönöm: Samat 2007. október 12., 15:43 (CEST)

A CC és a GFDL felhasználási engedélyt ad, szerzői jogot nem. Azt a magyar jog szerint pl. nem is lehet átruházni. Szigorúan véve PD (szerzői jogokról való lemondás) sem létezik a magyar jogban. --Tgrvita•IRC•WP•PR 2007. október 12., 15:46 (CEST)

Ez azt jelenti, hogy az első mondatom helyes következtetést von le? Vagyis kettős licenc-t nem szabad kettős licencként feltenni? Samat 2007. október 12., 15:50 (CEST)

Igen, de nem egészen értem, miért akarsz egy kettős licencű huwikis képet újra feltölteni a huwikire. A Commonson van errecélsablon, nem? Ha nincs, akkor tényleg külön CC meg GFDL kell. --Tgrvita•IRC•WP•PR 2007. október 12., 16:03 (CEST)

kieg: a kettős licencnél a commonsban ott van, hogy választhatok, melyik licenc alatt használom fel. A magyarban ez a mondat hiányzik. Mivel azonban ez a két licenc zárt (nem összeférhető), a kettőt egyszerre sem adhatom meg, csak az egyiket vagy másikat...

Jogos, javítottam. --Tgrvita•IRC•WP•PR 2007. október 12., 16:03 (CEST)

Nem hu-ról hu-ra, hanem mondjuk hu-ról,en-ről vagy de-ről commonsra. Eddig csináltam olyat, hogy de-ről, vagy en-ről hu-ra, de ezek szerint ez nem kívánatos.
A Commonsban, amikor azt választod, hogy másik wikiből hozol képet, azt a licenct adja meg neki, ami az eredetinek van, tehát kettős licencnél kettős licencet. Ezt ezek szerint kézzel kell kijavítani.
Az ellentmondás nekem ott van a dologban, hogy ha a licenc feltétele, hogy ugyanolyan licenccel kell a továbbiakban felhasználni, akkor a kettős licenct nem cserélhetném ki másra. Viszont mivel -értelmezésem szerint- ez egy olyan licenc, ahol VÁLASZTHATOK a licencek közül, úgy tekinthetem, hogy az egyik licenc rajta van, a másik nem.
Ebből viszont az is következik, hogy az a gyakorlat, amit eddig csináltam (tehát hogy rátettem a kettős licenc helyett a "GFDL"+"cc-by-sa"-t), az hibás, mert nekem választanom KELL a licencek közül.

Mit gondolsz erről? Samat 2007. október 12., 17:04 (CEST)

Akkor kell választanod, ha megváltoztatod a képet, sima felhasználásnál szerintem nem. De még ha választanod kéne is, azt semmi sem tilja, hogy feltüntesd a lapján, hogy kétféle licenc alapján használható fel, függetlenül attól, hogy te az egyik alapján használtad...

A saját-nem saját dolgot a Commonsban lenne érdemes felvetned szvsz, hogy csináljanak nemsaját kettőslicenc-sablont. --Tgrvita•IRC•WP•PR 2007. október 12., 17:25 (CEST)

Egybe vagy kötőjellel [saját, Adam78 és Bennó vitalapjáról]

Szia Ádám!

Egy számodra első pillantásra eldönthető egyszerű kérdésem van. Adott a "gyorsforgalmi út", mint fogalom. Ha ehhez hozzáfűzöm a hálózat tagot, akkor egybe kell írni, vagy kötőjellel (gyorsforgalmi úthálózat vagy gyorsforgalmi út-hálózat)? Ezután már nyilvánvaló lesz, hogy Magyarország gyorsforgalmi úthálózata vagy Magyarország gyorsforgalmi út-hálózata-e a helyes alak. [...] Köszönettel: Samat 2007. október 13., 20:33 (CEST)

  • Ha a gyorsforgalmi utaknak mint olyanoknak a hálózatáról beszélünk, akkor ugye úgy kapcsolódik össze a három szó, hogy [[gyorsforgalmi út] hálózat], és ezt a helyesírás mozgószabálya alapján úgy jelöljük, hogy gyorsforgalmiút-hálózat.
  • Ha viszont egy olyan úthálózatról beszélünk, ami maga gyorsforgalmi jellegű (ha van ennek értelme, hogy a hálózat legyen gyorsforgalmi), tehát [gyorsforgalmi [út hálózat]], akkor azt úgy írjuk le, hogy gyorsforgalmi úthálózat. Ha jól sejtem, nem erre gondolsz.
  • A gyorsforgalmi út-hálózat írásmódot nem tartom lehetségesnek.

Zárójelben teszem hozzá, hogy néha nem dönthető el egyértelműen, melyik a jobb, mert mindkettő értelmes, és ilyenkor a helyesírásilag egyszerűbbet választjuk: pl. az önkormányzatiképviselő-választás és az önkormányzati képviselő-választás közül az utóbbit.

A másik két dologhoz is hozzászóltam, amit kértél. Köszi az irántam való bizalmad. :) Ádám ✉ 2007. október 13., 23:37 (CEST)

Régi helyesírási jótanács, hogy ilyenkor érdemes az összetételt felbontani, és a birtokost jelölni: gyorsforgalmi utak hálózata és önkormányzati képviselők választása, az átvágja a gordiuszi csomót, és szebb is. :) – kivBennó 2007. október 16., 23:42 (CEST)

Köszi :)

Az a bajom, hogy még elé kell tenni, hogy Mo. Ezek után a szócikk címe "Magyarország gyorsforgalmiút-hálózata", vagy javaslatod alapján "Magyarországi gyorsforgalmi utak hálózata". Utóbbival az a gond, hogy éppen most beszélgetjük meg a Kategóriajavaslatok oldalon, hogy -amennyiben lehetséges- a birtokos alakot használjuk. Ezt az utóbbi esetben nem nagyon tudom elképzelni. Mindkettővel az a baj, hogy túl hosszú és bonyolult. Ki fog pont erre a kifejezésre rákeresni (ha nem egy másik cikkből linkkel jut el ide)? Samat 2007. október 17., 00:00 (CEST)

Az utóbbival szerintem sose törődj, mármint az odatalálással. Vannak olyan címek, amiket így kapásból aligha keresnek, ezeket a specifikusabb területeket nyilván a nagyobb témákat felölelő és általánosabb című lapokról lehet elérni. Aligha üti be a keresőbe valaki azt, hogy A pozitronemissziós vizsgálatok kockázatelemzése Habeneckker-féle rács alkalmazásával (kitalált cím :-)), viszont ha beüti a keresőbe akár a pozitronemissziót akár Habeneckkert, ki fogja adni neki. Az elnevezésnél a fő szempont az, hogy egy ránézésre lehetőleg fel lehessen fogni a címet, minél rövidebb, tömörebb, magyarosabb és hűségesebb legyen. Ha nem derült volna ki ebből, é a birtokosat támogatnám: Magyarországi gyorsforgalmi utak hálózata, és mindjárt be is lehet linkelni a gyorsforgalmi út lapról. :) – kivBennó 2007. október 17., 00:07 (CEST)
Akkor nincs más hátra, mint megírni őket :))
Súlyos elmaradásaim vannak mindenhol. Csak azzal vígasztalom magam itt a wikin, hogy nem lehet mindent egyedül megcsinálni. Legalábbis sok idő kell hozzá. Az a baj, hogy ezt a kifogást a real life munkámmal kapcsolatban nem szokták díjazni :( Köszi a tanácsot! Samat 2007. október 17., 00:13 (CEST)

Lejárt a szerzői jog vagy sem? [Jogi kocsmafalról]

A BME OMIKK Tudomány- és technikatörténeti archívumában kitűnő forrásanyagokat találtam. Ezek egyike a BME korai történetéről szól. Zelovich Kornél (mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja) írta, 1922-ben adták ki. A szerző 1935-ben meghalt. Tehát több, mint 70 éve. Viszont az archivum nyitólapján a következő figyelmeztetés fogad:

„Figyelmébe ajánljuk, hogy az archívumban található dokumentumok nyilvánosságra hozatalának jogosultja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK). A szerzők, illetve eredeti jogosultak engedélyével közölt valamennyi dokumentum, tanulmány, bibliográfia, illusztráció, kép és egyéb szöveg szerzői joga a szerzők, illetve az előállító intézmények tulajdona.

Kérjük, hogy tartsa be a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásait.

Ön minden további nélkül olvashatja és magáncélra letöltheti, kinyomtathatja az archívumban elhelyezett anyagokat, de azoknak vagy azok bármely részletének elektronikus vagy nyomtatott felhasználása, közlése, többszörözése, terjesztése – a BME OMIKK előzetes írásbeli engedélye nélkül – a fent említett jogszabályba ütközik, és a benne megfogalmazott jogkövetkezményekkel jár.”

Kérdésem, hogy most akkor lejárt a szerzői jog vagy sem? Samat 2007. október 15., 22:50 (CEST)

Ez egy ilyen általános fülszöveg, nyilván nem mond semmit az egyes konkrét művekről. Ha még a szerző életében publikálták, akkor a szerző halála után 70 évvel mindenképp lejár a védelmi idő (de persze megkérdezheted az OMIKK-ot is, ha nagyon biztosra akarsz menni). Egyébként ahhoz, hogy forrásnak használd, még csak közkincsnek se feltétlenül kell lennie. --Tgrvita•IRC•WP•PR 2007. október 15., 22:56 (CEST)

Ez igaz. Én a két dolog közti ellentmondáson akadtam meg. Köszönöm. Samat 2007. október 15., 23:04 (CEST)
Ez is egy példa arra. hogy nem kell mindig készpénznek venni az egyes kiadványok szerzői jogi figyelemztetéseit. Ami 2005-ben még igaz volt, most már nem az.--Linkoman 2007. október 16., 14:02 (CEST)

Ismerkedés [Mathae vitalapjáról]

Ha már ilyen jól összeberátkoztunk Bennó házában, megkeresnélek egy kérdéssel. :))

A kocsmafalra firkált hidak elnevezése és hidak elnevezése 2 kérdéseimmel kapcsolatban hátha tudnál segíteni. Különösen számítok a szakvéleményedre a perzsa hidakkal kapcsolatban (olvastam, hogy jársz perzsa nyelvre). Köszönöm: Samatvita 2007. október 18., 17:15 (CEST)

Megpróbálom valahol megtalálni perzsául leírva. Csak az a baj, hogy angol cikkekben nem írják le perzsául, perzsa szövegekben meg még soha nem próbáltam keresgélni (tekintve, hogy nekem az krikszkraksz). Azért próbálkozom. Köszi. Samat üzenetrögzítő 2007. október 18., 18:03 (CEST)

Két hídról van szó, az érthetőség kedvéért a 33 íves híd és a Khaju híd. Az előbbihez linkek:

  • A második híd en:Khaju Bridge enwikis leírásában ott van a perzsa alak is.
  • Pl. Itt található Khajou alakban.
  • A gúgli Iránra szűkítve a Khajou Bridge kifejezésre, a Khaju bridge kifejezésre, a Khwaju kifejezésre pedig ezt a találatot hozta.

Legalább annyit megtudtam, hogy a híd perzsául (vagy irániul?) pol vagy pul. A többit már rád bízom. Ha tudok segíteni valami szelektálásban, pontosabb forrásmegadásban, folytatom a keresést. Köszi: Samat üzenetrögzítő 2007. október 18., 21:00 (CEST)

Más: láttad a hidas linkeket? Volt már időd megnézni őket? Samat üzenetrögzítő 2007. október 20., 13:40 (CEST)

Nem láttam, de időm sem volt. Most van :). Pol-e Hádzsu, avagy Hádzsu-híd (az átírások alapján elég biztos, hogy a v itt néma), Alláhverdi. A 33-mal bajban vagyok, elég fura dolgok jönnek ki rá... lehet, hogy Harminchármas hídként a legjobb rá hivatkozni ;). Különben amit itt leírok, ne vedd készpénznek. A perzsának csak a tudományás átiratát ismerem, igazából bevett magyaros nincs, amit lefektettek volna valaha, úgyhogy részben arab alapján cselekszem. Ami mondjuk elég fura, mert ami Á, az a-nak hangzik, ami pedig A, az rövid á-nak... De jobbat nem tudok, és végül is így honosodott meg... talán... :S – al-Mathae Vita 2007. október 20., 13:56 (CEST)

Ezek a nyelvi dolgok nekem rejtélyesek: hogy lett a khajou-ból hádzsú (nemkérdés)?! :)) Viszont ha a Hádzsú az a híd neve, akkor nem kell kötőjel.
A 33-ashoz: ahol láttam fordítva ott 33 boltozatú hídnak nevezték. De szerintem egyértelműbb a 33 nyílású vagy 33 (bolt)ívű elnevezés. Persze az, hogy ennek mi köze az eredeti perzsa névhez, fogalmam sincs. :) Samat üzenetrögzítő 2007. október 20., 15:11 (CEST)

Úgy, hogy kh egyáltalán nem egyenlő K+H-val, hanem egyetlen h-hoz viszonylag közel álló hang (mint amikor fel akarsz harákolni valamit); a hülye nyugatiak nem tudják írni az a és á közti különbséget; j = dzs, és ou = elvileg hosszú ú, de azt a perzsák rövidnek ejtik. Így Hádzsu. :) De a nyugati átírások rendszerint borzalmasak, ilyenkor áldhatjuk a sokszínű magyar nyelvet. – al-Mathae Vita 2007. október 20., 15:54 (CEST)

Értettem én, hogy hogy lett belőle, csak vicces volt látni az átváltozást. De ha már megmagyaráztad, akkor köszönöm szépen. :)
Gondoltam én, csak nekem jól esik tanárként tetszelegni, másrészt jó, hogy összefoglalom magamnak. A biztonság kedvéért. ;) – al-Mathae Vita 2007. október 20., 16:04 (CEST)

Műhely, helyesírás [Bennó vitalapjáról]

A mostani nevek többsége a négy legfőbb Helyesírási Hadúr (avagy a Wikiapokalipszis Négy Lovasa) ellenőrzésével született (e négy lovas, kinek nevét szájamra venni tiltja a borzalom: Adam78, Chery, KovacsUr és csekélységem). A legfontosabb szóba jöhető alapelveket az "egybeírás-különírás" néven közrettegett helyesírási mágia törvényei határozzák meg:
  1. A műhely egybeírandó minden köznévvel: vasútműhely, ókorműhely, fizikaműhely, labdarúgásműhely
  2. Ezen belül ha az összetétel tagjainak száma 3-nál, szótagjainak száma 6-nál több, beindul a a szótagszámlálás szabálya: világörökség-műhely
  3. Nem írjük össze a műhelyt a tulajdonnevekkel: Magyarország-műhely, Wikipédia-műhely
A műhelyek kisbetűsek, lévén a Wikipédia szerkesztőségének alrészlegei (belosztály, gondnokság és egyebek mintájára), bár volt olyan álláspont, ami szerint nagybetűznünk kéne őket. Az első betűjük nagybetűsítése csakis a Wikipédia megrögzött címnagybetűsítésének köszönhető, valójában ezek a tulajdonnévvel kezdődők kivételével kisbetűsek: magyar történelmi műhely. Ha ezek után még maradt kérdésed, add elő, lehetőleg példával, hogy melyik nem tiszta. Sajna van még olyan, ami benne van a nagy listában, de mert inaktív volt a NAGY ÁTNEVEZÉS hadművelete idején, nem kapott új nevet. Üdv! :-) • Bennóvendégszerető hajlékom 2007. november 1., 12:58 (CET)

Köszönöm, köszönöm! A fő szabályokat megértettem. Hogy a túl sok infó miatt el ne felejtsek mindent, egyelőre elég is ennyi. Tehát ha véletlenül eszembe jutna létrehozni egy mérnökműhelyt, akkor egybeírnám, ha meg építőmérnök-műhelyt, akkor kötőjellel.

Háttérszín [Műszaki kocsmafalról]

Légyszi áruljátok el, mi a kódja a lapok háttérszínének (ami olyan halvány zöldes vagy mi)! Köszi. Samat üzenetrögzítő 2007. november 3., 14:58 (CET)

Erre gondolsz, ami itt a kocsmafalon is használt? Mert ez #F8FCFF. A szócikk névtér fehér. – Opa  kocsma 2007. november 3., 15:01 (CET)
Ez-ez! Köszi! Samat üzenetrögzítő 2007. november 3., 15:30 (CET)

ABC sorrend [Helyesírási kocsmafalról]

Légyszi áruljátok el, hogy az AkH. szerint az ABC sorrendben megkülönböztetjük-e az ékezetes betűket, vagy sem: óbor, Orsi; vagy fordítva

És azt is, hogy a jelek, számok az ABC elejére kerülnek-e? Köszi: Samat üzenetrögzítő 2007. november 3., 19:36 (CET)

  1. A hosszú/rövid ékezetek csak akkor számítanak a betűrendbesorolásnál, ha összesen ennyi a különbség két besorolandó elem között. Viszont o/ö és u/ü között különbséget kell tenni (a és á, e és é, ö és ő, ü és ű, i és í között nem).
  2. A sorrend a következő: jelek, számok, betűk. • Bennóvendégszerető hajlékom 2007. november 3., 19:40 (CET)
Ismét csak megköszönni tudom. Ha jól értem, a fenti sorrend: óbor, Orsi. Samat üzenetrögzítő 2007. november 3., 20:10 (CET)

Eljárás jogsértés esetén [Jogi kocsmafalról]

Ha egy lapon jogsértő tartalom (másolás) van, mikor használjuk a copypaste és mikor a jogsértő sablont? Előbbi felhívás, hogy valaki írja át, utóbbi a tartalom teljes törlése melletti laptörlési kérés (plusz listázni is kell). Samat üzenetrögzítő 2007. november 6., 15:43 (CET)

A {{copypaste}} a másolásgyanús szövegeket jelzi (akár át is nevezhetnénk, a félreértéseket elkerülendő). Vagyis aminek a túl profi megfogalmazásán, rövidítésein, régies szóhasználatán stb. látszik, hogy másolták, de nem tudod, honnan. Ha tudod, honnan, akkor {{jogsértő}}(?). – Tgrvita•IRC•WP•PR 2007. november 6., 16:07 (CET)

Köszönöm! Samat üzenetrögzítő 2007. november 6., 17:21 (CET)

Mentorálás [Bennó vitalapjáról]

Vagyon egy {{#if: blabla}} sablon. Van ennek valahol dokumentációja? Ha nincs, akkor pontosan hogyan működik?

Konkrétan tegnap segítettem Hkoalának kijavítani az Emden cikket, de elég gyakorlati alapon addig javítottam, míg jól nem jelent meg. De hogy a kódja most mennyire szép és jó, azt nem tudom. Pl. szerintem teljesen felesleges a sok sor eleji üres komment. Aztán nem is értem, miért kell ez az if-elés: nem lehetne nélküle egyszerűen egy táblázatba tenni a tartalmat? Miért van ott az a sok <noinclude>x</noinclude>? A három kapcsos zárójeles {{{tartomány}}} és társai mire valók és hol van a leírásuk, kategóriájuk, listájuk... És akkor még ott van a {{#ifexist:}}, bár nagyjából ezt ismerem a Tartalomjegyzék oldalról. Köszi. :) Samat üzenetrögzítő 2007. november 29., 14:35 (CET)
Állj! Ez három különböző dolog. :)
  1. Az if, ifexist és ifeq úgynevezett parser functionök, a MediaWiki-szoftver kiterjesztése, lásd a részleteket: m:Help:ParserFunctions. Ezeket főleg sablonokban használjuk, de azért messze nem csak.
  2. A három kapcsos zárójelpár közé illesztett az mindig a paraméter.
  3. Az üres kommentekre a botoknak tud szükségük lenni, és ott lehet elhelyezni a sablon kezelésére vonatkozó speciális tudnivalókat és figyelmeztetéseket (miért szerepel beillesztve?)...
Remélem, ez egyelőre elég. :) • Bennóvendégszerető hajlékom 2007. november 29., 14:44 (CET)
Az 1. és 2. az igen, köszönöm, majd végigolvasom, értelmezem. Egyébként nem, de akkor majd később (pl. ha a linkelt oldalt már tudom kívülről). Samat üzenetrögzítő 2007. november 29., 14:56 (CET)

Kategórialapok [Bennó vitalapjáról]

A nem tudom hány nappal ezelőtti kérdésemhez tartozott, csak azóta nem tettem fel, hogy hol tárolódik a kategórialapok kinézete? Tehát, hogy felül szöveg, alatta Alkategóriák (rendszerüzenet), de ez szakaszcímben van, alatta az alkategóriák, aztán a kategóriába tartozó szócikkkek (rendszerüzenet) szakaszcímben, alatta a szócikekk, majd a kategóriába tartozó médiafájlok (rendszerüzenet) szakaszcímben, alatta a médiafájlok galleryben. (Gondolom a hasonló oldalak is ugyanott vannak, azért vettem csak ezt a példát.) Köszi. Samat üzenetrögzítő 2007. december 8., 13:39 (CET)

De úgy tudod ezeket megnézni, ha a Speciális:Rendszerüzenetek lapon szöveges kereséssel kikeresed, a bal oszlop mutatja a MediaWiki-lap nevét, ami oda felelős. • Bennóvendégszerető hajlékom 2007. december 11., 02:37 (CET) ‎

Azt hiszem félreértettél! Ezeket a rendszerüzeneteket már a múltkor megtaláltam/megmutattad. Engem az érdekel, hogy maga a lap szerkezete (ami magában foglalja ezeket a rendszerüzeneteket) hol van. Mert amikor megnyitsz egy kategórialapot szerkesztésre, az ezeket nem tartalmazza. Samat üzenetrögzítő 2007. december 11., 19:30 (CET)

Ehe! Most már tisztánértem. Hát az nem eccerű. Lapforrásból talán ki tudod bogarászni, amikor egy kategórialap fölött állsz éppen, de erről Tgr tud többet neked mondani. A felület alkotóelemei valahol a szent MediaWiki-szoftver beljesében generálódnak lapokká (php?), a MediaWiki-névtérben tárolt lapok csak a szöveges elemeket segítenek karbantartani. Sajnos még azt se mutatják meg maguktól, hogy melyiket hol használja a szoftver, csak a lapforrásból derül ki. Bővebbet a mi hőn szeretett házi TiGRisünknél tudhatsz meg. :) • Bennóvendégszerető hajlékom 2007. december 14., 17:58 (CET)

Samat hálásan köszöni a választ. Tgr-re pedig egyre mélyülő áhítattal emeli tekintetét (már ha emeli, mert lassan csak lesütött szemmel tekint reája) :) Samat üzenetrögzítő 2007. december 14., 19:33 (CET)

Sixtus vagy Sixtusi [Helyesírási kocsmafalról]

A Sixtus-kápolna szócikkben egy anon betűzte a következő megjegyzéssel: [1]. Mi a helyes? Szvsz az első, de az anon igen kitartó:). Igazából a Capella Sistina fordításából indul ki. Olaszosok előnyben:). – Lily15 üzenet 2008. január 15., 12:34 (CET)

Sztem a Sixtusi kápolna abszolúte hagyományos és meghonosodott elnevezés: Meglehet, hozzánk német közvetítéssel jöhetett (Sixtinische Kapelle), de az (általam ismert) művészettörténeti munkák elsöprő többsége (talán az összes) e néven tárgyalja. Akela vita 2008. január 15., 14:06 (CET)

Sixtus-kápolna (lásd OH. 1268. o.), ad analogiam Ady-vers és Nagyboldogasszony-tempom, Sixtus pápa volt az építtető. Ettől persze a sixtusi (= Sixtus-féle) se lenne rossz, de a sima Sixtus-kápolna alakot preferálják a hasonló névadások szempontjai (legközvetlenebb analógia: Mátyás-templom). • Bennófogadó 2008. január 15., 14:32 (CET)

Ez nem analóg a Millau-i viadukt vs. Millau viadukt kérdéssel (=Millauról elnevezett híd)? Samat üzenetrögzítő 2008. január 20., 01:19 (CET)

De, csak azzal a finomsággal, hogy a viadukt a hidakkal és utakkal együtt utcanévi utótagnak minősül, és ezért külön írandó. :) Szép rencer ez, csak kell hozzájatürelem. • Bennófogadó 2008. január 20., 17:07 (CET)

Én a „-i”-re gondoltam. Ugyanis a cikk eredetileg Millau viadukt volt, és Millau-i viaduktra lett átnevezve. Utóbbi nem nagyon tetszik nekem. Ha azonban az eset analóg, akkor mégis az előbbi elnevezés volt a megfelelő. Samat üzenetrögzítő 2008. január 24., 21:51 (CET)

Véleményem szerint a millau-i viadukt nem tulajdonnév, hanem köznév – még ha egy is van belőle. Épp ezért nem is nagy kezdőbetűvel írandó. Mintha azt mondanád, veszprémi viadukt vagy kőröshegyi viadukt. – al-Mathae Vita 2008. január 24., 22:13 (CET)

Ez egyre érdekesebb. Nem tudom, a Millau viadukt miben különbözne az Erzsébet hídtól, vagy akár a Kőröshegyi völgyhídtól. Valamely nyelvész professzor a kategóriajavaslatok lapról átnézhetne! Samat üzenetrögzítő 2008. január 24., 22:20 (CET)

Az egyik a Millau (helység) melletti vagy fölötti viadukt, Millau-i vagy Millaui, magyar rokona a Kőröshegyi völgyhíd, a Lágymányosi híd, Üllői út. Francia nyelven az ilyen név: Viaduc DE Millau. Ez az úgynevezett "eligazítást szolgáló" név, utcanevek között is így hívják (és így írják). A másik (nálunk sajnos egyre gyakoribb) kategória, az eligazító név helyett az "emlékállító név", ahol a tárgynak nincs semmi köze a névhez, az Erzsébet nevű híd nem Erzsébet hídja, és nem egy Erzsébet-közeli híd, és (általában) nem is Erzsébet által tervezett vagy épített híd. Csak egy Erzsébet elnevezésű híd (vagy utca, stb), ilyen a Mátyás-templom is. Franciára fordítva "Pont Elisabeth", "Église Mathias" lenne, de eredetjelző nélkül, lásd pl. Pont Alexandre III (III. Sándor híd), stb. A magyarban nincsenek ilyen eligazító elöljárószavak, ezért a kettő (látszólag) összemosódik. Szerintem. Akela vita 2008. január 24., 23:20 (CET)

Köszönöm válaszod! Régóta foglalkoztatott, mikor vannak a köztes de/du/da stb. szavak, és mikor nincsenek. Pontosabban, hogy a magyar fordításban ennek hogy kell megjelennie. Most már ezt is tudom :) Samat üzenetrögzítő 2008. január 25., 13:56 (CET)

Thai–Lao Barátság Hídja [Helyesírási kocsmafalról]

Ez helyesen Thai–Lao barátság hídja? Esetleg simán Thai–Lao barátság híd? Samat üzenetrögzítő 2008. január 29., 12:25 (CET)

Ez egy régi meccs már, az az egy biztos, hogy nem kell az a sok nagybetű. A dolog neve, akármi is legyen: Thai–lao barátság hídja, ad analogiam: Mennyei béke tere stb. • Bennófogadó 2008. január 29., 22:35 (CET)

Bennó: tudom, hogy neked mindig igazad van, de nem kellett volna ezt így elsietni. Ha másért nem: az átjavítás örömét meghagyhattad volna nekem :) Én olyan szívesen elbeszélgettem volna erről még, mielőtt bátran átszerkeszted. Egyrészt ez a híd (valójában két híd, mint ahogy megtaláltad őket) Thaiföld és Laosz határán található, a két országot köti össze. Emiatt én nem írnám a Laot kis betűvel, mert az az ország neve röviden (ellenben lehet, hogy itt a kisbetűvelt egybe kellett volna írni). Másrészt jó az, ha a sorszámnév a végére kerül? Ez olyan, mintha IV. Béláról szóló szócikk címe Béla 4. lenne. Vagy nem? Harmadrészt nem jó, ha nem magyarázod el egyszer, mert magyarázhatod legközelebb :) Miért is kisbetű a barátság? (Éreztem én, hogy jobb így, de a paragrafust akarom tudni!) Aztán arra sem látok kimerítő választ, hogy a birtokos esetre van-e támogató vagy ellenző vélemény. Mert a birtokragot (vagy miaszöszez) meghagytad, pedig a Ferenc József hidat sem úgy hívták (Mai feladványunk: hol ez a híd ma? Megfejtéseket a 06-90-...), hogy Ferenc József hídja. Pedig az aztán tényleg az ővéje volt, ugye? Samat üzenetrögzítő 2008. január 30., 01:52 (CET)

Uramisten, mivel érdemeltem én eztet ki, csak tudnám!! Sorban:

  1. A lao melléknév, máj diör szán, nix ország neve, jelenti lao ember, mint jelenti kínai a kis kínait.
  2. Annak, hogy hol található, asz ékvilákon semmi kösze ehhesz. A híd neve olyan, mint ha lenne Osztrák–matyar parátsák hítja.
  3. a kisbetűt valópan etype kell írni ebben asz értelemben, mert nem aszonos jelentése kis betű (ami jelenti kicsiny méretű betű, jelentésváltozás az összetételben KISBETŰ, azaz minuszkula).
  4. A számozás valóban gyenge pontja az akciónak, de az is marad, mert ilyenre egyszerűen nem volt példa eddig, senki se tud hasonló utcanévi típusú névadásról. Az elejére ugyanolyan rossz a szám, max. még az jöhetne szóba: Thai–lao barátság második hídja, lehet hogy ezt kéne.

Mindjárt leírom neked amit hiányolsz háttér mek apróságok mek birtokos, bár erősen reméltem, hogy a Mennyei béke tere elég hatásos utalás lesz, de látom, tévedtem... :( • Bennófogadó 2008. január 30., 11:10 (CET)

Már nagyon várom a következő részt, ahogy Ádám fogalmazott :) Samat üzenetrögzítő 2008. január 30., 11:20 (CET)

Addig is – nem segítve a rejtvény megfejtését – párhuzamba állítom a Szabadság hidat és a Barátság hídját (vagy a Szabadság hídját és a Barátság hidat?), csak hogy ötleteket adjak a válaszod kifejtésében... :D Samat üzenetrögzítő 2008. január 30., 11:24 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) A dologról sommásan az AkH.11 182. rendelkezik, és még csak az utcanévi utótagok práblematikáját se boncsa ki rendesen. Az ember ezér konzultál például az OH. 204–206. oldalával, melyen áll a gyönyörű alfejeszet, melynek címe Az utcanevek. És rögvest homály derül az ilyen bonyi problemákra!!

  1. Idézek: ha az utcanévi előtag alkalmi szószerkezetből lesz a név része, a szószerkezet különírását meg kell tartani, és csak az első elem nagy kezdőbetűs: Régi posta utca. Namostugyebár a thai–lao barátság vitán felül alkalmi szószerkezet, ezen tehát túllendülünk.
    Remélem ők úgy látják, hogy nem csak alkalmi a barátságuk. Samat üzenetrögzítő 2008. január 31., 00:41 (CET)
  2. A birtokos szerkezet komoly problémáját úgy oldhatod fel, ha eszedve vészed, hogy itt nem egyszerűen egy névről van szó, mellyel a híd utótagként vidáman állhatna alanyesetben, hanem szószerkezetről, melyhez birtokos formában kapcsolódik. Lásd példa: Nagy Lajos király útja, Erzsébet királyné útja, és ezért Thai–lao barátság hídja. Ha simán Barátság híd lenne vagy Thai–lao híd, akkor lehetne úgy, ahogy kegyed gondolja. Itt azonban tisztázandó a viszony az elemek között, különben nem világos, hogy egy királyról van szó, aki út is egyben, vagy egy barátságról, ami hidat képez, vagy fordítva. :) Esz már kielégítő? A számozás ügyében lassan hajlanék a másodikra. • Bennófogadó 2008. január 30., 11:27 (CET)
    Pedig egyszerűbb lenne a számozás birtokos szerkezet nélkül, hiszen akkor mehetne a sorszám az elejére: 2. Thai–lao barátság híd. Samat üzenetrögzítő 2008. január 31., 00:41 (CET)

Csak most találtam rá erre, amiből kiderül, miért mondá Bennó, hogy régi ügy. Ebben viszont találtam szintén tőle egy megjegyzést: A Lao azért nagy, mert az első elem ilyenkor is nagybetűs, a nagykötőjeles kapcsolatok esetében pedig mindkét tagra kiterjed a nagybetűsítés. Így változik a helyesírás? Samat üzenetrögzítő 2008. január 31., 01:02 (CET)

Továbbá megakadt a szemem Ádám névelőjavaslatán. Vélemény erről? Samat üzenetrögzítő 2008. január 31., 01:06 (CET)

Az első kérdésben szerintem Bennó nem jól fogalmazott: a Thai nagybetűje nem úgy nagybetű, mint ahogy az intézménynevek csupa nagybetűsek szoktak lenni (még akkor is, ha egyik tagjuk pl. köznév vagy melléknév), hanem csak úgy nagybetű, mint az egész alakulat kezdőbetűje, ezért nem teszi nagybetűssé a lao-t. Másrészt: a névelőt ma már nem tartom szükségesnek, elvégre a Mennyei béke terében sincsen. Végül: összességében talán szakszerűbb lenne a számot számjeggyel írni, pl. utcanevekben, csatornák nevében is számmal szerepel (pl. Tarna-folyási (25.)-főcsatorna, OH. 206., XIII. utca, VII. köz, 32-esek tere, 48-as hősök útja, 144. utca, OH. 205., I. körzet, VII/1. sz. mellékág, 67-es major, Siórét 2. (!), IX-d sz. mellékcsatorna, OH. 204.). Egy híd azért elég jelentős dolog, nincs olyan sok belőle, mint pl. utcából vagy csatornából, és ezt a jelentőséget talán a római szám jobban tudja érzékeltetni (pl. a VII/1. sz. mellékág nevében is a nagyobb felosztást jelöli). Ádám ✉ 2008. január 31., 11:25 (CET)

Az első kérdésben szerintem Bennó nem jól fogalmazott: a Thai nagybetűje nem úgy nagybetű, mint ahogy az intézménynevek: Ádám kedves, hol mondtam én még csak hasonlót is? Az egész alakulat kezdőbetűje a nagybetűs, ez teljesen világos, Samat nem is erre kérdezett rá, de ha erre kérdezett volna is, én nem erre válaszoltam. Azt a hülyeséget biztosan nem, hogy azért nagy, amiért az intézménynevek. • Bennófogadó 2008. január 31., 11:28 (CET)

Ezt írtad ugyebár: "a nagykötőjeles kapcsolatok esetében pedig mindkét tagra kiterjed a nagybetűsítés." Na most az én szűk kis koponyámmal nem jutott eszembe más ide vágó eset, mint az intézménynevek (meg az ennek mintájára alakult országnevek stb.). Hát innen. (Te tudsz más példát egyébként??) Elnézést a félreérthető fogalmazásért, illetve a hibás interpretálásért.

Nem reagáltál viszont a lényegre, hogy átnevezhetjük-e számjegyes névre, és ha igen, mit szólsz a római számhoz. Ádám ✉ 2008. február 5., 00:39 (CET)

Leírom őket egymás mellé, hogy lehessen ízlelgetni: Thai–lao barátság második hídja <–> Thai–lao barátság 2. hídja <–> Thai–lao barátság II. hídja. (Mert ugye nyelvi szakmai szempontból nem dönthető el.) Ádám: a fenti példákban inkább olyanok szerepelnek, amiket túl hosszú lenne kiírni betűvel, lásd Száznegyvennegyedik utca <–> 144. utca. Itt azért nincs erről szó. Szerintem nem tűnik attól szakszerűbbnek, ha számmal írjuk. Tehát marad az ízlés kérdése. Samat üzenetrögzítő 2008. február 5., 01:14 (CET)

Hárdkór hidas fogas kérdések (elkötelezett hidászoknak és helyesíróknak) [Helyesírási kocsmafalról]

Az alábbi listát kéne letisztáznunk a jövőre nézve, kurrens hídnevek, főleg itthoniak, részben idegenek. Most csak ideöntöm, amiket találtam, és ki kéne ötleni az életképes alakokat:

  • Ferdekábeles Nagy Duna-ág híd → ferdekábeles Nagy-Duna-ág-híd (ad analogiam: Tisza-tó-vízszint és társai) OH. 209.
  • Alex Fraser híd (ez így jó szerintem, ad analogiam: Ferenc József híd)
  • Apolló híd/Apollo híd/Apollo → Apollo híd (pozsonyi, szerintem itt nem magyarítjuk az előtagot)
  • Brienenoord híd → Brienenoordi híd (az alatta a folyóban fekvő szigetről, Brienenoord-szigetről van elnevezve, az pedig Arnoud Willem van Brienen van de Groote Lindt báróról. az oord területet, földet jelent, szerintem ezért i-képzősíteni kellene mondjuk a Margit-szigeti híd mintájára, ha volna ilyen..., és nagybetűs, mert ez a neve)
  • Dee híd → Dee-híd (mert a folyó neve a Dee, lásd: Duna-híd)
  • Dunaföldvári híd ez így jó
  • Duna-híd ez így jó
  • dunaújvárosi Duna-híd szintén, ez voltaképpen nem a neve, csak megjelölése
  • Firth of Forth vasúti híd → Firth of Forth-i vasúti híd (a Firth of Forth voltaképpen Forth-torkolat, de ezeket már nem szokás leforđítani, illetve változatos a gyakorlat, hasonlóan a Lough/Loch tónevekhez és öbölnevekhez és egyéb efféle magyarul értelmezhetetlen földrajzi köznevekhez)
  • Kikötői híd (ennek ez a neve, pozsonyi, nem szép, de le szokás fordítani)
  • Új híd (szintén pozsonyi)
  • kőröshegyi völgyhíd/kőröshegyi-völgyhíd/Kőröshegyi völgyhíd → Kőröshegyi völgyhíd (ez szerintem evident, az utótag utcanévi típusú, a neve pedig az előtag, és nagybetűs)
  • M0 autóút híd → ez egy rémálom, de ha már, akkor M0-s közúti híd
  • M0 Északi Duna-híd → M0-s északi Duna-híd
  • M0 híd → M0-s híd
  • M0 körgyűrű északi Duna-hídja → M0-s körgyűrű északi Duna-hídja
  • Millennium híd ez így jó
  • Nagy Duna-ág híd → Nagy-Duna-ág-híd (lásd az elsőt)
  • Pentele Duna-híd/Pentele híd → pentelei Duna-híd
  • Régi híd (ha ez a neve)
  • sárvári Rába-híd így jó
  • Shinhamadera híd
  • Szabadság híd így jó
  • Új Duna-híd → új Duna-híd (ez nem a neve, hanem megjelölése)
  • Új híd (ez a neve)

A listában előfordulásokat gyűjtöttem. Van köztük nagyon egyszerű, de nagyon kacifántos is. Én is előadom a tippjeimet, csak nem rögtön. :) • Bennófogadó 2008. február 8., 12:06 (CET)

Csak arra, ami szerintem hibás a fenti listában:

  • ferdekábeles Nagy Duna-ág-híd (már amennyiben a Nagy Duna-ágat folyónévnek tekintjük)
  • Apollo/Apolló: ez nem hídkérdés
  • Dee-híd
  • dunaújvárosi Duna-híd
  • Firth of Forth vasúti híd, de Firth of Forth-híd, ha a Firth of Forth-ra kiterjesztően értelmezhető a folyókra vonatkozó szabály, lásd még Boszporusz-híd
  • kőröshegyi völgyhíd (szerintem nincs hivatalos neve)
  • M0 északi Duna-híd (ez nem Stephen Colbert híd? ;) )
  • Pentele híd (Erzsébet Duna-híd?)
  • Shinhamadera híd, de Hamadera-híd, hacsak a sin nem csatorna japánul, akkor Shinhamadera-híd
  • új/régi híd

Winston vita 2008. február 8., 12:42 (CET)

Szerintem ezek egy részében körülírás kellene. Megtettem tétjeimet feketén. :) • Bennófogadó 2008. február 8., 13:52 (CET)

Megtettem végleges tétjeimet, különösen várom Adamkoll. észrevételeit. :) • Bennófogadó 2008. február 8., 14:01 (CET)

Őőőőő, a dunaújvárosi Duna-hídnak időközben Pentele-híd lett a neve... – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2008. február 8., 14:03 (CET)
Ja, és az M0-ás északi hídja időközben Megyeri-híd névre került keresztelésre... :) – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2008. február 8., 14:06 (CET)
Ha Megyeri hídnak írod, rögtön kék is lesz. :-) Bináris ide 2008. február 9., 07:00 (CET)
Akkor viszont Pentele híd (nem a Pentele nevű folyó hídja) és Megyeri híd. Winston vita 2008. február 8., 14:24 (CET)
Pentele híd jogos, nem is figyeltem. Valószínűleg a Megyeri híd is. Csak azt akartam jelezni, hogy ezek a nehezen körülírható hidak időközben nevet kaptak. – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2008. február 8., 14:43 (CET)
Pentele híd és Megyeri híd. Előbbin el lehetne gondolodni, hiszen Pentele, Dunapentele a névadója (a mai Dunaújváros, egykori Sztálinváros őse, óvárosa). Így, bár a hivatalos névadáskor a Pentele híd nevet kapta, valójában Pentelei híd. Samat üzenetrögzítő 2008. február 8., 17:54 (CET)
<mese> A Pentele nevet a település a középkorban használta. A török idők után döntően rác lakosság lakta, így Rác-Penteleként hivatkoznak rá. A 18. század közepétől többségbe kerülő magyarság hatására a települést 1767-től Duna-Pentelére nevezték át, amit a 19. század elejétől egybeírva Dunapenteleként használtak (bár sok helyen szerepel ismét a rövidebb Pentele alakban). A Dunapentele nevet 1951. végéig használta, majd 1956-ban majdnem egy hónapig újra. (Akit érdekel, ez egy nagyon érdekes olvasmány a témában.) </mese>
A mesét akkor olvastam, amikor azon gondolkodtam, hogy a „→ pentelei Duna-híd” lehet-e jogos. Mivel Pentele nevű település kb. 300 éve, Dunapentele pedig több, mint 50 éve nincs, ezért szerintem nem lehet penteleinek nevezni a most épült hidat. Samat üzenetrögzítő 2008. február 9., 02:15 (CET)

Aki elolvasta, észrevehette, hogy a két utóbbi hozzászólásomban ellentmondás van. Kérem a megfejtéseket! (de legalább a véleményeket a kérdésben) :)

Bennónak pedig köszönet a – gyakorlatilag nekem címzett – gyűjtőmunkáért :-) Samat üzenetrögzítő 2008. február 9., 02:18 (CET)

Röviden: a Pentele híd pentelei híd. :) Winston vita 2008. február 11., 10:20 (CET)

Még rövidebben: a híd – híd... – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2008. február 11., 10:23 (CET)
Szabad ferdítésben: "Amit az ember adott neki, az a neve". Magyarán lehet-e vagy sem-e: a keresztségben ezt a nevet kapta, punktum. Szívhatjuk a fogunkat, mehetünk elzárósdemonstrálni a Pentele-hídra, de nem adhatunk neki más nevet, mint ami van nekije. – Nullextrakadémia NULLEXTRAKADÉMIA 2008. február 11., 11:02 (CET)
(És csak óvatossan a Bennókadémiával! ...:) – Nullextrakadémia NULLEXTRAKADÉMIA 2008. február 11., 11:04 (CET))
A kérdés nem a híd neve volt, hanem annak helyesírása. Ha Pentele hídnak hívják, akkor Pentele hídnak hívják, de ez mit sem változtat azon, hogy nem kell kötőjel a nevébe. • Bennófogadó 2008. február 11., 12:08 (CET)
Affene tudja most már, mi volt az eredeti kérdés. Samat beírt a listájába egy ilyet:
Pentele Duna-híd/Pentele híd → pentelei Duna-híd
Én ezt elnevezési kérdésnek néztem. Kis naiv ... Bennókadémia megmondja: ez helyesírási kérdés. És rögtön közli is a helyes megfejtést: kötőjel nélkül.
Félórája. Ha nem vagyok ilyen lusta, készítettem volna időben egy redirektet a Pentele híd felől a Pentele-híd felé. De tudom, hogy pantarej, úgyhogy csak szicsasz azzal redirekttel, amíg Bennókadémia helyszínileg rá nem bólint. Onnantól ércbe öntjük.
Nem érdemes mellébeszélni. – Nullextrakadémia NULLEXTRAKADÉMIA 2008. február 11., 12:36 (CET)
Re Bennó: szerintem itt igenis a híd neve volt a kérdés. Winston vita 2008. február 11., 12:45 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Null: Ha figyeltél volna másra is, észrevetted volna, hogy nincs félkövérítve. Alatta leírtam eléggé érthetően, hogy a tippjeim tippek, és a félkövérek számítanak még akár csak tippnek is. A pentelei Duna-híd nevéről nem tudtam, arról Burumbátor világosított fel. Onnantól kezdve, ha ezt adták neki névül, a kérdés már csak a név helyesírása, amint azt fentebb tisztáztuk. • Bennófogadó 2008. február 11., 12:47 (CET)

Ajánlom az érintettek és érdeklődők szíves figyelmébe a Földrajzinév-bizottság két idevágó határozatát:

  • 60/571. Duna-híd neve. A bizottság úgy dönt, hogy a Dunaújváros mellett épülő híd neve Pentele híd legyen. (2007. 06. 25.)
  • 57/548. Híd elnevezése. A bizottság úgy dönt, hogy az M0 autóút épülő északi Duna-hídjának neve Megyeri híd legyen. (2006. 09. 18.)

Sőt ez külön is érdekes:

  • 57/549. Hidak elnevezése. A bizottság ad hoc bizottságot hoz létre, hogy az tegyen javaslatot a következő években megépülő Duna-hidak elnevezésére. (2006. 09. 18.)

A határozatok olvashatóak itten: [2] • Bennófogadó 2008. február 12., 21:50 (CET)

Wikipédista-találkozó [Helyesírási kocsmafalról]

A fejlécben hiányzik a kötőjel a fenti szókapcsolatból. Hol lehet ezt javítani? Winston vita 2008. február 27., 19:19 (CET)

Kötőjel biztosan nem hiányzik, mert egybe kell írni mint minden kétszeres összetételt, akárhány szótagról is legyen szó: táplálkozáskultúra, jobbágyfelszabadítás, wikipédistatalálkozó. Gondolom, Tgr, Dami, ilyen műszaki izékek tudják, hogy kell. Tükör vita 2008. február 27., 19:32 (CET)
Pláne.

Átírtam a kötőjelesre. Itt is kötőjellel van. Átjavítom újra, ha nem jó, de döntsétek el előbb, hogy hogy kell írni! :) Samat üzenetrögzítő 2008. február 27., 19:46 (CET)

Valóban egybeírandó, kissé meglepetten olvastam itt:
„A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk”
Winston vita 2008. február 27., 19:51 (CET)
Samat, te a Wikipédiát idézted forrásként!!! :) Tükör vita 2008. február 27., 20:54 (CET)
Előfordul velem az ilyesmi. Csak átgondolta már legalább a szócikkcímeket az „Ádám-Bennó-Tükör et al.” ;) Samat üzenetrögzítő 2008. február 27., 21:08 (CET)

Nem gondoltam át, de a kötőjeles alakot tartom jónak, mivel itt nem két egyszerű közszóról van szó, hanem a Wikipédia maga is összetett szó, mégpedig olyan, ahol az előtag (a wiki) önállóan is használatos, és ezeket az OH. külön tagnak számítja (129–130. o., bár most nincs nálam a kötet, csak innen írtam ki az oldalszámot). Ádám ✉ 2008. február 29., 19:18 (CET)

na, ebbe nem volt kedvem belemászni, pedig én is láttam a hibát... de egyszerűbb volt rákattintani az elrejt-re a lapteteji értesítőben... :D – Alensha üzi 2008. február 29., 19:50 (CET)

Ezek szerint a jobbágy szó nem a „jobb ágy” jelzős kapcsolatból, mint gyakori óhajból/sóhajból származik? :) Samat üzenetrögzítő 2008. február 29., 20:05 (CET)

Még várnék, amíg Ádám átgondolja :-)
Sem a Wikipédia, sem a wikipédista nem összetett szó a magyarban. OH 129.: „Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit tekintjük külön összetételi tagnak: centiméter-beosztás, extraprofit-elmélet,” Összetételnek tehát első helyen az minősül a magyar nyelvben, amelynek összetételi tagjai önállóan is megállják a helyüket, legyenek bár finnugor eredetű vagy modern idegen szavak: harcsa, bajusz, centi, méter. Az OH azonban számol olyan idegen összetételekkel is, amelynek egyik vagy másik tagja esetleg önállóan nem létezik a magyar nyelvben. A szerkesztők ezzel kapcsolatos lehetséges dilemmáinkat feloldandó udvariasan fel is sorolják azokat az idegen előtagokat, amelyeknek önálló életük ugyan nincs a magyarban (aktuál, afro, exo), de amelyek önállónak számítanak szótagszámlálási szempontból, amennyiben a magyar nyelvben önálló használatú utótag járul hozzájuk: azaz az aktuálpolitika összetett szó szótagszámlálási szempontból, mert van a magyar nyelvben politika lexéma, ugyanígy az afroFRIZURA, exoBOLYGÓ stb. A listában nincs benne a wiki előtag, de ha benne volna is, csak akkor minősülne külön összetételi tagnak, ha az utótag saját jogán is magyar szó, azonban ezt sem a -pédia, sem a -pédista esetében nem mondhatjuk el. Összetett szóként kezelheted a wikinyelvet, a wikiimádatot és a wikiundort, de a wikipédiát és a wikipédistát csak akkor, ha hasonlóan összetételnek ítéled meg az ultramarin, transzcendens, miniatúra stb. szavakat, hiszen a magyarban önállóan is élnek az ultra, transz és mini szavak. Tovább kell azonban lépnünk, és azt megállapítanunk, hogy ezzel szemben viszont nincs marin, cendens és atúra szó, ahogy pédia sem, ezért ezek mégsem minősülnek szóösszetételnek, sem jelentéstani, sem itt és most helyesírási (= szótagszámlálási) szempontból. Vigyázni kell az olyan ravasz szavakkal, mint a ringlispíl, mert van ugyan ringli, és van már spíl is, de a ringlispíl mégsem összetett szó, azaz: ringlispílüzemeltető. :-)
(Ha jól tudom egyébként, a wiki a wikiwikiből deriválódott, majd az angolban hozzácsapták az encyclopaedia szó paedia végződését, amit a magyar egy az egyben átvett, írásmódját félig magyarította egy ékezettel, amiből aztán a magyarban ismét deriválódott a wiki szó mint a Wikipédia rövidült, becéző formája.) Tükör vita 2008. február 29., 20:10 (CET)

Szép, meggyőző! Ádám jön! :D Samat üzenetrögzítő 2008. február 29., 20:15 (CET)

Ádámnak csak az exobolygó ragadhatta meg a képzeletét, mert azóta vadul óriásbolygókat és gázbolygókat tologat. :-) Tükör vita 2008. február 29., 20:22 (CET)

Hát mivel továbbra sincs kéznél most épp az OH.-m, nem tudok utánanézni, de ha csakugyan úgy van, hogy az utótag önállósága is feltétel, akkor rendben, írjuk egybe az egészet. Köszönöm a figyelmes utánanézést. Ádám ✉ 2008. február 29., 20:31 (CET)

Akkor, ha nem érkezik más észrevélel, átnevezem egybeírtra. Samat üzenetrögzítő 2008. február 29., 20:51 (CET)

Be kell vallanom, hogy nagyon furán néz ki az, hogy wikipédistatalálkozók, de kijavítottam (remélem) mindenhol. Samat üzenetrögzítő 2008. február 29., 22:39 (CET)

Tükörnek szinte mindenben igaza van, csak azért fogom mégis 150 kancsukára ítélni, mert idekeverte a miniatúrát, aminek a minihez az égvilágon semmi köze. A minatúra a miniumfestés miatt miniatúra (lásd minio, miniare vörösre fest), a kerek világon semmi köze a minimum első feléhez, ennek megfelelően nem is minősül összetett szónak se a magyar se a bármilyen nyelvérzék szerint, mert hát nem összetétel. :) Grrr!!! • Bennófogadó 2008. február 29., 22:49 (CET)

Itt valami félreértés lesz. A miniatúra az egészen kis kirándulásokat minősítő, összevont jelző (8-I)E — P/c vita 2008. március 1., 08:03 (CET)
Azért csak tessék majd megnézni, ez csak az én interpretációm. Mondjuk annak elég jó. :-)
Ehhh, V79benno, tőled meg nagyobb szövegértési szintet várnék el, miért pont a miniatúrát ragadtad ki a sorból? Az én logikám fordított volt: olyan magyar szavakat felsorolni, amelyeknek mintha volna előtagja, de mégse nem sincsen, mert a transzcendens előtagjának sincs köze a magyar transz (révület) szóhoz, meg az ultramarin előtagjának sem az önálló magyar ultra (szélsőséges) szóhoz, épp így a miniatúra sem mini. Tükör vita 2008. március 1., 08:40 (CET)

De míg a transz és az ultra valódi prefixum, a mini nem az, egyszerűen a töve a szónak. A miniatúra nem összetétel, tehát a példa rossz, halál rád! Csak ennyi takartam mondani. :) • Bennófogadó 2008. március 1., 10:22 (CET)

Simán véged. A magyar nyelvérzék szempontjából kívántam érzékeltetni valamit, a nénikémdet sem érdekli ebben a kontextusban, hogy az eredeti nyelvet tekintve mi összetétel és etimológiailag mi mire mutat vissza, a lényeg az, hogy a magyarban egyik sem összetétel, noha a magyarban mindhárom tűnhet olybá, mintha összetétel lenne, mert ha nem vetted volna észre, nemcsak a mini, de az ultra és a transz értelmezésekor sem az eredeti jelentésekre utaltam vissza, hanem a magyar anyanyelvi beszélő fejében meglévő elsődleges jelentéstartalmakra (jó, az ultra esetében lehet hogy a tisztítószer előbb eszébe jut a közmagyarnak, mint a Fradi-szurkoló). Így nem lesz belőled ember soha, fiam. :-) Különben készítsd a redőnyhúzót a kezed ügyébe, mert egyszer csak felpakolok. Tükör vita 2008. március 1., 11:20 (CET)

Elrévedtem a kérdésen, illetve a Magyar wikipédistatalálkozók címen... felmerült bennem, hogy ezzel mit is akarunk mondani? Hogy a résztvevők magyarok, vagy a találkozó? Szerintem az előbbit, hiszen egy találkozó önmagában nem rendelkezik nemzetiséggel (gondolom itt nem a nyelvi szempontot vesszük figyelembe.) Akkor viszont a találkozó a magyar wikipédistákra utal, ennek megfelelően viszont nem kéne "magyarwikipédista-találkozó"-t alkotni belőle? Ad analogiam hajlítottbútor-gyár, légifotó-montázs, hőrelágyulóműanyag-feldolgozás AkH.11 139. b) – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. március 1., 13:02 (CET)

Erre a magyar wikipédista-találkozók nem jó? Ja, hogy onnan indultunk? :) Samat üzenetrögzítő 2008. március 1., 13:11 (CET)
Lehetni lehetne, de szeressük mink a nyelvünket annyira, hogy ilyenkor birtokos szerkezetet használjunk: magyar wikipédisták találkozója. A hajlítottbútor-gyárral nem tudok mit kezdeni, aki ilyen vállalkozást talált ki magának, az bármilyen feliratot megérdemel az üzeme homlokzatára. :) Tükör vita 2008. március 1., 13:13 (CET)
Akkor már üssél engem is: én légifotó-montázsokat csináltam hosszú ideig, abból írtam tdk-t, majdnem doktorit is. Akkor én is megérdemlem... Samat üzenetrögzítő 2008. március 1., 13:16 (CET)
Dettó aztérdemled, mint egy hajlítottbútorgyár-tulajdonos. :-) Egyelőre én még nem hiszek senkinek sem a saját szememen kívül, és még csak elképzelni se tudom, mi az ördög segge lehet az a légifotó-montázs és minek rá külön szó? Pláne minek leírni az ilyet? :-) Tükör vita 2008. március 1., 13:22 (CET)
Persze Mathae-nál a pont, mert azért van különbség magyar wikipédista és magyarwikipédista között is már rögtön, még utótagot sem kell hozzátenni, és máris írhatjuk egybe (lásd angol tanár / angoltanár analógiáján). Tükör vita 2008. március 1., 13:15 (CET)

Mathae ötlete szellemes, de voltaképpen a wikipédista egyetlen faj, és annak vannak lokális megnyilvánulásai, tehát a wikipédistatalálkozó mindig wikipédistatalálkozó, és a lokalitása miatt lehet magyar wikipédistatalálkozó, de erre voltaképpen bármely wikipédistát várunk, például azokat is, akik mondjuk főleg a rowikiben tevékenykednek, de Bpesten laknak (ismerek ilyet). :) Szóval szóval, én nem sietném eztet el. Egyébként az egybeírása ezen értelmeszés esetén inkább a mozgószabálynak köszönhető, mint egyébnek (lásd blitirinyelv-oktatás). • Bennófogadó 2008. március 1., 13:32 (CET)

Fatih Sultan Mehmet híd [Helyesírási kocsmafalról]

Bizonytalan vagyok, hogy hogy is hagnzik ez magyarul. Nem nagyon találok rá utalást a neten, ahol láttam ott vagy úgy szerepel, ahogy én a címben írtam, vagy pedig Fatih-Sultan-Mehmet híd szerint. Egyik se nagyon tetszik nekem. Ha átírom magyarosan mint Fatih Szultán Mehmet híd, az sem jó, mert a szultán kisbetű kellene hogy legyen. A Győzedelmes Mehmet szultán híd hülyén hangzik (pedig ugye ezt jelenti). A törökök Fatih hídnak hívják (a köznyelvben), én szívem szerint ugyanezt tenném, dehát nem ez a teljes neve... Szerintetek mi lehetne a legjobb megoldás? – Türk kızı snail mail 2008. március 5., 14:52 (CET)

Ilyenkor birtokos szerkesztést célszerű alkalmazni (lásd az utcanévi típusnál maradva: Erzsébet királyné útja vagy Mennyei béke tere). A példában tehát el kell dönteni, hogy magyarítod-e, mert akkor birtokos, vagy nem, és hogy meddig. Ha jól értem, akkor ezek a variációk lehetségesek, mindegyikhez ajánlok helyesírást:

  • Fatih Mehmet szultán hídja
  • Győzedelmes Mehmet szultán hídja

Én azt ajánlanám, hogy mivel magyarul őt Mehmet szultánként ismerjük, célszerű lefordítani a tiszteletből kapott melléknevét. • Bennófogadó 2008. március 5., 14:58 (CET)

Adalék adatbázisokból: angolul „Fatih Sultan Mehmet Bridge” vagy „Second Bosphorus Bridge”, franciául „Pont Fatih Sultan Mehmet” vagy „Deuxième pont sur le Bosphore”, németül „Fatih Sultan Mehmet-Brücke” vagy „Zweite Bosphorus-Brücke” a gyakori névalak. Esetleg Fatih Sultan Mehmet Köprüsü :) Samat üzenetrögzítő 2008. március 5., 15:19 (CET)

Nálunk (huwiki) leginkább Fatih szultán hídként szerepel már a cikkszövegekben. A Fatihot nemigen fordítottuk le eddig a különböző cikkek szövegeiben. Samat üzenetrögzítő 2008. március 5., 15:26 (CET)

+1 Bennó B verziója, azzal a különbséggel, hogy én magyarul is le tudom írni a nevét: Győzedelmes Mehmed szultán hídja. Nesze neked, kici fámpír. :-) Tükör vita 2008. március 5., 15:33 (CET)

Igen, inkább Mehmed. – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. március 5., 16:44 (CET)

Igen a Fatih szultán híd elnevezés az én művem a szócikkekben, de már akkor sem voltam biztos benne. Most viszont szócikket írok erről a hídról és ezért kellene a helyes név (a többi szócikkben majd átjavítom a helyesre). Hajlok Bennó B változata felé, meggyőztek az érvei. – Türk kızı snail mail 2008. március 5., 18:00 (CET)

Hódító Mehmed szultán hídja? Vagy Győzhetetlen Mehmed szultán hídja? Netán Verhetetlen Mehmed szultán hídja? :) • Bennófogadó 2008. március 5., 21:34 (CET)

Akkor mán hódító, az a szó szerinti. (Merthogy ez is arab szó, fátih = "nyitó, hódító" a fataha - nyitni, hódítani igéből. [Kultúrtörténet: eredetileg a fataha csak nyitást jelentett, aztán amikor a próféta halála után elkezdték meghódítani arabjaink a fél világot, úgy mondták, hogy Isten megnyitotta nekik az adott területet, ill. az megnyittatott nekik. Aztán Isten, ahogy kell, lemaradt, és maradt a nyitás=hódítás...]) – شهاب الويكي مجلس الحكمة 2008. március 10., 23:33 (CET)

A győzhetetlen az a legyőzhetetlenből származik? Mert jelenthetne a tehetetlen mintájára olyan személyt is, aki képtelen győzni... :) Samat üzenetrögzítő 2008. március 5., 21:38 (CET)

Igen, kici Szamat tesztvérem, a győszhetetlen = legyőszhetetlen. :) Aszt a másikat, hogy ti. győszni nem képes, nem szokás így jelszőként kifejeszni, mert különben persze aszt is jelenthetné. :) • Bennófogadó 2008. március 5., 21:41 (CET)

milyen szok pösze van itt ezen az ensziklopédián aszta baszta :D – Türk kızı snail mail 2008. március 5., 21:56 (CET)

Borzasztó, így már tisztességesen viccelni se érdemes, hát te se jöttél rá, hogy esz nem pösze, hanem egy vámpír?? • Bennófogadó 2008. március 5., 22:00 (CET)

harminckétlyukú híd? [Helyesírási kocsmafalról]

ez így helyes? ha van kilenclyukú egybeírva akkor harminckétlyukú is lehet ugye? egyik török híd ilyen. Ez egyébként hivatalos (magyar) elnevezés az ilyen típusú hidakra? mert angolul arch bridge az ilyenek neve (mint ív, ívelt, íves), törökül meg gözlü azaz szemes. :)) – Teemeah söyle canım derdini 2008. március 23., 21:52 (CET)

Van egy olyan érzésem, hogy a harminckétlyukút külön kell írni, mert a 32 összetett szó, a 9 pedig nem. Olyan talán, mint a kilencéves <--> harminckét éves. Buda vita 2008. március 24., 09:33 (CET)

Igen, külön, mint fent, az AkH.11 119. alapján. Ádám ✉ 2008. március 24., 21:53 (CET)

névterek [Bennóval való személyes beszélgetés alapján]

Leginkább ide illett, és ha nem írom le és elfelejtem, megint kérdezhetem meg.

  • fő névtér, de szócikknévtér
  • sablonnévtér
  • képnévtér, fájlnévtér
  • szerkesztőnévtér, de szerkesztői névtér
  • Wikipédia-névtér, MediaWiki-névtér
  • kategórianévtér, portálnévtér
  • vitanévtér, vitanévterek
  • Wikipédia-vita-névtér, MediaWiki-vita-névtér
  • szerkesztővita-névtér, kategóriavita-névtér
  • képvitanévtér, fájlvitanévtér
  • portál vita???
  • portálvitanévtér ??

További helyesírási gyűjtés [Bennó leveleiből]

  • Szentendrei-Duna-ág, Szentendrei-Duna-ág-híd
  • MTA–BME X
  • Északkelet-Magyarország, északkelet-magyarországi; Északkelet-magyarországi (cégnévként az első betű lesz nagy, de a második nem), Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és -üzemeltető Rt. (üzemeltető elé kell a kiskötő)
  • TDK-dolgozat, TDK-előadás, TDK-konferencia (TDK=Tudományos Diákkör, illetve tudományos diákköri)
  • acélhíd, alumíniumhíd, fahíd, kőfal, gyapjúsál, selyeming, bőröv (1+1 tagú anyagnévi jelzős szerkezet), de kasmírselyem ing, marhabőr öv, vasbeton híd
  • öszvérhíd

Aposztrófok és társaik [Helyesírási kocsmafalról]

Elmondom, hogy szerintem hogyan használjuk a különböző aposztróf és idézőjel karaktereket. Lehet, hogy bizonyos részleteket rosszul értek, tehát ne bízz meg ebben teljesen.
Az ASCII aposztrófot (') és macskakörmöt (") sok digitális szöveg használja technikai okokból, mert amikor írták, még nem volt más lehetőség. Mindez az ötvenes években kezdődött, amikor a karakterek számát az korlátozta, hogy egy írógép vagy sornyomtató hány különböző fémből kiformázott karakter-mintát tud mozgatni és a papírra ráütni. Ekkor volt értelme, hogy több hasonló karaktert csak egy mintával reprezentáltak, így pl. nem volt külön egyes számjegy „1”, hanem helyette az „l” betűt ütötték. Ez folytatódott később a videó termináloknál, amikor már nem a fém karakterminták, hanem az elektronika korlátozta a karakterek számát.
Bizonyos számítógéppel automatikusan értelmezett szövegekben mindenképpen az ASCII változatot kell használni néhány szerepre, például HTML-ben vagy bizonyos programozási nyelvekben, vagy a Mediawiki formázásban dőlt és vastag betűs szedés rövidített jelölésére. Természetes nyelvű szövegben viszont elvileg minden olyan szerepre, amire az ASCII aposztrófot és macskakörmöt használták, van másik Unicode karakter, amit használhatsz helyette. Ebből az következik, hogy ha úgy szeretnéd, akár semmire nem kell az ASCII aposztrófot és macskakörmöt használni, de ha épp egyszerűbb, akkor használhatod azokat is bizonyos szerepekre, ahogy a helyi szokás kívánja. Ez azért van így, mert az eredeti ASCII aposztróf túl többértelmű volt, tehát jobb egyértelműbb karakterekkel kiváltani. Szükség esetén úgyis egyszerűbb visszacserélni a többi karaktert az ASCII karakterre, mint kitalálni, hogy a többértelmű ASCII karakter mit jelent. (Ugyanez igaz egyébként az ASCII mínusz (-) karakterre is.)
Konkrétan a következő karakterek vannak helyettük.
  • Idézőjelek, ebből tizenkettő van: szimpla felső hatos U+2018 (‘), felső kilences U+2019 (’), alsó kilences U+201A (‚), felső fordított kilences U+201B (‛), dupla felső hatos U+201C (“), felső kilences U+201D (”), alsó kilences U+201E („), felső fordított kilences (‟), szimpla kisebb csúcsos U+2039 (‹), nagyobb csúcsos U+203A (›), dupla kisebb csúcsos U+00AB («), nagyobb csúcsos U+00BB (»). Ezeket használják mindig párosával sok nyelvben idézetek jelölésére és ehhez hasonló dolgokra. A nyelvtől és tipográfiai szokástól függ, hogy közülük éppen melyiket használják melyik oldalon, és hogy mennyi köz van mellettük, így a karakterek egy része nyelvtől függően bal és jobb oldali idézőjel is lehet.
  • Ugyanezt a felső kilences idézőjelet (’) használjuk viszont bizonyos nyelvekben hiányzó betűs kimondott rövidítések jelölésére is, például bizonyos angol szavakban (shan’t) és francia szavakban (J’ai). Mai magyar szövegben ez nem szokott előfordulni, de régebbi magyar szövegekben lehet látni, például Zichy Mihály kézírásában az Ágnes Asszony egyik sora „Egy se’ mérges, vagy mogorva.” Ezt az AkH12 275 is említi.
  • Ugyanezt a dupla felső kilences idézőjelet (”) szokták régebbi nyomtatott dokumentumokban arra használni, hogy ha a táblázatban ugyanaz a bejegyzés többször szerepel egymás alatt, akkor csak egyszer írják le, alatta csak minden sorba egy idézőjelet raknak. Ezt az AkH11 275 említi. Ez mára kiment a divatból, bizonyára a digitális tipográfia miatt.
  • Prím U+2032 (′) és szekund U+2033 (″) jelek. Ezeket egyrészt bármilyen babilóniai mintára hatvanas osztású számrendszer jelölésére használják. Mivel ezek javarészt kimentek a divatból, manapság a prímet többnyire perc (az óra hatvanad része) és ívperc (a fok hatvanad része), a szekundot a másodperc és az ívmásodperc jelzésére egy szám után. Másrészt használják ezeket matematikai képletekben egy változó után index helyett arra, hogy másik hasonló változót kapjunk, vagy derivált jelölésére. Valószínűleg az említett kémiai elnevezésben is ez utóbbi jelentés szerepel. Az AkH 279 említi ezt, de részletekbe nem megy bele, mivel a tudományos jelölések nem tartoznak erre a szabályzatra. Kinézetre a prím és szekund jelek mindig egyenesek, akkor is, ha az adott fontban idézőjelek görbék. Mindkét esetben ha kettőnél több szint kell, akkor először a terc U+2034 (‴) jelet, majd felső indexbe tett római négyes számot (IV) használunk.
  • Az éles ékezet és a dupla éles ékezet bizonyos nyelvekben betűk tetején vagy alján szerepel, így a magyar „á” betűn az éles ékezet, az „ő” betűn a dupla éles ékezet. Videó terminálokon nem, de írógépeken és nyomtatókon előfordult, hogy az ékezetes betűket úgy írták le, hogy leütötték az alapbetűt, visszaléptették a papírt egy közzel, majd leütőtték az ékezetet. A magyar nyelvnél ennek nincs értelme, mert magyar szövegben az „á” és „é” betűk túl gyakoriak. Más nyelvnél viszont, ahol ezek az ékezetek ritkák, csak idegen nyelvből átvett szavaknál használatosak, előfordult, hogy ugyanazt a karaktert használták szimpla idézőjelnek és éles ékezetnek, valamint dupla idézőjelnek és dupla éles ékezetnek. Az átütésre használt külön éles ékezetet az U+00B4 (´), a dupla éles ékezetet az U+02DD (˝) karakterrel reprezentáljuk. Van ezen kívül combining éles ékezet U+0301 és combining dupla éles ékezet U+030B karakter is, amit digitális szövegben egy betű után arra használunk, hogy olyan ékezetes betűket rakjunk össze, amire nincs külön Unicode karakter. Így írjuk például orosz nyelvben a hangsúlyt jelölő ékezeteket.
  • Bizonyos írásrendszerekben, mégpedig leginkább nem latin betűs nyelvek átírásánál vagy pedig kiejtést leíró IPA-hoz hasonló rendszerekben, az idézőjeleket használjuk különálló betűnek is. Bár ezek nyomtatva ugyanúgy néznek ki, mint az idézőjelek, digitális szövegben másik karakterrel reprezentáljuk őket, mert így egyértelműbb szabályokkal automatikusan meg lehet találni a szövegben a szavakat (például teljes szavas kersés céljából) és a sorokra tördelés helyeit. Ilyen karakterek többek között a modifier szimpla felső kilences idézőjel U+2BC (ʼ), felső hatos U+2BB (ʻ), modifier prím U+2B9 (ʹ) és szekund U+2BA (ʺ). Például bizonyos latin betűs átírásokban az arab írás hamza (ء) jelét és a héber ábécé álef (א) betűjét modifier felső kilences idézőjellel (ʼ); az arab ábécé ʻayn (ع) betűjét és a héber ábécé ajin (ע) betűjét modifier felső hatos idézőjellel (ʼ). Magyarországon ezt leggyakrabban a könyvtári katalogusokban lehet látni, ahol az orosz írást latin betűs ISO 9 könyvtári átírásában jegyzik be, ilyenkor az orosz lágyjelet (ь) a modifier prím (ʹ), a keményjelet (ъ) modifier szekund (ʺ) jellé írják át.
  • Érdemes még említeni azokat a különálló hangsúlyjeleket, amiket a IPA-hoz hasonló kiejtést jelölő írásrendszerekben lehet látni. Ezzel például a brit kiadású angol szótárakban lehet találkozni. Ilyenkor a hangsúlyos szótag elé (külön, nem egy betű fölé) a felső hangsúlyjelet U+02C8 (ˈ), a gyengébb hangsúlyok elé az alső hangsúlyjelet U+02CC (ˌ) rakják. Nyomtatásban ezek vagy egyenes és egyenletes vastagságú függőleges vonalnak, vagy jobb-bal szimmetrikus és a sor közepe felé vékonyodó ékeknek (háromszögeknek) néznek ki.
– b_jonas 2017. november 10., 17:39 (CET)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Samat/Memo&oldid=25618393”