Verbász

	Verbász (Врбас / Vrbas)
	A református és az evangélikus templom tornyai
; Verbász címere	; Verbász zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Verbász
Rang	városi jellegű település
Alapítás éve	1387.
Polgármester	Bratislav Kažić (SZHP)
Irányítószám	21460
Körzethívószám	+381 21
Rendszám	VS
Testvérvárosok	Lista Felsővízköz; Nikšić;
	Népesség
Teljes népesség	24 112 fő (2011)
Népsűrűség	244 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	78 m
Terület	107,0 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 34′ 11″, k. h. 19° 38′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 11″, k. h. 19° 38′ 16″
	Verbász weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Verbász témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Verbász településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vrbas (egyértelműsítő lap).

Verbász (szerbül Врбас / Vrbas, németül Werbass, ruszinul és ukránul Вербас) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben. Nevezetes nemzetiségi és felekezeti sokszínűségéről, vasúti csomópont.

Fekvése szerkesztés

Bácska középső részén, a Ferenc-csatorna mellett fekszik, Újvidéktől kb. 40 km-re északra, Topolyától kb. 30 km-re délre fekszik, az Újvidék és Szabadka közti vasútvonal fontos állomása.

A község települései szerkesztés

Bővebben: Verbász község

A községhez Verbász városán kívül még hat település tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

Kiskér (Бачко Добро Поље / Bačko Dobro Polje)
Kucora (Куцура / Kucura)
Ókér (Змајево / Zmajevo)
Péklapuszta (Косанчић / Kosančić)
Sóvé (Равно Село / Ravno Selo)
Torzsa (Савино Село / Savino Selo)

Nevének eredete szerkesztés

Neve valószínűleg a szláv vrba (= fűz) szóból ered.

Története szerkesztés

Verbász valaha két különálló településből állt, ezek Óverbász (németül Alt-Werbass) és Újverbász (németül Neu-Werbass).

Óverbász szerkesztés

A Verbászról (Werbass) szóló legrégibb feljegyzés 1387-ből származik

Verbász nevét egy 1526. előtti térkép említette először, amelyen a bácskai Verbászt Vrbász néven írták.

1590-ben a török defterek a bácsi nahijében sorolták fel 36 adózó házzal.

1655-ben Wesselényi Ádámot iktatták be a Bács vármegyei Verbacz birtokába.

1699-ben Bács vármegye összeírásában Verbász még nem szerepelt az adózó falvak névsorában, de az 1700. évi Olber-féle összeírásban Verbászt már faluként említették, amely azonban csak ekkor kezdett telepedni, mivel az 1702-es kamarai jegyzék Verbászt (más néven Füzest), még új faluként említette. Az 1715. évi vármegyei adóösszeírásban pedig már 37 adózója volt említve.

Az 1717. évi adóösszeírás Verbászt nem említette, mert Herberstein szegedi parancsnok Verbász és Szivácz lakosságát magához csábítva, katonai helyekre költöztette, ezért e falvak tönkrementek.

1719-ben már ismét lakott hely, ekkor már 18 adófizető lakott Verbászon, 1722-ben pedig már 81 adózóval szerepelt.

1731-ben Bács vármegye azt panaszolta, hogy a szenttamási határőrök Verbász puszta felét magukhoz ragadták. 1737-ben Verbászt mint szerb falut említették. 1744-ben a verbásziak a nagy terhek és robotok miatt más vidékekre szöktek el.

Az 1768-as kamarai térkép Verbász falut a Telecska alján, mai helyén tüntette fel. Hozzá tartozott a falutól délkeletre elterülő 5233 holdnyi Verbász-puszta is, Szenttamás felé pedig egy régi falu helye volt feltüntetve, ettől délre pedig Csornok puszta feküdt. Óverbász falu fölött Parasztinácz puszta, e fölött pedig Kisdobra helyezkedett el.

Az 1779-es adatok szerint Verbászon 242 házban 216 szerb család lakott, és 1783-ig Verbász határa Kisdobra, Parasztinácz, Csornok és Feketics pusztákból állt. A lakosság a nagy határral járó terheket nehezen viselte, így Parasztinácz egy részét és egész Feketityet átengedte egy új falu telepítése céljából. 1785-ben így keletkezett Óverbásztól nyugatra Újverbász, melyet Németországból érkezett telepesekkel telepítettek be.

Óverbász evangélikus anyaegyháza díszesen festett templommal 1850-ben alakult, régi pecsétje 1728-ból való.

A településtől délre, Kiskér felé nagyobb körsánccal erősített régi, avar kori földvár található, melyet Csornok sáncnak neveztek.

1910-ben 4853 lakosából 615 magyar, 1837 német, 1813 szerb volt. Ebből 563 római katolikus, 563 görögkatolikus, 1497 evangélikus, 1783 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

Újverbász szerkesztés

Újverbász akkor létesült, amikor Óverbász lakói már nem bírták a nagy határral járó terheket, ezért 1783-ban határukból Paraszti-puszta egy részét és egész Feketityet új falu telepítésére átengedték, ezáltal keletkezett 1785-ben Óverbásztól nyugatra az új falu: Újverbász, mely németországi telepesekkel népesült be. 1786-ban Újverbászon már 250 házban 178 család élt, és a református templomon kívül 1874-ben római katolikus lelkészség is szerveződött, 1885-ben pedig már római katolikus templomuk is felépült.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, egy ideig itt Újverbászon volt Perczel Mór hadseregének főhadiszállása is, és innen kezdte támadását Jellasics bán a Kishegyesen és környékén sátorozott magyar hadsereg ellen; itt székelt Beöthy Ödön királyi biztos is és itt működött egy ideig az elfogott honárulók felett a hármas vérbíróság is.

Újverbász pecsétje 1786-ból való, amely két mezőre osztva, felső részén szőlőtőt mutat két fürttel, az alsóban pedig hullámok között hal úszik.

A községnek már a 19. század elején fejlett ipara volt. 1821-ben már céhszabadalmat kaptak a kőművesek, asztalosok, lakatosok, kovácsok, ácsok és a kerékgyártók is.

1910-ben 6924 lakosából 1361 magyar, 5171 német, 150 szerb lakosa volt. Ebből 1216 római katolikus, 1424 református, 3711 evangélikus volt.

Ó- és Újverbász a trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

A második világháború végéig mindkét település német többségű volt, akiknek nagy részét kollektív bűnösség vádja alatt 1945-ben lágerekbe hurcolták, másik részük pedig már korábban elhagyta a vidéket. A németek helyére főleg szerbeket és montenegróiakat telepítettek.

Népesség szerkesztés

A városközpont

Kórház

Vasútállomás

Demográfiai változások szerkesztés

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
14 837	15 470	19 316	22 496	25 143	25 858	25 907^[1]	24 112^[2]

Etnikai összetétel szerkesztés

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	10 670	41,18
Montenegróiak	7 785	30,04
Magyarok	2 003	7,73
Ruszinok	1 478	5,70
Ukránok	745	2,87
Jugoszlávok	529	2,04
Horvátok	427	1,64
Németek	106	0,40
Szlovákok	89	0,34
Macedónok	84	0,32
Szlovének	46	0,17
Oroszok	44	0,16
Cigányok	40	0,15
Muzulmánok	40	0,15
Csehek	17	0,06
Bunyevácok	16	0,06
Bolgárok	14	0,05
Albánok	13	0,05
Bosnyákok	10	0,03
Románok	7	0,02
Goránok	1	0,00
Egyéb/Ismeretlen^[3]

Vallás szerkesztés

Ma Verbászon csaknem hat különböző felekezetű templom létezik.

A szerbek és montenegróiak hagyományosan pravoszlávnak, azaz ortodoxnak vallják magukat, azzal, hogy a Bácskában megtelepült montenegróiak körében is egyre erőteljesebben jelentkezik az igény egy, a szerb ortodox egyháztól független, autokefál montenegrói ortodox egyház létrehívása iránt.

A katolikusok aránya Verbászon mintegy 20%, nemzeti alapon különböző rítus követői: a magyarok túlnyomó többsége római katolikus, azaz latin (római) szertartású, a ruszinok és ukránok pedig görögkatolikusok.

Az egykor Bácskában élő németség nagy részétől eltérően a verbászi svábok nem katolikusok, hanem evangélikus vagy metodista vallásúak voltak. 2005-ben, hatvan évvel a németek erőszakos kitelepítése után, a verbászi metodista templomot felújították, és újra felszentelték.

Érdekesség, hogy a magyarországi metodista egyház Verbászon indult el 1898-ban. A százéves jubileum alkalmával született az elhatározás, hogy fel kellene újítani a közben romossá vált, bedeszkázott ablakú templomot. A kisszámú közösséget ma főleg magyarok és szlovákok képezik.

Nevezetes emberek szerkesztés

Itt született 1876. június 2-án Schenk Jakab ornitológus, zoológus
Itt született 1890. december 2-án Molter Károly író, kritikus, irodalomtörténész
Itt született 1896. december 5-én Zabik László Gyula újságíró
Itt született 1906. december 10-én Pechán Béla festő, grafikus
Itt született 1931. június 13-án Major Nándor író, kritikus, esszéista, politikus
Itt született 1966. március 2-án dr. Csernus Imre pszichiáter
Itt született 1973. március 23-án Milorad Mažić labdarúgó-játékvezető
Itt született 1985. november 28-án Rúzsa Magdolna énekesnő, a Megasztár harmadik szériájának győztese
Itt született 2003. november 7-én Kerkez Milos labdarúgó