A Német-római Birodalom államai

Az alábbiakban a Német-római Birodalom államai állnak sorrendben. A táblázat tartalmazza az összes olyan államalakulatot, amely a császárság területén valaha létezett. Az alábbiakban valószínűleg nem a teljes lista szerepel, hiszen azt a közel ezeréves történelemmel rendelkező birodalom esetében szinte lehetetlen felsorolni. Az alábbiakban mégis a lehető legpontosabb lista látható.

A lista főként a császár közvetlen hűbérbirtokaiból tevődött össze, de vannak kivételek is.

Jelmagyarázat

A következő tábla rövidítéseket tartalmaz, amelyek a Körzet illetve a Ház oszlopok rövidítéseit magyarázzák.

• A körzetek az 1512-ben véglegesen kialakított császári körzetekre utalnak.
• A ház az adott államalakulat vezetőjének a Reichstagban betöltött méltóságát jelzi.

Körzetek		Ház
AU	Ausztriai körzet	VT	Választófejedelmek Tanácsa
BAJ	Bajor körzet	KL	A Hercegek Házának klerikus része (egyéni szavazati jog)
BURG	Burgundiai körzet	VI	A Hercegek Házának világi része (egyéni szavazati jog)
RAJN	Rajna-vidéki körzet	RF	Rajna-vidéki főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
FRANK	Frankóniai körzet	SF	Svábföldi főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
ARV	Alsó-Rajna és vesztfáliai körzet	FG	Frankóniai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
ASz	Alsó-szászországi körzet	SG	Svábföldi grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
FR	Felső-rajnai körzet	VG	Vesztfáliai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
FSz	Felső-szászországi körzet	WG	Wetteraui grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
SVÁB	Sváb körzet	RV	Rajna-vidéki szabad császári városok
Nincs	Azon államok, amelyek nem tartoznak körzetekhez	SV	Svábföldi szabad császári városok

Tartalom

A Á B C Cs D Dz Dzs E É F G Gy H I Í J K L Ly M N Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T Ty U Ú Ü Ű V W X Y Z Zs

A

Név	Államforma	Körzet	Ház	Alapítva	Megjegyzés
Aach	Uradalom
Aachen	Császári Város	ARV	RV	1306	1801-ben Franciaországhoz csatolták
Aalen	Császári Város	SVÁB	SV	1360 körül	1803-ban a Württembergi Hercegséghez csatolták
Aalst (Flandria császári része)	Grófság			1056/1059-től császári hűbérbirtok
Aarberg	Grófság
Abensberg	Grófság
Adendorf	1711-től grófság Eredetileg uradalom volt; 1653-ban emelték bárói rangra			1554 PSaffig-Olbrückről vált le	1806-ban hercegi rangra emelték, Leyeni Hercegség néven
Ahr	Grófság	nincs		1107	1210-ben a Nürburgi Grófság elfoglalta
Aichen	Uradalom			1323 A Hohenrechbergi Uradalomról vált le	Többször felosztották; 1738-ban a fennmaradt részeket az Ostenbergi Uradalom annektálta
Albeck	Uradalom	nincs			1383-ban Ulmhoz csatolták
Aletzheim	Grófság			1439 A Pappenheimi Uradalomról vált le	1697-ben a Pappenheimi Grófság annektálta
Allersberg	Uradalom	nincs		1343 A Wolfsteini Uradalomról vált le	1474-ben a Sulzburgi Uradalom elfoglalta
Alpheim	Grófság			1465 A Neuenahri Grófságról vált le	1589-ben a Moersi Grófsághoz csatolták
Alt-Bruchhausen	Grófság	nincs		1234 A Bruchhauseni Grófságból vált ki	1338-ban annektálta a Hoyai Grófság
Alt-Eberstein	Grófság	nincs		1207 Usgauról vált le	A Neu-Ebersteini Grófság foglalta el 1283ban
Alt-Katzenelnbogen	Grófság	nincs		1245 A Katzenelnbogeni Tartománygrófságról vált le	1403-ban a Neu-Katzenelnbogeni Grófság része lett
Altena	Grófság	nincs		10. század	1160-ban a Bergi Grófsággal egybeolvadva alkotta Altona-Berget; 1180-ban ismét Altona néven élt tovább majd 1249-ben a Marki Grófsággal olvadt össze
Altena-Berg	Grófság	nincs		1160 Altena és a Bergi Grófság összeolvadásából alakult meg	1180-ban Altena néven vált ismertté
Altensteig	Uradalom
Andechs	Grófság
Andelfingen	Uradalom
Anhalt	1218-tól hercegség 1212-től grófság volt	FSz	VI	1173 A Szász Hercegségről vált le	1252-ben három hercegségre esett szét: Anhalt-Ascherslebenre, Anhalt-Bernburgra és Anhalt-Zerbstre; 1570-ben újraegyesült; 1603-ban végül öt hercegségre bomlott: Anhalt-Bernburgra, Anhalt-Dessaura, Anhalt-Köthenre, Anhalt-Plötzkaura és Anhalt-Zerbstre
Anhalt-Aschersleben	Hercegség	FSz	VI	1252 Az Anhlati Hercegség felbomlásakor alakult meg	1322-ben a Halberstadti Püspökség annektálta
Anhalt-Bernburg	Hercegség	FSz	VI	1252 Az Anhalti Hercegség felbomlásakor alakult meg	1468-ban Anhalt-Zerbst foglalta el; 1603-ban újraalakult, amikor az Anhalti Hercegséget ismét felosztották
Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym	Hercegség	FSz	VI	1727 A Holzapfeli Grófság és az Anhalt-Zeitz-Hoymi Hercegség összeolvadásából alakult meg
Anhalt-Dessau	Hercegség	FSz	VI	1396 Az Anhalt-Zerbsti Hercegség felosztásakor alakult meg	1561-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség elfoglalta; 1603-ban az Anhalti Hercegség felosztásakor újraalakult
Anhalt-Dornburg	Hercegség	FSz	VI	1667 Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le	1742-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta
Anhalt-Harzgerode	Hercegség	FSz	VI	1635 Az Anhalt-Bernburgi Hercegségről vált le	1709-ben az Anhalt-Bernburgi Hercegség elfoglalta
Anhalt-Köthen	Hercegség	FSz	VI	1396 Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le	1552-ben az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta; 1603-ban Anhalt feloisztásakor újraalakult
Anhalt-Mühlingen	Hercegség	FSz	VI	1667 Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le	1714-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta
Anhalt-Pless	Hercegség	FSz	VI	1755 Az Anhalt-Kötheni Hercegségről vált le
Anhalt-Plötzkau	Hercegség	FSz	VI	1544 Az Anhalt-Dessaui Hercegségről vált le	1553-ban az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta; 1603-ban Anhalt felosztásánál újraalakult; 1665-ben az Anhalt-Kötheni Hercegség része lett
Anhalt-Zeitz-Hoym	Hercegség	FSz	VI	1718 Az Anhalt-Bernburgi Hercegségből vált ki	1727-ben a Holzapfeli Grófsággal egybeolvadva alkotta meg az Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoymi Hercegséget
Anhalt-Zerbst	Hercegség	FSz	VI	1252 Az Anhalti Hercegségről vált le	1396-ban felbomlott azAnhalt-Dessaui és az Anhalt-Kötheni Hercegségre; 1544-ben újraalakult az Anhalt-Dessaui Hercegség felosztásánál; 1796-ban az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta
Anholt	Uradalom	ARV
Ansbach - lásd "Brandenburg-Ansbach"
Antwerpen	Őrgrófság	BURG
Appenzell	Császári völgység			1507-ben vált le a Sankt Galleni Apátságról	1597-ben Appenzell Innerrhoden és Appenzell Ausserrhoden részekre bomlott
Appenzell Ausserrhoden	Császári völgység			1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg	1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból
Appenzell Innerrhoden	Császári Völgység			1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg	1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból
Arenberg	1644-től hercegség Eredetileg grófság; 1576-ban emelték herceg-grófi rangra	RAJN	VI	1177 körül
Arlon	Grófság	nem volt		950	1221-ben a Limburgi Hercegség része lett
Arnsberg	Grófság
Artois	Grófság	BURG
Aschaffenburg	Hercegség			1803
Auersperg	1653-tól hercegség Előtte grófság	SVÁB	SV
Auersperg-Schönfeldscher	Hercegség			1795 Az Auerspergi Hercegség felbomlásából alakult
Auersperg-Zweig	Hercegség			1795 Az Auerspergi Hercegség felbomlásakor alakult
Augsburg	Püspökség	SVÁB	KL	888 körül	1803-ban Bajorország annektálta
Augsburg	Császári város	SVÁB	SV	1276	1806-ban Bajorország elfoglalta
Ausztria	A 15. századtól főhercegség Eredetileg őrgrófság; 1155-ben emelték hercegi rangra	AU	VI	960

B

Név	Államforma	Körzet	Ház	Alapítva	Megjegyzések
Baar	Tartománygrófság	SVÁB
Babenhausen-Mindelheim-Cellmünz	Uradalom			1432-ben alakult Staufeneck-Babenhausen felosztásakor	1487-ben Frundsburg és Kronburg között lett felosztva
Baden	1112-től őrgrófság, és 1803-tól választófejedelemség	SVÁB	VI	960 körül	1190-ben Baden-Baden és Baden-Hachberg részekre lett felosztva 1771-ben újraalakult
Baden-Baden	Őrgrófság	SVÁB	VI	1190-ben alakult Baden felosztásakor	1335-ben Baden-Eberstein és Baden-Pforzheim között lett felosztva
Baden-Baden	Őrgrófság	SVÁB	VI	1348-ban Baden-Pforzheim felosztásakor alakult meg	1771-ben Baden-Durlachra szállt örökség révén
Baden-Durlach	Őrgrófság	SVÁB	VI	1515-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult meg	1771-ben a Baden-Badeni vonal örökölte
Baden-Eberstein	Őrgrófság			1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult	1353-ban Baden-Pforzheim annektálta
Baden-Hochberg	Őrgrófság	SVÁB		1190-ben Baden felbomlásakor alakult	1415-ben Baden-Baden annektálta
Baden-Pforzheim	Őrgrófság			1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult	1361-ben Baden-Baden elfoglalta
Baden-Rodemachern	Őrgrófság			1537-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult	1666-ban Baden-Baden annektálta
Badenweiler	Uradalom
Baindt	Apátság	SVÁB
Bajor-Ingolstadt	Hercegség			1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásával	1445-ben Bajorország-München annektálta
Bajor-Landshut	Hercegség			1353-ban alakult meg Alsó-Bajorország felbomlásakor	1503-ban Bajorország-München annektálta
Bajorország	Hercegség, és 1623-tól választófejedelemség	BAJ	VT	6. század
Bajorország-München	Hercegség			1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásakor	1505-ben nevét Bajor Hercegségre változtatta
Bajorország-Naumburg	Uradalom			1316-ban Querfurt felbomlásakor alakult meg	1496-ban Mansfeld elfoglalta
Bajor-Straubing	Hercegség			1353-ban Alsó-Bajorország felbomlásakor alakult meg	1425-ben Bajor-Ingolstadt, Bajor-Landshut és Bajorország-München között lett felosztva
Bamberg	Püspökség	FRANK	KL	1007	1802-ben Bajorország annektálta
Bar	Hercegség Eredetileg grófság	FR			1508-ban Lotaringia örökölte
Barby	Grófság	FSz		1497	Többször felbomlott Végül a részeket Anhalt, Brandenburg és Szászország annektálta
Bassenheim	Uradalom
Bayreuth - lásd "Brandenburg-Bayreuth"
Bázel	Püspökség	FR	KL	999	1579-ben csatlakozott a Svájci Konföderáció szövetségéhez
Bázel	Szabad város	nincs			1501-ben csatlakozott a Svájci Konföderációhoz
Bedburg	Grófság			1465-ben Neuenahr felosztásakor alakult meg	1519-ben Mörs annektálta
Beichlingen	Uradalom			1144	Többször felosztották. 1567-ben Gleichen része lett
Beilstein	Uradalom
Belfort	Törvényi hatókör
Benevento	Hercegség			6. század	1053-ban a pápai állam része lett
Bentheim	Grófság	ARV	VG	1050	1277-ben Bentheim-Tecklenburg és Bentheim-Bentheim részekre bomlott
Bentheim-Bentheim	Grófság
Bentheim-Steinfurt	Grófság	ARV	VG	1454 A Bentheim-Bentheimi Grófságról szakadt el	1806-ban Poroszország annektálta
Bentheim-Tecklenburg	Grófság
Berchtesgaden	Polgármesterség	BAJ		1491	1803-ban Salzburg része lett 1805-ben Ausztria foglalta el
Berg	1380-tól hercegség Eredetileg grófság	ARV	VI	1093	1614 Pfalz-Neuburg része
Bern	Császári város			1218-ban vált le Zähringenről	1353-ban Svájc egyik kantonja lett; 1648-ban levált a birodalomról
Besançon	Érsekség		KL		1792-ben Franciaország annektálta
Besançon	Császári város	BURG			1648-ban a Burgundiai Grófság foglalta el
Biberach an der Riss	Császári város	SVÁB	SV	1180	1803-ban Württemberg része lett
Billungenmark	Őrgrófság			928	983-ban a Bodrich család hódította meg
Bilstein	Grófság			1073	1303-ban Hessen annektálta
Bitburg	Apátság
Blamont	Uradalom
Blankenburg	Hercegség	ASz		1082 körül	1368-ban Regenstein birtoka lett
Blankenheim	Grófság			1149-ben Blankenheim-Schleiden felosztásakor alakult meg	1803-ban Franciaország része lett
Blankenheim és Gerolstein	Grófság	ARV		1488-ban alakult meg Blankenheim felosztásakor	1533-ban Blankenheim és Gerolstein valamint Bettingen részekre bomlott
Blankenheim-Schleiden	Uradalom			1115 körül	1149-ben alakult meg Blankenheim és Schleiden felbomlásakor
Blumenegg	Uradalom
Bonndorf	Grófság	SVÁB
Bopfingen	Császári város	SVÁB	SV	1250 körül	1803-ban Württemberg annektálta
Boroszló	Püspökség
Boroszló	Hercegség
Bouillon	Grófság			959; 1496; 1559	1095-ben és 1522-ben Liége elfoglalta. 1552-ben, majd 1676-ban Franciaország annektálta
Brabant	1085/1086-tól tartománygrófsága, 1183/1184-től hercegség	BURG	VI		1430-ban a Burgundiai Hercegséghez került
Brandenburg	Őrgrófság, és 1355-től választófejedelemség	FSz	VT	1157 Eredetileg Nordmark néven alakult meg
Brandenburg	Püspökség	FSz	KL	949	1569-ben Brandenburg foglalta el
Brandenburg-Ansbach	Őrgrófság	FRANK	VI	1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor	1791-ben Brandenburghoz került
Brandenburg-Bayreuth	Őrgrófság	FRANK	VI	1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor	1769-ben Brandenburg-Ansbach része lett
Brandenburg-Kulmbach	Őrgrófság			1655-ben Brandenburg-Bayreuth felbomlásakor alakult meg	1726-ban Brandenburg-Bayreuth annektálta
Brakel	Császári város	ARV	RV		A Paderborni Püspökség birtoka lett
Brauneck	Grófság			1230-ban jött létre Hohenlohe felbomlásakor	Többször is felbomlott. Végül 1448-ban Hohenlohe elfoglalta
Bregenz	Grófság	SVÁB	SV	950	1180-ban Tübingen majd Montfort foglalta el 1458-ban Ausztria része lett 1782-ben Bajorország annektálta
Brehna	Grófság
Breisgau	Grófság	nincs	SV	771	1077-ben Zähringen annektálta
Breisgau	Hercegség	AU	SV	1801	1803-ban újraalakult Breisgau-Modena néven
Breisgau-Modena	Hercegség	AU	SV	1803	1805-ben Baden és Württemberg között lett felosztva
Breiteneck	Uradalom	BAJ
Bréma	Érsekség	ASz	KL	787	1648-ban Svédország birtoka lett, hercegséggé tették meg
Bréma	Hercegség	ASz		1648 A Brémai Érsekség világiasított változata	Eredetileg Svédország birtoka, majd 1719*ben Hannoveré lett
Bréma	Császári város	ASz	RV	1202
Brena	Báróság			1156	1290-ben Szász-Wittenburg része lett
Bretzenheim	Hercegség	FR		1790-ben alapította a Wittelsbach-Bretzenheim család	1802-ben Hessen-Darmstadt foglalta el 1804-ben a déli részeket Ausztria annektálta
Brieg	Hercegség
Brixen	Püspökség	AU	KL	1179	1803-ban az osztrák kézen lévő Krajna annektálta
Bruchhausen	Grófság			1199	1234-ben felbomlott 1388-ban a Hoyai Grófság része lett
Bruchsal és Odenheim	Apátság
Braunschweig-Lüneburg	1235-től hercegség Eredetileg grófság			1139-ben Szászország felbomlásakor jött létre	1267-ben Braunschweig-Braunschweig és Braunschweig-Lüneburg részekre bomlott
Braunsschweig-Braunschweig	Hercegség			1252-ben Braunschweig felbomlásakor jött létre	Braunschweig-Göttingen és Braunschweig-Grubenhagen között lett felosztva
Braunschweig-Calenberg-Göttingen	Hercegség			1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre	1692-ben ez az állam lett a Hannoveri választófejedelemség
Braunschweig-Celle	Hercegség			1527-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre	1569-ben felbomlott
Braunschweig-Celle	Hercegség			1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre	1705-ben Hannover annektálta
Braunschweig-Göttingen	Hercegség			1279-ben jött létre Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor	1442-ben Braunschweig-Wolfenbüttel annektálta
Braunschweig-Grubenhagen	Hercegség	ASz		1279-ben Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor jött létre	1526-ban Braunschweig-Osterode annektálta
Braunsweig-Lüneburg	Hercegség	ASz	VI	1252-ben Braunschweig felbomlásakor alakult	1527-ben feloszlott
Braunschweig-Lüneburg	Hercegség	ASz	VI	1569-ben Braunschweig-Celle felbomlásakor alakult meg	1641-ben Braunschweig-Calenberg-Göttingen és Braunschweig-Celle részekre bomlott
Braunschweig-Osterode	Hercegség			1322-ben Braunschweig-Grubenhagen felbomlásával jött létre	1596-ban Braunschweig-Lüneburg annektálta
Braunschweig-Wolfenbüttel	Hercegség	ASz	VI	1345-ben Braunschweig-Göttingen felbomlásakor alakult meg
Buchau	Apátság	SVÁB
Buchau	Császári város	SVÁB	SV	1250 körül
Buchhorn	Császári város	SVÁB	SV	1089
Burgau	Őrgrófság
Burgbrohl	Uradalom			1451-ben Saffig felbomlásakor alakult meg	1533-ban Saffig-Olbrück annektálta
Burgundia ("Franche Comté")	Grófság	BURG	VI	1127	1330-ban Burgundiai Hercegség néven él tovább; 1678-ban Franciaország annektálta
Bürresheim	Uradalom
Burtscheid	Apátság
Butzweiler	Uradalom
Buxheim	Apátság

C

Név	Államforma	Körzet	Ház	Alapítva	Megjegyzések
Calvelage	Grófság			1072	1170-ben Ravensburg annektálta.
Calw	Grófság
Cambrai	Püspökség	ARV
Cambrai	Császári Város	BURG			1677-ben Franciaország elfoglalta.
Castell	Grófság	FRANK		1200	1597-ben Castell-Remlingen és Castell-Rüdenhausen része lett
Castell	Grófság			1709-ben Castell-Castellból vált ki	1772-ben Castell-Castell visszafoglalta
Castell-Castell	Grófság			1668-ban Castell-Remlingenből vált ki
Castell-Remlingen	Grófság			1597-ben vált ki Castellből	1762-ben Castell visszafoglalta
Castell-Rüdenhausen	Grófság			1597-ben vált ki Castellből
Castels	Főjoghatóság
Chatelot	Uradalom
Chiemsee	Püspökség
Chur	Püspökség	AU	KL	1170	1798-ban Svájc annektálta
Churwalden	Joghatóság
Cilli (Celje)	Grófság			1341	1456-ban a területet a Habsburgok örökölték, és a stájer hercegséghez csatolták.
Cläven	Uradalom			909	950-ben feloszlott
Clemont	Uradalom
Cleves (Kleve)	1417-től hercegség; eredetileg grófság	ARV	VI	719	1614-ben Brandenburg része lett
Colmar	Császári Város	FR			1648-ban Franciaország része lett
Corvey	Apátság	ARV		877	1803-ban Nassau-Orange része lett
Cottbus	Uradalom
Croy	Fejedelemség

Cs

Név	Államforma	Körzet	Ház	Alapítva	Megjegyzések
Csehország	Királyság	Nincs	VT

D

Név	Államforma	Körzet	Ház	Alapítva	Megjegyzések
Dagstuhl	Uradalom	FR
Dannenberg	Hercegség
Davos	Főjoghatóság
Delmenhorst	Grófság	ARV		1278; 1440; 1577	Oldenburg felosztásából keletkezett, majd 1438-ban, 1482-ben és 1647-ben Oldenburg visszafoglalta
Diepholz	1524-től grófság Eredetileg báróság	Low Rhen		1278	1583-ban Brunswick elfoglalta
Diessenhofen	Császári város			1415	1442-ig létezett
Diez	Grófság			1101	1552-ben Eppstein-Königstein és Hesse-Cassel között osztották fel
Diez-Birstein	Grófság			1189-ben vált ki Diezből	1322-ben Diez-Weilnau elfoglalta, majd 1438-ban Isenburghoz került
Diez-Weilnau	Grófság			1234-ben kivált Diezből	1438-ban Nassau-Dillenburg foglalta el
Dinkelsbühl	Császári Város	SVÁB	SV	1274	1802-ben Bajorország foglalta el
Disentis	Apátság			720 körül
Donauwörth	Császári Város			1250 körül	1606 és 1705 között Bajorország birtoka, majd 1714-ben végleg elfoglalták a bajorok
Donzdorf	1699-től grófság Eredetileg uradalom			1605-ben vált ki Aichenből	1738-ban Osterberg elfoglalta
Dornbirn	Uradalom
Dortmund	Császári Város	ARV	RV	1220	1803-ban Nassau-Orange része lett
Duisburg	Császári Város				1290-ben Cleves foglalta el
Düren	Császári Város				Jülich annektálta
Dyck	Uradalom

E

Név	Államforma	Körzet	Ház	Alapítva	Megjegyzések
Eberstein	Grófság	SVÁB		1574-ben vált ki Neu-Ebersteinból	1660-ban Baden, Speyer és Württemberg között osztották fel
Echternach	Apátság
Edelstetten	Grófság
Eglingen	Uradalom	SVÁB
Eglofs	Grófság	SVÁB
Ehrenburg	Uradalom
Eichstätt	Püspökség	FRANK	KL	908	1803-ban Salzburg elfoglalta
Eilenburg	Grófság			976	1017-ben Meissen annektálta
Einsiedeln	Apátság			965	1798-ban Svájc annektálta
Elchingen	Apátság	SVÁB
Ellwangen	1460-tól polgármesterség Eredetileg apátság	SVÁB		1011	1803-ban Württemberg foglalta el
Elten	Apátság
Eltz	Uradalom
Elzász	Hercegség			640	Alsó- és Felső-Elzászra bomlott fel, majd Franciaország birtoka lett
Engadin és Winterthur	Uradalom			950-ben Clävenből vált ki	1095-ben megszűnt
Engelberg	Apátság			1236	1798-ban Svájc foglalta el
Enzberg	Uradalom
Eppstein	Grófság			1172	1391-ben két részre bomlott: Eppstein-Königstein és Eppstein-Münzenberg
Eppstein-Königstein	Grófság			1390-ben vált ki Eppsteinból	1535-ben Stolberg foglalta el
Eppstein-Münzenberg	Grófság			1390-ben vált ki Eppsteinból	1522-ben Eppstein-Königstein annektálta
Erbach	1532-től kezdve grófság Eredetileg uradalom	FRANK		1213	1647-ben felbomlott
Erbach-Breuburg	Grófság			1647-ben Erbachból vált ki	1653-ban Erbach-Erbach foglalta el
Erbach-Erbach	Grófság			1647-ben Erbachból vált ki
Erbach-Fürstenau	Grófság			1647-ben Erbachból vált ki
Erbach-Wildenstein	Grófság			1647-ben Erbachból vált ki	1669-ben Erbach-Erbach foglalta el
Essen	Apátság	ARV		1041	1803-ban Poroszország foglalta el
Esslingen am Neckar	Császári Város	SVÁB	SV	1250 körül	1803-ban Württemberg foglalta el

F

Név	Államforma	Körzet	Ház	Alapítva	Megjegyzések
Fagnolle	Grófság	ARV
Falkenstein	Grófság	FR
Feldkirch	Uradalom
Fischbach	Nincs adat
Flandria	Grófság	BURG	VI	862	1405-ben Burgundia része lesz, majd Franciaország birtoka, kivéve az ún. Császári Flandria területeit. 1529-ben a Habsburgok foglalták el.
Frankónia	Fejedelemség			8. század	1196-ban megszűnt
Frankónia	Fejedelemség			1633-ban alakult meg a Szász-Weimari herceg területeként	1639-ben megszűnt
Frankfurt	Császári Város	FR	RV	1372
Franzenheim	Uradalom
Frauenalb	Apátság
Fraumünster	Apátság			1045	1524-ben Zürich megszüntette
Freiburg im Breigau	Grófság
Freising	Püspökség	BAJ	KL	766 körül	1803-ban Bajorország foglalta el
Freudenberg	Uradalom
Fribourg	Császári Város			1218	1277-ben Habsburg foglalta el
Fribourg	Császári Város			1478	1481-től Svájc egyik kantonja
Friedberg	Császári Város	FR	RV	1217	1803-ban megszűnt
Friedrichshafen Lásd Buchhornnál
Frízföld	Uradalom	BURG
Fugger	Grófság	SVÁB
Fulda	1752-től püspökség Eredetileg apátság	FR	KL	744	1803-ban Nassau-Orange foglalta el
Fürstenberg	Grófság			1250	1408-ban felbomlott
Fürstenberg-Baar	Grófság			1441-ben Fürstenberg-Fürstenbergből szakadt ki	1559-ben Fürstenberg-Blomberg és Fürstenberg-Heiligenberg részekre bomlott
Fürstenberg-Blomberg	Grófság			1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból	1614-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Mötzkirch és Fürstenberg-Stühlingen
Fürstenberg-Fürstenberg	Grófság			1408-ban vált ki Fürstenberg	1441-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Baar és Fürstenberg-Geisingen
Fürstenberg-Fürstenberg	1716-tól kezdve hercegség Eredetileg grófság			1704-ben vált ki Fürstenberg-Stühlingenből	1804-ben Fürstenberg-Pürglitz foglalta el
Fürstenberg-Geisingen	Grófság			1441-ben szakadt ki Fürstenberg-Fürstenbergből	1483-ban Fürstenberg-Baar foglalta el
Fürstenberg-Heiligenberg	1664-től hercegség Eredetileg grófság			1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból	1716-ban Fürstenberg-Fürstenberg része lett
Fürstenberg-Mötzkirch	1716-tól hercegség Eredetileg grófság			1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből	1744-ben Fürstenberg-Fürstenberg foglalta el
Fürstenberg-Pürglitz	Hercegség			1762-ben vált ki Fürstenberg-Fürstenbergből
Fürstenberg-Stühlingen	1716-tól hercegség Eredetileg grófság			1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből	1704-ben felbomlott
Füssen	Apátság

G

Név	Államforma	Körzet	Ház	Alapítva	Megjegyzések
Gandersheim	Apátság
Gelderland Lásd Gueldersnél
Gelnhausen	Császári Város			1170	1745-ben Hessen-Cassel foglalta el
Gemen	Uradalom	ARV
Genf	Grófság			1034	1401-ben Szavoja foglalta el
Gengenbach	Apátság	SVÁB
Gengenbach	Császári Város	SVÁB	SV	1250 körül	1803-ban Baden része lett
Gernrode	Apátság	FSz
Gerolstein és Bettingen	Grófság			1533-ban vált ki Blankenheimból és Gerolsteinból	1697-ben Blankenheim annektálta
Giech	1695-től grófság Eredetileg uradalom, majd 1680-tól báróság			1333
Giengen	Császári Város	SVÁB	SV	1250 körül	1803-ban Württemberg része lett
Gimborn-Neustadt	Uradalom
Glarus	Császári Völgység			1415	1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból
Glatz	Grófság
Gleichen	Grófság			1228-ban Tonnából vált ki	1345-ben feloszlott
Gleichenstein	Grófság			1227-ben Tonnából vált ki	1294-ben Mainz foglalta el
Godesberg	Grófság			1276-ban Neuenahrból vált ki	1465-ben két részre bomlott: Alpheim és Bedburg
Goldineshundare	Grófság			950-ben vált ki Clävenből	1067-ben megszűnt
Gondorf	Uradalom			1611-ben vált kiSaffigból	1692-ben Nickenich foglalta el
Gorizia	Grófság				A 16. században Ausztria birtoka lett
Goslar	Császári Város	ASz	RV		1803-ban megszűnt
Gräfenthal	Uradalom			1439-ben Pappenheimból vált ki	1536-ban Pappenheim foglalta el
Granges	Uradalom
Grävenstein	Uradalom
Greifensee	Uradalom
Greyerz	Grófság
Grubenslagen	Hercegség
Guelders	1088-tól őrgrófság, majd 1339-től fejedelemség	BURG	VI	1082 / 1096	1543-ban Burgundia része lett, majd a Holland Tartományok része és végül Franciaország birtoka
Gundelfingen	Uradalom	SVÁB
Gurk	Bishopric	Aust		1072	1803-ban az osztrák Karintia foglalta el
Gutenstein	Uradalom
Gutenzell	Apátság	SVÁB

H

Név	Államforma	Körzet	Ház	Alapítva	Megjegyzések
Habsburg	Grófság			1040	1305-ben Ausztria foglalta el 1414-ben Bern foglalta el
Habsburg-Lauffenburg	Grófság			1239-ben vált ki Habsburgból	Többször felbomlott 1408-ban minden része Sulz birtoka lett
Haguenau	Császári Város	FR		1260	1648-ban Franciaország annektálta
Hainaut (franciául), Hennegau (németül)	Grófság	BURG	VI	1071	1436-ban Burgundia része lett
Hainburg	Grófság			1240-ben vált ki Regensteinból	1368-ban Regenstein visszafoglalta
Halberstadt	Püspökség	ASz	KL	996	1648-ban világiasították, majd Brandenburghoz került
Halberstadt	Hercegség			1648 A Halberstadti Püspökség világiasításából
Haldenstein	Báróság
Hallermund	Grófság	ARV		1163 körül	1398-ban Corvey annektálta, majd 1408-ban Minden része lett, 1436-ban Brunswick foglalta el, végül 1707-ben Platen-Hallermund birtoka lett
Hals	Grófság			12. század	1443-ban Leuchtenberg része lett
Hamburg	Császári Város	ASz	RV	1189
Hanau	Grófság			1178	1451-ben felbomlott
Hanau-Babenhausen	Grófság			1451-ben Hanauból vált ki	1481-ben neve Hanau-Lichtenbergre változott
Hanau-Lichtenberg	1696-tól hercegség Eredetileg grófság	FR		1481-ben Hanau-Babenhausen átkereszteléséből alakult ki	1736-ban Hessen-Darmstadt és Mainz között osztották fel
Hannover	Fejedelemség, és 1692-től kezdve választófejedelemség	ASz	VT	1636
Harburg	Hercegség
Harmersbach	Császári Völgység
Hartelstein	Uradalom			1460-ban Saffigból vált ki	1477-ben Saffig-Olbrück foglalta el
Hatzfeld	Uradalom	FSz
Hauenstein	Grófság
Hausen	Uradalom
Havelberg	Püspökség
Heggbach	Apátság	SVÁB
Heilbronn	Császári Város	SVÁB	SV	1350	1803-ban megszűnt
Heiligenberg	Grófság	SVÁB
Heiligkreuzthal	Apátság
Heinsberg	Grófság			1085	1479-ben Jülich annektálta
Helffenstein	Grófság			1113	Többször felbomlott 1627-ben Fürstenberg és Württemberg között bomlott fel
Henneberg	Grófság, amelynek vezetője a ritka Gefürsterer Graf, azaz hercegi gróf ranggal rendelkezett	FRANK		1037	Többször felbomlott, és a cím is eltűnt A felbomlott Henneberget Mansfeld-Bornstedt, Meissen, Szászország és Stolberg-Stolberg foglalta el
Herford	Apátság	ARV			1803-ban világiasították, majd Poroszország része lett
Herford	Császári Város	ARV	RV		1648-ban Brandenburg annektálta
Héricourt	Uradalom
Herrenzimmern	1530-tól grófság Eredetileg uradalom			1495-ben vált ki Zimmernből	1570-ben Mötzkirch foglalta el
Herrstein	Uradalom
Hersfeld	Apátság			1232	1432-ben Hessen része lett
Hessen	Tartománygrófság	FR	VI	1264 A Türingiai Tartománygrófságból vált ki	1567-ben felbomlott
Hessen-Darmstadt	Tartománygrófság	FR	VI	1567 Hessen felbomlásából alakult
Hessen-Kassel	Tartománygrófság	FR	VI	1567 Hessen felbomlásából alakult
Hessen-Marburg	Tartománygrófság	FR	VI	1567 Hessen felbomlásából alakult	1604-ben Hessen-Kasselbe olvadt
Hessen-Rheinfels	Tartománygrófság	FR	VI	1567 Hessen felbomlásából alakult	1583-ban területét három tartomány között osztották fel: Hessen-Darmstadt, Hessen-Marburg és Hessen-Rheinfels
Hildesheim	Püspökség	ASz	KL	888	1802-ben Brandenburg annektálta
Hildesheim	Szabad Város	ASz	KL	1300	1803-ban Brandenburg foglalta el
Hochberg	Őrgrófság
Hochstaden	Grófság			1144	1260-ban a Kölni Érsekség foglalta el
Hohenberg-Nagold	Grófság			1253-ban vált ki Hohenbergből és Zollernból	1264-ben Zollern-Nürnberg foglalta el
Hohenberg-Rottenburg	Grófság			1253-ban vált ki Zollernból és Hohenbergből	1264-ben Zollern-Nürnberg annektálta
Hohenems	Grófság	SVÁB		1210 körül	1646-ban két részre bomlott: Hohenems-Hohenems és Hohenems-Vaduz
Hohenems-Hohenems	Grófság			1646-ban Hohenemsből vált ki	1718-ban Hohenems-Vaduz foglalta el
Hohenems-Vaduz	Grófság			1646-ban Hohenemsből vált ki	1719-ben Liechtenstein hercege foglalta el
Hohengeroldseck	Grófság	SVÁB
Hohenlohe	Grófság	FRANK		1192	1256-ban részekre hullott: Hohenlohe-Möckmühl, Hohenlohe-Röltingen és Hohenlohe-Weikersheim
Hohenlohe-Bartenstein	1744-től hercegség Eredetileg grófság			1688-ban vált ki Hohenlohe-Schillingsfürstből
Hohenlohe-Ingelfingen	1764-től hercegség Eredetileg grófság			1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból
Hohenlohe-Jagstberg	Hercegség			1798-ban vált ki Hohenlohe-Bartensteinból
Hohenlohe-Kirchberg	1764-től hercegség Eredetileg grófság			1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból
Hohenlohe-Langenburg	1701-től hercegség Eredetileg grófság			1610-ben vált ki Hohenlohe-Neuensteinból
Hohenlohe-Möckmühl	Grófság			1256-ban vált ki Hohenlohéból	1340-ben feloszlott Hohenlohe-Uffenheim és Hohenlohe-Wernsberg között
Hohenlohe-Neuenstein	Grófság			1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból	Többször feloszlott 1698-ban Hohenlohe-Öhringen része lett
Hohenlohe-Öhringen	1744-től hercegség Eredetileg grófság			1676-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból	1765-ben Hohenlohe-Ingelfingen foglalta el
Hohenlohe-Röltingen	Grófság			1256-ban vált ki Hohenlohe	1290-ben megszűnt
Hohenlohe-Schillingsfürst	Grófság			1615-ben vált ki Hohenlohe-Waldenburgból	1688-ban szétvált Hohenlohe-Bartensteinra és Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürstre
Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim	Grófság			1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból	1545-ben foglalta el Hohenlohe-Neuenstein
Hohenlohe-Uffenheim	Grófság			1262-ben vált ki Hohenlohe-Möckmühlből	1387-ben Nürnberg foglalta el
Hohenlohe-Waldenburg	Grófság			1553-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból	1615-ben és 1679-ben is felbomlott
Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst	Grófság			1688-ban Hohenlohe-Schillingsfürst foglalta el
Hohenlohe-Weikersheim	Grófság			1256-ban vált ki Hohenlohéból	1490-ben Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim annektálta
Hohenlohe-Weikersheim	Grófság			1610-ben Hohenlohe-Neuensteinból vált ki	1756-ban Hohenlohe-Öhringen foglalta el
Hohenlohe-Wernsberg	Grófság			1267-ben Hohenlohe-Möckmühlből vált ki	1350-ben Hohenlohe-Uffenheim foglalta el
Hohenrechberg	Uradalom			1163	1585-ben Staufeneck foglalta el
Hohenrechberg és Aichen	1626-tól grófság Eredetileg uradalom			1605-ben vált ki Aichenből	1676-ban Donzdorf foglalta el
Hohenzollern	Grófság			1309-ben emelkedett ki a Zollern grófságból	1512-ben felbomlott
Hohenzollern-Haigerloch	1630-tól hercegség Korábban grófság			1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből	1767-ben Hohenzollern-Sigmaringen foglalta el
Hohenzollern-Hechingen	1632-től hercegség Eredetileg grófság	SVÁB		1512-ben vált ki Hohenzollernből
Hohenzollern-Sigmaringen	1623-tól hercegség Eredetileg grófság	SVÁB		1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből
Hohnstein	Grófság	FSz		1123	Többször felbomlott A részeket végül Brandenburg, Schwarzburg és Stolberg foglalta el
Hollandia	Grófság			1150 körül alakult az Utrechti Püspökségből	1433-ban Burgundia foglalta el, később független állam lett
Holstein	Grófság	ASz	VI	1111	1474-ben olvadt bele Schleswig-Holsteinba
Holzapfel	Grófság	ARV		1641	1727-ben Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym birtoka lett
Homburg	Uradalom
Horburg	Grófság
Horne	Grófság				1568-ban perszonálunióra lépett a Liège-i Püspökséggel
Horneck	Parancsnokság
Hörstgen	Uradalom
Höwen	Uradalom
Hoya	Grófság	ARV		1204	1503-ban területe felbomlott Brunswick-Celle és Hessen-Kassel között