Főmenü megnyitása

Az alábbiakban a Német-római Birodalom államai állnak sorrendben. A táblázat tartalmazza az összes olyan államalakulatot, amely a császárság területén valaha létezett. Az alábbiakban valószínűleg nem a teljes lista szerepel, hiszen azt a közel ezeréves történelemmel rendelkező birodalom esetében szinte lehetetlen felsorolni. Az alábbiakban mégis a lehető legpontosabb lista látható.

A lista főként a császár közvetlen hűbérbirtokaiból tevődött össze, de vannak kivételek is.

JelmagyarázatSzerkesztés

A következő tábla rövidítéseket tartalmaz, amelyek a Körzet illetve a Ház oszlopok rövidítéseit magyarázzák.

  • A körzetek az 1512-ben véglegesen kialakított császári körzetekre utalnak.
  • A ház az adott államalakulat vezetőjének a Reichstagban betöltött méltóságát jelzi.
Körzetek Ház
AU Ausztriai körzet VT Választófejedelmek Tanácsa
BAJ Bajor körzet KL A Hercegek Házának klerikus része (egyéni szavazati jog)
BURG Burgundiai körzet VI A Hercegek Házának világi része (egyéni szavazati jog)
RAJN Rajna-vidéki körzet RF Rajna-vidéki főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
FRANK Frankóniai körzet SF Svábföldi főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
ARV Alsó-Rajna és vesztfáliai körzet FG Frankóniai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
ASz Alsó-szászországi körzet SG Svábföldi grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
FR Felső-rajnai körzet VG Vesztfáliai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
FSz Felső-szászországi körzet WG Wetteraui grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
SVÁB Sváb körzet RV Rajna-vidéki szabad császári városok
Nincs Azon államok, amelyek nem tartoznak körzetekhez SV Svábföldi szabad császári városok

TartalomSzerkesztés

A Á B C Cs D Dz Dzs E É F G Gy H I Í J K L Ly M N Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T Ty U Ú Ü Ű V W X Y Z Zs

ASzerkesztés

Név Államforma Körzet Ház Alapítva Megjegyzés
Aach Uradalom
Aachen Császári Város ARV RV 1306 1801-ben Franciaországhoz csatolták
Aalen Császári Város SVÁB SV 1360 körül 1803-ban a Württembergi Hercegséghez csatolták
Aalst (Flandria császári része) Grófság 1056/1059-től császári hűbérbirtok
Aarberg Grófság
Abensberg Grófság
Adendorf 1711-től grófság
Eredetileg uradalom volt; 1653-ban emelték bárói rangra
1554
PSaffig-Olbrückről vált le
1806-ban hercegi rangra emelték, Leyeni Hercegség néven
Ahr Grófság nincs 1107 1210-ben a Nürburgi Grófság elfoglalta
Aichen Uradalom 1323
A Hohenrechbergi Uradalomról vált le
Többször felosztották;
1738-ban a fennmaradt részeket az Ostenbergi Uradalom annektálta
Albeck Uradalom nincs 1383-ban Ulmhoz csatolták
Aletzheim Grófság 1439
A Pappenheimi Uradalomról vált le
1697-ben a Pappenheimi Grófság annektálta
Allersberg Uradalom nincs 1343
A Wolfsteini Uradalomról vált le
1474-ben a Sulzburgi Uradalom elfoglalta
Alpheim Grófság 1465
A Neuenahri Grófságról vált le
1589-ben a Moersi Grófsághoz csatolták
Alt-Bruchhausen Grófság nincs 1234
A Bruchhauseni Grófságból vált ki
1338-ban annektálta a Hoyai Grófság
Alt-Eberstein Grófság nincs 1207
Usgauról vált le
A Neu-Ebersteini Grófság foglalta el 1283ban
Alt-Katzenelnbogen Grófság nincs 1245
A Katzenelnbogeni Tartománygrófságról vált le
1403-ban a Neu-Katzenelnbogeni Grófság része lett
Altena Grófság nincs 10. század 1160-ban a Bergi Grófsággal egybeolvadva alkotta Altona-Berget; 1180-ban ismét Altona néven élt tovább majd 1249-ben a Marki Grófsággal olvadt össze
Altena-Berg Grófság nincs 1160
Altena és a Bergi Grófság összeolvadásából alakult meg
1180-ban Altena néven vált ismertté
Altensteig Uradalom
Andechs Grófság
Andelfingen Uradalom
Anhalt 1218-tól hercegség
1212-től grófság volt
FSz VI 1173
A Szász Hercegségről vált le
1252-ben három hercegségre esett szét: Anhalt-Ascherslebenre, Anhalt-Bernburgra és Anhalt-Zerbstre;
1570-ben újraegyesült;
1603-ban végül öt hercegségre bomlott: Anhalt-Bernburgra, Anhalt-Dessaura, Anhalt-Köthenre, Anhalt-Plötzkaura és Anhalt-Zerbstre
Anhalt-Aschersleben Hercegség FSz VI 1252
Az Anhlati Hercegség felbomlásakor alakult meg
1322-ben a Halberstadti Püspökség annektálta
Anhalt-Bernburg Hercegség FSz VI 1252
Az Anhalti Hercegség felbomlásakor alakult meg
1468-ban Anhalt-Zerbst foglalta el; 1603-ban újraalakult, amikor az Anhalti Hercegséget ismét felosztották
Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym Hercegség FSz VI 1727
A Holzapfeli Grófság és az Anhalt-Zeitz-Hoymi Hercegség összeolvadásából alakult meg
Anhalt-Dessau Hercegség FSz VI 1396
Az Anhalt-Zerbsti Hercegség felosztásakor alakult meg
1561-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség elfoglalta;
1603-ban az Anhalti Hercegség felosztásakor újraalakult
Anhalt-Dornburg Hercegség FSz VI 1667
Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le
1742-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta
Anhalt-Harzgerode Hercegség FSz VI 1635
Az Anhalt-Bernburgi Hercegségről vált le
1709-ben az Anhalt-Bernburgi Hercegség elfoglalta
Anhalt-Köthen Hercegség FSz VI 1396
Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le
1552-ben az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta;
1603-ban Anhalt feloisztásakor újraalakult
Anhalt-Mühlingen Hercegség FSz VI 1667
Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le
1714-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta
Anhalt-Pless Hercegség FSz VI 1755
Az Anhalt-Kötheni Hercegségről vált le
Anhalt-Plötzkau Hercegség FSz VI 1544
Az Anhalt-Dessaui Hercegségről vált le
1553-ban az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta;
1603-ban Anhalt felosztásánál újraalakult;
1665-ben az Anhalt-Kötheni Hercegség része lett
Anhalt-Zeitz-Hoym Hercegség FSz VI 1718
Az Anhalt-Bernburgi Hercegségből vált ki
1727-ben a Holzapfeli Grófsággal egybeolvadva alkotta meg az Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoymi Hercegséget
Anhalt-Zerbst Hercegség FSz VI 1252
Az Anhalti Hercegségről vált le
1396-ban felbomlott azAnhalt-Dessaui és az Anhalt-Kötheni Hercegségre; 1544-ben újraalakult az Anhalt-Dessaui Hercegség felosztásánál; 1796-ban az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta
Anholt Uradalom ARV
Ansbach
- lásd "Brandenburg-Ansbach"
Antwerpen Őrgrófság BURG
Appenzell Császári völgység 1507-ben vált le a Sankt Galleni Apátságról 1597-ben Appenzell Innerrhoden és Appenzell Ausserrhoden részekre bomlott
Appenzell Ausserrhoden Császári völgység 1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból
Appenzell Innerrhoden Császári Völgység 1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból
Arenberg 1644-től hercegség
Eredetileg grófság; 1576-ban emelték herceg-grófi rangra
RAJN VI 1177 körül
Arlon Grófság nem volt 950 1221-ben a Limburgi Hercegség része lett
Arnsberg Grófság
Artois Grófság BURG
Aschaffenburg Hercegség 1803
Auersperg 1653-tól hercegség
Előtte grófság
SVÁB SV
Auersperg-Schönfeldscher Hercegség 1795
Az Auerspergi Hercegség felbomlásából alakult
Auersperg-Zweig Hercegség 1795
Az Auerspergi Hercegség felbomlásakor alakult
Augsburg Püspökség SVÁB KL 888 körül 1803-ban Bajorország annektálta
Augsburg Császári város SVÁB SV 1276 1806-ban Bajorország elfoglalta
Ausztria A 15. századtól főhercegség
Eredetileg őrgrófság; 1155-ben emelték hercegi rangra
AU VI 960

BSzerkesztés

Név Államforma Körzet Ház Alapítva Megjegyzések
Baar Tartománygrófság SVÁB
Babenhausen-Mindelheim-Cellmünz Uradalom 1432-ben alakult Staufeneck-Babenhausen felosztásakor 1487-ben Frundsburg és Kronburg között lett felosztva
Baden 1112-től őrgrófság, és 1803-tól választófejedelemség SVÁB VI 960 körül 1190-ben Baden-Baden és Baden-Hachberg részekre lett felosztva
1771-ben újraalakult
Baden-Baden Őrgrófság SVÁB VI 1190-ben alakult Baden felosztásakor 1335-ben Baden-Eberstein és Baden-Pforzheim között lett felosztva
Baden-Baden Őrgrófság SVÁB VI 1348-ban Baden-Pforzheim felosztásakor alakult meg 1771-ben Baden-Durlachra szállt örökség révén
Baden-Durlach Őrgrófság SVÁB VI 1515-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult meg 1771-ben a Baden-Badeni vonal örökölte
Baden-Eberstein Őrgrófság 1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult 1353-ban Baden-Pforzheim annektálta
Baden-Hochberg Őrgrófság SVÁB 1190-ben Baden felbomlásakor alakult 1415-ben Baden-Baden annektálta
Baden-Pforzheim Őrgrófság 1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult 1361-ben Baden-Baden elfoglalta
Baden-Rodemachern Őrgrófság 1537-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult 1666-ban Baden-Baden annektálta
Badenweiler Uradalom
Baindt Apátság SVÁB
Bajor-Ingolstadt Hercegség 1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásával 1445-ben Bajorország-München annektálta
Bajor-Landshut Hercegség 1353-ban alakult meg Alsó-Bajorország felbomlásakor 1503-ban Bajorország-München annektálta
Bajorország Hercegség, és 1623-tól választófejedelemség BAJ VT 6. század
Bajorország-München Hercegség 1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásakor 1505-ben nevét Bajor Hercegségre változtatta
Bajorország-Naumburg Uradalom 1316-ban Querfurt felbomlásakor alakult meg 1496-ban Mansfeld elfoglalta
Bajor-Straubing Hercegség 1353-ban Alsó-Bajorország felbomlásakor alakult meg 1425-ben Bajor-Ingolstadt, Bajor-Landshut és Bajorország-München között lett felosztva
Bamberg Püspökség FRANK KL 1007 1802-ben Bajorország annektálta
Bar Hercegség
Eredetileg grófság
FR 1508-ban Lotaringia örökölte
Barby Grófság FSz 1497 Többször felbomlott
Végül a részeket Anhalt, Brandenburg és Szászország annektálta
Bassenheim Uradalom
Bayreuth
- lásd "Brandenburg-Bayreuth"
Bázel Püspökség FR KL 999 1579-ben csatlakozott a Svájci Konföderáció szövetségéhez
Bázel Szabad város nincs 1501-ben csatlakozott a Svájci Konföderációhoz
Bedburg Grófság 1465-ben Neuenahr felosztásakor alakult meg 1519-ben Mörs annektálta
Beichlingen Uradalom 1144 Többször felosztották.
1567-ben Gleichen része lett
Beilstein Uradalom
Belfort Törvényi hatókör
Benevento Hercegség 6. század 1053-ban a Pápai Állam része lett
Bentheim Grófság ARV VG 1050 1277-ben Bentheim-Tecklenburg és Bentheim-Bentheim részekre bomlott
Bentheim-Bentheim Grófság
Bentheim-Steinfurt Grófság ARV VG 1454
A Bentheim-Bentheimi Grófságról szakadt el
1806-ban Poroszország annektálta
Bentheim-Tecklenburg Grófság
Berchtesgaden Polgármesterség BAJ 1491 1803-ban Salzburg része lett
1805-ben Ausztria foglalta el
Berg 1380-tól hercegség
Eredetileg grófság
ARV VI 1093 1614 Pfalz-Neuburg része
Bern Császári város 1218-ban vált le Zähringenről 1353-ban Svájc egyik kantona lett; 1648-ban levált a birodalomról
Besançon Érsekség KL 1792-ben Franciaország annektálta
Besançon Császári város BURG 1648-ban a Burgundiai Grófság foglalta el
Biberach an der Riss Császári város SVÁB SV 1180 1803-ban Württemberg része lett
Billungenmark Őrgrófság 928 983-ban a Bodrich család hódította meg
Bilstein Grófság 1073 1303-ban Hessen annektálta
Bitburg Apátság
Blamont Uradalom
Blankenburg Hercegség ASz 1082 körül 1368-ban Regenstein birtoka lett
Blankenheim Grófság 1149-ben Blankenheim-Schleiden felosztásakor alakult meg 1803-ban Franciaország része lett
Blankenheim és Gerolstein Grófság ARV 1488-ban alakult meg Blankenheim felosztásakor 1533-ban Blankenheim és Gerolstein valamint Bettingen részekre bomlott
Blankenheim-Schleiden Uradalom 1115 körül 1149-ben alakult meg Blankenheim és Schleiden felbomlásakor
Blumenegg Uradalom
Bonndorf Grófság SVÁB
Bopfingen Császári város SVÁB SV 1250 körül 1803-ban Württemberg annektálta
Boroszló Püspökség
Boroszló Hercegség
Bouillon Grófság 959; 1496; 1559 1095-ben és 1522-ben Liége elfoglalta. 1552-ben, majd 1676-ban Franciaország annektálta
Brabant 1085/1086-tól tartománygrófsága, 1183/1184-től hercegség BURG VI 1430-ban a Burgundiai Hercegséghez került
Brandenburg Őrgrófság, és 1355-től választófejedelemség FSz VT 1157
Eredetileg Nordmark néven alakult meg
Brandenburg Püspökség FSz KL 949 1569-ben Brandenburg foglalta el
Brandenburg-Ansbach Őrgrófság FRANK VI 1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor 1791-ben Brandenburghoz került
Brandenburg-Bayreuth Őrgrófság FRANK VI 1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor 1769-ben Brandenburg-Ansbach része lett
Brandenburg-Kulmbach Őrgrófság 1655-ben Brandenburg-Bayreuth felbomlásakor alakult meg 1726-ban Brandenburg-Bayreuth annektálta
Brakel Császári város ARV RV A Paderborni Püspökség birtoka lett
Brauneck Grófság 1230-ban jött létre Hohenlohe felbomlásakor Többször is felbomlott.
Végül 1448-ban Hohenlohe elfoglalta
Bregenz Grófság SVÁB SV 950 1180-ban Tübingen majd Montfort foglalta el
1458-ban Ausztria része lett
1782-ben Bajorország annektálta
Brehna Grófság
Breisgau Grófság nincs SV 771 1077-ben Zähringen annektálta
Breisgau Hercegség AU SV 1801 1803-ban újraalakult Breisgau-Modena néven
Breisgau-Modena Hercegség AU SV 1803 1805-ben Baden és Württemberg között lett felosztva
Breiteneck Uradalom BAJ
Bréma Érsekség ASz KL 787 1648-ban Svédország birtoka lett, hercegséggé tették meg
Bréma Hercegség ASz 1648
A Brémai Érsekség világiasított változata
Eredetileg Svédország birtoka, majd 1719*ben Hannoveré lett
Bréma Császári város ASz RV 1202
Brena Báróság 1156 1290-ben Szász-Wittenburg része lett
Bretzenheim Hercegség FR 1790-ben alapította a Wittelsbach-Bretzenheim család 1802-ben Hessen-Darmstadt foglalta el
1804-ben a déli részeket Ausztria annektálta
Brieg Hercegség
Brixen Püspökség AU KL 1179 1803-ban az osztrák kézen lévő Krajna annektálta
Bruchhausen Grófság 1199 1234-ben felbomlott
1388-ban a Hoyai Grófság része lett
Bruchsal és Odenheim Apátság
Braunschweig-Lüneburg 1235-től hercegség
Eredetileg grófság
1139-ben Szászország felbomlásakor jött létre 1267-ben Braunschweig-Braunschweig és Braunschweig-Lüneburg részekre bomlott
Braunsschweig-Braunschweig Hercegség 1252-ben Braunschweig felbomlásakor jött létre Braunschweig-Göttingen és Braunschweig-Grubenhagen között lett felosztva
Braunschweig-Calenberg-Göttingen Hercegség 1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre 1692-ben ez az állam lett a Hannoveri választófejedelemség
Braunschweig-Celle Hercegség 1527-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre 1569-ben felbomlott
Braunschweig-Celle Hercegség 1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre 1705-ben Hannover annektálta
Braunschweig-Göttingen Hercegség 1279-ben jött létre Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor 1442-ben Braunschweig-Wolfenbüttel annektálta
Braunschweig-Grubenhagen Hercegség ASz 1279-ben Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor jött létre 1526-ban Braunschweig-Osterode annektálta
Braunsweig-Lüneburg Hercegség ASz VI 1252-ben Braunschweig felbomlásakor alakult 1527-ben feloszlott
Braunschweig-Lüneburg Hercegség ASz VI 1569-ben Braunschweig-Celle felbomlásakor alakult meg 1641-ben Braunschweig-Calenberg-Göttingen és Braunschweig-Celle részekre bomlott
Braunschweig-Osterode Hercegség 1322-ben Braunschweig-Grubenhagen felbomlásával jött létre 1596-ban Braunschweig-Lüneburg annektálta
Braunschweig-Wolfenbüttel Hercegség ASz VI 1345-ben Braunschweig-Göttingen felbomlásakor alakult meg
Buchau Apátság SVÁB
Buchau Császári város SVÁB SV 1250 körül
Buchhorn Császári város SVÁB SV 1089
Burgau Őrgrófság
Burgbrohl Uradalom 1451-ben Saffig felbomlásakor alakult meg 1533-ban Saffig-Olbrück annektálta
Burgundia
("Franche Comté")
Grófság BURG VI 1127 1330-ban Burgundiai Hercegség néven él tovább; 1678-ban Franciaország annektálta
Bürresheim Uradalom
Burtscheid Apátság
Butzweiler Uradalom
Buxheim Apátság

CSzerkesztés

Név Államforma Körzet Ház Alapítva Megjegyzések
Calvelage Grófság 1072 1170-ben Ravensburg annektálta.
Calw Grófság
Cambrai Püspökség ARV
Cambrai Császári Város BURG 1677-ben Franciaország elfoglalta.
Castell Grófság FRANK 1200 1597-ben Castell-Remlingen és Castell-Rüdenhausen része lett
Castell Grófság 1709-ben Castell-Castellból vált ki 1772-ben Castell-Castell visszafoglalta
Castell-Castell Grófság 1668-ban Castell-Remlingenből vált ki
Castell-Remlingen Grófság 1597-ben vált ki Castellből 1762-ben Castell visszafoglalta
Castell-Rüdenhausen Grófság 1597-ben vált ki Castellből
Castels Főjoghatóság
Chatelot Uradalom
Chiemsee Püspökség
Chur Püspökség AU KL 1170 1798-ban Svájc annektálta
Churwalden Joghatóság
Cilli (Celje) Grófság 1341 1456-ban a területet a Habsburgok örökölték, és a stájer hercegséghez csatolták.
Cläven Uradalom 909 950-ben feloszlott
Clemont Uradalom
Cleves (Kleve) 1417-től hercegség;
eredetileg grófság
ARV VI 719 1614-ben Brandenburg része lett
Colmar Császári Város FR 1648-ban Franciaország része lett
Corvey Apátság ARV 877 1803-ban Nassau-Orange része lett
Cottbus Uradalom
Croy Fejedelemség

CsSzerkesztés

Név Államforma Körzet Ház Alapítva Megjegyzések
Csehország Királyság Nincs VT

DSzerkesztés

Név Államforma Körzet Ház Alapítva Megjegyzések
Dagstuhl Uradalom FR
Dannenberg Hercegség
Davos Főjoghatóság
Delmenhorst Grófság ARV 1278; 1440; 1577 Oldenburg felosztásából keletkezett, majd 1438-ban, 1482-ben és 1647-ben Oldenburg visszafoglalta
Diepholz 1524-től grófság
Eredetileg báróság
Low Rhen 1278 1583-ban Brunswick elfoglalta
Diessenhofen Császári város 1415 1442-ig létezett
Diez Grófság 1101 1552-ben Eppstein-Königstein és Hesse-Cassel között osztották fel
Diez-Birstein Grófság 1189-ben vált ki Diezből 1322-ben Diez-Weilnau elfoglalta, majd 1438-ban Isenburghoz került
Diez-Weilnau Grófság 1234-ben kivált Diezből 1438-ban Nassau-Dillenburg foglalta el
Dinkelsbühl Császári Város SVÁB SV 1274 1802-ben Bajorország foglalta el
Disentis Apátság 720 körül
Donauwörth Császári Város 1250 körül 1606 és 1705 között Bajorország birtoka, majd 1714-ben végleg elfoglalták a bajorok
Donzdorf 1699-től grófság
Eredetileg uradalom
1605-ben vált ki Aichenből 1738-ban Osterberg elfoglalta
Dornbirn Uradalom
Dortmund Császári Város ARV RV 1220 1803-ban Nassau-Orange része lett
Duisburg Császári Város 1290-ben Cleves foglalta el
Düren Császári Város Jülich annektálta
Dyck Uradalom

ESzerkesztés

Név Államforma Körzet Ház Alapítva Megjegyzések
Eberstein Grófság SVÁB 1574-ben vált ki Neu-Ebersteinból 1660-ban Baden, Speyer és Württemberg között osztották fel
Echternach Apátság
Edelstetten Grófság
Eglingen Uradalom SVÁB
Eglofs Grófság SVÁB
Ehrenburg Uradalom
Eichstätt Püspökség FRANK KL 908 1803-ban Salzburg elfoglalta
Eilenburg Grófság 976 1017-ben Meissen annektálta
Einsiedeln Apátság 965 1798-ban Svájc annektálta
Elchingen Apátság SVÁB
Ellwangen 1460-tól polgármesterség
Eredetileg apátság
SVÁB 1011 1803-ban Württemberg foglalta el
Elten Apátság
Eltz Uradalom
Elzász Hercegség 640 Alsó- és Felső-Elzászra bomlott fel, majd Franciaország birtoka lett
Engadin és Winterthur Uradalom 950-ben Clävenből vált ki 1095-ben megszűnt
Engelberg Apátság 1236 1798-ban Svájc foglalta el
Enzberg Uradalom
Eppstein Grófság 1172 1391-ben két részre bomlott: Eppstein-Königstein és Eppstein-Münzenberg
Eppstein-Königstein Grófság 1390-ben vált ki Eppsteinból 1535-ben Stolberg foglalta el
Eppstein-Münzenberg Grófság 1390-ben vált ki Eppsteinból 1522-ben Eppstein-Königstein annektálta
Erbach 1532-től kezdve grófság
Eredetileg uradalom
FRANK 1213 1647-ben felbomlott
Erbach-Breuburg Grófság 1647-ben Erbachból vált ki 1653-ban Erbach-Erbach foglalta el
Erbach-Erbach Grófság 1647-ben Erbachból vált ki
Erbach-Fürstenau Grófság 1647-ben Erbachból vált ki
Erbach-Wildenstein Grófság 1647-ben Erbachból vált ki 1669-ben Erbach-Erbach foglalta el
Essen Apátság ARV 1041 1803-ban Poroszország foglalta el
Esslingen am Neckar Császári Város SVÁB SV 1250 körül 1803-ban Württemberg foglalta el

FSzerkesztés

Név Államforma Körzet Ház Alapítva Megjegyzések
Fagnolle Grófság ARV
Falkenstein Grófság FR
Feldkirch Uradalom
Fischbach Nincs adat
Flandria Grófság BURG VI 862 1405-ben Burgundia része lesz, majd Franciaország birtoka, kivéve az ún. Császári Flandria területeit. 1529-ben a Habsburgok foglalták el.
Frankónia Fejedelemség 8. század 1196-ban megszűnt
Frankónia Fejedelemség 1633-ban alakult meg a Szász-Weimari herceg területeként 1639-ben megszűnt
Frankfurt Császári Város FR RV 1372
Franzenheim Uradalom
Frauenalb Apátság
Fraumünster Apátság 1045 1524-ben Zürich megszüntette
Freiburg im Breigau Grófság
Freising Püspökség BAJ KL 766 körül 1803-ban Bajorország foglalta el
Freudenberg Uradalom
Fribourg Császári Város 1218 1277-ben Habsburg foglalta el
Fribourg Császári Város 1478 1481-től Svájc egyik kantonja
Friedberg Császári Város FR RV 1217 1803-ban megszűnt
Friedrichshafen
Lásd Buchhornnál
Frízföld Uradalom BURG
Fugger Grófság SVÁB
Fulda 1752-től püspökség
Eredetileg apátság
FR KL 744 1803-ban Nassau-Orange foglalta el
Fürstenberg Grófság 1250 1408-ban felbomlott
Fürstenberg-Baar Grófság 1441-ben Fürstenberg-Fürstenbergből szakadt ki 1559-ben Fürstenberg-Blomberg és Fürstenberg-Heiligenberg részekre bomlott
Fürstenberg-Blomberg Grófság 1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból 1614-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Mötzkirch és Fürstenberg-Stühlingen
Fürstenberg-Fürstenberg Grófság 1408-ban vált ki Fürstenberg 1441-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Baar és Fürstenberg-Geisingen
Fürstenberg-Fürstenberg 1716-tól kezdve hercegség
Eredetileg grófság
1704-ben vált ki Fürstenberg-Stühlingenből 1804-ben Fürstenberg-Pürglitz foglalta el
Fürstenberg-Geisingen Grófság 1441-ben szakadt ki Fürstenberg-Fürstenbergből 1483-ban Fürstenberg-Baar foglalta el
Fürstenberg-Heiligenberg 1664-től hercegség
Eredetileg grófság
1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból 1716-ban Fürstenberg-Fürstenberg része lett
Fürstenberg-Mötzkirch 1716-tól hercegség
Eredetileg grófság
1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből 1744-ben Fürstenberg-Fürstenberg foglalta el
Fürstenberg-Pürglitz Hercegség 1762-ben vált ki Fürstenberg-Fürstenbergből
Fürstenberg-Stühlingen 1716-tól hercegség
Eredetileg grófság
1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből 1704-ben felbomlott
Füssen Apátság

GSzerkesztés

Név Államforma Körzet Ház Alapítva Megjegyzések
Gandersheim Apátság
Gelderland
Lásd Gueldersnél
Gelnhausen Császári Város 1170 1745-ben Hessen-Cassel foglalta el
Gemen Uradalom ARV
Genf Grófság 1034 1401-ben Szavoja foglalta el
Gengenbach Apátság SVÁB
Gengenbach Császári Város SVÁB SV 1250 körül 1803-ban Baden része lett
Gernrode Apátság FSz
Gerolstein és Bettingen Grófság 1533-ban vált ki Blankenheimból és Gerolsteinból 1697-ben Blankenheim annektálta
Giech 1695-től grófság
Eredetileg uradalom, majd 1680-tól báróság
1333
Giengen Császári Város SVÁB SV 1250 körül 1803-ban Württemberg része lett
Gimborn-Neustadt Uradalom
Glarus Császári Völgység 1415 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból
Glatz Grófság
Gleichen Grófság 1228-ban Tonnából vált ki 1345-ben feloszlott
Gleichenstein Grófság 1227-ben Tonnából vált ki 1294-ben Mainz foglalta el
Godesberg Grófság 1276-ban Neuenahrból vált ki 1465-ben két részre bomlott: Alpheim és Bedburg
Goldineshundare Grófság 950-ben vált ki Clävenből 1067-ben megszűnt
Gondorf Uradalom 1611-ben vált kiSaffigból 1692-ben Nickenich foglalta el
Gorizia Grófság A 16. században Ausztria birtoka lett
Goslar Császári Város ASz RV 1803-ban megszűnt
Gräfenthal Uradalom 1439-ben Pappenheimból vált ki 1536-ban Pappenheim foglalta el
Granges Uradalom
Grävenstein Uradalom
Greifensee Uradalom
Greyerz Grófság
Grubenslagen Hercegség
Guelders 1088-tól őrgrófság, majd 1339-től fejedelemség BURG VI 1082 / 1096 1543-ban Burgundia része lett, majd a Holland Tartományok része és végül Franciaország birtoka
Gundelfingen Uradalom SVÁB
Gurk Bishopric Aust 1072 1803-ban az osztrák Karintia foglalta el
Gutenstein Uradalom
Gutenzell Apátság SVÁB

HSzerkesztés

Név Államforma Körzet Ház Alapítva Megjegyzések
Habsburg Grófság 1040 1305-ben Ausztria foglalta el
1414-ben Bern foglalta el
Habsburg-Lauffenburg Grófság 1239-ben vált ki Habsburgból Többször felbomlott
1408-ban minden része Sulz birtoka lett
Haguenau Császári Város FR 1260 1648-ban Franciaország annektálta
Hainaut (franciául),
Hennegau (németül)
Grófság BURG VI 1071 1436-ban Burgundia része lett
Hainburg Grófság 1240-ben vált ki Regensteinból 1368-ban Regenstein visszafoglalta
Halberstadt Püspökség ASz KL 996 1648-ban világiasították, majd Brandenburghoz került
Halberstadt Hercegség 1648
A Halberstadti Püspökség világiasításából
Haldenstein Báróság
Hallermund Grófság ARV 1163 körül 1398-ban Corvey annektálta, majd 1408-ban Minden része lett, 1436-ban Brunswick foglalta el, végül 1707-ben Platen-Hallermund birtoka lett
Hals Grófság 12. század 1443-ban Leuchtenberg része lett
Hamburg Császári Város ASz RV 1189
Hanau Grófság 1178 1451-ben felbomlott
Hanau-Babenhausen Grófság 1451-ben Hanauból vált ki 1481-ben neve Hanau-Lichtenbergre változott
Hanau-Lichtenberg 1696-tól hercegség
Eredetileg grófság
FR 1481-ben Hanau-Babenhausen átkereszteléséből alakult ki 1736-ban Hessen-Darmstadt és Mainz között osztották fel
Hannover Fejedelemség, és 1692-től kezdve választófejedelemség ASz VT 1636
Harburg Hercegség
Harmersbach Császári Völgység
Hartelstein Uradalom 1460-ban Saffigból vált ki 1477-ben Saffig-Olbrück foglalta el
Hatzfeld Uradalom FSz
Hauenstein Grófság
Hausen Uradalom
Havelberg Püspökség
Heggbach Apátság SVÁB
Heilbronn Császári Város SVÁB SV 1350 1803-ban megszűnt
Heiligenberg Grófság SVÁB
Heiligkreuzthal Apátság
Heinsberg Grófság 1085 1479-ben Jülich annektálta
Helffenstein Grófság 1113 Többször felbomlott
1627-ben Fürstenberg és Württemberg között bomlott fel
Henneberg Grófság, amelynek vezetője a ritka Gefürsterer Graf, azaz hercegi gróf ranggal rendelkezett FRANK 1037 Többször felbomlott, és a cím is eltűnt
A felbomlott Henneberget Mansfeld-Bornstedt, Meissen, Szászország és Stolberg-Stolberg foglalta el
Herford Apátság ARV 1803-ban világiasították, majd Poroszország része lett
Herford Császári Város ARV RV 1648-ban Brandenburg annektálta
Héricourt Uradalom
Herrenzimmern 1530-tól grófság
Eredetileg uradalom
1495-ben vált ki Zimmernből 1570-ben Mötzkirch foglalta el
Herrstein Uradalom
Hersfeld Apátság 1232 1432-ben Hessen része lett
Hessen Tartománygrófság FR VI 1264
A Türingiai Tartománygrófságból vált ki
1567-ben felbomlott
Hessen-Darmstadt Tartománygrófság FR VI 1567
Hessen felbomlásából alakult
Hessen-Kassel Tartománygrófság FR VI 1567
Hessen felbomlásából alakult
Hessen-Marburg Tartománygrófság FR VI 1567
Hessen felbomlásából alakult
1604-ben Hessen-Kasselbe olvadt
Hessen-Rheinfels Tartománygrófság FR VI 1567
Hessen felbomlásából alakult
1583-ban területét három tartomány között osztották fel: Hessen-Darmstadt, Hessen-Marburg és Hessen-Rheinfels
Hildesheim Püspökség ASz KL 888 1802-ben Brandenburg annektálta
Hildesheim Szabad Város ASz KL 1300 1803-ban Brandenburg foglalta el
Hochberg Őrgrófság
Hochstaden Grófság 1144 1260-ban a Kölni Érsekség foglalta el
Hohenberg-Nagold Grófság 1253-ban vált ki Hohenbergből és Zollernból 1264-ben Zollern-Nürnberg foglalta el
Hohenberg-Rottenburg Grófság 1253-ban vált ki Zollernból és Hohenbergből 1264-ben Zollern-Nürnberg annektálta
Hohenems Grófság SVÁB 1210 körül 1646-ban két részre bomlott: Hohenems-Hohenems és Hohenems-Vaduz
Hohenems-Hohenems Grófság 1646-ban Hohenemsből vált ki 1718-ban Hohenems-Vaduz foglalta el
Hohenems-Vaduz Grófság 1646-ban Hohenemsből vált ki 1719-ben Liechtenstein hercege foglalta el
Hohengeroldseck Grófság SVÁB
Hohenlohe Grófság FRANK 1192 1256-ban részekre hullott: Hohenlohe-Möckmühl, Hohenlohe-Röltingen és Hohenlohe-Weikersheim
Hohenlohe-Bartenstein 1744-től hercegség
Eredetileg grófság
1688-ban vált ki Hohenlohe-Schillingsfürstből
Hohenlohe-Ingelfingen 1764-től hercegség
Eredetileg grófság
1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból
Hohenlohe-Jagstberg Hercegség 1798-ban vált ki Hohenlohe-Bartensteinból
Hohenlohe-Kirchberg 1764-től hercegség
Eredetileg grófság
1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból
Hohenlohe-Langenburg 1701-től hercegség
Eredetileg grófság
1610-ben vált ki Hohenlohe-Neuensteinból
Hohenlohe-Möckmühl Grófság 1256-ban vált ki Hohenlohéból 1340-ben feloszlott Hohenlohe-Uffenheim és Hohenlohe-Wernsberg között
Hohenlohe-Neuenstein Grófság 1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból Többször feloszlott
1698-ban Hohenlohe-Öhringen része lett
Hohenlohe-Öhringen 1744-től hercegség
Eredetileg grófság
1676-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból 1765-ben Hohenlohe-Ingelfingen foglalta el
Hohenlohe-Röltingen Grófság 1256-ban vált ki Hohenlohe 1290-ben megszűnt
Hohenlohe-Schillingsfürst Grófság 1615-ben vált ki Hohenlohe-Waldenburgból 1688-ban szétvált Hohenlohe-Bartensteinra és Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürstre
Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim Grófság 1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból 1545-ben foglalta el Hohenlohe-Neuenstein
Hohenlohe-Uffenheim Grófság 1262-ben vált ki Hohenlohe-Möckmühlből 1387-ben Nürnberg foglalta el
Hohenlohe-Waldenburg Grófság 1553-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból 1615-ben és 1679-ben is felbomlott
Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst Grófság 1688-ban Hohenlohe-Schillingsfürst foglalta el
Hohenlohe-Weikersheim Grófság 1256-ban vált ki Hohenlohéból 1490-ben Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim annektálta
Hohenlohe-Weikersheim Grófság 1610-ben Hohenlohe-Neuensteinból vált ki 1756-ban Hohenlohe-Öhringen foglalta el
Hohenlohe-Wernsberg Grófság 1267-ben Hohenlohe-Möckmühlből vált ki 1350-ben Hohenlohe-Uffenheim foglalta el
Hohenrechberg Uradalom 1163 1585-ben Staufeneck foglalta el
Hohenrechberg és Aichen 1626-tól grófság
Eredetileg uradalom
1605-ben vált ki Aichenből 1676-ban Donzdorf foglalta el
Hohenzollern Grófság 1309-ben emelkedett ki a Zollern grófságból 1512-ben felbomlott
Hohenzollern-Haigerloch 1630-tól hercegség
Korábban grófság
1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből 1767-ben Hohenzollern-Sigmaringen foglalta el
Hohenzollern-Hechingen 1632-től hercegség
Eredetileg grófság
SVÁB 1512-ben vált ki Hohenzollernből
Hohenzollern-Sigmaringen 1623-tól hercegség
Eredetileg grófság
SVÁB 1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből
Hohnstein Grófság FSz 1123 Többször felbomlott
A részeket végül Brandenburg, Schwarzburg és Stolberg foglalta el
Hollandia Grófság 1150 körül alakult az Utrechti Püspökségből 1433-ban Burgundia foglalta el, később független állam lett
Holstein Grófság ASz VI 1111 1474-ben olvadt bele Schleswig-Holsteinba
Holzapfel Grófság ARV 1641 1727-ben Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym birtoka lett
Homburg Uradalom
Horburg Grófság
Horne Grófság 1568-ban perszonálunióra lépett a Liège-i Püspökséggel
Horneck Parancsnokság
Hörstgen Uradalom
Höwen Uradalom
Hoya Grófság ARV 1204 1503-ban területe felbomlott Brunswick-Celle és Hessen-Kassel között