Főmenü megnyitása
Los Alamos Nemzeti Laboratórium, légifelvétel 1995-ből

A Manhattan terv (Manhattan Project) a második világháborúban az atomfegyver kifejlesztésére szolgáló közös vállalkozás, melyben részt vett az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada. Megindításáról 1942-ben döntött Franklin D. Roosevelt elnök a magyar Szilárd Leó kezdeményezésére (akit ebben Albert Einstein is támogatott). Szilárd a német atombomba-kutatásokra és ennek veszélyeire hívta fel a figyelmet. A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett, aki számos neves amerikai tudós mellett magyar, olasz és más egyéb származású fizikust választott ki a projektben való részvételre. A Manhattan terv katonai vezetője Leslie R. Groves mérnök-tábornok volt.[1][2]

A terv során Los Alamos (Új-Mexikó) lett a kutatás központja, Robert Oppenheimer vezetésével. A plutónium előállítása Hanfordban (Washington állam) történt. Oak Ridge-ben (Tennessee) urándúsító üzemet hoztak létre.

Az első atombombaSzerkesztés

Az új-mexikói Alamogordo mellett 1945. július 16-án robbantották fel az első atombombát. Ez plutóniumbomba volt, és azért döntöttek a kísérleti robbantás mellett, mert a plutónium implóziós felrobbantásának sikeressége kevésbé volt biztos, mint az uránbomba egyszerűbb, „összelövéses” technikája.

Truman elnök a terv résztvevői ellenzése dacára döntött az új fegyver éles bevetéséről Japán ellen, amire 1945. augusztus 6-án Hirosima és 9-én Nagaszaki felett sor is került. Az előbbi egy urán-, az utóbbi egy plutóniumbomba volt.

Az atomtámadások azonnali következménye több mint kétszázezer civil áldozat volt, és ez döntő szerepet játszott Japán feltétel nélküli kapitulációjában.

ForrásokSzerkesztés

  1. Groves, Leslie R.. Az atombomba születése. Kossuth Könyvkiadó, 1966  A teljes Manhattan terv leírása
  2. Groves, R. Leslie. Now it can be told the sory of the Manhattan Project. London: Andre Deutsch (1961) 

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés