Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona

(Sárospataki református kollégium szócikkből átirányítva)

A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Sárospatakon. Ez az iskola az ország egyik legrégebben fennálló oktatási intézménye, 1531-ben, a reformáció szellemében alapította Perényi Péter (koronaőr). Az évszázadok során hazánk számos nagy alakja töltötte itt diákéveit, az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Sárospataki Kollégiumban.

Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona

Reformiertes Kollegium von Sárospatak.jpg
Alapítva 1531
Alapító Perényi Péter
Hely Magyarország, Sárospatak
Típus gimnázium
Igazgató Nagy-Baló Csaba
Elérhetőség
Cím 3950 Sárospatak, Rákóczi út 1.
Elhelyezkedése
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona (Magyarország)
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 21° 34′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 21° 34′ 16″
A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona weboldala
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, légi fotó

TörténeteSzerkesztés

Az iskolát 1531-ben Perényi Péter parancsára alapították. A Kollégium diákjaiból kerültek ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legkeményebb irányítói közül többen. Az iskola továbbá híres volt magas műveltségű tanárairól, és azok európai szintű tanításáról. Az iskola működését a Perényiek után utódaik is támogatták. A „scholát” 1550-ben kollégiummá szervezték át. Ezek után sok külföldi tanár is tanított Patakon. Újabb tantárgyakat kezdtek el tanítani, pl.: retorikát, dialektikát, teológiát, filozófiát, ógörögöt, latint és hébert is. A kollégium pártfogói Dobó Ferenc, Perényi Zsófia, Lorántffy Mihály elhalálozása után sem szűntek meg, sőt amikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem lett, gondoskodott a kollégiumról, s törvényeket hozott, amelyek szabályozták az iskola életét. Lorántffy Zsuzsanna férje utolsó akaratának tekintette a kollégiummal való fokozott törődést. Patakra költözött, s felügyelte a várban és az iskolában folyó munkálatokat. Elhívta Comenius Amos Jánost, a híres magyar származású cseh – morva pedagógust, aki – saját szavaival élve – mindent vállalt „ennek a Rákóczi-Atheneumnak a jobbá tétele” érdekében. Lorántffy Zsuzsanna halála után nem volt, aki támogassa a kollégiumot ezért a létfeltételei romlottak. Amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye Báthory Zsófia berendezkedett a Rákóczi-birtokon, azonnal fellépett a protestánsokkal szemben. Ennek következtében 1671-ben a kisebb diákok hazamentek, a nagyobbak pedig Gyulafehérvárra költöztek, s ott folytatták tanulmányaikat. A kollégium 1682-ben újra megnyitotta kapuit a fiatalok előtt, ám kálváriájuk újra kezdődött, amikor 1687-ben Caprara császári tábornok kitiltotta őket a városból. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor a pataki diákok egy része kuruc katona lett, a többiek Orosz Pál generális jóvoltából megint birtokba vették a protestáns kollégiumot. 1781-ben megjelent II. József általános érvényű nyílt parancsa a türelmi rendelet. A Regnum Marianum koncepció miatt a kollégium létét többé nem fenyegette veszély. 1791-ben az országgyűlés elfogadta azt a törvénycikket, amely szentesítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását. Vay József a főiskola világi főgondnoka kezdeményezte a kétemeletes Nagykollégium megépítését; a kivitelező munka 1806-ban kezdődik, amelynek az eredménye egy kontytetős épület lett. A reformkor politikailag tájékozott fiatalságot talált Patakon, akik megértették az idők szavát. Az 1848–49-as harcokat ismét vállalták a kollégium diákjai, elkötelezték magukat a forradalom mellett. Bátran harcoltak „vörössipkások” néven a tavaszi hadjáratban. A szabadságharc bukása nem rendítette meg a kollégiumot, sőt fellendítette. A gimnáziumban megszűnt az elemi oktatás, és nyolc osztályossá vált az iskola. Megindult a tanítóképzés 1857-ben, így már a teológia és a jog mellett ezt is lehetett itt tanulni. A 19. század második felére a régi épületek eléggé rossz állapotba kerültek, ezért lebontották őket. Kivétel volt a Berna-sor. A bontások után elkészült a Nagykollégiumhoz csatlakozó gimnáziumi szárny. Az első világháborúban sok diákot és tanárt hívtak be katonának, közülük kilencvenen vesztették életüket. A második világháború megváltoztatta a kollégium tanítási rendjét. Később kezdett és hamarabb befejezett tanévek jöttek; a vakációk megszokott rendje is felborult. A háború borzasztó hatásai ellenére már 194445-ben a teológiai internátus néhány lakószobája, egyelőre alig harminc tanulóval, míg a gimnázium három tanulóval is munkához látott. Ez a későbbiekben megváltozott. Az iskola fokozatosan újra benépesült, ahogy múltak a napok úgy növekedett a diákság és a tanárok létszáma. A megszokott módon, rendben folyt a tanítás. 1952-ben számos más egyházi iskolával együtt a Sárospataki Református Kollégiumot is államosították, s csaknem negyven éven át Rákóczi Gimnázium néven működött tovább.

TagozatokSzerkesztés

  1. Angol nyelvi emelt szintű (négyosztályos)
  2. Magyar–angol két tanítási nyelvű (ötosztályos)
  3. Angol–informatika, emelt szintű (négyosztályos)
  4. Biológia–kémia, emelt szintű (négyosztályos)

Nevezetes tanáraiSzerkesztés

Az intézményben a következő neves teológusok tanítottak:[1]

A gimnázium híres diákjaiSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

A Református Kollégiumot a történelem során több jelzővel is emlegették. Az egyik legközismertebb a Bodrog-parti Athén. Csokonai viszont a Múzsák székhelyeként emlegette. Legújabb címe a Magyar Cambridge, hiszen itt lehetett elsőként angol nyelvű diplomát szerezni az országban.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zoványi, i. m. [1]

ForrásokSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

HonlapokSzerkesztés