Főmenü megnyitása

Szegedi Közlekedési Társaság

(SZKT szócikkből átirányítva)

A közösségi közlekedés meghatározásaSzerkesztés

A közösségi közlekedés vagy tömegközlekedés a városi személyszállítást foglalja magába, amelyet az erre a feladatra szakosodott cégek és társaságok üzemeltetnek meghatározott díjszabás – ami akár teljesen ingyenes is lehet –, menetrend és közlekedési eszközök: autóbusz, villamos, trolibusz, földalatti vasút, helyiérdekű vasút keretei között.

A társaság céljaiSzerkesztés

Szegeden az elektromos üzemű kötöttpályás közlekedés üzemeltetése a fő tevékenységi köre. Feladatai közé tartozik ezen felül a közterületi fizető parkolási rendszer, a gépjárműmentés és –elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése. A város nyugati határában elterülő Szegedi Repülőtér (Szeged Airport) 2006 óta szintén társaság egyik üzletága.

A társaság történeteSzerkesztés

 
Az SZKT hálózata

1857. március 1-jétől a pályaudvar, a város központja, és a fontosabb szállók, fogadók közt omnibuszok szállították az utasokat. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után újjáéledő város igényeit azonban már nem tudta az omnibuszforgalom kielégíteni, ezért 1881-ben pályázatot hirdettek lóvasút létesítésére. Végül Eduard Paget belga mérnök tervét fogadta el a város, és 1884 nyarán megindult a lóvasúti személyszállítási és a gőzmozdonyos teherszállítási hálózat. Az egyre növekvő igények azonban nem sokkal később már a villamosítás létesítését követelték. Az 1885-ben létrehozott Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság (mely az SZKT jogelődjének tekinthető) 1899-re készítette el a villamosítás tervét, de az építésre csak 8 évvel később kaptak engedélyt. Az első villamosjárat 1908. október 1-jén indult meg a ma is használt 1-es vonalon, mely a város két vasútállomását köti össze. 1909-re villamosították a lóvasúti és gőzvontatású vonalakat.

Az első világháború utáni gazdasági visszaesést a szegedi villamosközlekedés is megsínylette, 1919-ben a szerb-horvát-szlovén megszállás miatt megszűnt az Újszegedre közlekedő vonal, több iparvágány, és forgalmi vágányösszekötés. 1923-ban a belga befektetők távozásával a budapesti villamoströszt tulajdona lett a vállalat. 1920-tól folyamatosan csökkent a személyszállítás, 1925-től a teherszállítás is.

A második világháború alatt Szegeden nem történt nagyobb hadművelet, összecsapás, ezért a villamoshálózat nem sérült különösebben, a város német megszállás alóli felszabadulása után (1944. október 11.) egy héttel, 19-én megindulhatott a közlekedés az 1-es vonalon, két villamoskocsival, majd a villamosenergia-korlátozás feloldásával az összes vonalon helyreállt a forgalom, melynek akkor leginkább teherszállítási feladatok jutottak: tüzelőanyaggal és élelmiszerrel látta el a lakosságot.

1946. augusztus 1-jén bevezetett forint tette lehetővé az utazóközönség által egyre inkább igényelt bővítéseket és fejlesztéseket. A társaság neve 1950. április 14-étől Szegedi Villamos Vasút Vállalat, majd 1955-től Szegedi Közlekedési Vállalat. 1955 áprilisától 44 kilométeres vonalon megindult az autóbusz-közlekedés, melynek először a villamoshálózatra történő „ráhordó” szerepet szántak, de később kiderült, hogy önmagában is életképes és szükséges a város közlekedéséhez. A buszüzemet 1963. január 1-jén minisztériumi utasításra át kellett adni a Tisza Volán jogelődjének, a 10. számú Autóbuszközlekedési Vállalatnak.

 
MWG típusú motorkocsi a Széchenyi téren

A teherfuvarozás jelentősége az ötvenes években folyamatosan csökkenni kezdett, 1968-ra már csak a konzervgyár kiszolgálására korlátozódott, 1971-ben pedig megszűnt. Nem csak a teher, de a személyszállítás is csökkenni kezdett. A hatvanas években a világon mindenütt csökkent a villamosközlekedés jelentősége, mely elsősorban az olcsó gázolajnak, és a buszok kötetlenségének volt köszönhető. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedésfejlesztési irányelveket adott ki és ezen dokumentumok a villamosvonalak felszámolását ajánlották. A szakanyag sugallta az egyéb közlekedési eszközök forgalomba állítását, ami egyet jelentett az autóbuszokkal. Az 1973-as olajválságnak köszönhetően azonban ismét előtérbe kerül a villamosüzemű közlekedés, a villamosvonalak felszámolása megállt és korszerűsítések kezdődtek.

 
A PESA 120Nb az ország hetedik leghosszabb villamosa.

Az időközben felszámolt villamosvonalak újjáépítése helyett az olcsóbban létrehozható trolivonalak kiépítése mellett döntöttek, és 1979. április 29-én megindult az első trolibusz az újszegedi gyermekkórház és a Bartók tér közt, az 5-ös vonalon. 1982 novemberében indult a 6-os, 1983 októberében a 7-es (ez nem azonos a mai 7-essel) és a 8-as, majd 1985 novemberében a 9-es vonal. Ezek a fejlesztések felemésztették a város erre szánt pénzét, így a villamoshálózat fejlesztésére nem jutott már pénz, a járműállomány folyamatosan elöregedett és közel 20 évig nem történt érdemleges fejlesztés.

A rendszerváltáskor a vállalat Szeged városának tulajdonába került, majd 1994-ben újabb névváltás keretében (Szegedi Közlekedési Kft.) korlátolt felelősség társasággá alakult. 1996-ban vette kezdetét a villamosok rekonstrukciója, melynek keretében elkezdték kivonni az addigra már igencsak kiöregedett FVV villamosokat, 1997-ben és 1998-ban összesen 13 darab Tatra T6A2 típusú villamost vásároltak, és a Szeged Plaza bevásárlóközpont létesítésével egy időben műszaki okokból felmerült az 1-es vonal Rókus pályaudvari fordulójának átépítése, mely 2000-ben a Plaza építőinek támogatásával el is készült. 2001-ben a villamosok mellett a trolik is megújultak, és az addig közlekedő Ikarus 280T és ZiU–9 trolik helyére használtan érkezett Csehországból néhány Škoda trolibusz, majd forgalomba állt az első alacsony padlós trolibusz is (Škoda 21Tr, T-800). 2005-ben érkeztek az első használt Tatra KT4D villamosok, melyekre a maradék FVV villamosok leváltása, és a T6A2 viszonylag kis szállítókapacitása miatt volt szükség. Mára az 1-es, 2-es, 3-as, 3F és 4-es vonalon közlekednek Tatra villamosok.

Integrált járműrendszerSzerkesztés

A szolgáltatásSzerkesztés

A társaság két ágazatot: villamos és trolibusz működtet integrált rendszerben. Szeged autóbuszvonal-hálózata azonban nem tartozik az SZKT hatáskörébe, azért a solgáltatásért Szegeden a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (DAKK) felel.

DíjszabásSzerkesztés

Utazási feltételekSzerkesztés

Jelen Utazási Feltételek -az egyéb, magasabb rendű jogszabályok alapján, és az ott megfogalmazott feltételek mellett- szabályozzák a Szeged, helyi, menetrend szerinti, közösségi közlekedési szolgáltatás igénybevétele során, az utast, és a szolgáltatót (Tisza Volán Zrt. és a Szegedi Közlekedési Kft., a továbbiakban: szolgáltató Társaság) megillető jogokat, valamint a Felek kötelezettségeit.

Jelen Utazási Feltételek az egységes, városi menetrendi kiadványban; a szolgáltatók honlapján megjelenítve, hivatalos helyiségeiben, bérletpénztáraiban kifüggesztve; valamint a szolgáltató forgalomba állított valamennyi járművén -minimum járművenként (kocsinként) egy helyen- kihelyezve kerülnek meghirdetésre.

Felek a szolgáltatás nyújtására, illetve igénybe vételére vonatkozó szándékuk kinyilvánításával (a jármű forgalomba állításával, illetve a járműre történő felszállással) kijelentik, hogy a jelen Utazási Feltételekben foglaltakat megismerték, és magukra nézve kötelező érvényűnek fogadják el.

JárműállománySzerkesztés

VillamosokSzerkesztés

Mennyiség (db) Típus Pályaszám(ok) Első állományba vétel Szegedi állományba vétel Megjegyzés
9 PESA 120Nb 100–108 2012 „napfénysárga” fényezés
18 TATRA KT4D-M, KT4D-ME 200–217 1982–1990 2005–2019 214: „napfénysárga” fényezés

Eredet: Berlin, Potsdam, Erfurt, Cottbus, DPLJ?

13 TATRA T6A2 900–912 1997–1998
4 TATRA B6A2D-M 950–953 1989 2007–2009 Eredet: Rostock
44 Eddig összesen
1 FVV Csuklós 813 1977 nosztalgiajármű
2 FVV Acélvázas ikerkocsi 313, 314 ? nosztalgiajármű
1 MWG motorkocsi 12 ? nosztalgiajármű

TrolibuszokSzerkesztés

Mennyiség (db) Típus Pályaszám(ok) Első állományba vétel Szegedi állományba vétel Megjegyzés
4 Solaris Trollino 12AC T-870–T-873 2006 2019 (T-873 még nincs állományban) piros fényezés

Eredet: Chomutov

4 Škoda 14Tr T-701, T-705, T-706, T-708 1987–1989 2001–2002 Eredet: Mariánské Lázně, Ústi nad Lábem
25 Škoda 15Tr T-600–T-612, T-614–T-616, T-618–T-626 1988–1993 1993–2012 Eredet: Hradec Králové, České Budějovice, Eperjes, Teplice (T-600–T-610 eredetileg is szegedi)
4 Škoda 21Tr T-800–T-802, T-810 1997–1998 2001–2009 T-810: piros fényezés

Eredet: České Budějovice, Chomutov (T-800 eredetileg is szegedi)

6 Mercedes Citaro O-530 Tr12/TV.EU T-860–T-865 1999/2007–2010 (T-865-é nem ismert) 2005–2010 dízelbuszból átalakítva

Eredet: Maastricht, Groningen, Brüsszel (T-865 eredete ismeretlen)

1 SZKT-ARC Tr187/TV.EU T-660 2010 saját gyártású
13 IKARUS-ŠKODA Tr187.2 T-450–T-462 2013–2014 piros fényezés
5 Škoda 21AB T-811–T-815 1997 2012–2018 (T-815 még nincs állományban) dízelbuszból átalaktítva

a T-813-at kivéve piros fényezés

Eredet: Plzen

62 Eddig összesen
1 ZIU-9 9-153 1986 nosztalgiajármű
1 IK-280 505 1993 nosztalgiajármű

AutóbuszokSzerkesztés

Mennyiség (db) Típus Azonosító szám Rendszám Első állományba vétel Szegedi állományba vétel Megjegyzés
2 Mercedes Citaro O-530G 028, 030 PXW-028, PXW-030 2004 2018 Eredet: Wolfsburg
9 Mercedes Citaro O-530 029, 342, 390, 644, 668, 894, 895, 896, 956 FKN-342, FKT-894, FKT-895, FKT-896, KMS-390, LNZ-668, PXW-029, RPX-956, RUC-644 1999–2007 (956-é nem ismert) 2004–2019 Eredet: Heide, Hamburg, Brüsszel, Maastricht, Hilversum, Frankfurt, Freiburg, Ludwigshafen
1 Mercedes Citaro O-530L 798 LHF-798 2007 2008 Eredet: Graz
12 Összesen

Statisztikák, adatokSzerkesztés

A teljes hálózat – amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja – hossza 81 km. A megállóhelyek száma 171 db (92 villamos és 79 trolibusz), a járműállomány pedig 129 jármű (61 villamos, 49 trolibusz és 19 autóbusz).

Forgalmi adatokSzerkesztés

Egy munkanap
1999 2005 2008 2005-ös adat az 1999-hez képest 2008-as adat a 2005-höz képest 2008-as adat az 1999-hez képest
Utasszám:
Villamos: 58273 60463 57421 103,76% 94,97% 98,54%
Trolibusz: 50052 50973 50838 101,84% 99,74% 101,57%
Indított járatok száma:
Villamos: 846 758 730 89,60% 96,31% 86,29%
Trolibusz: 767 880 949 114,73% 107,84% 123,73%

2005-ös utasszám megoszlás: SZKT: 46%, Tisza Volán: 54%

2008-as utasszám megoszlás: SZKT: 49%, Tisza Volán: 51%

Szervezeti felépítéseSzerkesztés

Szervezeti egységeiSzerkesztés

RepülőtérSzerkesztés

Az SZKT 2006 áprilisa óta a Szegedi Repülőtér(Szeged Airport) üzemeltetésével is foglakozik. A repülőtér közvetlenül a város nyugati határában, a belvárostól néhány kilométerre, az 55. számú főút (Bajai út) mellett helyezkedik el. Az AFIS szolgálat gondoskodik a reptér használatához percenként frissített hiteles meteorológiai adatokat, fel- és leszállásához megfelelő repülőtéri tájékoztatásról. A biztonságos fel- és leszállásához folyamatosan karbantartott 1185ször 30 m méretű aszfalt, valamint 1170-szer 50 m és 610-szr 50m méretű füves pálya használható. Az éjszakai repülésekhez is alkalmas aszfaltpálya fénytechnikai berendezéssel is el van látva. A könnyebb megközelítés érdekében a repülőtér rádiónavigációs berendezéssel is rendelkezik (NDB/DME).

ParkolásSzerkesztés

Szeged belvárosában 1996 óta előreváltott parkolószelvénnyel üzemelő parkolási rendszer működik, melyet az SZKT Parkolási Ágazata üzemeltet. Szegeden két (zöld, sárga) parkolási övezet létezik, melyek között az átjárhatóságot az előreváltott parkolószelvény biztosítja. A Parkolási Ágazat által üzemeltetett rendszer célja a túlzsúfolt és erősen szennyezett belvárosi környezet tehermentesítésének elősegítése a közterületi parkolóhelyek használatának szabályozásával. A Parkolási Ágazat feladati közé tartozik a gépjárműmentés és -elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése is.

A társaság irányításaSzerkesztés

Ügyvezető igazgatóiSzerkesztés

Hivatali ideje Ügyvezető igazgató
20032011 Dr. Dózsa Gábor
20112016 Tóth István Tibor
2016 Dr. Majó-Petri Zoltán

A társaság aktuális vezetése[1]Szerkesztés

Dr. Majó-Petri Zoltán ügyvezető igazgató
Baranyi Irén gazdasági igazgató
Szőke-Tóth Ágnes közkapcsolati irodavezető
Náday Attila műszaki főmérnök
Gombos Ferenc forgalmi főmérnök
Dr. Forró Zoltán parkolási üzletágvezető
Zombori Krisztián infrastruktúra főmérnök
Báló Tamás repülőtér üzletágvezető

Az esélyegyenlőségértSzerkesztés

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete az SZKT-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:

  • Villamos: -
  • Trolibusz: 10

Hétvégén az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:

  • Villamos: 2
  • Trolibusz: 10

Nincs alacsony padlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

  • Villamos: 3F*, 4
  • Trolibusz: -

*A 3-as villamosvonalon hétköznap napközben egy darab PESA típusú szerelvény közlekedik 60 perces követési idővel, biztosítva ezzel az alacsony padlós kiszolgálást a József Attila sgt. - Tisza Lajos krt. - Kálvária sgt. útvonalon.

Az SZKT alacsony padlós flottája: 9 villamosszerelvény, 28 trolibusz, 16 Autóbusz.

A látássérültek segítéseSzerkesztés

Az SZKT eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

ProjektekSzerkesztés

  • Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése projekt: ösztönzi a környezetbarát közforgalmú közlekedést.
  • Hont Ferenc utcai végállomás intermodális csomóponttá alakítása
  • Central Europe pályázat: a trolibusz közlekedés, mint környezetbarát közforgalmú közlekedési eszköz népszerűsítése és fejlesztése
  • ELIPTIC projekt: a meglévő elektromos infrastruktúra és járműpark optimalizálása
  • LOW-CARB projekt: a fenntartható mobilitási formák terjedésének elősegítése, ösztönzése
  • SASMob projekt: innovatív közlekedésszervezési megoldások kidolgozása
  • Trolley 2.0 Projekt: a kísérleti trolibuszba felsővezeték nélküli önjárási funkció lesz integrálva melyet fejlett akkumulátoros meghajtás tesz majd lehetővé.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vezetők elérhetősége (magyar nyelven). SZKT. (Hozzáférés: 2019. április 24.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés