Főmenü megnyitása

Magyarországon minden vonatjárat rendelkezik egy 2, 3, 4 vagy 5 számjegyű, úgynevezett vonatszámmal, mely megadja a vonat típusát, közlekedési idejét és azt, hogy mely vonalszakaszon, melyik irányba közlekedik.

A számjegyek számaSzerkesztés

  • Két számjegyű: nemzetközi EC ill. IC vonat vagy gyorsvonat
  • Három számjegyű
  • Négy számjegyű
  • Öt számjegyű
    • Első számjegye egyes: Tehermentesítő InterCity, gyorsvonat, sebesvonat vagy személyvonat (15000-19999) esetleg több vasútvonalon közlekedő szerelvényvonat (utasok nélküli személyvonat) illetve mozdony-gépmenet (szóló mozdony) (14000-14999), terelt IC vagy gyorsvonat (12000-12999) esetleg különvonat (13000-13999)
    • Első számjegye kettes: szerelvényvonat vagy mozdony-gépmenet
    • Első számjegye hármas: szárnyvonali személyvonat vagy gépmenet
    • Első számjegye négyes: nemzetközi tehervonat
    • Első számjegye 5-9: belföldi tehervonat

Az időszakosan közlekedő mellékvonali személyvonatok nem kapnak eltérő vonatszámot. A mellékvonali gépmenet utolsó előtti számjegye 7 vagy 8.

Az első két számjegySzerkesztés

Megadja, hogy a vonat milyen vonalszakaszon, illetve melyik viszonylatban közlekedik. A 20-49 közöttiek budapesti elővárosi, az 50-99 közöttiek vidéki regionális (nem Budapestről induló), illetve távolsági, hosszú utat megtevő vonatok számai. A 20-49 közöttiek három számjegyű vonatokra nem érvényesek. A Budapestről induló gyorsvonatok általában a célállomásuknak megfelelő számot kapják. A viszonylatok a páros vonatoknak megfelelő útirány szerint van feltüntetve (kezdőpont felől végpont felé). Az ötszámjegyű vonatok nem szerepelnek a listában.

Elővárosi járatokSzerkesztés

Helyközi és távolsági járatokSzerkesztés

Jelenleg nem használatos számozásokSzerkesztés

  • 31 – korábban: Budapest-Keleti–Hatvan
  • 39 – korábban: Budapest-Keleti–Szolnok
  • 47 – korábban: Budapest-Déli–Tárnok(–Martonvásár)
  • 67 – korábban: Záhony–Szolnok–Cegléd–Szeged
  • 76 – korábban: Budapest-Keleti–Szolnok–Gyula

Az utolsó számjegySzerkesztés

Megadja, hogy a vonat mikor és milyen irányba közlekedik. Egy páros és egy páratlan vonat ugyanazon a vonalon mindig egymással szemben közlekedik. Hogy melyik a páros irány, az általában a vonal kezdőpontjától függ. A Budapestről induló vonalak kezdőpontja mindig a fővárosban van a vonal szelvényezési kezdőpontjától függetlenül. Ha egy vonat olyan vonalon is áthalad, ahol vonatszáma nem felel meg az ottani számozásnak, akkor kötőjellel hozzáillesztünk egy egyes vagy kettes számjegyet. Egyest a páros vonat számához ha a vasútvonal kezdőpontja felé halad, kettest a páratlan vonatéhoz, ha a végpont felé tart (lásd példa lent).

Az időpont jelölése a következő (páros/páratlan vonat):

  • 0/9 – reggel (kb. 0-6 óra)
  • 2/7 – délelőtt (kb. 6-10 óra)
  • 4/5 – kora délután (kb. 10-14 óra)
  • 6/3 – késő délután (kb. 14-17 (vagy 18) óra)
  • 8/1 – este (kb. 17 (v. 18)-24 óra)

PéldákSzerkesztés

  • 371-2 – Budapestről induló nemzetközi gyorsvonat (eredeti száma páratlan, de páros irányba (végpont felé) közlekedik)
  • 520 – kora reggel Budapest-Keleti pályaudvarról Miskolcon át Sátoraljaújhelyre közlekedő sebesvonat
  • 3332 – délelőtt Budapest-Keleti pályaudvarról Nagykátán át Szolnokra közlekedő személyvonat
  • 6204 – kora délután Budapest-Nyugati pályaudvarról Szolnokon át Záhonyba tartó sebesvonat
  • 16305 – kora délután Zajtáról Budapest-Nyugati pályaudvarra csak vasárnap közlekedő (tehermentesítő) sebesvonat
  • 28010 – kora hajnalban szerelvényvonat utasok nélkül vagy szóló mozdony a 40-es vasútvonalon
  • 36029 - kora reggel Vásárosnaményból Nyíregyházára tartó személyvonat

Olyan esetekben, ahol az egyes vonattípusoknak nincs a megfelelő időintervallumban megfelelő mennyiségű kiosztható sorszám, a vonatszámok eltérhetnek a szabályostól.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hétvégén a Tatabánya-Oroszlány járatok ötszámjegyű mellékvonali számot kapnak

Lásd mégSzerkesztés