Büttös

magyar település

Büttös község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban.

Büttös
Büttös címere
Büttös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Vaszily István (független)
Irányítószám 3821
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség157 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség8,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Büttös (Magyarország)
Büttös
Büttös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 38″, k. h. 21° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 38″, k. h. 21° 00′ 20″
Büttös (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Büttös
Büttös
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Büttös témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól közúton körülbelül 70 kilométerre északra található, nem messze a szlovák határtól. A legközelebbi települések Krasznokvajda körülbelül 2 kilométerre, Kány 5 kilométerre, illetve Perecse, ugyancsak mintegy 5 kilométerre; a legközelebbi város, Encs körülbelül 23 kilométerre található.

Területén áthalad a csereháti tájegység egyik legfontosabb útjának számító 2624-es út, de a központja tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak az előbbi útból kiágazó 26 128-as mellékúton érhető el; utóbbi számít a falu főutcájának.

Területe és népességeSzerkesztés

Büttös területe – aránylag különleges módon – két különálló részből áll, a két rész egymáshoz legközelebbi pontjait egy olyan, körülbelül 200 méteres sáv választja el, ahol Kány és Szemere határvonala húzódik. A település lakott területe a délebbre fekvő részben található a Rakaca-patak mellett, csaknem 10 kilométerre az országhatártól, az északabbra fekvő, teljes egészében külterületi rész viszont egészen az országhatárig felnyúlik, sőt a határ csaknem 5 kilométeres szakaszon büttösi területen húzódik. Szlovákia felől Reste és Buzita települések területe szomszédos Büttös északi külterületével.

Népessége 1828-ban 404, 1869-ben 295, 1920-ban 498, 1939 előtt 533 lélek volt, házainak száma 1828-ban 54 volt. Hozzá tartozik: Büttöslyuba, Kolompostanya, Mélyvölgytanya, Szöllősitanya. Területe 3336 k. hold.

Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: „Krasznyik-Vajdától keletre fekszik Büttös község 47 házzal és 317 magyar lakossal. Postája Krasznyik-Vajda, távírója Szepsi.”

A település népességének változása:

 

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[2]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 4% cigánynak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,4%, református 5,1%, görögkatolikus 35,4% (8% nem válaszolt).[3]

TörténeteSzerkesztés

Büttös és környéke ősidők óta lakott helynek számít. Határában az 1800-as években bronzkori leletek kerültek felszínre.

Nevét (amelyet szláv eredetűnek tartanak) az Anjou-okmánytár 1282-es oklevele említi először Bythus alakban írva, majd 1323-ban Bythus, 1602-ben Bűteős, 1808-ban pedig már mai formájában írták nevét.

Első ismert birtokosai az 1300-as évek közepén a Hontpázmány nemzetségből származó Jánoky család tagjai voltak. A 13. század második felében sokat szenvedett Aba Amádé erőszakoskodásaitól. 1285-ben még idegen uralom alatt állott. 1391-ben a Vajdai család birtoka volt, amelyre Vajday Demeter veszprémi püspök, Vajday Miklós, Solymosi Egyed és Miklós tartottak jogot. Az 1427-es megyei adójegyzékben Gagyi László nevén álló jelentős nagyságú falu volt 22 adózó portával. A 16. században a Vajday család és a velük rokon Jánoky család voltak a földesurai. 1564-ben több nemes is szerzett részeket, ezért az adójegyzékben is nemesi tulajdon szerepelt 14 portával. 1614-től hódolt helység volt. 1648-ban még voltak jobbágy lakosai, de csak névlegesen fizettek adót a magyar földesúrnak. Az 1672. évi kincstári felvételben Szemere Castellum tartozékaként írták be, Szemere László birtoka volt, és Zemplén vármegyei helységnek tartották. 1715-ben jobbágytelkei teljesen lakatlanok voltak. 1732 után települt be másodszor. 1750-ben Pécsújfalussy János és Farka nyerték adományul Pálffy János nádortól más helységekkel együtt, azzal az indokolással, hogy emberemlékezet óta őseiké volt, bár a falura vonatkozólag nevükkel kapcsolatban semmi nyomot nem találtak az előbbi időkből. A 19. század végén a Jánoky, a Sztrancsikovits és a Horváth családok voltak a részbirtokosok.

A település a 20. század közepéig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Gyurcsó András (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Gyurcsó András (Fidesz-KDNP)[5]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkatolikus templom. A volt iskolaépületből lett kialakítva 1989 és 1997 között. Az Istenszülő köntöse elhelyezésének tiszteletére van szentelve (július 2.). A római katolikus egyház ezen a napon Sarlós Boldogasszony ünnepét tartja.

ForrásokSzerkesztés

  • Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
  • Vármegyei Szociográfiák VII. 1939. Előszót írta krasznik-vajdai SZENT-IMREY PÁL Abaúj-Torna vármegye alispánja és PÓHL SÁNDOR dr. Kassa thj.szab, kir. város polgármestere.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A nemzetiségi népesség száma 2001
  3. Büttös Helységnévtár
  4. Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]

További információkSzerkesztés