Wikipédia

Iváncsa

magyarországi község Fejér vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 29.

Iváncsa község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.

Iváncsa
Református templom
Református templom
Iváncsa címere
Iváncsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Tibor (Fidesz-[Kereszténydemokrata Néppárt
Irányítószám2454
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség2794 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség111,40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252[2] m
Terület25,17 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3][4]
Földrajzi középtájMezőföld[3][4]
Földrajzi kistájVáli-víz síkja[3][4]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 14″, k. h. 18° 49′ 37″47.154011°N 18.826869°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 14″, k. h. 18° 49′ 37″47.154011°N 18.826869°E
Iváncsa (Fejér vármegye)
Iváncsa
Iváncsa
Pozíció Fejér vármegye térképén
Iváncsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iváncsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Fejér vármegye középső részén fekvő – külterülete alapján – Duna menti település. Budapest 51, Százhalombatta 23, Velence és Baracska 19-19, Ercsi 15, Adony pedig 6 kilométer távolságra található.

Megállóhelye a település központjától körülbelül 3 kilométerre van a Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonalon, Beloiannisz és Besnyő közigazgatási határa közelében, de beloianniszi területen.

Nyugatról az M6-os autópályán, keletről a „régi” 6-os úton közelíthető meg, mindkét irányból a 6205-ös úton. Közigazgatási területének délnyugati részén elhalad az Adony–Velence közti 6207-es út is, illetve a déli határszélén indul, utóbbiból kiágazva a Sárosdon és Sárkeresztúron át Kálozig vezető 6209-es út.

Az adonyi Duna-part és öböl miatt turisztikai szempontból is felértékelődik a terület (biciklizés, kenuzás, horgászás). Közelében terülnek el a híres Cikolai (Líviai) halastavak.

Története

szerkesztés

Iváncsa és környéke ősidők óta lakott helynek számít. Területén bronzkori, római kori, avar- és honfoglalás korából származó leletek sokasága került felszínre. Több évezredes múltja a bronzkorig tárul fel előttünk. A Krisztus előtti 2. évezredben a középső bronzkorban a Vatya-kultúra népe lakta. Elsősorban a vízjárta területek partjain emelkedő fennsíkokat szállták meg, így nem meglepő, hogy az iváncsai párkányzaton is otthont találtak.

Tompa Ferenc neves ősrégész 1935-ben öt urnasírt tár fel, de hasonló leletek a község egész területén előfordultak. Ezek között a legbecsesebb egy díszes, felfüggeszthető edényke, mely emberi alakot formáz, két lábon áll.

A rómaiak emlékét őrzi a határvonal – a limes. A mai 6-os műút közelében épült az eszéki országút. A 3. századból való két mérföldkő, az Aquincumtól mért 34 római mérföldet jelölték. Iváncsa határában a „Fok és a Malom út felező útján” Marosi Arnold feltárt egy 4×4 méter alapterületű római épületet, egy őrtorony maradványát.

A népvándorlás koráról egy avar lovasvezér gazdag sírlelete tanúskodik.

A honfoglalás, államalapítás korában királyi birtok.

Nevét az oklevelek 1290-ben említik először, Iwanch alakban. Iváncs királynéi föld volt. 1291-ben Erzsébet királyné Tivadar (Theodor) fehérvári választott prépostnak, királyi alkancellárnak adta, s az adományt 1291-ben Fenenna királyné megújíttatta, s határait is leíratta. Ez első írásos emlékünk – egy adományozó oklevél –, melyben leírják Iváncs földjét rétjeivel, erdeivel, kaszálóival, szigeteivel és minden tartozékával együtt. Iváncs a mai településtől keletre feküdt. A határleírás szerint Iváncs királynéi részének határa átterjedt a Duna keleti oldalára is, s nyugaton a nagy út határolta.

1333-ban a pápai tizedlajstromban a falu plébánosa egy garast fizetett, ami 6–10 család adója lehetett. A középkori falu, Iváncs(a), a Duna partján feküdt, Adony mai határa mellett.

A török időben elnéptelenedett.

Az 1700-as években csak mint puszta szerepel, alig félszáz lakossal. II. József idején Iváncsapuszta népessége 74 fő, a házak száma 14, a családoké 17 volt. Benépesedése a 19. században ment végbe. Birtokosai, baracskai közbirtokosok Iváncsán építkeztek. 1830 óta működik a református iskola és imaház. 1850-ben adóközséggé szerveződött. Legjelentősebb birtokosai a Pázmándyak, Dienesek, Kazaiak, Robozok, Hollósyak, Bédyek, Kandók voltak.

1897-ben olvasókör, 1898-ban önkéntes tűzoltóegyesület alakult. A 20. század elején a népesség létszáma 1800 fő. 1907-ben a római katolikusok iskolakápolnát építettek, ez lett az új templom megépítéséig, 1985-ig a templomuk. Az első világháború nagy véráldozatot követelt: 122 hősi halottat. 1921-től az agrárnincsteleneknek házhelyet és néhány holdas parcellákat juttatnak. Ekkor épül a Szabadság és a Táncsics utca. Megalakul a Levente Egyesület, a Faluszövetség helyi szervezete, a KALOT, a KALÁSZ, a KIE, a Dalárda. 1938-ban Községi beruházás keretében megkezdődik az áramszolgáltatás bevezetése. A két világháború között díszpolgárrá választják gróf Bethlen István miniszterelnököt, Vass József népjóléti minisztert és Kozma Miklós belügyminisztert. A második világháború alatt közel három hónapig folytak itt a harcok. A hősi halottak száma 64, polgári áldozatoké 27, 1944 nyarán 14 zsidót hurcoltak el.

Az 1950-es években Iváncsa szántóföldjein jött létre Beloiannisz, Fejér megye egyik legfiatalabb települése. 1950. május 6-án indult meg a település tervezése és építése a görög polgárháborúból Magyarországra menekülők számára. A körülbelül 400 görög család számára létesítették a települést. Az építkezés rohamléptekben, önkéntes munkában folyt. Rövid idő alatt 418 nagyrészt sorházi (kisebb számban családi házas) lakás, óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház, orvosi rendelő és tanácsház épült fel Görögfalván.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Molnár Tibor (független)[5]
  • 1994–1998: Molnár Tibor (független)[6]
  • 1998–2002: Molnár Tibor (független)[7]
  • 2002–2006: Molnár Tibor (független)[8]
  • 2006–2010: Molnár Tibor (FETE)[9]
  • 2010–2014: Szabó Ferenc (független)[10]
  • 2014–2017: Tatár Szilvia (független)[11]
  • 2017–2019: ifj. Molnár Tibor (független)[12][13]
  • 2019–2024: Molnár Tibor (független)[14]
  • 2024– : Molnár Tibor (Fidesz-KDNP)[15]

A településen 2017. június 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] mert az előző polgármester április elsejei hatállyal lemondott tisztségéről.[16]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1990 és 2024 között
Lakosok száma
2435
2498
2624
2773
2972
2932
2823
2730
2821
2794
1990199419982001200520092013201620202024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (20,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,4%, református 14,7%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 15,2% (32,6% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% németnek, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% lengyelnek, szlovénnek, ukránnak és horvátnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,5% volt római katolikus, 12,2% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[18]

Gazdaság

szerkesztés

A szolgáltatási szektor minden területre kiterjed. Panzió, cukrászda, posta, kiskereskedelmi egységek és természetgyógyász működik itt.

A munkanélküliségi ráta alacsony. A lakosság egy része a környező városokban (Százhalombatta, Dunaújváros, Székesfehérvár, Budapest) keres munkát.

Nevezetességei

szerkesztés

Sportélete

szerkesztés

A Községi Sportegyesület Iváncsa (KSE Iváncsa)[20] egy 1920-ban alapított magyar labdarúgóklub. 2020–21-ben megnyerte az országos bajnokság harmadosztályát, azonban a feljutást nem vállalta.[21] A csapat a 2022–2023-as harmadosztályú országos bajnokságot szintén az élen végezte.[22] 2011–12-ben, 2013–14-ben, 2014–15-ben, 2015–16-ban és 2016–2017-ben megnyerte a megyei bajnokság első osztályát, 1999–2000-ben és 2002–03-ban pedig a megyei bajnokság másodosztályát.[23]

Testvértelepülései

szerkesztés

Iváncsa község testvértelepülései:[24]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Iváncsa, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
  3. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  4. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  8. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  9. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  10. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  11. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 1.)
  12. ↑ a b Iváncsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. június 25. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  13. ↑ Polgármestert választott Iváncsa (magyar nyelven) (html). nepszava.hu, 2017. június 25. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  14. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
  15. ↑ Iváncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
  16. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  17. ↑ Iváncsa Helységnévtár
  18. ↑ Iváncsa Helységnévtár
  19. ↑ Iváncsai Szó-váltás, XX. évfolyam 3. szám, 2009. március. [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 16.)
  20. ↑ A KSE Iváncsa weboldala
  21. ↑ NB III: bajnok az Iváncsa, hat gólt kapott a Tatabánya - eredmények. Nb1.hu. Final Score Media Kft., 2023. május 14. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  22. ↑ Bajnok lett, feljutott, de mégsem indul egy csapat az NB II-ben – az NB III végleges tabellái. Nemzeti Sport. Mediaworks Hungary Zrt., 2021. május 30. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  23. ↑ A KSE Iváncsa oldala a magyarfutball.hu-n
  24. ↑ Iváncsa testvértelepülései a község honlapján Archiválva 2010. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben ivancsa.hu

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iváncsa&oldid=27553197”