Főmenü megnyitása

Pozsony területén már az újkőkorszakban (neolitikum) is éltek emberek. A Várhegyen már a honfoglalás előtt római, majd morva erődítmény állott. Vratislav morva fejedelem erős favárat építtetett ide. A Nagymorva Birodalomhoz tartozott, amíg a magyarok 907-ben el nem foglalták, miután a keleti frank sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, amelyben a Luitpold bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek és szinte a teljes bajor nemesség életét vesztette a magyarok ellen vívott csata során.[1] Itt létesült az első magyar várispánság.

Tartalomjegyzék

Története a honfoglalástólSzerkesztés

A 11. századtól Pozsony vármegye székhelye és káptalani székhely lett. 1051-ben a pozsonyi várat ostromló német hajókat a magyarok (Búvár Kund mondája) elsüllyesztették (pozsonyi csata (1051)).

III. Henrik 1052-ben ismét hadjáratot indított a Magyar Királyság ellen. Azonban az előző évi hibáiból tanulva most nem hagyta el a Duna környékét, így elsődleges célpontja a Pozsony vára lett.

1077-ben a várba zárkózott Salamon király I. Géza seregei elől, aki ki akart békülni vele, de a tárgyalások közben április 25-én meghalt. 1108-ban V. Henrik német-római császár serege ostromolta, de Kálmán visszaverte őket.

1146-ban rövid időre német kézre került. A 13. században bajor hospesek telepedtek itt le, ezzel elkezdődött a város polgárosodása és német jellege dominált 1918-ig. 1254. május 1-jén itt kötött békét II. Ottokár cseh királlyal IV. Béla. 1262-ben itt verte meg István herceg apja hadait. 1270-ben itt kötött békét V. István Ottokár osztrák herceggel, de 1271 elején Ottokár a várat bevette. A mosoni csata után 1271. július 2-án ismét békét kötöttek. 1273-ban Ottokár kétszer is elfoglalta. 1287-ben I. Albert osztrák herceg foglalta el. 1291-ben a város III. Endrétől kiváltságokat kapott (például árumegállító jogot, egyben megtiltotta, hogy megakadályozzák a jobbágyok városba költözését). Várnagya volt 1354-ben Toldi Miklós. A középkorban a várpalota körül többszörös falgyűrű épült ki.

 
Pozsony a 16. században

1405-ben szabad királyi város, ezen belül a tárnokmester bíráskodása alá tartozó tárnoki város volt. Egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította. 1506-ban I. Miksa császár foglalta el. 1526. után az ország fővárosa lett, itt őrizték a Szent Koronát, itt koronázták a királyokat, többször volt országgyűlés színhelye.

 
Mária Terézia koronázása 1741-ben
 
II. Lipót magyar király 1790-es koronázása

1620-ban Bethlen Gábor seregei elfoglalták a várost. 1626. december 20-án itt kötötte meg a békét Bethlen és a császár. A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után, 1674-ben, Ampringen János Gáspár kormányzósága idején itt működött a protestánsok elnyomásának hírhedt eszköze, az ún. Pozsonyi vértörvényszék, amely protestáns lelkészeket gályarabságba küldött. 1683. július 29-én a város alatt győzte le Lotaringiai Károly herceg a Duna bal partján előrenyomuló Thököly Imre seregét. A Habsburgok a belsővárat reprezentatív palotává építették ki. 1780-tól a vár hanyatlásnak indult, előbb a bútorokat szállították el, majd papnevelde és kaszárnya lett.

1780-ban itt jelent meg a Magyar Hírmondó című magyar újság, 1783-tól itt működött a királyi jogakadémia.

19. századSzerkesztés

 
A Stollwerck csokoládégyár Pozsonyban. Az 1800-as években Magyarországon sokáig a cukorkák voltak az édességek piacának legnépszerűbb termékei, a cukorkák egy fajtáját még az 1960-as években is stollwerknek hívták[2]
 
Pozsony térképe 1895-ből

A szabadságharc leverése után orosz katonák szállták meg a várost, akik ki akarták vágni a Séta tér (ma: Hviezdoslavovo námestie) fáit tűzifának. A fákat a híres vendéglős, Palugyai Jakab mentette meg úgy, hogy a saját tűzifakészletét bocsátotta az oroszok rendelkezésére. Haynau költözik a Prímási palotába, és itt írta alá a „rendkívüli hadbíróság” ítéleteit, beleértve a pozsonyi és aradi vértanúk kivégzésének ítéleteit is.

20. századSzerkesztés

 
Csehszlovák légiósok a Ferenc József-hídon 1919-ben
 
A pozsonyi Új-híd az építésekor
 
A Petőfi szobor az újraállítás után Pozsonyligetfalun (1956-2002)

21. századSzerkesztés

 
Pozsony 2007-ben
  • 2002-ben megnyitották Chatam Sofer pozsonyi zsidó rabbi mauzóleumát, születésének 240. évfordulója alkalmából.
  • 2005 szeptember 5-én ünnepélyesen átadták a forgalomnak az Apollo-hidat.
  • 2007 április 14-én ünnepélyesen megnyitották az Duna-parti új épületbe költözött Szlovák Nemzeti Színházat.
  • A vár reprezentatív célokra irányuló felújítása 2009-ben kezdődött el, párhuzamosan régészeti feltárásokra is sor került, melyek során a kelta (éremlelet) és római időszakból (mozaikpadló) kerültek elő jelentősebb leletek. A várban várhatóan régészeti és történeti kiállítás is nyílik majd.

A város nevének történelmeSzerkesztés

Pozsony nevei 1919 előtt
Preßburg (vagy) Pressburg németül
Prešporok szlovákul (a város német nevéből származik; egyik variációja Pressporek 1773-ból)
Prešpur(e)k (vagy) Presspur(e)k csehül
Břetislav csehül (a nevet Pavel Jozef Šafáriknak tulajdonítják)
Bratislav szlovákul (a nevet Ľudovít Štúrnak tulajdonítják)
Pressburg(h) (vagy) Pressborough angolul (Pressburg Street létezik Délnyugat-Londonban)
Presburgo spanyolul és Portugálul
Pressbourg később Presbourg franciául (rue de Presbourg Párizsban)
Presburg hollandul
Pozsony magyarul (Korábbi változata Posony 1773-ból)
Posonium latinul
Požun horvátul, szerbül, bosnyákul
Pozhoma cigányul
Istropolis görögül, (Dunavárost jelent)


ForrásokSzerkesztés