Silvio Moser

svájci motorversenyző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. január 18.

Silvio Moser (Zürich, 1941. április 24.Locarno, 1974. május 26.) svájci autóversenyző, volt Formula–1-es pilóta.[1] 12 világbajnoki futamon indult, és összesen 3 pontot szerzett. Legjobb eredménye az összetettben egy 16. hely volt, amelyet 1969-ben ért el.

Silvio Moser
Életrajzi adatai
Született1941. április 24.
Zürich
Elhunyt1974. május 26. (33 évesen)
Locarno
Nemzetiségesvájc svájci
Pályafutása
KategóriaFormula–1-es világbajnokság
Aktív évei19661971
Csapataprivát Cooper, Brabham és Bellasi
Nagydíjak száma20 (12 rajt)
Világbajnoki címek0
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Első rajtkockák0
Leggyorsabb körök0
Első nagydíjGER 1966-os német nagydíj
Legutolsó nagydíjITA 1971-es olasz nagydíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Silvio Moser témájú médiaállományokat.

Pályafutása

szerkesztés

Húszévesen lépett az autósport világába, kezdetben hegyi versenyeken indulva. 1964-ben együléses autókkal folytatta, Formula Junior kategóriában, ahol a Temporada sorozat bajnoka lett.[2] Ezután egy általa megvásárolt Brabham autóval a Formula–2-ben versenyzett tovább, majd az 1967-es Brit Nagydíjon, Silverstone-ban a Formula–1 világbajnokságban is bemutatkozott.[2] Autója, egy két évvel korábbi, a Charles Vögele Racing színeiben indított Cooper T77-es volt, amely nem csak versenyképtelennek, hanem megbízhatatlannak is bizonyult. A 20. körben műszaki hiba miatt Silvio feladta a viadalt, az olajnyomással voltak problémái. 1968-ban szintén a Vögele csapattal két világbajnoki futamon vehetett részt, de ekkor már Brabham autóval.[3] Az elsőn, a Zandvoortban rendezett Holland Nagydíjon ötödikként ért célba, megszerezve Formula–1-es pályafutása legjobb eredményét. 1969-re önállósította magát, és egy két évvel korábbi, BT24-es Brabhamet vásárolt, amellyel hét versenyen indult el. Az Egyesült Államok Nagydíján Watkins Glenben ért célba pontszerző helyen, ahol hatodik lett 10 kör hátrányban a győztes Jochen Rindthez viszonyítva.

1970-re az olasz Guglielmo Bellasi által gyártott autóval próbálkozott, ám mindössze egyetlen alkalommal, az Osztrák Nagydíjra sikerült kvalifikálnia magát. Többször még a kvalifikációig sem jutottak, hol azért mert nem volt kész az autó, hol anyagi okokból. A következő évben immár a Jolly Club Switzerland színeiben újra megpróbálkozott a Bellasi autóval, de csak az Olasz Nagydíjra nevezett be, ahol a 22. helyről indulva a kerékfelfüggesztés hibája miatt már az ötödik körben ki kellett állnia.[4] Ez volt élete utolsó világbajnoki futama.

Ezek után visszatért a Formula–2-esek közé, várva a visszatérés lehetőségét.[2] Amely felcsillanni látszott előtte 1974 elején, ugyanis egy Brabhammel benevezett a Spanyol és a Belga Nagydíjakra is, azonban elindulni már nem tudott rajtuk, egy nappal 33. születésnapja után, április 25-én a Monzában rendezett 1000 kilométeres sportautó-versenyen balesetet szenvedett. Súlyos fej- és belső sérülésekkel szállították kórházba, és anélkül, hogy visszanyerte volna az eszméletét, egy hónappal később, május 26-án elhunyt.[3]

Eredményei

szerkesztés

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

szerkesztés

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Helyezés Pont
1966 Silvio Moser MON
BEL
FRA
GBR
NED
GER
DNS
ITA
USA
MEX
NC 0
1967 Charles Vögele RSA
MON
NED
BEL
FRA
GBR
ki
GER
CAN
ITA
USA
MEX
NC 0
1968 Charles Vögele RSA
ESP
MON
DNQ
BEL
NED
5
FRA
GBR
NC
GER
DNS
ITA
DNQ
CAN
USA
MEX
23. 2
1969 Silvio Moser Racing Team RSA
ESP
MON
ki
NED
ki
FRA
7
GBR
GER
ITA
ki
CAN
ki
USA
6
MEX
11
16. 1
1970 Silvio Moser Racing Team RSA
ESP
MON
BEL
NED
DNQ
FRA
DNQ
GBR
GER
DNQ
AUT
ki
ITA
DNQ
CAN
USA
MEX
NC 0
1971 Jolly Club Switzerland RSA
ESP
MON
NED
FRA
GBR
GER
AUT
ITA
ki
CAN
USA
NC 0

Sebringi 12 órás autóverseny

szerkesztés
Év Csapat Autó Csapattárs Helyezés
1965   Bizzarini Automobili Iso Grifo A3C   Mario Casoni Kiesett
  1. Jenkins, Richard: The World Championship drivers - Where are they now?. OldRacingCars.com. (Hozzáférés: 2007. július 29.)
  2. a b c Steve Small. The Guinness Complete Grand Prix Who's Who, 260. o. 
  3. a b (1974. június 22.) „Nachrichten: Silvio Moser gestorben”. Auto Motor u. Sport 13 1974, Seite 116. o. 
  4. Silvio Moser, 2015. április 14. (Hozzáférés: 2017. február 8.)

Külső hivatkozások

szerkesztés