Ózd

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
(Somsály szócikkből átirányítva)

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.

Ózd
Ózd címere
Ózd címere
Ózd zászlaja
Ózd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállásváros
PolgármesterJaniczak Dávid (Ózdiakért és Ózdért Egyesület)[1]
JegyzőAlmási Csaba
Irányítószám3600
Körzethívószám48
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség30 865 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség360,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület91,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 13″
Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Ózd
Ózd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ózd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ózd légi felvételen
A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban

Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.[4]

Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi-dombságban, a Hangony a Hódos és az Uraj-patak völgyeiben kiépült település. Nevezik a „hét völgy városámak” is, mivel hét irányból is meg lehet közelíteni.

Megközelítése

szerkesztés

Ózd legfontosabb megközelítési útvonala a 25-ös főút, amely végighúzódik az egész városon délnyugat–északkeleti irányban. Ebből ágazik ki, illetve torkollik be jó néhány alacsonyabb rendű mellékút, amelyek a központtól távolabb eső városrészeket és a környező településeket tárják fel.

  • Salgótarján vonzáskörzetével (Zabarral) a 2306-os út köti össze; Bolyok és Szentsimon településrészeknek is ez a főutcája.
  • A város központját Farkaslyukkal és azon keresztül Szilvásváraddal a 2508-as út köti össze. Ezen út mellett van a város buszpályaudvara.
  • A 25-ös főútból ágazik ki, annak 72+650-es kilométerszelvényénél – a Táblai temető mellett – lévő ózdi körforgalomból, déli irányban a 2522-es út, Dózsa György út néven, Sáta felé; mielőtt elhagyja a várost, elhalad Ózd alsó megállóhely mellett, átszeli Sajóvárkony városrészt, majd Kistó városrész keleti szélén húzódik végig.
  • Az iménti útból ágazik ki Kistó déli részén a 2524-es út, amely a Jánossza-völgyben húzódik Borsodbóta és Uppony felé; még mielőtt kilép Ózdról, elhalad Kiskapud városrész és annak egykori vasúti megállóhelye mellett (utóbbit a mára funkciótlanná vált, mindössze 50 méter hosszú, 25 308-as számú mellékút szolgálta ki).
  • Határszélét délkeleten érinti a Királdon át Putnok térségéig vezető 2525-ös út is.
  • A 25-ös főút 69+300-as kilométerszelvénye közelében ágazik ki a 25 307-es számú mellékút, amely a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Ózd vasútállomásáig tart.
  • Belvárosának egyik belső útja volt a 25 122-es számú mellékút (bolyoki bekötőút), mely, úgy tűnik, 2022-es állapot szerint nem minősül önálló útnak, hanem a 25-ös főút része lett.

Közösségi közlekedés

szerkesztés

Története

szerkesztés

A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. Az ötvenes évek végén felmerült, hogy újabb községeket (Hódoscsépány, Uraj, Susa, Szentsimon) csatoljanak a városhoz, ám akkor ezt hosszú időre − egészen a hetvenes évek végéig − sikerrel odázták el a helyi vezetők, a fejlesztési források szűkösségére és a lélekszám-növekedés okozta igények kielégíthetetlenségére hivatkozva.[5] A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokon a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.[6]

Az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzemegyüttese volt. Azonban az 1980-as évektől nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez és az elvándorláshoz.

 
Az Ózdi Vasgyár első ismert ábrázolása (1847–50 között készült rajz)

Az ózdi vaskohászat épített emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű területnek (MJT) minősülnek.[7]

Az országban elsők között, az 1980-as évek második felében elinduló leépítések megnehezítették a város lakóinak megélhetését. A gyárnál 1991. február 26-án tartott tüntetés idejére a munkaképes korú helyi lakosságnak már a 10%-a maradt munka nélkül, 1993 januárjára pedig a 20 850 fő munkaképes lakosból 12 650 (60.5%) vált munkanélkülivé.[8] Az Ózdi Kohászati Üzemek felszámolása óta drasztikusan fogy a város népessége. Az ipar megszűnésével arányosan sok ember költözött nyugatra a megélhetés reményében.[9][10]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1949-ig nagyközség
1949–1950 megyei város
1950–1954 közvetlenül a járási tanács alá rendelt város
1954–1971 járási jogú város
1971 óta város
Hozzá tartozó települések
1940 óta Bolyok, Sajóvárkony
1978 óta Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj
1999-ig Farkaslyuk
Területi beosztása
1923-ig Borsod vármegye, Ózdi járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás
1938–1945 Borsod vármegye, Ózdi járás
1945–1949 Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás
1949–1950 Borsod-Gömör vármegye
1950–1954 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1954 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
2013 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
2023 óta Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Ózdi járás
Központi szerepköre
1983-ig Ózdi járás székhelye
1981–1990 Ózdi városkörnyék központja
1994–2014 Ózdi kistérség központja
2013– Ózdi járás központja

Politikai élete

szerkesztés

Tanácselnökei

szerkesztés
  • …–…Tóth Istvánné
  • …–1990: Varga Dezső

Polgármesterei

szerkesztés
Polgármester megjegyzés
1990–1991 Seffer Ferenc nem ismert[11]
1991–1994 Strohmayer László független
1994–1998 független[12]
1998–2002 független[13]
2002–2006 Benedek Mihály MSZP[14]
2006–2010 MSZP[15]
2010–2014 Fürjes Pál Fidesz-KDNP[16]
2014–2019 Janiczak Dávid Jobbik[17]
2019–2024 Ózdiakért és Ózdért Egyesület[1]

A településen a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert a jelöltek egyike (Fürjes Pál, a korábbi polgármester) választási jogszabálysértések gyanújára hivatkozva megtámadta a helyi választási bizottság eredménymegállapító határozatát, és ennek helyt adva elrendelték a választás megismétlését. A döntés a Jobbik jelöltjének, Janiczak Dávidnak kedvezett: már október 12-én is ő győzött, csekély többséggel, november 9-én, a megismételt választáson viszont több mint 5000 szavazatos különbséggel választották polgármesterré.[18][19]

A városi képviselő-testület (a 2010-es választás óta) a polgármestert nem számítva 14 tagú, ebből (a 2014–19-es ciklusban) 5 Fidesz-KDNP-s [a 2014-es választások után eredetileg 8 fős Fidesz-frakcióból 2014 decemberében hárman kiléptek],[20][21] 5 Jobbikos, 3 független, 1 pedig MSZP-s volt.

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

szerkesztés
  • A polgármester-választás eredménye[22]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Janiczak Dávid Ózdiakért és Ózdért Egyesület 6353 55,81%
Eke István   FideszKDNP 4428 38,9%
Vitális István Független 488 4,29%
Pap Ferenc Független 115 1,01%
Összesen 11 384 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[23]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Ózdiakért és Ózdért Egyesület 10 P                    
  FideszKDNP 5                      

Népesség

szerkesztés

Ózd város népességszámának változása 1900-tól:

A következő ábra bemutatja, miként változott Ózd lakosainak száma 1870-től:

Lakosságszám[24]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 5 809 —    
1880 5 952 0,24%
1890 8 017 2,98%
1900 11 926 3,97%
1910 15 891 2,87%
1920 20 690 2,64%
1930 25 437 2,07%
1941 29 184 1,25%
1949 38 550 3,48%
1960 43 161 1,03%
1970 43 688 0,12%
1980 46 372 0,60%
1990 41 561 −1,10%
2001 38 405 −0,72%
2011 34 481 −1,08%
2021 31 234 −0,99%

Népcsoportok

szerkesztés

A 2022-es népszámlálás során a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 5,7% református, 2,3% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 18,5% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).[25]

Vallási összetétel

szerkesztés

[26]

 
A vallási összetétel (2011)
Vallási közösség Arány (%)
Római katolikus 35,6
Evangélikus 0,7
Református 7,5
Görögkatolikus 2,3
Izraelita 0,0
Egyéb 2,7
Nem tartozik vallási közösséghez 24,4
Nem válaszolt 26,7

Látnivalók

szerkesztés
 
Műemléki védettség alatt álló fúvógépház a törzsgyár területén

Városrészek

szerkesztés

Neve az Árpád-korban használatos Chepan alakban írt személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal.

Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt).[27]

A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is.

  • Sajóvárkony

Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.

  • Somsály

Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.

Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti bemutatót, amely a nagy múltú vasgyártás történetét volt hivatott megjeleníteni. A hosszú évek során, a szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően a gyűjtemény fokozatosan bővült a munkások életkörülményeit bemutató tárgyakkal, a város és annak körzetének kultúrtörténeti emlékeivel. 1994-től már kibővült gyűjtőkörrel, Muzeális Gyűjteményként az 1895-ben épített Gyári Iskola műemléki épületében kapott helyet. 2007 július 1-től az Ózdi Művelődési Intézmények tagintézménye. Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark[28]

Az egykori Kohászati Üzemek területén található a Digitális Erőmű, melyben megtekinthető az úgynevezett Digitális Kárpát-medence kiállítás is. Az erőmű gyakran helyszíne kiállításoknak, rendezvényeknek.[29]

A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark otthonául szolgál a múlt- és korunk filmtörténeti kiállításához. Az épületben található a green box nevű fal, ami klip vagy filmforgatásra tökéletesen ideális választás lehet. A kiállítás legnagyobb és legkülönlegesebb eleme; egy T-34-es tank.

 
A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kiállítótermekkel szintén a Kohászat hagyatéka

Az Intézmény fogad gyermek és ifjúsági csoportokat, vagy osztálykirándulások célpontjául is bevált már.[30]

A szecessziós csarnoktér konzervált elemei a kortárs építészeti megoldásokkal izgalmas kontrasztot biztosítanak kiállítások, tárlatok megrendezésére. A pinceszinten megőrzésre került elektromos elosztók alkotta folyosók, valamint a csarnoktérből lejutó természetesen fénnyel bevilágított íves rámpa által behatárolt területek tökéletes helyszínéül szolgálnak képző- és iparművészeti vagy interaktív kiállításoknak.

Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben[31]

Magyar siker koronázta a 70. alkalommal megrendezett FIABCI World Prix d’Excellence díjadó gálát. World Gold Winner-díjat nyert a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Kultúrgyár Projekt – Ózd pályázata a Heritage Category elnevezésű szekcióban. A FIABCI – Nemzetközi Ingatlanszövetség – által odaítélt díjról a világ ingatlan fejlesztőiből álló nemzetközi zsűri döntött, amely méltatta a Kultúrgyár Projekt – Ózd társadalmi hasznosságát az épített örökség megóvása, a barnamezős területek revitalizációja, ipari örökségből kulturális közösségi tér létrehozása szempontjából.[32]

Az olvasóegylet

szerkesztés
 
Az Olvasó előadóterme a nézőtérről. Gyakran otthonául szolgál a Dumaszínház előadásainak

A településen 1884-ben alakult meg az Olvasó Egylet, amely hosszú évtizedeken keresztül biztosította a közkönyvtári szolgáltatást, az alkotó művelődési közösségek működését, a lakosság művelődési lehetőségeit. 1895-ben már működött a gyári fúvós zenekar, 1896-ban kezdte próbáit a színjátszó csoport, 1897-ben alakult meg a mai is működő dalárda. 1912-ben adták át a községben az első mozit. Az itt élőknek rendszeres és biztos kereseti lehetőséget nyújtott a gyár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az Rt. a gyári tisztségviselőknek kaszinót épített, de a gyári munkásokról sem feledkezett meg. 1923-24-ben épült meg az Olvasó Egylet ma is impozáns háza, mely még ma is az akkori, megépített formájában áll.

Az Olvasó Egylet Székházát – a Rimaművek költségén – ünnepélyes keretek között 1924. október 19-én nyitották meg, ami igen jelentős eseménynek számított a település akkori életében.

Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méretével – 40 m széles, 63 m hosszú – és korszerű felszereltségével tűnt ki.

 
Az előadóterem teteje részben üvegből készült, így a természetes fénnyel bevilágított terem korszerűnek számított a maga idejében

Nagyságát figyelembe véve a hazai színházak között a hatodik helyen állt. A színpadnyílás 80 méter széles, nézőtere eredetileg 840 személyes volt. Terveit a gyár műszaki igazgatóságán Zorkóczy Samu vezetésével Marschzalkó Béla építész, dr. Finály István főmérnök, Nahlik Béla és ifj. Finály Lajos mérnökök készítették.[33]

A második világháború után a részvénytársaság a Vasas Szakszervezetnek adta át az épület tulajdonjogát és az ott lévő összes ingóvagyont. Az intézmény a Liszt Ferenc Művelődési Központ (LFMK) nevet kapta, s hamarosan pezsgő kulturális élet bontakozott ki az épületben. (A helyiek mind a mai napig Olvasó néven emlegetik a házat.)

Tiszti Kaszinó

szerkesztés
Az Ózdi Tiszti Kaszinó épülete a századfordulós Ózd központját képező Gyár utca és az egyénien ívelt Tisztisor (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) közötti területre, a Törzsgyár közvetlen szomszédságába települt. A város jelentős középületeit tartalmazó épületsor első tagja. A bejárati homlokzata északra, a Gyár utcára néz, síkja az utcavonaltól hátrahúzva áll, ami egykor parkosított tér elhelyezésére adott lehetőséget. A hátsó épületrész mögötti ligetes részen egykor kerthelyiség, illetve különféle szaletlik elhelyezésére is lehetőség nyílott.
 
Az épület emeletén található Tükörterem
A területre bevezető utak vonalvezetése ma is változatlan (kivéve az Ív úti átkötést), továbbra is a városszövet egyéni kialakítású része. A Kaszinó épületének kiemelt szerepe megmaradt, illetve növekedett is azáltal, hogy nyugati oldalán dísztér létesült (ma: Október 23. tér). Az épületegyüttes közvetlen környezete megváltozott, reprezentatív jellegét elvesztette (többnyire autóparkolásra használják), de a hátsókert ligetes jellege megmaradt.[34]
 
A Kaszinó díszterme
A gyári tisztviselők számára 1884-ben – Jedech nevű építész tevei alapján – épült az eklektikus stílusú kaszinó. Itt alakították ki a tiszti étkezőt, olvasót, tánctermet, biliárdszobát, valamint a vendégszobákat. Az épület mai formáját az 1938-as átalakítás után nyerte el, ám külső arculatán nem változtattak. A kaszinó legpompásabb termét, az ún. Tükörtermet rejtett világítással és mennyezeti stukkódíszítéssel látták el.
 
Az emeletre vezető folyosó a díszterem irányába
1945-ig használták kaszinóként, a második világháborút követő szocialista érában az épületben a Technika Háza, a MTESZ Klub, műszaki könyvtár és a kohászati üzemek egyes irodái működtek hosszabb-rövidebb ideig. Napjainkban, a felújított épületben oktatási intézmény – az Erkel Ferenc Zeneiskola működik. Az épülettömb másik részében, az Október 23. térre néző oldalán a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bólyai János Katonai Műszaki Kar volt található.

Az egykori táncterem – kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére, ünnepi összejövetelek lebonyolítására, s minden év tavaszán otthont ad az Ózdi Napok nyitóprogramjának, az ünnepi képviselő-testületi ülésnek. A felújított Kaszinóban talált otthonra a Zeneiskola is.[35] Az épület a helyi felsőoktatás egyik helyszíne, hiszen itt a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata előadásait vezénylik le, de korábban – ahogy följebb volt említve – itt volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar kihelyezett levelező tagozata 2007-2010 között.

A vörös márvány talapzaton álló bronz szobrot Ózd város felszabadulási emlékműveként állították fel 1970. április 4-én. A talapzaton olvasható dátum a győzelem napjára, 1945. május 9-re utal. Alkotója Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész.

Urban legend a szoborhoz: amikor áthelyezték a város területén a buszpályaudvart, a szobor az új állomás felé mutatott, így kitalálták, hogy a nőalak a tájékozódást segíti, utat mutat a megállóban várakozóknak. Vagy valami ilyesmi, nem egyszerű megfogalmazni értelmesen. Próbálták humorral feloldani az emlékmű eredeti jelentését, valahogy.[36]

Az Október 23. teret a Gyár út, és a Munkás út veszi közbe, tehát részben forgalomtól elzárt terület, de a közeli fogászati klinika és a valamikori Ózdi Kohászati Üzemek közelsége miatt, parkolót alakítottak ki. Az 1990 es évek elején a gyár bezárása előtti időszakra jellemző volt hogy a munkások a téren tüntettek a gyári vezetés ellen, a nagyszámú leépítések miatt. Tulajdonképpen a tér északi oldala a valamikori gyár – ma már Ózdi Ipari Park – egyik bejáratával összekapcsolódik.

Helyi média

szerkesztés
  • ÓVTV – városi televíziócsatorna

Sportélete

szerkesztés

Egyesületek

szerkesztés
  • Ózd-Sajóvölgye Focisuli (labdarúgás)
  • ÓAM-Ózdi KC (kézilabda)
  • SALGÓZD TK (teke)

Létesítmények

szerkesztés
  • Ózdi Városi Stadion
  • Marosi István Városi Sportcsarnok

Felsőoktatás

szerkesztés
  • Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata

Gimnáziumok

szerkesztés
  • Ózdi József Attila Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
  • Ózdi SzC Bródy Imre Szakgimnáziuma
  • Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium

Szakközépiskolák, szakképzők

szerkesztés
  • Ózdi SzC Gábor Áron Szakképző Iskolája

Ismert emberek

szerkesztés

Kapcsolatok

szerkesztés
Testvérvárosok
Partnerkapcsolatok
  1. a b Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  2. magyar, https://www.ozd.hu/content/2391-chorzow, 2023. november 20.
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára, 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest 1996
  5. Valuch Tibor: Enni és lakni is kellene... A nagyüzemi munkásság életkörülményeinek néhány sajátosságaÓzdon a II. világháborút követő évtizedekben
  6. ÓZD Város honlapja – a város. www.ozd.hu. [2019. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
  7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, műemléki védettség – 2005. szeptember. [2006. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 14.)
  8. Miénk a gyár I–II. (magyar dokumentumfilm, 1993. Rendező: Almási Tamás
  9. Tamásné Szabó Zsuzsanna - Még mélyebbre süllyed Ózd az ABB-gyár bezárása miatt (24.hu, 2020.02.13.)
  10. Bozzay Balázs - Ez a gyárbezárás lehet az utolsó döfés, szellemvárossá válhat Ózd (Telex.hu, 2021.04.03.)
  11. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  13. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  14. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  15. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  16. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  17. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  18. Elsöprő többséggel nyert Ózdon a Jobbik! (percről percre). Alfahír. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  19. TVI: Meg kell ismételni a választást Ózdon. Index. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  20. http://alfahir.hu/harman_kiszalltak_az_ozdi_fidesz_kdnp_frakciobol
  21. https://index.hu/belfold/2014/12/08/harman_is_kileptek_az_ozdi_fidesz-frakciobol/?token=2709535a15ac07c5a2b833b7d9298e77
  22. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=226&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=05&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  23. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpMegyeKod=05&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpTelepulesKod=226&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=%C3%93zd
  24. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  25. Ózd Helységnévtár
  26. A városra vonatkozó 2011. évi népszámlálási adatok a www.ksh.hu honlapon
  27. Hodoscsépány története a KSH helységnévtárában[halott link]
  28. Ózdi Múzeum | Kezdőlap. www.ozdimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
  29. Digitális Erőmű (magyar nyelven). Digitális Erőmű. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  30. NFE (hu-HU nyelven). NFE. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  31. . (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  32. . (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  33. Kultúrház
  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1–4. (Pest, 1851)
  • Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006)
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
  • Ózdi kistérség INKA kiadó (Ózd, 2007)
  • Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003)
  • A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal)

További információk

szerkesztés