Egyháztörténet vagy egyháztörténelem alatt Jézus Krisztus egyházának történetét értik, vagyis az ő tanításait és példáját alapul elfogadott valláserkölcsi egyesületnek (kereszténység) keletkezését, elterjedését, belső fejlődését, tanait, szertartásait, külső szervezetét, a világra gyakorolt hatását, ezzel folytatott küzdelmeit, történetét tudományosan, azaz kritikailag megvizsgált és hiteleseknek talált adatok alapján, illetve oknyomozó módon – vagyis az események között az okszerű összefüggést kikutatva és feltüntetve, lehetőleg részrehajlatlanul – előadja. Bizonyos értelemben a vallástörténet egyik ága.

Forrásai szerkesztés

Az egyháztörténet forrásai:

  • részben eredetiek: emlékek (egyházi épületek, szerek, érmek, általában az egyházi életre vonatkozó képzőművészeti tárgyak); okmányok (egyházi gyűlések ügyiratai és határozatai, pápák hivatalos rendeletei és okmánygyűjteményei, püspökök pásztorlevelei, egyházi ügyekre vonatkozó állami törvények, szerzetesrendek szabályai, szertartási könyvek, hitvallások, egyházi beszédek, iskolakönyvek);
  • részint másodrendűek: elveszett eredeti forrásokból merített történeti művek, hagyományok, bizonyos szempontból – komoly vizsgálat után – a népmondák és a legendák is.

Felosztása szerkesztés

Ahogy a világtörténelemnél, úgy az egyháztörténelemnél is idő- és tárgy szerint osztják fel a történeti anyagot. Legtöbben három kort szoktak megkülönböztetni: az egyháztörténeti ókort, középkort és újkort, mindegyiknél ismét több-kevesebb korszakot véve fel. A főbb korszakalkotó pontok a következők szoktak lenni:

A tárgy szerinti felosztásnál az általánosan előforduló részek vagy fejezetek a következők: A keresztény egyház megalakulása, annak terjedése, és korlátozása; később különféle felekezetekké (katolikus, ortodox, protestánsok) szétválása; az egyház társadalmi szervezete; az egyházi élet, istentisztelet, ünnepek; az egyházi tudományosság; az uralkodó egyház ellenségei; a pápaság.

Az egyháztörténet szerkesztés

Ókor szerkesztés

Középkor szerkesztés

Újkor szerkesztés

Egyháztörténetírás szerkesztés

Ókor

Az egyháztörténet első megjelenése az újszövetségi evangéliumokban, elsősorban pedig az apostolok cselekedeteiről írott könyvben, illetve Pál apostol néhány levelében található.

A 2. század második felében Hégészipposz kis-ázsiai áttért zsidó készített egy gyűjteményt az apostoli kor hagyományaiból, ez a mű azonban később elveszett. Az egyháztörténet-írás tulajdonképpeni atyja Kaiszareiai Euszebiosz püspök (263–339), aki felhasználva a római levéltárak adatait is, elkészítette az első 324 év egyháztörténetét 10 könyvben. Ezt művet az 5. században a görög (keleti) egyház több tudósa, így Szókratész Szkholasztikosz, Szozomenosz, Theodorétosz, majd a 6. században Theodorosz és Evagriosz Szkholasztikosz folytatott vagy kivonatolt. A latin (nyugati) egyházban ebben az időben önálló egyháztörténelmi művet nem írtak, csak a görög szerzők alkotásait fordították le, vagy dolgozták át: Tyrannius Rufinus aquileai presbiter Euszebiosz művét fordította le és egészítette ki 395-ig, az 5. században pedig Cassiodorus római államférfi, szerzetes készített Historia tripartita címmel egy kivonatot, amelyet majdnem ezer éven keresztül tankönyvként használtak a nyugati kereszténység területén.

Középkor

A középkorban nem sok minden történt az egyháztörténet-írás területén – elsősorban nyugaton –, elsősorban Tours-i Szent Gergely püspök és Beda Venerabilis angol szerzetes neve említendő meg. Előbbi a frankok, utóbbi az angolok egyháztörténetét foglalta össze. A későbbi írók is értekeztek a pápákról, püspökökről, szentekről, szerzetesrendekről, és anyaggyűjteményeik kritikai vizsgálat mellett felhasználhatók, továbbá sok kortörténeti anyagot is tartalmaznak.

Újkor

A humanista műveltség idején, fokozott mértékben a 16. századi reformáció alatt nagy lendületet nyert az egyháztörténet-írás. A reformátorok hívei a Biblián kívül elsősorban az egyháztörténet által igyekeztek a reformáció jogosultságát bebizonyítani; ugyanakkor a katolikus egyház tudósai is az egyháztörténettel törekedtek a katolikus egyházat mint kizárólag keresztény egyházat, a protestantizmust pedig mint eretnekséget feltüntetni. Ezek a törekvések egyúttal bizonyos mértékben árnyalják a korabeli egyháztörténetek objektivitását. Mindegyik fél tudósai az eddig ismeretlen adatok és okmányok kutatásában, a források alapos tanulmányozásában komoly munkásságot fejtettek ki – műveik mégis kritikával használhatók csak, mert mert fő céljuk nem a feltétlenül történelmi igazság megismerése és bemutatása volt, hanem saját egyházuk védelmezése, igazolása. Korszakalkotó mű ebből ez időből a Matthias Flacius magdeburgi lelkész által, több evangélikus tudós segítségével írt Magdeburgi centuriák, amely 13 folio kötetben a 13. század egyháztörténetét mutatja be. A másik jelentős alkotás az Annales eccelesiastici (1598), amelyen szerzője, Caesar Baronius vatikáni könyvtáros, később bíboros 30 évig dolgozott.

A reformátusok közül, Béza Tódor kivételével, aki a franciaországi református egyház történetét írta meg, nem sokat tettek mások a 16. században az egyháztörténet-írás érdekében. A 17. században viszont náluk is fellendült a műfaj, így svájci, francia, holland és angol református történetírók az egyháztörténeti források felkutatásával, egyes időszakok alapos tanulmányozásával, illetve évezredes téves állítások alaptalanságának kimutatásával tettek komoly szolgálatot a tudománynak. Megemlítendő közülük Hostinger, Spanheim, a két Basnage, Dallens, Blondel, Claude, Bayle, Pearson, Burnet, Dodwel. A katolikus írók közül a korszakban Alexandre Noël (Natalis) domonkos, Anton Pagi ferences szerzetes, Pillemont janzenista tudós, a híres Bossuet és Fleury püspökök, az oratóriánus Mabillon, és Montfaucon a források összeállítása, a józan kritika, az igényes stílus által szereztek maradandó érdemeket maguknak. Az egyháztörténet-írásnak a felekezeti szemlélettől való mentesítésére, és objektívabb irányba való terelésére sokat tett Georg Calixtus (megh. 1656.) helmstädti tanár, aki a szabad tudományos szellemű, de a különböző felekezetek iránti keresztényi türelmet tanúsító monográfiáival; az erősen pietista Arnold Gottfried Az egyház és eretnekek részrehajlatlan történelmével; és Laurentius Mosheim (megh. 1755.) a Göttingeni Egyetem korlátnoka „az egyháztörténet-írás mestere”, Institutionum historiae eccl. ... (Helmstädt, 1755) című művével tett sokat. Mellettük megemlítendők még: Weissmann, a két Waleh, a magyarországi származású Schrökh Mátyás 45 kötetes művével, Semler, Spitler.

A 19. század történetíróinak nagyobb részét a források szorgalmas tanulmányozása és a tárgyilagos, olykor igen száraz előadás jellemzi. A protestánsok közül Schmidt giesseni tanár, továbbá Gieseler (megh. 1854, műve Lehrbuch der Kirchengeschichte [Bonn 1824-1853] tudományos egyháztörténelmi kincstár, a görög és latin írók műveiből közölt számos kivonattal); Karl Hase jénai tanár (szellemes, élénk, kevés szóval sokat mondó művészi stílusú könyve a számos kiadást ért Kirchengeschichte), Marheincke, Gförrer, a pietista irányu angol Milner, és német Neander, Guericke és Jakobi hallei, Kurz dorpati, Hagenbach bázeli, Schaff amerikai, Bauer tübingeni tanárok, továbbá Nippold, Herzog, Merl d'Aubigné, Pressensé, Ranke. A katolikusok közül a költői lelkületű, a 19. század elején a katolikus között nagy népszerűségnek örvendő gr. Stolberg Lipót; a forrásokat alaposan ismerő Katerkamp, az új utakat mutató Möhler, Hortig, Döllinger, Alzog, Ritter, Renan.

Magyarországi szerkesztés

Magyarországon Bod Péter magyarigeni református lelkész készítette el a korábbi felekezeti kisebb históriákból az első magyar nyelvű egyháztörténelmet Az Isten vitézkedő anyaszentegyházának históriája címen (Basel, 1760). Később Mindszenti Sámuel révkomáromi református lelkész lefordította Broughtonnak A religióról való historiai Lexikonát, Farnos György pedig Seilernek Egyháztörténeti táblázatát. A 19. században Breznay Pál szigeti református tanár írta meg A keresztyén ekklézsiának historiáját (Kolozsvár, 1836). Kálniczky Benedek sárospataki tanár Schröckh után készített egy Közönséges keresztyén egyház történettant (I–II., Sárospatak, 1848–1850), amelyben a magyar reformáció történetét is aránylag részletesen tárgyalja. Heiszler József sárospataki tanár Egyháztörténelmi kézikönyve (I–II., 1862–1863), Révész Imre Egyetemes egyháztörténelem az egyház alapíttatásától a reformációig (Debrecen, 1865); Farkas József budapesti teologiai tanár Karl Hase Egyháztörténelmét átdolgozta és 2 kötetben kiadta (Pest, 1865–1867). Balogh Ferenc debreceni tanár Keresztyén egyháztörténelem címmel (Debrecen, 1872–1890) adott ki értékes dolgozatot; de terjedelmét és a benne felhalmozott anyag gazdagságát tekintve felülmúlta a korábban megjelenteket Warga Lajos sárospataki református teológiai tanár A keresztyén egyház történelme (I–II., Sárospatak, 1870–1876; a 2. kiadás ugyanott 1880–1887, 529+820 oldal: I. kötet II. kötet). A katolikus szerzők közül Molnár János Az anya-szent-egyháznak történeti (I–IV., Nagyszombat és Kolozsvár 1769–1788) címmel készített egy nagyobb művet, a 19. században Cherrier Miklós[1] és Körmöczy Imre írtak egy-egy kisebb művet. Nagy Zsigmond egermegyei áldozópap, tanár lefordította Johann Alzog művét és Egyetemes egyházi történelem címmel 3 kötetben adta ki (Eger, 1857).

Magyar nyelvű egyháztörténeti művek szerkesztés

Egyetemes keresztény egyháztörténelem szerkesztés

Általános művek szerkesztés

A kiadás idejének sorrendjében (nem teljes lista):
  1. Bod Péter: Az Isten vitézkedő anyaszentegyházának históriája, 1760 – az első magyar nyelvű egyháztörténet[2]
  2. Molnár János: Az anya-szent-egyháznak történeti, Nagyszombat, 1769, 548 p → [1]
  3. Alzog János: Egyetemes egyházi történelem I–III., Eger, 1857–1860, 387+373+? p
  4. Fessler József: Krisztus egyházának történelme, Szent István Társulat, Pest, 1860, 583 p → [2][halott link]
  5. Heiszler József: Egyháztörténelmi kézikönyv I–II., Sárospatak, 1862–1863, 314+259 p →[3]
  6. Révész Imre: Egyetemes egyháztörténelem I. [befejezetlen ?], Debrecen, 1865, 203 p → [4]
  7. Farkas József: Egyháztörténelem, Pest, 1865–1867, 359+362 p → [5]
  8. Robitsch Mátyás: Egyháztörténelem I–II., Veszprém, 1874–1875, 357+306 p.
  9. Brück Henrik: A keresztény egyháztörténelem kézikönyve I–III., Tettey Nándor és Társa, Budapest, 1877, 354+355–880+447 p
  10. Balogh Ferenc: Keresztyén egyháztörténelem I–V., Debrecen, 1872–1890
  11. Rapaics Rajmund: Egyetemes egyháztörténelem I–III., 1879–1889, 465+517+518–848 p
  12. Kazaly Imre: Az egyetemes egyháztörténelem kézikönyve I–III., Vác, 1879–1881, 249+220+366 p.
  13. Warga Lajos: A keresztény egyház története I–III., Sárospatak, 1880–1887, 529+880 p → I. kötet, II. kötet
  14. Knöpfler Alajos: A katholikus egyháztörténet tankönyve I–II., Temesvár, 1903, 294+400 p
  15. Chobot Ferenc: Jézus Krisztus egyházának története I–III., Budapest–Rákospalota, 1907, 378+429+482 p
  16. Sohm Rudolf: Rövid egyháztörténet (a „Kultura és tudomány”-sorozat részeként), Franklin-Társulat, Budapest, 1922, 280 p
  17. Marx Ignác: A katolikus Egyház története, Székesfehérvár, 1932, 839 p
  18. (szerk.) Bangha BélaIjjas Antal: A keresztény egyház története I-VIII., Pázmány Péter Irodalmi Társaság, Budapest, 1937–1941 1. Archiválva 2018. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2. Archiválva 2018. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 3. Archiválva 2018. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 4. Archiválva 2018. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 5. Archiválva 2018. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 6. Archiválva 2018. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 7. Archiválva 2018. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 8. kötet Archiválva 2018. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. Popovits István: Egyetemes egyháztörténet I. – Az egyház alapítástól a nagy egyházszakadásig (több nem jelent meg), Budapest, 1955, 172 p.
  20. Ottlyk Ernő: Az Egyház története, Budapest, 1979, ISBN 963 7020 22 5, 557 p
  21. Szántó Konrád: A katolikus egyház története I–III. (A katolikus egyház története alapításától a reformációig – A katolikus egyház története a reformációtól napjainkig – Az egyháztörténet forrásai: Szöveggyűjtemény), Ecclesia Könyvkiadó, Budapest, 1987, ISBN 963-363-416-4, 710+935+1245 p
  22. Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve, Budapest, 2000, Osiris, ISBN 963 379 686 5, 591 p
  23. Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2001, ISBN 963-361-282-9, 444 p

Szerzetesség szerkesztés

  1. Karcsú Antal Arzén: A szerzetes rendek egyetemes történelme I–V., Pest, 1867, 324+274+298+180+176 p → III–V. kötet
  2. Karcsú Antal Arzén: Szent Ferencz atyánk harmadik rendjének kézikönyve, Budapest, 1883, 101 p
  3. Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon I–II., 1922 → elektronikus elérhetőség
  4. Balanyi György: A szerzetesség története, Szent István Társulat, Budapest, 1923, 280 p
  5. Fallenbüchl Ferenc: A rabváltó trinitárius szerzetesek Magyarországon, Papp Károly kiadása, Budapest, 1940, 179 p
  6. Harsányi András: A domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt, Kairosz Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 9639137596, 351 p (reprint kiadás)

Pápaság szerkesztés

  • Több magyar nyelvű mű jelent meg kifejezetten a pápaság történetéről. Ezek gyűjteménye a „Római pápák listája” című lap alján található meg:

Az egyház bűneinek története szerkesztés

  1. Haller József: Történelmi hazugságok – A történelem terén előforduló mindennapi ferdítések czáfolata, Szent István Társulat, Budapest, 1890, 852 p
  2. Havas Károly: Az inkvízició története, Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, é. n. [1927], 504 p → elektronikus hozzáférés
  3. Tomka Ferenc: Az egyház bűnei? (Mi igaz, mi nem igaz?), Szent István Társulat, Budapest, 2001, ISBN 963-361-197-0, 85 p → elektronikus hozzáférés
  4. Michael BaigentRichard Leigh: Az inkvizíció, General Press Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 978-963-9648-50-0, 367 p
  5. Michael Hesemann: Sötét alakok – Mítoszok, legendák és hazugságok a Katolikus Egyház történetéből, Szent István Társulat, 2010, ISBN 9789632771069, 272 p

Szentek története szerkesztés

  • Több magyar nyelvű mű jelent meg kifejezetten az egyházi szentek életéről, történetéről. Ezek gyűjteménye a „Hagiográfia” című lap alján található meg:

Liturgiatörténet szerkesztés

  1. Petró József: A szentmise története, Szent István-Társulat, Budapest, 1931, 254 p

Teológiatörténet szerkesztés

  1. Bernard Mcginn: Antikrisztus – Az emberiség kétezer éve a gonosz bűvöletében, Adu Print Kiadó, 1995, 378 p
  2. Alice K. Turner: A pokol története, General Press Kiadó, 2007, ISBN 9789639648647, 356 p
  3. Bernhard LangColleen McDannell: A Menny története, Sprinter Kiadó, 2008, ISBN 9630625857, 489 p
  4. Georges Minois: A pokol története, Atlantisz Könyvkiadó, 2012, ISBN 9789639777125, 618 p

Magyar egyháztörténelem szerkesztés

Katolikus szemléletű egyháztörténeti művek szerkesztés

  1. Pauer János: Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében, Árpádok időszakától korunkig, Székesfehérvár, 1855, 518 p
  2. Cherrier Miklós: A magyar egyház története, Pest, 1856, 592 p
  3. Lányi Károly magyar egyháztörténelme I–II., 1866–1869, 716+470 p
  4. Balics Lajos: A római katholikus egyház története Magyarországban I–II., Budapest, 1885–1890, 503+499+654 p (A II. kötet két részben jelent meg.)
  5. Sziklay János: A katholikus Magyarország 1001-1901 I–II., Budapest, 1902, 585+586–1192 p
  6. Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban, Nagyvárad, 1906, 357 p (később több kiadásban, az 1928-as kiadás reprint kiadása: Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1985, 416 p)
  7. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Budapest, 1971, Akadémiai Kiadó; új kiadás: Budapest, 2007, Műszaki Kiadó, ISBN 9631629333
  8. Fehér Mátyás Jenő: Középkori magyar inkvízició – Magyar táltos és mágusperek, Gede Testvérek Bt., Budapest, 1999, ISBN 963-03-8895-2, 494 p (reprint kiadás)

Protestáns szemléletű egyháztörténeti művek szerkesztés

  1. Balogh Ferenc: A magyar protestáns egyház történelem részletei a reformátio korától jelenig, Debrecen, 1872, 181 p (reprint kiadás: Históriaantik Könyvesház, 2012, EAN 5992400000724)
  2. Csuthy Zsigmond: Magyar protestáns egyháztörténet a szatmári békekötéstől a türelmi rendelet kiadásáig, 1712–1782, Debrecen, 1878
  3. (szerk.) Farkas JózsefKovács SándorZsilinszky MihályPokoly József: A magyarhoni protestáns egyház története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest, 1907, 797 p → elektronikus hozzáférés
  4. Zoványi Jenő: A reformáczió Magyarországon 1565-ig, Genius Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1922], 485 p
  5. Révész Imre: A magyarországi protestantizmus történelme, Budapest, 1925, 75 p
  6. Révész Imre: Magyar református egyháztörténet, I. 1520 tájáról 1608-ig, Debrecen, 1938, 408 p
  7. Bíró SándorBucsay MihályTóth EndreVarga Zoltán: A magyar református egyház története, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1949, 512 p
  8. Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig, Akadémiai Kiadó, 1977, ISBN 9630512378, 461 p
  9. Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1985, ISBN 963-281-532-7, 293 p
  10. Csohány János: Magyar protestáns egyháztörténet 1711–1849, Debreceni Református Teológiai Akadémia, Debrecen, 1994
  11. Zoványi Jenő: A magyarországi protestantismus története I–II., Attraktor, 2004, ISBN 9789639580060, 1004 p
  12. Nagy Géza: A református egyház története I–II. (1608–1715), Attraktor, 2008, ISBN 9789639580954, 937 p

Lexikonok szerkesztés

  1. (szerk.) Balanyi GyörgyBangha BélaArtner EdgárIványi János: Katolikus lexikon I–IV., Magyar Kultúra, Budapest, 1931–1933
  2. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
  3. Gecse GusztávVallástörténeti kislexikon. 5. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1983. ISBN 963-09-2218-5
  4. Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.  
  5. Puskely Mária: Keresztény szerzetesség: Történelmi kalauz, I. kötet A–K. Budapest: Bencés Kiadó. 1995. ISBN 963 7819 62 2  
  6. Puskely Mária: Keresztény szerzetesség: Történelmi kalauz, II. kötet L–ZS. Budapest: Bencés Kiadó. 1995. ISBN 963 7819 62 2  
  7. Gergely JenőBeke Margit: Egyházak az újkori Magyarországon 1790–1992 – Adattár, História-MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1996, ISBN 963-8312-41-6
  8. Görföl TiborKránitz Mihály: Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 9633890837, 396 p
  9. Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona. Sajtó alá rend. és a bibliográfiát összeáll. Perendy László. Budapest: Szent István Társulat. 2004. = Szent István Kézikönyvek, 10. ISBN 963-361-632-8  

A kereszténység főbb szakadásai szerkesztés

 
A kereszténység főbb szakadásai (patriarchátusok = a püspökök vezető hatalma Rómában, Konstantinápolyban, Alexandriában, Antióchiában és Jeruzsálemben)


Hivatkozások szerkesztés

  1. A magyar egyház története. Pest, 1856.
  2. Sámuel Aladár: Felső­csernátoni Bod Péter élete és művei. Budapest: Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. 1899. 107. o.  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Révész Imre: A magyar református egyháztörténet általános könyvészete – Bibliográfiai gyűjtemény Archiválva 2016. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • "Alattad a föld, fölötted az ég ...". Források, módszerek és útkeresések a történetírásban; szerk. Balogh Margit; ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2010 (Tanulmányok, konferenciák)
  • Teológia és történettudomány. Antológia az egyháztörténet-írás elméleti kérdéseiről; ford. Görföl Balázs, Görföl Tibor; Történészcéh Egyesület–META Egyesület, Pécs, 2018 (Pécsi egyháztörténeti műhely)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Kereszténység
Katolicizmus
Protestantizmus
Kisegyházak
Új mozgalmak