Főmenü megnyitása

Észak-Írország

tagország az Egyesült Királyságban
(Észak-írország szócikkből átirányítva)

Észak-Írország Nyugat-Európában található tartomány. Fővárosa és egyben legnépesebb települése Belfast. Része az Egyesült Királyságnak, de nem része Nagy-Britanniának[1]

Észak-Írország
Northern Ireland
Észak-Írország zászlaja
Észak-Írország zászlaja
Észak-Írország címere
Észak-Írország címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Londonderry Air/Derry Air
Europe location N-IRL.png

Fővárosa Belfast
é. sz. 54° 40′ 48″, ny. h. 6° 45′ 00″
Legnagyobb város Belfast
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet brit királynő
Miniszterelnök Theresa May
Első miniszter betöltetlen
Hivatalos nyelv angol (de facto), ír, ulster scots
Alapítás 1921. május 3.
Népesség
Népszámlálás szerint1 852 168 fő (2015) +/-
Becsült1 741 600 fő (2006)
Népsűrűség122 fő/km²
GDP
Összes33,2 milliárd font
PPP: 2002
Egy főre jutó19 603 font
Földrajzi adatok
Terület13 843 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
BST (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem északír font (GBP)
Hívószám +353 48 +44 28
Internet TLD[[..ie, .uk]]
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat.

Észak-Írország térképe

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Az Egyesült Királyság egyetlen része, amely nem a Brit-szigeten, hanem az Ír-sziget északi részén fekszik.

Legmagasabb pontja a Sileve Donard (852 m).

TörténeteSzerkesztés

Írországot 1536-ban csatolta Anglia területéhez VIII. Henrik angol király. Az ország továbbra is megőrizte parlamentjét és külön közigazgatása, valamint bíróságai voltak, mégsem maradt szuverén állam. Csupán törvénykezdeményezési joggal rendelkezett, törvényei csak akkor léptek hatályba, ha azokat az angol és az ír titkos tanács elfogadta, nem módosíthatta vagy utasíthatta el az angol Privy Council által alkotott, az ír ügyekre vonatkozó törvényeket. Az angol parlament is alkotott olyan törvényeket, amelyek Írország gazdaságára hátrányosak voltak. A helyi végrehajtó hatalom szervezetében a tisztségek nagy részét angolok töltötték be (főleg a hasznot hajtó, pénzért megvehető ún. szinekúrahivatalokat). A katolikus többségű Írországban mindez igen erős ellenállásba ütközött. 1641 októberében északon, Ulsterben fegyveres felkelés tört ki, amit rövid életű katolikus konföderáció követett Kilkennyben. Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1652-re minden ellenállást letört.

KözigazgatásaSzerkesztés

Észak-Írország 26 kerületből áll:

  1. Antrim
  2. Ards
  3. Armagh (város)
  4. Ballymena
  5. Ballymoney
  6. Banbridge
  7. Belfast (város)
  8. Carrickfergus
  9. Castlereagh
  10. Coleraine
  11. Cookstown
  12. Craigavon
  13. Londonderry (város)
  1. Down
  2. Dungannon és South Tyrone
  3. Fermanagh
  4. Larne
  5. Limavady
  6. Lisburn (város)
  7. Magherafelt
  8. Moyle
  9. Newry and Mourne
  10. Newtownabbey
  11. North Down
  12. Tyrone
  13. Strabane

VárosokSzerkesztés

(Zárójelben a népesség 2001-es adatai szerepelnek.)

Vallási megoszlásSzerkesztés

 
Észak-Írország lakosságának vallási megoszlása (2008)

A katolikus írek és a protestáns angolok közötti vallási ellentét igazából az ír és az angol nacionalizmus közötti ellentétet takarja.

TurizmusSzerkesztés

SportSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. bővebben lásd a Nagy-Britannia szócikkben

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Írország témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés