Főmenü megnyitása

Edelény

magyar város
(Borsod (település) szócikkből átirányítva)

Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járás központja.

Edelény
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Edelény címere
Edelény címere
Edelény zászlaja
Edelény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás város
Polgármester Molnár Oszkár[1]
Irányítószám 3780
Körzethívószám 48
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség9389 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség167,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság142 m
Terület56,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Edelény (Magyarország)
Edelény
Edelény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 48″, k. h. 20° 44′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 48″, k. h. 20° 44′ 39″
Edelény (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Edelény
Edelény
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Edelény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Edelény témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól 25 kilométerre északra, a Bódva-völgyben fekvő kisváros. Főutcája a 27-es főút, amelyből a település területén több mellékút is kiágazik vagy becsatlakozik. Ezek egyike a 2615-ös út, amely itt ér véget, a 27-es főútba csatlakozva, de előtte még kiágazik belőle (úgyszintén edelényi területen) a Balajtra vezető 26 135-ös mellékút.

A kisváros vasúton is megközelíthető, a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalon, vasútállomása a település központjának keleti szélén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A terület az őskor óta lakott, ezt paleolit kori kőeszközök tanúsítják.

A magyar honfoglalók a mai Edelényhez tartozó borsodi földvár helyén jelentős települést hoztak létre, ez a legnagyobb korabeli magyar falu, amit régészetileg sikerült azonosítani. Összesen 17 házat tártak fel az egykori felszínen, a várdomb északi oldalán két sorban, mintegy az „utca” két oldalán. Alapjuk agyagba rakott kő volt, falaik fából készültek. Volt köztük egy fatuskókra állított boronaház is. A házaknak tapasztott padlójuk volt, és bennük U alakú, kövekből rakott kemence is állt. Az egy helyiségből álló házak alapterülete mintegy 16 m² volt. Két ház esetében azt is sikerült bizonyítani, hogy padlásuk is volt. A faluban volt egy nagyobb ház is, 5x5 méter alapterülettel, 80 cm vastag kő alapfalakkal, ami valószínűleg egy előkelő otthona lehetett. A falu tűzvész következtében, egyszerre pusztult el, utána épült a helyére a borsodi ispáni földvár.[3]

Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven, ekkor Roland nádor tartotta itt Borsod vármegye közgyűlését.

1332-ben Edelényi László fiai voltak birtokosai. Papja ez évben a pápai tizedjegyzék szerint 29 garas pápai tizedet fizetett. Az adó magas összege arra mutat, hogy már ekkor valószínű mezőváros volt.

Az egyik városrészét alkotó egykori Borsod falut (melyet 1950-ben csatoltak hozzá) már 1108-ban említik. Ebben a faluban államalapítás kori földvár állt, amely Borsod vármegye központja és névadója. A földvárral szemben áll a helyi védelem alá vett, de még elhanyagolt állapotban lévő és magánkézben álló egykori Szekrényessy-kastély, mely valójában egy tíz szobás kúria, melyben a reformkorszakban a Ragályi és Szekrényessy családdal rokonságban álló irodalmárok, közéleti személyíségek fordultak meg, mint Kazinczy Ferenc, kinek utóbb unokaveje Szekrényessy Árpád (1849–1917) bírta a Bódva parti kúriát. Az épületről országos viszonylatban is egyedülállóan gazdag kismonográfia jelent meg 2006-ban, mely több száz eredeti fotóval és forrásidézettel mutatja be a Bódva-völgyi nemesség életviszonyait. (Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története, Edelény, 2006.). A városfejlesztés koncepciói között szerepel az egykori Szekrényessy-kastély kivásárlása, eredeti állapotban történő felújítása és 1996-ban lebontott tornyának visszaépítése és kulturális célú hasznosítása, mely a földvár komplexumával egy egységet alkotva indokolt törekvés.

A középkorban Edelény lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a történelem viharai nem múlnak el nyom nélkül, a török időkben többször elnéptelenedett a falu.

A mezőgazdaságtól az ipar felé a 19. században kezdett orientálódni. 1838-ban a terület birtokosai cukorgyárat hoztak létre, ezenkívül megindult a barnaszén-bányászat is. Innentől a mezőgazdaság és az ipar egyformán meghatározó a település életében. 1950-ben Edelényhez csatolták Borsod községet, 1963-ban pedig Finkét. (Finke legrégibb utcája az Árpád út, itt található egy emlékmű, amely Finke felszabadulásának állít emléket.)

Edelény 1986-ban kapott városi rangot.

A rendszerváltás után a bánya bezárt, a tsz-eket pedig felszámolták, ami nehéz gazdasági helyzetbe hozta a várost.

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig nagyközség
1950–1966 önálló tanácsú község
1966–1970 községi közös tanács székhelye
1970–1983 nagyközségi közös tanács székhelye
1984–1986 városi jogú nagyközség
1986 óta város
Hozzá tartozó települések
1950 óta Borsod
1963 óta Finke
1984–1992 Abod, Damak
1984–1993 Ládbesenyő
1984–1994 Balajt
Társközségei
1966–1983 Balajt, Damak
1969–1983 Abod, Ládbesenyő, Szendrőlád
Területi beosztása
1910-ig Borsod vármegye, Szendrői járás
1910–1923 Borsod vármegye, Edelényi járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Edelényi járás
1938–1945 Borsod vármegye, Edelényi járás
1945–1950 Borsod-Gömör vármegye, Edelényi járás
1950–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi járás
1984 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi kistérség
Központi szerepköre
1910-ig Szendrői járás székhelye
1910–1983 Edelényi járás székhelye
1984–1986 Edelényi nagyközségkörnyék központja
1986–1990 Edelényi városkörnyék központja
1994 óta Edelényi kistérség központja

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

LátnivalókSzerkesztés

  • L’Huillier–Coburg-kastély
  • Borsodi földvár
  • Népi műemlékegyüttes
  • Edelényi római katolikus templom. Jézus Szíve tiszteletére felszentelt.
  • Finkei római katolikus templom
  • Edelényi református templom
  • Borsodi református templom
  • Finkei református templom
  • Szent Kereszt görögkatolikus templom

Ismert emberekSzerkesztés

A város borsodi részén élt és hunyt el a helyi múzeum (Borsodi tájház és Szekrényessy Árpád Múzeum) névadója székelyhídi Szekrényessy Árpád (1849–1917) földbirtokos, ismert megyei mecénás.

TestvérvárosaiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Edelény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Wolf Mária 122-125. o.
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

ForrásokSzerkesztés

  • Györffy György: Borsodvármegye
  • Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története Edelény, 2006. ISBN 963 229 008 9
  • Wolf Mária: Petkes Zsolt (szerk) – Sudár Balázs (szerk) – Wolf Mária: Hétköznapok a honfoglalás korában. Budapest: Helikon. 2015. = Magyar őstörténet, 5. ISBN 978-963-227-694-6  

További információkSzerkesztés