Elek (település)

magyarországi város Békés vármegyében
(Elek (város) szócikkből átirányítva)

Elek (németül: Elek, románul: Aletea) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Gyulai járásban, közel a román határhoz. A második világháborúig a vármegye legnagyobb lélekszámú német közössége élt itt, a várost szinte teljes egészében svábok lakták.

Elek
A kitelepített németek országos emlékműve a város főterén
A kitelepített németek országos emlékműve a város főterén
Elek címere
Elek címere
Elek zászlaja
Elek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásGyulai
Jogállás város
Polgármester Szelezsán György (független)[forrás?][1]
Irányítószám 5742
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4246 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség84,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 40″, k. h. 21° 14′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 40″, k. h. 21° 14′ 49″
Elek (Békés vármegye)
Elek
Elek
Pozíció Békés vármegye térképén
Elek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 kilométerre, a román határ közelében. A szomszédos települések: észak felől Gyula, kelet felől, a jelenlegi országhatár túloldalán Ottlaka (Grǎniceri), dél felől Lőkösháza, délnyugat felől Nagykamarás, nyugat felől pedig Kétegyháza.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistájához tartozik.

Megközelítése szerkesztés

Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő 4444-es úton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől a 4435-ös úton érhető el. A közúti közösségi közlekedés szolgáltatója e településen is a Volánbusz.

A város határának délnyugati részét átszeli ugyan a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonala, de a vasútnak már évtizedek óta nincs megállási pontja Elek területén, a legközelebbi működő vasútállomás a mintegy 6 kilométerre lévő Kétegyháza vasútállomás, amelyen áthalad a 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is. Elek egykori vasútállomása a Kétegyháza–Elek–Kisjenő-vasútvonalon volt található, amelyen a forgalom Kétegyháza és Elek között 1972-ben megszűnt.

Közélet és politika szerkesztés

Polgármesterek szerkesztés

  • 1990–1993: Szántó István (független)[3]
  • 1994–1994: Kecskeméti János
  • 1994–1998: Kecskeméti János (Fidesz-MDF-FKgP-KDNP)[4]
  • 1998–2002: Kecskeméti János (Fidesz-FKgP-MDF-SZDSZ-KDNP)[5]
  • 2002–2006: Pluhár László (MSZP)[6]
  • 2006–2010: Pluhár László (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Pluhár László (MSZP)[8]
  • 2014–2019: Pluhár László (MSZP)[9]
  • 2019-től: Szelezsán György (független)[1]
  • Szántó István a rendszerváltás előtt tanácselnökként vezette a települést, majd 1990-től annak polgármestere lett; 1993 végén lemondott)[10]
  • Kecskeméti János (Fidesz) 1994 márciusában időközi választáson nyerte el a polgármesteri tisztet, 2002 júniusában pedig lemondással távozott.
  • Pluhár László MSZP-s színekben 2002-2019 között volt Elek első embere.
  • Szelezsán György 2019-ben a szavazatok 67.65 %-át elnyerve lett polgármester.
Polgármesterek[11]
1990-93 '94.
márc.
1994-1998 1998-2002 2002-2006 2006-2010 2010-2014 2014-2019 2019-
Szántó István Kecskeméti János Pluhár László Szelezsán György
Fidesz Fidesz-MDF-
FKGP-KDNP
Fidesz-
FKGP-MDF-
SZDSZ-KDNP
MSZP független

Jelenleg szerkesztés

2019-

A város polgármestere Szelezsán György (független).

Az alpolgármester Botás Erika, A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben a függetlenek vannak többségben, egyetlen képviselő szerzett mandátumot MSZP-DK-s jelöltként.

-Tolnai Péter (Fidesz-KDNP) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és

-Pluhár János László (MSZP-Demokratikus Koalíció) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője

-2019

A város polgármestere Pluhár János László (MSZP). Az alpolgármesterek dr. Heimné Máté Mária (MSZP) és Turóczy András (FIDESZ-KDNP). A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben az MSZP-frakció van többségben, 4 fővel. A polgármester és 3 képviselő MSZP-s, míg 3 képviselő Fidesz-KDNP-s. Tolnai Péter önkormányzati képviselő egyben a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és alelnöke is. Emiatt ő semmilyen tisztséget nem vállalt az önkormányzatnál, tehát egy bizottságnak sem lett sem elnöke, sem egyszerű tagja. Így az ő egyetlen viselt tisztsége Eleken: önkormányzati képviselő.

A város képviselő-testülete 2019-től[12] szerkesztés

Név Jelölő szervezet(ek) Tisztség
Szelezsán György független Polgármester
Kecskés Andrea független alpolgármester
Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya Fidesz-KDNP (2022.12-től) képviselő
Papp László független képviselő
Ferenczi Zsolt független képviselő
Turóczy András független képviselő
Pelle László MSZP képviselő
Veres Zoltán független (2022.12-ig) képviselő
Botás Erika független (2023.01-ig) alpolgármester

Pénzügyi, Szociális és Településfejlesztési Bizottság 2023.02-től

Elnök: Ferenczi Zsolt
Tagok: Turóczy András

Papp László

Külsõs tagok: Liszkainé Kráder Mária

Turláné Emenet Ildikó

Ügyrendi, Társadalmi Kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság 2023.02-től

Elnök: Turóczy András
Tagok: Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya

Pelle László

Külsõs tagok: Kásziánné Házse Magdolna

Lénárt Istvánné

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 2019-től -2022.12 -ig szerkesztés

Elnök: Ferenczi Zsolt
Tagok: Veres Zoltán

Pelle László

Külsõs tagok: Liszkainé Kráder Mária

Papp László

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága -2019

Bizottsági tag neve Tisztsége Képviselő/nem képviselő tag
Zsidó Ferenc György Elnök Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László Tag Képviselő tag
Nánási Mihály és Tóbiás Sándorné Tag Nem képviselő tag

Ügyrendi és Szociális Bizottság 2019-től - 2022.12- ig szerkesztés

Elnök: Veres Zoltán
Tagok: Kecskés Andrea

Ferenczi Zsolt

Külsõs tagok: Kásziánné Házse Magdolna

Lénárt Istvánné

Ügyrendi és Szociális Bizottság -2019

Bizottsági tag neve Tisztsége Képviselő/nem képviselő tag
Dávid Rémusz Elnök Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László Tag Képviselő tag
Rocskár Jánosné és Popucza-László Erzsébet Tag Nem képviselő tag

Társadalmi Kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság 2019-től 2022.12-ig

Elnök: Kecskés Andrea
Tagok: Ferenczi Zsolt

Pelle László

Külsõs tag: Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya

Wittmanné Abonyi Mónika


Etimológia szerkesztés

Elek neve kazár-magyar eredetű, Attila egyik fia, Ellák nevéből származik. A név valójában egy tisztségnév, ugyanis az elek < ótörök älik / ilik / ilig ("herceg, uralkodó, király) szóra vezethető vissza, mely az *el (királyság, uradalom) + lä-g (uralkodni, az uralkodás) elemekből tevődik össze.[13]

Története szerkesztés

Elek területe már a honfoglalás előtt is lakott volt.

Elek nevét elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt. 1724-ben Békés megye több más településéhez hasonlóan Harruckern János György betelepítette német telepesekkel.

Vályi András 1796-ban ezt írta a településről: "ELEK. Elegyes német, és oláh falu Arad Vármegyében, földes Ura Báró Harucker Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik közel a’ fejér Köröshöz, határbéli földgye elég termékeny, noha egy részen határja salétromos, melly hasznos marháiknak, szőlei is meglehetősek lévén, első Osztálybéli."

Fényes Elek 1851-es leírása alapján: "Elek, oláhul Aletye, német falu, Arad vgyében, Békés vgye szélén, Gyulához délre 2 mfd., 382 házzal, és 3090 lak., kik kevés oláh cselédet és házatlan zsellért kivéve, romai kath. németek, kiket 1724-ben b. Haruckern Ferencz telepitett ide Würtembergből, Frankfurt vidékéről, Bajorországból. Van szép paroch. temploma. Róna határa 7517 1/2 h., mellyből szántóföld és kaszálló, mindenik lakosnak egy tagban, 5196 1/2 hold; közlegelő 1914 h., szőlő 130 h., pótlék urb. föld 260 hold, majorsági curialis hely 12 h. és 5 hold dézsmáskert, s 17 hold föld. Földje fekete homokos, s az idevalók főleg tisztabuzát, s ugar helyett kukoriczát termesztenek. Marhatenyésztése a juhon kivül virágzó, de nem a határon, hanem a szomszéd pusztákon bérlett földeken. Általjában az eleki lakosok igen vagyonos és fáradhatlan emberek. Birtokosa: gr. Wenckheim Ferenczné, szül. gr. Pálffy Borbála."

1854-ben már mezőváros, majd e rang megszűnése után a 19. század végén nagyközséggé alakult. Ekkoriban már zsidók is éltek a községben. Kiemelkedett közülük a Schillinger, Philipp és Blantz család.

Az 1880-as népszámlálás idején Elek lakosságának 65%-a vallotta magát németnek, 24%-a románnak, 1%-a szlováknak. A magyar lakosság ekkoriban még csak 10%-ot érte el.

A Révai nagy lexikona szerint: "Elek: nagyk. Arad vm. eleki j.-ban (1910) 7261, túlnyomóan német, tov. oláh és magyar lak. A járás szolgabirói hivatalának székhelye, van takarékpénztára, takarék- és hitelegylete, tejszövetkezete, csendőrőrse, vasúti állomása, posta-, távíró és telefonállomása."[14]

A trianoni békeszerződés után a fejlődő község az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt, 1923-tól 1946-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott, melynek neve 1945-től egyszerűen Csanád vármegye lett. Eleket 1946-ban csatolták Békés vármegyéhez, és ekkor vesztette el járási székhely szerepkörét is.

A második világháború alatt a helyi zsidóság tagjait munkaszolgálatra és Auschwitzba hurcolták, a huszonhat eleki zsidó közül csak nyolcan maradtak életben. A háború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága [1]. 1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.

Eleknek 1950 és 1990 között mindvégig önálló tanácsa volt, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították. Békés megyéhez 1946-ban történt csatolásától a járások megszűnéséig, 1983 végéig a Gyulai járáshoz tartozott, ezután 1990-ig a Gyulai városkörnyékhez.

Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.

Népcsoportok szerkesztés

2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[15] illetve kisebb szlovák közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 8% cigánynak, 4,2% németnek, 5,5% románnak, 1,1% szlováknak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% románnak, 3,6% cigánynak, 2,1% németnek, 1,2% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Lakosságszám alakulása szerkesztés

  • 1840: 3163 fő
  • 1851: 3090 fő
  • 1910: 7261 fő
  • 1940: 9327 fő
  • 1983: 5839 fő
  • 1990: 5582 fő
  • 2001: 5531 fő
  • 2010: 4985 fő[16]
  • 2018: 4857 fő állandó férfi lakosság :2380 fő, állandó női lakosság :2477 fő KSH kód:32957
  • 2019: 4816 fő
  • 2022: 4708 fő [17] nő: 2412 fő férfi : 2296 fő
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4851
4797
4513
4443
4290
4246
201320142019202120222023
Adatok: Wikidata

Vallás szerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-a görögkatolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.[16]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 33,7% (28% nem nyilatkozott).

2022-ben vallásuk szerint 17,6% római katolikus, 5,3% református, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,1% ortodox, 0,8% egyéb katolikus, 0,7% evangélikus, 28,6% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).[18]

Római katolikus egyház szerkesztés

A Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Gyulai Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1734 óta vezetik.[19]

Református egyház szerkesztés

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.[20]

Evangélikus egyház szerkesztés

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Gyulai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.[21]

Görögkatolikus egyház szerkesztés

A város görögkatolikus vallású lakosai a Szórvány Helynökség Makói paróchiájához tartoznak, mint filia.[22]

Nevezetességei[23] szerkesztés

 
Az 1956-os emlékmű
  •  
    1848-49-es emlékmü
    Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom emlékére állított obeliszk.
  • II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.
     
    II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.
  • Cigány tájház.
  • A kitelepített németek országos emlékműve: Kingl Sándor alkotása 2001-ben készült.
  •  
    1956-os kopjafa-emlékmü
    Kopjafa emlékmű: 1999-ben állították.
  • Német tájház.A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását.[24]
  • Polgári házak: A 19. század végén, a 20. század elején épültek.
  • Volt Vármegyeháza: az egykori Csonka-Arad vármegye (1920-23) székházának épült.
  • Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) templom: 1796-ban épült, barokk stílusban. 1904-ben két oldalhajóval bővítették.
  • Román tájház.
  • Sírkőkert.
 
I. István király mellszobra
  • Szent István király mellszobra.
  • I-II. világháborús emlékmű: 1924-ben és 1996-ban készült.
  • Zsidó temető, a román temető területén belül, kiemelt zsidó épített emlék.

Sport szerkesztés

A település labdarúgó-csapata, az Elek LE (vagy Eleki TC, másképpen Elek SE) a Békés megyei bajnokság I. osztályában szerepel. A klubot 1931-ben alapították és közel nyolcvanéves fennállása alatt szinte kizárólag a megyei bajnokságok különböző osztályaiban szerepelt.[25]

A klubot 1931-ben alapították. Stadionja a Kölcsey Ferenc utcában van. A klub színei a kék fehér. Megváltoztatták a nevét 1949-ben Eleki TC-ről Eleki EPOSz lett a neve. Eleki DISz lett 1950-ben. 1951 és 1952 között Eleki FSz SK lett a neve. Eleki Szövetkezeti SK lett 1952-től. Elek SK is volt a neve. A csapatnak sok neve volt tehát, Elek FC, Elek SK, Elek SE, Elek Labdarúgó Egyesület, Elek Duraflex. Szerepelt már az Elek LE a Békés megyei I. osztályban, a Békés megyei II. osztályban.8

2015 óta működő Velek Vezér Hagyományőrző Íjász Egyesület hagyományőrző- , illetve sporttevékenységet végez Eleken.[26] Évente megrendezésre kerül VELEK VIADAL Örömíjász Verseny. Fiatal íjászokat képeznek az eleki Dr Mester György Általános általános iskolában[27] [28][29]

Eleki Szabadidős Lovas Klub Egyesület -A nemzetközi érdeklődés középpontjába került a település ,mert 1999-ben épített fogathajtó versenyek rendezésére alkalmas lóversenypályát[30]

Ismert személyek szerkesztés

Itt születtek szerkesztés

  • Kehrer Károly (1873–1946) Arad vármegye tanügyi főtanácsosa, majd a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanügyi főtanácsosa
  • Prohászka Elvira (1902–1981) magyar író, szerkesztő, irodalomszervező
  • Kehrer Gyula (1908–1994) pedagógus, a Mária Terézia által alapított veszprémi Lovassy László Gimnázium biológia tanára (1950–1986)
  • Arató Mátyás (1931–2015) matematikus
  • Szabó Péter (1935-2022) néptáncos,[31] a népművészet mestere, az Eleki Román Hagyományőrző Néptáncegyüttes tagja, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje[32]
  • Almási István (1944–2017) politikus, Hódmezővásárhely polgármestere
  • Szigeti Lajos (született Zimmermann; 1944–2012) katonatiszt, hadtörténész, egyetemi tanár
  • Steiger Kornél (1945) filozófus, egyetemi tanár
  • Gellér Mihály (1947) többszörös magyar bajnok síelő, síugró
  • Kelemen Endre (1947) atléta, magasugró, sportvezető[33] (1971: Európa-bajnokság bronz 217 cm, 1975: Európa-bajnokság ezüst 219 cm)
  • Magyar Mária (1948) magyar színésznő
  • Tihanyi Péter (1956) magyar színész
  • Bágy János (1961–2021) román hagyományőrző néptáncos, a Népművészet Ifjú Mestere[34]
  • Lázok János (1984) labdarúgó
  • Rónavölgyi Sándor jogvédő
  • Selley Ferenc (született: Selley), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
  • Gál György (1932.08.10 Elek-2011)alapító tagja az Eleki Román Hagyományőrző Együttes alapítótagja. 1989-ben a Népművészet Mestere címet megkapta.
  • Gál László (1962.04.02-2017.12.17) A Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús Táncos, néptáncpedagógus, nagy szerepe volt az eleki román táncok országos megismertetésében.

Itt éltek, élnek szerkesztés

Rendezvények szerkesztés

  • Maszkos felvonulás: minden év februárjában
  • Nemzetiségi bálok
  • Elekiek Világtalálkozója: kétévente augusztus első hétvégéjén

Testvérvárosai szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  9. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. Nyugdíjaskodjon békében!”, Békés Megyei Hírlap, 1993. december 30., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. június 1.) 
  11. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 1.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019
  12. Elek Város hivatalos honlapja. www.elek.hu. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  13. Pritsak 1982, 445–446. o.
  14. Révai nagy lexikona 6.
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=32957[halott link]
  17. Elek lakossága-Statisztika (magyar nyelven). stat.dbhir.com. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  18. Elek Helységnévtár
  19. http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/elek.htm
  20. http://epont.reformatus.hu/
  21. http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=1901[halott link]
  22. http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=parochia&parochia_id=84
  23. utazzitthon.hu: Elek látnivalók (magyar nyelven). www.utazzitthon.hu. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  24. Haus Leimen - Leimen Ház, Elek. hirmagazin.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  25. Magyarfutball.hu csapatbemutató
  26. VELEK VEZÉR HAGYOMÁNYŐRZŐ ÍJÁSZ EGYESÜLET – LEHETŐSÉGEKRE TALÁLNI A LEADER SEGÍTSÉGÉVEL (magyar nyelven). Napkör társadalmi innovációs egyesület. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  27. Sándor, Papp Ádám: Fiatal íjászokat képeznek az eleki általános iskolában (magyar nyelven). behir.hu. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  28. BEOL - Történelmi sikereket ért el az eleki íjász egyesület. BEOL - Történelmi sikereket ért el az eleki íjász egyesület, 2022. szeptember 29. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  29. N, V.: BEOL - A legjobb íjászok városa rangjáért küzdött az eleki csapat. BEOL - A legjobb íjászok városa rangjáért küzdött az eleki csapat, 2020. szeptember 19. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
  30. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :4 nevű lábjegyzeteknek
  31. Becan, Anca: Dansatorul Petru Sabău din Aletea, distins cu Ordinul de Merit Crucea Națională de Aur. In.: Foaia românească. LXXI. évfolyam, 2021/13. szám, 12. oldal, ISSN 1418-8341
  32. Kitüntetés adományozásáról szóló 121/2021. (III. 15.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2021. évi 42. szám, 1798. oldal (2021. március 15., hétfő)
  33. SZABOLCS, VINCZE: Ezüstöt érő balcsapott – interjú a hetvenéves Kelemen Endrével - NS (magyar nyelven). NSO.hu, 2018. január 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)
  34. La moartea dansatorului Ioan Bagy din Aletea. In.: Foaia românească. LXXI. évfolyam, 2021/44. szám, 9. oldal, ISSN 1418-8341

Források szerkesztés

További információ k szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés