Wikipédia

Alföld és Észak

Az Alföld és Észak elnevezésű országrész Magyarországnak a Dunától keletre eső területeit foglalja magába, kivéve Pest vármegyét és Budapestet.

Alföld és Észak országrész
Országrészek (NUTS 1)

Alapvetően statisztikai jellegű területi egység. Az Európai Unió statisztikai célú regionális beosztásának, a NUTS rendszer legfelső magyarországi szintjének felel meg.

Régiók és vármegyék szerkesztés

Az Alföld és Észak országrész 2023-ban 3 régiót, 9 vármegyét, 88 járást és 1 253 települést foglal magába. Területe 49 ezer km², lakóinak a száma 2018-ban 3,8 millió volt.

Alföld és Észak (beosztás: 2023, lakosság: 2018)[1]
Címer Vármegye Terület
(km²) 		Lakó
(fő) 		Járás Település Székhely Térkép
össz. város 10e+ MJV.
Észak-Magyarország
  Borsod-Abaúj-Zemplén 7 247 648 216 16 358 29 8 1 Miskolc  
  Heves 3 637 295 792 7 121 11 4 1 Eger
  Nógrád 2 544 190 937 6 131 6 3 1 Salgótarján
13 429 1 134 945 29 610 46 15 3
Észak-Alföld
  Hajdú-Bihar 6 210 530 464 10 82 21 9 1 Debrecen  
  Jász-Nagykun-Szolnok 5 582 371 271 9 78 22 8 1 Szolnok
  Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 936 558 361 13 229 28 6 1 Nyíregyháza
17 728 1 460 096 32 389 71 23 3
Dél-Alföld
  Bács-Kiskun 8 445 505 602 11 119 22 9 1 Kecskemét  
  Békés 5 630 338 025 9 75 22 6 1 Békéscsaba
  Csongrád-Csanád 4 263 400 238 7 60 10 5 2 Szeged
18 337 1 243 865 27 254 54 20 4
Alföld és Észak összesen 49 494 3 838 906 88 1 253 171 58 10

Legnépesebb települések szerkesztés

25 ezer fő fölötti városok (2018)[1]
Település Lakó (2018) Vármegye (2023)
Debrecen 202 214 Hajdú-Bihar
Szeged 161 122 Csongrád-Csanád
Miskolc 155 650 Borsod-Abaúj-Zemplén
Nyíregyháza 117 121 Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kecskemét 110 638 Bács-Kiskun
Szolnok 71 521 Jász-Nagykun-Szolnok
Békéscsaba 59 357 Békés
Eger 53 436 Heves
Hódmezővásárhely 43 700 Csongrád-Csanád
Baja 34 788 Bács-Kiskun
Salgótarján 34 124 Nógrád
Ózd 32 564 Borsod-Abaúj-Zemplén
Hajdúböszörmény 30 437 Hajdú-Bihar
Gyula 29 606 Békés
Gyöngyös 29 337 Heves
Kiskunfélegyháza 29 324 Bács-Kiskun
Orosháza 27 492 Békés
Kiskunhalas 27 136 Bács-Kiskun
Szentes 27 080 Csongrád-Csanád
Jászberény 26 828 Jász-Nagykun-Szolnok
Kazincbarcika 26 337 Borsod-Abaúj-Zemplén

Földrajz szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tájegységek szerkesztés

A magyarországi nagytájak közül lényegében az Északi-középhegység és az Alföld tartozik ide.

Vizei szerkesztés

Nemzeti Parkok szerkesztés

Turizmus szerkesztés

 
Lillafüred a Szeleta-tetőről
 
A hortobágyi kilenclyukú híd

Kelet-Magyarország négy turisztikai régióra van osztva. A statisztikai régióktól eltérően a Tisza-tó és környéke külön turisztikai régiót alkot, a másik három nagy turisztikai régió a Tisza-tó körüli területeket leszámítva megközelítőleg fedi a statisztikai régiók területét.

A négy turisztikai régió:

Látnivalók turisztikai régió szerint szerkesztés

Észak-Magyarország turisztikai régió

A régió fő turisztikai látnivalói a műemlékekben gazdag városok (a borairól és gyógyvizeiről is híres Eger, Miskolc, Sárospatak, Pásztó, valamint a világörökséghez tartozó Tokaj), a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a nemesi kastélyok, a romantikus középkori várak és várromok (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár, szécsényi várnegyed, hollókői vár), a Mátra és a Bükk számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékek (Lillafüred, a természeti világörökséghez tartozó Aggteleki Nemzeti Park cseppkőbarlangjai, a bükki barlangok).

Észak-Alföld turisztikai régió

A régió fő látnivalói a régió székhelye, Debrecen a történelmi műemlékeivel, a Hortobágy (világörökségi helyszín) természeti értékei, néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, valamint Nyíregyháza és Nyírbátor hangulatos történelmi belvárosai. Nyíregyháza és környéke érdekességei közé tartozik a sóstói skanzen és vadaspark, valamint a Nyírvidéki Kisvasút. Érdekes látnivalót jelentenek a régiószerte megtalálható kunhalmok, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a különleges művészetű templomok (Csaroda, Tákos), valamint az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovasnapok és a hídivásár, valamint a debreceni virágkarnevál .

Tisza-tó turisztikai régió A Kiskörei-víztározó megépítésével létrejött Magyarország legnagyobb mesterséges és második legjelentősebb tava, a Tisza-tó. A hozzá kapcsolódó turisztikai régió Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegye határán fekszik. Hagyományos központja: Tiszafüred. Természeti értékekben gazdag terület: a Tiszafüredi Madárrezervátum értékes és ritka növény- és állatvilággal bír; de a régióhoz tartozik a Hortobágyi- és a Bükki Nemzeti Park egy része is. Jelentősebb települések: Tiszafüred, Karcag, Abádszalók, Mezőkövesd, Kunhegyes.

Dél-Alföld turisztikai régió

A dél-alföldi turisztikai régió fő látnivalói elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet, a romantikus tanyavilág, a néprajzi emlékek és a városok műemlékei és múzeumai (különösen érdekes a régió székhelye, Szeged, valamint Gyula, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja). A régió fontos látnivalói közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a gyulai vár, a mezőhegyesi ménes és a hajósi pincesor. A természetkedvelők számára vonzó célpont a dévaványai túzokrezervátum, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a bugaci puszta, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza holtágaival és a szarvasi arborétum. A régió legismertebb fesztiválja a Szegedi Szabadtéri Játékok.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1.. Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2019. március 20.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alföld_és_Észak&oldid=26766191”