Afrikai erdeibagoly
Az afrikai erdeibagoly (Strix woodfordii) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Strix woodfordii (Smith, 1834) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Afrikai erdeibagoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai erdeibagoly témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Andrew Smith skót ornitológus írta le 1834-ben, a Noctua nembe Noctua Woodfordii néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- Strix woodfordii nigricantior (Sharpe, 1897)
- Strix woodfordii nuchalis (Sharpe, 1870)
- Strix woodfordii umbrina (Heuglin, 1863)
- Strix woodfordii woodfordii (A. Smith, 1834)[2]
Előfordulása
szerkesztésAfikában, Angola, Benin, Bissau-Guinea, Botswana, Burundi, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Malawi, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos.
A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 30–35 centiméter, a hím testtömege 240–270 gramm, a tojó nagyobb, eléri a 285–350 grammot. Egyszerű barnás színezetű madár, jellegzetes bélyege sötét szemei.
.jpg) |
.jpg) |
Életmódja
szerkesztésElsősorban rovarokkal és egyéb ízeltlábúakkal táplálkozik, de elkaphat kisebb gyíkokat, rágcsálókat és apróbb madarakat is.
Szaporodása
szerkesztésKöltési időszaka júliustól októberig tart. Tojásait fák odvába rakja, fészket nem készít. A tojó 1–3 tojást rak, melyeken 30–31 napig kotlik.A fiatalok három-négy héttel kikelésük után elhagyják az odút és a környező ágakra ülnek ki. Ilyenkor még nem tudnak repülni, arra még heteket várniuk kell. A röpképességük elérése után is sokáig követelnek táplálékot szüleiktől. Sokszor önállósodásuk után is a szülőmadarakkal maradnak, egészen a következő szaporodási időszakig, amikor az öregek elűzik őket a territóriumukból.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
- ↑ Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
