Főmenü megnyitása

SzóhasadásSzerkesztés

Kedves András! Beszéltünk a találkozón az alapnyelvi szavak jelentésváltozásáról és gyarapodásáról. Eszembe jutott néhány remek példa erre a spanyolból:

  • latin INTEGRARE ’helyreállít’, ebből spanyol enterar(se) (népi/örökölt alak, ’tudomást szerez’), entregar (félművelt alak, ’átad, odaad’) és integrar (művelt alak, ’egyesít’);
  • latin QUIETARE ’nyugalmat ad/szerez’, ebből spanyol quedar(se) (népi/örökölt alak, ’marad’), quitar (félművelt alak, ’elvesz, megvon’) és quietar (művelt alak, ’megnyugtat’);
  • latin APPLICARE ’hozzátesz, -köt, alkalmaz, vmihez/-kihez csatlakozik, kiköt, partra száll’ stb., ebből spanyol llegar (örökölt alak, ’érkezik, megjön’) és aplicar (művelt alak, ’alkalmaz’).
  • latin DIGITO (tárgyeset) ’ujj [mint mérték is]’, ebből spanyol dedo (örökölt alak, uaz.) és dígito (művelt alak, ’számjegy’).

Van még ezen kívül rengeteg, csak arra akartam néhány példát írni, hogy hogyan lesz egyetlen alapalakból több, eltérő jelentésekkel. Ugyanez történik minden nyelvben, így könnyen elképzelhető, hogy a kb. 7000 évvel ezelőtt beszélt indoeurópai alapnyelv kevés szavából hogy lett annyi, amennyi most van.  Mex plática 2009. június 10., 10:50 (CEST)

SzóbokorSzerkesztés

Igaz is és nem is. Az én értelmezésem szerint alapvetően hasonló a két kategória (szóbokor és szóhasadás), de egy nagyon lényeges ponton különbözik: a meghonosodás módja. A szóbokor vagy szócsalád az egy tőből – többnyire belső képzéssel – keletkeztetett szavak összessége; viszont az általam hozott példák esetén másról van szó: valójában közülük csak az egyik a tényleges örökölt tőszó (INTEGRARE > enterar, QUIETARE > quedar, DIGITO > dedo), a másik alak(ok) már utólag, a latinból újból átvett (és különböző hangtani változásokat szenvedett) szavak, tehát történeti szempontból vizsgálva a spanyolban már több eltérő tőről van szó, még akkor is, ha a latinban az egyazon szó volt. Ez hatványozottan vonatkozik az olyan esetekre, amikor az örökölt és az újra átvett alak között már felismerhetlen, hogy ugyanaz volt a latinban, pl. a dígito és a dedo, és természetesen mindkettő rendelkezik egy-egy, már saját szócsaláddal. – Mex plática 2009. június 11., 08:37 (CEST)

Összeveszéstelenség ;)Szerkesztés

Tekintve a mostani háborús helyzetet ;) , szeretném kifejezni, hogy mennyire örülök, hogy nekünk még nem sikerült összeveszni.   Különös tekintettel arra, hogy részben ugyanazon az aknamezőn mozgunk.  eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 11., 12:34 (CEST)

Egyetértek. Amellett, hogy gondolom egyikünknek sincs kedve magárarobbantania az egészet. ;) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 11., 12:51 (CEST)
Nem beszélve arról, hogy a „III. Ramszesz” gránáthadosztályba még Alenshát és HoremWebet is besorozták. Robbanékony egy hely ez, maradok inkább a politikusoknál, Nobel-díjasoknál, olimpiai bajnokoknál, edzőknél és akadémikusoknál.   Cassandro   Ħelyi vita 2009. június 13., 17:37 (CEST)

Települések nemzetiségeiSzerkesztés

Szia. Tudom, de át szoktam futni a statisztikát mielőtt beírom. Látod, néhány helyen be is szúrom, hogy + 2 fő szlovák vagy egyéb. Megközelítőleg pontosak a bejegyzéseim.– Croom vita 2009. június 12., 21:15 (CEST)

Bowingtoni múzeumSzerkesztés

Hali. Ezzel nincs is baj, de nem fordítunk át szórul-szóra, ha van helyesebb, pontosabb magyar alak. Ugyanis az nem tank, mert az lehet benzintank, víztank, stb... A szakirodalmi magyar nevei a harckocsi, vagy páncélos. Javaslom, ha ilyen cikket írsz, akkor ezeket használni. Ha az eredeti nevén szerepelteted a bowingtoni múzeumot, akkor természetesen úgy írjuk. Mivel te nem úgy írtad, ez így egyértelműbb, szebb, magyarosabb. – Tobi Üzi :) 2009. június 12., 21:32 (CEST)

SárSzerkesztés

Szia! 18-án este ráérsz? Lásd: Szerkesztővita:eLVe#Sár. Jó lenne, ha tudnál jönni. :) – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. június 13., 23:23 (CEST)

Én is eLVárom!  eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 15., 07:58 (CEST)

VitaSzerkesztés

Szívesen. Nem tudom, mi a ménkű vágott Nullextrába. Stílusa gyakran homályos, de különben értelmes embernek néztem, és biztos hogy nem rosszindulatúnak.

PS. Az Aleurolit cikkeddel kapcsolatban már akartam említeni, hogy jártam a Monument Valley-ben legalább kétszer, ha nem háromszor. Lélegzetállítóan szép hely. Sok a "sidewinder" (halálosan mérges kígyó, nem tudom, mi a magyar neve), figyelni kell hova, mire lépsz. Vándormadár vita 2009. június 14., 00:25 (CEST)

A Grand Canyon tényleg nagy, akkora, hogy az ilyenfajta kis vékony emberkéknek mint én, inkább ijesztő volt mint bármi más. A sidewinder az csak egy népszerű elnevezés. Az enwikiben megtalálod [[Crolatus cerastes]] néven. Ott van a képe is. Hasonlít a csörgőkígyóhoz, de van olyan is aminek egyáltalán nincs csörgője. Meg kisebb, és sokkal gyorsabb. Oldalazva, fürge 8-asokat ír le, innen a neve. A csörgőkígyó ehhez a kisördöghöz képest egy angyal: hacsak nem az ütőeredbe ereszti a mérget, a cs. kígyó marásától nem kell mindjárt meghalni, van idő kórházat, ill. ellenmérget találni. A sidewinder már sokkal trükkösebb. A Navajo indiánok mesélték nekünk Monument Valleyben, hogy a mérge milyen hamar hat (bárhova is ereszti beléd), és hát ők csak tudják, velük élnek. (Az is lehet, hogy csak a turistákat akarják elijeszteni a szent területükről.) Mindenesetre vigyázz, ha arra jász. Vándormadár vita 2009. június 15., 01:23 (CEST)

Bocs, rosszul írtam fent. Crotalus (és nem Crolatus) cerastes. A cikk azt írja, kevésbé mérgező, mint a csörgőkígyó. Most a cikknek vagy a Navajoknak higyjünk? Vándormadár vita 2009. június 16., 00:04 (CEST)

Panzer ISzerkesztés

Bocs, hogy nem szóltam, de szerintem így a szócikk logikusabb lesz, légyszi, majd nézd meg a végeredményt!

Természetesen megértem. Az aláírás miatt jó, hogy szóltál, mert erről nem tudtam. Köszi... Kakrikalex vita 2009. június 14., 13:32 (CEST)kakrikalex

Szerintem jobb lenne, ha a típusváltozatokat ez után a mondat után írnánk, mert ez így következik logikailag: Az 1939-1940-től kezdve a Pz.Kpfw. I-eseket folyamatosan kezdték kivonni az első vonalban harcoló alakulatoktól, így nagyszámú Pz.Kpfw. I-es alváz szabadult fel más, specializáltabb feladatú harcjárművek építéséhez. Kakrikalex vitakakrikalex

Nincs mit, de légyszi, nézd meg, nem-e lenne jobb a fenti ötletem!

Köszönöm, és ne haragudj, hogy beleszólok, de kijavítom, és ha nem tetszik, akkor maradjon a te változatod, de szerintem még lenne bent javítanivaló. például azmiatt, hogy tőled és tőlem is van bent rész, előfordul, hogy ugyanaz kétszer is le van írva. Ezt megszüntetném, nézd meg, és ha nem tetszik, akkor maradjon a tiéd!

Jó, rendben, de bocs, hogy bénáskodom, de kezdő vagyok a szerkesztés terén. Ha rámegyek a vitalapjára, és a Szerkesztés fülre megyek, és abba írok, akkor jól csinálom, vagy nem úgy kell?

bocs, mondom, kezdő vagyok:D! Kakrikalex vitakakrikalex

reRe (miReDóTiLá:)Szerkesztés

Ja. Ügyes fiú vagyok én. Mindig remek érzékkel nyúlok bele dolgokba. Politikai érzékem meg köbnulla. :)) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 14., 16:52 (CEST)

menkauRE: KalifaSzerkesztés

Ma jutott eszembe (nem is igaz, még tegnap, csak közben elmúlt éjfél), és némi Menkauré-uzurpálás után átnéztem az angol változatába. Az is hozza a piramisbontást (ha jól emlékszem, akkor áramot kell bele vezetni, és oxigénre meg hidrogénre alakulva elpárolog, vagy mi...), és ők is al-Azizt hozzák, mint elkövetőt, pontosabban felbujtót. Már csak az a nagy kérdés, hogy ezt hogyan lehetne "forrásosítani", mert ugyebár az enWiki nem forrás... :)

Tök jól szórakozom mindeközben, ahogy összeolvasom Lehnert, Vernert, Siliottit, és a saját korábbi írásaimat. Mindenki mindenkinek ellentmond, variál, kombinál, és csak az az egy biztos, hogy ez a piramiskörzet bizony az üzletszerű kéjelgést megélhetés céljából űzés szintjén romos. A legjobb, amikor hárman írnak négy félét, és mindenki ugyanarra (Reisnerre) hivatkozik... :D

Legyen a te szívednek nagyon jó! – HoremWeb    2009. június 15., 00:43 (CEST)

RE: piramisbontás: Még én is nézelődöm, van még itt pár könyv, amiben benne lehet. Sajnos a Felséges piramisok pont nincs meg. Köszönöm szépen a segítséget! – HoremWeb    2009. június 16., 12:02 (CEST)

Pártatlanok pár(t)jaSzerkesztés

Ja vagy úgy, értem. (Nem a felfogásom ennyire lassú, csak most vettem észre a választ.) Én ezekhez még zsenge vagyok, engem még nem kommunistanyilasozott le senki :D Így egye(n)lőre csak ámulok azon, hogy mikre fecsérelődnek energiák, és titokban gyűjtöm az érveket, hogy miért én vagyok itt a legokosabb és legszebb, hogy szükség esetén kéznél legyenek. (A legjobbak, amiket találtam hozzá eddig, a csak és az azé mer!.) • A pártatlanok pártjáról szólva eszembe jutott, hogy boldogult egri leányka ifjabb koromban készítettem magamnak egy igazolványt, amelyben az állt, hogy jogosult vagyok bármilyen kedvezményt, akciós lehetőséget és rendkívül kedvező ajánlatot visszautasítani. Aztán ezen felbuzdulva készült egy outsider-igazolvány is, de annak már nem volt akkora sikere... :D • Csak tudnám, hogz melzik barom találta ki a magzar billentzűyetek köyötti y-z cserét... :( – HoremWeb    2009. június 16., 12:13 (CEST)

Re: NazarenusSzerkesztés

Szia! Én eddig csak a Nazarenus változatról hallottam, és ezt használják szerintem leginkább, viszont utánanéztem a Finály-féle latinszótárban: létezik még Nazaraeus és Nazarus is (nagyjából mindegyik ugyanazt jelenti: ’nazareti’), de nazireus vagy nazaretus tudomásom szerint nincs. Bár hozzáteszem, én a latint csak nagyon alapjaiban ismerem és főleg csak a spanyolon keresztül, így javasolnám a témában Bennó kollégát is meginterjúvolni. Spanyolul szintén a Jesús Nazareno alakot használják. – Mex plática 2009. június 16., 15:11 (CEST)

Kössz :)Szerkesztés

 eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 18., 11:43 (CEST)

reÁtírásokSzerkesztés

Átírási irányelv lenne belőle, mint pl. WP:KF-HE (ezzel lehet majd agyoncsapni a gyanútlan újakat ;) , már be van Bennó elé terjesztve, de még nem tudom, csinált-e vele valamit, úgyhogy most itt áll a dolog (vagy 2 hete). – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 20., 10:15 (CEST)

EmlősfajokSzerkesztés

Már bocsi, de az emlősök (akármilyen meglepő) sokkal fejlettebbek a madaraknál, a hüllőknél, a klétéltűeknél és a halaknál is, nem is beszélve a gerinctelenekrő. Elég ha csak okosságukra és alkalmaszkodóképességukre nézünk, a fajszám meg lényegtelen, sok emlőst az ember pusztított ki, vagy egyszerűen kihaltak. Az angol wikipédiában örülnének annak, ha egy új lap vagy új lehetőség tárul fel előttük, itt nem értem miért nem, pedig jó ötlet. Az a lényeg, hogy újabb és újabb lapokkal bővüljön a wikipédia, nem pedig az, hogy minden egy helyre legyen zsúfolva. Az oldal nem lesz beépítve az emlősökbe. Még meg sem született már baj van vele. Az oldal le lesz fordítva angolra, aztán az állatvilág cikkel együtt teljes törlésre kerül, így nem érdemes semmilyen átdolgozandó figyelmeztetést kitenni, úgyis le lesz szedve. A szükséges információkkal kipótlom az emlősök szócikket meg a többit, ha kell, persze, ha nem építődik be egyikbe sem. További jó kritizálásokat. Üdv. – Fehér Zoltán 2009. június 20., 10:53 (CEST)

Pedig a pinceászka agya sokkal primitívebb, mint egy emberé. A gerinctelenek nem képesek érzelmeket kifejezni, akár az elefánt. Az emlősök agya a legfejlettebb, például a delfin képes ultrahangokat kibocsájtani, amire mondjuk egy gólya, vagy egy pusztaithúk nem képes. Állandó testhőmérséklettel rendelkeznek, ellentétben a hüllőkkel. Több sejtből állnak, ellentétben az amőbával. Érzékenyen gondozzák és táplálják kölykeiket, ami egy kígyó nem lenne képes, mert bizonyos, hogyha a közelben van megenné, ez egy ősi ösztön náluk. Emellett csak az emlősök képesek tej kiválasztására, hogy szoptassák utódaikat. Én ezeket az érveket nem fejből veszem. Ajánlom nézd végig David Attenborough Az emlősök élete című filmjét. Attenborough egy zoológus, ő azért jobban tudja a dolgokat, mert egy szakértő. Üdv. – Fehér Zoltán 2009. június 20., 11:25 (CEST)

Következésképpen egy zoológus (hosszú ó-val) mindig magasabb intellektuális színvonalat képvisel, mint egy szakértő. Vagy netán gúnyolódni próbáltál? Csigabi itt a házam 2009. június 20., 11:30 (CEST)

Igen, az összes képviselő fajt bele akartam volna írni, de ha nem akarjátok, hogy ez megtörténjen szívesen törlöm az oldalt. Üdv. – Fehér Zoltán 2009. június 20., 11:33 (CEST) Szerkesztővita:Fehér Zoltán

Nem igen szeretem az ilyen ki-mi fejlettebb minél. Összehasonlítani egy sivatagban életben maradó pigneust, egy a strandon napszúrást kapó atomtudóssal értelmetlen. De azért pár szavadra reagálnék. Egy atomháborút, szinte csak az emlősöknél alacsonyabb életformák élnének túl, ennyit az alkalmaszkodóképességről. A gólya és a pusztaityúk tényleg nem képes ultrahang kibocsájtására, de például a szuszók a barlangban hang kibocsájtással tájékozodik. A kígyó nem képes táplálni az utódait, de azért egy anya krokodil közelébe nem mennék amikor a tojásait, vagy a kicsinyeit védi, mert nem azokat falná fel, hanem engem. Az állatok nagy része nem képes tej kiválasztásra, de bizonyos darázsfajok, úgy bénítják meg az áldozatukat, hogy az addig ne pusztuljon el, amig a az utódja nem zabálja fel belülről. Egy lepke nem képes érzelmeket kifejezni (azért ez sem biztos), de több kilométerrről megérzi a számára megfelelő nöstényt és rá is talál, ilyen készüléket én is elfogadnák.:) David Attenborough-t össze hasonlítani egy szakértővel (minek is a szakértője ez a másik szakétő?) szintén értelmetlen, ha szerkesztőt akartál írni az érthető, de számomra szintén értelmezhetettlen. Tényleg a tudásával nem veszük fel a versenyt, de Ő és tudos társai azért valószínűleg ritkán dolgoznak hobbiból. A madaraknál, már elkezdtem allapon írni a madárfajokat, de a puszta felsorolásuk olyan nagyá fogja tenni az oldalt, hogy bizonyos gyengébb teljesítményű gépeknél, komoly gondot fog okozni a megnyítása. Ha egy új munkahelyre megyek, vagy társaságba, vannak dolgok amivel nem értek egyet, de először megprobálom felmérni, hogy miért úgy csinálják ahogy addig készítették, biztosan olyan oka van amit az elején még nem értek, de vagy utólag igazat adok nekik, vagy lassan megprobálom megváltoztatni. A kifogások nagy része, nem támadás, hanem az együttmüködés egyik fajtája. További jó munkát kívánok. – VC-süzenet 2009. június 21., 18:00 (CEST)
Ideírom, ha már nálam folyik a vita: teljes mértékben egyetértek az előttem szólóval. L András vita 2009. június 21., 18:37 (CEST)
Köszi VC-s, minden szavaddal egyetértek. Én ugyanezeket gondoltam, amikor a kérdéses szócikkel kapcsolatos első véleményeimet leírtam, de nem tudtam ilyen frappánsan megfogalmazni. Csigabi itt a házam 2009. június 21., 18:53 (CEST)

Láttad ezt már?Szerkesztés

Kategória:Forrássablonok. Én most fedeztem fel, hogy csináltam pár könyvsablont a forrásokhoz, hogy ne kelljen végtelenszer ugyanazt bepötyögnöm. Hátha van közte olyan könyv, ami neked is kellhet forrásba. Csak {{ }} közé kell tenni, és kész. Ha ismered már, akkor bocs. ;) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 20., 11:57 (CEST)

Ha akarsz ilyet csinálni, akkor írsz egy ilyet, hogy Sablon:Abrakadabra (vagy {{sl|Abrakadabra}}), rákatt és beírod a bibliográfiát, a végére meg odabiggyeszted sorkihagyás nélkül, hogy " <noinclude> [[Kategória:Forrássablonok]] </noinclude> ". (nem magamtól vagyok ilyen okos, lásd itt. ;) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 20., 12:22 (CEST)

javaslatok kocsmafalSzerkesztés

Szia! ránéznél a kocsmafalra, a kiemeltekről vetettem fel egy gondolatot, mond el a véleményed? 1,5 hónapig próbaszerűen lenne 15 cikk a munkapadon.   Szajci reci 2009. június 20., 17:55 (CEST)

PáncéltigrisSzerkesztés

Tábornok Úr! Jelentem, átolvastam!   Igaz, nem volt könnyű, elég kiadós szösszenet. :) De nekem nagyon tetszik. Csomó újdonságot is megtudtam belőle, egész kis rend lett a fejemben páncélosilag. ;) Hibát nem találtam benne (de a műszaki dolgokhoz azért nem értek), ellenben tök jó, hogy minden el van benne magyarázva rendesen, meg ott vannak a zárójelekben az oda-vissza feloldások, így tökéletesen érteni mindent. • Két megjegyzés, bár már lehet, hogy javítva van:

  • „Az L/52 űrmérethossz azt jelenti, hogy a belső csőátmérő (88 mm) 52-szerese a csőszájfék nélküli csőfurat hossza a torkolattól a zárszerkezetig[9], vagyis 4930 mm.” -- Nem „hosszának” vagy hasonló? A hasonlításnak hiányzik a 2. fele.
  • „Ekkor tűnt ki a harckocsizók közül a legnagyobb ász” -- Ász? Khmm...  eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 21., 11:48 (CEST)

A Vollkettenkraftharzeug szóban az összetétel második tagja (Kraftharzeug) speciális katonai szakszó vagy a Kraftfahrzeug elgépelése? (Nem mertem javítani.) – Hkoala   2009. június 21., 12:12 (CEST)

Oké. Akkor ász. Ezt eddig nem ismertem. Egy lábjegyzetet lehet, hogy megérdemelne (szvsz). (Bár tom, h nem tartozik szorosan a cikk témájához, de a vitán más is szóváteheti. Esetleg a bevett katonai kifejezéseket is, pl. bemálházni, stb.) • Egyébként esmeg elképedtem, hogy micsoda ember- és egyéb-anyag pazarlás ez a háború. 56 tonna tisztatömeg, 540 liter benzin, másfél kilométerenkénti leállás, pluszban egy egész seregnyi kiszolgálószemélyzet csak a tanknak... Arról nincs adat, hogy melyik hadosztályokban mennyi volt belőle? Vagy ez benne van, csak már éjjel nem láttam? S esetleg egy műszakirajz...? Érdekes lehetne a leírások értelmezésében. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 21., 12:22 (CEST)

Pazarlást (és értelmetlenséget) term. kollektíve értem. Univerzálice. Ellenben kétkednék, hogy az orosz adatok pontosak lennének. Vagy már teljesen felszabadultak a levéltárak a veszteségek bevallására? Ők mindig is minimalizálni próbálták ezeket. De eléggé el vagyok maradva ezen a téren. • „Állománytáblák” -- ez csak személyes érdeklődés. Különösen érdekes, hogy a háború vége felé milyen alakulatokat mikkel szereltek fel. (persze csak számomra) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 21., 13:06 (CEST)

A német szavakkal kapcsolatban kiállt szenvedéseidért küldöm ezt a (szintén katonai vonatkozású) bónuszt az 1914-es kiadású gót betűs szótárból: Offizierstöchterserziehunginstitut (tiszti leánynevelő intézet) - remélem, tetszeni fog  Hkoala   2009. június 21., 12:27 (CEST)

Szerintem a németek sem mindig tudják :) Saját recept: bizonytalanság esetén a német összetett szavakat egybeírom (minél hosszabb, annál tudományosabb felkiáltással) - 90-95%-ban bevált   De azért nyelvvizsgára nem merném ajánlani. – Hkoala   2009. június 21., 12:40 (CEST)

MorvákSzerkesztés

Sértő lehetne pl. egy morvának, csehnek, szlováknak. A morvák cikkbe minden olyasmit bele lehet tenni ami a magyarok, szlovákok, szingalézek, mittomén, nemzetekkel és nemzetiségekkel foglalkozó cikkben benne van. Ha már pl. a pirézekről is van szócikk akkor pont a morvákról ne lenne. A Nagymorva birodalomnak nem Nyitra volt a központja, legalábbis a főközpontja biztosan nem. Az államalakulat léte sem történelmi hipotézis, hiszen Biborban született Konstantintól ered az elnevezés, csupán a forditás és az azonositása lehet az. Az sem feltétlenül igaz hogy Csehszlovákia létrejöttének "legalizálásához" volt szükség ezen "hipotézis" létrehozásához, ezen gyökerek keresése már jóval a csehek és szlovákok közös államának létrejötte előtt megtörtént még a 19. század elején. Remélem bőven választ adtam minden kérdésre. További jó szerkesztést üdv. Taz vita 2009. június 23., 00:52 (CEST)

Az én véleményem pedig az hogy nem a negativ példát kell követni. Attól hogy egész nap bunkók veled az emberek, még nem kell neked is azzá válnod, vagy ettől fogod magad jobban érezni? Ha netán nem tudnád mit kellene tartalmaznia a morvák cikknek, hát nézd meg a cseh, angol stb. wikin a lapokat. A morvák egy ma is létező nemzetiség, történelmük pedig nem csak a 9. századi Nagymorva birodalom idejére korlátozódik (lásd pl. Morvaország történelme). Ezenkivül mint emlitettem pl. a magyarok szócikk mintája alapján ki lehetne térni az elnevezésükre, kultúrájukra, jelképeikre, mai öntudatukra stb. Ilyeténformán a szócikk létjogosultságáról folyó vitát értelmetlennek találom. Taz vita 2009. június 23., 07:51 (CEST)
Ezzel nekem nincs is bajom, legyen benne, csak azzal volt hogy már bevezetőben kijelentettük hogy a szócikk "hamis" kitalált dolgokkal, csupán egyesek hipotézisével foglalkozik, de ugye akkor minek. Ez igy nem elég korrekt és véleményem szerint sértő lehet. A többi wiki elfogultságát megitélni nem tisztem és nem is érdekel, csak azt próbálom hogy a magyar (legalább látszatra, ha ilyesmit még megpróbálni is elég naiv cél) ne legyen. Taz vita 2009. június 24., 13:10 (CEST)

weboidSzerkesztés

Miért, nincs vele baj? Nem szól semmiről, csak listák vannak rajta, amit "te szerkeszthetsz", ahogy állítják az oldalon. Mit ad hozzá ez az oldal - teszem azt - a francia himnuszról szóló cikkhez? Sima szpem. A 3 nicknév reklámozza a listáit. De cáfolj meg nyugodtan.  Perfectmiss vita 2009. június 23., 22:05 (CEST)

Az hagyján, hogy töröltem, de még spam-sablont is raktam mindhárom nicknév (mert hárman szpemmelték ugyanazt) vitalapjára, és egy figyelmeztetést a járőrök kocsmafalára. – Perfectmiss vita 2009. június 23., 22:11 (CEST)

Csudára....Szerkesztés

tudlak tisztelni az aleurolit cikk, meg a csörgőkígyók (sidewinder), meg most legújabban a Bermuda-háromszög miatt... Vándormadár vita 2009. június 24., 03:11 (CEST)

Bermuda ToursSzerkesztés

Türelmes ember vagyok (mégha nem is tűnik fel nagyon;), még nem néztem, csak láttam, hogy írod. Gondoltam, megvárom míg szépen kibővíted, jó hosszan, mindenfélével megindokolod meg alátámasztod, és amikor kész – akkor törlöm az egészet.   Így fer, nem? Nincs vita, nincs ütközés.   Hiába, az a nyomorult kultúra...  

Ez a kérdés. Hogy szantál-e. Mert csak héber neve van a szentemnek. S nem is igen lesz neki másik. Csak nehezen adja meg magát. Már kétszer törlődött, pedig elég bonyi. Én nemtom, mér nem gondolkoztak az ókorba' kicsit előre. Hogy nem bírt lenni valaki aki egységesítette vón nekik azt a sok idióta írást meg nyelvet. ;)) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 24., 06:10 (CEST)

Bermuda gratulaSzerkesztés

Szia András, még tudom hogy nincs kész, de már így is el lehet mondani róla, hogy klassz . A téma követelményeinek megfelelően világos, precíz fogalmazás, metódikus érvelés, sok konkrét példával. Talán egy egész kicsit túl sok is a példa, bár ilyen esetben mint a Bermuda-háromszög misztikusított története, soha nem lehet elég példát felhozni. Mindíg örülök, ha az ésszerűség győz a tényekként beállított képzelgések felett (így vagyok az istennnel is, t.i. én is ateista vagyok). Csak egy pár apró hibát kell majd kijavítani, de ezt biztosan még észre fogod venni. Eddig a repülőgépek végéig olvastam el, plusz a Konklúziót. Lenne még egy-két megjegyzésem, de ezekről csak akkor, ha érdekel. Egy pillanatra se tarts a legenda rajongóitól. Képzeld csak el, ha Darwin eldobta volna a tollát meg a papírjait, és elszaladt volna a támadói elől… Vándormadár vita 2009. június 25., 18:37 (CEST)

A kritika már megvolt: a cikk klassz. Ez itt lent csak egy pár észrevétel, ami természetesen szubjektív, nem muszáj figyelembe venni.

Ahogy én látom: a cikkben említett ellentmondásokra több forrást kéne hozni, mint amennyi van.

1854 — Bella brit hajó – Ki a Wilkins? Lehet hogy elkerülte a figyelmemet, de akkor is meg kellene mondani itt mégegyszer, hogy ki volt.

1881 — Ellen Austin brit hajó – Ki a Gould? (Ezt is mondd itt meg.)

1921 — Carroll E. Deering Idézet: "…vagy felvette őket egy másik hajó." (Szerintem akkor azok az emberek előkerültek volna.)

1947 — Superfortress "…az esemény megtörténte is kétséges." Ezt kitörölném, mert egyéni véleménynek hangzik. Hasonló megjegyzés van a Konklúzióban is, 5. par.: "…"Valójában egyetlen- egy ilyen eset nem volt." Mint te is tudod, minél kevesebb a cikkben az egyéni vélemény, annál meggyőzőbb az érvelés.

Az "1950. március — Globemaster repülőgép" szakasz alatti lista gondolom az "elveszett" hajókra vagy rep.gépekre utal. Kéne adni a listának egy (al)címet.

Kérdésem: Az esetek 1972-nél vagy 73-nál befejeződnek. Azóta újabbak nem történtek, vagy még folytatod? Vándormadár vita 2009. június 26., 01:19 (CEST)

Írod: "Azért az összes, mert nem szeretnék afféle hozzászólásokat olvasni: Persze, a cikkben csak azok vannak, amiket ki lehet magyarázni, bezzeg a..." Ebben tökéletesen igazad van. Vándormadár vita 2009. június 26., 01:36 (CEST)

Na jó, akkor engedelmeddel szólok, de ez csak az én felfogásom: a témát érintő információt jobb ha betesszük magába a cikkbe is (ki kicsoda, ezt vagy azt ki mondta [vélemény], stb.), ott mindjárt helyben, ill. kéznél. A wikikollégák lehet hogy megnézik a forrásokat és jegyzeteket, de az olvasók nem szükségszerűen (nincs ideje, kedve keresgélni). Pl. én se néztem meg először, mert elsősorban a cikk érdekelt. Vándormadár vita 2009. június 26., 18:21 (CEST)

(Talán folytassuk itt nálad, így egyszerűbb.) "Nem tudom, tudod-e, ha a jegyzet számára rákattintasz, akkor odaugrik hozzá..." Igen, ezt tudom, de ezt a műveletet is beleértettem a fenti megjegyzésbe. "...lábjegyezeteket minden alfejezet végére be lehetne tenni..." Be lehetne, de attól tartok, zsúfolttá tenné a cikket. Szerintem ezért vannak a jegyzetek eleve elkülönítve. Vándormadár vita 2009. június 26., 18:38 (CEST)

Ha úgy gondolod, akkor folytassuk itt. Tehát, ha az alfejezet végén zsúfolttá tenné a cikket, akkor magába a szövegbe hogyan tudnám úgy bedolgozni a forrásinformációt, hogy olvasható maradjon (rengeteg zárójel, gondolatjel, a gondolatmenetet megszakító egyéb információ)? Engem mindig sokkal jobban zavart az, ha a forrásolás magában a szövegben volt, mint ha lábjegyzetben vagy végjegyzetben, mert akkor akár a mondatot (vagy az egész fejezetet) befejezve is bármikor elolvashatom, ha viszont a szövegben van, akkor betolakodik a mondatba. L András vita 2009. június 26., 18:47 (CEST)

Nem lenne rengeteg zárójel. A cikkedben cca csak három, max. négy ilyen info kéne. Így is lehetne a Wilkins és Gouldnál: Harold T. Wilkins (lásd: Jegyzetek, # 6). Rupert Gould (lásd: Jegyzetek, # 7). A "véleménynél", ill. közvetlenül utána, csak egy rövid mondat, hogy: "ahogyan a példák igazolják", vagy valami hasonló. Ez mind azonban ízlés dolga, és teljesen szabad vagy a döntésben. Vándormadár vita 2009. június 26., 19:12 (CEST)

Valamiért nem vettem észre, hogy válaszoltál (talán egyszerre több üzenet jött)... Nagyjából sejtem, mire célzol, és megpróbálom majd ha befejeztem magát a szöveget (már nem sok van hátra). Köszönöm az észrevételeket, és írd meg, bármit találsz, vagy szeretnél látni, stb. L András vita 2009. június 26., 22:31 (CEST)

Szívesen, nincs mit. Az előbb megint megnéztem, és megállapítottam, hogy lehetne belőle kiemelt cikket csinálni. Egyrészt mert nagyon jól összehoztad, másrészt meg, hogy okuljon a nép. Én biztosan leadnám rá a voksomat. Vándormadár vita 2009. június 27., 00:20 (CEST)

Most itt-ott belenéztem az enwiki cikkbe, ajánlom neked is, ha eddig még nem olvastad. A cikk szerint Kusche-n kívül még voltak mások is, akik ellene voltak a misztérium-teóriának. Vándormadár vita 2009. június 27., 02:02 (CEST)

Megnézem, ha befejeztem Kusche feldolgozását. Az úgynevezett tudományos teóriákkal is az a problémám, hogy ott keresnek megoldást, ahol nincs mit megoldani, de szándékszom erre is kitérni. (A hétvégén nem leszek gépközelben.) L András vita 2009. június 27., 07:13 (CEST)

Szerkesztővita:Cassandro#Geodéták és földmérő mérnökökSzerkesztés

Lehet jönni, kiokosítani minket. Köszi! Pasztilla 2009. június 25., 20:54 (CEST)

"Gerincesmánia"Szerkesztés

Márpedig a férgeknél biztosan fejlettebbek a gerincesek, például intelligenciájukban, de az összes többi gerinctelennél fejlettebbek. Belső vázuknak köszönhetően testük kevésbé instabil, mint egy rovaré. Nemcsak elterjedésben, de főleg agyban is mutatkozik a jelentős fejlettségük. Bocsi. Üdv. – Fehér Zoltán 2009. június 26., 19:46 (CEST)

Baradla túraSzerkesztés

A következőt júli 17-én vezetem. Idén méxeptemberben viszek egyet.

Ha érdekel még…

P/c vita 2009. június 27., 12:35 (CEST)

RendszerezésSzerkesztés

Szia! Ha az állatok rendszerezése oldalon szerkesztesz kérlek a magyar neveket mindig jelöld be, hogy elérhetőek legyenek onnan is, ha pedig még nincs olyan oldal mások is tudjanak szerkeszteni. Amúgy valaki ellenőrizné az említett oldalt és az állatvilág cikket is. Üdv. – Fehér Zoltán 2009. június 28., 09:08 (CEST)

Szia! Légyszives ellenőrizd a cikkemet: Állatvilág. Üdv. – Fehér Zoltán vita 2009. június 28., 11:14 (CEST)

TörlésSzerkesztés

Bocs, Andris, most ez mi, hogy az Állatok rendszerezése‎‎ tartalma törölve lett, aztán át lett nevezve (amit sehol se találok), aztán törlés? Lemaradtam valamiről? – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 30., 17:17 (CEST)

Világos. A te részedről mindenképp. Én is erre gondoltam, hogy ez van. Csak szerző részéről nem annyira. Főleg a redir-törlés. Meg főleg, hogy mivel a wikipédia nem szereti a névelős címeket, hamarosan vissza lesz nevezve. De most darabig nem akarok beleszólni. Kissé elegem lett belőle. ;) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 30., 17:42 (CEST)

AloisSzerkesztés

Szia. A német wiki szerint Alois Hitler az apja. Hitler családfája. Kérlek nézd meg és szótárazd ki a "vater" német szót is wikipedia:de:Adolf Hitler Üdv. – Dencey vita 2009. június 30., 17:48 (CEST)

AlbertosaurusSzerkesztés

Szia! A fenestrae-k a szemeknek, orrüregnek és hallószerveknek biztosítottak helyet. A szövegbe akkor írom be, ha szólsz még egyszer. A theropoda az én szerkesztéseimbe és a róla szóló cikkben, ALREND. Megnéztem mások szerkesztéseit is, és ott is alrendként szerepel. Az Osztályozás és rendszertan részben változtattam, lehet így érthetőbb lesz. Üdv. DenesFeri vita 2009. július 1., 10:10 (CEST)

Most tekintsd meg. DenesFeri vita 2009. július 1., 11:34 (CEST)

Még valami? DenesFeri vita 2009. július 1., 11:36 (CEST)

Épp az elejére nem talál, de az Osztályozás és rendszertan-nál nagyon röviden megvan. DenesFeri vita 2009. július 1., 11:48 (CEST)

Magyaráztál valamit, de még sem tudom, hogy mi a zöld link. És nem értem miért félmondat: „ez a név mára a Majungasaurus fiatal szinonimájává vált” ? DenesFeri vita 2009. július 1., 12:05 (CEST)

A Majungatholus 1998-ig egy nem létező pachycephalosaurusra utalt, közben Majungasaurus volt. A fajhoz tartozó kövületeknek először Majungasaurus nevet adták, időközben felfedeztek egy maradványt amely inkább pachycephalosaurusnak nézett ki, ennek adták a Majungatholus nevet. Később rá jöttek hogy az összes maradvány a Majungasaurushoztartózik, és mivel ez volt a régebbi név, ez maradt a hivatalos neve. Ez jól megvan írva a szövegben is. DenesFeri vita 2009. július 1., 12:14 (CEST)

A szinonima elöl kivettem a fiatal szót, így érthetőbb lett? A nevek nem egy egyedet, vagy korcsoportot neveznek meg, mindkét név annak a dinoszaurusz fajnak a neve, a Majungatholust később adták, de aztán vissza is vonták. Ha így sem tetszik, próbáld megalkotni a mondatot és meglátom ha egyet értünk. DenesFeri vita 2009. július 1., 12:27 (CEST)

A zöld linkeket elrendeztem. Köszönöm hogy szóltál, és megmagyaráztat hogyan kell csinálni. DenesFeri vita 2009. július 1., 13:22 (CEST)

Papné!Szerkesztés

 eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 1., 12:00 (CEST)

PZ VISzerkesztés

Köszöntelek! Megnéztem, és szerintem jó lett. Írtam a vitalapjára, alkalomadtán vess rá egy pillantást. Sok sikert a kiemeléshez! – HoremWeb    2009. július 3., 12:33 (CEST)

Öszvér ismerethiánySzerkesztés

Az öszvér szó bizony iráni jövevényszó.

Legkorábbi állatuk az eb és a ló volt. Ezen állatok neve mellett az ugor népek állattenyésztésének, „lovas kultúrájának” bizonyítéka a nyereg, fék, ostor, kengyel szavunk ugor eredete is. Vitatott a juh szó eredete és az állat beépülésének kora a magyar állattenyésztésbe. – I. e. 1000–500 között az ősmagyarság fokozatosan elszakadt ugor rokonságától, és az erdőövezettől délre elterülő füves térségek állattartó népévé vált. Állattenyésztése minőségi és mennyiségi változásokon ment át a szomszédos bolgár-török népek hatására. E változást egész sor török szó átvétele tanúsítja: bika, ökör, tulok, tinó, borjú; ürü, toklyó, kos, kecske, olló; disznó, ártány; teve; tyúk. A háziállatok megkülönböztetésére szolgáló szavak mellett egyes termékek (túró, író, sajt, gyapjú, serte) és tárgyi kellékek (karám, ól, béklyó, kantár, gyeplő) megnevezései is bizonyítják a török hatást. Fontosak a korai iráni jövevényszavak is (tehén, tej, öszvér, nemez). – A török és az iráni kapcsolat azonban nemcsak az állattenyésztés hanem az egész gazdasági élet, a kultúra és a társadalmi szervezet fejlődésére is kihatott, többek között a földművelésre, a fémművességre stb.Magyar Néprajzi Lexikon állattenyésztés

Szivesen megismerném tőled az összekeveredettvér szavunk eredetét. De talán tudod, hogy megtermékenyüléskor nem a vér keveredik össze, hanem a génállomány. Szerinted is inkább legyen az Öszvér az Öszgén. – Dencey vita 2009. július 3., 13:12 (CEST)


A kismalac elindul új állatokat megismerni. Találkozik az öszvérrel. - Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak? - Én vagyok az öszvér. - Miért hívnak öszvérnek? - Mert apám ló, anyám pedig szamár. A kismalac továbbmegy, a bokorbol morgást hall. - Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak? - Én vagyok a farkaskutya. - Miért hívnak farkaskutyának? - Mivel apám farkas, anyám meg kutya. A kismalac tovább ballag, majd hirtelen zümmögést hall. - Szia, én vagyok a kismalac, téged hogy hívnak? - Én vagyok a lódarázs. - ....Na elmész te a p...ba!! – Dencey vita 2009. július 3., 13:58 (CEST)

Inkább én hibáztam. Nehezen viseltem, hogy már másodszorra vonod kétségbe a tényeimet. DataDestrójer nem érdekes, mindig szórakoztat a volt kémiatanárnőm stílusa. ;) Jó hétvégét.– Dencey vita 2009. július 3., 16:58 (CEST)

reformSzerkesztés

Szia, András! A kiemeléssel kapcsolatban több párhuzamos javaslat is futott egymás mellett; legutóbb a munkapadon levő cikkek számának növelése (Szajci), azonos témájú cikkek darabszámának korlátozása (Juliska), illetve a munkapadon töltött idő rövidítése (a tiéd). Szvsz ezeket a javaslatokat nem egyesével kellene kezelni, hanem átfogóan és célirányosan. Ezügyben már néhányan elkezdtünk mozgolódni: itt látható Burumbátor biztatása, Istvánka javaslata, illetve a jelenlegi rendszer statisztikája. Üdvözlettel – Hkoala   2009. július 3., 15:50 (CEST)

Köszönöm, hogy leírtad a véleményedet. Az ellenzett ponttal kapcsolatban nincs valami jó ötleted? Az utóbbi időben többször szóba került az a típusú probléma is, hogy valaki tisztességgel végigkorrektúrázza a cikket, és tanúsítja valamelyik kritérium teljesülését, majd két-három hét múlva kiderül, hogy a cikk mégis hibákat tartalmaz a (mások által kért) bővítések folyományaképpen. (Példák az utóbbi időből: Overdose, Amrita Sher-Gil, Salgótarján.) Az szerintem ésszerűen nem várható el, hogy a tanú ugyanazt a cikket többször is alaposan átnézze. – Hkoala   2009. július 3., 16:24 (CEST)

Várom, hogy előkerüljön Burumbátor, mert ő ígérte, hogy rendszerbe foglalja a reformjavaslatot, és nem szeretnék egy elhamarkodott / buta javaslattal keresztbe tenni neki. – Hkoala   2009. július 3., 21:12 (CEST)

reSumer-magyarSzerkesztés

Mert ez a rész egy külső forrásból való (olvastam, láttam). Úgy sz.r, ahogy van, de most ne írogassuk át ötletszerűen. (A megjelölést nem láttam.) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 3., 16:36 (CEST)

Ez nem egy akármilyen külső forrás, hanem a forrás, valamelyik fősumerészé. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 3., 16:45 (CEST)

userlapot is egyébként le tudunk védeni, ha unod a vandálokat. az védi az anonimok és frissen regisztráltak ellen. (úgy is le tudjuk védeni, hogy csak adminok szerkeszthetik, csak akkor te se tudnád :) –  Alensha  sms 2009. július 5., 02:18 (CEST)

tegnapi FUSzerkesztés

Elnézésedet akarom kérni a tegnapi miatt, nem volt semmi olyan szándékom, hogy vond ezt visza, csak jelezni akartam, hogy nagy ütközőfelületet adsz. Lehet, hogy nem a legjobban fogalmaztam... – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 5., 10:49 (CEST)

Oké, majd belekukkantok. :) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 5., 14:41 (CEST)

Tányérhasú algaevőSzerkesztés

Kár volt megmentened azt a "szószösszenetet", ugyanis nincs semmi értelme. Mert minek? Akkor most minek mi a magyar neve? A kínai pleconak adjunk más besorolást pusztán akvarista alapon? Ezt hogyan képzelted? "majd, ha a befőtt rakja el a nagymamát" (...) – Tomolyka vita 2009. július 9., 20:34 (CEST)

Jó akkor maradjon a 'cikk', ha már annyira ragaszkodtok hozzá   és vegyétek le a sablont. – Tomolyka vita 2009. július 10., 18:54 (CEST)

Kategória:Angol harckocsikSzerkesztés

Üdv! Kérdés: biztosan jó név a kategóriának az „angol”? Ezek szerint az összes benne foglaltatott hjművet színtisztán angolok fejlesztették és gyártoták. Nincs köze hozzájuk skótoknak, walesieknek, íreknek, németeknek, kanadaiaknak, ausztráloknak stb... ? Szvsz. a Kategória:Brit harckocsik pontosabb volna. Ahogyan a Kategória:Brit harcjárművek vagyon. Átnevezni nem tudod, csak azonnalit tenni rá. Előbb azonban az összes rá hivatkozott lapot át kell tegyed a javított kategóriába, csak eztán mehet rá az azonnali, ha semelyik cikk nem hivatkozik a kat-ra (bal oldali függ. menüsor eszközök rublikában az 1. pont: „Mi hivatkozik erre”). --Gyantusz vita 2009. július 11., 12:20 (CEST)

Rendben, megcsinálom. Sajnos (vagy szerencse?) nem az átlagolvasó átlagigényeit hivatott kielégíteni a wiki, hanem agyveleje továbbművelését. ;) Ezért köll ilyen apróságokon is mazsolázni. A kategóriák átnemnevezhetőségük miatt is különös figyelmet igényelnek. Én is benyaltam már párat korábban. Meg javítani kell majd meglevőket (pl. harci repgépek katonai repgépekre... ezer cikkben). --Gyantusz vita 2009. július 11., 12:46 (CEST)
Semmi gond. Nekem most épp van. ;) Este még azért átfésülöm a mostani ténykedésemet. A szárazföldi eszközök között elég nagy a rendetlenség (a kézifegyverekben van a legnagyobb a kupi). A repülők nagyjából alakulnak. --Gyantusz vita 2009. július 11., 13:04 (CEST)

Christie-futóműSzerkesztés

Üdv! Lenne pár kérdésem, észrevételem szerkesztéseiddel kapcsolatban:

  1. Az lenne a kérdésem, hogy az M1 Abrams-os beírást honnan vetted?
  2. Bevezetők fényképei. Rendszeres tendencia nálad, hogy a bevezető (forrásszöveg) felé berakott képeidet balra igazítod. Ezzel a jobb oldali sablon és a baloldalra igazított kép közötti 5-8 cm-nyi helyre toszul össze a bevezető szövege. Ha kissé szétnézel a magyar (de a többi) wikipedia-cikkben is, ez nem szokás. Sőt, egyenesen idegesítő! De ez az én véleményem (lenne). Azonban korábban is volt egy-két szerkesztő, aki hasonlóan szerkesztett, de nem nyert támogatást (hogy mikor és kik, már nem tudom, szerencsére nem túl gyakori, így nem is tudom hol keresni őket – azt sem találom, van-e ilyen irányelv, de ennek megbeszélésére van pl. a képek kocsmafal). A Pz. VI-nál szintén ez van, bár még látom, nemigen emlegették fel. Ha megnézed az összes magyar kiemelt cikket, sehol sem láthatsz hasonlót (idézet sem biztos, hogy előfordul, bár ez nem annyira zavaró). A kiemelt státusz nemcsak a tartalomra, de a formázásra/tördelésre/tagoltságra is igaz kell legyen (attól függetlenül, hogy mikor-kik szavaznak a kiemelt státusz ideje alatt... – gyakran olyanok írnak szakszerűségi ellenőrzést, akiknek lövése sincs az adott témáról, max. „tetszik” nekik a cikk). Ilyen képes cikkeidből pár: M1923 Christie, CV35 Ansaldo, a Geschützwagen Típusok és alapjaik fejezetétől lefelé a két képoszlop közötti szöveg mindössze 5 cm széles nálam (1024×768-ban, 1600×1200-ban némileg kedvezőbb, de nem szebb!). Ha több képet akarsz berakni, mint ami belefér a szövegbe, használd a <gallery></gallery> wikikódot, például így (méretet nem kell benne megadni, a lényege a diakép nagyság és a képaláírás, ha kell). A fő szerkesztési lényeg a folyószöveg (lexikon), minimális(!) képmennyiséggel. Akit több kép érdekel, megnézi a főcikkeket, illetve az alul linkelt Commons-t. Azaz a szövegmennyiséghez igazodik a képmennyiség és nem fordítva!
  3. Nagykötőjelek használata. Az AkH. 263. d) pontja szerint géptípusok írása esetén is ezt kell használjuk (1984 óta). Légy olyan kedves, hogy szokj rá a használatára! A szerkesztőablak alatti karaktersorozatban találod meg. A szerkesztéseidet utólag átolvasni, azaz lektorálni nemnagyon van kedve sok szerkesztőnek (nekem se, nem ezért csámpázok a wikibe), így jó lenne, ha alkalmaznád és javítanád korábbi cikkeidben és szerkesztéseidben egyaránt (ne másnak kelljen). Azaz T–34 és nem T-34, T–26 stb. lehetne sorolni. Irreleváns, hogy a küföldi és eredeti típusjelek hogy vannak, a magyarban nagykötőjel kell. Ezt használjuk továbbá pontos tól-ig jelölésnél (helység és évszám esetén is, megközelítő évszámjellegnél a „hagyományos” kiskötőjel). Na de persze ehhez egyrészt a nagykötőjel-cikket is el kell olvasni, meg ha nem tiszta valami, akkor a helyesírási KF-on is kérdezni (kategória- és cikklétrehozáskor/átnevezéskor mindenképpen!).
  4. -edrészt most olvasom röptében a Geschützwagen bevezetőjében a Heinz Guderian-hármast. Nem ő találta ki a harckocsihatékonysági hármast: Tuhacsevszkij, de Gaulle és még egy „negyedik” között nem tudnak dönteni a szakik. Ha ők sem, mi ugyan ne vegyük erre a határozott kijelentésre a bátorságot. Itt egyértelműen a publikálási elsőbbség a döntő, azaz melyik adott ki ilyen gondolatot írásban először.

Ezeket ne – direkt a te irányodba célzott – csesztetésnek vedd, hanem az itteni „életem” során szerzett tapasztalatok átadásaként. Megelőzzem a többiekkel való konfrontációit, ill. az egységesség képére való törekvést mint igényt. Német nyelvtanban is írok majd még, de mára elég ennyi is. ;) ––Gyantusz vita 2009. július 13., 01:39 (CEST)

Jajjajajajjajjj... Ne érts félre, nincs semmi bajom véled! Egyedül a Christie-futómű ragasztotta le a figyelmemet és nem akartam reagálni addig, amíg nem tisztázom. Ne agódj, itt leszek! Szerintem holnap megvan. Ilyen mélységében ritkán foglalkozok hjművekkel, de nem esik tőlem messze (alapvetően akrámilyen hadtudományi dolog nem esik messze...). Dont vörri, bí heppi! ;) --Gyantusz vita 2009. július 14., 23:30 (CEST)

Addig töltögess egy kicsit. A nap folyamán lehet seed-elek neked. --Gyantusz vita 2009. július 15., 02:11 (CEST)


Naszóval. Csak befejeztem tegnap este (egy időre) a vájkálást...
Nyílvánvalóan észrevetted, azért vitatkoztam veled, mert nem értek egyet. Ez tiszta sor. Mégpedig azért nem, mert sem az M1 Abrams-nek, sem a Merkava-nak, sem a Leopard-oknak, sem a Challenger-eknek, sem az AMX 30-nak és Leclerc-nek, sem pedig a szovjet/orosz közepes (és nehéz) harckocsiknak (T–43/44/T–54/55/–62/–64/–72) nem(!) Christie-felfüggesztése van. De még visszább megyek: a Pz. V/VI/VI B-knek is mindössze annyi a közük a Christie-futóműhöz, mint az előbb nevezett moderneknek, azaz a nagyméretű futógörgők önállóan mozognak. Ennyi és nem több! Az, hogy ez az elképzelés tényleg Christie-hez köthető-e és nem korábbi (pl. munkagépek. vontatók), nem találtam eddig érdemi infót. Egy biztos: csak az a futómű nevezhető Christie-futóműnek, ami Christie-felfüggesztést alkalmaz! Azt hiszem, ez is tiszta sor (pláne hogy Christie suspension-ról (felfügg.) van szó és nem running gear-ről (futómű)). Tehát csak az a Christie-futómű, amelyikben Christie-felfüggesztés van.

Maga a Christie-futómű áll pár – akkoriban – újszerű dologból: egyik a nagyméretű futógörgő, amely felett nincs láncvezető görgősor, vagy másik nevein visszafutó/támasztó görgösor, tehát a lánc magán a futógörgősoron van alul-felül. Hogy ennek megléte, ill. hiánya mennyire igaz, arról a megépült munkái beszélnek: az M1919 jelű kocsin kívül egyetlenegyen sem alkalmaz támaszgörgőket, noha lehetősége lett volna rá! Másrészt az önállóan mozgó lengőkarok (Z-tengely) lengéscsillapítói az alvázban belül kerültek elhelyezésre, mégpedig egy igen sajátos és okos módon: ennek a magyar gépipari neve szögemelő (angolul bell-crank).[1] Működési elvét lásd az angol cikk animált gif-linkjében. Tehát a felfelé mozgó lengőkart egy bent elhelyezett vízszintes csillapító fékezte és tolta vissza. Az elv csont nélküli átvétele a szovjet BT-családban látható (BT–2, BT–5, BT–7, stb., lásd battlefield.ru-s link alsó röntgenrajzát: első csillapítás vízszintes, a többi függőleges, ferde dúcokkal merevítve; torziós rúd sehol sincs!!!). Ennek az elképzelésnek gyakorlati sikere nem volt osztatlan, ezért a T–34-ben ezt már megváltoztatták. Itt már csak egy előrefelé döntött csillapítás van lengőkaronként, továbbra is bent a testben, a görgőtengely feletti gyűrűhöz kapcsolva ([1], [2], [3]).[2] Ezekhez az eddigi Christie-„találmányokhoz” csapódik hozzá bónuszban a lánc elhagyásával járó Forma 1-kocsivá avanzsálás kemény útburkolaton úgy, hogy a hátul elhelyezett meghajtókereket lánccal összekötötték a hátsó futógörgővel, az első Z-tengelyen levő kereket pedig kormányozhatóvá alakította. Ez a BT-ken opcionálisan megvolt, a T–34-en már elhagyták, feleslegesen (kihasználatlanul) bonyolultá tette az üzemeltetést (torziós rudak itt sincsenek, majd csak a T–43-nál lesznek először!!!). Ezek összességét nevezzük Christie-futóműnek. Lásd az angol cikket, meglehetősen korrekt. Egyébként javasolnám ezt a futóműrendszert külön szócikkbe machinálni, szerintem nem az életrajzi cikkbe való, másrészt az teljesen konkrétan a Christie-felfüggesztésről szól. Az angol cikk is írja, hogy a Christie-gépeken kívül a BT-k, a T–34 és a brit „církáló harckocsik”: Covenanter, Crusader, Cromwell, Comet használták ezt a rendszert (meg pár meg nem nevezett olasz). A rendszer hátránya, hogy jelentősen csökkentette a belső szabad teret, előnye az alacsonyabb felépítmény és a kevesebb alkatrészszám. A nevezett brit harckocsik az utolsó Christie-felfüggesztéseket alkalmazták, elég sajátos módon: dupla oldalpáncél között volt a felfüggesztés, amely továbbra is spirálrugós teleszkóp, de már ferdén építve. Ehhez hasonló az M1936-os és M1937-es Christie-kocsikon látható, de ezeké még nincs eltakarva, ahogy a britekéi. Egy fórumtopic.

Hogy miért nincs semmi köze nevezett német nehézharckocsi-típusoknak ehhez, csak egy darab fotó (igaz makettről, de egyelőre nincs jobb; van de nem linkelhető): ez egy Panther-alváz futómű-részlete. Ezek az ún. torziós rudak (torsion bar), vagy még pontosabban torziós rugók.[3] Egy lengőkarhoz kettő darab tartozott (a vastag végűn van kívül a lengőkar csavarozva). Az a lényege, hogy a rúdra a lengőkar direktben van kötve és ezek vízszintes irányú csavarásából, torziójából (akciónyomaték) ered a csillapítás, azaz a rúd rugalmas csavarófeszültség-igénybevételi maximuma adja a fékezést. A reakciónyomatékot (visszacsavarást) hivatott segíteni egy oldalon elhelyezett kettő rugós-olajos lengéscsillapító (a mellső és a hátsó lengőkarnál; a hátsót később hadiszükség miatt elhagyták a Panthereken; a modernekben rendszerint 3-4 darab van oldalanként). Nos, belátható, hogy ennek az égegyadta világon semmi, de semmi köze a Christie-futóműhöz (a felfüggesztéséhez végképp)! A Panther-nek ráadásul volt egy támaszgörgője is a meghajtókerék mögött (ami a Christie-ken nincs). Ráadásul nemhogy csökkentette ez a rendszer a kocsi magasságát (ahogy a Christie-felfüggesztések), hanem egyenesen növelte! Nézd végig a kittépítést, tanulságos! Mindezt papírból, 1:25-ös léptékben, itthon 7950 HUF körüi árral. A T–34-é és a 251-esé is jó (utóbbinak nincs a futóműve kidolgozva)!
A nevezett M1 Abrams/Leopard 2 (hiszen egy tőről fakadnak (MBT-program), az alváz majhogy' ugyanaz), Merkava (a IV egyik kitlapja (alsó részeken a felfüggesztések lengőkarokra szerelten); egyébként a Centurion alvázát használja, ami alapból nem Christie-s), szovjet hk-k mindnek kívül van a csillapítás (szerelési előny, belső hasznos térfogat nő) és vannak támasztó görgöik, lévén a lánctalp már elég erős volt a nagy sebességű haladáshoz, amihez pedig kell a támaszgörgő a lánctalpból való kilépés megakadályozására! A Christie-knél még ez nem állt fenn (gyenge láncok), ezért szerelték le a láncokat a gyorsabb menetért cserébe. Ha pusztán a nagy görgő és/vagy az önáló felfüggesztés a kritérium, akkor miniumun a Pz. III, a Skoda 38(t) és az M551 Sheridan is ide sorolandó. De mint fentebb taglaltam a Pz. V/VI/VI B-k esetében, ez a „leegyszerűsítéses” megközelítés nem elfogadható. => Nem Christie-felfüggesztés van kritizált járgányokban: torziós rudak, láncvezető/támasztó görgősor, eltérő lengéscsillapítás nem csak csillapítási irányban, hanem felépítésben is (csak olajos (pl. T–72), rugós-olajos, olajos-levegős (hidropneumatikus)). Ezért sem meglepő, hogy egyetlenegy(!) monográfia sem említi ezeknél a típusoknál a Christie-t. A T–54/55/62-nél egyébként nincs láncvezető görgő, de használtak már torziós rudakat. Ismétlem magamat: csak az lehet Christie-futómű, amelyik Christie-felfüggesztést alkalmaz. A legelső hadrendbe állított torziós rugókkal felszerelt harckocsik egyike a KV–1. Fejlesztése 1937-38 környéki, a német nehézharckocsi-programok indítása előtti, ráadásul ez hamarabb állt szolgálatba, mint a Tiger I. Tehát az elsőség megintcsak nem a németeké (egyelőre az érdekelne, hol alkalmaztak először torziós rugókat). A szovjeteknél az első közepesharckocsi, amiben torziós rudakat használtak a T–43 volt, a T–34 utódjának szánták, 1943-ban fejlesztették.[4] Majd ebből nőtt ki a T–44, ami alapja lett a későbbi T–54-nek.

A fentiek fényében kijelenthető, hogy a Christie-felfüggesztést csak könnyű- és közepesharckocsik futóműveiben alkalmazták! Lévén a spirálrugó nem éppen erős 30 tonna feletti járművek lengéscsillapítására, akármilyen elrendezésben (a legnehezebb a Comet volt 33,5 tonnával). => Torziós rudak szükségessége, amikkel Christie nem foglalkozott akkor még (nem is kellett neki, 5-15 tonnás kocsijait elvitte a spirálrugó).

 
Izraeli átépített T–62 (Tirian): nincs támaszgörgő, de van torziós rúdsor bent, olajos
 
T–64, támaszgörgős, torziós, olajos
 
Iraki „Bikák”, T–72-alváz, támaszgörgőkkel
Fájl:T-72 Main Battle tanks Poland.jpg
Lengyel T–72-esek, támaszgörgő...

A T–64 szintén kívül csillapított és ferdén előre, a lengőkarra direktben kapcsolt, láncvezető görgőkkel (Zaloga: T-64 and T-80, Concord). Leopard 1 szintén kívülre támaszt, láncvezető görgőkkel (Thomas Laber: Leopard 1 and 2, Concord). Ráadásul torziós rudazatra terhelnek, az 1., 2., 3., 6. és 7. lengőkar hidraulikus lengéscsillapított, a Leo 2-esé ugyaitt továbbfejlesztett olaj-levegő (hidropneumat.) lengéscsillapítókkal szerelt.

Nem ismerek olyan harckocsi-futóművet, amelynek ne lenne láncfeszítő kereke (gondolom összekeverted a láncvezetőkkel)! Láncfeszítés nélkül nem lehet lánctalpas futóművet hatékonyan működtetni, mert a láncnyúlást nem tudod korrigálni!

„[...] a szovjetek is a BT-sorozat és a T-21 tapasztalatai alapján a későbbiekben minden típusukat ezzel látták el.” – A T–34-en kívül nincs több. A KV/ISZ-é még csak nem is „hasonló”.

„független felfüggesztés keresztirányú torziós tengelyeken” – érted azt, amit leírtál? Mert ha igen, elmagyarázhatnád (konkrétan a „keresztirányú torziós tengelyek” érdekelnek).

Fogadjunk, valamelyik Rieder-könyvben voltak ezek a Christie-s dolgok leírva! :)

A többi dolgot pedig: nemcsak a magyar, de a többi wikin is van egy egyenformázási rend, ami egyrészt a kialakult nyomtatott enciklopédiák elveit követi, másrészt ez a wikis rend is több éves „kialakult kép”. Ezt figyelmen kívül hagyni, meg nem érteni nem célszerű: képzeld el, mi lenne, ha a kb. 150 aktív magyar wikiszerkesztő 50-féle cikkformázást használna. Kissé „koldusbélsár” kinézete lenne az egésznek. Az 1024×768-as felbontás az interneten bevett minimális képátló, a weblapok igentúlnyomó többsége erre van írva (a monitorom 17 hüvelykes). Magyar nyelvű szöveg írásakor pedig a magyar helyesírás használata nem „egy lehetőség”, hanem egyenesen kötelesség (van erre egy idézet is, most nem lelem), mert nincs más! Ráadásul a ma hatályos szabályzat 25 éves... Illene tudjuk (én sajnos nem tudom). Az, hogy igénytelen, gagyi-ratyi a magyar nyelvű internetes cikkek túlnyomó többsége... nem a magyar nyelvtan hibája. Csak jelzem, hogy az angol nyelvben is használatosak (a mégnagyobbkötőjelek is).
Képekkel kapcsoaltban azt tudom csak írni, hogy idestova 21 éve „makettezek” (aktív/passzív módon). Rendeteg monográfiát átlapoztam már (ezért is linkeltem szedán az isohunt-os csomagot; ilyeneket olvassál, ne magyar nyelvű Rieder-szutykokat!), tudom, hogy mit jelent a „képeskönyv” titulus (Dörmögő Dömötör). Ez az enciklopédia nem az (más sem – nézd meg a wookiepedia-t, dettó wikis kinézet, köze sincs alapvetően a rendszerhez, csak az elveihez...).
Kereshetőség (nagykötőjel miatt): pl. F-16, F-18, Mig-29, MIG-29. Mind a helyes címekre mutat. Csont nélkül megoldható, nem lehet kifogás! Egyébként minden igényesebb, tudományos szintet ütni akaró magyar nyelvű írásban nagykötőjeleket fogsz találni a helyesírási szabályzat szerint (pl. Bombay–Gyarmati–Turcsányi, vagy Hadtörténelmi közlemények stb.).

  1. A magyar fordítást csak szerda délelőtt tudtam megnézni a Nagy Géza–Lőrincz Béla: Négynyelvű műszaki szótár gépészmérnökök részére c. csodaműben (Debrecen, 2000, II. kötet, 462. oldal); késésem ennek is betudható, másrészt egy rokonommal is konzultáltam.
  2. Lásd Hughes–Mann: A T–34-es közepes harckocsi, 29. oldal (a címe nyelvtanilag borzalmas, maga a könyv nem rossz; a kiadó Sherman könyve katasztrófálisan fos)
  3. Egy patent BME-s írás.
  4. Olvasd el a második bekezdését és az utolsó mondatot.

Ha nem baj (hogy gyorsabban haladjunk is előre), javítom a dolgokat, aztán majd konstatálod. --Gyantusz vita 2009. július 18., 16:47 (CEST)

OK! Most az Abrams-t fabrikálom. A hadtudományi nagyközösbe majd írok egy-két monográfiás linket, ajánlót (úgyis ideje már). Leszedésük, noha szerzői jogokat sértenek, szerintem maximálisan célszerű. Pláne, ha makettezel... ;) :P --Gyantusz vita 2009. július 18., 18:37 (CEST)

Pontosabban nívósabbak lesznek velük a típuscikkeink, mert kedves „szakíróink” nagy többsége ezeket nem használja (ezért nudlik a magyar nyevű írások). --Gyantusz vita 2009. július 18., 18:40 (CEST)

Kedves egészségedre! Ezek szerint volt haszna, már nem írtam le hiába. :) Nem tudom, hogy a T–34 motiválta volna-e a németeket a torziós futómű kialakítására. Legjobb tudomásom szerint nem volt a T–34-ben (külföldi monográfiák, rajzok és makettek). Az igazi az lenne, ha egy idehaza fellelhető példányt meg lehetne kuksizni (vagy írok a Hadtörténeti Múzeumnak). Van egy Hortobágyon, de annak tudtommal be van hegesztve az alsó, haspáncélon levő búvó(hüvelykidobáló)nyílása. Azt viszont el tudom képzelni, hogy 1941. június 22. (Barbarossa hadm.) után kilyukasztott KV–1-esek révén töprengtek el ezen. Lévén a szovjet nehézhk-n ilyen futómű volt (és az 45 tonna volt, a T–34 1941-es modellje csak valami 25-26 tonna körüli). De egyébként a KV–1 és –2-vel már korábban is talákoztak, közvetve, a finnországi Téli háborúban. Itt a helyi szovjet hadvezetés fatökűsége miatt a Vörös Hadsereget frankón lepippantották a finnek, német segedelemmel. 100%-ra veszem, hogy a kilőtt ruszki kocsikat a németek átvizsgálták (sőt, ezt több magyar anyag is írja). Ettől függetlenül szerintem a torziós rudakat már ők is ismerték. Például a Nuts & Bolts Vol. 16-ban írják (5. old.), hogy a DB 10 vontatógjmű-ben (Sd.Kfz. 8) már volt torziós rúdsor, 1939-ben pakolták bele (ld. a Panther papírmakett linkelt fotóját, ez, mármint a nehézhk-ké csak erősített verzió). Magyarán ezt már a szovjetekkel való összecsapás előtt ismerték a németek! Hovatovább, egymással „konzultáltak” is 1931 óta (hk-fejlesztések), szóval a nemzetközi járműfejlesztés terén szerintem eléggé képben voltak mind a németek, mind a szovjetek a britekkel, USA, japók, magyarok... Csak ki-ki mennyire vette komolyan, meg mit titkol el a többiek elől (a japán hk-k viccnek is rosszak voltak; nem véletlen, hogy 1945. augusztusában a szovjetek 12 nap alatt kiütötték őket, mint Pistikét a himlő; de persze a kínaiakkal szemben még ezek a japán halálszekerek is kiválóak voltak).
A „leakadást” ahogy érzed. Ahogy időm engedi, igyekszem majd jól összehozni az alapokat (cikkcímek a sablonokban, alapcikkek stb.). Az ókorban is jó ténykedést. Lenne kedvem kicsit „Rómázni”, de még a jelen atomkorban is sok a meló... ;) --Gyantusz vita 2009. július 18., 22:36 (CEST)

TaliSzerkesztés

Látod, te is maradhadtál még volna, idő előtt hívtad a fuvart :) Még átjöhettél volna Párkányba a többiek után, én is ott folytattam. Villy Itt tessék beszólni 2009. július 13., 03:28 (CEST)

KépSzerkesztés

Szia, a gunpoint 3d oldalának alján ez áll: Copyright © 2001—2009, Oleg Pomoshnikov. All Rights reserved . az innen vett képek tehát nagyon is jogvédettek.. kérlek ne tölts fel ilyeneket. Köszi :) – Timish   levélboksz 2009. július 13., 21:26 (CEST)

Szia, kérdezd meg légyszi Tgr-t, mert azt írja, "provided its original copyright message is present.", ami viszont ütközik a wiki szabad kép fogalmával, hiszen így valószínűleg kereskedelmi forgalomba nem bocsátható a kép (nyilván, ha az oldalon fizetni kell a modellekért is és egy éves licencet adnak rájuk), tehát ez egy nemkereskedelmi licencnek hangzik, ami a wikire nem jó... Tgr kompetens az ügyben, ha ő rábólint, felőlem maradhat :) – Timish   levélboksz 2009. július 13., 21:36 (CEST)

Nem - nemzetségSzerkesztés

Szia! A „nem” az állatoknál és a „nemzetség” a növényeknél van, ezért a dinoszauruszoknál a „nem” szó kell. Érted? DenesFeri vita 2009. július 14., 09:47 (CEST)

Nem tudom ki akarta, hogy így legyen, de így van. Nézd meg ezt: nem. Ez a szabály, és be kell tartani. Engem is zavar, emiatt sokszor bekékítem. DenesFeri vita 2009. július 14., 12:27 (CEST)

Na jó! Aztán mond meg amit megtudtál. DenesFeri vita 2009. július 14., 12:51 (CEST)

A magyar állatnevek helyesírása a Wikipédiában vitalapon szerepel, "hogy a besorolásban mi számít fajtának, mi nemnek vagy nemzetségnek, ennek eldöntése ugyanis nem nyelvészeti kérdés." ha elolvasod az oldalt (érdemes) akkor itt szerepel az is, hogy az állatoknál a nem (genus) feletti kategória a nemzetség (tribus). – VC-süzenet 2009. július 14., 17:12 (CEST)


Szia! Olvastam a vitaindítódat a helyesírási vitalapon, de inkább itt válaszolnák neked egypár rendszertani kérdésedre, ugyanis ezt a nem -nemzetség taxa kérdést egyszer már én is feldobtam, -el is "buktam", hála a mindentudó adminoknak (sic). Sehol a világon nem különböztetik meg így a genus fordítását mint nálunk, mindenhol nemzetséget is jelent, akár állat - akár növényről legyen is szó. Csak sajnos az van, hogy a Dudik-Loksa féle magyarosított rendszertani nevek, amit kiadtak elsőre -ha jól emlékszem 1953-ban, azt tanítják ma is, -a legnagyobb bánatomra. Ez különbözteti meg az állatani és a növénytani neveket. Ezen nem tudsz változtatni, akármit is érvelsz, itt csak a fejekben kellene rendet rakni és nem a rendszertanban. Hány év a különbség 1953 és 2009 között? Ennyire vagyuk lemaradva. Ez nem vicc, ez tény :-( Egyébként a rendszertanban a tribus egyáltalán nem ritka, a halak pl. tele vannak vele. Ez a szó, ha precízen akarsz valamit taxába foglalni, akkor ez nemzetség törzset jelent, és nem simán csak nemzetséget. A tribus szó pontosan azt jelenti a rendszertanban is, mint a Római birodalom szenátusában a tribus szó, -törzsnemzetséget. Ez megvan a magyar wikin is:

Köszi, hogy szóltál. DenesFeri vita 2009. július 16., 10:58 (CEST)

Re:AbramsSzerkesztés

Csak beledolgoztam a bekezdés többi részébe. Bővítheted még ha gondolod, úgy jobb lenne, de nekem nincs motivációm a cikkel foglalkozni.

Darkness vita 2009. július 14., 13:23 (CEST)


J. Walter ChristieSzerkesztés

Látom, az angol Wiki cikkét fordítottad le, gondosan.
Kérlek, jobban ügyelj arra is, milyen szokásaink alakultak ki több tízezer életrajzi cikkben. Ezt érdemes követni. (Megfelelően javítottam; hiányzik még pl. a fejrészből a teljes neve "(teljes nevén: John Walter Christie) stb. Ez pl. az angolban is szerepel.
A fejezetcímekre az angoltól eltérő szokásokat alakítottunk ki: mindig a szócikk címére vonatkoztatunk (pl. Életpályája) és nem használunk űrlapszerű alcímeket (20-as évek, az legalább: Az 1920-as években stb. stb.)
Jó munkát kivánok.--Linkoman vita 2009. július 15., 12:43 (CEST)
Köszi a választ, bár én nem hibákról berszéltem, csak szokásokról. Üdv.--Lexi vita 2009. július 15., 13:18 (CEST)

MajungasaurusSzerkesztés

Szia! Változtatam. Az angoloknál is Majungasaurus a Majungasaurus nem Majungatholus, az utóbbi csak szinonima. Olvasd el az egészet és megtudod miért! Mindcsak ezt piszkálod! DenesFeri vita 2009. július 16., 10:43 (CEST)

GördülőcsapágySzerkesztés

Szia! Nem tudom, hogy jó helyre írom-e az üzit, de megpróbálom. Én csináltam a fenti cikket, de ezek szerint nem jól. Látom olyan ez mint egy fórum ahol vannak emberek akik döntenek valakiről anélkül, hogy szólnának neki, vagy adnának irány elveket esetleg a változtatáshoz. Igen csapágykereskedő vagyok, talán azért sikerült ilyen szárazra a dolog, mert ami nekem egyszerű az másnak nem az! Mindegy így jártam. Üdv Szabó Attila – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Cerberus (vitalap | szerkesztései)

CsülökSzerkesztés

Tudtam, hogy félreérthető lesz :) A fenébe! Így, mindenki előtt! – Krisztavita 2009. július 17., 18:34 (CEST)

És a lecsó macskával, az milyen? – Krisztavita 2009. július 17., 19:39 (CEST)

MűhelySzerkesztés

Szia! Csatlakozol a macskafélék műhelyéhez, ugyanis hallottam, hogy három ember szükséges ahhoz, hogy elindulhasson. Már sokmindenkivel próbálkoztam, de senki sem fogadta el, úgyhogy már csak téged tudlak megkérni. Egy szerkesztő már a műhely tagja, tehát már csak egyvalaki kell, ezért mégegyszer kérlek, hogy csatlakozz a műhelyhez vagy ha tudsz valakit aki szerinted megtenni akkor írj. – Fehér Zoltán vita 2009. július 18., 09:19 (CEST)

De bizony, a macsekok a legfejlettebb ragadozók. A kutyák és medvék ősiek és primitívek, úgyszint. a menyétek és cibetmacskák. Az evolúcióban van fejlettségi törvény. Tehát a macskák fejlettebbek mint a kutyák, mit gondolsz mér fejlődtek ki később. – Fehér Zoltán vita 2009. július 18., 21:04 (CEST)

Az ősöket későbbre hagyom. – Fehér Zoltán vita 2009. július 18., 21:20 (CEST)

BibliográfiaSzerkesztés

Szia! A bibliográfia részben olyan könyvek, cikkek szerepelnek amelyeket a cikk írása közben felhasználtunk. A kommunista, műveletlen Paits könyvét pedig még véletlenül se rakd be sehová. Max wc papírnak. Köszi– Gothika 2009. július 19., 17:54 (CEST)

A filozófia tanszékre még be sem engedik, s ezért ócsárol is mindenkit. Úgy 7-8 évvel ezelőtt elmentem kíváncsiságból egy pár órájára, csak magáról beszél, hogy szegény kis zalai parasztgyereket a kommunista rendszer hogy felkarolt és, hogy ő milyen okos ember. Egyszer egy órán keresztül arról beszélt, hogy a génmanipulált paradicsom nem romlik meg... Filozófiáról még szó sem volt. Könyveit sehol nem akarták megjelentetni, saját maga adatta ki, ő maga mesélte hogy hogyan (ismerősön keresztül). Persze meg van győződve, hogy összeesküdt ellene mindeni azért, pedig csak annyira gagyi volt, hogy na. A vizsgán nem szabad készülni másból csak az ő könyvéből (ezen vesztem össze vele, de nagyon, hogy végül el sem mentem). Nem tudom most tanít-e, mert csak közismereti tanegységként tanított. Vannak komoly filozófia könyvek, ajánlom a Kirk-Ravent, vagy Steiger könyveit. Ha Paitsot használod, csak nekem adsz egy csomo munkát, hogy a sok marhaságát javítsam.– Gothika 2009. július 19., 18:19 (CEST)

botSzerkesztés

Köszönöm, hogy megtekintettnek jelölgeted a botszerkesztéseimet (én is épp azzal foglalatoskodom, és feltűnt, hogy nagyon gyorsan fogy a jelölnivaló). Ha úgy gondolod, hogy megbízható a bot, akkor nem ártana, ha támogatnál itt, hogy kapjak botstátuszt. Üdv – Hkoala   2009. július 19., 21:13 (CEST)

Visszatérés Laszlovszky András/Archív3 felhasználói lapjához.