Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló (németül: Sobols, szlovákul: Sebeslav, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található. A megyeszékhely Debrecen és Hajdúböszörmény után a megye harmadik legnépesebb települése. Elismertségét elsősorban gyógyvizének és gyógyfürdőjének köszönheti. Hajdúszoboszló Magyarország egyik minősített gyógyhelye, ahol 1925-ben termálvizet találtak, és azt a gyógyhatásoknak köszönhetően nem sokkal később gyógyvízzé minősítettek. Az üdülőhely a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után. A 2012-es adatok szerint Magyarország 53. legnépesebb települése. Bel- és külterületei együttesen 238,7 km², amivel az ország tizenhetedik legnagyobb területű települése.

Hajdúszoboszló
Református templom
Hajdúszoboszló címere Hajdúszoboszló zászlaja
Becenév: Szoboszló
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúszoboszlói
Jogállás	város
Polgármester	Czeglédi Gyula (független)
Jegyző	Dr. Morvai Gábor
Irányítószám	4200
Körzethívószám	52
Testvértelepülései	Lista Bad Dürrheim Dicsőszentmárton Késmárk Lanškroun Dzierżoniów
Népesség
Teljes népesség	23 918 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	99,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	238,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′, k. h. 21° 23′47.45, 21.383333333333
Hajdúszoboszló Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hajdúszoboszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúszoboszló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése, földrajza

Az Alföld keleti-északkeleti részén terül el, a Tiszántúlon. A várostól mintegy 2 kilométerre nyugati irányban folyik a Keleti-főcsatorna. A Kösely (egyes változatokban: Kösély, Kösi) nevű patak átszeli a települést, a Csónakázó-tó vize is belefolyik.

A szomszédos települések: észak felől Nagyhegyes, északkelet felől Ebes, kelet felől Mikepércs és Sáránd, délkelet felől Hajdúszovát, délnyugat felől Kaba, nyugat felől pedig Nádudvar.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút: ez régebben a központján is keresztülhaladt, ma már délkelet felől elkerüli a belterületét, de így is ezen érhető el a legegyszerűbben a megyeszékhely, Debrecen és a főút mellett fekvő más települések felől is. Balmazújvárossal a 3321-es, Nádudvarral a 3406-os, Hajdúszováttal pedig a 4804-es út köti össze. Érinti a 3319-es is, mely Hajdúböszörménytől húzódik idáig, de mivel nagy része földút, több más szakasza pedig keskeny, rossz állapotú kövesút, ezért a két város összekötésében nincs érdemi szerepe. Keleti határszélét érinti még a 4805-ös út és az M35-ös autópálya is.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Hajdúszoboszló vasútállomás a belterület délkeleti részén helyezkedik el, közúti elérését a 4804-es útból kiágazó 48 302-es számú mellékút biztosítja.

Városrészek

A Bánomkert az 1940-es években lett az üdülők és a szállodák helye. 1941 óta építenek szállókat, apartmanokat és magánlakásokat is. A városrész szerves része a Mátyás király-sétány, melyen árusok és hatalmas szállodák működnek.

A Bánomkert közvetlen közelében található a Gyógyfürdő ahol 1925-ben találtak termálvizet. Ez lendítette fel a terület benépesítését és a turizmust.

A Csepűskert a temető alatt elhelyezkedő terület, amelyet a Nádudvari út és az Ady Endre út zár közre. Itt nagy kertes házakat találunk, valamint rengeteg kertet gyümölcsösfákkal, zöldségekkel és állatokkal. Az Ady Endre út mentén, a városon kívül is kisebb utcák találhatóak.

A Csatornakert a vasútállomástól délre fekvő dűlők összessége. Nevét valószínűsíthetőleg a város csatornájának itteni részéről és a halastavakról kaphatta. A dűlők mentén családi házak találhatóak, azonban a körülmények megkérdőjelezhetőek, ugyanis sem műút, sem közvilágítás nincsen a területen.

A kerteken kívül telepeket is találunk a városban, melyeket a 21. század hozott magával.

A Hétvezér-telep a vasútállomás közelében található utcák összessége. Régebben Űrhajós-telepnek nevezték, az itt található világűrről és Gagarinról elnevezett utcái miatt.

Hasonló tömörülés még a Virág- és a Zene-telep: a Virág-telep virágneveket képviseltető utcákból áll, a Zene-telep pedig magyar zeneszerzők neveit tünteti fel.

A Bérházkör Hajdúszoboszlón rengeteg embernek ad otthont. Két részre osztható, a Belső- és Külső-Bérházkörre. Ennek oka az, hogy a Külső-Bérházkör házai egy "falat" formálnak a Belső-Bérházkör előtt.

Története

Bocskai István-dombormű

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, amelyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Ujság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.

Fényes Elek szerint 1851-ben: „Szoboszló, hajduváros, a Hajdu kerületben, Debreczenhez nyugotra 3 órányira; a pest-szolnoki országutban; 12,219 ref., 137 r., 150 g. kath., 8 evang., 65 zsidó lak. Van ref. és r. kath. anyatemploma, postahivatala, gazdag fekete róna határa, szőlőskertje. Határához több puszták tartoznak, mint p. o. Kis-Szoboszló, Angyalháza, Köteles.”

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során kőolaj vagy földgáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek záptojásszagú (kénes és jódos) vize nemcsak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést hozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

A második világháborúban 1944. október 9-én került szovjet kézre.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet(ek)
1990–1994	Kígyós József	FKgP
1994–1998	Dr. Sóvágó László	Választási Szövetség Hajdúszoboszló
1998–2002		Fidesz–FKgP–MDF-Hsz. Gazdakör
2002–2006		Fidesz–MDF-Gazdakör
2006–2010		Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőért Egyesület-MDF
2010–2014		Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőért Egyesület
2014–2019		Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőért Egyesület
2019–2024	Czeglédi Gyula	független
2024–		Fidesz-KDNP-Hajdúszoboszlói Gazdakör-MI Hajdúszoboszlóért Egyesület

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

• A polgármester-választás eredménye

Jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Czeglédi Gyula		Fidesz – KDNP – Hajdúszoboszlói Gazdakör – MI Hajdúszoboszlóért Egyesület	4884	48,22%
Dr. Kerekes László		Momentum	4521	44,63%
Kecskés István Béla		Mi Hazánk	724	7,15%
Összesen			10 129	100%

• A képviselőtestület-választás eredménye

Párt		Mandátumok	Képviselő-testület
	Fidesz – KDNP – Hajdúszoboszlói Gazdakör – MI Hajdúszoboszlóért Egyesület	8
	Momentum	1
	Mi Hazánk	1
	Hajrá Hajdúszoboszló Egyesület	1
	Független	1

Népessége

Legfrissebb népesség a KSH 2012. évi adatai szerint.

év	lakosság (fő)
1851	12 579
1870	12 269
1890	14 858
1900	15 451
1910	16 093
1920	15 722
1930	14 982
1949	16 541
1970	20 003
1990	22 891
2001	22 065
2009	21 295
2011	21 282
2012	21 309
2013	21 183
2014	21 102
2018	20 998

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 28,3%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 35% (27,3% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és lengyelnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,5% volt református, 5% római katolikus, 2,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 30,5% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).

Közlekedés

Hajdúszoboszlón három vonalon közlekedik helyijárati autóbusz. Hajdúszoboszló vasútállomás a 100-as számú Budapest–Záhony-vasútvonalon érhető el. A város közúton a magyar főváros irányából a 4-es főúton, illetve az M3-as és M35-ös autópályán Debrecen felé, majd letérve a 4-es főútra, is elérhető. A 4-es főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszát 2003-ban adták át.

Turizmus

Hajdúszoboszló Magyarország egyik legnépszerűbb egészségturisztikai központja. Elismertségét elsősorban gyógyvizének és gyógyfürdőjének köszönheti, mely több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza. Hajdúszoboszló fő turisztikai attrakciója Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, amely a folyamatos fejlesztések eredményeként modern gyógyászati, wellness és szórakoztató szolgáltatásokat biztosít, a város szálláshelyinek kínálatával kiegészülve az ide látogató vendégeknek. A hivatalosan minősített kiemelt magyar gyógyhely közismert adottságai mellett a vendégek számára a teljes kikapcsolódás lehetőségét a nyári fesztiválok, a gasztronómia helyi remekei, a barátságos kisvárosi hangulat, az alföldi puszta és Debrecen közelsége, valamint a környék számos egyéb természeti és épített öröksége adja együttesen. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Hajdúszoboszló 1 millió 327 ezer vendégéjszakával (2018) Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után; legnagyobb küldőpiacai Lengyelország (208 ezer vendégéj), Románia (106 ezer vendégéj) és Szlovákia (67 ezer).

A I. világháborús magyar hősök emlékműve

A Bocskai István-szobor

Fürdőkomplexum és környezete

A Gyógyfürdő főbejáratával szemben található Szent István Parkban található Pávai-Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának szobra. A parkban található szökőkút mellett található a Harangház, Hajdúszoboszló legfiatalabb építészeti alkotása, mely a városnak adományozott Oborzil-harang hagyaték elhelyezésére és bemutatására szolgáló épület. A kör alaprajzú nyitott építménynek, megőrző és bemutató szerepe van, amelyben a Hajdúszoboszló részére hagyatékozott 50 darab alumínium harang került elhelyezésre. Az épület megtervezésekor Rácz Zoltán építőművész több jelképrendszert alkalmazott, hiszen a Harangház négy darab pillére a négy évszak, a négy éjtáj és a harangrendszer kezdőpontjait is jelöli. A Harangházat három, fából készült jelfa veszi körbe, melyek a Turulo, Csodaszarvas és Lélekmadár neveket viselik.

A Hajdúszoboszlói Hungarospa Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, amelynek egységei a szabadtéri Strand, az Aquapark, az Aqua-Palace fedett élményfürdő, Prémium Zóna és a fedett Árpád Uszoda. A Gyógyfürdő egész évben reggel 7 órától 19 óráig tart nyitva. A fürdőcsarnok 3 gyógyvizes medencéje mellett 4 nyitott látványmedence is a vendégek rendelkezésére áll. A strand 30 hektáros parkjában 13 medence található, melyek közül minden korosztály kedvére választhat.A fiatalabbak között a legnépszerűbb a hullámmedence, ahol óránként mesterséges hullámverés várja a fürdőzőket, és a mediterrán tengerpart, mely a strand legnagyobb szenzációja, ahol a mediterrán hangulatot a fövenyes part, kalózhajó, világítótorony, pálmafasor és az időszakonként hullámzó víz teremti meg. A csónakázótó is a strand területén található, ahol vízibiciklizni és csónakázni lehet. A strand területén belül található az Aquapark, ahova strand-Aquapark komplex jeggyel, vagy a strandbelépő megváltását követően Aquapark belépővel lehet belépni. A csúszdaparkban 15 féle óriás csúszda közül választhatnak a lesiklás szerelmesei. A kulináris élvezetekről számos csárda, gyorsétterem, fagyizó és egyéb vendéglátó egység gondoskodik a strandon. A három szintes Aqua-Palace fedett élményfürdő egész évben várja a családokat exkluzív élménymedencéivel. A gyerekvilágban a kicsik egész napos szórakozásáról bébi és családi medencék, foglalkoztató terem, játszóház gondoskodik. A vízipalota wellness és fitness szolgáltatások széles palettáját nyújtja.

Belváros

A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.

A belváros kimagasló épülete a Kálvin téri református templom, amely a 15. században épült eredetileg gótikus stílusban, de 1711–1717 között történt felújításkor a barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az első világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.

Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, mely Magyarországi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az 1930-as években Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.

A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovas szobor áll.

A Fazekas-ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítását magába foglaló emlékháza.

A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19–20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria a múzeum részegysége. Itt Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.

Kultúra

• Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (KMVMKK)
• Bocskai Rendezvényközpont
• Szabadtéri színpad
• Polikróm folyóirat
• Hajdúszoboszlói Városi TV

csatorna	frekvencia
S6	140,25 MHz

– sugárzott adás: DVB-T földfelszíni digitális

csatorna	frekvencia	polaritás	hálózat	teljesítmény	adótorony helye
E58	770 MHz	H (horizontális)	MFN (többfrekvenciás)		Toronyház, Szilfákalja utca 2.

Rock Cafe Hajdúszoboszló

Sportélete

• Aero Club Hajdúszoboszló Sportegyesület
• Amatőr Női Kézilabda Sportegyesület Hajdúszoboszló
• Gázláng Súlyemelő Egyesület
• Hajdúszoboszlói SE – labdarúgó sportegyesület
• Hajdúszoboszló Herkules Sportegyesület – erősember sportegyesület
• Hajdúszoboszlói Asztalitenisz Klub
• Hajdúszoboszlói Árpád Sport Egyesület – úszó sportegyesület
• Hajdúszoboszlói Birkózó és Erőemelő Sportegyesület – birkózó sportegyesület
• Hajdúszoboszlói Kárászos Tavi Sporthorgász Egyesület
• Hajdúszoboszlói Tollaslabda Sportegyesület
• Hajdúszoboszlói Porszem Lovas Egyesület
• Hajdúszoboszlói Sakk Sportegyesület – sakk sportegyesület
• HSE sakk szakosztálya
• Hajdúszoboszló Kézilabda Sportjáért Közhasznú Egyesület (HKSKE)- (kézilabda -férfi NBII., Ifi NBII., fiú gyermek, lány gyermek) sportegyesület Weblap Archiválva 2014. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hajdúszoboszló Rhinos – amerikai futball sportegyesület
• Hajsza Sportegyesület – szabadidő sportegyesület
• Kyokushin Karate Klub
• Papp László Ökölvívó Akadémia – ökölvívó sportegyesület
• Shotokan Karate Egyesület Hajdúszoboszló
• Wing Tsun Kung Fu Klub – kungfu sportegyesület
• Ten-Shin Karate Sportegyesület – karate sportegyesület
• Mazsi Sport – Hungarospa Sportcentrum
• Hajdúszoboszlói csikósok

Hajdúszoboszló híres szülöttei

Kenézy Gyula emléktáblája Hajdúszoboszlón

• Sterbinszky Amália (1950. szeptember 29.) kézilabdázó. A 20. század egyik legjobb magyar kézilabdázónője)
• Csokonai Vitéz Gizella (1894. július 29. – 1965. április 5.) költő, könyvtáros
• Fehér Gábor (1893. április 27. – 1944. december 1.) író, költő, kritikus, tanár
• Gönczy Pál (1817. december 26. – 1892. január 10.), magyar pedagógus, az MTA tagja
• Hőgyes Endre (1847. november 30. – 1906. szeptember 9.)
• Hőgyes Ferenc (1860. március 2. – 1923. február 6.), orvos
• Hüse Károly (1940. február 5. – 1978. május 28.), ejtőernyős
• Kecskeméthi Balázs hajdúhadnagy (1625/1630. – 1660.)
• Kenézy Gyula (1860. január 4. – 1931. november 26.), orvosprofesszor, szülész
• Kovács Máté (1906. november 11. – 1972. augusztus 29.), könyvtáros, művelődéspolitikus
• Miskolczi László (1923. október 16. – 1988. július 7.) festő
• Oborzil Edit (1921. augusztus 8. – 1996. február 19.)
• Borbély Jolán (1928. május 21. – 2018. március 21.), etnográfus, pedagógus

Testvérvárosok

Bad Dürrheim táblája

• Bad Dürrheim, Németország
• Dicsőszentmárton, Románia
• Késmárk, Szlovákia
• Lanškroun, Csehország
• Dzierżoniów, Lengyelország

Jegyzetek

• Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 195.

További információk

• Hajduszoboszlo.hu - hivatalos honlap
• hajduszoboszlo.eu – Hajdúszoboszló közigazgatási portálja
• hungarospa.hu - Hajdúszoboszlói fürdő hivatalos honlapja