Citruspillangó

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 9.

A citruspillangó (Papilio demoleus) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozó faj.

Citruspillangó
Citruspillangó az indiai Keralában
Citruspillangó az indiai Keralában
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Pillangófélék (Papilionidae)
Alcsalád: Pillangóformák (Papilioninae)
Nemzetség: Papilionini
Nem: Papilio
Linnaeus, 1758
Alnem: Princeps
Faj: P. demoleus
Tudományos név
Papilio demoleus
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citruspillangó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citruspillangó témájú médiaállományokat és Citruspillangó témájú kategóriát.

Összetett kép a pillangó egyedfejlődéséről

Előfordulása

szerkesztés

A citruspillangó előfordulási területe eredetileg Ázsia és talán Ausztrália volt. Viszont manapság a Föld számos pontján fellelhető, ahol kártevőnek és inváziós fajnak számít. A következő országokban és szigeteken található meg:[1] Omán, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar, Irán, Nyugat- és talán Kelet-Afganisztán, Nyugat-Pakisztán, Srí Lanka, India (benne: Andamán- és Nikobár-szigetek), Nepál, Mianmar, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Dél-Kína (benne: Hajnan és Kuangtung tartományok), Kínai Köztársaság, Japán (ritka kóborló), Malajzia, Szingapúr, Indonézia (benne: Borneó, Szumátra, Sula, Talaud, Flores, Alor és Sumba), Pápua Új-Guinea, Ausztrália (beleértve a Lord Howe-szigetcsoportot is), és talán Hawaii, valamint a Csendes-óceán egyéb szigetein is.

Korábban hiányzott Borneóról, azonban manapság az egyik leggyakoribb lepkefaj a Sabah és Sarawak tartományokban, illetve Bruneiban. Az utóbbi években eljutott a Hispaniola szigetre,[2] valamint Jamaicára[3] és Puerto Ricóba is.[4] Hogy hogyan jutott el ezekre a helyekre, még nem ismert.[5]

Afrikában és Madagaszkáron a legközelebbi rokonai, a demodocus fajcsoportba tartozó lepkék - melynek a citruslepke is része - helyettesítik.[6] A biogeográfiai, törzsfejlődéses (philogenesis) és vikarizmus avagy fajhelyettesítéses kutatások alapján a biológusok megtudták, hogy ennek a csoportnak a legelső képviselői a kréta időszakban élhettek, de a fajok többsége a középső miocéni Madagaszkáron alakult ki.[6]

Ennek a fajnak 6 alfaját ismerik el a szakértők:[3][6]

  • Papilio demoleus demoleus Linnaeus, 1758 — szerte Ázsiában Kínától egészen az Arab-félszigetig, és manapság a Karib-térség egyes szigetén, köztük Jamaicában is.
  • Papilio demoleus libanius Fruhstorfer, 1908 — Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Sula, Talaud.
  • Papilio demoleus malayanus Wallace, 1865 — Szumátra és a Maláj-félsziget.
  • Papilio demoleus novoguineensis Rothschild, 1908 — Pápua Új-Guinea.
  • Papilio demoleus sthenelus Macleay, 1826 — Ausztrália.
  • Papilio demoleus stenelinus Rothschild, 1895 — Sumba, Flores és Alor.

Megjelenése

szerkesztés

A szárnyfesztávolsága 80–100 milliméteres. A Papilio-fajok többségétől eltérően a hátsó szárnyai nincsenek „farkok”. Szárnyainak felső fele fekete több, nagyobb fehér folttal, melyek tarka megjelenést kölcsönöznek. A hátsó szárnyak végénél, vörös színű „szemek” láthatók. A szárnyak alsó fele olyan, mint felül, azonban a fehér foltok nagyobbak és néhol sárgás vagy narancssárgás árnyalatúak.

Életmódja

szerkesztés

Lepke létére a citruspillangó agresszív, térhódító faj. Ahol megjelenik, gyorsan kezdi növelni létszámát; ezenkívül igen alkalmazkodó képességű. Számos élőhelyen képes megélni: a füves pusztáktól kezdve, a félsivatagokon és hegységeken keresztül a trópusok esőerdőkig. Továbbá számos növénnyel táplálkozik, de főképp rutafélék (Rutaceae), ezekből is citrusformákkal (Aurantioideae) - ahonnan a neve is származik -,[7][8] valamint pillangósvirágúakkal (Fabaceae).[3] A citrusültetvényeken nagy károkat okoz.[4][9]

Mivel az élőhelyein nagy számban fordul elő, sok más élőlény tekinti táplálékának vagy gazdaállatának; köztük: különböző madarak, kaméleonfélék, pókok, poloskák, kétszárnyúak, élősködő darazsak (Masarinae), baktériumok és gombák.[3][10]

Szaporodása

szerkesztés

Egész évben repülhet, de a többségük a monszun idején alakul át.

A fogságban tartott példányok alapján a kutatók megtudták, hogy a citruslepkének évente nyolc nemzedéke is lehet.[10] A pete kor 3,1-6,1 napig, a hernyó kor 12,9-22,7 napig, a báb kor 8-22,4 napig és az imágó kor 4-6 napig, de általában 5 napig tart. Az eltérő napok a különböző élőhelyeken, illetve életfeltételek közti példányok fejlődését tükrözi.

  1. Threatened Swallowtails of the World:the IUCN red data book, IUCN Protected Area Programme Series. Gland, Switzerland and Cambridge, U.K.: IUCN, 401 & 8 plates. o. (1985). ISBN 978-2-88032-603-6. Hozzáférés ideje: 2010. október 22. 
  2. (2004) „First New World Documentation of an Old World Citrus Pest, the Lime Swallowtail Papilio demoleus (Lepidoptera: Papilionidae), in the Dominican Republic (Hispaniola)”. American Entomologist 50 (4), 227–229. o, Kiadó: Entomological Society of America. (Hozzáférés: 2010. november 15.) 
  3. a b c d Lewis, Delano S.: Lime Swallowtail, Chequered Swallowtail, Citrus Swallowtail Papilio demoleus Linnaeus (Insecta: Lipidoptera: Papilionidae). University of Florida (IFAS Extension), 2009. január 1. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
  4. a b (2006) „Papilio demoleus (Lepidoptera: Papilionidae): A new record for the United States, Commonwealth of Puerto Rico” (full free download). Florida Entomologist 89 (4), 485–488. o. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:[485:PDLPAN2.0.CO;2 10.1653/0015-4040(2006)89[485:PDLPAN]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2010. november 11.) 
  5. (2006) „The Provenance of Old World Swallowtail Butterflies, Papilio demoleus (Lepidoptera: Papilionidae), Recently Discovered in the New World”. Annals of the Entomological Society of America 99 (1), 164–168. o, Kiadó: Entomological Society of America. DOI:[0164:tpoows2.0.co;2 10.1603/0013-8746(2006)099[0164:tpoows]2.0.co;2]. (Hozzáférés: 2010. november 26.) 
  6. a b c (2004) „Independent gene phylogenies and morphology demonstrate a Malagasy origin for a wide-ranging group of swallowtail butterflies” (full free download). Evolution 58, 2763–2782. o. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.0014-3820.2004.tb01628.x. (Hozzáférés: 2010. november 15.) 
  7. Wynter-Blyth, M.A. (1957) pg 500.
  8. Kunte, Krushnamegh. Butterflies of Peninsular India, reprint 2006, India, a lifescape, Hyderabad: Universities Press (India) Ltd, 254. o. (2000). ISBN 978-81-7371-354-5. Hozzáférés ideje: 2010. november 27. 
  9. Unattributed: Acid Lime (Citrus aurantifolia (Christm) Swingle). TNAU Agritech Portal - Horticulture:Fruit Crops:Acid Lime. Tamil Nadu Agricultural University, 2008. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 20.) .
  10. a b (1981) „Studies on some aspects of the biology and ecology of the citrus butterfly Papilio demoleus L. in Saudi Arabia (Papilionidae, Lepidoptera)”. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 91 (1-5), 286–292. o, Kiadó: Blackwell Publishing Ltd. DOI:10.1111/j.1439-0418.1981.tb04481.x. (Hozzáférés: 2010. november 30.) 
  • Chattopadhyay, Jagannath. (2007),"Swallowtail Butterflies, Biology and Ecology of a few Indian Species." Desh Prakashan, Kolkata, West Bengal, India. ISBN 978-81-905719-1-3.
  • F. Martin Brown and Bernard Heineman, Jamaica and its Butterflies (E. W. Classey, London 1972), plate VIII

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Papilio demoleus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés