Főmenü megnyitása

Tartalomjegyzék

ITSzerkesztés

Gratulálok az új térképeidhez, amit az Iszlám történetéhez készítettél. Informatívak és rendkívül szépek.Üdv, – Ivanhoe vita 2009. december 4., 10:15 (CET)

references groupSzerkesztés

Nem tudok róla, hogy lenne valami irányelv erről. Vita már biztosan volt, de feltételezésem szerint az érdeklődés hiánya miatt nem lett eredménye. Gyakorlatilag mindenki úgy választja szét (vagy nem) és jelöli (vagy nem) külön a jegyzeteit, megjegyzéseit és forrásait, ahogy tetszik. → Raziel szóbuborék 2009. december 8., 22:27 (CET)

Akkor ne szedd szét őket :-) A javaslatot majd még átnézem, betömködöm a lyukakat, aztán felrakom vagy egy vitalapra, vagy a szavazás szavazására :-S De ahogy az itteni állapotokat ismerem, nem táplálok nagy reményeket. → Raziel szóbuborék 2009. december 9., 08:14 (CET)
Na jó, én ezek után feladom. A büdös életben nem fogunk itt zöldágra vergődni. → Raziel szóbuborék 2009. december 9., 14:00 (CET)
Hát jah… Amint láthatod egy olyan elrendezést próbáltam készíteni ami nagyjából egységes könyvek, folyóiratok és egyebek esetében is, de biztos, hogy itt sem lesz két ember akinek megfelelne. A két magyar, a Fons meg az Itk formátuma meg ezértmegazért nem tetszik a nagy hozzáértőknek. Mellesleg ezek sem vehetőek át egy az egyben, egy két dologgal ki kell egészíteni őket. A legegyszerűbb és legegészségkímélőbb lenne egy széles körben (nemzetközileg vagy Magyarországon) használt elrendezést átvenni, tekintet nélkül a hibáira és a hiányosságaira. Ha nincs benne hely a forrás nyelvének jelölésére, akkor nincs (legalábbis láthatóan, a paramétert attól még ki lehetne tölteni és a különböző szoftverek látnák). Nekem már nincs türelmem sajátot tervezni. Ha gondolod keress egy párat, ami szerinted megfelelő, rakjuk fel szavazásra, hogy melyik legyen, oszt’ meglássuk :-) A új kiemelési rendszert én is sajnálom, hogy jegelve van. Kb másfél hónapja kérdeztem Istvánkát róla, a választ itt láthatod: Szerkesztővita:Raziel#Válasz. Amúgy a lényege, hogy bizonytalan időre jegelve van. → Raziel szóbuborék 2009. december 9., 19:20 (CET)
Hát igen. A felfogás megoszlik, hogy a kiemelés azt jelenti-e, hogy nekem legyen sok-sok kiscsillagom, vagy hogy minőségi cikk szülessen. Van aki a személyével szembeni bizalmatlanságnak tartja ha a kiemelésen valaki, szerencsére talán egyre többen, megkövetelik a jegyzetek használatát. Viszont ahogy látom azért a jelenlegi eljárás is kezd nemhivatalosan szigorodni egy kicsit. Abban egyébként teljesen igazad van, hogy amíg nincs egy stabil forma és rendszer a forrás megjelölésére, addig nem is igazán lehet számonkérni azt. Meg persze az új szerkesztők is tanácstalanul állnak, hogy akkor most-mit-és-hogyan-és-merre-és-meddig. → Raziel szóbuborék 2009. december 9., 21:22 (CET)

kiemelése reformSzerkesztés

Szia! Sajna a reform megfeneklett és ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy túl nagy változást hozott volna, amire a wiki szerkesztősége nincs felkészülve (sajna még kevesen vagyunk ). Mindenképpen lehet még ötletelni, hátha találunk valami más, jobb megoldást. – Istvánka   posta 2009. december 10., 10:36 (CET)

buddhizmusSzerkesztés

Szia, örülök, hogy írtál és elnézést kérek, hogy ennyire felforgattam a cikket. Természetesen nem áll szándékomban megbántani senkit főleg azt nem, aki ilyen kedvesen levéllel fordul hozzám, mint te. Szóval azt javaslom, hogy segítsük egymást a cikkalkotásban. Várom javaslatodat, hogy hogyan! üdvözlettel és tisztelettel: Mrszantogabor   Nyomogasd itt 2009. december 10., 11:58 (CET)

Ja, azt felejtettem el mondani, hogy a cikk előző formájában azt éreztem, hogy nagyon szeretne mindent egy helyen elmondani. Ezért kezdtem el egy picit szétbontani. Természetesen a buddhizmus témát önálló, apróbb cikkekre lenne ideális felosztani és egy két sablon is kellene majd.Mrszantogabor   Nyomogasd itt 2009. december 10., 12:04 (CET)

re: díjSzerkesztés

"Szerénységem" nem talál szavakat, hogy kifejezze meghatottságát, Nagykán  ! Kitörő örömmel tölt el, hogy idegesítő kötekedésemmel és folyamatos belepiszkálásommal hozzájárulhatok az alkotások kiválóságához egy icipicit... Még egyszer köszönöm és ígérem, hogy ez a jövőben sem lesz másképp  Ivanhoe vita 2009. december 11., 12:15 (CET)

Öko-TexSzerkesztés

Kedves Ogodej, meglepve olvasom az Öko-Tex szócikkem kiemelési javaslattal összefüggő értékelésénél, hogy ez neked "szakmai téma". Szerkesztői lapodról és onnan felmérhető érdeklődési körödről ezt nem gondoltam volna. A kiemeléssel kapcsolatos hozzászólásodból viszont mégis azt látom, hogy lehet(ett) valami közöd a textil- vagy a ruhaiparhoz. Mi a helyzet? (Az én szakmai múltam a szerkesztői lapomon olvasható, ebből kiderül, hogy miért foglalkozom az ebbe a témakörbe tartozó szócikkek írásával.) Érdeklődéssel várom a válaszodat. Üdvözlettel – Elkágyé vita 2009. december 12., 15:56 (CET)

Kedves Ogodej, köszönöm a válaszodat. Még hogy nincs TMTE??? Már hogy ne lenne! Nézd csak meg a [[1]] honlapot! És olvasd a Magyar Textiltechnika online-t, annál is inkább, mert én vagyok a szerkesztője. (Letölthető a honlapról, de ehhez sajnos tagdíjat kell fizetni...) Ne írd le teljesen a magyar textilipart! Még korai!
Ami az Öko-Tex cikkhez írt megjegyzéseidet illeti, köszönöm, meg fogom őket fontolni, de ma már nem, mert már eleget ültem a gép előtt (más ügyből kifolyólag). Üdvözlettel – Elkágyé vita 2009. december 12., 17:58 (CET)
  • Kedves Ogodej, köszönöm a hozzájárulásodat, hogy Öko-Tex szócikkem kiemelt lett. Üdv. – Elkágyé vita 2010. január 3., 08:33 (CET)

KérdésSzerkesztés

Köszönettel veszem a javítgatásaidat, és eddig semmi kifogásom nem merült fel ellene. Egyetlen észrevételem lenne, ami egy apró nyelvi kérdés... tényleg csak kérdés formájában. Az én nyelvérzékem nem terjed ki odáig, hogy az ami és az amely között jelentős különbséget érzékelne. Felfigyeltem azonban arra, hogy Osvát kolléga rendszeresen javítja az amely formát ami alakra. Ekkor elgondolkodva arra jutottam, hogy tényleg túl sokat használjuk az amelyt és attól kezdve lehetőség szerint az amit használom. Most viszont azt látom, hogy Te meg visszajavítod. A kérdés: van-e ennek valamilyen objektív használati kritériuma, vagy tetszés szerinti a varihálhatósága? Szégyellem, de be kell valljam, fogalmam sincs róla. L András Itt megtalálsz 2009. december 18., 15:29 (CET)

  • Akkor még egyszer köszi. De majd a jövő héten a változásokat is nézd át... Igazából nem tudom, melyikünk volt az áldozat   L András Itt megtalálsz 2009. december 19., 21:13 (CET)

Engedd meg Nagykán, hogy figyelmedbe ajánljam [2]  Ivanhoe vita 2009. december 19., 21:32 (CET)

Igen, én is úgy látom, hogy remekül elbodogulsz az én hathatós segítségem nélkül is. Üdv,– Ivanhoe vita 2009. december 20., 14:56 (CET)

Kellemes ünnepeket!Szerkesztés

Kedves Ogodej, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánok – Elkágyé vita 2009. december 20., 17:00 (CET)

 
KeKaÜ / BUÉK! ☺

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok! – Einstein2   blablabla, és más zagyvaságok 2009. december 20., 18:32 (CET)

 
Egy igazi, Békés és Boldog Karácsonyt kívánok Neked! Ivanhoe
 
Áldott, békés karácsonyt kívánok! – Hkoala   2009. december 20., 19:28 (CET)

KarácsonySzerkesztés

Csillagszóró szórja fényét,

árasztja a szeretetet s a békét.
Angyalka száll házad felett,
hogy átadjon egy üzenetet: BOLDOG KARÁCSONYT!
Istvánka   posta 2009. december 21., 22:55 (CET)


Szia! Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok! DenesFeri vita 2009. december 22., 15:11 (CET)

 
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új évet kívánok! Kossuthzs.
 
Boldog karácsonyt!
Vadszederke

Békés, boldog Karácsonyt kívánok én is neked! – Timish   sablongyári üzenőfal 2009. december 24., 11:18 (CET)

Én is viszont kívánom és sok-sok ajándékot:D   Szajci reci 2009. december 25., 10:37 (CET)

 
Így szól Thot, a Nagy Isten: Áldott Karácsonyt!

Peret második hónapjának e két nevezetes napján:

  1. Az Udzsat szem eljön, hogy dicsérő éneket zengjen Heliopoliszban. Mnevisz felemeli a Szentély Úrnőjét. Ré újra meg újra felemeli Maátot Atumhoz.
  2. Neith ünnepe Szaiszban, és az íróanyag átvétele, mely az ő házában készült. Szobek eljön, hogy vezesse [Neith] Őfelségét. Jól fogsz járni a kezeiben!
(Forrás: Vanek, Zsuzsanna. „A végtelenség kezdete” – Szerencsés és szerencsétlen napok az óegyiptomi naptárban. Budapest: Mahler Ede Művészeti Kör és a Szikomor Alapítvány, 36. o.. ISBN 963 00 9052 X (2001) )

Adassék neked minden szép és jó dolog, istenek asztalára méltó! Találja meg a szíved a bölcsességhez vezető utat és a boldogságot, egészséged legyen rendíthetlen, és vidámságod örök és töretlen! Kellemes, Áldott Karácsonyt!

--HoremWeb   szavak mondása 2009. december 25., 17:41 (CET)

Neked is boldog karácsonyt kívánok :-) → Raziel szóbuborék 2009. december 25., 18:49 (CET)

ForráshivatkozásokRESzerkesztés

Szia! Örülök, hogyha bevált az {{Opcit}}(?)!  

  1. Hogy mire kell várni? Szerintem semmire nem kellene várni, egész egyszerűen a demokrácia hátulütői akadályoznak minket. Ameddig szavazgatunk, addig mindig lesz elég olyan ember, aki megfelelő észérvekkel, hozzáértő módon azt mondja, hogy ne az legyen, amit éppen meg akarunk szavazni. Valami módot kellene találni a kreatív autokratizmus közösségi célú alkalmazására.   Én ennek a szellemében kezdtem az {{Opcit}}(?) kódolását, és úgy írtam meg, hogy a lehető legkevesebb munkával bármire át lehessen írni – egyedül a tartalmi elemek sorrendjének módosítása az, ami egy nagyon kicsit (és tényleg csak nagyon kicsit, magyarán szólva két copy+paste művelettel) több munkát igényel. Ha megnézed a sablon laptörténetét, abban láthatod, hogy próbálkoztam az átalakítgatásaival, és elég egyszerű módosításokkal tudtam különféle formázásokat adni neki.
  2. Azt hiszem, a legegyszerűbb, és még megfelelő az lenne, ha elkezdjük ezt használni, minél többen alkalmazzuk, és szép lassan meghonosítjuk az által, hogy például a kiemelési eljárásoknál eleinte javasoljuk, később elvárjuk a használatát. Egy idő után pedig arra lehet hivatkozni, hogy de facto szokássá vált ez a hivatkozási módszer, megfelel az ajánlásoknak is, és ennek megfelelően kell átalakítani a többi hivatkozási sablont is.
  3. A nehezebbnek ígérkező megoldás az, ha a legfontosabb, kellően súlyos szóval rendelkező, hozzáértő embereket sikerül rábírni, hogy amikor be akarjuk vezetni az egyik formát, akkor igen/nem választ adjanak, és ne akarjanak még két másik hivatkozási módot ajánlani. Ja, és az igen/nem válaszokból az igen legyen döntő többségben. ;) A szavazások kiírásának menetével még nem vagyok egészen tisztában, de ha fel tudnánk tenni egy olyan kérdést szavazásra, hogy "ezt és ezt akarjuk véglegesíteni, tudtok-e ennél nagyon számottevően jobbat, vagy elfogadjátok?" az megoldás lenne. De a lényeg az, hogy két választási lehetőség legyen csak, és előre le kellene szűkíteni a lehetőségeket arra a kettőre.
  4. Nézd meg a Hafré-piramis cikkemet is, ha még nem ajánlottam volna. Annál egy nemrég olvasott módon oldottam meg a hivatkozásokat. (A cikk vitalapján részleteztem valamelyest, hogy mi az újdonság benne.) Arra vonatkozólag is kiváncsi lennék a véleményetekre.

--HoremWeb   szavak mondása 2009. december 25., 23:55 (CET)

Ja, és még egy fontos dolog van: az, hogy ne a hivatkozási sablonok számát szaporítsuk. A legjobb a cite sablonok magyar változatának átalakítása lenne, az eredeti jelölésekkel, vagy minél előbb elterjeszteni a hiv-xxx alakú hivatkozásokat. Ha szaporodnak a sablonok, akkor az egységesítés egyre nehezebb lesz, mert a sablonnak éppen az a lényege, hogy egy helyen elvégzett kis változtatással az ezer-és-egy helyen módosul a kinézet, ahol csak az adott sablont használják. Jelenleg öt oldal használja a {{Opcit}}(?) sablont. De ha megegyezünk, hogy a szerzők neve piros legyen, és vastagított, akkor azt kb. fél perc alatt tudom mind az öt lap minden egyes helyén megváltoztatni, míg ha többféle sablont használunk, akkor mazsolázhatnak a botok meg az unatkozó, vagy nagyon fejlett közösségi tudattal rendelkező szerkesztők, amíg végigviszik a változtatásokat.

(Hozzáteszem, hogy Raziel rövhiv sablonájra az után találtam rá, hogy az Opcitet megírtam.) --HoremWeb   szavak mondása 2009. december 26., 00:05 (CET)

Megint forráshivatkozások + egyebekSzerkesztés

Én már látatlanban is mindennel egyetértek :-) Ha jól értem, akkor abban állapodtatok meg, hogy ez lenne a legmegfelelőbb egységes formának. Felőlem mehet. Csak egy pár apróság. A vezetéknevek és keresztnevek külön kezelése elég termetesre növeli a sablonokat. Ennek sok értelme szerintem nincs, mert a mikroformátumok, amiket a Zotero is használ, tudtommal csak az első szerzőnél tudják külön kezelni a vezeték és a keresztnevet. Szóval legjobb lenne „író1”, „író2” stb. paramétereket használni, esetleg az első szerzőhöz plusz paraméterként meg lehet adni a vezeték és keresztnévhez, hogy a Zoterónak is jó legyen. Emellett szerintem a jelenleg használt „authorlink”-nek sincs sok értelme. A webes hivatkozás teljes elérési útvonala csak nyomtatás esetén jó ha látszik. Ezt szerintem meg lehet oldani, monitoron elég, ha mondjuk a mű címe hivatkozik rá, mint ahogy most is. Az archivált link elhelyezését is ki kellene találni, hogy hova kerüljön. Szóval mindegyik formából kéne készíteni két-három mintát, hogy hogyan is nézne ki élesben.

Ami a kiemelési eljárást illet, valóban kiszálltam a dologból, mert a jelenlegi eljárás egy vicc, ráadásul megvonni sem lehet a csillagot a már túlhaladott cikkektől, mert gyakorlatilag be vannak betonozva. Csak egy kis érdekesség: Az angol Wikipédiának huszonegyszer több szócikke van, de csak hatszor több kiemeltje. Na, azért ennyire nem vagyunk jók. → Raziel szóbuborék 2009. december 26., 10:08 (CET)

Leginkább abban állapodtunk meg, hogy állapodjunk már meg valamiben.   Az {{Opcit}}(?) sablont én az (továbbiakban: Anikó) alapján fazoníroztam véglegesre, mégpedig Raziel ajánlatát követve.
    1. Mivel a cite sablonok kezelik a külön vezeték- és keresztneveket, ezért nem tartom célszerűnek, hogy megváljunk tőlük. Az lenne a legfontosabb cél szerintem, hogy a cite sablonok tartalmi csökkenés nélkül, csak a formai megjelenés alakításával és bővítéssel hozzák a kiválasztott, szabványnak is megfelelő formátumot. Nem jó, ha most x ezer oldal y ezer hivatkozásában ki kell cserélni a first és last elemeket author-ra, mert szűkítettünk a sablonon. Viszont ha bővítjük, hogy a tanulmánykötet szerzőjének, szerkesztőjének, címének legyen megfelelő rovata, az nem érinti ilyen formán a már meglévő hivatkozásokat.
    2. Nem látom akadályát annak, hogy egy sablon terjedelmes legyen, amíg követhető is, és egyértelmű a használata. Ha minden variációhoz új sablont kell alkalmazni, az legalább annyira anarchiába fordul, mintha egy sablonban lehet megoldani mindent. Ha a végeredményként kiválasztott sablont felkészítjük a SM-rel való használatra, akkor maximum annyi lesz a kényelmetlenség, hogy amíg a SM-rel dolgoznak egyes szerkesztők, ki kell kapcsolják a WikEd-et. Szerintem ez vállalható, már csak azért is, mert nem használok WikEd-et, mivel az Operával nem kompatíbilis. (Miért nem kompatíbilis a legvalidabb böngészővel??? Micsoda buta dolog ez???)
    3. Azért is a cite sablonokat kellene megfelelő formára hozni, amit Ogodej a Zoteróról mondott.
    4. Az archivált link szerintem a hivatkozás végére, a accessdate elé kerüljön.
    5. Az authorlink miért értelmetlen? Az a gyanúm, hogy valami tévedés lehet a céljával kapcsolatban. Mit is csinál az?
A Hafré-piramis azért nem kiemelt még, mert nagyon friss. December közepén fejeztem be (hagytam abba ;) ), és még nem került munkapadra. De már a várólista 2. helyére feltornászta magát. ;)

--HoremWeb   szavak mondása 2009. december 26., 16:26 (CET)

Persze, tedd csak át, jobb úgy, ha együtt van az anyag. A munkalapig meg szerintem pár nap van csak hátra. Lehet, hogy még az idén rákerül   --HoremWeb   szavak mondása 2009. december 27., 00:17 (CET)

+ egyebekSzerkesztés

Na jah, csak én például már erre inkább nem írtam semmit, mert akkor lett volna sírás és fogaknak csikorgatása. Teemeah már így is küldött egy e-mailt (nem tudom miért nem vitalapra írt, de mindegy), hogy elbátortalanítom a szerzőt, meg apróságokba kötök bele meg egyébkéntis. Nekem ahhoz meg nincs hangulatom, hogy az eljárás mellett még három vitalapon fejtsem ki, hogy miért is vélem úgy, hogy egyes részek hiányosak vagy nem megfelelőek az éppen aktuális szócikkben. → Raziel szóbuborék 2009. december 26., 22:36 (CET)

Pedig igazad van benne, kicsit csodálkozom is Teemeah-n. Ogodej átteszi a cuccot a megfelelő aloldaladra, úgyhogy folyt. köv. nálad! ;) --HoremWeb   szavak mondása 2009. december 27., 00:16 (CET)

iszlám művészet ürügyénSzerkesztés

Hiába szépek azok a szövegek, amiket begyűjtöttél, de ne feledd, hogy nem iszlám építészetről szól a cikk, s már így is bazi aránytalan a teljes anyagban. Szerintem az objektumonkénti szövegek is csak addig lesznek aktuálisak, amíg valaki a pirosakból kéket nem csinál. Tetszik, vagy nem, de ez egy gyűjtőcikké válik. Ez nem veszi el az alkotói dicsőséget. SŐT! Úgy is eléggé hiányolhatók az ilyenek a magyar wikiben. Belém is rendre belémmarnak, ha ilyent szeretnék létrehozni. De hát ilyen a stáb...

A karácsonyi üzi nem késett el, még szilveszter,újév, sőt a dec. 29-i Tamás nap is hátra van. Egyébként nagyon sok boldogságot s sikert - de legfőképpen egészséget - kívánok (sajnos, én döglődök).

Kiss Tamás Kit36a vita 2009. december 27., 14:04 (CET)

A kivágott szövegből a lényegeset beletettem a megmaradtba, de több nem kell oda. Már most is kétséges, hogy ezt a részt nem kellene-e az iszlám pítészete címen új szócikknek kezelni. Érdekes, hogy a többi művészeti ággal senki sem foglalkozik? Semmi mozgást nem látok benn. Egyébként az Alhambra szócikket KATA készítette, s anno én adtam hozzá a képeket (amiket a fiam készített anno). Nézd össze a sztalaktit árkádokat! Kit36a vita 2009. december 27., 16:52 (CET)

Google! Buksz?Szerkesztés

„A minap” Raziellel a kiemelt cikkek egyikének kapcsán váltottunk véleményt, és ott nekem úgy tűnt, hogy az ő véleménye is az: a Google Books-on lévő könyvek eredeti oldalszámára kellene hivatkozni. Nézd meg a {{Belzoni}} forrássablonomat. Mivel a Google Books-on keresztül papírkönyvekre hivatkozunk, ami X-nek, Y-nak akár a polcán is lehet, azok esetében könyvként kellene hivatkozni rájuk. Amúgy folytatásra készen! ;) --HoremWeb   szavak mondása 2009. december 29., 22:19 (CET)

Az Opcitot éppen ma alakítottam át egy kicsit, Dani útmutatása szerint. A működése nem változott, de a kódja most már kevésbé gányolás, jobban hasonlít egy jól megírt sablonra. :) --HoremWeb   szavak mondása 2009. december 29., 22:32 (CET)

Iszlám-2Szerkesztés

Oké, majd átolvasom :-) Hirtelen végiggurultam rajta és amit a két másodperces inspekció összegezéseként egyenlőre mondani tudok:

  1. Én az infobox-szerűséget tenném legelőre, mivel funkciójában előnyt élvez, a képet valahova máshova.
  2. Bekezdésenként nem ártana legalább egy jegyzet, hogy azért tudni lehessen honnan van a bölcsesség.
  3. Én személy szerint nem tartom előnyösnek, ha egy kép a bal oldalon van, mert szerintem vizuálisan megtöri a szöveg folytonosságát. Ha a szöveg mindként oldalán van, akkor totál elnyomja azt.
  4. Ahol nem muszáj, nem kellenek vázlatpontokba szedni a dolgokat.
  5. A bővebben sablon jobb helyen van közvetlenül a fejezet címe alatt, legalábbis szerintem.

Ezek elég szubjektív dolgok, a tartalomról csak akkor tudok nyilatkozni, ha elolvastam. Ja, még annyi, hogy minap jutott eszembe, hogy a külső hivatkozásokhoz miért is nem a cite web sablont használjuk? Elvégre ez is olyan, mint az ajánlott irodalom, amihez meg ugyi ott van a cite book. Lásd pl.: Back to the Klondike. De ez csak egy hirtelen és kísérleti ötlet :-) → Raziel szóbuborék 2009. december 29., 22:30 (CET)

Naszóval. Átfutottam a cikket, és most több mint két másodpercet szántam rá   Először is, ez finoman fogalmazva egy kúrva nagy téma, és az ember csak kapdossa a fejét, hogy mit kéne még beletenni, vagy mit kellene rövidíteni. Egy szóval nehéz ügy. Belepillantottam az angol kiemeltbe is, és a szerkezetét tekintve szerintem vannak benne jó gondolatok. Érdemes lenne itt készíteni egy „Társadalom”-fejezetet, és az alá bepakolni a „A muszlim élet szakaszai”-t és „A nő és az iszlám”-ot. Ezeket talán le is lehetne egy kicsit rövidíteni, és külön szócikket készíteni nekik. Szóval a szerkezeten, legalábbis szerintem lehetne még finomítani, akár az angol cikk figyelembevételével is (nem pont olyat, de a jó ötleteket nem szégyen lenyúlni). Mivel ahogyan a bevezetőben is megjegyzed, az iszlámot mint civilizációt is lehet értelmezni, talán lehetne egy „Az iszlám művészete”-fejezet is. Nem értek hozzá, lehet, hogy ilyen nem is létezik, csak úgy megfordult a fejemben.

Még néhány apróság. „Az iszlám ma”-fejezet lehetne inkább „Az iszlám a 19. és 20. században” vagy valami hasonló, ez kevésbé relatív, mint a „ma”. Az {{arabkifejezés}}(?) alapvetően egy ormótlan és távolról sem dekoratív sablon, helyette lehetne készíteni egy {{nihongo}}(?) típusú cuccot, amit szerintem elég sok helyen tudnád alkalmazni a cikkben. A szócikk elejéről engedelmed nélkül külön sablonba tettem az infoboxot. Lehet hogy azon majd még lehetne dizájnolni egy kicsit az angol mintájára (ami szerintem elég dekoratív), és valami egységes formára hozni a többi vallási infoboxot is. Majd lehet, hogy ha kedvem van, csinálok pár mintát :-)

Hát, úgy dióhéjban ennyi, sajnos túlzottan nem értek a témához, szóval tartalmi kérdésekben nem tudok mit mondani. A felsoroltak is csak amolyan találgatások. → Raziel szóbuborék 2009. december 30., 12:32 (CET)

Szerintem ezeket az összefoglaló cikkeket a legnehezebb megírni. A mennyiség miatt az ember nem tudja eldönteni, hogy mi sok és mi kevés. Kikapcsolódásként átolvashatnád a Back to the Klondike cikkemet. Talán még ötletet is meríthetsz belőle az iszlámhoz. Na jó, ez azért nem túl valószínű, de legalább rátalálnál egy-két elütésre amit én nem vettem észre  Raziel szóbuborék 2009. december 30., 13:23 (CET)

Ráér jövőre is ;-) A cikk nem megy sehova. → Raziel szóbuborék 2009. december 30., 13:37 (CET)

Offlájn szerkesztőSzerkesztés

Az azért nem kis dolog, gratulálok hozzá! Én is Delphit tanultam, de ez eszembe se jutott volna. --HoremWeb   szavak mondása 2009. december 29., 23:13 (CET)

Iszlám-3Szerkesztés

Neked is búék, viszont jövő hétvégéig biztosan nem tudok nagyobb lélegzetű munkába fogni, hála a vizsgaidőszak gyönyöreinek... Remélem, annyira nem sürgős :)– Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. december 31., 14:44 (CET)

Szia! Kiteszem ma. Az Iszlám történetéről volt szó, azzal mi van egyébként?   Szajci reci 2009. december 31., 15:33 (CET)

Értem. Akkor sok sikert kívánok a szavazáson és akkor a többi vallást is, ha kész leszel velük, írj:D   Szajci reci 2009. december 31., 16:37 (CET)

Iszlám-4Szerkesztés

Szia! Átnézem majd a cikked, tetszik eddig. Kérdés: téged csak érdekel az iszlám, vagy hívő vagy? :) Boldog új évet! – Eino81/Párvusz keskustelu   2009. december 31., 17:25 (CET)

Még nem jutottam hozzá, hogy elolvassam, de így már értem, hogy jócskán el voltál foglalva!   El tudom képzelni a könyvhalmazodat, jócskán kritikus téma, amit nagy figyelemmel kell feldolgozni. Amúgy én éppen azért nem használom forrásként (lehetőleg) a {{Siliotti:Egyiptom}}-ot, mert a mérete és a súlya egyáltalán nincs arányban a szöveg színvonalával. Szerintem a három kilót az is bőven üti, és … nem akarom hasalni a formátumát, lényeg az, hogy nagy. --    2010. január 2., 13:29 (CET)

B.Ú.É.K.Szerkesztés

Nagyon köszönöm. Én is kívánok Neked nagyon boldog új évet! Egyébként mindet láttad? Legalább négy építés alatti van?   L András Itt megtalálsz 2010. január 1., 00:26 (CET)

Hafré-piramis a munkapadon!Szerkesztés

„A piramisról: Bocs, figyelmetlen vagyok, nem láttam, hogy a várólistán van.... De a munkapadon nem leszek az!” – írtad a vitalapomon. Nos, még tavaly (31-én) átkerült a munkapadra, úgyhogy ha gondolod, szavazz, javasolj, kritizáld! BUÉK! --    2010. január 1., 23:53 (CET)

„Könyörgöm tegyen már be valaki megjegyzést, vagy kérdést legalább, ennyire csont nélkül nem kaphatja meg a státuszt! :-)” – Hát, pedig az volt a célom, hogy ne lehessen (nagyon) belekötni. Láttad volna a szobámat, amíg írtam a cikket, mozdulni nem lehetett a szerteszét, nyitva, szükséges helyekhez becédulázott könyvektől.   Viszont a vitalapomra írt „az olvashatóságot szerintem lerontja (az indexben szereplő[jegyzet 1].” megjegyzéseddel kapcsolatban még nem léptem, pedig igazad van benne. Ha gondolod, átengedem a lehetőséget, mert az hülyén nézne ki, ha én tennék {{szükséges}}(?)-t a {{megjegyzések}}(?) sablont hiányolva ;) --    2010. január 2., 12:49 (CET)

KlondikeSzerkesztés

Köszönöm a javításokat és a javaslatokat, ezek alapján módosítottam a szöveg. Remélem így jobb.

A szexuális részt át lehet írni, bár konkrétan ez a lényege. Barks egészen pontosa úgy nyilatkozott, hogy „Mit csinált vele éjszakánként? Erősen átléptem a határt, és csak akkor vettem észre, mikor a szerkesztők kivágták a jelenetet.” Figyelembe kell venni, hogy ez az Egyesült Államok az 1950-es évek elején (McCarthy, kommunistaellenes hisztéria, feketelistázás stb.) és Disney-képregényről van szó. Gyakorlatilag minden tilos volt, aminek bármiféle negatívként értelmezett politikai, morális és egyéb hatása lehetett volna. A történet kiadása után egy évvel jelent meg a Seduction of the Innocent című könyv, aminek hatása gyakorlatilag tizenöt évre eltüntette a horrorképregényeket, jó néhány kiadót tett tönkre és egy általános cenzúra bevezetéséhez vezetett. Szóval a kiadó óvatossága nem volt indokolatlan. Még nem jutottam el odáig, hogy elolvassam a könyvet, úgyhogy nem tudom, hogy említ-e valamit a Disney kiadványaival kapcsolatban. Mindenesetre, ha ez a story cenzúra nélkül jelent volna meg, biztosan kapott volna egy külön fejezetet :-) → Raziel szóbuborék 2010. január 2., 09:04 (CET)

Lehetni végülis talán esetleg lehetne. Van valami {{képregénykocka}}(?) licencsablon. → Raziel szóbuborék 2010. január 2., 11:20 (CET)
Oké, akkor majd berakom az infoboxba a cenzúrázott bár-jelenetet, ami az angol cikkbe is benne van. Megnézem melyik változata a legjobb, mert már vagy háromféle színezéssel láttam. → Raziel szóbuborék 2010. január 2., 11:43 (CET)

Neked is jelzem, hogy a cikket felterjesztettem kiemelésre. --    2010. január 2., 13:31 (CET)

Hát EZ mit jelentsen?! Ezért olvastatom én át magával a borzalmasabbnál borzalmasabb cikkeimet?! Csalatkoztam önben kéremalássan! Persze nem annyira, hogy a jövőben ne szekáljalak ilyenekkel, de azért mégiscsak :-P → Raziel szóbuborék 2010. január 24., 19:07 (CET)

Majd igyekszem átírogatni, csak azóta már más is belejavítgatott a cikkbe, és ettől kissé elkavarodtam. Magyarul: ha valami nem tetszik, javítsd ahogy jónak érzed, felesleges előtte szólnod. Más: Ha én több órát szánok arra, hogy elolvassak valamit, az már elérte az ingerküszöbömet. Bár tény, hogy a Persepolis nem lesz a kedvencem. Egyszerűen a stílusa nem az én világom. Az első kötet, mint történelmi-társadalmi tanulmány egy egyéni szemszögből érdekes volt. Nem tudom, hogy a többi kötet olvastad-e, úgyhogy nem akarom lelőni a poént, de azoknak már nem sok köze van az elsőhöz. Amúgy kb. a harmadik/negyedik környékén tartok. Megint más: A képregény szerintem közösségi munka eredménye, én legalábbis nem nyúltam bele. Viszont nincs is annyira rossz állapotban, legalábbis a festészethez vagy szobrászathoz képest. Az irodalommal fej-fej mellett halad. Nem ártana jól megírni, csak elég nagy munka. Batmannel is már hónapok óta küzdök allapon. Egyébként némi anyagom lenne hozzá, csak hát ahhoz is hozzá kéne fogni. → Raziel szóbuborék 2010. január 24., 20:34 (CET)
Akkor ezek szerint végig olvastad. Ízlések és pofonok. Ha mindenki ugyanazt szeretné, elég unalmas lenne a világ. Más: Tudom én is persze, hogy a képregény-cikk nem nagy szám, de az viszont nagyobb gáz, ahogyan a többi, elterjedtebb művészetek cikkei kinéznek. Én is csak halandó ember vagyok, mindent nem bírok egyedül :-) → Raziel szóbuborék 2010. január 24., 21:24 (CET)

Amerika Kapitánytól azt tanultam, hogy soha, semmilyen körülmények között ne hagyjam el a lakást az elpusztíthatatlan vibránium pajzsom nélkül   A képregény-cikket majd persze, el fogom kezdeni gatyába rázni, csak nem ártana átgondoltan nekifogni. Ha a Batman az iszlám-cikk, akkor a képregény a vallás. Szóval nagy falat. Oszt’ aztat minden jó tanult atyafi is tudja, hogy nem tanácsos, csak úgy nekiesni mint bolond bika az anyjának :-) → Raziel szóbuborék 2010. január 25., 08:57 (CET)

VandálokSzerkesztés

Szia! Nincs mit. Ha majd a munkapadra kerül és vandalizálják, akkor majd teszünk rá félvédelmet. Csigabi itt a házam 2010. január 2., 13:04 (CET)

IszlámSzerkesztés

Igen, erre gondoltam. Köszönöm.

Egyébként nem gondoltam, hogy az iszlámot követnéd. Szalakóta vita 2010. január 2., 16:22 (CET)

TámogatásSzerkesztés

Elkészült az összes javítás, ami a kiemelésre váró szócikkemben volt, most már csak a 10 támogató kell, 4-5 már megvan, támogatnál te is? Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Rhode Island Köszönöm: – Eino81/Párvusz keskustelu   2010. január 4., 16:10 (CET)

nem értemSzerkesztés

Javítottam. A „date” paraméter nem tudja kezelni csak az évet, teljes dátum kell neki. Önmagában az évet a „year”, a hónapot a „month” kezeli. → Raziel szóbuborék 2010. január 5., 08:23 (CET)

Huh, hát nem semmi egy cikk lett. Amennyire én látom minden benne van, amit benne lehet. Talán még egy viszonya más világnézetekkel, vagy valami ilyesmi fejezet lehet, hogy beleférne, de szerintem az ide való dolgok már egyébként is benne vannak elszórva más fejezeteiben. Szóval nem semmi, le a kalappal :-) → Raziel szóbuborék 2010. január 5., 19:20 (CET)
Már én is voltam úgy, hogy írtam a cikket, aztán észrevettem, hogy egy gondolat szinte minden fejezetben visszatér, így annak akár önállót is lehetne nyitni. Csak utólag nagyon macerás kivenni ezeket, átfogalmazni, hogy passzoljanak egymás mellé meg egyebek. Szóval türelem kell hozzá :-) → Raziel szóbuborék 2010. január 5., 19:45 (CET)

KöszönömSzerkesztés

Köszi. Már gondolkodtam rajta, hogy mit is lehetne felfuttatni. Olyant kéne találni, amihez kedvem és irodalmam is van. A kronológián gondolkodom. L András  2010. január 6., 00:50 (CET)

Köszönöm szépen. Köszönöm, hogy szavaztál rá:D Nélkületek nem sikerült volna:D Most Jellasicsot tervezem bővíteni, csak sajnos nincs irodalmam, de majd kitalálok valamit:D   Szajci reci 2010. január 7., 07:25 (CET)

Iszlám 2.Szerkesztés

Jobban utána kellene nézni annak, hogy az iszlámban megengedett dolog nagyon közeli rokonokkal, elsőfokú unokatestvérekkel házasodni, és hogy ez milyen problémákhoz vezet. Szalakóta vita 2010. január 8., 18:08 (CET)

Valahogy nem tudtam csodálkozni a dzsinneken. De azért köszönöm. Szalakóta vita 2010. január 8., 21:44 (CET)

közkívánatraSzerkesztés

Szia, Ogodej! Közkívánatra elkészítettem a kiemelési eljárás reformjának lightos változatát: nincs lektor. Kérlek, nézd meg, érdemes-e a szélesebb publikum elé tárni. – Hkoala   2010. január 8., 22:56 (CET)

PersepolisSzerkesztés

Hát, nem ártana ezt sem, bár én még nem olvastam. Rákerestem arra a három cikkre, amit az angol forrásként jelöl meg, de csak fizetős helyen találtam meg őket, már amelyiket egyáltalán. Hm… talán a magyar alapítványnak ilyenekbe kellene beruháznia, nem ilyen ökörségekbe. Na mindegy. Szóval, megpróbálom beszerezni a képregényt, elolvasom, aztán elkezdem a cikket. Meglátjuk mi lesz belőle. De hogy addig te se unatkozz: A jövendő múlt napjai  Raziel szóbuborék 2010. január 10., 09:44 (CET)

Hát, elég terjedelmes, de szerintem nem gond. A jobb könyvek végén is van ennyi, ha nem több. A Persepolist angolul fogom elolvasni, mert az gyorsabb, könnyebben és költségkímélőbb módon beszerezhető (kacsint). Egyébként ha olvasol képregényeket nézz bele a Wikipédia:Képregények műhelye/500 Essential Graphic Novels vagy a Wikipédia:Képregények műhelye/The 101 Best Graphic Novels listájába. Vannak benne jók, minden stílusban és témában. → Raziel szóbuborék 2010. január 10., 10:39 (CET)
Na jah, gyanítottam, hogy sok probléma lesz vele. Az időelméletektől, paradoxonoktól és párhuzamos valóságoktól mindig fejfájást kapok :-S Nem tudom, hogyan kellene jól megfogalmazni. A lényeg, hogy az a jövő annak a jelennek (a sorozat világának) a jövője, nem pedig egy alternatív idősík. Ezért lineáris, nem pedig párhuzamos. Ha van valami javaslatod a közérthető fogalmazásra, megköszönném. Sajnos ez visszatérő probléma a szövegben. A szóismétléseket majd még irtom. Egyébként elolvastam a Persepolis első kötetét, egész jó. → Raziel szóbuborék 2010. január 11., 20:19 (CET)
Pedig a „történeteket” már egyszer korábban ritkítottam, de majd megint átmegyek rajta, ráfér. Maga a tényleges címe is elég sokszor szerepel. A Persepolison én is néha felnevettem amellett, hogy sajnos véresen komoly a témája. A rajzok nekem egy kicsit „primitívek”, viszont jól illenek a szöveghez, ami szintén egy gyerekesen naiv szemszögből íródott, legalábbis legtöbbször. Még hátra van az eredeti francia kiadás szerinti 2-4. kötet. → Raziel szóbuborék 2010. január 11., 21:00 (CET)

Ténylegesen fal, viszont átvitt értelemben sarok. De átírtam, így nem félreérthető a szófordulat. Amúgy az angol cikkben benne van a borító. Viszont van valami, amivel soha nem tudom, hogy mit kezdjek: „A jövendő múlt napjaiban” vagy „A jövendő múlt napjaiban” vagy „A jövendő múlt napjai-ban”. Vagyis, hogy a rag hogyan kapcsolódjon a címhez. Bár én rendszeresen a másodikat, a kötőjeleset használom, szerintem az nyelvtanilag helytelen. Ha csak maga a cím dőlt, akkor a végén a betűk egybefolynak. Szóval valószínűleg az első lenne helyes. Szerinted? → Raziel szóbuborék 2010. január 12., 20:43 (CET)

Igazság szerint nem vettem észre, majd átnézem. Én meg megkérdeztem a kocsmafalon a címek írását. Úgy néz ki, hogy kénytelen leszek a ráfolyós megoldást használni. Pedig marha randa :-S → Raziel szóbuborék 2010. január 15., 07:54 (CET)

Iszlám (Mathae)Szerkesztés

Megteszem, amit tudok. – Μ. D. Fórum 2010. január 15., 22:33 (CET)

És még nem vagyok a végén :). Amúgy az iszlámhoz nem értek túlzott mélységekben, és én is leginkább a Goldziher-művekből meg néhány szövegből szereztem csekély, erősen foltszerű ismereteimet... Elsőre azt mondanám, hogy a hitről és vallásról szóló részek némileg terjengősnek tűnnek, és sokszor rendszerezetlenek, meg helyenként olyasmi is bennük van, aminek odatartozását nem egészen értem (konkrét példát most nincs időm keresni...)
Egyébként ha javasolhatom, még időben szólj Bennónak is, ő most vallási téren több frissen kiemelt szócikkbe belekritizált - nehogy az legyen, hogy itt is utólag fedez fel hiányosságokat. (Némileg szakmai, de elsősorban elfogultsági, arányossági, stiláris szempontok alapján mond általában jogosnak tűnő ítéletet.) – Μ. D. Fórum 2010. január 16., 20:14 (CET)
Igen, de inkább előbb harapjon, mint utóbb, főleg kiemelés viszonylatában. Viszont nagyon szimpatikus a hozzáállásod :) – Μ. D. Fórum 2010. január 16., 22:32 (CET)
Ja, még valami. Amikor Mohamedról van szó, nem tartom túl szerencsésnek azt, hogy Prófétának (nagy P-vel) nevezzük. Kicsit olyan, mintha Jézust illetően a Megváltó vagy Messiás megnevezéssel élnénk... szerintem legyen kisbetűs „a próféta”, ha név nélkül hivatkozunk rá. Az iszlám esetében elég egyértelmű ;). A másik a Szunna/szunna, amihez jóval kisebb bizonyossággal nyúltam hozzá. Bár egyetlen konkrét dolgot jelöl, szerintem nem tulajdonnév – annak egyik kategóriájába sem erőltethető bele. Végül is nem egységes mű, hanem egy rendszer, tehát címe sem lehet... olyan ez, hogy pl. maga az iszlám szó is egyetlen dolgot jelöl, mégsem tulajdonnév. – Μ. D. Fórum 2010. január 16., 22:43 (CET)

re mikor és hogyanSzerkesztés

Szia, Ogodej! Az előző javaslat vitalapján volt róla szó. Szerintem csak azoknál a cikkeknél kellene alkalmazni, amelyek a szavazás esetleges pozitív lezárása utána kerülnek a várólistára. – Hkoala   2010. január 16., 18:32 (CET)

Egységes forráshivatkozásokSzerkesztés

Azért gondoltam végül, hogy jobb lenne egy már létező rendszert átvenni a házibarkács helyett, hogy probléma esetén ne kelljen X. alkalommal is ötletbörzét rendezni, hanem már egyből van hová nyúlni. Képregényre egyébként én csak ezt találtam, a jelenlegi is többé-kevésbé ezt használja. → Raziel szóbuborék 2010. január 17., 18:30 (CET)

Klassz. Szép alakul a dolog. → Raziel szóbuborék 2010. január 31., 18:42 (CET)

HafréSzerkesztés

Köszönöm szépen! Én éppen most molyolok az Iszlám-mal. Pár átirányításra mutató linket javítottam. Az Umma esetében azonban nem tudtam egyértelmű döntést hozni, azzal kellene csinálni valamit. Ja, és az iszlám öt alappillérénél jobb lenne alcímekkel tagolni, mint így, mert kezelhetetlen és nehezen átlátható. Amúgy nagyon jó lett, szintén tanulságos! --    2010. január 17., 22:47 (CET)

lszIámSzerkesztés

Az Ummával az a gond, hogy létezik egy Umma nevű településre mutató link, amire a sima Umma átirányítás volt. Ez totál bekavar, és csak azzal lehet célszerűen feloldani, ha az Umma szócikket megírja valaki. És mivel lehet egy csomó oldal (elvileg – gyakorlatilag azért nem tartom túl valószínűnek), ami az Ummára, mint településre hivatkozik, az Umma egyértelműsítő tűnt a legjobb megoldásnak. --    2010. január 17., 23:06 (CET)

Én tudjam, wikitojáshéjjal a hatosomon?   Talán az, hogy a vastagítás túlzó kiemelés, megzavarja a szövegképet, ezért csak a szócikk címének első előfordulásánál, és a szakaszcímeknél használjuk. Az ilyen esetekben még egy nagyon fontos érv szól a szakaszcímek mellett: azok horgonyokat is képeznek, ami alapján a cikken belül mélylinkelni is lehet, például közvetlenül lehet(ne) hivatkozni az Iszlám#Haddzs linkkel a Haddzsra. Ez is egy olyan előny, ami miatt nagyon elvetendőnek tartom a jelenlegi állapotot. --    2010. január 17., 23:29 (CET)
Alensha Ív Thotmesz cikkénél láttam tapasztaltam, hogy sohasem tudhatod, kinek mikor lesz szüksége arra a mélylinkre, amiről épp lemondasz… Ott egy mellékes említés esett az Álom-sztéléről, amire azóta két cikkből is kellett hivatkoznunk. (Legalább – de lehet, hogy háromból.) --    2010. január 17., 23:48 (CET)
Jaj, szegény fejemnek, hát porba sújtás egy pillanatig sem állt szándékomban! Amúgy egy ilyen cikknél bizony, hogy érdekelnek a mélylink-lehetőségek is!   De még inkább az, hogy a tagoltabb szöveget könnyebb olvasni egy ilyen – témája, mélysége miatt – nehezebb olvasmánynál. Én már csak ebből a szempontból is híve vagyok a több, de rövidebb szakasznak. (Nem is beszélve arról, amikor a zöld linket egy négyoldalnyi szakasz utolsó mondatában akarom javítani… Oops, :-# …most jól elszóltam magam!)   --    2010. január 18., 00:02 (CET)

KámaszútraSzerkesztés

Köszi! A cite sablonokban is bőven van pótolnivaló, nem kis munka, ahogy elnézem. De egész jól haladok vele. --    2010. január 18., 20:13 (CET)

Szerintem az ISBN-ek pótlása meglehetősen kétesélyes, mert például a Baktay kötetnek nem is lehet olyan, túl régi kiadvány. Másrészt az szerintem jobb egy következő körnek. Az Antikvárium.hu elég jó segédeszköz hozzá. --    2010. január 18., 20:21 (CET)

A palotahomlokzat széléreSzerkesztés

Véletlenül se érezd úgy, hogy esetleg rosszul esne, amiket leírtál a vitalapon. (Ezt csak azért írom, mert mintha szabódást véltem volna felfedezni a sorok között.) Örülök, hogy őszintén elmondod a véleményedet, mert pontosan ezek azok a válaszok, amiket vártam, és amik miért felterjesztettem a cikket. Az x. kiemelési eljárásban részt véve az volt az érzésem, hogy időnként kicsit gépiesen mennek a dolgok, és a válaszaid valójában pozitív visszajelzések! Nagyon tetszett a sajtszeletelő, mint példa, el kell ismernem, hogy telitalálat volt – és örömmel ismerem el! Így „négyszemközt”: a jelölésnek egy másik, „aljas” indítéka volt az is, hogy később az esetet felhasználhassam a referálás érdekében, mint példát.   És kérlek, ne haragudj, ha kellemetlenséget okoztam neked ezzel mármint, hogy beugrattalak egy kiemelési eljárásba, amivel nem feltétlenül a kiemelés volt a célom – bár végülis az a fő cél! --    2010. január 19., 19:33 (CET)

SzükségesSzerkesztés

Jó a felvetésed!   Én eddig úgy fogtam fel, hogy az a {{szükséges}}(?), amit én a lap kiemeltté nyilvánításához feltétlenül szükséges változtatásnak tartok. Ha a szerző, vagy a pártfogó szerkesztő ezt nem találja szükségesnek, győzzön meg róla, vagy legrosszabb esetben kérjünk szavazást. Tehát, ha én azt mondom, hogy szükséges változtatás: a cite sablonokban mindig feltüntetni a fordító cipőméretét is, az valójában csak egy vélemény. A szerző (pártfogó) erre mondhatja azt, hogy a mű egyértelmű, szabványos beazonosításához nem szükséges ez az adat, ld. az ItK ajánlást itt és itt: nagy valószínűséggel nem fogok tudni példát hozni ellene, tehát visszavonom a szükséges jelölést. (Mert nem szívózni akarok – ez persze alapfeltétel!   Ha mégis, akkor koppintsatok nagyon az orromra! Sajnos a hobbim azzal jár, hogy Szedlacsekné nem tud megijeszteni, ellenem legfeljebb a Savanyúcukor! felkiáltás használ.) Ez az egyik oldala a dolognak.

A másik oldal meg az, hogy ha elkezd valaki valamit megkövetelni, és az jó, akkor előbb-utóbb kialakul róla egy konszenzus. A kiemelésekben közreműködő szerkesztők között az eddigi tapasztalataim alapján vannak elég felelősségteljes személyek, akiknek adunk a szavára, és megfelelő kontrollt tudnak gyakorolni. Ha megnézed a különféle ügymeneti szavazásokat, láthatod, hogy ez leginkább így működőképes. Ha előbb megszavaznánk, hogy így csináljuk, és aztán követeljük meg, hogy például jogtiszták legyenek a képek – szerintem még mindig jogvédett képek garmadájával dekorált szócikkeket kellene kiemelnünk, a konszenzus hiánya miatt. (Más kérdés, hogy rossz ez a példa, mert a jogtisztaságot tőlünk függetlenül a Wikipédia koncepciója, szabályai, és nem utolsó sorban az Alapítvány is megköveteli. Ugyanakkor az eldöntetlen jogtisztaságú filmkockák esetében úgy érzem, hogy elég látványos alátámasztást nyer az állításom, bár még az is speciális eset.)

Kicsit olyan ez mint az Opcit használata. Raziel dolgozott valami hasonlón egy csomót, és a kutya sem reagált rá. Én voltam olyan tudatlan és merész, hogy (nem tudván Raziel munkájáról) fogtam, és megcsináltam az Opcit-et, és elkezdtük használni, és a gyakorlat azt mutatta, hogy jó: ha lassan is, de terjed. Nyilván meg kell ismernie az embereknek, és ha már ismerik, akkor meg lehet követelni majd a használatát: e felé az első lépéseket már megtettük. Röviden: precedensek kellenek ahhoz, hogy a konszenzusnak legyen mi körül kialakulnia, mert az elvek legfőbb hasznának az bizonyult, hogy fel lehet adni őket. A gyakorlatnak látványosabbak az előnyei.   --    2010. január 19., 21:12 (CET)

KoránSzerkesztés

Nincs mit  . Több mint húsz éve forgatom haszonnal (a Korán világával együtt), gondoltam megosztom az élményt legalább ilyen módon. L András  2010. január 19., 22:54 (CET)

Van az irodalomjegyzékben egy Keresztes háború és dzsihád című könyv. Nem ismerem, nem tudom, miről szól, viszont eszembe jutott róla egy könyvem: Amin Malouftól a Keresztes háborúk arab szemmel című. Nem tudom, illene-e ide, az ajánlott irodalomba. Egyébként Goldzihertől csak a Fogarassyval közösen írt Egyiptomos cuccokat olvastam, azok sem rosszak. L András  2010. január 19., 23:22 (CET)

Igazad van, nem kifejezetten az iszlámról szól. A keresztesháborúkban meg már benne van. Úgyhogy hagyjuk, így is elég tekintélyes irodalomjegyzék van. L András  2010. január 19., 23:41 (CET)

Muszlim és mahdíSzerkesztés

Szia!

  1. A mu- gyakori arab prefixum, a tíz gyakran használt igetörzsből kilencben ezzel képződik az aktív és passzív particípium. Példák: Muhammad (II. igetörzs passzív), mutakallim (= "kalámozó", azaz teológus; V. aktív), mudzstahid ("idzstihádozó", síita vallásjogász; VII. aktív)... de más esetekben is előfordul. Ugyanilyen prefixum a ma- és a mi-. Az előbbi elsősorban helynév- (kataba = írni, kitáb = könyv, maktab = iroda, maktaba = könyvtár), utóbbi tárgynévképző (kanasza = seper - miknasza = seprű).
Az igetörzsek tkp. igeképzési sablonok: a szógyökökhöz hozzáadandó pre- és infixumokból állnak. Nagyjából arra valók, mint az alapvetően szuffixumként viselkedő képzők a magyar nyelvben, de az általuk hordozott jelentéstartalmak nem teljesen egyértelműek. A II. például a második gyök megduplázásával képződik, jelentése többnyire műveltető; a III. az első két gyök közé kap egy Á-t, a szintén műveltető jellegű negyedik az első gyök elé egy A-t, a visszaható V. egy ta- prefixumot és duplázza a középső gyököt... – Μ. D. Fórum 2010. január 20., 00:16 (CET)
  1. A mahdí mint eszkatologikus személyiség a WP:ARAB-nak megfelelően hosszú í lenne, hacsak nem modern arab tulajdonnév (mint annál a bizonyos szudáni lázadónál). Amúgy a H-D-Y gyökből képződik, és egy I. törzsbeli passzív particípium, jelentése "helyesen vezetett".

Μ. D. Fórum 2010. január 20., 00:05 (CET)

Utóbbihoz hozzá tartozik, hogy az Osiris szerint a szó végi magánhangzóknak klasszikusban is rövidnek kéne lenniük, merthogy elvileg úgy kell kiolvasni. Ennek okát sokáig nem értettem, azért csak a modernhez véstem fel a rövidülést. Aztán nemrég hallottam erre vonatkozóan egy egész jónak tűnő magyarázatot, úgyhogy egy ideje vacillálok azon, hogy felvezessem-e az irányelvbe. – Μ. D. Fórum 2010. január 20., 00:09 (CET)

IszlámSzerkesztés

Most már teljesnek érzem én is. Gratulálok a cikkhez. Moonwalkr vita 2010. január 23., 15:27 (CET)

Köszi, és nemsokára megnézem! --    2010. január 24., 21:31 (CET)
Megnéztem!   Az Az iszlám hit hat alaptétele szakasznál is érdemes lenne talán megcsinálni, hogy az egyes tételek önálló alszakaszban legyenek, és a Szunniták, síiták, háridzsiták, valamint az Iszlám gyökerű, de attól eltérő irányzatok szakasz is szinte kínálja ezt a lehetőséget. Más, nagyon hosszú szakasz is van, de ott nem látok olyan jó támpontot, mint ezeknél. A nő és az iszlám szakasznál talán a Koránon és a hagyományokon alapuló megkülönböztetéseket lehetne alapul venni esetleg (hátha)[HW 1], Az iszlám az ezredfordulón szakasznál pedig valamiféle korszakok szerinti osztást lehetne talán találni. A cél viszont nem az, hogy minél jobban szét legyen darabolva a szöveg, csak az, hogy a szövegből adódó lehetőségek szerint tagolva legyen, szóval a szöveg egységét tartanám én szem előtt. Az iszlám Magyarországon szakaszban szinte kínálja magát egy török kor – 1848–1939 (1945) – ma tagolást, de ott sem feltétlenül szükséges. • Még mindig le a kalappal, hogy fel- és bevállaltad ezt a témát, eszméletlenül nagy falat, és főleg: nagyon nehéz bármiféle részrehajlás nélkül megírni. Én, ha az iszlámról van szó, rendszeresen beleesem abba a hibába, hogy az ilyen kiegyensúlyozott pártatlanság helyett hol ide, hol oda csapongok.   Gratulálok ismét! --    2010. január 24., 22:36 (CET)
Mindenképpen fontold meg, mi az belőle, ami megéri, és mi az, ami nem, mert valóban kerülendő a hosszú tartalomjegyzék is. Szerintem azt, hogy össze lehet csukni, csak a „legelvetemültebbek” használják ki.   Viszont érdemes lehet megfelelő formázással hamis alcímeket produkálni, ami tagol ugyan, de nem linkesedik. --    2010. január 25., 21:16 (CET)
Miért ne lehetne használni? Amikor fontos szerepe van, akkor szerintem lehet. Azoknál a cikkeknél szoktunk csúnyán nézni érte, ahol indokolt az alcím, nem is nyújtaná meg a tartalomjegyzéket elviselhetetlenre, mégis a boldot használják. Szerintem ebben az esetben éppenhogy indokolt lehet a használata. --    2010. január 25., 21:58 (CET)

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Amint látod, ebben meglehetősen bizonytalan vagyok

SzentekSzerkesztés

Szia! Végigmentem a cikken. A szentkultusz felmerült a vitalapján, ennek kapcsán Goldzihernek van egy tanulmánya A szentek kultusza és régibb vallások maradékai az iszlámban címmel, amit az Iszlám c. kötetében adtak ki. (Budapest, Magvető, 1980) Rémesen szószátyár és állandóan ismétli magát, szemben az Előadások az iszlámról c. kötetével, de a lényeg ezért könnyen leszűrhető belőle. Nagyjából arról van szó, hogy (sokszor preiszlám eredetű) szentkultusz igen is van, de csak népi szinten, hivatalosan nincs. (Ugyanez figyelhető meg a Fekete Kőnél is: bár csak helyjelölő szerepe van hivatalosan, mégis minden zarándok meg akarja tapizni vagy csókolni...) – Μ. D. Fórum 2010. január 25., 12:30 (CET)

Örülök, hogy segíthettem. Az alapvető érdem persze azé, aki felépítette a házat, nem azé, aki leglettelte a kis réseket ;)
Egyébként azért javaslom a tudósokat betenni, mert kézzel foghatóbbá válik tőle a dolog, egyúttal továbbnavigálási lehetőségeket teremt. Ha a nevekkel gondod adódna, nyugodtan szólj! Az arab átírással az a baj, hogy némi nyelvtudás és szótár nélkül sosem lehet tökéletes, hála a rendkívül kellemetlen sémi jellegzetességeknek... úgyhogy már az is becsülendő, hogy valaki egyáltalán próbálkozik vele. – Μ. D. Fórum 2010. január 25., 19:36 (CET)
Saját kútásásom kutatásom, hogy Egyiptomban is jócskán tisztelnek helyi szenteket, szent embereket, sőt, egyes fákat is, amelyek a szent ember házának (esetenként hűlt) helyét jelzik. Másrészt viszont Kákosynál van valahol egy kép[hwb 1] egy luxori körmenetről, melyen az Opet-ünnepből átszármazott bárkát cígölik körbefelé a helyi szent, Abu el-Haggág ünnepén. Sőt, bocs, az előzőre is van kép[hwb 2]. --    2010. január 25., 21:55 (CET)
  1. Valószínűleg azért nem találom, mert a képek jegyzéke a 404. oldalon kezdődik…
  2. Kákosy, László. Ré fiai. Budapest: Gondolat Kiadó [1979]. ISBN 963-280-736-7  115. kép

re kiemelésSzerkesztés

Köszönöm a kedves szavakat, de szerintem ehhez csapatmunka kellett és a csapatnak te is része vagy   Még annyi van hátra, hogy át kell vezetni a módosításokat a Wikipédia:Egy szócikk kiemelésének folyamata lapon, de ez nem olyan egyszerű az átmenet miatt. Hét végéig még töröm a fejem rajta, még egy darabig úgyis a régi rendszer az érvényes. – Hkoala   2010. február 1., 19:53 (CET)

iszlámSzerkesztés

Nagyon jól összeállított szócikk, megérdemli a kiemelt státuszt. Az iszlám története is egy kis kiegészítéssel szintén megérdemelné a kiemelt státuszt szerintem. – Szabi237 vita 2010. február 2., 15:46 (CET)

Kacsák!Szerkesztés

Kacsák mindenhol! Land Beneath the Ground! Ghost of the Grotto! Lost in the Andes! Majd ha ráérsz tollászd, akarom mondani nézd át őket. Köszi  Raziel szóbuborék 2010. február 5., 12:31 (CET)

Köszi. Az etikás résznél teljesen igazad van. Túlságosan át akartam fogalmazni a forrás szövegét, és úgy látszik néhol kicsit elkavarodtam. → Raziel szóbuborék 2010. február 6., 20:12 (CET)

Feltételezem szerint azért lett érthetőbb, mert itt talán nem variáltam annyit a forrászöveggel :-) Ami a szabályzatokat illeti, szerintem, meg amennyire tudom, a Disney a kezdetektől nagyon ügyelt arra, hogy gyerekbarát legyen. Szóval biztos tele voltak írót és íratlan szabályokkal, hogy mit lehet és mit nem. Érdekes módon a természetfelettivel, vagyis szellemekkel és egyéb rémségekkel nem volt gondjuk, legalábbis Barks nyilatkozata szerint. Nem tudom, hogy erre mennyire lenne érdemes bővebben kitérni itt. A "Disney" vagy "az amerikai képregények története" szócikkben jobb helyen lenne. A barlangos részt kicsit átírtam, így talán egyértelműbb. A forráshivatkozásos mintáid szépen alakulnak. Így első ránézésre a bevett szabványokkal tényleg az a baj, hogy nem elég rugalmasak a Wikipédián, illetve gyakorlatilag a webes környezetben való használathoz. → Raziel szóbuborék 2010. február 7., 18:40 (CET)

Ööö… nem egészen értem mi a gond a „kocka alakú tojásokkal” a bevezetőben :-S → Raziel szóbuborék 2010. február 11., 21:21 (CET)

Jah, így már értem. Hogy a kő nem kő, hanem tojás, a cselekmény kiindulópontja, szóval nem igazán érdemes kihagyni a történet rövid összefoglalójából. Ez a képzettársítási dolog nagyon tetszik, tojás alakú kocka; ha feltalálod rögtön szabadalmaztasd  Raziel szóbuborék 2010. február 11., 22:11 (CET)

Köszi a javításokat :-) → Raziel szóbuborék 2010. február 12., 18:46 (CET)

MalinovszkijSzerkesztés

Szia! Levettem a dolgozom sablont és köszönöm az észrevételeid. Üdv. Andrew69.     2010. február 7., 15:46 (CET)

Szia! És ha találok benne fogalmazási csomót is? (Bár ennek utánad alig van esélye...) Azt is kijavíthatom? :-)–  Ivanhoe sherwoodi erdő 2010. február 11., 10:09 (CET)

Akkor majd sort kerítek rá, csak nehogy ütközzünk Nagykán... Nagyobb javítás előtt, természetesen, audienciára fogok jelentkezni.  Ivanhoe sherwoodi erdő 2010. február 11., 12:09 (CET)

Látom molyolsz... Belemászhatok, Nagykán?–  Ivanhoe sherwoodi erdő 2010. február 11., 18:45 (CET)

Csillag született...Szerkesztés

Ezúton küldöm neked ezt az üveg jóféle itókát, verd csapra a sikeres kiemelési eljárás örömére!!! Gratulálok! –  Ivanhoe sherwoodi erdő 2010. február 7., 21:32 (CET)

Gratulálok:D Várom a következőt!!! Mi lesz az? :D   Szajci reci 2010. február 7., 21:33 (CET)

David RohlSzerkesztés

Szia! Én egyáltalán nem tartom szavahihető, megbízható forrásnak. Ezen az alapon akkor már Christian Jacq is az lehetne, elvégre a Sorbonne-on végzett, és egyiptológus diplomája van. Csak éppen hitelük nincs nálam.

A fekete-fehér képeket egyetlen dolog magyarázhatja, a nyomdaköltség. A színes nyomás (pontosabban négyszín color) sokkal drágább. Tény viszont, hogy a könyv tipográfiája eleve arra készült, és undorítóan gusztustalan a silány papíron, igénytelen kivitelezésű fekete nyomással. Ezt már a KEMET-en is megmondtam, és bizonyos visszajelzések szerint akkoriban olvasták is a kiadók közül páran. (Gold Book, Gabo, Alexandra szinte bizonyosan, de még a NatGeo-sok is.)

--    2010. február 8., 15:29 (CET)

Bocs, hogy beleszólok... Az elméletével én sem értek egyet (legalábbis a konklúziójával, míg a kiindulása tökéletes), de én azon a véleményen vagyok, hogy lexikális dolgokban éppúgy lehet rá támaszkodni, mint bárkire, az elméleteit pedig éppolyan kritikával kell fogadni, ahogyan még Stadelmann vagy Lehner elméleteit is. L András  2010. február 8., 18:26 (CET)

Bocs, hogy itt szólok vissza: Stadelmann és Lehner mögött ott van már néhány bizonyíték, ami megalapozza a tekintélyüket, így az "éppen olyan" minősítést nehezen emésztem. Természetesen kritikával fogadom az ő állításaikat is (ld. Stadelmann és a Szfinx Hufutól való eredeztetése problémakörét), de a az eddig megtapasztalt tapasztalatuk   legalább annyit matat a mérlegen, mint Anubisz a szív megmérettetésénél. Nem azt mondom, hogy a magister dixit jó érv, csak éppen Rohl esetében leginkább szofizmusokat látok, és a meggyőzőerő elég komoly hiányát. Lehner meg akár azt is megengedi magának, hogy bizonytalan legyen (ld. a Hafré-galériák), és még ez is jól áll neki (amíg Verner közbe nem szól), meggyőző tud lenni. Talán éppen olyankor a legmeggyőzőbb, amikor kételkedik saját magában.   Rohlnál viszont még arról sem vagyok meggyőződve, hogy nem manipulálja a lexikális dolgokat. Amivel nem azt állítom, hogy manipulálja őket, hanem azt, hogy nem érzem hitelesnek. És itt jön be a Jacq-párhuzam: Jacq is végzett egyiptológus, a Ramszesz-pentalógiája mögött például fantasztikus méretű kutatómunka húzódik, ami itt-ott elővillan az egységesített, egyenszürke "bestsellert írok!"-sablonmáz mögül, de ezzel a hitelessége is csorbul. Pont az hiányzik belőlük, ami Lehnernél, Vernernél túlságosan megvan, Kákosynál meg éppen a helyén volt (szerintem): a meggyőzőerő. Aztán lehet, hogy ez szubjektív, nem tudom. (Azért az érdekes párhuzam, nem, hogy Petrie-t Piazzi Smyth, Lehnert Edgar Cayce juttatta a szakma élvonalába? ) --    2010. február 8., 21:17 (CET)

Igazán nincs mit megköszönni. Sajnos pont a vizsgaidőszakomban zajlott a java, így nem nagyon tudtam odaszagolni. Így a hozzájárulásom minimális volt. Rohlhoz visszatérve még egy kicsit: én is találkoztam olyan ábrájával, aminek magyarázatáról első ránézésre is (a sokadik ránézésre még inkább) láttam, hogy sántít és erőltetett. De szándékos manipulációval még nem. Ezért kevésbé vagyok szigorú vele szemben, mint Horemweb, sőt kifejezetten szeretem a fantáziával megáldott embereket (ha nem Däniken-féle, teljesen megalapozatlan fantáziáról van szó). Magam is szeretek azzal játszadozni, hogy egy adott adathalmazból mi mást lehet kihozni, mint az általános kép. L András  2010. február 8., 22:10 (CET)

Egységes forrássablonokSzerkesztés

Köszi, megnéztem, de egyelőre csak annyi jött le, hogy átláthatóbb lenne azonos tartalommal... Ami az Iszlám cikket illeti, szerény apróságokkal tudtam csak hozzájárulni, bár segíthettem volna többet is! A Tiahuanacóval már más a helyzet, ott sajnos még mindig csak a {{szükséges}}(?)-eket pakolgatom, és ma is eljátszogattam vele vagy egy órát. Szajci meg már kérdezősködött, hogy levehető-e a korábbi {{szükséges}}(?) – gondolom, ő is szeretné már csillagosan látni. Bár nem rossz cikk, de még van vele munka. Kár, hogy nincsenek hozzá forrásaim, mert most éppen az állítások és források egymáshoz rendelhetőségén akadtam el. Ami azért elég fontos dolog... --    2010. február 8., 21:02 (CET)

Gratula a csillaghoz!Szerkesztés

Azért a legfőbb érdem mégis csak a tiéd a hatalmas anyag szintetizálásának és megformálásának mián... Természetesen számíthatsz rám máskor is. – Μ. D. Fórum 2010. február 8., 22:17 (CET)

Hú, megnéztem az első fejezetet (pogánykor), háááát... azért a történeti és mindenféle kutatás jóval előrébb tart Goldzihernél, a szemlélete is elég régies. A délarabok pl. nem valamiféle "közösségi érzés" hiánya miatt különböztek az araboktól, hanem mert egyszerűen külön nép volt saját (sémi) nyelvvel és kultúrával; a Gasszánidák központja nem Palmüra volt stb. Ráadásul az iszlám történetéhez szerintem nem érdemes ennyire bőségesen tárgyalni a pogány időszakot. Pár címszó szerintem elég (délarabok, teve, Tömjénút, Mekka, pogányság, zsidó-keresztény-zoroasztriánus hatás...) Nem tudom, ismered-e, de Simon Róbertnek van egy Az iszlám keletkezése (Budapest, 1967) című műve, ami helyenként némi felszíni marxizmustól csöpög, az átírásai pedig katasztrofálisak, viszont más tekintetben remek és befogadható terjedelmű összefoglaló Mohamed haláláig bezárólag. Érdemes megszerezni, ha tudod. Ajánlom amúgy figyelmedbe a dzsáhilijja c. cikket, ami részben Goldziher és irodalomtörténeti szempontú és messze nem teljes, de hasznos lehet. – Μ. D. Fórum 2010. február 8., 22:40 (CET)

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Rogyion Jakovlevics MalinovszkijSzerkesztés

Szia! Nem akartam belerondítani a szócikkbe, sem a vitalapba. Azért én még átolvasnám a helyedben egy kívűlálló szemszögéből nézve. Különösen ami a Magyarországi részeket illeti. Egy kiemelt szócikknél különösen fontosnak tartom a semleges nézőpontot. Ez nem mindenhol érződik. Valóban a magyar katonák a hazájukat védték, de ők voltak akik megtámadták más hazáját. Látni, hogy sok munka van benne, de én még átolvasnám, mielőtt valaki szóváteszi. Ami a finnekkel való harcokat illeti, találsz itt a wikin érdekes cikket róla. Az előmenetelénél érdemes lenne egy kis kitérés a vezérkar lefejezésére, hiszen ennek is köszönhette gyors előmenetelét. Sok sikert a kiemeléshez! – Tambo vita 2010. február 14., 14:41 (CET)

Köszi és lassan csak a felvetésekre válaszolok és nem is szerkesztek. A nagyság átka  . Megbeszélem Tamboval a megjegyzéseit. Üdv.Andrew69.     2010. február 14., 22:15 (CET)

iszlám navboxSzerkesztés

dehát.. semmi nem változott, csak a kód... ugyanúgy oszlopos formájú, ugyanaz a tartalma, ugyanaz a kinézete...– Timish   sablongyári üzenőfal 2010. február 15., 23:10 (CET)

egyébként gratulálok a csillaghoz, nagyon megértemelte a szzócikk. Annyira sajnálom, hogy nem vettem részt az eljárásban, mióta sablonozok, se látok se hallok, észre sem vettem, hogy kiemelésen van... nm véletlenül papolok már egy éve, hogy KF-tetején kellene reklámozni az aktuális kiemelésen lévőket... :( – Timish   sablongyári üzenőfal 2010. február 15., 23:20 (CET)
Ja hogy az :) az automatikusan beíródok a navboxok sabondokuja ugyanis sbalonból töltődik be otomatice :D – Timish   sablongyári üzenőfal 2010. február 15., 23:53 (CET)

Kapitány és egyebekSzerkesztés

Hú, köszi szépen, ezt még nem olvastam :-) Majd ha frissítem meg bővítem a cikket jól fog jönni hozzá. Amúgy elkezdtem gyűjteni az anyagot a Persepolishoz. Már van vagy húsz interjú meg egy pár ismertető. Mélyebb elemzéseket még nem néztem hozzá, azt a három cikket ami az angolban van meg csak fizetősen találtam meg. → Raziel szóbuborék 2010. február 16., 18:45 (CET)

Na jah, legalábbis amiből botrányt lehet csinálni, vagy belemagyarázni, arra mindig van vevő :-) Amúgy elég bizonytalan vagyok benne, hogy hogyan is kéne jól megírni a Persepolist. Valami olyasféle szerkezet kéne mint a Fun Home-é, az is életrajzi, bár a kettő azért teljesen más. De lehet, hogy azt is át kellene gondolni megint, mert tulajdonképpen sima fordítás volt. Meg persze úgy mellesleg nem ártana belerágni magam hozzá egy kicsit a közel-kelet huszadik századi történelmébe is… Na ezért írok én inkább kacsás cikkeket. Azokhoz van két forrás, oszt’ jónapot :-) → Raziel szóbuborék 2010. február 16., 19:40 (CET)

mogulSzerkesztés

Szia! Én mindenképp a mogulra szavaznék, végeredményben honosodásról van szó. Viszont sem újindül nem tudok, sem az indiai történeti szakirodalomban nem vagyok járatos, úgyhogy érdemes mást is megkérdezned :) Pl. el tudom képzelni, hogy esetleg az OH szabályozza mint honos alakot. Az iszlám történetére a hétvégén ránézek, insallah, de nem árt, ha figyelmeztetsz még egyszer-kétszer ;) – Μ. D. Fórum 2010. február 18., 00:57 (CET)

Hehe, tényleg, el is felejtettem, hogy ők perzsa kultúrkör voltak :) Ez is bizonyítja inkompetenciámat a kérdésben. Persze, ha csak az átírást nézzük, akkor klasszikus/modern perzsa alapon mugúl/mogul lenne az átírása a "mongol" jelentésű szónak; a mughal alakot nem tudom, honnan találták ki az angolok. (Azon túl, hogy a ġ betű átírása valóban gyakran gh.) Magukat egyébként Gúrkáni/Gurkáninak nevezték, ha lehet hinni az angoloknak. – Μ. D. Fórum 2010. február 18., 15:39 (CET)

Mi a közös a nőben és a fordításban?Szerkesztés

Most olvastam Marjane Satrapi egyik interjújában. A franciák szerint a fordítás olyan mint a nő. Vagy szép vagy hűséges. Van benne valami :-D → Raziel szóbuborék 2010. február 24., 19:24 (CET)

Vajon az interjú szövegét melyik módszer szerint fordították? :-D Csigabi itt a házam 2010. február 24., 22:12 (CET)
Pasik... Ti melyiket választanátok?   Ivanhoe sherwoodi erdő 2010. február 24., 23:03 (CET)
Hát persze hogy a szépet, és sűrűn váltogatni őket... Ogodej   vitalap 2010. február 24., 23:58 (CET)
Hehe, de nagy a szád... De legalább most már világos miért vagytok időnként olyan frusztráltak: az alacsony megvalósulási rátától...   Ivanhoe sherwoodi erdő 2010. február 25., 07:51 (CET)

Nagyon magvas mondás, pont mint a következő: Az élet olyan, mint a füst: hol itt vernek fejbe, hol ott. (Rejtő Jenő) – Hkoala   2010. február 24., 23:07 (CET)

Az élet olyan, mint a nyári ruha mellénye: rövid és céltalan. :) – Pagony vita 2010. február 25., 00:34 (CET)

MalinovszkijSzerkesztés

Köszönöm a cikk kiemeléséhez nyújtott segítséged és bíráló észrevételeid. Üdv. Andrew69.     2010. február 24., 22:09 (CET)

Kösz az ajánlkozást, a nicked és az általad írt szócikkek alapján akár érdekelhet is valami. El kezdtem szerkeszteni a Roman Fjodorovics Ungern-Sternberg cikket. Egyszer talán ez is lehet még kiemelt is. Mindenesetre óvatosan bánok vele és ha gondolod meg időd engedi nézz rá. Üdv. Andrew69.     2010. február 24., 22:58 (CET)

IlhánSzerkesztés

Üdv Nagykán, a Világ és a Négy Világtáj Ura! Magyarország megsarcolója és elfoglalója!:) Kár, hogy nem ékezettel írod, bár így lehet, könnyebb, és nagyon király ez a név:) Kösz az észrevételt. Az igaz, hogy mind az ilhán és ilkán létező forma a magyarban, de az ílhán sohasem létezett, csak wikiforrások vannak, az pedig nem alap, hiszen egy embertől származnak. Tehát az ilhán és ilkán mindegyik használható és használatos, bár a régebbi irodalmakban inkább ilkán van, az újabbakban inkább ilhán, hiszen régebben az angolban kh-val átírt kemény h hangot k-ként vettük át, aztán újabban h-ként, tehát bármelyik jó. A fonetikai átírásokkal semmi baj, csak azoknak nem szócikk címében kell szerepelniük, de mint ahogy az utóbbi időben kiderült, nem minden fonetikai átírás az, ami fénylik:) vagy ami fényezi magát, tehát az arab betűs átírásoknál körültekintőbben kellene eljárni, és inkább a szakirodalmakban és főleg a népszerűsítő irodalmakban használatosakat kéne fő alakká tenni, hiszen ez egy mindenki enciklopédiája akarna lenni, gy nem ártana megtalálni azt a szerencsétlen szócikket. Tehát a pontos fonetikai átírásoknak a szócikkben a helyük, és a címekben a bevett, mindenki által ismert és ismertebb alaknak kéne szerepelnie szerintem. Mint mondottam, ílhán nem létező, mesterségesen kreált, kitalált alak, így törlendő. A többit rádbízom, tégy belátásod szerint. Apropó! Ögödej, ha jól tudom alkoholista volt, mennyi kumiszt kell meginni, hogy jól berugjon az ember?:)Peadar vita 2010. február 25., 22:36 (CET)

Akkor már értem miért támadták meg Magyarországot, csak is a kiváló magyar borok miatt:) (Úgy látom, valaki folyton személyeskedik velem, lásd alább, de még senki nem utasította rendre, nekem már ennek a tizedéért leszedték volna a fejem. Mivel úgy is elolvassa, örülök, hogy már nem nekem írogat:), ezt is csak véletlenül láttam meg, mivel írtál nekem, hiszen aki nem tud előállni egyetlen egy forrással sem a maga kitálalta, nem létező ílhánja mellett, és ezért a másikat okolja, annak inkább előbb magába kéne fordulni, és magában rendezni a dolgokat, mert ott nagy a baj. És ahogy szokták volt mondani, amilyen a mosdó, olyan a törölköző, aki kedvesen fordul hozzám, mint tenmagad, azzal én is kedves vagyok, de aki bánt, azzal nem fogok kesztyűs kézzel bánni. Majd, ha nagyobb lesz, akkor majd rájön, még sokat kell tanulnia, főleg szerénységet és alázatot. Szerencsére csak ő az, aki ezt gondolja rólam, pontosabban csak a szavak szintjén, valójában tart a tudásomtól, mert van, aki sarokba tudja végre szorítani, és ezt nehezen tudja elviselni.)Peadar vita 2010. február 26., 00:45 (CET)

ilhánSzerkesztés

Az van, hogy kiderült: a Keleti nevek magyar helyesírási szabályozza az átírást. Innentől kezdve érdektelen, hogy mi az átírás. Más kérdés, hogy Peadar ezt a gondolatsort képtelen értelmezni, de nem is érdemes tőle elvárni. (Egy értelmes választ nem tud adni bármely kérdésre, csak mert én tettem fel őket.) – Μ. D. Fórum 2010. február 25., 23:27 (CET)

Szívesen belenézek majd. Viszont látom, mivel te nem Mathae vagy, normálisan tud veled beszélni. Én szerintem valami súlyos pszichés károsodást okozhattam neki régen, hogy ennyire képtelen értelmes embernek mutatkozni velem szemben, míg másokkal a megtestesült báj és kellem. (Pasztilla is ebbe a kategóriába esik, ha jól tudom.) – Μ. D. Fórum 2010. február 26., 00:18 (CET)

Ilhánok és a kerítésSzerkesztés

Eszembe jutott egy kis történet ezzel kapcsolatban, nem tudom, érthető-e, én mindenesetre tanulságosnak tartom:

Egy forrófejű ifjú elment a paphoz, hogy nem tud uralkodni magán, a legkisebb dologra is ideges dühkitörésekkel reagál. Mi tévő legyen? A pap azt tanácsolja neki, amikor érzi, hogy elborítja az agyát a düh, ne szóljon semmit, hanem verjen egy szöget a kerítés falába. A fiú úgy is tesz. Minden alkalommal, amikor felfortyan, fog egy százas szöget és belekalapálja a kerítésbe. Egy hét múlva nem látni a szögektől a deszkákat. Megint elmegy a paphoz: „Atyám, már úgy érzem, nehezebb kihozni a sodromból, de azért még mindig hamar felfortyanok, mit tegyek?” A pap azt tanácsolja neki, hogy amikor érzi, hogy beindul az ideg, húzzon ki egy szöget a kerítésből. A fiú úgy is tesz. Egy hónap múlva ismét jelentkezik a papnál: „Atyám, már minden tökéletes, nyugodt, és kiegyensúlyozott vagyok, fát vághatnak a hátamon, a legváltozatosabb sértéseket is képes vagyok szó nélkül elviselni.” „Van még szög a kerítésben?” - kérdezi a pap. „ Nem, már nincs” válaszolja az ifjú. A pap megnézi: „Látod” - mondja fejcsóválva - „Mi értelme volt ennek? Nézd meg! Csaknem tönkretetted a kerítést...”

Nem is tudom, miért ez jutott az eszembe...   Ogodej   vitalap 2010. február 26., 13:50 (CET)

modlogSzerkesztés

Szia, én nem értem mit mondtál a múltkor a refekkel kapcsolatban. Végülis nem csináltál velük semmit, nem? De? attila vita 2010. február 28., 09:33 (CET)

iszlám történelemSzerkesztés

Szia! Átnyálaztam egy újabb fejezetet, az első négy kalifáét. Sajnos itt is kissé ásatag szemlélet uralkodik, ami, gondolom, nyilván a Goldziher-mű hatása. Némileg aránytalannak érzem, hogy Abu Bakr és Umar uralkodásánál túlzottan részletekbe mennek a hódítások, Oszmán és Ali esetében pedig nem éppen mainstream ennyire elítélni a kétségkívül nepotizmusban szenvedő Oszmánt, és tisztára mosni a politikailag meglehetősen dilettáns Alit. (A vonatkozó szócikkeket még régebben megírtam, nem valami kitűnőek, de legalább újabb szemléletet tükröznek.)

Szerintem jobb lenne résztémákra bontani a cikket. A már most is némileg meglévő földrajzi/dinasztikus felosztást kézenfekvőnek tűnne továbbvinni, és ebben a cikkben nagyon röviden összefoglalni az egyes nagyobb régiók (pl. Hispánia, Magreb, Egyiptom, termékeny félhold, Közép-Ázsia, Dél-Ázsia, Fekete-Afrika, Európa és egyebek) történetét, és lehetnének mondjuk a "A muszlim Egyiptom története" jellegű cikkek, ahol részletesebben lehetne kibontani a dolgot. Azokon belül az egyes dinasztikus korszakokat is némileg jobban lehetne részletezni.

Ez azért is jó lenne, hogy a mostani cikkben több hely jutna a szigorúan vett vallástörténet számára: a vallás elterjedésének története mellett a fontosabb szekták és irányzatok kialakulása (síiták és háridzsiták, szunnita madzhabok, szúfizmus és dervisrendek), a szellemi élet fontos dolgai (nagy mecsetiskolák, a madrasza-rendszer elterjedése), továbbá teológiai, eszkatológiai fejlemények is belekerülhetnek. [Nem olvastam még végig a cikket, lehet, hogy most is szerepel mindez.] – Μ. D. Fórum 2010. február 28., 22:45 (CET)

Köszi a választ. Akkor ezek szerint egy ideig inkább ne foglalkozzam vele? (Az userlap még így marad egy kis ideig... Ha gyerekes dolog is, sajnos nem könnyen feledem a sérelmeket. Ez ráadásul feszültségmentes megoldás, szemben az eddigiekkel... Különben is: ha ennyi vitalapon díszeleg az, hogy mekkora egy izé vagyok, akkor biztos igaz is, nem?  ) – Μ. D. Fórum 2010. március 1., 01:13 (CET)
Ez utóbbit én sem gondolom komolyan ;), szavaid pedig nagyon jól estek, köszönöm. Ebben az esetben sem a kritika fáj, csak az bánt kissé, hogy nem állt ki mellettem igazából senki. Persze megértem őket, én sem szívesen vitáznék Peadarral, ha nem lennék érintett; másrészt az is igaz, hogy nekem is van annyi saram a dologban, hogy nem hagytam már az elején a jó fenébe az egészet. De most már eljutottam idáig, úgyhogy ne is ragozzuk tovább... Az átdolgozáshoz pedig jó munkát és sok kitartást kívánok! – Μ. D. Fórum 2010. március 1., 13:58 (CET)

Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Tesla-tekercsSzerkesztés

Szeretném, ha megnéznéd a véleményeket. Nem tudom, műszakilag ki ért hozzá, de ebben a formában, biztosan nem lenne jó, ha megmaradna. Tambo vita 2010. március 2., 14:13 (CET)

Itt az időSzerkesztés

most vagy soha :)  Karmelaüzenőlap 2010. március 3., 01:12 (CET)

Modális logikaSzerkesztés

Megoldva, bár a matematika olyan távol áll tőlem, mint ide Belgrád... Amúgy kétségkívül szép cikk. L András  2010. március 5., 22:08 (CET)

Na ezért nem lettem filozófus   Diogenész közelebb áll hozzám, de még inkább Gorgiász: semmi sem létezik, ha létezik, nem megismerhető, ha megismerhető, nem közölhető..., vagy esetleg Prótagorasz és a szkepszis. Az effajta filozófia nekem már matematika, az arisztotelészi szillogizmusok épp elegendők. L András  2010. március 5., 22:28 (CET)
Visszatérés Ogodej/Archív 2010 február felhasználói lapjához.