Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek)/Archív9

Kapcsolatfelvétel

Sajnos egy subcsonk szócikkel kapcsolatban felvettem valakivel a kapcsolatot, de valószínüleg nem voltam bejelentkezve. Ilyenkor mit lehet tenni?

Meg lehet nézni a régebbi szubcsonkokat?

– Duhos ^vita 2009. április 21., 13:27 (CEST)

Hogyan vetted fel a kapcsolatot, és pontosan mi a probléma? (Az, hogy mit lehet tenni, attól függ, hogy mit szeretnél elérni :-) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 21., 16:37 (CEST)

Volt egy szubcsonk, egy fiatal úszólányról (a nevezetesség is kérdéses), javasoltam a tartalom userlapon való elhelyezését. Kiváncsi vagyok a fejleményekre. (Az azonosító szerint magáról írta)

– Duhos ^vita 2009. április 22., 10:42 (CEST)

Még mindig nem értem, mi a megoldandó probléma. A fejleményeket tudod követni a szócikk vagy a szerző vitalapján, nem? – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 22., 11:11 (CEST)

A gond a memóriámmal van nem tudom sem a szócikk címét, sem a felhasználónevet, de szerintem már nem érdekes, csak a tanulság, hogy oda kell figyelni, hogy be legyek jelentkezve

– Duhos ^vita 2009. április 25., 17:28 (CEST)

Megnézheted a Wikipédia:Szubcsonk laptörténetét, ott megvan minden, ami valamikor szubcsonk volt, de a legegyszerűbb a böngésződ történetében megnézni, milyen Wikipédia-lapokat látogattál meg. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 25., 19:26 (CEST)

Titkosított szerver

Ezt írja a belépés oldal:
Tedd biztonságosabbá a bejelentkezést:

• Fontold meg a titkosított szerver használatát!

Hol lehet olvasni erről a titkosított szerverről, hogy ez micsoda és mit csinál? Funatic ^vita 2009. április 22., 09:29 (CEST)

Lásd HTTPS. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 22., 09:45 (CEST)

Hát ez nem túl informatív... titkosítja a forgalmat, meg lehetővé teszi, hogy a szerver igazolja magát feléd. Akkor van értelme, ha olyan internetkapcsolatot használsz, amibe könnyen bele tudnak hallgatni/piszkálni. (Tipikusan a wifi ilyen.) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 22., 09:51 (CEST)

Köszönöm. Valami linket szerintem oda lehetne tenni a bejelentkezés oldal szövegéhez. Funatic ^vita 2009. április 22., 09:58 (CEST)

Mentort kérnek

Kattints ide, ha látni akarod, hogy ki kér éppen mentort maga mellé!

• Balázs.mayer.2008 (vita | közrem. | törölt szerk. | )
• Dancilynch (vita | közrem. | törölt szerk. | )

* Mariaester (vita | közrem. | törölt szerk. | ) – Karmela^üzenőlap 2009. április 25., 10:41 (CEST)

Lektorok, korrektorok, kritikusok kerestetnek!

Mint kezdő wikiző, még nem tudom, hogy készülő szócikkeket hogyan kell meghirdetni, hogy mások értékes véleményéről tudomást szerezzünk. Kérlek Titeket, segítsetek véleményetekkel (klikk a nevemre és a szerkesztőlapom alján a sok piros sor között már nyers anyagot tartalmazó kékek is vannak). Köszi! – Dezső László ^vita 2009. április 21., 18:02 (CEST)

Meghirdetned nem kell, vannak ugyanis, akik az új szócikkeket és a "friss változtatásokat" figyelik, ők majd reagálnak rá, ha szükségesnek érzik. Ha teljesen rendben van a cikk, visszajelzést nem fogsz kapni róla, legfeljebb azt látod, hogy besorolták valamelyik kategóriába, esetleg műhelyhez rendelték vagy netán besablonozták (ez akkor fordul elő, ha valami nem kerek a cikkel kapcsolatban, hiányzik belőle valami, vagy ellenőrzésre szorul). Ha konkrét kérdésed van a megírt (vagy megírandó) cikkeddel kapcsolatban, itt, ezen az oldalon felteheted (hogyan kell formázni, képet beszúrni, stb., bár ezekről mindről van leírás...), vagy keress mentort magad mellé, aki ezeket a dolgokat elmagyarázza és megmutatja. misibacsi*^üzenet 2009. április 21., 21:21 (CEST)

Nem volt butaság az a referálás, lehet, hogy mégis vissza kellene állítani. Esetlegesen nem úgy, mint a kiemelési eljárás előszobája, csak mint úgy, mint egy kérés a szerző részéről a cikk közösség általi átolvasására, vélemények kikérésére. Szerintem az oda forduló szerkesztőknek is hasznos, hiszen a későbbiekben várhatóan a cikkeket is jobbra készítik önállóan, meg a konkrét cikkek fejlődését is szolgálja. Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. április 25., 20:21 (CEST)

Bizony nem, vannak akik azért teszik fel kiemelésre a cikkeiket, hogy legalább valami véleményt kapjanak róla... Ogodej ^Box 2009. április 27., 22:17 (CEST)

Mit tehetek, ha íróként be akarom jegyezni magam a wikipédiába?

Az ismertetőben az áll, hogy amennyiben magamról akarok írni, valószínű, hogy az ismertető nem fog megjelenni. 1992-től a Magyar Írószövetség tagja vagyok, eddig három verses kötetem, három tanulmánykötetem jelent meg, és most (A kiadó szerint a jövő héten) jelenik meg a nagyregényem (8OO oldal). Mit tehetek tehát annak érdekében, hogy a wikipédiában megjelenjen egy az írói munkásságomról és közéleti szerepléseimről szóló cikkely? (Ha én nem írhatom meg.) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kozma Szilárd (vitalap | szerkesztései)

Miért ne írhatnád meg? Sőt, nagyon is! A nevezetességi feltételeknek ez bőven megfelel. Csak legyen objektív, külső szempontú, vegyél mintát más írók cikkéről. Aztán majd ami nem stimmel, azt úgyis javítják a többiek. (A hozzászólásaidat viszont szignózzad 4 ~-lal, praktikusan a megnyomásával. Megtalálod a szerkesztőablak fölötti ikonsorban.) – Zimmy 2009. április 26., 13:50 (CEST)

Enciklopédia vs. lexikon

Sziasztok. Egy újonc köszönti személyemben a csapatot. A legteljesebb mértékig kezdő vagyok, még abban sem lehetek biztos, hogy ezt a kérdésemet jó helyen teszem-e fel. Általános jellegű, szemléleti problémám van.

Vannak szócikkek, amelyek szövegében szakkifejezések vagy oda vágó ismeretek nélkül ki nem található jelentésű kifejezések fordulnak elő, de az azt nem ismerők részére nincsenek kifejtve. Világos, írjam meg a kifejtést én, ennek nincs semmi akadálya, ezért jöttem ide, de nem tudom, mi a követendő stílus. Például a "sziderikus év" kifejezés csak az "Év" szócikken belül van megmagyarázva, de ott is csak minimálisan. Szerintem a kifejezés több mondatnyi magyarázatot igényel, hogy az átlagos műveltségű ember megérthesse. Több mondatot viszont nem lehet az előfordulási helyre benyomni, hiszen megakasztom a szót csak felhasználó szöveg folyamatát.

Azt láttam, hogy lábjegyzetként nem ajánlott az elhelyezése, a lábjegyzet másra használatos. Kitérőként felvehetnék a fogalomnak egy magyarázó bekezdést az őt tárgyaló szövegben. Nyithatnék neki önálló szócikket is, ami azért is előnyös lehetne, mert ezt a kifejezést közvetlenül is megtalálhatná az, aki máshol futott bele, és utána szeretne nézni. De a szócikk csak pár mondatos lesz, esetleg még egy ábrát lehet hozzátenni, ámde így megszaporodna a lexikonszerű, rövid cikkek száma, és nem tudom, hogy a közösség ezt hogy fogadná. Elolvasgattam a kezdőknek szóló útmutatásokat, erre a kérdésemre nem láttam utalást sem. Mi a helyes eljárás?

Kösz szépen, előre is.

Orion 8 ^vita 2009. április 22., 01:08 (CEST)

Megválaszolva.
(vitalapon) Beroesz 2009. április 22., 01:18 (CEST)

Ha egy fogalom szerinted bővebb kifejtést (vagyis önálló szócikket) megér, akkor az adott szóra, kifejezésre tegyél dupla szögletes zárójeles linket (ekkor a link piros lesz), ezek után a piros linkre kattintva meg tudod írni a cikket. misibacsi*^üzenet 2009. április 28., 10:01 (CEST)

Ki szerezte?

Fogalmam sincs hogy jó helyen kédezek-e, de arra lennék kíváncsi, miért nem láthatók a wiki cikkeknél högy ki a szerzője, szerkesztője és ue. többesszámban??? :) Szóval már kerestem mindenütt, oldal alján tetején stb, de a leg használhatóbb ilyen szemszögből ha van kép melléklet amire kattintva kiadja a feltöltőjét, de ez még messze lehet a szerzőtől magától...

??? (Köszönöm!) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője WikiPista (vitalap | szerkesztései)

A laptörténetben tudod megnézni. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 30., 18:20 (CEST)

Azt még hozzá kel tegyem, hogy egy-egy szócikk közös munka eredménye, azaz a szócikkeknek nincs tulajdonosa. – Zimmy 2009. április 30., 21:00 (CEST)

A Segítség-labirintus

Bocs, de még egy kérdésem van. Kijegyzetelem (Worddel, persze) a szerkesztőknek szóló elvi és technikai összegzéseket. Próbálom végigjárni a rengeteg hivatkozást, és látom, hogy általában a "Wikipédia:" halmazban járkálok. Erre egyszer csak belefutok ebbe: "Sablon:Képekkel kapcsolatos oldalak". Szóval másik halmaz is van, nyilván hasonlóan szövevényes láncokkal. Van az elvárásoknak és segítségeknek valami olyan hierarchikus, áttekinthető rendszere, amelyen indulva végigolvashatom a teljes szabály- és tankönyvet? Orion 8 ^vita 2009. május 4., 00:46 (CEST)

Ezt a lapot keresed: Wikipédia:Az első lépések – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 01:28 (CEST)

Köszönöm, de tartok tőle, hogy ez a hely nem jobb kiindulási pont, mint mások, a sok-sok oldal, amelyeket megtaláltam már, a kívánalmakról és megoldásokról, innen is csak úgy közelíthető meg, ahogy eddig, vagyis bolyongással. De lehet, hogy nincs jobb. Ha majd már belejövök a dolgokba, esetleg én összeszedhetem a sok lapot egy fába, azt még nem tudom, milyen felhatalmazás kell majd a dologhoz. Orion 8 ^vita 2009. május 4., 13:06 (CEST)

Arra bíztatunk, hogy szerkessz bátran. A szabályokat időközben meg fogod ismerni, ha esetleg valamit nem jól csinálsz, úgyis szólni fognak. Ajánlom figyelmedbe a Wikipédia:Az öt pillér pontjait, különösen az ötödik pontot. CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 13:18 (CEST)

Nagyon jó ötlet az érkező szemével, az érkező logikájával összeszedni a szükséges információkat. Ha idekattintasz: Szerkesztő:Orion 8/labirintus, akkor azzal létrehozol egy allapot, ahova a jegyzeteidet írhatod. Jó ha beírod oda megjegyzéseiddel ellátva, hogy hol találtál meg valamit. Így jó alappá lesz később a jelenlegi segítséglapok továbbstrukturálásához is, és neked máris segít visszakeresni valamit. Egyben gyakorlohatod rajta a szerkesztést is. Karmela^üzenőlap 2009. május 4., 15:21 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Elméletileg a Wikipédia:Segítség lapról elindulva el kell érned az összes fontosabb szabályt, irányelvet, útmutatót. – Dami ^vita 2009. május 4., 15:25 (CEST)

A teljes segítség végigolvasását én az emberiségellenes bűntettek elkövetői számára tartanám fenn büntetésül :-) Ahogy CsGábor is mondja, szerkessz bátran, sokkal könnyebb (és szórakoztatóbb) a szabályokat menet közben megtanulni, és olyan hibát úgysem tudsz okozni a nemismeretük miatt, amint ne lehetne néhány kattintással kijavítani. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 4., 18:44 (CEST)

Ez nagyon igaz, de ha valaki van oly elvetemült, és nem járőri pofonokból/lincshangulatból szeretné megtanulni, hol hibázott, neadjisten olvasgatna, annak azért mégis jó lenne összeállítani egy kezelhető, hierarchikus rendben felépített, és lehetőleg a problémák kezdők számára sejthető előfordulási rendjéhez igazodó katekizmust... Akár egy jó tartjegyzék, akár kompendium formájában, erősen juzerfrendli jelleggel. A segítséglapjainknak egyelőre nem föltétlenül ilyen a prioritásuk. ;) Bennó^fogadó 2009. május 4., 22:50 (CEST)

Azt nem állítom, hogy nem lehet a Segítség lapról indulva minden megfelelő lapra eljutni, csak megjósolhatatlan számú oldalazó lépés árán. Vagyis ha keresem egy irányelv tárgyalását, méginkább ha keresem egy bizonyos technikai fogás bemutatását, akkor sokszor nem könnyű megtippelni, hogy melyik ágon induljak. Ahogy Bennó is írja. De sebaj, majd én megpróbálom elkészíteni azt, ami az elképzelésemet megvalósítja ilyen téren, aztán a közösség majd dönthet a sorsáról. Lesz benne néhány piros link is, azt gyanítom, amíg még emlékszem arra, hogy hol váltam tanácstalanná. Orion 8 ^vita 2009. május 4., 23:32 (CEST)

fordítással kapcsolatos kérdést hova?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Az a kérdés, hogy ha van egy lapom, amin két angol kifejezésnek az Istennek sem tudok egy normális magyar megfelelőt találni, hogy tudok ehhez segítséget kérni? Melyik kocsmafal foglalkozik ilyesmivel? tetradumaláda 2009. május 4., 10:40 (CEST)

Wikipédia:Fordítási segítség – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 10:50 (CEST)

Köszönöm, ez kell nekem :) tetradumaláda 2009. május 4., 11:21 (CEST)

Szócikkek címe

Látom, h. egy robot javítja a szócikkek címeit a kocsmafali megbeszélés alapján. Hol találom ezt a megbeszélést? Mer akkó én is ahhó tartanám magamat. --Mkalman ^vita 2009. május 4., 15:04 (CEST)

Nem csoda, hogy senki nem reagál, már megin felületes voltam, az a bot (Szerkesztő:el Mexibot) nem a szócikkek címét javítja, hanem a lexikoncímek esetében csak az első szó nagy kezdőbetűjét hagyja meg. Mindegy, ez is érdekel, hogy milyen vita folyt arról, hogy Magyar Életrajzi Lexikon vagy Magyar életrajzi lexikon...--Mkalman ^vita 2009. május 4., 15:47 (CEST)

A helyesírási kocsmafalon volt róla szó, a Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)#"Magyar Életrajzi Lexikon" vagy "Magyar életrajzi lexikon"? szakaszban. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 15:50 (CEST)

Forrásproblémák

Sziasztok. Ismerkedem a szerkesztési elvekkel, és én is, mint valószínűleg már sokan, fennakadtam részben a képek elhelyezésének szerzői jogi akadályain, részben a kötelezően megadandó forrásokon. Sajnos nem tudom, hogyan ellenőrizhetném, hogy volt-e már szó ilyesmiről a Kocsmafalon, a GYIK-ben és máshol nem találtam választ.

A net tele van képekkel, és a könyvek is. Elhiszem, hogy nálunk a "fair use" nem érvényesíthető szempont, de képekre időnként szükség van. Tudomásul veszem, hogy a szerzői jogi jogszabályok végletesen akadékoskodóak, de nem vehető elégségesnek, ha a csak szükséges számú kép bemásolásakor precízen megadom a forrást? Én hajlandó vagyok újrarajzolni vonalas grafikákat, de a kép akkor is szabálytalanul lesz felhasználva. Ha lehetne ez ügyben valakihez egy bizalmas kérdésem is, azt kérem, pöttyintsen ide egy jóváhagyó szót, és magáncsatornán megkeresem.

A másik probléma a források megadása. Vannak dolgok, amelyekhez képtelenség forrást megadni. Például ha cikket akarok felvenni a légiforgalmi rádiónavigációs eszközökről és rendszerükről, akkor azt nem azért írnám meg, mert előttem van öt forrásmű, amelyből össze akarom bűvölni a szócikket, hanem csak azért, mert TUDOM. Tudom, mert húsz éve olvasgatok mindenféle ilyen anyagot, fénymásolt fejezeteket vagy saját magam által készített jegyzeteket szakkönyvekből, amelyeknek már a címére sem emlékszem, fórumokon beszélgettem a témáról hozzáértőkkel és így tovább. Én úgy vélem, hogy illene a közösbe egy efféle szócikk, de a forrása lényegileg én magam vagyok. Vannak ismert és megnevezhető könyvek a birtokomban, amelyekre a látszat kedvéért hivatkozhatok, de ezekben együttvéve sem lesz benne minden, amit le tudok írni, a tárgyilagosság és hitelesség szem előtt tartásával, persze. Ilyenkor mit tegyek?

A Wikipédia egyetemes tudásbázis szándékozik lenni. Ehhez nekem hozzátartozik, hogy ne csak szikár, gyakran ordítóan tudálékos kivonata legyen hasonlóan tudálékos szakírásnak, de én úgy érzem, hogy azt érthetővé lehetne és kellene tenni olyanok részére, akik innen szeretnének megismerni és megérteni valamit. Ehhez én hozzátehetném a saját tudásomat, amelyet az iskolázásom és a terület iránti érdeklődésemben gyűjtött információk is hozzátesznek, és példát vagy kiegészítő magyarázatot, ábrát készíthetnék egy rövid, száraz szövegrészhez. Kicsit közeledne ettől az a szócikk a tankönyvi vagy ismeretterjesztői stílushoz, de talán nem öncélú kivonatolgatás lenne itt a cél, hanem a tudás összegyűjtése, nem? Megengedhetem magamnak az érthetőbb stílust?

Bocsánatotokat kérem, hogy ilyen hosszasan problémázok általam alapvető fontosságúnak vélt, számotokra talán érdektelen kérdéseken, nem tudom máshogy megtalálni a válaszokat, és én szeretnék igazán érdemlegesen hozzájárulni a tudásbázishoz.

Remélem a türelmeteket.

Orion 8 ^vita 2009. április 28., 16:55 (CEST)

Kedves Orion 8! A képekre bizony igen rigorózus szabályok vannak, ezért is hiányzik nagyon sok oldalról az illusztráció. A wikipédia nem elégszik meg azzal, hogy valahol a neten megtalálható a kép, még az sem elég neki, ha a szerző engedi a felhasználását (ez a magyar részlegnél még elmegy), de a Commons-ba csak olyan tölthető fel, aminek a felhasználása teljesen szabad. Ha egy képet te újrarajzolsz, akkor az már a te műved és jogodban áll közkinccsé tenni. A forrásproblémáról: az említett esetben add meg egy Források szakaszban azoknak a műveknek/webhelyeknek az adatait, amiben feltehetően benne vannak azok az infók, amit te fejből tudsz. – Zimmy 2009. április 28., 17:18 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) :Kedves Orion!

A példákat szívesen látjuk; én is sok helyen használtam példákat.Az adott szöveget is át lehet írni, hogy ne legyen olyan száraz.

Velem is előfordult, hogy volt valami, amihez megvolt a tudásom, de nem találtam hozzá forrást. Aztán elkezdtem célzottan keresgélni, és morzsákból összerakni a cikket. A cikk lassan készült, és allapon készítettem, rejtve, hogy ne szóljanak bele mások. Végül nem is tettem bele mindent, amit a dologról tudtam.

Lehetségesnek tartom, hogy a te témádhoz is van forrás, de nagyon szétforgácsolva, és sok könyvben, vagy honlapon csak a témáddal kapcsolatos szavak szerepelnek, de nincs leírva az a szó, ami megnevezi azt, amiről írnál. Adj magadnak egy-két hónapot; azalatt csak az anyaggyűjtést végezd az adott cikkhez!

Képügyben elég bizonytalan vagyok. Eddig nem is töltöttem fel egy képet sem. Szalakóta ^vita 2009. április 28., 17:25 (CEST)

Ha egy képet te újrarajzolsz, akkor az már a te műved és jogodban áll közkinccsé tenni. – azért ez nem minden esetben igaz, egy logót pl. nem lehet újrarajzolni így. (Vagy lásd a híres Obama-fényképátrajzolást készítő művész elleni pert.)

Az irányelvek többsége az ideális, "kész" cikket írja le. Szerintem jobb egy félkész cikk, mint a semmi; ha valakinek túl bonyolult lenne forrásokat keresnie, nyugodtan írja meg forrás nélkül és tegyen rá egy {{nincs forrás}}^(?) sablont. (Ezzel valószínűleg nem mindenki ért egyet; a források megkövetelésének mértékéből szoktak nagy viták lenni, legutóbb pl. itt.)

Az olvasmányos stílust a Wikipédia szerkesztési mechanizmusa hamar felőrli (a kollaboratív szerkesztés sok mindenre jó, egységes stílus kialakítására és megőrzésére nem), akinek ez nem veszi el a kedvét, használja nyugodtan. Jobb lesz tőle a cikk, csak nem marad úgy sokáig. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. április 28., 22:36 (CEST)

Re újrarajzolás: igen, ezt én is akartam volna írni, csak nem találtam rá hirtelen példát. Az Obama-perben nagyon csodálkoznék, ha ráhúznák a művészre a vizeslepedőt. Fura, hogy az AP meg se tudja mondani, milyen kár érte ezzel. (Bár az amiknál sose lehet tudni.)

Re forrás: ha egyszer a kollega tud olyan anyagot, amiben benne van az, amit ő fejből tud, nyugodtan megjelölheti forrásnak. Nem kell konkrét lapszámokat megadni, hogy érvényes legyen. – Zimmy 2009. április 29., 08:20 (CEST)

Megértettem, a képekkel tehát szűkmarkúan kell bánni, reménykedni fogok a Commonsban. Kár, hogy ez a helyzet, de nem ez az egyetlen problémás pont a jogszabályainkban, ezt én is tudom, sajna. Kimondottan olvasmányos stílust nem szándékoztam alkalmazni általában a szócikkekre, inkább talán egy-egy bekezdésre annyiban, hogy példa elhelyezésével, egy-egy fogalom megmagyarázásával tenném érthetővé a szöveget a témában járatlanok számára. Ennyi talán nem fog felőrlődni a szerkesztések során, majd kialakul.

Szalakóta, ne bolondítsd a zöldfülűt. :-) Az első pillanatban tényleg komolyan vettem az egy-két hónapos kutatásra való bíztatásodat. Én is tudom, hogy a szűkös szellemi kapacitás effajta meghökkentő pazarlására már voltak példák meddővé vált kultúrákban; eszembe jutottak a kódexmásoló rabszolgák, akiknek a munkája jóformán haszontalan maradt volna, ha nem sikerül ide eljutnia az arabok által átmentett, és általuk szerencsénkre már felfrissített, kiegészített ismeretanyagnak. Természetesen minden ésszerűt meg fogok tenni források, de legalább oda vonatkozó szakirodalom megnevezésére, de már tudom, hogy egyes dolgokat csak az én leírásomnál semmivel sem hitelesebb honlapokkal igazolhatnék, annak meg semmi értelme nincs. Hiszen amikor a saját tudásom gyarapítására kutakodtam, már kiderült, hogy sok dolog csak más fejekben, és hozzáférhetetlen, felkutathatatlan, szűk körben terjesztett szakírásokban vannak meg, ezért fordultam fórumokhoz a kérdéseimmel, többnyire eredményesen. Tudomásul vettem az elvárásokat, és megteszem, amit lehet. Köszönöm a tanácsaitokat.

Orion 8 ^vita 2009. április 29., 14:09 (CEST)

Helye válogatja a Wikipédiában, hogy mikor elengedhetetlen a forrás, és hogy mikor és meddig hagyatkozhatsz a „saját kútfejedre”.

Ha megkérdőjelezi valaki egy állításod igazságát, akkor bizony hoznod kell a forrást, különben törölhető a cikkből ami írtál. Ezért bizonyos kényesebb témájú cikkeknél szinte minden félmondathoz meg van adva a forrás.

A kiemelt címmel kitüntetett cikkekben (elvileg) minden forrással alátámasztott lenne.

A Tudakozóban is mindig meg kell adni, hogy honnan van amit a Wikipédia nevében írunk, nem elég a saját kútfő, ebben különbözik a mindenféle fórumoktól.

Sok cikkekben azonban az is működhet, hogy a legtöbb dolgot forrással alátamasztod, és reménykedsz, hogy a forrástalan dolgokat hamarabb kiegészíti majd hivatkozható helyekkel egy arrajáró, mint hogy megkérdőjelezné valaki.

A Wikipédia cikkek sohasem készek, és több kéz hordja össze őket, nem muszáj minden fadarabot magadnak készre kifaragnod.

Karmela^üzenőlap 2009. május 4., 22:47 (CEST)

Köszönöm, Karmela. Ha majd látom már - egy picit már most is jobban látom -, hogy hogyan mennek a dolgok, talán kevésbé fogok aggodalmaskodni, de a szerkesztőknek és kezdőknek szóló útmutatókban annyira sokféle módon kerül elő a forrás kikezdhetetlen megjelölésének kötelessége, hogy teljesen rám lett ijesztve :-) Nem akartam, hogy az első, tökéletesen jó szándékú, de esetleg helytelenül készített kiegészítéseimet haragos emberek gyorsan kiradírozzák. De már kezd kiderülni, hogy ez a közösség mégis inkább szívesen fogadja új kezdők felbukkanását, mint a kezükre ütne, így ki fog az én rutinom is alakulni. Orion 8 ^vita 2009. május 4., 23:10 (CEST)

Kedves Orion 8, én ezért szoktam ajánlani a kezdőknek, hogy mielőtt új cikket írnának, nézzenek meg hasonló cikkeket a témában. Onnan az ember könnyen tanul. Én úgy tanultam pl, hogy kimásoltam infoboxokat a pénznemeknél és beírtam az aktuális cikkben levő adatokat. Ajánlom másnak is ezt. Szajci ^reci 2009. május 5., 10:54 (CEST)

Takarítás

Sziasztok. Azt olvastam, hogy a lezárult, elévült vitákat érdemes / illik egy összefoglalójukra cserélni. Megtenném ezt a nemrég az én kérdésemmel indult fejezettel is ezen a lapon. De az összefoglalóban a hozzászólók neveit kívánatos felsorolni? Foglaljam össze az ő álláspontjukat is egy-egy mondatnyira? Vagy összegezzem az egész "vita" tanulságát összesen egy-két mondatban? (Ez nagyon féloldalas lehet.) Netán: ha a kérdésemre választ kaptam, és nem hiszem, hogy ebben az alakban másnak is hasznára lesz, akkor töröljem az egész fejezetet? Orion 8 ^vita 2009. május 4., 00:47 (CEST)

Nem nagyon értem, hogy mire gondolsz pontosan, de egy biztos: Itt a Kocsmafalon ne törölj, ne cserélj le semmilyen hozzászólást! – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 01:26 (CEST)

Sajnos nem tudom most megtalálni, hogy hol, de biztosan (?) olvastam valahol, hogy a lezárult viták helyén egy összefoglalót illik hagyni, erre gondoltam. De a Kocsmafal rendben, köszönöm, a szerkesztői vitalapokra még hadd tartsam fenn a kérdést. Orion 8 ^vita 2009. május 4., 13:01 (CEST)

Valószínűleg erre a lapra gondolsz: Wikipédia:Archiválás. Ez sajnos egy elavult információkat tartalmazó lap. Az ott leírtakkal ellentétben a kocsmafalakat nem archiváljuk kézzel, azt egy bot automatikusan elvégzi helyettünk. Ez a lap ugyanakkor jól használható a szerkesztői vitalapok archiválásához. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 13:10 (CEST)

Orion 8 a refaktorálásra gondol. Mint az archiválást leíró oldal tetején is látható, ez a szokás a magyar Wikipédiában nem terjedt el; szerintem mostanra az angolból is kihalt. (Egyébként az eredeti, Wikipédia előtti wiki-kultúrának az egyik központi eleme volt.) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 4., 16:34 (CEST)

Értem, valóban lehet, hogy valahol egy időközben kihalt szokásról szóló megjegyzést találtam. Ha nem szükséges, sőt, nem helyes a vitalapokat kivonatolgatni, akkor nem is fogok ilyet tenni. – Orion 8 ^vita 2009. május 4., 23:17 (CEST)

Na ez most már engem is érdekel. Mi az a refaktorálás? – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 5., 17:57 (CEST)

Lásd Wikipedia:Refactoring talk pages. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 5., 23:38 (CEST)

Hogy is van az a kiterjesztés, amit ilyenkor emlegetni szoktál? Hogy állunk a bevezetési lehetőséggel? Múltkor, amikor szóba került, valaki azt mondta, hogy még technikailag nem érett a dolog. Bennó^fogadó 2009. május 5., 23:57 (CEST)

mw:Extension:LiquidThreads ;) Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. május 6., 00:40 (CEST)

Kevés a mentoreszkimó és sok a kezdőfóka

Kattints ide, ha látni akarod, hogy ki kér éppen mentort maga mellé!

Ez idő szerint a következő új szerkesztők várnak hiába a beigért mentori segítségre:

• Alkotomi (vita | közrem. | törölt szerk. | )
• Antony (vita | közrem. | törölt szerk. | )
• Balázs.mayer.2008 (vita | közrem. | törölt szerk. | )
• Dancilynch (vita | közrem. | törölt szerk. | )
• Lord Beckett (vita | közrem. | törölt szerk. | )

Karmela^üzenőlap 2009. május 4., 15:26 (CEST)

Szerencsés volna őket előbb ideirányítani, hogy mondják el, mi a gondjuk-bajuk. Ha látjuk, hogy milyen nehézségeik vannak, úgy hamarabb találnának segítőre is, mint így „látatlanban”. Hagy említsem Orion 8 példáját, aki ahelyett, hogy várta volna „felülről” a segítséget, inkább maga járt utána és kérdezett utána azoknak a dolgoknak, amelyekkel nem volt tisztában. Itt úgy látom, mindegyik kérdésére választ kap. Ha látszik az aktivitás a kezdőfóka részéről, a mentoreszkimók is érkezni fognak – a sült galamb helyett. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 15:34 (CEST)

^{Amúgy is furán nézne ki a sült galamb ott, ahol fókák és eszkimók kolbászolnak tetradumaláda}

Embere válogatja. Van, aki szívesebben veszi, ha van egy „bizalmi embere”. Van olyan is, aki egy ilyen fórumon érzi otthonosabban magát. Az lenne jó, ha fedőjét megtalálná minden fazék. Karmela^üzenőlap 2009. május 4., 15:49 (CEST)

Értettem és igazad van. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 5., 17:59 (CEST)

Azt hiszem, Stewe (vita | szerk.) megérdemli a "Hős Város" címet, egymaga hármat elvállalt. – Zimmy 2009. május 6., 11:06 (CEST)

Ki veszi el az újonc kedvét?

Szervusztok!

Nagyon újonc vagyok még, de már találkoztam egy olyan esettel, amikor egy adminisztrátor elvette a kezdő szerkesztő kedvét: nevezetesen a Protokoll (illem) c. cikk szerzőjéét. Az adminisztrátor kritikájának elsöprő többségét el kell fogadni, de mint fentebb olvasható, illetve kikövetkeztethető: nem lehet bizonyos címszavakat röviden meghatározni, megmagyarázni. Ilyen bőven van az említett cikkben. Próbálja valaki, aki nem szakember, egyetlen mondatban meghatározni, mit értünk a megjelenés alatt. Ismétlem, a kritika korrekt, de mint minden a világon, mégsem tökéletes. Egyébként annak, aki kilépett a szerkesztők táborából, szintén mediterrán vér folyik az erejében, nem félős, remek humora van, ezért várt másmilyen stílust. A másik bíráló laza, emberséges, segítőkész humoros. Ilyen mentor/adminisztrátor segítségét kérném majd a legszívesebben. A vizsgáról: úgy tekintem, hogy egy ötfokozatú minősítésben egy gyenge elégséges osztályzattal még maradok a Wikipédiában... Üdvözlettel: Dtm ^vita 2009. május 6., 12:42 (CEST). Utóirat: a szóban forgó cikk vitalapján olvasható a Szerző kérése: minősítsék a cikket, nem dagályos-e stb. Ki tette meg? -- Dtm ^vita 2009. május 6., 12:42 (CEST)

A cikkeknek nincs szerzőjük, úgy egyébként. – Zimmy 2009. május 6., 16:01 (CEST)

Csak bírálójuk. Wie praktisch! ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 6., 16:15 (CEST)

Amit nem kell magunkra venni. Ez a titka. – Zimmy 2009. május 6., 17:59 (CEST)

Gratulálok, Zimmy! Hogy lehet, hogy Te még nem vagy admin? – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. május 6., 18:06 (CEST)

Pl. mert ellenem szavaztál. ;-) – Zimmy 2009. május 6., 18:24 (CEST)

Ne mongyá' má' ilyet! Hát nem Te lépté' vissza? Látván a gyülevész népség szavazatainak alakulását? :) – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. május 6., 18:35 (CEST)

Ok és okozat. – Zimmy 2009. május 6., 19:12 (CEST)

Részleges átvétel idegen nyelvű WP-ból

Sziasztok. Már biztos hiányoztam. Mondjátok, ha egy cikkhez forrásként az angol nyelvű testvérét használom, de nem egyszerűen lefordítom, hanem egy-egy szakasz lényegét beledolgozom a saját mesémbe, akkor ezt hogyan kell jelölnöm? Ha csak meghagyom oldalt a nyelvközi hivatokozást, akkor a szövegem egy része forrástalannak fog látszani. Azt pedig nem tudom, hogy alul, forrásként IS feltüntetve az "en:Article" (vagy másképp?) szócikket nem vétek-e a formai szabályok ellen. Orion 8 ^vita 2009. május 5., 23:33 (CEST)

A Vontatóhajó cikkecskét ajánlom példaként. Itt láthatod, hogy a Forrás szakaszban a {{fordítás}}^(?) sablon segítségével el lett helyezve egy link az eredeti német változatra. Én úgy látom, hogy ez a megoldás terjedt el, jóllehet az idegen nyelvű wikiket önmagukban nem szoktuk forrásként tekinteni. (Pontosabban nem tekintjük elsődleges forrásnak.) Ilyen esetekben is érdemes – a fordítás mellett – további források keresése és feltüntetése. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 5., 23:51 (CEST)

Köszönöm a példát, jó lesz szerintem. Az angol cikknek egy történeti áttekintő részét akarom csak forrásként felhasználni, ott bőséggel vannak felsorolva korabeli dokumentumhivatkozások, vagyis a hitelessége feltételezhetőnek látszik. És persze én is használok egyéb forrásokat is, a többi részlet alátámasztására. Üdv! – Orion 8 ^vita 2009. május 6., 00:19 (CEST)

Annyira nem tekintjük őket forrásnak, hogy nem is a forrás szakaszba tesszük őket, hanem mondjuk a megjegyzések nevűbe, és adott esetben a nincsforrás sablont is kitesszük az ilyen cikkre. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 6., 01:25 (CEST)

Tgr: Azt értem, hogy magad ezt tartanád helyesnek, de jelenleg nem ez a gyakorlat. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 6., 17:01 (CEST)

Az elég baj, mert az irányelv is ez, meg a közmegegyezés is ez volt mind a 2-3 alkalommal, amikor a kocsmafalon felmerült ez a kérdés. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 6., 22:49 (CEST)

Igen, úgy kellene, hogy csinálsz egy fordítás szakaszt, ahol a fordítás sablont elhelyezed, majd amit fordítottál angolból, annak a forrását a forrás szakaszba teszed, persze ha van. Szajci ^reci 2009. május 6., 06:52 (CEST)

Értem, csakhogy én nem lefordítottam a cikket, hanem elolvastam, kivettem belőle magamnak az ott olvasottak lényegét, átrendeztem, feldolgoztam, valamint átvettem az ott megadott 89 (!) forráshivatkozásból néhányat. Ez utóbbiak teljes ellenőrzése sajnos nem lehetséges, mert olyan technikai szabányokról van szó, amelyek elolvasásáért darabonként több tízezer forintot kellene kipengetnem. Viszont amit láthatok belőle, az valószínűsíti a forrásként való megemlítésének célszerűségét. Ez összességében bőven elég arra, hogy forrásnak nevezzem az angol szócikket, és meggyőződésem, hogy itt egyáltalán nem kell amiatt aggodalmaskodnom, hogy abban a cikkben valaki összehordott valamit, ami aztán vagy igaz, vagy nem. Mert nem minden WP cikket írnak meg hiteltelen, összevissza módon, ezt ti nyilván jól tudjátok magatokról. Mellesleg a cikk egyéb részeihez más forrásokat használok, ez nem is probléma.

Szóval ha már forrásként valamiért nem nevezhetem meg, akkor a legjobban CsGábor javaslata illik a helyzethez, szerintem. De "én még tojás vagyok", el kell fogadnom, ha valami mást írtok elő nekem. Sajnos a cikket ("bináris prefixum") még nem tudom megmutatni, de ha kívánjátok, itt külön jelzem, ha elkészült, és meghallgatom a bírálatokat.

Orion 8 ^vita 2009. május 7., 15:13 (CEST)

Tgr megjegyzéséhez: anélkül, hogy ismerném, sőt, hogy megismerni tervezném a témáról lefolytatott vitákat, források után kutatva, és így nem egyszer a WP oldalaira eljutva eszembe jutott valami, amit egyszerűen szeretnék elmondani nektek. Ez a honlap számos irányelvvel és előírással inti a szerkesztőket a források gondos és aprólékos felsorolására, valamint a tárgyilagosság és semlegesség fenntartására. Azért, hogy az olvasó teljesen objektív és ellenőrizhető forrást találhasson e helyen. Az irányelvek betartása azért fontos, hogy a WP a lehető legmegbízhatóbb maradjon, a források és a cikkek alapos vizsgálódás tárgyai, mielőtt szem elé kerülnek. Stimmel. Ebből következően a Wikipédiát elég megbízható forrásnak vehetik sokan, hiszen az egész szerkesztői csapat erre törekedik. Nincs okom feltételezni, hogy az angol Wikipedia szerkesztői lezserebb irányelveket követnének vagy azokat kevésbé igyekeznének betartani. Vagyis ők tehát ugyanannyira megbízható forrás, mint a magyar testvérlap. Ám ha ők ilyen megbízhatók, akkor logikátlannak vélem, hogy ne használhatnánk fel őket forrásként. Hiszen őket használva jó eséllyel kapunk olyan megbízható információkat, mintha végiglapoznánk mindazokat a forrásmunkákat, amelyek alapján ők dolgoztak ki egy cikket. Épp ez lenne egy enciklopédia célja, az itteni hitvallás szerint is, hogy objektív, totális forrást próbáljon teremteni minden tudnivágyó részére. Hát akkor higgyünk is abban, hogy ezt megteszik mások is, mint ahogy megteszi itt minden komolyabb szándékú fegyvertárs.

Elismerem, hogy a fenti érvelésemnek van egy nagyon gyenge pontja. Ha körbejárnak az információk, és végül senki sem forrás. De ez egyrészt azért nem történhet meg, mert mindenki olyan szócikkeken szokott dolgozni, amely témájához ért is, csakis ennek van értelme, így a cikk minden állomáson egy szűrőn megy át. Másrészt egy cikk átdolgozója szerintem nem tudná nem felismerni, ha azok az ismeretek térnek vissza hozzá, amelyeket ő fogalmazott meg.

Végül pedig ha az angol oldalon feltüntetett forrásokat nézem meg -- mert megnézem, ha tehetem --, és elfogadok egy-egy azokra az ottani brigád által alapozott egyszerű kijelentést, akkor biztos hogy nem egy hiteltelen találgatáshalmot lapátolok majd össze, ezért, az ilyen ismeretlenek miatt, mint én, szerintem kár egymással huzakodnotok. Bár el tudom képzelni, hogy régi, harmadik-negyedik vérig menő párbajok emléke is dolgozik ilyenkor.

Orion 8 ^vita 2009. május 7., 19:48 (CEST)

Képfeltöltés

Sziasztok!

Egy kérdésem volna... Tulajdonképpen ezért kezdtem mentor után kutakodni. Miképpen lehet "automatikusan megerősített" fiókra szert tenni, mint azt a képfeltöltő oldal elvárja tőlem? Ki kell érdemelni? LNR ^vita 2009. május 8., 08:14 (CEST)

Várni kell kb. 4 napot. Ha szabad képet (kora miatt közkincs, jogvédett dolgot nem ábrázoló saját kép, Creative Commons kép) akarsz feltölteni, az a Commonsba való, és ott nem kell várni. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 8., 09:43 (CEST)

Értem, nagyon szépen köszi :) LNR ^vita 2009. május 8., 10:43 (CEST)

3 szócikk

Sziasztok! Arra szeretnélek megkérni titeket (szerkesztők, adminisztrátorok, mentorok), hogy nézzétek már meg légyszíves a következő 3 szócikket:

• Ágoston Ernő
• Ágg Károly
• Ács József (festő)

Ki kellene egészíteni őket, de én csak ennyit tudtam hozzájuk írni, és ha valaki tudna még, nagyon hálás lennék! – Gbarta ^vita 2009. május 3., 07:43 (CEST)

Így vagyunk a többi 100,000 szócikkel is ;-). – Zimmy 2009. május 3., 10:15 (CEST)

Számok írása

Ez a nagy baj. Zimmy, azért a magyar helyesírást tartsuk már be :) 100 000 szócikk :)

Gbarta, csatlakozz a Karbantartóműhelyhez. Ott láthatod, hogy mennyi gond van a cikkekkel. Szajci ^reci 2009. május 3., 10:51 (CEST)

Szócikkben, kedves Szajci, majd ott odafigyelek. :) Egyébként is hülyeség ez a szabály, mert a szóköz a szavak elválasztására való. Milyen szám a 000 ? – Zimmy 2009. május 3., 11:31 (CEST)

Ez igaz, talán a pont, ahogy máshogy használják az jobb volna. Egyébként szerintem ez a szóelemzés is ökörség. Miért nem lehetett valami egyszerűbb helyesírást kitalálni, mint a szerbhorvátban. Szajci ^reci 2009. május 3., 11:43 (CEST)

Szerintem át kellene egész Ejropában állni a 100,000.0 típusú számokra, egységesen, akárcsak a méterre meg a kg-ra. Egy csomó félreértést megtakarítanánk. Dehát ezt itt hiába is mondom :). – Zimmy 2009. május 3., 13:20 (CEST)

Egyáltalán, reformáljuk meg az egész magyar nyelvet. Ne legyen központozás, írjon mindneki olyan j-t amilyet akar, francba az elválasztós szabályokkal, meg a hülye földrajzi nevekkel, vándorlószabályokkal és az összes baromsággal, írjon mindenki úgy, ahogy tetszik . A magyra helyesírás tényleg már-már platói szinten magasröptű. Sajnálom szegény külföldieket, akik a magyar nyelv tanulására vetemednek.... mikor még egy magyar se tud rendesen ragzani. – Timish ^levélboksz 2009. május 3., 13:25 (CEST)

Hát igen. Sajnos ez van. Nem mi ülünk az MTA-ban, sajnos Szajci ^reci 2009. május 3., 13:32 (CEST)

Pedig milyen jó is lenne az, muramista! Erről énnekem, ki tudja miért, egy Shakespeare-sor jut az eszembe: Isten hozott Cipruson, kecskék, majmok! Bennó^fogadó 2009. május 4., 00:50 (CEST)

Íme, itt! – Caliban ^vita 2009. május 4., 01:03 (CEST)

Zimmy, a szóköz-kérdésben én igazat adok neked, különösen azért, mert egy átlagos szövegszerkesztő program a 000-t habozás nélkül átdobja a következő sor elejére, ha úgy jön ki a lépés. Az amerikai típusú felosztás viszont szerintem zavaró, mert "erősebb" látványú a hármastagoló vessző, mint a sokkal fontosabb tizedespont. A nálunk illegalitásban remekül eléldegélő német rendszer ("12.345,6") jobb lenne, de egyrészt a magyar nyelvfőnökök más mást jelöltek ki szabványnak, elhamarkodottan, másrészt engem zavar, hogy az "1,2" tört és az "1, 2" felsorolás túlságosan hasonlít. Érdekes megoldás lehetne, ha tagolásra a pont lenne előírva, és tizedesjelként a vessző, de csak ha a pont már tagolójelként szerepel, egyébként pedig használható lenne a tizedespont (is).  :-))) A javaslatot komolyan is gondolnám, csak feltehetőleg nem érdekelne senkit. Orion 8 ^vita 2009. május 4., 00:26 (CEST)

 megjegyzés Erre való a non-breaking space (most meg nem mondom, hogy hívják ezt magyarul, de biztos van szép magyar neve is). – Tomeczek ^Słucham! 2009. május 4., 00:59 (CEST)

Nemtörő szóköznek szokták mondani. Egyébként az egész „problémára” remek megoldás a {{szám}}^(?) sablon. CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 01:14 (CEST)

Kemény vagy nem törhető szóközként én is ismerem, de én csak a Wordben és a HTML-ben találkoztam vele, vagyis egy "átlagos" szövegszerkesztőben szerintem a most csak elméleti gond megmarad. Viszont azt most látom, hogy az "&" után "nbsp;" ;-) itt is működik. De a számsablon is jól jöhet, köszönöm. Orion 8 ^vita 2009. május 4., 12:55 (CEST)

Olyannyira működik, hogy a szerkesztőablak alatti gombsorban is megtalálható egy ilyen gomb. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 15:39 (CEST)

A témával foglalkozik ez a lap: Wikipédia:A számok írása – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 4., 13:29 (CEST)

Nem erre kértelek meg benneteket, hogy itt vitázzatok! Az én ügyem hol van már?! – Gbarta ^vita 2009. május 5., 11:31 (CEST)

A te ügyed a Számok írása alfejezetcím felett található. Elnézést ne kérjünk, hogy beszélgetni mertünk egy minket érdeklő témáról? Jelezni szeretném, hogy ez a stílus, amit röviden-tömören eleresztettél, itt egyáltalán nem menő. Követelőzni majd akkor tessék, ha a félhavi fizetést a Wikipédia szerkesztőinek tetszik átutalni. Addig legfeljebb kérni szíveskedjél. – CsGábor^{megbeszélés} 2009. május 5., 17:49 (CEST)

Hadd tegyem hozzá, újoncként meglehetős pofátlansággal és bátorsággal, hogy a számok nemtörő szóközzel való tagolása, ésa tizedesvessző használata tizedespont helyett nem magyar sajátosság, hanem az SI rendszer előírása. Amit országonként több-kevesebb sikerrel adoptálnak, és nálunk valahogy jobban beépült a köztudatba. Erre az angol WP-szócikk olvasásakor döbbentem rá, az SI írásmódról szóló résznél. ^{Wow, már linkelni is tudok!} – HoremWeb ^vita 2009. május 11., 15:59 (CEST)

Új kategória

Szeretnék egy új kategóriát létrehozni, de nem tudom, hogyan. Szalakóta ^vita 2009. május 10., 21:17 (CEST)

egyszerű: van egy cikk. pl: békák szaporodása. a cikk aljára odaírod, hogy békák. majd elmented eztán a piros linkkel világító kategóriára mész. ott szerkesztői nézet jelenik meg. Itt beírod, hogy kategória:kétéltűek. Elmented és ennyi. Szajci ^reci 2009. május 10., 21:21 (CEST)

Kicsit el van nagyolva Szajci válasza. Először is célszerű a Kategóriajavaslatok oldalon felvetni, hogy szeretnél egy ilyet. Aztán célszerű ellenőrizni, hogy tényleg nem létezik-e ilyen kategória (kereséssel pl.). A lap aljár ezt kell beírni: [[Kategória:Békák]], majd az új piros kategória linkre kattintva beírni: [[Kategória:Kététűek]] (vagyis ki kell keresni azt a kategóriát, ami alá be lehet sorolni). – Zimmy 2009. május 11., 09:16 (CEST)

Miwa? SNAFU?

Rávettem magam, és életemben első alkalommal feltöltöttem saját fotót a Commonsra, meg beillesztettem egy szócikkhez. Aztán tévelyegve a WP jelenleg átláthatatlannak tűnő útvesztőiben, visszatértem a Gallery oldalamra, megnézni, hogy mit ír ki a feltöltött képről a rendszer. A kép fölött egy szép nagy zöld téglalapban a SNAFU felirat fogadott. A rövidítés jelentésével tisztában vagyok (már csak azért is, mert megnéztem az angol wikin), és így nem igazán értem, hogy ez most mit jelent, és akkor miért zöld? Vagy mi ilyenkor a tennivalóm?

Halovány gyanúm azért akad, hogy esetleg a kategorizálásnál csináltam valamit rosszul, és arra vonatkozhat a SNAFU, de elkellene egy kis segítség (megerősítés, vagy a dolgok fogalmi helyretétele), hogy tisztán lássak.

Egy másik – sokkal elvibb – kérdés, hogy szaktekintély szóbeli közlése tekinthető-e referenciának? – HoremWeb ^vita 2009. május 11., 01:02 (CEST)

A kategóriákkal, meg (ami még fontosabb) a licensszel nincs baj, ezek után csak azt tudom mondani, ha a snafu nincs útban, ne foglalkozz vele, ő dolguk, miért rakták oda :D A szóbeli közlésre nem nagyon volt még itt precedens, nem tudom, elfogadható-e. – Alensha ^sms 2009. május 11., 01:19 (CEST)

A SNAFU alighanem a galériát készítő szerver állapotára vonatkozik (problémáik vannak az adatok frissen tartásával a nagy adatmennyiség miatt). A szóbeli közlés szerintem nem elfogadható, mert a Wikipédia ellenőrizhetőségi irányelve arra az elgondolásra épül, hogy csak olyasmit hivatkozunk, ami olyan helyen és módon jelent meg, ahol a hozzáértők látták és megkritizálhatták, vagyis nem a (feltehetőleg hozzánemértő) wikiszerkesztőkön múlik, hogy kiderülnek-e az esetleges hibái. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 11., 09:36 (CEST)

Asszem van egy átmeneti kategória, a "kézirat gyanánt" megjelentetett anyagok, ez az egyetemi és az akadémiai gyakorlatban szokásos eljárás, disszertációk/egyetemi jegyzetek kísérleti változatai stb. Ezek többnyire rendben, könyvformában hozzáférhetőek az egyetemi könyvtárakban, akadémiai könyvtárakban stb. Bennó^fogadó 2009. május 11., 10:21 (CEST)

Az előttem szóló kollégák válaszait kicsit leegyszerűsítve a referenciát illetően, azért nem fogadható el, mert egy szóbeli állítás nem ellenőrizhető. Az ellenőrizhetőség pedig a Wikipédia egyik legfontosabb alapelve. Éppen ezért nem forrás az sem, hogy "azt mondják az emberek", ha ezt ellenőrizhető és hiteles módon nem tudod alátámasztani. – Mex ^plática 2009. május 11., 10:31 (CEST)

Köszönöm mindannyiótoknak a segítőkész és hasznos válaszokat! :) Sajnos van egy-két olyan információ, ami hasznos lenne, de egyelőre publikációban nem jelent meg, "csak" az azzal a témával éppen behatóan foglalkozó kutató (egyébként nagyjából rendszeresen hallható) előadásain hangzik el rendre. De hát ez tényleg nem olyan kategória, amire egy saját szabadidejéből ilyen célokra áldozó szerkesztő ésszerű körülmények között rákereshet, hogy ellenőrizze. Alensha találkozott már a Luxori templommal kapcsolatban a fejtegetésemmel, ami – ezek szerint – még nem időszerű. :D Mex: az "azt mondják az emberek" és a "dr. XY a Z címmel, ABC helyen elhangzott előadásában bizonyította" nem egyforma súlyú érvek – én az utóbbira gondoltam, de a nehézségeket látva és megértve teljesen igazat adok nektek. :) Egyébként egy archiváltan elérhető rádióbeszélgetés vagy tévéfelvétel használható referenciaként? (Ez már abszolút elvi kérdés, csak a részleges analógia miatt merült fel bennem a kérdés. … Őőő… Elnézést a szóismétlésért!) – HoremWeb ^vita 2009. május 11., 15:43 (CEST)

Természetesen jó az, ami elérhető archívumban, naná, és jó olyan tanulmány is, ami csak webes formában jelent meg, bár nyilván nem mindegy, hogy kitől és hol. A Duenos-felirat cikkünk egyik fő forrása például egy a neten is elérhető tanulmány. Bennó^fogadó 2009. május 11., 16:34 (CEST)

xFS

xFS néven létezett (?) egy "serverless network file system", ami tudtommal nem jutott el a stabil kiadásig. http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2008/cs6210b_fall/lectures/18-XFS.pdf

Ez nem azonos az XFS (itt az X nagy) fájlrendszerrel

Megér ez egy 3 mondatos cikket? Erős kételyem van a nevezetességét illetően

– Duhos ^vita 2009. május 12., 07:09 (CEST)

felhasználói allap

egy rövid kérdésem lenne: tudom-e - és ha igen, akkor hol - törölni a saját felhasználói allapom? vagy ehhez is admin segítsége szükséges? kössz D.i.l. ^vita 2009. május 12., 23:20 (CEST)

{{azonnali}}^(?) sablont kell kitenned az allapodra. Szajci ^reci 2009. május 13., 07:12 (CEST)

Hippogriffek

egy ilyen oldallal mi a teendő?

• szubcsonk?
• törlendő?

– Duhos ^vita 2009. május 13., 06:51 (CEST)

Törlendő, MMORPGizé. Ha lelkes vagy, akkor esetleg átviheted a tartalmát a WoW szócikkbe. Ha még lelkesebb vagy, írhatsz egy normális csonkot a hippogriffekről (most a Harry Potterre irányít át egy hasonlóan szomorú korábbi próbálkozás felszámolásának eredményeként). – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 13., 09:51 (CEST)

Ágg Károly

Légyszíves segítsen az a szerkesztő, aki Ágg Károlyhoz tud írni még valamit. Fontos lenne. Pl. jó lenne 1-2 díját konkrétan megnevezni a 70-ből valahonnan. – Gbarta ^vita 2009. május 15., 09:51 (CEST)

google:Ágg+Károly+díj → [1] – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 15., 09:54 (CEST)

Beleírnád a szócikkbe!? Köszönöm! – Gbarta ^vita 2009. május 15., 10:10 (CEST)

Segítőkész gyakorlott szerkesztők, figyelem!

Kattints ide, ha látni akarod, hogy ki kér éppen mentort maga mellé!

Ketten várnak olyan segítőre, aki melléjük állna a Wikipédiabeli szerkesztés kezdetén:

• Attilaurm (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2009. május 14., 14:13 óta vár a Pasztilla által megigért türelmes angyali mentorra.
• Elizaa (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2009. május 14., 18:51 óta szeretné tudni, hogy hogyan kell lapot készíteni, ezt írja: pl.:egy állatról nem találtam leírást, semmit, hogy lehet egy állatról lapot vagyis leírást készíteni?

Aki jelentkezik az új szerkesztőnél mentornak, az ne mulassza el egyúttal nowikibe tenni a segítségkérést, vagy ami még jobb, a saját mentorsablonját rátenni a mentorált bemutatkozó lapjára!

Karmela^üzenőlap 2009. május 15., 18:57 (CEST)

kártyaparti

Készítek egy szócikket egy kártyajátékról, forrás alapján. De szerintem jó lenne egy mintajátszma leírása is a cikk végén. Megírhatom azt saját magamtól, vagy a forrás mintajátszmáját kell felhasználnom (ami már jelentős terjedelmű átemelés lenne), vagy felejtsem el az egészet? Orion 8 ^vita 2009. május 18., 16:26 (CEST)

Szerintem nyugodtan. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 18., 16:31 (CEST)

Tgr úgy értette, hogy teljesen nyugodtan vagy írd meg magadtól, vagy emeld át, vagy még nyugodtabban akár el is felejtheted! Tudod: WP:BSZ! :) – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. május 18., 16:37 (CEST)

A nyugodtság az fontos :D

Egyértelműsítve (bár gondolatolvasó nem vagyok): Tgr valószínűleg arra gondolt, hogy nyugodtan írd meg magadtól, sőt az a legjobb, ha magadtól írod meg a dolgokat. tetradumaláda 2009. május 18., 16:43 (CEST)

Rendben, köszönöm, bátor leszek. És olyan nyugodt, mint egy westernhős a golyózáporban. :-)) Orion 8 ^vita 2009. május 18., 18:06 (CEST)

Több forráshivatkozás egy oldalra?

Megoldvatetradumaláda 2009. május 19., 17:50 (CEST)

Van egy hosszú leírás (egy faq), amiben több állításra is van forrás. Ilyenkor a főlapot linkeljem mint egy forrást több helyen, vagy az egyes szakaszok külön-külön linkelenedők? tetradumaláda 2009. május 19., 10:51 (CEST)

Ha az első előfordulásnál adsz a hivatkozásnak nevet: <ref name="faq">hivatkozás megadása</ref>, akkor a többi előfordulásnál már csak ennyit kell írni: <refname="faq"/> és akkor a cikkben az azonos nevű lábjegyzetek azonos sorszámot kapnak, a references-nél pedig csak egyszer fodrul elő. (Példát láthatsz rá A keresztény vallás rendszere cikkben.) Linkelheted egyesével is, tudtommal nincs rá előírás, de szerintem így egyszerűbb és tetszetősebb is. – Hkoala 2009. május 19., 13:55 (CEST)

Köszönöm a módszert, ezt nem tudtam például, de a kérdésem arra vonatkozott, hogy ha van az a.hu oldal, amin a.hu#a és a.hu#b alszakaszok vannak, amelyek rendre az x és y állításhoz tartanak forrást, akkor a fenti (valamelyik) módszerrel linkeljem a.hu-t mindkettőhöz, vagy külön-külön a.hu#a-t és a.hu#b-t? tetradumaláda 2009. május 19., 14:03 (CEST)

Ha az "oldal" alatt például képernyőoldalt értesz, és azon minden lényeges infó szerepel, elég 1x megadni az oldal URL-jét a ref-ben. Ha több különálló oldallapról van szó, amin eltérő témák szerepelnek, akkor szerintem jobb külön megadni őket (mintha mind teljesen más forrás lenne). misibacsi*^üzenet 2009. május 19., 14:21 (CEST)

Ezt most nem értem pontosan mire gondolsz, a második felében. Mi az az oldallap? Erről az oldalról lenne amúgy szó, eléggé szeparáltak benne a témák, több képernyőt tesz ki (persze képernyőfüggő), ha erre gondoltált. tetradumaláda 2009. május 19., 14:34 (CEST)

Az a lap, amit belinkeltél, lehetővé teszi, hogy viszonylag pontosan lokalizáld az egyes kijelentések forrását, ezt érdemes kihasználni. Tehát: és

ebből lett:

<ref>{{Cite web
| title = Bjarne Stroustrup's FAQ
| author = Bjarne Stroustrup
| date = 2009-03-05
| work = Where did the name "C++" come from?
| accessdate = 2009-05-19
| url = http://www.research.att.com/~bs/bs_faq.html#name
}}</ref>

és

<ref>{{Cite web
| title = Bjarne Stroustrup's FAQ
| author = Bjarne Stroustrup
| work = Why doesn't C++ support threads?
| accessdate = 2009-05-19
| date = 2009-03-05
| url  = http://www.research.att.com/~bs/bs_faq.html#threads
}}</ref>

Karmela^üzenőlap 2009. május 19., 17:10 (CEST)

Az "oldallap" kifejezést egy képernyőoldalra alkalmaztam (hogy elkerüljem az "oldal" = "site" félreértést). A fenti példa is jó, tehát lehet így is használni a ref-eket, mivel elég hosszú oldalról van szó. Pontos szabály nincs rá, hogy mikor kell az egyik vagy a másik. misibacsi*^üzenet 2009. május 19., 17:51 (CEST)

Szerintem is, ha sok görgetést spórol meg, akkor érdemes használni. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 19., 22:43 (CEST)

Csonk javítása

Sziasztok. Ha egy csonknak jelölt cikket kiegészítettem, akkor hogyan kell azt jelölnöm, hogy már talán levehető róla a "csonk" jelzés? Töröljem a sablont, tegyek a helyére valami másikat, vagy jelentsem be valahol a cikket? Orion 8 ^vita 2009. május 12., 15:56 (CEST)

Töröld. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 12., 16:17 (CEST)

Oké, köszönöm. Orion 8 ^vita 2009. május 12., 17:46 (CEST)

Amikor bővíted a cikket, a szerkesztési ablak alatt lévő Összefoglalóban ne felejtsd el feltüntetni röviden, hogy akkor éppen mit csináltál: pl. "új szakasz: Története", "bővítés", "átfogalmazás", "+kép", stb. misibacsi*^üzenet 2009. május 23., 20:38 (CEST)

Szerkesztés

Sziasztok. Eléggé kezdő vagyok még a szerkesztésben, és egy valamit nem értek: A formázások mennek, de ha megcsinálom a főcím, alcím dolgokat ( ahol a szavak elé egyenlőségjel kell) az alájuk írt szöveg egy szürke keretbe kerül formázás nélkül. Miért van ez? Köszönöm a segítséget! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Isslac (vitalap | szerkesztései) 2009. május 21., 19:00

Azt "követted el", amit itt is most: nem szabad a bekezdés (sor) elején üres szóközt hagyni, mert annak ez a hatása. Lásd egyébként: WP:FORMA. Bennó^fogadó 2009. május 21., 19:04 (CEST)

Kattints ide, ha látni akarod, hogy ki kér éppen mentort maga mellé!

Isslac (vita | közrem. | törölt szerk. | ) úgy gondolja, hogy szívesen dolgozna együtt egy mentorral, 2009. május 21., 19:22 óta személyes segítőre vár. Karmela^üzenőlap 2009. május 22., 16:04 (CEST)

Portré

Valaki kell nekem, aki segít: fel akarom tenni a saját képemet (bármily ronda:) a szerkesztő-lapomra. Másnál is láttam ilyent, de nekem nem sikerült. – Cike ^vita 2009. május 23., 11:23 (CEST)

A képet előbb fel kell töltened a Wikipédiára (bal oldali Eszközök menü Fájl feltöltése menüpont), valamely szabad licenc alatt, majd a kép nevét használva beilleszted a honlapodra, például:

[[Fájl:Kép neve.jpg|250px|bélyegkép|balra|képaláírás]]
ahol:
250px: a kép mérete pixelben,
bélyegkép: ez ad keretet a képnek, hogy látszódjon a képaláírás; elhagyható
balra/jobbra: a kép pozícionálása az oldalon

Üdv, – Timish ^levélboksz 2009. május 23., 11:49 (CEST)

Megerősített szerkesztő

Sziasztok! Azt szeretném megtudni, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki Megerősített szerkesztő legyen? Szerkesztgetek már itt egy ideje, létrehoztam több új szócikket is. – Szkeptik ^vita 2009. május 23., 11:28 (CEST)

A bürokraták üzenőfalán kérheted a megerősítést, ha a bürokraták nem találnak semmi kifogásolnivalót a szerkesztéseidben, megerősítenek. Itt olvashatsz bővebben erről: Megerősített szerkesztők – Timish ^levélboksz 2009. május 23., 11:45 (CEST)

Kedves szerkesztők! Nem tudom, hány szerkesztő rendelkezik azzal a joggal, hogy megteintettnek jelöljön egy lapot, de úgy látszik nem elegendő(!), mivel sok olyan lapot láttam már, amiket évek óta egyetlen egyszer sem jelölt meg szerkesztő megtekintettnek. Hogy lehet ez?– Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 09:05 (CEST)

Úgy lehetséges, hogy:

1. Nem a Wikipédia kezdeteitől létezik a megerősítés
2. Túl sok szócikk van

Kb. 2009 őszére érjük utol magunkat a megjelöléssel, utána már naprakészek leszünk. Addig türelem. misibacsi*^üzenet 2009. május 28., 22:22 (CEST)

Soha meg nem tekintett lapok

Kedves szerkesztők! Nem tudom, hány szerkesztő rendelkezik azzal a joggal, hogy megtekintettnek jelöljön egy lapot, de úgy látszik nem elegendő(!), mivel sok olyan lapot láttam már, amiket évek óta még egyetlen egyszer sem jelölt meg szerkesztő megtekintettnek. Hogy lehet ez?– Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 09:34 (CEST)

A helyzet az, hogy kevés a szerkesztő, a másik, hogy még kevesebb a járőr a harmadik, hogy csak fél éve van ez a rendszer, hogy meg kell tekinteni a lapokat, vagyis ellenőrizni. Szajci ^reci 2009. május 27., 09:35 (CEST)

Jelenleg a lapok 62,76%-a megtekintett. Előbb-utóbb csak elérjük a 100%-ot! – Istvánka ^posta 2009. május 27., 09:41 (CEST)

Ja, ezt nem tudtam (mármint a még csak fél éve bevezetettséget). Így tényleg nem könnyű az összes régit és ezzel párhuzamosan az újakat is mind ellenőrizni. Ha meg egy hosszabb szócikkről van szó, akkor meg még több időbe telik, hogy valaki végigrágja magát rajta? Mert én csak egy nyúlfarknyi szómagyarázatot írtam, de azt rögtön megtekintettnek jelöltétek. Nincsen felelőse a területeknek? – Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 09:54 (CEST)

Rendszerint a friss változtatásokat jelöljük és vizsgáljuk, az elmaradás általában olyan cikkek esetében tapasztalható, amelyeket már nagyon régen nem módosított senki (mondjuk több mint egy éve). Ha egy megtekintett szócikkbe szerkeszt bele valaki, akkor a jelenlegi állás szerint maximum 6 nap alatt valaki előbb-utóbb jóváhagyja, vagy ha indokolt, akkor visszavonja a szerkesztést. Felelős nincs, mindenki önkéntes vállalás alapján nézi át a friss változtatásokat.– Istvánka ^posta 2009. május 27., 10:01 (CEST)

Amúgy érdekes, csináltam egy lapot, és azt azóta sem jegyezte senki megerősített, pedig hát pár naponta hozzányúlok. Senki sem érzi magát kompetensnek? :D Vagy ilyenkor mi a helyzet? tetradumaláda 2009. május 27., 10:09 (CEST)

Mert járőr még nem látta a cikket! Csak ők jelölhetnek megtekintettnek egy cikket! Lásd Wikipédia:Jelölt lapváltozatok– Istvánka ^posta 2009. május 27., 10:23 (CEST)

És amúgy van valami elvi határidő, amin belül a járőröknek meg kellene tekinteniük egy lapot? És mi van akkor, ha egyszerűbb egy járőrnek egy jelentéktelen, különösebb szakterületi/spec. tudást igénylő szócikket hivatalosan megtekinteni, mint egy komolyabb ismereteket igénylő komplett szócikket? Ezért nem tekintenek meg hivatalosan számos szócikket? – Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 10:35 (CEST)

Nincs határidő! Az új lapokat meg a régieket is bárki átolvashatja, javíthatja, stb. Sajnos nincs annyi járőr, hogy az összes szakterületet lefedje. Amikor ilyen szócikk előbukkan rendszerint szólunk valamelyik szakmához értő szerkesztőnek, hogy nézze át és véleményezze a kérdéses szócikket. Egyébként meg a megtekintés nagyon időígényes feladat, így mindig lesznek megtekintetlen lapok illetve elmaradt megerősítések. – Istvánka ^posta 2009. május 27., 10:39 (CEST)

A forrás megjelölések azért nagyban könnyítik az ellenőrzést azaz a megtekintést! Bárki felnyithatja az adott forrásművet és egy kis olvasással ellenőrizheti szócikk tartalmának valóságalapját. Ezek szerint én pont olyan szakterületen nézelődtem, ahol nincs szakterületi járőr. Kár.– Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 10:49 (CEST)

Nem azt írta, hogy nehéz, hanem hogy időigényes :) Márpedig felnyitogatni a forrásokat, ellenőrizni az idő. tetradumaláda 2009. május 27., 10:51 (CEST)

A forrás megjelölése követelmény, de a forrásokat értelmezni és ellenőrizni tudni kell. Nem biztos, hogy egy kvantummechanikával foglalkozó szócikk tárgyát egy irodalmár le tudja ellenőrizni . Szerintem biztosan akad olyan szerkesztő aki ért az adott témához. Ha az ókor érdekel akkor megkeresheted például Bennó kollégát.– Istvánka ^posta 2009. május 27., 10:54 (CEST)

És a magyar kortárs irodalomnak ki a szakértője?– Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 10:56 (CEST)

Magyar kortárs irodalommal foglalkozik például User:Módis Ágnes Vadszederke– Istvánka ^posta 2009. május 27., 10:57 (CEST)

Wikipédia:Wikipédisták érdeklődési kör szerint ez a lista segíthet! – Istvánka ^posta 2009. május 27., 10:58 (CEST)

Köszi! Most már legalább tudom, ki miben kompetens.– Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 11:05 (CEST)

A megtekintés csak annyit jelent, hogy nincs a szócikkben vandalizmus, normálisan meg van formázva, nem más weboldalról lett másolva stb. A forrásokat vagy a tartalmi helyességet leellenőrizni percenként több tíz változtatásnál kivitelezhetetlen. Még csak azt sem lehet garantálni, hogy olyasvalaki fogja leellenőrizni, aki nagy vonalakban ért az adott témakörhöz. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 27., 11:19 (CEST)

[[User:Tgr|Tgr] Hát ez akkor elég kétessé teszi magát az enciklopédiát– Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 11:44 (CEST).

Persze, egyszerű logikai modellben, MATEMATIKAILAG semmi sem biztosítja a minőséget, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy úgy-ahogy, de működik a dolog :) tetradumaláda 2009. május 27., 11:46 (CEST)

Pontos látlelet: matematikailag, statisztikailag, ellenőrizhetően (=tudományosan) ugyan igazolhatatlan, de hinni attól még nagyszerűen lehet benne. Sőt! :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 11:52 (CEST)

Egyetértek. – Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 12:02 (CEST)

"Füles leeresztette jobb füléről jobb patáját, megfordult, és nagy nehézséggel felemelte a bal patáját. - A másik fülemmel is szeretném hallani - mondta. - Volnál szíves... " – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 12:11 (CEST)

Egy enciklopédia "tudományos" ellenőrzése meg az enciklopédia tartalmának a szerkesztők általi ellenőrzése két független dolog. Az előbbit úgy végzed, hogy a szerkesztőktől független szakértőket kérsz fel, akik értékelik a cikkek tartalmát. Az angol Wikipédia esetében ennek szép irodalma van, utána lehet olvasni; röviden jelenleg az egyik legmegbízhatóbb általános célú információforrás (a professzionális, soktízezer forintos enciklopédiákat is beleértve) a szónak abban az értelmében, hogy az egyes cikkei általában teljesebbek, frissebbek és pontosabbak más forrásoknál. (Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy átlagosan megbízhatóbb, mint pl. egy hagyományos enciklopédia, mert sokkal több szócikk van benne, és azok a szócikkei, amik a hagyományos enciklopédiákban nem szerepelnek, gyakran gyengén vannak megírva.)

A magyar Wikipédia nyilván jóval alacsonyabb szinten van, mert kevesebben és kevesebb ideje dolgoznak rajta. Arról nem tudok, hogy lett volna bármilyen szisztematikus vizsgálat a minőségéről. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 27., 12:36 (CEST)

Te is tudod, hogy legnagyobb hírveréssel övezett Nature-féle "vizsgálat" nemhogy a "tudomány", de az elemi statisztikai mintavétel szabályait is sutba vágba készült.

Örömmel venném az egyéb szép irodalmakat - név szerint. (Marketingszöveget én is tudok alkotni.) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 12:58 (CEST)

((Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem egy olyan élő emberről van elképesztő részletességű és egy enciklopédia számára érdektelen információktól hemzsegő szócikk, akikről a tudományos szakértők csoportja által szerkesztett komoly lexikonokban, enciklopédiákban (pl. a Ki kicsoda évente megjelenő köteteiben) soha nem született/születhetne szócikk. Ott van egy bizonyos szint, amit meg kell ütni.)) – Tóthpetya ^vita 2009. május 27., 13:34 (CEST)

Ettől vagyunk mi jobbak! . A minimális szintről pedig itt olvashatsz: Wikipédia:Nevezetesség. – Istvánka ^posta 2009. május 27., 13:53 (CEST)

Nullextra: a Wikipédia:Megbízhatóság lapon találsz párat (bár a FirstMonday linkek most mintha nem működnének). Abba most nem mennék bele, hogy a statisztikai mintavétel szabályairól tőled vagy a Nature szerkesztőségétől érdemesebb tájékozódni, bár érdekes önreflexív színt adna a szakértelem mibenlétéről szóló vitának. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 27., 19:56 (CEST)

Én szívesen tanulok bárkitől. Te már tudod, hogyan vett mintát a Nature? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 21:19 (CEST)

Ha jobban megnézed a Nature cikket, ott van az információ: UPDATE: see details of how the data were collected for this article in the supplementary information. A megbízhatósági állítás tudományos cikkekre vonatkozott, nem úgy általában. – Zimmy 2009. május 27., 21:46 (CEST)

Itt a docfájl, kimondottan érdekes olvasmány. Bennó^fogadó 2009. május 27., 21:50 (CEST)

Köszönöm, épp azért tettem fel a kérdést Tgr-nek, mert ezen a cikken már átrágtam magam. Kiderül belőle, hogy pontosan mi a vizsgált alapsokaság, és hogyan biztosították, hogy a minta ennyi meg annyi százalékos hibahatáron belül az alapsokaság tulajdonságait hordozza? Mert én biza ezt az információt nem tudtam eddig kihüvelyezni se ebből a docból, se más forrásból. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 22:18 (CEST)

Miért dolgoztatsz minket itt fölöslegesen? ;-) Azt írtad: hogyan vett mintát? Erre pedig kimerítő válasz a doksi. Mivelhogy a Nature nem tett százalékos megbízhatósági eredményt (ez nehéz is lenne), tehát nem mondta azt, hogy a WP 79%-ban megbízható, a Britannica meg 81%-ban, értelmetlen dolog hibahatárokat követelni. A leírt kiválasztási és értékelési módszer alapos volt és korrekt, ez bőven elég. Az összehasonlítás az azonos kidolgozottságú, tudományos cikkekre vonatkozik. Nyilván marginális témákban, kevéssé érdekes szócikkekben több hibát lehet találni, ezek jórésze azonban elő se fordul a fizetős enciklopédiákban, hozzájuk képest tehát itt is jók vagyunk. – Zimmy 2009. május 27., 22:37 (CEST)

Tgr kedélyes személyeskedését kölcsönvéve: javaslom Tgr-nek, hogy ha mintavétel témában a Nature esetleg nem állna vele szóba, még mindig inkább előbb kérdezzen engem, mint téged, kedves Zimmy ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 22:46 (CEST)

Hogy nehogy: részleteznéd az "azonos kidolgozottságú" fogalmát, meg hogy hogyan viszonyul ez a számomra egy kissé még obskurus csoport az alapsokasághoz? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 22:51 (CEST)

Na jó van, hagyjuk egymást, nem akarlak megbántani. – Zimmy 2009. május 27., 22:56 (CEST)

Csak bátran: mit nem értek? :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 22:58 (CEST)

Ezt itt meg lehet vizsgálni, az egész a válogatással és az értékeléssel foglalkozik. Bennó^fogadó 2009. május 27., 23:04 (CEST)

Minta

We chose fifty entries from the websites of Wikipedia and Encyclopaedia Britannica on subjects that represented a broad range of scientific disciplines. Only entries that were approximately the same length in both encyclopaedias were selected.

Én erre a két mondatra alapoztam azt a kijelentésemet, hogy a mintavétel elemi szabályait is sutba vágták. Az "a broad range" ugyanis ugyanolyan pontossággal nevezi megaz alapsokaságot, mint az "a lot of" ...

A mintavétel módja: "egy nagy csomó cikkből összekapartunk egy kisebb csomót, és abból kiválogattunk úgy ötven kábé egyforma témájút és nagyjából egyforma terjedelműt".

Megerősítem: ez azért nem kiköpött statisztikai pedantéria ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 23:37 (CEST)

Tudjátok, hogy egyetemi dolgozatoknál nem lehet a wp-t forrásként használni, feltűntetni? – Tóthpetya ^vita 2009. május 28., 08:15 (CEST)

Ez azért nem pontosan így néz ki: sok helyen lehet használni, ígazán igényes helyeken viszont semmiféle enciklopédiát vagy lexikont sem látnak szívesen forrásként, hiszen nem a klasszikus referált szakmai közlések körébe tartozó műfajba esnek.

(Ránéztem most a guglin a wikipedia+szakdolgozat keresésre, ennek nyomán jutottam ide: Bár sok kritika a legrosszabb szócikkeket emeli ki, a Wikipédia hosszú farkon található részének az a legfontosabb vonása, hogy olyasmit tartalmaz, ami sehol másutt nem lelhető fel. (hvg.hu)

(Na ez az érdekes szelet: az olyan tartalmak, amik sehol máshol nem lelhetőek fel ... :)... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 08:58 (CEST))

OK, fussunk neki még egyszer. Amit a hibahatárokról korábban írtál, az azért túlzó, mert ez nem kvantitatív vizsgálat volt (még egyszer: nem mondta azt, hogy a WP 79%-ban megbízható, stb.). A kiválasztás meg nem úgy történt, ahogy írod: a vizsgálók neveztek meg címszavakat, amiből kiválasztották azokat, amelyek hasonló hosszúak (=kidolgozottak) voltak, mint a Britannica cikkei. Ez szerintem egy korrekt módszer, mert itt az egyik szempont volt az fontos információk hiánya is. Ez nem lett volna korrekt, ha eltérő hosszú cikkeket vettek volna figyelembe (nemcsak a WP, de akár a Britannica felé sem). A Nature meg egyáltalán nem vádolható azzal, hogy elfogult lenne a WP irányába, sőt inkább ellenérdekelt kellene legyen (klasszikus tudományos pozíciók védelme és hasonlók miatt). Vedd úgy, hogy a WP és a Britannica azonos megbízhatóságát ezen feltételek mellett igazolták - ez se semmi. – Zimmy 2009. május 28., 18:05 (CEST)

"Jimmy Wales' Wikipedia comes close to Britannica in terms of the accuracy of its science entries, a Nature investigation finds."

Azt mondd meg, kedves Zimmy, hogy a vizsgálat mely szakasza garantálja, hogy a kiválogatott cikkek értékeléséből statisztikailag (=tudományosan) hitelesen következik a fenti mondatban összefoglalt és közreadott végeredmény? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 18:25 (CEST)

Az úgy lehet, hogy a tudományosság nem egyenlő a statisztikával. Például a nyelvtan vagy a zene sem staisztika, de lehet nagyon is tudomány. – Zimmy 2009. május 28., 18:44 (CEST)

Ja-ja. Belőlem is lehet még szahelo–szaharai antilop, csak kerüljek be egyszer a Wikipédia tudományosságába ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 18:56 (CEST)

A reprezentatív mintavételezés kritériumai akkor értelmezhetőek, ha egy (vagy két) viszonylag uniform sokaságot vizsgálunk (pl. bármelyik elem bármelyikkel összehasonlítható). A Wikipédia-Britannica összehasonlításnál, ahol eltérő számú cikkben, eltérő bontásban van az információ, ráadásul az egyikből választott cikk a másikból választható cikkeknek csak egy töredékével hasonlítható össze értelmesen (ráadásul nem is biztos, hogy egyformán érdekel minket mondjuk a "Föld" és a "lapos Föld elmélet" cikkek színvonala), statisztikára hivatkozni csak retorikai fogásnak jó (annak meg, lássuk be, az enyém jobb volt :P). Egy előre meghatározott, elfogulatlan kritériumrendszer alapján cikkpárokat vak teszttel összehasonlítani módszertanilag teljesen korrekt; ezt még a Britannica sem kifogásolta, csak a kivitelezés egyes részleteit (többnyire alaptalanul). Amúgy volt egy frissebb összevetés is a Britannicával, meg egy a Columbiával, ha lesz időm, majd megkeresem őket. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 28., 19:28 (CEST)

Végre előkerült egy szakszerűbbenn szappanozott vélemény ... :)

Hogy a Britannica mit kifogásolt és mit nem, az legyen az ő mamlaszságuk mércéje. A kérdés attól még mindig kérdés marad: ha nem reprezetatív a mintavétel (ebben végre megegyezünk), akkor korrekt eljárás-e olyan kijelentésekké formálni a vizsgálat eredményét, amely az alapsokaságokat nevezi meg a vizsgálat tárgyául? Még egyszerűbben: a választott módszer az általam utoljára idézett mondatot teljes mértékben igazolja-e - vagy annál sokkal kevesebbet, azaz igaz-e, hogy a Nature durván túláltalánosítja az önmagában megálló kísérlet eredményét? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 19:43 (CEST)

(Praktice szemlélve: kivel/mivel cseszünk ki legjobban, ha nemcsak bezsebeljük, de el is hisszük a fényező reklámdumát? Szerintem pont azokkal a (potenciális) szerkesztőkkel, akikkel el is lehetne érni a Nature által nagyvonalúan "megelőlegezett" színvonalat. Azaz: magával a Wikipédiával. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 20:13 (CEST))

Nem fényező reklámduma, már magad is elhiszed a saját fantazmagóriádat. Egy független, elismerten színvonalas tudományos műhely ítélete volt ez. – Zimmy 2009. május 28., 22:31 (CEST)

Drága Zimmy!! Egyenesen, őszintén, kertelés nélkül: százszor inkább a saját fantazmagóriáimat hiszem el - mint a tiéidet! :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 22:33 (CEST)

(A Nature a Wikipédiától meg a Britannicától formálisan bizonyára független. De nem független a hirdetőitől és a vásárlóitól. Próbáld elővenni a marketinges elmédet, és megbecsülni, hogy 2005-ben vajon a Britannicával, mint nyomtatott termékkel együtt süllyedő Nature számára vajon mi jobb húzás: a jövendőt jelentő Wikipédia-híveknek hegedülni egy sort, vagy az ósdi, letűnő Britannica reputációját védelmezni? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 22:51 (CEST) )

(Címlaptól két kattintásra: "For more information on advertising science jobs with naturejobs.com, the premier science recruitment website, please contact your regional Naturejobs representative." Vajon honnan vár jobot kínálókat és keresőket: a Britannica vagy a Wikipédia tájáról?? Vonzó néni van odarajzolva a szöveg mellé: érdeklődd meg, hogy milyen feltételekkel lehet bekerülni az adatbázisukba! :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 23:13 (CEST) )

Önkéntes rendőr

Sokkal érdekesebb ennél, hogy vannak kezdők, akik készítenek kemény munkával 1 db kétmondatos csonkot, majd idejönnek fikázni a Wikipédiát. Igaz, Tóthpetya? – Zimmy 2009. május 28., 12:08 (CEST)

Namivan, kitört belőled az önkéntes rendőr? Zimmy: veled tényleg csak ezen a szinten lehet kommunikálni? :(( – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 12:16 (CEST)

Kedves Zimmy! Nem vágyom itteni babérokra. A szócikk-csonkot nyugodtan kitörölheted. Nem zavar egy percig sem. Épp csak egy kísérlet volt és elsősorban a kíváncsiság vezérelt! A tények attól még tények maradnak: a tudományos megalapozottságot és a szakértelmet illetően. Nyugodtan tetszeleghetsz tovább a tudós szerepe/d/tek/ben. Én meg élem tovább a nyugis életemet a diplomáimmal és a pár évtizednyi élettapasztalatommal.– Tóthpetya ^vita 2009. május 28., 13:02 (CEST)

Ennyire azért nem kell lenézni a wikiseket, mert szép számmal van közöttük olyan akinek legalább egy diplomája van, sőt Zimmynek ha jól tudom több is. Nem csak mögötted van élettapasztalat. Mások ezt az élettapasztalatot megosztják az olvasókkal itt a wikin. Szóval na... – Istvánka ^posta 2009. május 28., 13:10 (CEST)

Az a csonk megfelelő, éppen be is kategorizáltam, de jobban tennéd, ha azok bővítésével foglalkoznál, nem mások munkáját szapulnád. A diplomáiddal meg tényleg ne hencegj, nem vagy egyedül vele, nem egy nagy szám egyébként sem. Nem emlékszem, hogy valahol is tudós szerepében "tetszelegtem" volna, mert nem is vagyok az. Értek egy-két dologhoz, szereztem egy-két papírt, plusz tapasztalatot, sokan vagyunk így ezzel. Van, aki ezt itt kamatoztatja, van aki máshol, nincs ezzel semmi probléma. Gyere és segíts vagy menj és ne segíts, de ne rombolj, ha megkérhetlek.

Nullextrának: semmi rendőrködés nincs benne, nem azt írtam, hogy húzzon innen, csak pusztán érdekel, miért jó egyeseknek, ha megkeseríthetik mások szája ízét? Megint más az a kritika, amit valaki "belülről", konstruktívan, megoldást is javasolva vezet elő, mint a folyamatos ócsárlás, sárba lehúzás. Mondom, nagyon érdekel, mi visz rá valakit, hogy belépjen valahova, csak azért, hogy belülről tudjon fikázni? Ez tulajdonképpen visszaélés a Wikipédia szabadságával, amit azonban nem szoktunk büntetni, de ettől még zavaró. (Zárójel: miért, milyen szinten vagyunk most?) – Zimmy 2009. május 28., 15:13 (CEST)

Azon a szinten tartunk, hogy amit a tartalom méréséről és minősítéséről mondok (és amit se Tgr, se Bennó, se te nem akartok/tudtok tartalmilag se lenyelni, se kiköpni ... ) , annál sokkal érdekesebbnek tartod, hogy milyen alapon makog bele mindebbe egy nyúbi? (Az megint más kérdés, hogy vajjon mennyire is nyú ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 15:27 (CEST)

Nemcsak hogy lenyeltük, meg is rágtuk, meg is emésztettük. Válaszoltam(tunk) rá kimerítően. Ha olyan jó vagy statból, ahogy állítod, akkor ezt megérthetnéd. Részemről nem tudok többet hozzátenni. Korábban nem is ismertem ezt a felmérést, de amennyire a Nature-t ismerem, látatlanban megbízok az objektivitásukban, úgy egyébként is. – Zimmy 2009. május 28., 15:36 (CEST)

Tény, hogy eléggé kimerítő válasz tud lenni az, hogy nem értem ugyan, de vakon megbízom benne, mert nekem hízeleg. Errefelé már valóban elértük a falat - innen nincs tovább. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 15:55 (CEST)

Szereted kicsavarni az állításokat. Egyrészt részemről fentebb, a "minek dolgoztatsz" kezdetű részben konkrétan válaszoltam a problémádra, másrészt nem azért bízunk meg benne, mert nekünk hízeleg, hanem mert megbízhatónak tartjuk és tartja mindenki más is. Csak te nem, de ezt kibírjuk. Neked egy Nature az smafu, statisztikai amatőrök... – Zimmy 2009. május 28., 16:20 (CEST)

Zimmy - érted, hogy mi a kifogásom a Nature eljárásával szemben? Vagy csak fújod a mantrát, mint egy alapszervi agitprop-felelős? :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 28., 16:32 (CEST)

A Wikipédia sosem lesz tökéletes. Mindig lesz akinek tetszeni fog és akinek nem. Engem azért fogott meg, mert sok érdekes dolgot tanultam belőle és, hogy én is hozzájárulhatod a tudás fejlesztésében, de mivel emberek vagyunk, ezért nem is vagyunk tökéletesek, így a wiki sem lehet az. Szajci ^reci 2009. május 28., 13:10 (CEST)

Csak azt nem értem, zimmynek mér kell sértődöttet játszania? Meg tóthpetyának a diplomáival jönnie? Komolyan nem értem az embereket, ez a szint? Jól mondta valaki: az egy fölötti diplomák száma csökkenti az intelligenciát. Menjetek csonkot bővíteni meg szócikket írni, köszönöm. tetradumaláda 2009. május 28., 15:21 (CEST)

Miért lennék én sértődött? Nem vagyok az és nem rólam van itt szó. Utóbbival egyetértek, pont emiatt fejeztem ki furcsállatomat. – Zimmy 2009. május 28., 15:26 (CEST)

"Sokkal érdekesebb ennél, hogy vannak kezdők, akik készítenek kemény munkával 1 db kétmondatos csonkot, majd idejönnek fikázni a Wikipédiát. Igaz, Tóthpetya? – Zimmy 2009. május 28., 12:08 (CEST)"

Nekem ez nem tűnik konstruktív hozzászólásnak :( Ha rosszat csinál, kezére csapsz, ha nem, akkor nem rombol. Vagy épít, vagy nem, nem érdekes. tetradumaláda 2009. május 28., 15:28 (CEST)

Pedig az. A dolgozók b*sztatásának megakadályozása szerintem konstruktív dolog. És főleg nem sértődöttség. – Zimmy 2009. május 28., 15:36 (CEST)

Végülis mindegy, csak ne verjük a nyálunkat a semmin. Aki nem akarja, nem törődik a baszogatással, nem kell megvédeni szerintem senkit. Akinek meg a lelke nem viseli el, ha egy csonkgyáros (annak is kezdő) szerkesztő cseszegeti, hát súlyos megrázkódtatások várják az életben :) tetradumaláda 2009. május 28., 15:53 (CEST)

Lehet, hogy téged nem zavar, én nem szeretem azokat, akik támaszkodnak a lapátra és közben csesztetik a többieket, miért nem elég mély még a gödör – Zimmy 2009. május 28., 17:54 (CEST)

Nincs szócikkszámhoz kötve, hogy feltehet-e valaki provokatív kérdéseket (amiket önmagukban ellenséges aktusnak tekinteni a „groupthink” egyik ismertetőjele), és szerintem ez így van jól. Régebben még gyűjtöttük is az ilyen kérdéseket a Wikipédia:Válaszok a gyakori kritikákra lapon – írhattunk volna oda pusztán annyit is, hogy „Pofa be!”, de nem lett volna se hatékonyabb, se hasznosabb, se elegánsabb. Ha valakit idegesít a Wikipédia megbízhatóságának az (egy ennyire radikálisan új módon készülő információforrásnál egyébként teljesen természetes) kritikája, a legegyszerűbb, ha nem olvassa. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. május 28., 19:35 (CEST)

Eszembe se jutott mondani, hogy pofa be!, inkább az indítékaira voltam kíváncsi. Mert az, hogy anonim módon mindenfélét beszólnak, az szinte rendben van. De az, hogy valaki regisztrál is, el is kezd csinálni valamit, majd utána úton-útfélen kifejti azt, hogy ez mennyire sz*r - ez nagyon érdekes. Egyébként meg nem úgy van az, hogy ne olvassam, mert amit a közösbe beírnak, azt nehezen tudom kikerülni. Pont ezért is írják oda. – Zimmy 2009. május 28., 22:28 (CEST)