Szerkesztő:Satak Lord/magyar néprajz

• magyar nép etnogenezise

User:Satak Lord/Társadalmi kultúra

* etnográfiai csoportok, néprajzi tájak, szigetek

A magyarság népi műveltsége fő vonalában egységes, mint ahogy a nyelvjárásokat sem választják el meg nem értséig fokozódó különbégek. A néprajzkutatók megkülönböztetnek kisebb-nagyobb területeket, ahol a többitől való eltérések egységesek, ezek területi különbségek, s nem nyilvánulnak meg a kultúra egészében. A többi etnográfiai csoporttól való megkülönböztető jegyek állandó mozgásban vannak. Az etnográfiai csoportok, tájak, szigetek történetileg meghatározható múlttal rendelkeznek.

Az etnográfiai csoportok gyökereit a honfoglalásig vezetik vissza, mert a letelpült nyolc törzs között is műveltségbeli és foglalkozásbeli különbségek adódtak, ha ezeket a későbbi korok egybe is mosták. A Kárpát-medence különböző tájai, hegyek, síkságok, mocsarak, életmódváltoztató jelenségként hatottak. Ehhez járult hozzá a középkori kiváltságok. Jelentős tényező még a magyarsággal szomszédságban egykor élő etnikumok (szlávok, románok, szászok), a tőlük átvett kulturális elemek segítették a többi néprajzi egységtől való elkülönülést.

Az etnográfiai csoportokat csak főbb vonásaiban lehet elkülöníteni, tekintettel az összetartozás-tudatra, feltárt és értékelt néprajzi anyagra, földrajzi tényezőre, nyelvre. Az összetartozás-tudat túlterjedhet földrajzi egységeken is, de a földrajzi terület nagyban meghatározza az anyagi kultúrát (szőlőtermelő közösség, főleg halászattal foglalkozó közösség). A földrajzi tényező húzza meg a néprajzi táj határát. Az összetatozás-tudatot népcsoport, táj, vidék megjelölésével jelölik.

történelmi és földrajzi szempontokat figyelembe véve négy nagy vidékre szokás felosztani a magyar nyelvterületet: Dunántúl, Felföld, Alföld, Erdély.

Dunántúl

A Dunántúlon a fő meghatározó elem a dombos vidék és Magyarország legnagyobb tava, a Balaton. Az itteni néprajzi szigetekbe gyakran keverednek horvát-szlovén elemek. Az alábbi néprajzi tájakra oszlik:

Göcsej: Az ország délnyugati szögletében foglal el nagy területet. Nehezen művelhető talaj jellemzi, ennélfogva az állattartás jellemző. Egykori fő foglakozások között a hajdinatermesztés, szőlőművelés, állattartás szerepel. A falvak nagy része irtáson épült, egy-egy ilyen házcsoportot szegnek neveznek (falvak nevében is előfordul). Családok nem oszlottak szét, nagycsaládban éltek egy telken, melyet gyakran U alakban öveztek gazdasági és lakóépületek. A regölés pogány elemeket őrző szokása napjainkig él. A szomszédos Hetés 18 falujs a Göcsejtől délnyugatra a göcsejihez közel álló műveltséget hozott létre.

Őrség: A Zala és Kerka folyók völgyében 18 falu alkotja a magvát. Lakói a középkori határőrök utódai. Az emberek családonként szert alakítottak ki, ezek növekedtek falvakká. Az egyes falvak elnevezései ezért családnevek után történtek (Kovács-szer, Szabó-szer). Állattenyésztés, Ide tartozik a Pinka völgye és Burgenlandban Felsőőrség néhány faluja (Felsőőrség, Alsóőrség, Őrsziget, Jobbágyi). A táj műveltségéban fontos szerpet játszik a német hatás.

Hanságiak: Mocsaras. lápos területen élők főleg halászattal és vadászattal foglalkoztak. Jellegzetes a nád és a gyékény háziiparszerű felhasználása. Tőzegkitermelés, állattartás. A XIX. századi lecsapolások lecsapolások következtében a földművelés vette át a vezető szerepet.

Rábaköziek: A Rába és Rábca közti sík vidék Kapuvár központtal. Építkezése, különleges fehér hímzései különítik el a többi tájtól. Ide tartozik a Kemeneshát és a Sukoró - egykori szokásaik a környező tájaktól jelentősen eltérnek.

Szigetköziek: Nagy-Duna és Mosoni-Duna szigete. A víz meghatározó szerepe az itteniek életét egészében meghatározta és meghatározza. Vízzel öntözött legelők.

Csallóköziek: Egyik legnagyobb magyar etnikai csoport Szlovákiában. Régi neve Aranykert, mely a Dunából mosott aranyra utal. Állattartás, gyakori áradások. Régebben hajózással is foglalkoztak, ennek központja Komárom volt. Gályák Isztalmubulba, a Fekete-tengerre is kijutottak, Bécsbe halat szállítottak.

Mátyusföld: A Csallóköztől északra-északkeletre terül el. A vidék egykori uráról, Csák Mátéról kapra nevét. Folklórhagyományia máig virágzanak, híresek pl. a gyermekjátékok. Még északabbra a Zobor-vidék magyarjai élnek. Sokásaikat, népdalaikat, balldaáiakt ismerjük.

Bakony: A bakonyi falvak az Árpád-kortól lakottak, többnyire völgyekben létesültek. Az ittniek életében az erdő meghatározó. Kanászaikat már XIII. századtól említik. Famegmunkálás mesterei. Erdők csökkenésével földművelés jutott előtérbe, a famunka háttérbe szorult.

Balaton-felvidék: A Bakonytól egészen a víz partjáig elterülő vidék. Fontos a bor és a halászat.

Somogyország: Azaz Külső-Somogy és Belső-Somogy. Fő tevékenység az állattartás, fontos szerepe volt az erdőknek (makkoltatás, famegmunkálás). A Zselicségben kanászok faragták a legmívesebb tárgyakat. A földművelő parasztok hamar polgárosodtak.

Ormánság: A Dráva és Okor közti terület. Egykor vizes, mocsaras terület volt, belőle halmok (ormok) álltak ki, erről kapta nevét. A víz miatt a házak talpfákon épültek, falakat sövényből fonták. Fő tevékeynségek a halászat, állattartás (ménesek), makkoltatás. XVIII-XIX. században jelentős volt a hamuzsírfőzés, ez azonban az erdők kipusztításához vezetett. Délszlávok felé utal népviselet, a gyász színe pl. a fehér.

Dráva-szög: Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Eszék, Rétfalu, nagyrészt ma már Szerbiában van. A délszláv környezet volt erőteljes hatással. Fő tevékenységek: halászat, vadászat, állattartás, (földművelés a XX. század elejétől). Nyelvük, népköltészetük, szokásaik különböztetik meg az északabbra lakóktól.

Sárköz: Tolna megye Duna-menti része. Magvát öt község adja: Öcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Báta. Néhány falu a Duna másik oldalán csatlakozik ide, mint Szeremle és Érsekcsanád. A vízközi életet földművelés váltotta fel. Nagy múltú szőttesek, jellegzetes a fekete alapon fehér hímzés.

Mezőföld: A leggyorsabban polgárosuló tájak egyike. Falvai polgárosodtak, míg a cselédség különleges folklórhagyományt alakított ki.

Felföld

Palócok: Felföld legnagyobb csoportja. Nevük szláv nyelveken kunt jelent, ami alföldi származásukra utalhat. Ennek kapcsolatait azonban kevéssé lehet felfedezni. A Garam folyótól keletre egészen a Borsod megye közepéig terjednek telepeik. Délen határaikat nehézked meghúzni, mert helyenként a lkosság a török kiűzése után egész a Dél-Alföldig lehúzódott. Mivel hatalmas területről van szó, a palócokon belül szokás alcsoportokat megkülönböztetni.

• Nyugati palócok: Hont megyei palócok, Nógrád megyei palócok, Medvesalja, Galgamente.
• Keleti palócok: Egy-egy földrajzi egységhez kötődnek: Erdőhát a Sajó és a Rima folyóktól délre, lakói a barkók; Hegyhát a Sajó Bán és Hangony által bezárt terület; Homok a Tarna folyócska völgye.

Az alcsoportok ellenére is rengeteg közös vonás fogja össze a palócokat. Nyelvjárásuk, Jellemzően nagycsaládban éltek, Juhászat, házépítés, szőttesek, viseletek és népköltészet. Szloávk hatást lehet kimutatni elsősorban a hiedelmekben és a kiszehajtás szokásában.

Cserehát: A Bódva és a Hernád közti falvak. A Zemplén déli és keleti lejtőit Tokaj-Hegyalja falvai és mezővárosai. Nagy hírű szőlőtermelés. Borkereskedelem révén szerb, görög, orosz, lenygel, szlovák hatások.

Hegyköz: A Tokaj-Hegyaljától északra elterülő 15 falu. Erdei munka, állattartás. nehéz életkörülmények

Matyók: A Felföld és az Alföld határán, sík vidéken laknak. mindösze egy város és egy nagyobb falu Mezőkövesd és Szentistván. Vallásuk római katolikus, ez határozta meg legnikább műveltségüket. Nevük Mátyás király kicsinítő képzős alakjának változata. földművelők és állattartók, de a nagybirtokok miatt a XIX. században sommásnak szegődtek el. A nagycsaládok közös, ún. hadas települése. XIX. század másidkk felétől rendkívül gazdag és jellegzetes hímzés. Anyagi kultúrájuk az Alföld, szellemi a Felföld felé mutat.

Alföld

Az Alföld néprajzi szigetei és tájai a legösszettettebbek. Egyes csoportokat a múltba visszamenő kiváltságok tartottak egybe (kunok, jászok, hajdúk és mezővárosok); ám jelentősen befolyásolta az egyes vidékek életét a táj jellege is, különösen a Dél-Alföldön számos szigettel kell számolni. Az Alföld néprajzi csoportjai a következők:

Nagykunok: A magyarságba beolvadt kunok örökösei. A Tiszántúl középső részén éltek, központjuk Karcag volt.

Kiskunok: A Duna-Tisza közén éltek, kapitányságuk Kiskunfélegyházán székelt. Család- és közösségi szervezetük kiváltáságaik megszűnéséig (1876) megmaradtak. Keleti hatás mutatható ki népköltészetükben, népzenéjükben.

Jászok: A Zagyva környékén éltek, északon érintkeztek a palócokkal. Feltehetőleg alán eredetűek, a kunokhoz hasonló kiváltságokat élveztek. A török kiűzése után délebbre is kirajzottak, a Bácskát és a Bánátot is elérték telepeik. Viseletük jellegzetes, hitviláguk gazdag.

Hajdúk: Nevüket pásztor, jószághajtó foglalkozásukról nyerték, majd zsoldos katonákká lettek. Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben telepítette le őket alföldi birtokaira, kollektív nemességet adományozott nekik. Nem kellett adózniuk, viszont cserébe katonai szolgálattal tartoztak. Itt maradt meg legtovább a külterjes állattartás. Többségében reformátusok.

Háromváros: Néprajzi szigetként fogható fel a három mezőváros, Kecskemét, Nagykőrős és Cegléd a hozzájuk tartozó egykori birtokokkal. Jómódú parasztság, cselédség, kézművesek és kereskedők együttélése volt jellemző. Belterjes gazdálkodás itt honosodott meg a leghamarabb (zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés).

Szeged: Meghatározó a víz szerepe, emellett jellegzetes kézművesek, késesek, papucsosok, gombkötők éltek itt. Szeged a paprikatermelés legrégibb központja. Közel áll a műveltséghez Hódmezővásárhely gazdag népi díszítőművészetével.

Debrecen: A cívis város, jelentős kultúrális szerepe mellett kereskedelmi központ is volt Erdély, Pest és a Felföld között. Jellegzetesek a szűrök, gubák, bundák, cserépedények, szíjgyártó munkák.

Kalocsa környéke: A leghíresebb paprikatermesztő központ. Hímzései máig népszerűek, ami annak is köszönhető, hogy a kalocsai hímzések a XIX-XX. század fordulóján új stílussá fejlődtek, vagyis a kalocsai népművészet akkor élte virágkorát, amikor a többi már hanyatlani kezdett. Az asszonyok jellemző munkája volt a pingálás is falakra, tojásokra.

Bácska és Bánát: A Bácska a Duna-Tisza közének alsó része, a Bánát a Maros-Tisza-Duna által határolt síkság. Török alatt kipusztult magyarság a XVIII. században települt be újra. A népművészetben sok átvett elem található

Békés: hasonlóan a Bácska-Bánáthoz sokszínű műveltség a békési. Román, szlovák és német hatások jelentősek.

Sárrét: Két része a Nagysárrét Bihar megyében a Berettyó környékén, és a Kissárrét a Körösök mentén. A vidék a török alatt kipusztult, hajdú és kun betelepülők. Tisza szabályozásáig jellegzetes vízi világ volt, ez tárgyi kultúráját határozta meg: halászat, gyékény és nádfeldolgozás. Hitvilágban keleti elemek.

Nyíriek rétköziek Taktaköz Bodgorköz

Tiszahát és Szamoshát: A Tiszahát a Tiszától északra, a Szamoshát a Szamos jobb oldali síksága. Víz szerepe nagy volt, ártéri tölgyes, bükkös erdőkben sertések tanyáztak. Szerszámok, szőttések hímzések kerültek innen ki, népviseletük egyszerű.

Erdély

Erdély neve erdőn túlit jelent, a XII. századtól hívják így. Területe néprajzi szempontból földrajzilag és történelmi helyzetéből adódóan is elkülönült. Ide tartozik a Partium is, mely ugyan nem része Erdélynek, de néprajzi szempontból együtt szokták tárgyalni.

Érmellék: a Bihari-síkság része, műveltsége is alföldi jellegű, megkülönbözteti azonban szőlőművelése.

Szilágyság: Erdély nyugati felének dombvidéke. Alföldi jelleg, de erdélyi vonások dominálnak. Néhány falu tartozik csak ide, másokat a románság vesz körbe (Désháza, Diósad, Tövishát, Várvölgy, Szer). Hagyományok faluról falura változnak.

Fekete-Körös völgye: Belenyéstől nyugatra 13 falu alkotta részben magyar nyelvsziget. Műveltsége Kalotaszeghez és Erdély belső feléhez utal. Viseletük viszont alföldi jellegű. Régebbi foglakozások közül jelentős az erdei állattartás.

Kalotaszeg: Kolozsvártól nyugatra, a Kalota, Sebes-Körös és Nádas-patak mentén fekvő terület. A falvak három csoportba rendezhetők: felszegiek, alszegiek és a Nádas menti falvak. Mintegy 35-40 falu tartozik ide Bánffyhunyad központtal. A kalotaszegiek nyaranta az Alföldre jártak aratni, mire visszajöttek, itt is arathattak, a hűvösebb éghajlat miatt itt ugyanis később ért a búza. Gazdag a kalotaszegi népviselet. Jelentős háziiparuk volt, jellegzetes tovább fafarágásuk.

Mezőség: Erdély középső, enyhén dombos területe. Ide tartozik:

• Borsa völgye
• Szék
• Kolozsvár és Szamosfalva
• Szakadát (szórvány)

Torockó: Torockószentgyörgy központtal az egykori Torda megye területe. Jelentős hímzések, egykor a vasbányászat jutott meghatározó szerephez.

Székelyek: a legnagyobb magyar etnikai csoport. Legtöbben a Keleti-Kárpátokban élnk. Az egykor katonai igazgatás székeket hozott létre, Udvarszékhelyt nevezik anyaszékhelynek. Töbségében katolikusok, de akadnak reformátusok és unitáriusok.

Anyagi kultúra

==1 Település, építkezés, házberendezés

• a falu
• telkek rendje a faluban

Lakóházak és gazdasági épületek

• lakóház falazata
• tetőszerkezet, tetőfedés
• lakóházak beosztása, tűzhelye, világítás

• lakóépület bútorzatának rendje
• az udvar és az ahhoz tartozó gazdagási építmények

Építkezés területi különbségei

A háztípusok

• dél-dunántúli házterület
• nyugat- és közép-dunántúli házterület
• felföldi házterüelt, palóc házterület
• alföldi háztípus
• erdélyi és székely házvidék

Történeti stílusok hatása a népi építészetre

• reneszánsz
• barokk
• klasszicizmus

2 Gazdálkodás, élelemszerzés

• nyersanyagok megszerzése
  • gyűjtögetés
  • földművelés

Földművelés

• a magyar földművelés rendszere
  • talaj megmunkálása
  • vetés
  • szántás
  • aratás és aratási szokások
• szántóföldi kapásnövények
• gabonafélék
• szőlő és bor

Állatgazdálkodás

• méhészet
• vadászat
• halászat

állattartás

• tájfajták
• pásztorszervezet
• nyájak
• legeltetés, itatás
• takarmányozás
• rideg állattartás
• állatok számontartása és őzése
• állatok gyógyítása
• ide tartozó építmények, csűr stb gémeskút

3 Táplálkozás

• konyha felszerelése
• étkezés rendje
• nyersanyagok tárosála és tartósítása
• levesek
• növényi ételek
  • kásák, pépek
  • lepényfélék
  • kenyér, kalács
  • főtt tészták
  • sütemények
• húsételek
• tej és feldolgozása
• italok
• fűszerek

4 Népviseletek

• népviselet történeti rétegei

alapanyagok

• kender és len feldolgozása
• gyapjú feldolgozása
• bőr feldogozása

Népviselet elemei

• hajviselet, szakáll, bajusz, egyéb
• alsóruha
• felsőruha
  • kabátszerű felsőruhák
• lábbeli

Magyar népviseletek táji formái

• Dunántúl
• Felföld
• Erdély
• Alföld

5 Népi díszítőművészet

népművészet

• Népművészet történeti rétegei
• fafaragás
• bútorművesség
• szőttesek
  • hímzések
• népi kerámia
• díszítőművészet más ágai

Szellemi műveltség

Szellemi műveltség kifejezőeszközei

• nyelv -> nyelvjárások
• népzene -> népi hangszerek
  • mozgás és tánc

Népköltészet

• elvi kérdései
• formai kérdései (Zumthor: arisztokratikus és populáris regiszter)
• Nem igazán szerencsés prózai és verses felosztás. de valami rendszer kell legyen.

Verses népköltészet

• népdal
  • szerelmi dal
  • történeti és vitézi énekek
  • bujdosó- és rabénekek
  • pásztordalok, betyárdalok
  • katonadalok
  • szolgadalok
  • summásdalok
• mulatónóták, bordalok
• csúfolók, tréfás és gúnydalok
• népballada
  • népballada története, formai kérdései
  • mesei jellegű balladák
  • hiedelemballadák
  • széphistóriás és török kori balladák
  • bujdosó- és rabbaladák
  • táncballadák
  • vígballadák
  • betyárballadák
  • siratóballadák
  • ponyvaballadák

Prózai népköltészet

• népmese
  • tündérmesék, tréfás mesék, falucsúfolók, legandamesék, állatmesék
• monda
  • történeti monda, helyi monda, hiedelemmonda, eredetmagyarázó monda, vízözönmonda

Proverbiumok

• szólás
• közmondás
• találós kérdés

Népszokások

• az emberi élet szokásai, ünnepei
  • keresztelő, gyermekjátékok, lakodalom, temetés
• Naptári évhez kötött szokások
• naptári évhez nem kötött szokások
  • a munka szokásai

Hiedelemvilág

Két nagy kérdés merült fel már korábban a hiedelemvilággal kapcsolataban: Hogyan élhettek a parasztok már a múlt században is nyilvánvaló tévedések között? Miért hittek a különböző hiedelmekben? A kérdéseket nem lehet egyértelműen megválaszolni, mert rengeteg tényezőt figyelembe kell venni. Többek között azt a tényt is, hogy napjaink városi kultúrája is tele van babonákkal. A korábbi marxista alapú gondolkodás a fő választ abban látta, hogy a magyar parasztság nem volt egységes, így az őket ért sok hatás nem egyenlő mértékben hatott világképükre, összegezve a hiedelmek közé beékelődött változások mindig csak egy-egy réteget érintettek. Ezért eleve nem juthatott el idáig a filozófiai gondolkodásmód és a felvilágosodás.

A hiedelmvilágot a paraszti világkép öleli körbe. A paraszti világkép naiv volta azzal magyarázható, hogy az egyes kérdésekre az embereknek saját maguknak kellett választ adniuk, ez többek között eredetmagyarázó mondák kialakulásához vezetett. A paraszti életet univerzalistának is lehet tekinteni, mert egyetlen személynek értenie kellett egyszerre a földműveléshez, állattartáshoz, építéshez, énekléshez, az időjáráshoz, állatgyógyításhoz stb.

A világképben sok tekintetben az ősi samanizmus őrződött meg (a samamisztikus világban nincs éles határ a földi világ és a túlvilág között). Hasonló folyamatokat az ősi civilizációkban lehet nyomon követni.

Kiemelten fontos a babona irányító szerepe. Hiedelmek szbaták meg a mindennapi életet, a születéstől a halálig. Bonyolult szertartások, tilalmak, állatokhoz és tárgyakhotz fűződő hiedelmek rendszere volt ez, a vetés műveletéhez nemcsak a munka, hanem a hozzá kapcsolódó hiedelmek is szorosan hozzátartoztak, mint egyes termékenységi és szerelmi varázslások. Protestán s ékatolikus hit alatt is megőrződött! Keveredtek a pogány elemekekkel, és eközbne még változtak is és keveredtek, hogy ma már sok esetben eldönthetetlen, keresztény vagy pogány hagyományra, újkori vagy középkori, európai vagy keleti van-e szó.

A hiedelemvilág alakjai

A hiedelemvilág alakjai az ősmagyar vallásból őrződtek meg, kivéve a garabonciás alakját, aki Nyugatról került át.

• Táltos

honfogl. előtti idők legtöbb vonása őrződött meg alakjában, finnugor eredetű szó. ált. jóindulatű, segít mint büntet. tudását kapja. születéskor megnézik, van-e foga, egggyel több ujja. 1725-ös vallatás során: A táltosságra nem tnított senki, mert azt az Isten anyja méhéban úgy formálja. Táltosjelölt küzdelme és próbatétele. hagományos tárgyak, tollseprű, szarv, szarvasmarha vagy ritkábban szarvas, sámádob pl. szentiváni ének: Adjon Isten lassu esőt, mossa össze mind a kettőt; Sziata-szita péntek Szerelem csütörtök Dob szerda. Eksztázis, révülés.

• garabonciás

alakja jelentősen keveredett a táltoséval, de erete nyugati. olasz gramanzia bűbájosság ördöngösség jelentésű szó leszármozattja. jóra rosszra egyaránt kapható, vihart támaszt, könyvből olvassa a bűvölteket. Eredetileg 7 vagy 13 iskolát kijárt, házról házra kopog, európai fekete mágiát képviseli.

• Boszorkány

• Molnár
• kovács
• Léleklátó asszony
• javasember
• javasasszony

• Lidérc
• íz
• Kísértet
• szépasszony
• Vadleány

Lásd még: magyar mitológia

Paraszti világkép

A környező világól, földünkről, világegyetemről kialakult bizonyos elképzelések és ismeretek együttese. Létrejöttében meghatározó szerephez jut a tapasztalat és olvasmányokból illetve vallási tanításokból szerzett ismeretek; létrejötében társadalmi, gazdasági viszonyok is szerepet játszottak, csakúgy, mint az egyes alkotások, főként népmesék. Idővel a népmesék őrizték meg a legtöbbet az ősi hiedelmekből. Racionális és irracionális elemek egyaránt megtalálhatók, egyes elemek egészen a finnugor korig vezethetők vissza. Az ősi elképzeléseket mintegy bevonta a keresztény gondolkodás.

Az ilyen naiv világkép sematikus felépítését adja Ortutay Gyula a Magyar néprjaz című művében. Az egész világmindenséget víz fogja körül, az eget is víz tartja. Ebben van három világ, ezek közül a középsőn él az ember. A felső világ körül tejtó van, ebben fürdenek az angyalok, akik innen bejáratosak a Mennyországba. Az alsó világba egy lyukon keresztül lehet bejutni, ez Sárkányország vagy sok esetben azonos a Pokollal. Ahol ezek a világok összeérnek, ott a világ vége.

A rendszer központi eleme a Nap, mely éjjel a tenger alatt visszavándorol keletre. A Holdhoz is sok hiedelem kapcsolódik állandóan változó volta miatt. Általánosan elterjedt például az a nézet, hogy a holdban Szent Dávid ül és hegedül vagy hárfázik. Az újholdnak mezőgazdasági jelentőséget tulajdonítottak: föld felett termő növényeket növekvő, föld alatt termő növényeket csökkenő fázis alatt lehet szedni. Jelentős szerepe van a csillagos égbolnak is, az egyes alakzatokhoz mondák kötődnek, s még ma is elevenen él némelyik, mint a Göncöl-szekér.

A természeti jelenségek közül a szivárvány is külön jelentőséggel bír: annak a jele, hogy Isten nem bocsájt többé vízözönt a földre. Ez az elképzelés egyértelműen az Ószövetségből származik. Sajátos viszont az a felfogás, hogy ahol a vége leér, ott a világ vége, és hogy nem szabad ujjal mutatni rá.

A széllel kapcsolatos hiedelmek időjárási előrejelzések (ha vörös az ég alja, szeles nap lesz holnap) másrészt a hiedelemvilágba beépülő elem, mint a forgószél. Ebben utazik ugyanis a táltos, a garabnonciás vagy a boszorkány. Ezért forgószélbe minidg kést vagy görönygöt dobtak.

A fémekhez kötődő hiedelmek ősi múltra tekintenek vissza, ón, ezüst, arany, ólom és vas szavaink ugyanis finnugor ereteűek. Az aranyhoz általában az elátkozott kincs toposza kapcsolódik. A vasnak a mindennapi életben kiemelten fontos szerep jutott, a vasból készült patkó bajelhárító, gógyító. Vasból készült tárgyakkal mágikus cselekvéseket végeztek, mint a baltával, ezt jégesőben kidobták az udvarra, ha kettévágott egy jégszemet, azonnal elállt a jégverés - a néphit szerint. Bajelhárító céllal tették keresztbe a kést és a kanalat, ezért került kés a vőlegény csizmájába és balta a szülő asszony ágya alá.

A tűznek tisztító jelleget tulajdonítottak, ezért ugrálták át (pl. Szent Iván éjjelén). Melegít, süt, főz, ezért egyértelműen pozitív szerepe volt.

A vas és a tűz együtt: a kovács. A kovácsok alakját mesék és mítoszok szövik át a többi eurpai népnél, görögöknél és germánoknál is. A magyar kovácsok azonkívül, hogy tisztes mesterségüket űzik, gyógyítók, állatgyógyítók, foghúzók is egyben. tisztító hatás, ezért ugrálják át. melegít süt főz, tehát jóindulatú.

Szinte minden növényhez és állathoz is tartoztak különféle hiedelmek, melyek részben ma is élnek (fekete macska, a pók szerencsét hoz). Különleges helyzetben a kígyók és gyíkok voltak, őket a sárkányokkal hozták kapcsolatba, de megvolt a méheknek kijáró tisztelet is.

Az egyes emberi testrészekhez is fűződtek hagyományok, talán legerősebb a jobb és bal oldali megkülönböztetés (volt). A hajnak különleges varázserőt tulajdonítottak, ezért pl. küszöb alá tették.

hiedelemvilághoz kapcsolódó események

Hogy a hiedelmek mennyire befolyásolták a mindennapi életet, legjobban az egyes eseményekhez kapcsolódó, minden esetben gazdag hagyomány áttekintésével lehet bemutatni. Az egyes cselekvések nem ritkán az ősi hitből továbbélő varázslással, mágiával kapcsolatosak, mint az egészségvarazslás, termékenységvarázslás, tejhaszon fokozása, vetéshez kapcsolódó szokások, kukorica, sőt dinnyemag termelésével kapcsolatos hiedelmek. Az egyes hiedelmeket lásd az egyes címszavaknál.

Mindennapi tevékenység volt a rontások, ezekben ugyanúgy hittek, mint a boszorkányokban, általában a boszorkány szórta a rontásokat: átkokat stb. A rontások és szemmel verés ellen ráolvasással védekeztek. A ráolvasásnak gyógyító funkciót is tulajdonítottak, létezett ráolvasás veszettség, árpa ellen. A rontást el lehetett még űzni füstöléssel vagy szenes vízben való mosdatással. A megelőzések és elhárítások cselekményei a hétköznapokat áthatották.

Hiedelmek ma is élnek, mindennapi életünket még ma is befolyásolják babonák, hiába tudjuk, hogy csak babona. A fekete macska, falhoz támaszott létra kikerülése, lekopogom, stb. annak ellenére is élnek, hogy tudjuk róluk, nem igazak. De kellenek, mert biztonságérzetet nyújtanak.

Hivatkozások

Forrás

• Balassa - Ortutay: Magyar néprajz. Corvina Kiadó, 1979. ISBN 963 13 0184 2

Külső hivatkozások

• A Magyar Néprajzi Lexikon digitalizált változata a mek.oszk.hu oldalon