Főmenü megnyitása

M5-ös autópálya (Magyarország)

Magyar autópálya
(M5-ös autópálya szócikkből átirányítva)

Az M5-ös autópálya autópálya Magyarországon, Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet (valamint a röszkei határátkelőt) kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt Magyarországon a harmadik autópálya, amely elérte az országhatárt. Az autópályát az 1980-as években kezdték építeni, a szerb határt 2006 márciusában érte el. 1996-ban a pálya 35 évre az AKA Rt. tulajdonába került, ám a magas útdíjak okán kibontakozó közelégedetlenség miatt az állam 2004-ben az út részleges felvásárlására kényszerült. Az autópálya egésze a 10-es, míg Budapest és Szeged-Észak közötti szakasza a 4-es számú európai korridor része.[1] Az M5-ösön fut az M0-s gyorsforgalmi út csomópontja és Újhartyán között az E60-as, Szerbia határáig pedig az E75-ös európai út is.

M5-ös autópálya
M5 - freeway.jpg
M5 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
Az M5-ös autópálya
Az M5-ös autópálya
E60-HUN.svg E75-HUN.svg
Úttípus autópálya
Építkezés 1985-2006
Hossza173 km
Ország Magyarország
Tartományok Budapest
Pest
Bács-Kiskun
Csongrád
Mérnökségek 43, Újhartyán
108, Kiskunfélegyháza
146, Balástya
Az út eleje Budapest
Az út vége Röszke / Szerbia Motorway-A1-Hex-Green.svg
A M5-ös autópálya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz M5-ös autópálya témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

1990 előttSzerkesztés

A Budapesttől Belgrád irányába tartó nagy kapacitású út terve már kezdetektől fogva jelen van a magyar közútfejlesztési koncepciókban. A Közlekedéstudományi Társaság által 1942-ben elkészített elképzelések szerint a Budapest-Belgrád automobil-út a mai nyomvonaltól nyugatra haladt volna és Röszke helyett Kelebia térségében érte volna el a határt, Szeged felé csak egy leágazás vezetett volna.[2] Az 1974-ben elfogadott állami koncepció már a régi Szeged-Budapest országutat követve vezette az autópályát, a következő három évtizedben ezt a tervet követve valósították meg az M5-ös autópályát. Az M5-ös nyomvonala az akkor E5-ös számot viselő, tranzitforgalomban kiemelt szerepet kapó London-Isztambul út része volt, amelyen a Nyugat-Európa és Törökország közötti forgalom zajlott.

1984-ben megépült a fővárosi bevezető szakasz, a Nagykőrösi út kiszélesítésével.
Első szakaszát, amely autópályaként a Budapest-Ócsa és félautópályaként az Ócsa-Örkény szakaszt tartalmazta 1985. november 22-én avatták fel.[3] (A forgalmat egy bekötőúton, Örkény belterületén át vezették vissza a régi 5-ös főútra.) 1987-ben az Ócsa - Újhartyán szakasz jobb pályáját, 1989-ben az Örkény – Kecskemét-Észak közti szakaszt bal oldalát adták át.[4] Az autópálya építése az 1990-es évek elején a forráshiány és a kibontakozó délszláv háború miatt megrekedt. Az építkezés csak nehezen indult el újból.

Koncessziós útkéntSzerkesztés

 
A M5-ös AKA által elhelyezett alapköve

1992-ben az állam befektetőket keresett a félbemaradt beruházás befejezésére, ám a délszláv háborúk miatt megcsappant forgalom elbizonytalanította a vállalkozókat.[5] Az állam 1994. május 2-án szerződést kötött a francia vezetéssel megalapított Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-vel. A szerződésben a cég vállalta az autópálya megépítését és 35 évig tartó jogot szerzett a díjszedésre. Az állam a kedvezőtlen forgalmi adatok miatt kénytelen volt beleegyezni abba, hogy az AKA a már korábban megépült Budapest-Kecskemét szakaszra is kiterjessze a díjszedést. Az út bővítését elkezdő koncessziós társaság előbb felújította az M5-ös 1990 előtt épült részeit, majd 1996. december 21-én átadta az Újhartyán és Kecskemét-Észak között hiányzó jobb pályát is. 1997. december 6-án a Kecskemétet elkerülő (Kecskemét-Észak – Kecskemét-Dél), majd 1998. június 9-én a Kiskunfélegyházáig húzódó (Kecskemét-Dél – Kiskunfélegyháza-Dél) szakaszt helyezték üzembe.[6]

Az AKA Európában is egyedülállóan magas útdíjat szedett, emiatt általános elégedetlenség bontakozott ki. A forgalom nagy része az autópályával párhuzamosan futó 5-ös útra vándorolt át. Az 5-ös országút mellett fekvő települések folyamatosan tiltakoztak a magas úthasználati díj miatt. A közelégedetlenség útblokádokban, tüntetésekben nyilvánult meg, végül az állam 2004 elején az AKA és az autópálya részleges felvásárlására kényszerült. 2004. március 12. óta az M5-ös úton is az állami autópályákon már használatos matrica érvényes.

Az állami beavatkozást követően kezdődött el az út Röszkéig tartó szakaszának kivitelezése. 2005. december 10-én átadták a dél-alföldiek által régóta várt KiskunfélegyházaSzeged-Észak közötti autópálya-szakaszt, az azt az 5-ös főúttal összekötő M43-as autópálya-szakasszal együtt. 2006. március 11-én átadták az M5-ös autópálya Szeged-Észak és a Röszke országhatár közötti autópálya-szakaszt. A sugárirányú gyorsforgalmi utak közül az M5-ös volt a második, amely elérte az országhatárt. Az autópálya 2031-ig lesz az időközben átalakult tulajdonosi szerkezetű AKA Zrt. tulajdona, ezután tulajdonjoga visszaszáll a magyar államra.

További fejlesztések és tervekSzerkesztés

  • Átkötés az M0-s körgyűrű 5-ös úti és Gyáli csomópontja között 2012-ben készült el.
  • Elkészült az M43-as autópálya M5-ös autópálya-román határ közötti szakasza.
  • 1998 óta ígéret van a kunszállási autópálya-csomópont megépítésére[7][8]
  • Kecskemét határában találkozik majd az M5-ös autópálya az M8-assal.[9]
  • Szeged határában találkozik majd az M5-ös autópálya az M9-essel.[10]

DíjfizetésSzerkesztés

 
Az újhartyáni csomópont és a régi fizetőkapu

Az M5-ös autópályán 1997. január 1-jén vezette be a díjszedést a pálya tulajdonjogát megszerző AKA Rt. A díjakat az ócsai, az örkényi és a lajosmizsei csomópontban, illetve az Újhartyán közelében felépített nyílt pályai fizetőkapuknál szedték. Az 1998-ban átadott Kecskemét-Kiskunfélegyháza szakaszon a Kiskunfélegyháza közelében felépített nyílt pályai kapunál kellett fizetni.[11] A borsos díjakat azonban csak kevesen akarták megfizetni, ezért a forgalom inkább a autópályával párhuzamos régi 5-ös utat választotta. A sajtóban is számos támadás érte a díjak miatt az AKA Rt-t, az M5-ösről pedig elterjedt, hogy Európa legdrágább autópályája.[12][13][14] Az útdíj miatt a helyi lakosok tüntetéseket és blokádokat szerveztek, az országos sajtó pedig a legfontosabb közéleti témák között foglalkozott az autópályadíjjal. A tiltakozó akciók 2003-ra állandósultak, a kormányon pedig növekedett a nyomás, hogy fellépjen a túlzott díjak ellen.[15] 2004-ben a kormányzat cselekvésre szánta el magát és hosszas tárgyalások után az M5-öst is bekapcsolta az állami, ún. „matricás” fizetési rendszerbe.[14] A túlzott útdíjjal szembeni ellenszenvet Medgyessy Péter is megpróbálta saját javára fordítani, amikor személyesen szerelte le az újhartyáni fizetőkapu sorompóját.[16] A kapukat fél év múlva lebontották, a díjszedő fülkéket eladták. Az autópálya napjainkban is az egységes országos díjfizetési rendszer része.

2014. december 31-ig a Budapest és M0 közti, a Kecskemétet elkerülő, valamint a Szeged-észak és országhatár közti szakaszok ingyenesek voltak, 2015. január 1-től azonban a teljes autópálya díjköteles, országos matricával vagy az alábbi megyei e-matricákkal vehető igénybe:

Matrica típusa Használható szakasz
Pest megyei az Auchan bevásárlóközpont és Lajosmizse között (14 km – 67 km)
Bács-Kiskun megyei Örkény és Kistelek között (53 km – 140 km)
Csongrád megyei Kiskunfélegyháza és Röszke (országhatár) között (114 km – 174 km)

Ingyenes szakaszokSzerkesztés

A fővárosi bevezető szakaszról a Megapark-Tesco, Soroksár-Pestszentlőrinc-Nagybani piac és Auchan bevásárlóközpont lehajtókhoz vezető gyűjtő-elosztó pályák ingyenesek.

FenntartásaSzerkesztés

Az üzemeltetés és fenntartás az Intertoll feladata. Ezt a tevékenységet három helyen levő autópálya-mérnökségek biztosítják:

Forgalmi adatokSzerkesztés

Az autópálya Budapesthez közeli szakaszán a forgalom 2003 és 2007 között eltelt 4 év alatt 36%-kal növekedett, 2007-ben átlagosan 53 000 jármű haladt át a városhatáron.[17]

InfrastruktúraSzerkesztés

HidakSzerkesztés

Az autópálya egésze síksági területen halad, ezért különleges technikai megoldásokra nem volt szükség. A javarészt a kiskunsági homokhátságon haladó út csak kis számú és nem túl jelentős vízfolyást keresztez, ezért nagy méretű hidak megépítésére nem volt szükség. A városkörnyékek sűrű vasúthálózata miatt azonban több kisebb autópályahidat is fel kellett építeni, ilyen nyolc helyen található. Az autópálya fölött összesen 67 felüljáró ível át, különösen a Dél-Alföld tanyás vidékein követik egymást sűrűn a hidak.[18]

Útpályák és közlekedésbiztonságSzerkesztés

Az útpályák eredetileg mindenütt aszfaltborítással készültek. A matricás díjfizetési rendszer bevezetése előtt a fizetőkapuk környékén a terhelésnek jobban ellenálló betonburkolat alkotta a kopóréteget, ám ezeket a szakaszokat a fizetőkapuk bontását követően megszüntették. Az M5-ös teljes hosszában 2×2 sávos autópálya, csak a Budapest déli határában fekvő Bevásárlóközpontok és Budapest-Soroksár csomópontok között bővül 2×2+2×2 sávosra. Az autópálya vidéki csomópontjainak korábban meglévő közvilágítását a fizetőkapuk lebontásával együtt szüntették meg.

Az autópálya mellett mindkét irányban segélykérő telefonok működnek. Az üzemmérnökségeken lévő diszpécsereket 10 meteorológiai mérőállomás tájékoztatja az útviszonyokról, míg az üzemmérnökségek fenntartást végző munkatársai folyamatosan járőrözve ellenőrzik az autópálya állapotát.

Fix telepítésű sebességmérőkSzerkesztés

Az M5-ön több fix telepítésű sebességmérővel találkozhatunk:

  • M5, bal, 1+064 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
  • M5, jobb, 2+156 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA

KörnyezetvédelemSzerkesztés

 
Zajvédő fal Kecskemétnél

Az M5-ös autópálya nyomvonala nem halad át természetvédelmi területen, azonban az úton zajló nagy forgalom így is számottevő zaj-, lég- és vízszennyezés forrása. A Duna–Tisza-közének sűrű tanyavilágát főként Kecskemét környékén és Csongrád megyében zajárnyékoló falakkal védik az autópálya zajszennyezésétől. Az út építésekor több helyen is zajvédő erdősávokat telepítettek. Az útról lefolyó szennyezett csapadékvizet ún. biofiltrációs árkokban tisztítják, ilyet a Kiskunfélegyházától délre épült szakaszon alkalmaztak először Magyarországon. Az út mellett mindkét oldalon vadvédő kerítés húzódik. Az 1990 előtt elkészült Pest megyei szakaszon egyáltalán nincsenek vadátjárók, így az autópálya komoly akadályt képez. Bács-Kiskun megyében és Szeged környékén az út alatt főként a csatornák és vizes élőhelyek környezetében találhatók a kisebb állatok vándorlását is lehetővé tévő alagutak.[19]

Csomópontok és pihenőhelyekSzerkesztés

 
Az M5 autópálya lajosmizsei csomópontja
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
    11 Budapest-Kispest  
    13 Budapest-Soroksár
    15 Bevásárlóközpontok
    16 M0 átkötés  
  22 Alsónémedi Gyál
  23 Bécs Nyíregyháza    
  30 Ócsa Üllő
   35 Inárcsi pihenőhely (OMV)
  35 Inárcs
  (terv.) 36 Esztergom / Hatvan  
  44 Dabas Albertirsa    
  53 Örkény Albertirsa
   54 Örkényi pihenőhely
   67 Lajosmizse pihenőhely (Shell)
  67 Lajosmizse
  71 Tengelysúly mérő állomás (Budapest felé)
    74 Kecskemét-CENTRUM  
   76 Hetényi pihenőhely
  81 Kecskemét északi elkerülő, Nagykőrös  
  85 Kecskemét-nyugat Dunaföldvár  
  91 Kecskemét-dél Sükösd Baja (A csomópont turbókörforgalom építése miatt 2019 novemberéig lezárva)  
   91 Kecskeméti pihenőhely (MOL)
  102 Kunszállás
  108 Kiskunfélegyháza-észak, Jakabszállás, Bugac
  114 Kiskunfélegyháza-dél, Kiskunmajsa
   122 Petőfiszállás pihenőhely (Mobil Petrol)
   129 Csengele pihenőhely
  140 Kistelek
  147 Forráskút, Balástya
     151 Szatymazi pihenőhely (MOL)
  159    
  166 Szeged-nyugat Domaszék  
   173 Röszkei pihenőhely
    173 Szeged-dél Röszke  
    174 RöszkeHorgos
  Szerbia    

ForrásokSzerkesztés

LábjegyzetekSzerkesztés

  1. Európai Bizottság: Status of the Pan-European transport corridors and transport areas (angol nyelven) ( PDF) pp. 57. International Transport Forum, 2003. november 28. (Hozzáférés: 2009. április 9.)[halott link]
  2. Fleischer, Tamás: Tanulmány az autópályákról (magyar nyelven) ( PDF) pp. 6, 1993. szeptember 12. (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  3. Oláh Zoltán: Épülhet az autópálya (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. június 4. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  4. Kókai Péter: A Gyorsforgalmi úthálózat kiépítése (magyar nyelven) (  PPT) pp. 22. NIF. ZRt., 2007. augusztus 23. [2008. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 9.)
  5. Garai Valéria: Sajtóanyag az M5 Kiskunfélegyháza-Szeged szakaszának átadására (magyar nyelven) ( PDF) pp. 2. Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt, 2005. december 10. (Hozzáférés: 2008. november 11.)[halott link]
  6. Az M5 autópálya építése (magyar nyelven). www.aka.hu. [2008. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  7. Lezsák Sándor: Kérdés a miniszterhez az M5 autópálya ügyében (magyar nyelven). Magyar Köztársaság Országgyűlése, 2003. szeptember 8. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  8. Gaál Gyula Államtitkár válasza (magyar nyelven). Magyar Köztársaság Országgyűlése, 2003. szeptember 8. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  9. Átadták a Dunaújváros új hídját a Pentele Hidat (magyar nyelven). Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 2007. július 24. (Hozzáférés: 2008. november 22.)[halott link]
  10. Dr. Erdősi Ferenc: Az M9 mint az „Új Selyemút” része? (magyar nyelven). Tranzit Magazin, 2005. április 1. (Hozzáférés: 2008. november 22.)[halott link]
  11. Az M5 fizetőkapuk rendszere (magyar nyelven). www.totalbike.hu, 2001. szeptember 29. (Hozzáférés: 2008. november 11.)[halott link]
  12. Müller Péter: Hurrá! - nem a miénk lesz Európa legdrágább autópályája? (magyar nyelven). www.ma.hu, 2004. január 8. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  13. Döntött a kormány: az M5-ös nem lesz Európa legdrágább sztrádája (magyar nyelven). Kistelek város önkormányzata, 2003. november 13. (Hozzáférés: 2008. november 11.)[halott link]
  14. a b Kapitány Szabó Attila. „Péntektől matricás az M5-ös”, Népszabadság, 2008. július 17.. ISSN 0133-1752 (Hozzáférés ideje: 2008. november 11.) (magyar nyelvű) 
  15. Hír TV: Tiltakozó demonstrációt tart az M5-ös autópályahasználók érdekvédelmi szövetsége (magyar nyelven). ma.hu, 2003. július 17. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
  16. Miklós, Újvári, Dreissiger Ágnes, Hajnal László, Németh Szilárd. „Helyükre kerültek a dolgok: matricás az M5”, Magyar Hírlap, 1-2. oldal. [2008. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0237-3807 (Hozzáférés ideje: 2008. november 11.) (magyar nyelvű) 
  17. Forgalomnagyság az Állami Autópálya Kezelő zrt által üzemeltetett gyorsforgalmi úthálózaton (magyar nyelven) ( XLS). Állami Autópálya Kezelő Zrt., 2007. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  18. Saját számolás a Google Earth műholdképei alapján. Állapot: 2008-11-13
  19. Környezetvédelem az M5 autópályán (magyar nyelven). AKA Zrt.. [2008. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 9.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés