Szerkesztővita:Hidaspal/archívum-2009-04-16

Nyitva

Az {{nyitva}}^(?) sablonon tett változtatásaidat visszavontam, mert hibát okozott ebben a nyakra-főre használt tudakozóbeli sablonban. Mivel nem tudom, hogy a változtatással mit is szerettél volna elérni, megkérlek, hogy készítsél egy külön tesztsablont az elképzeléseid szerint, és mielőtt bevezetnénk, beszéljük azt meg.

Idemásolom, hogy a szerkesztésed után hogy nézett ki. Karmela^üzenőlap 2009. február 22., 18:56 (CET)

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikip%E9dia:Tudakoz%F3&action=edit&section=new&editintro=Wikip%E9dia:Tudakoz%F3/k%E9rd%E9s-editintro&preload=Wikip%E9dia:Tudakoz%F3/k%E9rd%E9s-preload&preloadtitle=foo

A Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)#Alapértelmezett (default) cím a tudakozóban pontban leírtam, arra csak azt az egy választ kaptam, azért tettem. Most sem szeretnék mást. Akár ott meg is lehetne vitatni. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 22., 19:07 (CET)

Reformáció és protestantizmus

Kedves Hidaspal! Ezzel a címmel feltettem egy kérdést a kategóriajavaslatoknál, és azt remélem, hogy te vagy az egyik, aki válaszolni tud. Köszönettel – Hkoala 2009. február 22., 21:16 (CET)

Kategóriák

Szia! Ez mi a szöszre jó? A katredir nem irányít át! A kategóriáknál egyelőre nincs olyan átirányítás, mint a cikkeknél, ezt a sablont akkor használjuk, ha kiürítünk egy meglévő rossz kategóriát. Most ezzel létrehoztál egy eleve hibásat, amit nem is kéne semmire használni. Törölhetem? Bináris ^ide 2009. február 23., 21:22 (CET)

Azért kell szerintem, mert egy rabbi kapcsán kerestem, hová tegyem be. Egy rakás zsidó kezdetű kategóriát láttam, de egyházi személy, vagy rabbi nem volt. Majdnem létrehoztam. Ekkor még megnéztem, van-e egyházi személyek oldalról, és akkor láttam, hogy itt nem zsidó, hanem izraelita. Nem egyértelmű, hogy így kell hívni, hiszen a Mazsihisz sem Maizhisz, tehát máskor sem fog beugrani ez a kategória. Így viszont legalább elkerüli az ember, hogy mindenféle egyéb kategóriák létrejöjjenek. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 23., 21:26 (CET)

Leglegleg

Szives hossztanulmányozásra: Kodolányi János – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. február 24., 18:03 (CET)

Bizony, nem is jó ez a cikk, mert ha az ember valamit meg akar benne találni, nem tudja. Pontosan az áttekinthetetlenség miatt. Több fejezete helyett önálló cikk kellene, amelyek mind benne lennének egy Kategória:Kodolányi János-ban. Sok ilyen cikkre akadtam már. Newton cikkébe sem szabad beleírni az egész klasszikus mechanikát, vagy Einsteinébe a relativitáselméletet. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 24., 18:10 (CET)

Egyebek. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. február 24., 18:06 (CET)

Nyilván, ahol egy sor egy önálló információ és valamilyen sorrendben van az egész, ott nem lehet mit tenni, de azért mert vannak féllábú emberek, de dugd a lábad a villamos alá! ;-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 24., 18:13 (CET)

Haddnemutogassak például a "szent folyószöveg" követelményére és a kronológia üldözésére, mint az általad is jelzett áttekinthetetlenség egyáltalán nem végzetszerű okainak egyikére ... (Fociberkekben már sikerült szorgos és pontos infoboxtöltögetőt elvadítani ezzel a módszerrel.) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. február 24., 18:51 (CET)

Csakhogy ha valami abécésorrendben van, vagy kronologikus sorrendben és mind egysoros, világos listaformátumban, akkor az könnyen áttekinthető. Most mit akarsz, legyen egy cikk az egész Wikipédia, mint egy blog? A Wikipédia lényege a használhatóság. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 24., 18:56 (CET)

De mit jelent a Crassus? :) – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. február 24., 18:29 (CET)

Indiánul van, 'Aki a kiemelt cikkeket fúrja' jelentéssel. :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. február 24., 18:32 (CET)

Csak mint annyi minden, ez is eltorzult a használatban ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. február 24., 18:36 (CET)

A testalkatomat jelenti. :-) És miután „névrokonom” Marcus Licinius Crassus volt az ókor egyik leggazdagabb embere, nem is volt nehéz a nevet felvenni. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 24., 18:38 (CET)

Keresztes háború

Szervusz! Te ugyan nem vagy tagja a Középkor-műhelynek, de ha gondolod nézd meg a vitalapját, mert a kategória-eltávolításokkal kapcsolatban nálam zavar támadt e fogalmat illetően, mert a kategóriát nem én toldottam be, s a jövőben is lesznek hasonló cikkek. [törölt kép] Doncsecz^{Töj njaš spor.} 2009. február 25., 17:21 (CET)

OK, rögtön. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 25., 17:24 (CET)

Nemzeti park#világörökség

Kedves Hidaspal! Kérlek, bánj óvatosabban a kategorizálással: ha valami nemzeti park, abból nem következik, hogy világörökségi helyszín, és fordítva, ha valami világörökségi helyszín, abból nem következik, hogy nemzeti park. Tehát egyik kategória sem tartalmazza a másikat, így nem jársz el helyesen ha egyszerűsítési indokkal kitörlöd a kategóriát. Elfér mind a kettő a cikken. Üdvözlettel – Hkoala 2009. február 26., 21:41 (CET)

Ilyet melyikben tettem? Csak véletlen lehetett. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 26., 21:44 (CET)

Bocs, „látszólag” is lehet ilyen, volt is ilyen szándékosan, ahol a sablonban benne volt a kategória. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. február 26., 21:46 (CET)

Én kérek elnézést, csak utólag vettem észre, hogy a sablon kategorizált. – Hkoala 2009. február 26., 21:55 (CET)

Katona József Színház

Mer' asziszed, az csak úgy megy, hogy átnevezed. :))) Egy órája bogozgatom az egyértelműsítőre hivatkozó lapokat és próbálok rájönni, a cikkszerző melyik színházra gondolt. Kb. negyede a pestire, negyede a kecskemétire és feléről képtelenség eldönteni. Aztán van olyan is, hogy „játszott a kecskeméti és budapesti Katona József Színházban is”, ezen gondolkodtam, hogy tudnám szépen, szóismétlés nélkül megfogalmazni úgy, hogy linkelhető legyen mindkettő, de ez már marad holnapra :) – Alensha ^sms 2009. március 1., 03:00 (CET)

Hát igen, ez a szép benne. ;-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 1., 03:04 (CET)

Katona József Színház (Budapest)

Szia! Írtam a vitalapra. A Katona József színháznál szerintem az megállapítható volt, hogy ki az eredeti cikk szerzője. Nem értem miért nem szokás itt a szakmai vitákba, hirtelen döntésekbe őt is bevonni. Éjfél és hajnali kettő között ez azért rögtönzésnek nevezhető, még akkor is, ha elfogadom a totális, nem kifejezetten rendszerszintű módosítást.

Üdv. Szép napot! – Kispados ^vita 2009. március 1., 13:29 (CET)

Ez nem rögtönzés, hanem a wikipédia bevett névelnevezési szokása. Nekem a déli munka a rögtönzés, amúgy, nem az esti. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 1., 13:38 (CET)

Szia! Egy bővített tőmondatos választ azért megért volna ez a cikk. Az elvek azok fontosak. De a stílust nem jó az elvekkel keverni. Mégegyszer megkérdezem, miért nem tartod szükségszerűnek az eredeti cikkszerzőjével való konzultációt. Ebben a cikkben azért munka van, nem egy sima átmásolás. Szerintem a wiki illem is ezt kívánná. Én azért tartom magam ahhoz, hogy jelentősebb változtatást, törlés stb. előtt a szerzővel vagy a szerkesztőkkel is konzultálok.

Üdv.! – Kispados ^vita 2009. március 1., 13:49 (CET)

Nem nyúltam a tartalmához, de ha nyúltam volna megfelelő forrás alapján, akkor azt a forrást kell megjelölnöm, nem engedélyt kérni egy korábbi szerkesztőtől. Te félreérted a wikipédiát. Egy cikk sem a tulajdonod, hanem közös alkotás. Itt pedig világos az is most már, hogy a címet a budapesti pöffeszkedés adta, a wikipédiának viszont semlegesnek kell lennie. Tök mindegy, mit tartanak egymásról az egyes színházak tagjai vagy hívei. Azért nem kértem tőled engedélyt, mert nem kellett. Követtem a wikipédia kialakult szokását és ezentúl is így teszek. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 1., 13:55 (CET)

Szia! Én semmiféle engedélykérésről nem beszéltem. Azt mondom szabály ide, szabály oda megvitathattad volna velem is, vagy legalább szólhattál volna. Egyébként elkezdtem a linkelések pontosítását, 100 biztos van. A véleményem továbbra is az: komoly munkával készített szócikkek alapvető módosítása előtt jó lenne konzultálni. Kölcsönösen tanulhatnánk ugyanis egymástól. Ellenkező esetben a wiki elvek túlhangsúlyozása egy fajta erőfitogtatás. Amúgy-meg észrevehetnéd, hogy a wiki elvek alapján elfogadtam az átnevezési döntésedet, amit korábban én nem mertem meghozni, illetve így létrehozni a szócikket. Végül azt is fontos tartom, hogy egy ilyen módosítás után egyedül vagy kollektívan a hivatkozásokat rendbe kell hozni. Most még van esély arra, hogy az olvasó egy linkre kattintva ne egy menüre fusson ki.

Üdv.! – Kispados ^vita 2009. március 1., 14:14 (CET)

Éppen azért nem értem a problémádat, mert ez nem egy alapvető módosítás. Egy egyszerű pontosítás. Ha Budapest helyett Bukarestet írtam volna, akkor jogos lenne a javítás, de akkor sem a vitalapomon, hanem egy egyszerű átnevezéssel, megjegyezve, hogy téves névadás. Ha én mindenkinek nekiesnék, aki az általam szerkesztett lapokhoz hozzá mert nyúlni, akkor mást se csinálnék. Ha meg elfogadtad, akkor az a baj, hogy nem pukkedliztem alázatosan? Bocs, én demokrata vagyok. Szerintem jó lenne lezárni ezt a témát. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 1., 14:34 (CET)

Szia!

Szerintem is helyes a vita lezárása. Én megértettelek, Te /talán/ nem. A demokráciáról ebben az esetben érdekes beszélni. "Lehetnénk jó barátok is!"

Üdv. További szép napot! – Kispados ^vita 2009. március 1., 14:44 (CET)

Csak ezt az egyet nem értem, de a barátság ellen semmi kifogásom. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 1., 14:46 (CET)

Üdvözlet (válasz)

Hát, köszönöm, ezt a kis "üdvözlőt". Ezt én is tudtam eddig Csak hát, az ember a saját cikkeivel sokkal elfogultabb, ezértis tűnhettem idegesnek és feldühítettnek. Mint említettem már, ennek a lapnak története van. 2007. nyarán született a többségük, de mostmár az Alensha által ajánlott lapot fogom díszítgetni az odavaló infókkal. Azért gondoltam, hogy valahogy közös nevezőre fogunk jutni. Köszi. Ha van időd, akkor - szintén Balkányos - a ezen a lapon szívednek megfelelően szavazz! – Madura Máté ^vitasarok 2009. március 1., 19:02 (CET)

Válasz

Itt: [1]

Örülök, hogy te is beszállsz!

Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 01:37 (CET)

a törvény ismeretének joga

Most például sok elmentett linkemről kiderült, hogy nincs jogosultságom hozzá. … A törvények ismerete nemcsak kötelesség, hanem (ingyenes) jog is.

Szia! Arra tippelek a fenti két mondatnak nincs köze egymáshoz. Arra fogadnék a bukmékernél, hogy ahol nincs betekintési jogod, azok nem állami üzemeltetésű/finanszírozású web szerverek. Eltaláltam?
Ez nem jelenti azt, hogy nem értek egyet a második állításoddal. (Tudtad, hogy a Magyar Közlöny ingyenesen letölthető PDF-ben?) --Bitman ^vita 2009. március 2., 07:08 (CET)

Pont arról van szó, hogy kellene legyen egy használható webszerver. A Magyar Közlöny lapján igen épületes az 1200 oldal, amit elsőre letöltöttem De ez van, nem kell egyetérteni. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 2., 17:26 (CET)

Természetvédelem

Igazán kíváncsi vagyok, hogy a Nemzeti park igazgatóság miért nem természetvédelem? Magam is egy ilyenben dolgozom és tudomásom szerint ezt a foglalkozást űzzük. Nem értelek. – Pellinger Attila ^vita 2009. március 2., 10:28 (CET)

A Nemzeti park igazgatóság benne van a Kategória:Természetvédelemben implicit módon, ha explicit módon is ott lenne a kategória, akkor az dupla, tripla, stb. kategorizálás lenne, ami a wiki szabályai szerint elkerülendő. Ennek az az oka, hogy egyébként az alapkategóriákban nagyon sok cikk lenne áttekinthetetlenül. Sok cik el is veszik hossú időre ilyen nagy kategóriákban, ami akkor a legnagyobb baj, ha egy cikk rosszul van kategorizálva. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 2., 17:15 (CET)

A többi cikk még benne van a nagy kategóriában, ha lesz időm majd azokat is rendezem az elvnek megfelelően, de más is megtehetné. :-) Biztos lehetne új jó kategóriákat létrehozni, ami kikerekítené a rendszert, és könnyebbé tenné a cikkek megtalalálását. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 2., 17:31 (CET)

Kékcinke

A kékcinke eddig az én emblémám volt, amikor van szabad kapacitásom új mentoráltat vállalni. :((((
Ugye nem csórod el? Bitte, bitte!
Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 19:08 (CET)

Nem, csak a sok nyitott ablak mellett már nem volt erőm keresni, ideiglenesen hagytam úgy. Van elképzelésem, mindjárt keresek valamit. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 2., 22:06 (CET)

Meg is van, mintha a fejemből pattant volna elő. ;-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 2., 22:12 (CET)

Megvan a diszkrét bája, azt meg kell hagyni. Cassandro ^Ħelyőrség 2009. március 2., 22:16 (CET)

Mentor

Szia,
igazából FedererRafának kellene segíteni, mert egyelőre nem igazán tudja használni a wikit, nem tudja, hogy működnek a vitalapok, stb. Eddig e-mailben próbáltunk egymással kommunikálni, de mindenképp egyszerűbb lenne itt. Szerintem elég sok mindennel kapcsolatban tudnál neki segíteni, egyelőre nem sokat szerkesztett. Igazából az a fő probléma, hogy nem mer kísérletezni, mert szerintem hamar rájönne, hogy működnek a dolgok. Talán a hivatkozások, képek, táblázatok területén kellene neki segíteni.
Persze én is szívesen segítek, csak a reakciókból ítélve szerintem túlbonyolítom a magyarázást, és jobb lenne, ha valaki egyszerűen rá tudná vezetni a dolgokra... :) Pumukli ^vita 2009. március 3., 20:41 (CET)

OK, először is a Wikipédia:Homokozó oldalon bátran lehet kísérletezni, de a saját szerkesztői lapon is. Látom neki nincs is. Akkor csinálok egy triviálisat, és ott lehet játszani, a vitalapon pedig szintén. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 3., 21:50 (CET)

Látom, a vitalapja már megvan, de csak te írtál rajta, ő nem. Pedig valahogy vennie kell egy levegőt és elkezdeni. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 3., 21:55 (CET)

Első lépésben vedd rá emailben, hogy emailt írjon, hanem a saját vitalapjára, és akkor apró mintákkal ott meg lehet mutatni, mi hogy működik. Például ilyenekkel, hogy a kiemelt szöveg:

ezt írod: '''kiemelt szöveg'''

ezt látod: kiemelt szöveg

Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 3., 22:04 (CET)

Re:Egy másik mentor

Szia, ezt[2] most miért kaptam? :P Én már majdnem két éve itt vagyok, nekem nincs szükségem mentorra :) Csak FedererRafának kértem! Pumukli ^vita 2009. március 3., 23:43 (CET)

Azért írtam, mert azt írtad, hogy bonyolultan magyarázol. Én mutattam egy egyszerű módszert. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 4., 11:19 (CET)

Csáó

Szia! Köszönöm a segítséged. Ez legalább már megy. Most "próbálkozom" a többi dologgal. :)

Katódsugárzás

Szia! Biztos, hogy megfelelő volt a fenti szócikk bekategorizálása 'anyagok' alá? üdv - Dorgan ^labor 2009. március 6., 10:22 (CET)

A wiki jelenlegi anyagok kategóriáját tekintve egészen biztos, hogy nem, de át kellene nézni több mindent, hogy ott is jobbak legyenek a kategóriák. Ezért tettem vissza, hogy ne pottyantsam ki anélkül, hogy betenném máshová. Így szem előtt van. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 6., 12:38 (CET)

Kategorizálás

Van arra valami előírás, irányelv esetleg szerkesztési útmutató, hogy egy szócikk csak egy kategóriában szerepelhet? Szerintem kifejezetten hasznos lehet a több kategória megjelölés, mert egy érdeklődő más megközelítéssel is "rákereshet" egy szócikkre. Kérem jelöld meg mi írja elő, az általad folytatott gyakorlatot. Köszönettel:Padrag ^vita 2009. március 7., 16:19 (CET)

Ezen vitalap tetején a link, ugyanez megtalálható a Szerkesztői oldalam elején is. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 7., 16:22 (CET)

Ide is másolom: Wikipédia:Hogyan használd a kategóriákat?#Mire ügyelj a szócikkek kategorizálásakor? Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 7., 16:24 (CET)

Olvastam, de sehol sem láttam benne olyat, hogy egy cikk csak egy-két kategóriába lehet besorolva. Szalakóta ^vita 2009. április 1., 22:37 (CEST)

Várakoznak

Kattints ide, ha látni akarod, hogy ki kér éppen mentort maga mellé!

Karmela^üzenőlap 2009. március 12., 17:52 (CET)

fejedelem az Nagyfejedelem

Üdv. nem akarok vitát kezdeményezni, de az oroszoknál már Igortól kezdve nagyfejedelem címen szerepelnek. így Igor, Olga és a többiek nagyfejedelmek voltak. + a fejedelem és a nagyfejedelem azért is különül el, mert a törzsek vezetői is fejedelmi címet viseltek, arról nem is beszélve, hogy egyes területek urai is fejedelmi címmel rendelkeztek és akár egyszerre viseltek nagyfejedelem és fejedelem címet (lásd például Igor ru:Святослав Игоревич, Nagy Vlagyimir ru:Владимир Святославич, akik a nagyfejedelmi cím mellett ha nem is uralkodásuk végéig, de használták a novgorod fejedelme címet is). Az orosz mellett az ukránok is nagyfejedelemnek tekintik őket. Márpedig az orosz mellett az ó hozzáállásuk is mérvadó szerintem, mert a Kijevi Ruszra ők is úgy tekintenek mint az oroszok. – jeno9 ^vita 2009. március 12., 23:23 (CET)

Úgy tűnik, szerencsésen csak Oleget és a velikij knyaz szócikket néztem meg, de ha megnézem az orosz cikkeket, az sem változtat a tényeken. A wikipédia nem forrás, a magyar sem, orosz sem, ha egy szaktörténész könyve mást mond, akkor az az igaz. Nálunk is hasonló viták folynak a honfoglalás és a honfoglalók kapcsán. Ha valaki beír valamit a wikipédiába, attól az nem válik igazsággá, hanem a wikipédiának kell utána járnia, hogy mi az igazság. Én egy orosz történész könyvéből vettem, amit vettem. Azért jártam utána, mert már régen olvastam erről, de az emlékezetem nem döntő, úgy gondoltam. Hozz egy akadémiailag elfogadott színvonalú könyvet, és azokból összerakjuk az igazságot. Beírom a vitalapra is a listán, hogy szó szerint mit mond az enyém. Gondolj bele, ha a történész ezt mondja, akkor mi az értéke annak, amit te eddig mondtál forrás nélkül? Vagy nem ismered el a források jogososultságát, hagyatkozzunk arra, mit tart a nép? Ide az igazságot kell írni, ami lehet olyan is, hogy őket ugyan a korban nem hívták nagyfejedelemnek, de ma olyan nagyra tartjuk őket, hogy a népi emlékezetben ők is nagyfejedelemként élnek. Ilyet persze ne írjunk, mert itt azért történettudományt írunk és nem legendáriumot. Hasonló a helyzet egyébként Istemivel is, akit halála után néhány évtizeddel már kagánként emlegettek, pedig nem volt az. Az ő idejében a Türk Birodalom még egységes volt, keleten a kagán, nyugaton a jabgu irányította. A nyugati jabgu a birodalom kettészakadása után felvette a kagán címet és ezt visszavetítették az elődökre is. De mi akkor sem írhatjuk a wikipédia szócikk címéül azt, hogy Istemi kagán, mert nem volt az, még ha a türkök később annak tartották is. Nem tudom, érthető-e, amit írok, nem az számít, hogy ma ki mit tart a dolgkról, hanem hogy akkor mi volt. Miért írja a szaktörténész, hogy Jaropolk volt az első, akit nagyfejedelemnek kezdtek hívni? Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 13., 00:13 (CET)

Nógrádi és a listák

A Listák kategória fel van ám bontva témák szerint, mert tényleg kezdett túlzsúfolt lenni :) beraknám, de nem tudom, ezek a művek mik, könyvek, rádiójátékok? – Alensha ^sms 2009. március 16., 20:52 (CET)

Hát igen, ez nagy gond, de szerencsére most az atyailag jóságos rosszmájam kerekedett felül bennem is. ;-) De tényleg nem akarok én sem senkit sem elriasztani, mert szükség van a munkaerőre. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 16., 21:05 (CET)

Keresnek!

Kattints ide, ha látni akarod, hogy ki kér éppen mentort maga mellé!

Alle (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2009. március 18., 15:45 óta vár a válaszodra, hogy elfogadod-e mentoráltadul. Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 10:00 (CET)

Szia! Személy szerint jobban örülnék, ha priviben tudnánk levelezni. Nem igazán tetszik, hogy a vitalapra kell írogatnom a személyes kérdéseimet. Az e-mail címem meg van osztva, de ide is kiírhatom, ha mégsem látod. És előre is köszi a segítségedet :) Alle ^vita 2009. március 20., 17:19 (CET)

Szia, úhy látszik, bizonyos dolgokban én is mentorálásra szorulok. Nem találom az email-edet, de írj nekem a következő címre: hidas kötőjel sajto kukac mail pont kfki pont hu címre. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 21., 02:42 (CET)

Díj

Köszönöm?!:)Peadar ^vita 2009. március 19., 18:04 (CET)

Szívesen, éreztem az értéket, csak talán nem mertél új kategóriákat létrehozni, mert olyankor annyi mindent a fejére zúdít az ember. De Zorro, izé El Kategorizator megvéd. ;-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 19., 18:08 (CET)

Köszi, már azt hittem, csak gúnyolódás:(:), mert megint a "férfi királyné" jött elő, amit nem értett meg senki, de ezt nem én találtam ki, már Fülöp hercegnek van egy híres aranyköpése ezzel kapcsolatban, ezt épp nemrég olvastam, hogy mikor Rainer monacói herceg értetlenkedett, hogy miért két férfi közé ültették egy nagy uralkodói összejövetelen Iránban a sah ünnepségén, akkor azt mondta neki, mert csak ők ketten (azaz Julianna királynő férjével együtt) hímnemű királynék!:)Peadar ^vita 2009. március 19., 18:36 (CET)

Nem, nem, nem gúnyolódás, azt láttam, hogy nem találtad el a jó kategóriát, de azt is, hogy precíz akarsz lenni, ezt meg nem hagyom veszni, ha addig élek is. :-) Amiket pedig hallottál ilyen anekdotákat, azt írd be a megfelelő cikkekbe megfelően magyarázó körítéssel. A legjobb persze hivatkozással, az jobb mindennél, egyébként bizony könnyen törli bárki. De ha a tévében hallasz ilyesmit, akkor legalább a csatornára, műsorra emlékezz. Az én fejemben is vannak dolgok, amiről nehéz írásbeli referenciát találni, mert egy tévéinterjúban mondta, egyébként elsőrangúan hiteles valaki. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 19., 18:40 (CET)

Pörgettyű - Rolleron

Hhuh! Üdv!
Bocs a késésért, elkalandoztam „cseppet”. :-S Azért zargatnálak, mert pl. huszonhatezerszer olvastam már a JAS 39 Gripen AIM–9 „Rolleron-bajáról” (szárnyrezgés), de alapvetően nem értem a kiváltó eszköz jelenségét.
Kezdeti megdöbbenésedet csökkentendő, további információk következnek. ;) Közellégiharc-rakétákról lesz szó, de ne íjedj meg! A lényeg, hogy a nevezett rakéta hátsó négy vezérsíkjának felső végeire elforduló fém kormánylapokat szereltek, ferde forgópontokkal, és ezekbe a lapokba egy-egy fém tárcsát tettek. Ezek neve a rolleron (nincs magyar megfelelője). A tárcsák palástjai rovátkolva vannak, hogy mikor a rakéta elindul a tartósínről, ezek elkezdenek forogni a légáramlás hatásaira (szélkerekek). A rakéta hajtóanyaga lévén a hangsebesség 2,5-szeresére gyorsul, majd miután kiég (ha addig el nem éri a célt), a ballisztikus pályán kormányozza magát a célra infravörös tartományban működő keresőfeje révén (a fej mögött levő aktív (vezérelt) kormánylapok segítségével). Az volt kezdetben a baj, amíg ezek a rolleronok nem voltak a hátsó fix vezérsíkokon (nagyon az első sorozatok), hogy a rakéta elkezdett a hossztengely mentén pörögni, ami ugye (ideális esetben) folyamatosan gyorsuló mozgást végez a rakéta igen komoly sebessége elérésével (Mach 2,5), tehát a forgás is egyre nagyobb mértékű, ami a manőverező cél követését tette nehézzé, ill. kilátástalanná, azaz a hatékonyság drasztikusan csökkent (könnyű volt kifordulni a rakéta elől, a cél kikerült a rakéta keresőfejének korlátozott szögtartományából és a rakéta ment egyenesen, majd önmegsemmisítő bekapcs.). Ezért szerkesztette ezt a jópofa dolgot valaki és ennek a működése érdekelne.

Nos, itt van pár kép róluk:

A fém keretek a tárcsák előtti ferdén előrefelé mutató tengelyeken térhetnek ki a síkból (valószínűleg aerodinamikai okai vannak, hogy a tengelyek épp olyan szögben térítik ki felfelé a kereteket). Azt nem értem, hogy mi köze az egészhez a tárcsának? Mi köze a precessziónak és a giroszkópnak az egészhez? Ugye amikor kilengenek, egymástól függetlenül Newton I. tv-e értelmében, „önműködő” aerodinamikai kormánylapként funkcionálnak és gyakorlatilag egyenesben, a röppályán tartják a rakétát. A tárcsák nincsenek rögzítve, csak egy bizonyos sebesség felett kezdenek el forogni és ezáltal rezonanciát, ill. légörvényeket kelteni a rakéta mellett/mögött. Nevezett Gripen-nek gyengék a szárnyfelei és rendszerint rolleronok nélkül repülnek, csak éles készültség során teszik fel a rakétákra, mert velük drasztikusan csökken a szárny repülhető élettartama (fáradásos repedés).
Gondolom a tárcsa egy szabadsági fokú pörgettyűként fogható fel. De azért leng ki ez a keret, mert forog a kerék, vagy mert eleve ellentétes irányú kormányerő hat rá és a kerék által keltett nyomaték miatt „leng ellent”? Vagy nem tudom...

Itt van egy általános kísérlet a tárcsáról és egy kis film alul (RolleronLcomp.mpg). Itt pedig egy rövid leírás.

Még egyszer bocs a késésért és az idétlen kérdéseimért.
Türelmedet előre és nagyon köszönöm! Gyantusz ^vita 2009. március 20., 00:57 (CET)

Ezt egyébként több ország is lemásolta (pl. a szovjetek). --Gyantusz ^vita 2009. március 20., 00:59 (CET)

Szia, végigolvastam, ötletes egyszerű eszköz és tényleg van köze a giroszkóphoz, mivel ez is az impulzusmomentum megmaradásának elvén működik. A búgócsiga működésén keresztül lehet megérteni, hogy egy gyorsan forgó tárgy forgástengelyének iránya – amely irányba a megmaradó impulzusmomentum mutat – nem változik meg, mert az impulzusmomentum megváltozását okozó forgatónyomaték (látom, ez a cikk csonk, a címe is rossz) szorozva a megváltozás időtartamával nagyon kicsi az impulzusmomentum értékéhez képest. Ráadásul az eldőlést okozó erők okozta kis impulzusmomentumváltozás az eredeti impulzusmomentumra merőleges, ezért nem csökkentik az impulzusmomentum abszolutértékét, hanem a tengelyirány kis körökörös mozgását okozzák, ez a precesszió.ű

Tapasztalati úton megközelítve kérdést, a szárnyak a rájuk merőlegesen rögzített irányú forgástengelyű rollerronnal ugyanazért nem fordulnak el (és így a rakéta sem), amiért a búgócsiga, vagy a giroszkóp tengelyiránya. Az pedig, hogy négy rolleron is van, a precessziós hatásokat is kioltja, a szemben levő szárnyakon éppen elletétes a kis precessziós hatás, ami tovább csökkenti a rakéta irányának bármilyen elmozdulását.

Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 20., 14:39 (CET)

Hosszu Márton

bocs, sirarthurleo / Hosszu Márton / szócikkét írom

ok, megtettem amit javasoltál, beszúrtam, beírtam.

következő kérés... a festő, Hosszu Márton a, a nevét, RÖVID ,, u ,, val írta. Kérlek, írd át !!!

némely szerző, kire hivatkozok, helytelenül használta, de hát, nem mindenki figyel mindenre.

következő kérdés..

szeretném a festő fényképét feltenni, a tartalomjegyzékkel egy sorba. ha lehet ?

esetleg, néhány festményt is ???

köszönöm türelmedet

leo

ui. remélem, jó helyre írtam be

Áttettem ide alulra, hogy időrendben legyen a lap. A képfeltöltéshez meg kell majd adnid a kép licenszét, azaz, hogy áll-e jogi védelem alatt. Csak szabad felhasználású képeket szabad feltölteni, pl. saját készítésűt, vagy olyat, aminek lejárt a jogi védelme, vagy olyat, amelyet a szerző szabad felhasználásúnak minősített. Milyen forrásból akarsz képet feltölteni? Utána ez a baloldalon majdnem legalul a "Fájl feltöltése" gombra klikkelve teheted meg, az amögött levő oldalon ki kell tölteni ill. választani a megfelelő rubrikákat. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 20., 13:20 (CET)

Jámbor Lajos

SZia, Hidaspal! Kérlek, nézz be a kocsmafal egyéb részébe - feltettem egy kérdést kömegvitatásra és számítok a véleményedre. Üdv – Hkoala 2009. március 20., 20:29 (CET)

Sablonok által elnyelt csillagok

Szia!

A mentés után már megjelentek, csak az előnézetben tűntek el! Úgyhogy valószínűleg nincs velük baj, csak furcsa volt, hogy előnézetben nem látszottak a sor eleji csillagok. misibacsi*^üzenet 2009. március 21., 08:56 (CET)

Wikipédia gyalogosoknak

Ez a fejezet rövid áttekintést ad új szerkesztőknek arról, milyennek kell lennie egy elfogadható cikknek, további hivatkozásokkal arról, hol lehet az adott témáról bővebben olvasni a Wikipédián.

• Bevezető: Egy jó cikknek van bevezetője, ami minden lényeges információt tartalmaz legalább néhány mondatban az adott témáról, aminek alapján megérthető, hogy nagyjából miről is van szó, ami a szócikket elhelyezi a korok és témák között. Személyek esetén a születési és halálozási adatokat (hely, idő), a foglalkozását és hogy miért nevezetes. Egy eseményről azt, hogy mikor, hol és kivel történt. A jó bevezető alapján a cikket már be lehet kategorizálni, a teljes szócikk elolvasása nélkül is. Egy jó bevezető önmagában már egy minimálisan elfogadható csonk szócikk, és nem kerül rá a szubcsonk jelzés, amely viszont egy héten belüli bővítésre szólít fel, különben a cikket törlik. A csonk szócikkek írását mindazonáltal szintén nagyon ajánlott kerülni.

• Kategorizálás: A cikket mindenképpen be kell kategorizálni, kezdő szerkesztőknek általában ajánlott a meglevő kategóriákba. A kategóriarendszer sohasem tökéletes, állandóan bővül. Egy szócikk sokszor több kategóriába is beleillik, de kerülni kell az úgynevezett kettős kategorizálást, ami nem azt jelenti, hogy egy szócikk nem kerülhet két kategóriába, hanem hogy egy kategóriába és ennek egy alkategóriájába. Ha például valaki magyar festő és grafikus, akkor ebbe a két kategóriába be kell tenni (így: [[Kategória:Magyar festők]] [[Kategória:Magyar grafikusok]] ), mert ezek egymás melletti kategóriák, mindkettő alkategóriája viszont a magyar képzőművésznek, és ebbe az utóbbiba már nem kell betenni, különben az ilyen nagyobb kategóriák áttekinthetetlenül túlnépesednek.

• Interwikisítés: Egy cikket interwikisíteni kell, ami egy link, vagy linkek elhelyezését jelenti a cikk legalján, ami az ugyanerről témáról szóló más nyelvű Wikipédiák szócikkére mutat. Például a Budapest szócikk alján az angol nyelvű szócikkre az en:Budapest link mutat (beírni ezt kell: [[en:Budapest]] , ami azután a képernyőn nem a cikk alján, hanem baloldalt a más nyelveken csoportban mint English link jelenik meg. Előfordul persze magyar témák esetén, hogy nincs róla más nyelven szócikk, ilyenkor nem lehet ilyen linket elhelyezni, de ha ismersz valamilyen nyelvet, akkor te magad megírhatod a cikket a más nyelvű Wikipédiára, és azt már összekötheted a magyar cikkeddel. Elegendő viszont egy interwiki linket rátenni, a többit ezután az automatizált gépek, az úgynevezett botok megkeresik és ráteszik, ill. később is karbantartják.

• Forrásmegjelölés: Nagyon fontos, hogy a cikkedben feltüntesd azokat a forrásokat, amelyek alapján a cikket írtad (vagy amik alapján ellenőrizhető a tartalma). A Wikipédia, mint enciklopédia, úgynevezett harmadlagos forrás, ezért meg kell jelölni az általában másodlagos forrásokat (pl. szakkönyveket, webes forrásokat), amelyek alapján a szócikk készült.

• Formázás: A wikipédia egységes külalakja miatt a cikkeket ún wikiformában kell megírni. Ennek során félkövér betűket csak a szócikk címének, azaz fő témájának későbbi megjelenései esetén használj, ott sem mindig. A fontos kiemelendő közléseket (ebből is keveset) dőlt betűkkel emeld ki.

• Belső hivatkozások: Nagyon fontosak az ún belső hivatkozások, amelyek a szócikkben használt fogalmakat magyarázzák úgy, hogy mögé tesznek az adott fogalomról szóló más wikipédia cikket. Ha például megjelenik egy császár a szócikkedben, akkor a császár fogalmát nem kell megmagyaráznod, megteszi a link mögötti szócikk. Legyenek ilyen hivatkozások a szócikkedben lehetőleg, valamint legyenek olyan szócikkek is lehetőleg, amelyek a te szócikkedre hivatkoznak ilyen módon.

• A kezdő lépések utáni továbblépéshez hasznos elolvasni a következő oldalakat:
  • Wikipédia:Új szerkesztőknek
  • Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába?

Nyomd meg kérlek időnként a sárga gombot!

Kattints ide, ha látni akarod, hogy ki kér éppen mentort maga mellé!

Ezt az üzenetet minden mentor megkapja, aki a legutóbbi 24 órában wikipédiázott.

• 2009. március 23., 17:58-kor 12akd (vita | közrem. | törölt szerk. | ) mentort kért, miután visszatért háromnapos blokkjából a kommunikáció hiánya miatt, azóta vár reakcióra.
• 2009. március 20., 00:05 óta Alyukaszaszlo (vita | közrem. | törölt szerk. | ) vár hiába segítségre. A segítségkérését fél nap után megismételte, arra sem reagált senki.

Karmela^üzenőlap 2009. március 24., 10:31 (CET)

Kérés

Szia! Megnéznéd a kategória:figyelmet igénylő lapok kategóriát és javítanál ott cikkeket? Vannak formázatlan, csonk, infoboxnélküli, szövegnélküli cikkek, amik nem tesznek jó benyomást a wikipédiára. Kérlek ha tudsz segíts nekem. köszönöm. Szajci ^reci 2009. március 26., 07:10 (CET)

Szia, OK, főleg a történelmi és fizikai témákban igyekszem majd. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 26., 12:55 (CET)

Zimmy készített egy új sárga gombot

Leolvasható róla, hogy kik kérnek éppen segítséget. Így illesztheted be a szerkesztőlapodra:

{{Mentort-keresnek}}

Ez lesz belőle: A mentorkeresőket itt találod: Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek) Karmela^üzenőlap 2009. március 26., 19:15 (CET)

Károly majordomus

Az ehhez fűzött kommentedet - főleg a bm kitételt - nem teljesen értem. Azt nem tudom, hogy a két L-esítés tényleg indokolt-e, én mindenesetre a használt könyvek alapján írtam egy L-lel. Az Anjou Károly meg viszont tényleg francia volt már, nem germán. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. március 26., 19:30 (CET)

Szia, OK, bocs a bm-et visszavonom, :-) ehhez a munkához türelem kell, ami ott nekem, úgy tűnik, elfogyott. Irdatlan mennyiségű lefordítatlan (angol-francia) alakú nevet fordítottam magyarra az utóbbi időben. Egyébként nem szoktam nézni, ki a fordító. Most előkaptam néhány könyvet. A magyar nyelvű szakirodalomban én csak Martell Károly alakot olvastam. Amit találtam, mindenhol két l-lel van:

• Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4  
• Arnold Angenendt: A kora középkor: A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Budapest: Szent István Társulat. 2008. ISBN 978 963 277 023 9  
• Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1  
• Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó. Budapest, 1997. ISBN 963 9069 20 5 
• Marc Bloch: A feudális társadalom. Budapest: Osiris Kiadó. 2002.  (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963389252X

Te milyen könyveket használtál? Angol vagy francia nyelvűt? A német és sknadináv wikin és két l-lel van, a franciák írják egy l-lel, az angol pedig egy nagyon erősen latinizált germán. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 27., 10:51 (CET)

Magyart, ott díszeleg a cikk végén. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. március 30., 18:36 (CEST)

Van ilyen, szerintem a fordító hibája. Van pl. a Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  , amit nagyon jónak találtam a középkori dátumokat tekintve, onnan csináltam a császárok listáját, de a névalakjai sokszor eltérnek az egyébként bevett magyar névalakoktól. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 30., 18:44 (CEST)

Kiutálás után

Lehet Más a Politika <--- Esetleg a régiből ide? Cassandro ^Ħelyőrség 2009. március 31., 21:27 (CEST)

Most néztem csak meg a lapodat és az utalás meg némi keresgélés alapján rájöttem hogy mi ismerjük egymást

Talán nem tudod, amit itt szinte minden törzsvendég tud, hogy én ott voltam 2004. augusztusában és szeptemberében is, és ott voltam múlt szombaton és ott leszek most vasárnap is. Azt viszont senki nem tudhatja, hogyan szavaztam akkor és most, és hogy hogyan fogok szavazni vasárnap.

Ha gonolod, neked elárulom, ha dobsz egy mélt

– Peyerk ^vita 2009. március 31., 21:31 (CEST)

Őszintén kívánom, hogy ezek az egykori élmények, csalódások egyszer eljussnak benned abba az állapotba, amikor nem vetíted ki őket minden helyzetben mindenkire. Nem bunkóztalak le sehol, semmiképp. – Peyerk ^vita 2009. március 31., 21:38 (CEST)

Ne próbáld egyébként ezt sem rámvetíteni. Én mondtam valamit, amit te kikerekítettél, minden ezután jött. Én mindenkivel szemben korrekt vagyok. Én szavaztam már Orbánra és Gyurcsány szövetségeseire is. Jól ismerem mindkét oldal szarát. Én most éppen Gyurcsány végét kívánom, de nem hagyom az inkorrektséget vele szemben sem. Nem kell hozzám leereszkedni, én a magaslaton ülök. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 31., 22:15 (CEST)

Szerkesztői ütközés után - közben ezt írtam:

Éppen most dobtam egy keserű elbocsátó szép üzenetet a lapodra, mit sem tudva erről. Utálom a gyűlölködést. Én egy egyenes ember vagyok. Dobok egy mail-t, de hová? Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. március 31., 21:41 (CEST)

Én az elbocsátó üzenetedre válaszoltam ezt a fentit. A szerk.lapomon van e-mail elérés. – Peyerk ^vita 2009. március 31., 21:46 (CEST)

Hsziungnuk cikk

• Kedves Barátom!

Szeretném megtudni, hogy honnan gondolod, hogy a hunokat a hsziungnukkal nem lehet összevonni? Nem tudom, tudod-e, hogy mindkettő európai nép volt döntően, ugyanis mind a hsziungnuknál, mind a hunoknál igen nagy arányú az europid rassz megléte. A hunok vezetőrétege pedig minden bizonnyal hsziungnu eredetű volt. A név azonosságra és a szokások egyezésére szerintem felesleges kitérnem. A kínai források szerint, a hsziungnuk nyugatra vonulásuk idején megdöntötték az alán birodalmat (alan liao) és az alánok egy részét magukba olvasztották. Itt van a probléma, ugyanis a nyugati források szerint ezt a hunok csinálták. Mégpedig ugyanazok a hunok, akik 375 táján uralmuk alá hajtották a kelet felé vonuló gót tömegeket. Ők voltak a későbbi un. európai hunok. Ha akarod egy hosszabb levélben is kitérek neked ezekre a dolgokra. És adhatok forrásokat is, ahol utánanézhetsz. Reménykedve várom leveledet: Rutichun ^vita 2009. április 1., 19:25 (CEST)

• • Hirtelenjében fogalmaztam, remélem, nem veszed a szívedre.:)

Megkérdezhetem tőled, hogy hogyan léphetek be az Ókorműhelybe?

Nem kell kitérned a részletekre, pontosan ismerem a hsziungnu-hun problémát és a tudományos álláspontot, ami még csak most tart az azonosításnál. Te betetted a hsziungnuk nyelvét a hun nyelv szócikkbe, amin rajta volt egy sablon, ami török nyelvnek nyilvánította a hun nyelvet. Ezt is én vettem ki. A hun nyelvről néhány szó maradt ránk. A hsziungnukról már talán kezd eldőlni, pl. Harmatta János kapcsán, hogy az iráni szakákéhoz közelálló nyelvet, de van aki vitatja. Valószínűleg az azonosság soha nem fog eldőlni. Olyasmiről van szó, mint hogy a bolgárok és az onogurok azonosak voltak-e. Is, de mai bolgárok szlávok, az onogurok pedig törökök voltak, és nem tárgyaljuk egy szócikkben egy címszó alatt a nyelvüket, mert ugye egy nagy marhaság lesz belőle. A bolgár nyelv akkor szláv, vagy török? Nézd meg az ELTE turkológus professzorának webodalát [3], ő is külön név alatt tárgyalja a „hiungnukat” és európai „hunokat”, akikről Róna-Tas András is azt mondja, hogy részben azonosak. A vezértörzs, a zsuanzsuanok és a kínaiak elől menekülő kagáni nemzetség indoueurópai volt, de mire Európába értek, addigra ki tudja, mi lett belőlük. A tudomány nem, a wikipédia pedig nem döntheti el a kérdést, a wikipédia harmadlagos forrás (enciklopédia), amelyek másodlagos források (könyvek) alapján íródik, amelyek az elsődleges történeti forrásokhoz hozzáférő tudományos kutatás alapján íródnak. A tudomány pedig sehol csapja össze a hun-hsziungnu témákat, hanem elemzi a hasonlóságokat és különbségeket. Összefoglalva, a hsziungnukról lassacskán bizinyítani tudjuk, úgy tűnik, hogy indoiráni nyelvűek voltak, a hunokról viszont semmit sem tudunk nyelvileg kimondani. Egyes törzsi nevek azonossága pedig nem jelent teljes azonosságot. A wikipédiának a tudomány szóhasználatát kell követnie, annak eredményeit kell visszaadnia és a tudomány nem egyszerűsíti össze a hunokat a hsziungnukkal. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 1., 20:43 (CEST)

Az ókorműhelybe úgy léphetsz be, hogy beírod magad az ókorműhely listájára. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 1., 20:48 (CEST)

• "a hsziungnukról lassacskán bizinyítani tudjuk, úgy tűnik, hogy indoiráni nyelvűek voltak"

Ezt honnan veszed? Akkor a hsziungnu nyelvemlékek miért mutatják ennek ellenkezőjét? Ucsiraltu könyvét, gondolom, olvastad magyarul, ő rekonsturálja a kínai alakból a megközelítő alakot. Nem volt egy egyszerű munka, de több méltőságnevet és kifejezést rekonstruált. Ők mindenáron mongolnak akarják beállítani, de már Kínában és Mongóliában is felmerült az a lehetőség, hogy a hunor nyelv a török és a mongol nyelvek egyfajta őse lehetett (de ehhez szerintem még nincs elég információnk róla). "Egyes törzsi nevek azonossága pedig nem jelent teljes azonosságot." Persze, hogy nem. Ehhez lásd Obrusánszky írásait. A sztyeppei népekre az volt a jellemző, hogy az egész népet az azt irányító törzsről nevezték el. A magyarok sem voltak tisztán magyarok, csak a vezető törzsüket magyarnak hívták. A hsziungnuk sem voltak tisztán hunok, csak azt mondtam, hogy a vezető rétegük volt megközelítőleg (egyes feltételezések szerint teljesen) azonos. A hunok is gótokból, alánokból és ki tudja hány más népből álltak és még sem gótoknak vagy alánoknak hívjuk őket (megjegyzem: a gótok egy részét Európába érkezésükkor szkítáknak hívták, de ez már a "hun-szkitizáció" kategóriájába tartozik). "a tudomány nem egyszerűsíti össze a hunokat a hsziungnukkal." Ha a hunológiai kutatások így haladnak, nem lesz ez így sokáig.:)

Egyébként utólag tényleg elismerem, hogy rossz ötlet volt áthelyezni. Üdv Rutichun ^vita 2009. április 1., 22:43 (CEST)

Én tudományról beszéltem, nem véletlenül jelennek meg Ucsiraltu könyvei a Napkút kiadónál és nem az Akadémiai Kiadónál. Ő a mongol nyelv iráni jövevényszavai alapján a mongolt teszi meg minden nyelvek ősének. Feljebb europidokról beszélsz a hsziungnuk kapcsán. helyesen, a hsziungnuk cikkben is benne. Most meg olyanra hivatkozol, aki szerint mongolok voltak. Olyanokra gondolsz, mint a szőke, kék szemű mongolok? Én máshogy látom őket. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 1., 23:21 (CEST)

Keselyű

Egybe, külön vagy kötőjellel? Mert ez is eldöntésre vár:)).– Lily15 ^üzenet 2009. április 8., 19:58 (CEST)

Ebben már nem vagyok biztos. Külön semmiképpen sem, mert a Keselyű önállóan nem neve a sztélének. Az biztos, hogy az általam megadott két könyv Keselyű-sztélének írja, de azokban is lehet hiba. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 8., 20:05 (CEST)

Utólagos engedelmeddel tettem még hozzá két irodalmat is. Ha a Chrestomathiában és a Komoróczy-könyvben ugyanaz a szöveg van (ez utóbbit nem olvastam, de az előbbiben az ő fordítása olvasható), nyugodtan törölheted. De mindkét könyvben kötőjeles:). – Lily15 ^üzenet 2009. április 8., 20:27 (CEST)

Akkor szerintem erre hivatkozva be lehet tenni a kötőjelet. Annyira nem lehet érteni, ki mit mond a vitában, mi az állítás, inkább orvosi váróra emlékeztet az egész. :-) Tulajdonképpen mi támasztja alá az egybeírást, van egy szószedet valahol, ahonnan Bennó talán kiolvasta? Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 8., 20:32 (CEST)

Bennó állítása az, hogy köznév. Még nem indokolta meg, de arra várunk;). Ha valóban köznévként értelmezi, akkor is a keselyűs sztélé jelzős szerkezet lenne a logikus, mert ahogy Alensha rámutatott, a sztélé nem keselyűből van. Ha viszont tulajdonnév (Hkoala és én amellett kardoskodunk), akkor szvsz kötőjeles alak a valószínűbb, bár még nem kerestem rá a megfelelő szabályra. Itt leginkább az okozta a gondot számomra, hogy nem igazán tudtam beilleszteni a tulajdonnevek egyik csoportjába sem. Én eddig leginkább címként tudtam értelmezni (de akkor miért kötőjeles?), de a történészek adta becenév teljesen elfogadható számomra. ELVe most már inkább csak állásfoglalást szeretne, Nullextra pedig szokásához híven próbálja a kérdés körüli homályt teljesen elvi alapon sűríteni:). Szvsz ez vezetett az orvosi váró-fílinghez. – Lily15 ^üzenet 2009. április 8., 20:43 (CEST)

Teotihuacan

Szia Hidaspal (vagy Paulus Pontius?)! Kösz hogy próbálsz fény deríteni a fejemben, de attól amit írsz, csak nagyobb lett benne a homály: Akkor lesz Teotihuacan vastagbetűs, ha a linket a saját szócikkben helyezed el... Mi az, hogy saját szócikk? Van már jópár cikk mögöttem, de ilyen még nem fordult velem elő. Ha bármilyen cikkben dupla négyszögletes zárójelbe teszel valamit, az kék kell hogy legyen, nem? Üdv, Vándormadár ^vita 2009. április 9., 18:30 (CEST)

Ha a Teotihuacan szócikkben magában írod azt, hogy [[Teotihuacan]] , akkor annak a hatása ugyanaz, mintha azt írnád, hogy '''Teotihuacan''' , azaz: Teotihuacan. Minden egyéb szócikkben kék linkként kell megjelennie. De pontosan melyik szócikkel van probléma, megnézem, a Teotihuacan viszont jónak látszik nekem. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 10., 14:02 (CEST)

Apollonia (Illyria)

Szia! A ma általad átmozgatott szócikket visszamozgattam az eredeti, fent látható alakra, a helyzet ugyanis az, hogy Apollonia latin alak, nem görög, így még csak fel sem merülhet semmiféle átírás kérdése. Erre utal a zárójeles egyértelműsítő is, azaz a provincia latin elnevezése is tudatosan szerepel a címben. Pasztilla 2009. április 10., 21:17 (CEST)

Tényleg, látom, felületes voltam, most éppen az évszámokat böngészem egyenként. De látom, a görög neve Eridamnon volt. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 10., 21:25 (CEST)

Nagyon...

...beleturbóztál az évek bővítésébe – Istvánka ^posta 2009. április 11., 00:37 (CEST)

Hát igen, segíts magadon... :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 11., 00:39 (CEST)

Ismerős a helyzet, azért szóltam be , meg az előbb olvastam az előzményeket! – Istvánka ^posta 2009. április 11., 00:40 (CEST)

Kabarok

Szia! Nem teljesen értek egyet Veled, hiszen nem vitát nyitottam, hanem egy másik lehetséges álláspontot szerkesztettem bele. Az enciklopédia attól az, ami, hogy ismereteket közöl. Attól, hogy a finnugrászok tarolnak a történelmi elméletek között, még létezik ellenvélemény, amit nem szabad negligálni. Semmi olyant nem írtam bele, ami káros lenne a cikk tartalmára, hanem kizárólag plusz ismeretet hordozott. Rengeteg lapon megtalálhatók azonos oldalon ellenvélemények, és ez így helyes azokban a kérdésekben, ahol vita van a szakmában. Ezért a kiegészítésem törlését helytelen, kirekesztő módszernek tartom, amely nem pártatlan, hanem személyes állásfoglalás. (Ha hól megnézed, nem írtam bele, hogy véleményem szerint melyik az igaz, csak feltártam az ellenoldalt.)

(Szerkesztési ütközés után)

Most is ellenoldalról beszélsz. Ez a leegyszerűsítés nem fogadható el. A tudomány szépen bemutatja, milyen népelemekből áll össze a magyarság és hogyan. Nem lehet összekeverni a nyelvrokonságot a genetikai összetétellel. Te, látszik, azt hiszed, hogy a magyar nyelv finnugor eredetének álláspontjáról azt hiszed, hogy akik ezt mondják, azt hiszik, hogy nem csatlakoztak török népek a magyarokhoz. De igen, annyira, hogy genetikailag több a török, mint az obi-ugor bennünk, de a csatlakozás sok lépcsőben történt úgy, hogy a nyelv megmaradt magyarnak. Csatlakozott egy kisebbség, átvette a magyar nyelvet, azután a következő török népet már ő is a magyar nyelvre asszimilálta.

A sztyeppén minden törzsszövetség keverék volt, nézd meg, mi van beleírva a kunok (kipcsakok, mongol kunok, sárga ujgurok = ujgurok + tokhárok), vagy a besenyők (indoeurópai kangarok + törökök) vagy a kazárok szócikkébe. Ezek után azt látom, hogy a szócikkekben megjelenik egymás után, hogy mi pedig bizony tőlük vagyunk, ők vagyunk, teljesen. Mindenkitől származunk, mindenkivel teljesen azonosak vagyunk. Két egymással harcoló néppel is teljesen, mindkét oldalról. Egy teljesen semmitmondó katyvasz lesz így az egész, ami nem is igaz. Azt kell kideríteni, ha tudja egyszer a tudomány, mikor honnan, kik, mennyien csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez, vagy annak többségi elődéhez.

Egy nem – akadémiai, egyetemi – történész pedig nem fogadható el forrásnak, mert nem az a szakmája. Ez szakmai kérdés, az a történész, akit a tudományos konferenciák elfogadnak annak. A többiek írhatnak modern mitológiát.

Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 13., 13:39 (CEST)

Kazárok

Most látom, hogy a kazárokat is visszaállítottad. Elképesztő! És egyoldalú!

Szabirok

Már sejtettem, hogy ezt sem kíméled. Ezért hadd emlékeztesselek a "Mi nem való.." című oldal 5. pontjára:

A Wikipédia nem az a hely, ahol végre elmondhatod a véleményed valakiről, vagy szidalmazhatod őt, hanem komoly enciklopédia. Csak azért, hogy véleményt írj valakiről, semmiképp se kezdj szócikket (értsd: ne ebből álljon a cikk tartalma); ha azonban úgy gondolod, hogy a magánvéleményed része az általános emberi tudásnak (néha vannak ilyen szituációk), akkor kulturált formában és úgy írd le, hogy megemlítsed az ellenvéleményeket is (semleges szemléletmód). A szubjektívebb részek pedig lehetőleg a szócikk végén szerepeljenek, annak feltüntetésével, hogy ez vélemény vagy feltételezés, nem pedig igazolt tény.

Sem a finnugrász álláspont, sem a másik nem igazolt tény, ezért egyiknek vagy másiknak a preferálása magánvéleménynek minősül. Ha történetesen én írtam volna e cikkeket először, és kiegészítenéd a saját verzióddal, vajon hogyan esne annak a törlése?

Elfogadhatatlannak tartom az eljárásod!

Most vettem észre, hogy válaszoltál. Nos: forrásnak az akadámiai történészek sem fogadhatók el, mert forrásnak csak az eseményekkel (legalább közel) egykorú tekinthető. Attól, hogy valaki nem akadémikus, még lehet esze, és a fordítottja is megesik. László Gyula is ott szerepelt a szakirodalomban, akit igazán tekintélynek lehet nevezni (ezek után nem ragozom, hogy Götz könyvéhez ő írt előszót). Mellékesen mivel Götz külföldön élt és dolgozott, elég nehezen lehetett volna akadémikus - főleg ha ott finnugrászok meresztik a... De nemcsak őt lehetne említeni. Valóban azt gondolom, hogy török népek nem csatlakoztak a magyarokhoz, hanem maguk voltak azok. Sőt a szabirok is és még sorolhatnám. De itt nem nyelvtörténeti kérdésekről beszéltem, hanem eseménytörténetről, amelyeket valódi források igazolnak, akkor is, ha az akadémikusok ezeket negligálják, mert nem illik a finnugrász elméletükbe.

(nem szereti aláírni: 2009. április 13., 14:24 L András) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 13., 15:15 (CEST)

Márpedig itt marad a tudomány. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 13., 15:16 (CEST)

Ha azt nevezed tudománynak, hogy egyes forrásokat negligálunk (al-Masudi, Victorinus stb.) figyelmen kívül hagyunk csak azért, hogy egy bizonyos álláspontot megvédhessünk, akkor az efféle tudományból nem is kérek.

Azt nem mondanám, hogy nem szeretem aláírni, csak megfeledkeztem róla. Ha megnézed a szerkesztői lapomat, egészen konkrét adatokat találsz rólam. L András ^vita 2009. április 13., 15:36 (CEST)

Nem negligálásról (ld. Szakrális kettős királyság, Kut, Kende (méltóság), ahol az általad gyűlölt emberek használják, csak éppen összehasonlítják másokkal) hanem forráskritikáról van szó. Mi van, ha két forrás ellentéteset állít? Pl. Bíborbanszületett Konstantin türkökről beszél a magyarok kapcsán. Maszúdi felsorol négy népet egymás mellett: b.dzs.n.j (besenyők), badzsgirdh (magyarok), bedzsenek (besenyők), nu.k.r.da (unkaríya, azaz magyarok), vagyis ami két nép. Ezt mind ki kell elemezni, erre kellenek a valódi történészek és nyelvészek. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 13., 15:47 (CEST)

Szó sincs gyűlölködésről. Az álláspontod viszont vitatható a valódi történészek és nyelvészek tekintetében. A finnugristák Hunfalvyra és Budenzre építenek, akik jogászok voltak. Maga a nyelvcsaládelmélet Sir William Jonesra vezethető vissza, aki szintén jogász, a hangtörvények Jacob Grimmre, aki újfent nem nyelvész volt. Heinrich Schliemannt már nem is említem. A helyzet az, hogy a betokosodott akadémizmussal szemben mindig a kívülállók vitték tovább a tudományt.

Részemről befejeztem a vitát, mert csak elbeszélgetünk egymás mellett. De azért még ajánlanám, hogy olvasd el Götz László említett könyvét. Ez nem Badinyi-Jós, vagy Baráth Tibor és még sok hasonló, akik valóban átestek a ló túlsó oldalára, hanem egy nagyszerűen felkészült és széles látókörű igazi tudós. Én pedig nem akarok valódi nyelvész lenni, akiknek úgy beleverik a fejükbe a nyelvcsaládokon alapuló hangtörvényes nyelvészkedést, hogy oda már semmi más nem fér be.

Üdv (ugye nincs harag?):-) L András ^vita 2009. április 13., 16:31 (CEST)

Végszónak csak annyit, hogy ha nincsenek nyelvcsaládok, akkor meg mire fel van értelme a finnugor vagy török eredeten vitatkozni, mit jelentenek ezek a fogalmak? :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 13., 17:43 (CEST)

Ha már kérdezed, muszály vagyok válaszolni: a Trubeckoj-féle areális nyelvkiegyenlítődési elmélet híve vagyok, ezért genetikus és monofiletikus nyelvcsaládokat nem tudok elfogadni. Ebből következően az egész - nyelvészkedésre épülő - őstörténetet más szemüvegen keresztül nézem. L András ^vita 2009. április 13., 19:48 (CEST)

És mi az, ami kiegyenlítődik? Minek hívják azokat az objektumokat? Hogyan jöttek létre? Hogyan magyarázható az alapján, hogy egy török sztyeppei nép olyan nyelvet beszél, amelyik nyelvtana és szókészlete alapján az obi ugorokhoz áll a legközelebb. Miért beszél egy sztyeppei nép erdei nyelvet? Szokták valakik mondani, hogy a magyar a sztyeppe lingua francája volt, de miért egy olyan nyelv lett a lingua franca, amit senki sem beszélt a sztyeppén. Ha ez lett volna a lingua franca, akkor nem ezt kellene mindenkinek, vagy valami hasonlót beszélni? :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 13., 19:53 (CEST)

Nos, nem tartom véletlennek, hogy a magyart olyan sok nyelvvel lehet összehasonlítani és nagyszámú egyezést találni - köztük rengeteg ókori nyelvvel is. Tudom, hogy ezt nevezik "délibábos nyelvészkedésnek", de csak azért teszik ezt, mert valódi ellenérveket nem tudnak ellene felhozni. Ha valami nem felel meg a finnugrista álláspontnak, rögtön a hangtörvényekkel jönnek elő, amik egész egyszerűen belátható módon nem működnek. Nem mondom azt, hogy épp a magyar lett volna a sztyeppei közlekedő nyelv, de azt igen, hogy az embertanilag mongolid jellegű obi-ugorok tőlünk vették át azt a keveset (alig 500 szót!), amire épülve a finnugrászok nagyszabású, de minimalista történelmet kreáltak nekünk. A nyelv története nem azonos a nép történetével.

Nyelvtanunk és szókészletünk egyáltalán nem a finnugorhoz áll legközelebb. A török szóegyezések sokkal nagyobb számúak, csak ezt a finnugrászok nem emlegetik. L András ^vita 2009. április 13., 20:08 (CEST)

Ha szabad: török szavaink azokból az időkből származnak, amikor a pasák 150 évig ültek a nyakunkon. Úgy tűnik, mintha a magyar nyelv előbb keletkezett volna. Vándormadár ^vita 2009. április 13., 21:33 (CEST)

Ez sem igaz, mert török szavaink nem az oguz-úz-szeldzsuk-oszmán törökből, hanem egy csuvasos (ogur) törökből származnak, azaz az onogur-bolgártörökből, kazárból(?), ...(?). Ha igaz, az Tobol-Isim környéki ugor őshazaelmélet az andronovói kultúra részeként (cserkaszkuli kultúra), akkor tőlünk délre ekkor indoiráni népek, keltre viszont a török népek elődei laktak az Altáj környékén. Rokonaink az obi-ugorok névadó folyója, az Ob is az Altájból ered. A finnektől már több, mint négyezer éve elszakdtunk, akkoriban, amikor a nagy piramisok épültek, azóta keveredtünk a „szkítákkal” (helyesen keletiráni népekkel) és a „törökökkel” (a türkök neve is keletiráni szaka eredetű). Nem kell ide homályos mitológia, a valóság éppolyan szerteágazó és érdekes, csak lassan tárul fel. Egyáltalán nem arról van szó, hogy finnek vagyunk, oszt jónapot, hanem volt egyszer egy finnugor nép, amelyik megőrizte a nyelvét úgy-ahogy, de közben kicserélték alatta fokozatosan a népet. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 13., 22:16 (CEST)

A vélemények is szerteágazóak és érdekesek, legtöbbször külünösebb bizonyítékok nélkül. Ez itt a bökkenő: a kemény bizonyíték hiánya. Enélkül ne csodálkozz, ha megkérdőjelezik az elméletedet (vagy bármiféle elméletet a magyar nyelvvel kapcsolatban). Vándormadár ^vita 2009. április 13., 22:56 (CEST)

Ez nem az én elméletem, hanem összefoglaltam néhány ember eredményeit (Veres Péter (néprajzkutató), Harmatta János, Róna-Tas András, ...) az utóbbi egy konzervatív-szkeptikus ember, de láttam nála az utóbbi időben bizonyos dolgokat elfogadni. Amúgy az „akadémikusok” között sincs egyetértés. A kettős honfoglalásban van valami, csak nem úgy, ahogy egyesek magyarázzák és ahogy még, amikor a részletekről volt szó, László Gyula sem gondolta. maga a „kettős honfoglalás” név nagyon szwerencsétlen, mert csak egy honfoglalás volt, de mivel már az onogur-bolgár birodalom bukása óta Etelközben laktunk, ezért 200 éve szomszédai voltunk a Kárpát-medencének. Töredéknépek pedig keresztbe-kasul csatlakoztak egymáshoz. Magyarok a volgai bolgárokhoz pl., ezeket mind Róna-Tas Andrástól szedem, aki a forrásokból szedi. Ő pedig turkológus, ő tudja, milyen jellegű török nyelvből jönnek a magyar nyelv török jövevényszavai. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 13., 23:13 (CEST)

Tiszteletem az összes buzgó kutatónak, de amint mondám, míg nincs kemény bizonyíték, addíg nem lehet semmit tényként állítani. Türelem. Üdv,Vándormadár ^vita 2009. április 13., 23:36 (CEST)

A magyar nyelv török jövevényszavai csuvasos eredetűek, az oszmán török nyelv viszont nem az. Ez már két kemény tény. Ogur nyelvből vettük át, nem oguzból, az olyan szavakat, mint az ökör az öküz helyett. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 13., 23:53 (CEST)

Jó, de ez még nem bizonyítja, hogy az ősfinnugor rokonság (meg az osztyák meg a vogul, stb.) ki van zárva. Jó éjszakát, Vándormadár ^vita 2009. április 14., 00:07 (CEST)

Bocsánat, hogy közbekotyogok, de nem állom meg: az én képernyőmön jól olvashatóak a fenti hozzászólásokhoz rendelt névaláírások, hogy ti. ki mondott mit. Pasztilla 2009. április 14., 00:12 (CEST)

Most a fentieket is elolvastam. Mindenkinek megvannak a pro és con érvei. Szerintem (a sokfajta törzs keveredése miatt) a magyar nyelv igazi forrása éppúgy ködbe vész mint pl. Teotihuacan eredete vagy lakosságának nyelvezete. Breccsa vagy konglomerát, lehet választani. Mindez nem jelenti azt, hogy egy szép napon a nyelvészek nem fedezik majd fel a valóságot. Nem hiszem hogy még ott tartanánk. Vándormadár ^vita 2009. április 14., 01:25 (CEST)

Tanács

Mint tudod, van itt három "jóakaróm", akik folyton válogatott "kedvességekkel" halmoznak el, kihasználva, hogy én csak egyszerű mezei szerkesztő vagyok, ők meg különböző tisztségekkel rendelkeznek, melyeket viszont tisztségtelenül alkalmaznak, így természetesen nem vagyunk egy mezőnyben, így mindig visszaélhetnek, és vissza is élnek ezzel az előnyükkel, míg nekem semmi eszközöm sincs, hogy egyenrangúan védekezzek ellenük, marad az, ha a fegyverüket néha ellenük fordíthatom, vagy a gordiuszi csomó, kiveszem a vitatott részt, de ez kevés, nem elegendő és nem megoldás. Azt láttam, hogy már nem támogatják az ellen való áskálódásukat, és ezt nagyrészt neked köszönhetem, mert kiálltál mellettem, és neked van szavad, és ezért nagyon hálás vagyok neked, nagyon köszönöm, és nagyon jólesik. Végre jó lenne már nem a másiknak betenni, hiszen a wikipédia olvasó azt se tudja, ki szerkeszt, őt csak az érdekli, hogy hiteles legyen, amit olvas. A kicsinyes kötözködésekből meg már nagyon elegem van, amikor csak azért köt bele valaki egy-egy munkámba, mert velem van baja. És különben meg fittyet hány azokra az elvekre, amikről nekem papol. A való életben ezt nem merné megcsinálni itt meg ilyen suttyók vezetői feladatokat láthatnak el, és olyanokat akarnak csicskáztatni, akik jóval magasabb szinten állnak a tudományos képzettségben, és a kisebbrendűségi komplexusaikat itt próbálják kiélni, és semmi alapvető tiszteletet nem tanúsítanak embertársaik iránt. Az alapvető emberi tiszteletről semmi fogalmuk nincs, csak meg kell nézni a megnyilatkozásaikat, és nemcsak irányomban. Lenéző, megvető, rosszindulatú, ami mind rendben van, de ha az ember őket utasítaná rendre, azonnal fenyegetőznek, és kitiltanak. Ez így nem mehet. A való életben az ilyenek nyulak, itt meg farkasként és hiénaként meg keselyűként viselkednek. A kicsinyes embereket sosem állhattam, de persze egyik sem kap semmilyen elismerést a maga területén, így itt próbálja ezt bepótolni, ezért is fényezik annyira magukat. Freud bőven találhatna itt kutatási anyagot, ha most élne.:) A kis hitlerek és kis sztálinok gyülekezőhelye. És nagy meglepetés volt számomra, hogy itt mennyi vonalas és vaskalapos ember van, és főleg a fiatalabbak, pedig azt gondolná az ember, sok jófej, lelkes és rugalmasan és kreatívan gondolkodó ember van. Főleg a kreativitás hiánya döbbentett meg már a legelején, sokszor úgy érzem, gépek dolgoznak, semmi emberi érzés nem szorult egyesekbe, ráadásul még az is enyhe kifejezés rájuk, hogy konzervatívok, hanem ókonzervatívok! Persze az ötletek és kreativitás és főleg az ismeretek hiányát próbálják egyesek szabályalapú kioktatásba burkolni. Ráadásul magas lóról és pökhenien közlik, főleg olyanok, akik még épphogy elkezdték az egyetemet, vagyha a végére is jutottak, a záróvizsgával még adósak, de mindenképp rájuk fér még a tanulás és az önképzés tehát a nyúl akarja itt vinni a vadászpuskát, vagy a befőtt eltenni a nagymamát. Tehát a való életben ezt nem mernék megtenni, de itt nagy a szájuk, mintha ők találták volna fel a spanyol viaszt. Sajnos eddig semmilyen békéltetés nem vezetett eredményre, hiszen ők akarták diktálni ekkor is a feltételeket, de ultimátummal nem mennek nálam semmire, a kompromisszum nem jön létre hatalmi szóval vagy erőszakkal. Már nem is nagyon érdemes ezt forszírozni, nem sok értelme van, viszont azt nem tudom, hogyan lehetne hatékonyan az ilyenek ellen védekezni, hogy ne aszerint dőljenek el az álviták, hogy azzal fenyegetőzhetnek, hogy kizárnak. Ez abszolút tisztességtelen, és ez emberileg nagyon rosszul érint, ha egyes emberek, főleg olyanok, akiknek még nem sikerült bebizonyítaniuk számomra az az itteni alkalmasságukat a feladatra, és ráadásul sok tekintetben képzettebb és tapasztaltabb is vagyok náluk (bár az sohasem érdekelt, kit-mit végzett, tanult, ha rendesen végezte a munkáját, nem bántott másokat, és nem ő akart másokat kikotatni olyanról, amiről halvány lila fogalma sincs, és az sem jellemző rám, hogy felvágjak, de azt kikérem magamnak, ha olyan akar kioktatni, aki még fényévekre van attól a színvonaltól, amit fennen hirdet, és még sok a hiányossága, de főleg a tisztelet hiányzik, mert nem a kor vagy a képzettség, de az alapvető emberi tisztelet minenkinek kijár, és mindenkitől elvárható, és ez is nagy döbbent volt számomra, hogy az intelligencia is nagyrészt hiányzik sokakból, amihez hozzátartozik az egó megfékezése is), ők mondják meg, hogy alkalmas vagyok-e vagy sem, meg a tudásomat kérdőjelezi meg olyan, aki még azt sem tudja valójában, hogy mi az a tudományos cikk, még az OTDK-áig sem jutott el, akkor nem tudom, kinek képzeli magát, és én még örüljek, ha megfogadhatom a tanácsait. Hát ne legyünk nevetségesek. Az első három évben, még nem is vett minket sok tanár "emberszámba", ami persze vitatható, de az alsósok, ahogy nevezte őket a tanszékvezetőm csak arra jók, hogy tanuljanak, és ne pofázzanak vissza, majd negyed évtől, kezdett komolyan venni minket, de persze csak a diplomamunka megvédése jelentette a valódi szakmaiság elismerését. Akkor nem tudom, miről akarnak meggyőzni ezek az emberek. Tanuljanak, dolgozzanak, és örüljenek, hogy szerkeszthetnek, nem még a másikat akarják egrecíroztatni. nem hiszem, ha valakinek állandóan arról kell bizonygatni engem, hogy milyen eredményeket is ért el az egyetemen, az valóban olyan zseni lenne, mert az vagy átjön, vagy nem, azt nem kell bizonygatni, ha meg magyaráznia kell a bizonyítványát, az már necces.

Bocs, hogy kissé hosszúra nyúlt a mondandóm, és mivel ezekről gondolom információd van, így ezért is kérlekk téged, hogy mondd meg, mit tehetnék, mert te is megértheted, hogy tehetetlen dühvel szemben a józanság nem mindig elég, és én nem vagyok Jézus, hogy a keresztfán tűrjem mások mocskolódásait, és csak annyit mormoljak, bocsásd meg nekik uram, a tudatlanoknak, mert nem tudják, mit művelnek. Én próbáltam sok mindent, bizonyára bennem van a hiba, ha nem ért célt, vagy rosszul sült el. A való életben is magamnak kell megvédenem magam, de ott nem is nagyon mernek ilyen aljas módon támadni, nincs is módjuk rá, meg több a lehetőségem, hogy az ilyen pitiáner támadásokat kivédjem, de ez a virtuális közeg más, sokszor tehetlennek érzem magam, de úgy látom, nem egyedi az esetem, mert másokkal is ugyanúgy megteszik, és miközben minősíthetetlen szavakat használnak, míg ha valaki felemeli a szavát, rögtön ütnek. Ez a gyengék jellemzője. Gyerekkoromban mindig azt mondták, hogy kerüljem ki a bajt, és a problémás, balhétzó, kötözködő embereket, de azt sohasem viselte el az igazságérzetem, hogy az ilyen emberek uralkodjanak mások felett, így nem szívesen, de mindig beleütköztem a konfliktusba, mint itt is. Csak itt nem egyenrangú félként vehetek részt, mert aki minden oldalról védve van és szabadon mozoghat, azzal nehéz küzdeni fair módon. Nem tudom, mi a megoldás, mert hiába felejteném el őket, ha ők viszont engem nem. A Szoraja cikk kapcsán kezdődött újra, szerintem azért kötöttek belém, mert azt hitték, jelentkezem a cikkíró vesernye, pusztán féltékenységből, és bár megfordult a fejemben, nem arra időzítettem, meg nem azért csináltam, majd máskor talán, ha a légkör megváltozik, és a nem kontraszelektív módon választódnak ki egyes ember az egyes funkciókra. meg nem is a dicsőségért csinálom, hanem, mert élvezem, pontosabban élvezném, ha nem vennék el egyesek folyton a kedvemet. A szerkesztés, alkotás, kreativitás örömééert regisztráltam, nem mások ellen, persze javítani a hibákat, de nem úgy, hogy rombolunk, és kötözködünk. Én névtelen szerkesztő vagyok, ezért sem fedtem még fel kilétemet (sokan meglepődnének:)), nem én vagyok az érdekes, de sajnos sokan önmaguk tömjénezésére és az egójuk kiélésére használják, én csak azért, hogy a cikkek növekedjenek, és valamicskét javuljanak énáltalam.

És bár nem nagyon fűlik hozzá a fogam, de pont ilyen emberek miatt gondoltam, hogy talán nekem is jelöltetnem kéne valamilyen tisztségre magam, de nem azért, hogy visszaéljek vele, hanem, hogy pont ilyen emberek ellen megfelelő eszközöm legyen, meg ha lehet segíteni olyanoknak, akiket az ilyenek minősíthetetlenül támadnak. Te mit ajánlasz, mert csak a beletörődés és a türelem nem segít. Lehet e-mailben kellett volna írnom, de egyrészt kerestem a tiedet, de nemtom hol szerezhető az meg, másrészt nem bánom, ha más is olvassa. Nem árulkodásnak szántam, mert én magam akarok "leszámolni" a megfelelő eszközökkel az ilyen tisztességtelen támadások ellen. És hangsúlyozom, hiába kerültem már egy jó ideje az olyan szócikkeket, amikhez ezeknek is közük van, mégis kötözködnek, de ez sem megoldás, mert a megírt cikk nem magántulajdon, hanem a közé, tehát bárki szerkesztheti, csak akkor tisztességesen tegye, és ne csak kicsinyes, személyes támadás legyen. Bocs, ha hosszúra sikeredett.Peadar ^vita 2009. április 14., 02:29 (CEST)

Gyorsan átfutottam, holnap elovasom és átgondolom alaposan. Addig esetleg adj meg egy-két cikket, ahol a problémák felmerültek, de amúgy nyilván a szerkesztési történetből könnyen kiszedhető. Hát igen, szeretnék én is csak szerkesztgetni, mert közben én is nagyon sokat tanulok, de nincsen rózsa tövis nélkül, sokszor pedig apróságokon tudnak a dolgok teljesen félremenni. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 14., 02:36 (CEST)

Köszi, egyébként majdnem mindennap a KFKI épülete előtt megyek el...:) Elég hosszú története van, már szinte egy éves, hiszen kb. egy éve regisztráltam, azóta, és ez a három cimbora összezár, ezért nehéz velük. Én most a Szorajánál azt csináltam, kivettem a vitatható részt, de ez se megoldás. A "szabál az szabál" típusú emberrel persze ha nem magára vonatkoztatja, nem könnyű szót érteni, de én is elő tudok rángatni a sufniból könnyen holmi szabályokat, amire egy politikus azt mondaná: jolilag teljesen korrekt, de őt nem a "szabál" érdekli, csahogy belerúgjon az illetőbe, ill. azt mutassa, ő bármit megtehet, egyszerű provokáció, de ezt már más is kezdi felismerni, ezt perzsafordítás helyett hátat fordítást kapott, de mégse tér észhez. Ez ellen mit tudok tenni? A kicsinyesség ellen! És ha szólok, betörik a fejem, mert egy brancs. És sok lúd disznót győz (én meg disznó vagyok a kínai szerint:))Peadar ^vita 2009. április 14., 03:14 (CEST)

Ja hol tudnám megszerezni az e-mailedet? Az enyém peti29@freemail.hu ezek úgyis tudják, mind írt már nekem, és könyörögtek, hogy hagyjam békén őket, de sajnos mégse tartották be, inkább nekem tartottak be:))

Ja még a hangnem: ami leginkább felháborít, olyan hangnemet használnak velem szemben, amit én nem használnék nemhogy a nálam fiatalabbakkal sem, de főleg a nálam idősebbekkel és tanultabbakkal nem mernék megengedni, de személyes tapasztalatom szerencsére többnyire nem ez, bár előfordul, de le tudom rendezni, persze jól ismerem az ilyen lelki alkatú embereket, a felfuvalkodottságot még az állatvilágban is a félelem, szorongás és kisebbrendűségi érzés motiválja, és arra szolgál, hogy megijessze, elriassza az ellenfelet, de itt nem ér célt.Peadar ^vita 2009. április 14., 04:02 (CEST)

E-mail ment.Peadar ^vita 2009. április 14., 05:10 (CEST)

Mint a megidézett hagymázas összeesküvés-elmélet (a „trojka”) egyik szereplője, hadd említsek meg néhány dolgot, és elnézést, amiért itt, de Peadar a vitalapjáról olvasás nélkül törölné.

Nem viselek semmiféle tisztséget a Wikipédián.

Nem vagyok suttyó, nincsenek kisebbrendűségű komplexusaim, és hogy a való életben Freud mit kezdene velem, nyúlnak vagy keselyűnek tartana-e, annak személyes ismeretség hiányában még a felemlítése is merő rosszindulatú személyeskedés, még akkor is, ha peadar önmagát a keresztfán szenvedő Jézushoz hasonlítja.

Nem írtam Peadarnak könyörgő e-mailt, hanem felajánlottam, hogy hagyjuk egymást békén, kerüljük, amennyire lehet, amire ő begőzölt, hogy micsoda gyáva, szar alak vagyok, és ezt követően e-mailben ment a válogatott adok-kapok, mígnem három e-mail címét kellett a spamszűrőbe tennem, hogy leszokjon végre rólam.

A triumvirátus mindahány tagja felvállalta kilétét, a szerkesztői lapjainkon (a múltban) található bemutatkozásainkkal és elemeivel Peadar folyamatosan visszaélve személyeskedik, esetenként gusztustalanul visszaélve, emlékezetes momentum volt, amikor a gyerekeimet keverte bele a tudományos vitába ez a makulátlan lélek. Mi lassan egy éve nem tudhatjuk, ki ez a zseni, csak időről időre, ha kifogytak az érvek, hatásvadász módon megszellőzteti, hogy leesne az állunk, ha megtudnánk. Pasztilla 2009. április 14., 07:39 (CEST)

OK, elkezdem átnézegetni a dolgokat, azután igyekszem valami konstruktív javaslattal előállni, ha képben leszek. Addig talán próbálja egy kicsit mindenki takarékra tenni magát. :-) Amikor hosszabb idő után elfajulnak a dolgok, akkor egy kicsit hosszadalmas kibokozni a probléma gyökerét. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 14., 13:46 (CEST)

Javaslat

Kezdek egy új alfejezetet, hogy ne legyen szerkesztési ütközés, ide beírom, mit látok és javaslok, addig ne írjatok ebbe az alfejezetbe, légyszi, amíg nem mondom, hogy kész. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 14., 15:45 (CEST)

Láttam, hogy itt már valaminek a közepe van, ezért ilyenkor már nehéz meglátni az eredendő okot. Van egy kis adok-kapok, kioktatás, túlérzékenység, mindenhol látok hibát, viszont habitusom szerint a több türelmet azoknál szeretném inkább látni, akik többen vannak eggyel szemben. Nem mondom, hogy ez a szándék, de van olyan kinézete a dolognak, mintha rászállnának egy emberre. Az egyébként természetes, hogy egy frissen elkészült cikkbe többen belejavítanak, hiszen elöl van a cikk a friss változtatások és az új cikkek között, ez tehát rendben van, csak ilyenkor jobban kell vigyázni, mintha régen nem érintett cikkekről lenne szó. Volt egyébként, amikor én is mondtam megjegyzésben olyat, amit nem kellett volna, sokszor is talán. Az egyik ilyen eset, amikor valaki beönt egy tehervonat angol vagy más alakú ókori vagy keleti nevet, hogy majd írja át más, pedig ha egyszer megnézte volna, hogyan is van magyarul, akkor nem kellene az egész cikket átnézni, hogy száz helyen javítson az ember. Az ilyen slendrián trehányság szokott bosszantani. :-)

Konkrétan a Szoraja cikk lényegét tekintve ez számomra egy nehéz eset. Úgy tűnik, az iráni nevek átírása wikiszabályszinten sem működik olyan jól, mint a görög esetben, ahol én rendszerint szoktam átírni. Néhány éve még sem tudtam a szabályt, vettem a nevet úgy, ahogy gyakran előfordult sajtóban, nem szakkönyvben. Végül is az Árészról át kellett térni az Arészra, Peloponnézoszról a Peloponnészoszra, utóbbi nyilván egy latin behatás volt a magyarban és a 19. században még nem használták a mai átírást, sokminden meggyökeresedett másként. A meggyökeresedés egyébként ma is szabály, Athént írunk, nem Athénait. Ahogy hallottam néhány éve a görögök is megszüntették Athén mai nevében ezt a régi többesszámot, ami abból jött, hogy a poliszközpont is, a tuljadonképpeni Athén is több faluból jött létre. zek a görög átírási szabályok egyszerűke, érthetőek egy apróság kivételével – ezt majd az ottani vitalapon megírom – és követhetőek laikusok számára is, mint amilyen én is vagyok nyelvészeti ügyekben.

Sosem szabad elfelejteni, hogy a wikipédiát laikusok írják, márcsak azért is, mert ez nem az elsődleges publikációk helye, azaz a szakember ír egy publikációt, amit elfogad a saját szakmai közönsége, és amikor ez kijött, akkor mi ezt beírjuk a wikibe, és ilyenkor ügyelni kell arra, hogy az illető publikáció tényleg átment-e ezen a szakmai rostán, akkor ez rendben van, és számunkra ez akkor már elfogadható forrás. Ha ilyenek között ellentmondás van, akkor ki kell sütni, melyik álláspontnak milyen súlya, többsége van, ezt a súlyt jelezni kell, de a rostán átment kisebbségi álláspontot is meg kell jegyezni.

A nevek átírása is része ennek a procedúrának, ha eltérünk a tudományos átírástól, azt jól definiálható, indokolt módon kell tenni. A görög nevek esetén például eltérünk, nem a „tudományos”, hanem az „akadémiai” átírást alkalmazzuk, mert ez használja a magyar ábécét a magyar fonetikának megfelelően. A tankönyvek – amelyek a nagyközönség számára is elérhetőek – viszont már a tudományos átírást alkalmazzák, tehát Archimédés és nem Arkhimédész, de az átjárás egyértelmű, és ha valaki véletlenül a tudományost írja, akkor „átírás tudományosról akadémiaira” megjegyzéssel tökéletesen, indulatmentesen megteheti.

Azt viszont a konkrét perzsa afférnál nem értem én sem, ha egyszer a Tádzs ol-Moluk a helyes (akadémiai?) átírás, akkor miért használja a szakíró a Tadzs el-Moluk alakot. Ez sem tűnik tudományosnak, a „neki szabad” sem éppen elfogadható érv :-) Ezt a kérdést mindenképpen higgadtan körül kell járni, és itt bizony nem lehet csak úgy ide-oda javítgatni.

Az asszír neveknél például nekem sokat segít a Chrestomathia, ami azt írja, hogy Sînaḫḫēeriba amiből én már tudni vélem, hogy ezt kizárólag úgy lehet írni, hogy Szín-ahhé-eriba, minden ékezetett itt és csak itt, mindezt tapasztalati úton, bevallom. De egybevág a letséges gyakori átírásokból levonható tapasztalattal, bármit is jelent a vízszintes vonal a magánhangzó tetején.

A WP:ÚJPERZSA oldalon az Ájatulláh – Ájatolláh – ajatollah hármas viszont mindjárt elgondolkodtatja az embert, hogy itt talán nagyon kialakulatlan dologról van szó és a lábjegyzet alapján is két rendszer wikikeverékéről van szó. nem lehet, hogy egy púposhátú és egy csüngőhasú sertés keresztezési kísérletéről van szó? Nem tudopm, csak kérdezem. Azt viszont látom, hogy a „helyes” átírás „Mahmud Ahmadinezsád” hallatszani viszont bizony [4] „Máhmúd Áhmádinezsad”-nak hallatszik, igaz rövid á-val és hosszú a-val, igazi palócosan. Amikor először hallottam egy iránit kimondani azt, hogy Irán, belémhasított, hogy ezt már hallottam a nagyanyámtól ;-)

Javaslok egy megbeszélést az elhangzottak alapján perzsa ügyekben, ne az legyen, hogy azért ez a szabály, mert ezt a wiki (néhány laikus) megszavazta, azért lássuk a wiki helyét. És szakember sem csak egy van, könyv sem csak az OH. A nyelvészetet én sokszor védem, amikor támadják őket, hogy nem jól írják le a nyelveket. Lehet, minden tudomány fejlődik, és szerintem a nyelvészet jó úton jár. Azt viszont én sem hiszem, hogy a nyelvészek teremtik a nyelvet. Azt az élet alkotja, a nyelvészek meg leírják. Ahogy a fizikusok sem teremtik a természeti törvényeket, hanem leírják. ;-)

Egy kicsit több türelmet, kevesebb kioktatást és kevesebb (implicit) elégtételvételt javaslok. Még akkor is, ha tényleg oktalan, jogtalan támadást kaptatok. :-) Több empátiát.

Kész. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 14., 17:08 (CEST)

A helyzet szerintem a következő, Paulus. A fentiek azt mutatják, hogy te párbeszédképes vagy, mert számomra rendkívül szimpatikus módon a saját bizonytalanságodat sem rejted véka alá (= azaz nyitottságod az információcserére kézzelfogható). A fenti egy tisztességes gondolkodás menete. Nehéz azonban az emberi vonakozásoktól eltekinteni, próbálom nem bántani Peadart, mert most reagálni sem tud rá, de vannak érzelmi helyzetek, amikor már nem Szoraja számít és nem az újperzsa, mert egészen egyszerűen nem fogadja el az ember a másikat – a személyét, a habitusát stb. – és innentől kezdve már csak nagy szusszanások és lenyugvást követő elmélkedések tárgya lehet, hogy ki lehet-e vesézni valamit abból, amit mondott, de előtte az agyvíz megy fel, mert egy jól ismert, emocionálisan és idegileg megterhelő helyzetbe kerül megint, és az ember kivetkőzik önmagából. Peadarban az önmagával szembeni bizonytalanságnak a szikrája sincs meg, és ez fontos elem, a párbeszéd íze keseredik meg, ha a másik csak kinyilatkoztat, majd ha n-edik szerkesztő és külsős szakértő is nyilatkozik szögesen mást, azzal is Peadar igazát támasztotta alá. Ez verkli, ez abszurdum, Peadarral ez nem megy, öntörvényű, kompromisszumképtelen, ha valaki hozzányúl bármely szerkesztéséhez, párbeszéd helyett jön a kioktatósdi. A magam részéről például tisztában vagyok vele, hogy rendkívül arrogáns és bántó tudok lenni, de párbeszéd elől ritkán zárkózom el, viszont vannak pillanatok és emberek, akikre azt mondom, hogy vele egy szót nem vagyok hajlandó váltani. Peadar közéjük tartozik. A mi kettőnk szerelme I. Zogu elnevezése kapcsán bontakozott ki, azóta jöhet nekem bármivel, vagy fülemet behúzva elmenekülök, vagy cifra anyázással azonmód, első pillanatban a porond közepére lendülök. Az ügyhöz kötődő terheltségem okán őszintén meglepett, hogy ilyen tisztességesen és lelkiismeretesen álltál Peadar kéréséhez, de számításba kell venned, hogy a fenti tanácsok betartására a megidézettek közül a közelmúlt terhei miatt csak te vagy képes. A fenti probléma is csak úgy megoldható, ha te beszéled meg értelmes ember módjára Mathaeval a vitás pontokat, és ésszerű megoldásra juttok.

Az újperzsához lövésem nincs egyébként, nem is vettem részt a vitában, de meglepődnék, ha valamiféle wikiben megszavaztatott öszvér irányelvről beszélnénk, és nem az akadémiai ajánlás átvételéről, mint a többi átírás esetében (kivéve a kínait). Az irányelv, amely meg lett szavaztatva ugyanis az, hogy a nem latin betűs nyelvek átírására az akadémiai ajánlások az irányadóak, nem történtek és történnek külön szavazgatások a grúzról, gudzsarátiról, koreairól meg a többiről. Valamint a transzkripció célja (illetve célja lehet, de el nem érheti) soha nem a szóalakulat hangzás szerinti hű átadása (az a fonetikai jelölés, az IPA), márcsak azért sem, mert a saját nyelv betűkészletével gazdálkodik, szerintem az sem számon kérhető rajta, hogy eredetileg másként ejtenek valamit, mint ahogy mi magyarul felolvassuk (gondolj csak az oroszra, sehogy nem jelöljük a hangsúlyos o-t). Pasztilla 2009. április 14., 19:17 (CEST)

Mindenesetre én megpróbáltam, de egyébként erőfeszítés mindenkitől kellene, ha nem jött volna ki pontosan. De csak ti tudtok segíteni a dolgon, végül is. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 14., 19:47 (CEST)

Lejönni lejött, de ezek szerint az enyém nem jött le :-) : elmondtam az okokat, amiért nem működik az erőfeszítés. Mielőtt tényleg azt hinnénk, hogy az erőfeszítés, hogy Peadar tanácsért fordult hozzád. Pasztilla 2009. április 14., 19:55 (CEST)

A főgonosz is megnyilvánul

Szoraját azért találtam meg, mert a férjéről én írtam a cikket, és feltűnt, hogy bekékült. Peadar munkásságát eszemben sincs követni, mert az rendszerint idegrohamokkal jár... bár ezt hiába mondanám neki, szerintem ő azt hiszi, hogy a damaszkuszi magányomban némán lesben állok a homályban, hogy az első adandó pillanatban az életére törjek hű csatlósaimmal, Pasztillával és DD-vel... pedig én itt inkább igyekszem jól érezni magam. Az egész ügy az átírási irányelv érvényesítéséről szól, bár ez neki keresztre feszülés (magát épp Jézushoz hasonlítja nagy merészen) és aljas személyes támadás, bár őszintén szólva nemigen tudom értelmezni, hogy néhány arab és perzsa kifejezés magyaros átírása miért okoz érzelmi gondokat bárkinek is, és mi bennük a személyes támadás.

Ami az átírási irányelvet illeti: a delikvensnek egyetlen érve sem volt ellene, leginkább azt hajtja állandóan, hogy mit oktatom én ki, akinek még a tojáshéj is ott van a hátsóján. Az, hogy ettől függetlenül vele ellentétben speciel tudok perzsául írni-olvasni, nem különösebben zavarja - bár ha hat diplomával és három doktorátussal állnék elő, akkor is kifejtené, hogy mennyire nem a papír számít és szálljak magamba, ahelyett, hogy kioktatom. Míg ő a konkrét témában nem nyilvánul meg, mert nem tud, de ez fel sem tűnik neki.

A többit a WP:ÚJPERZSA vitalapjára írom, mert oda tartozik.– Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. április 15., 20:04 (CEST)

A Királyok Koronájának (Tâǧ al-Moluk) esetében pedig Német Ágnes azért írhatta másképp, mert nincs hivatalos és elfogadott központi szabályozás, tehát szíve joga. Másrészt csak lektorként szerepel, tehát bármi elkerülhette a figyelmét. (Arabban speciel van az OH-ban központi szabályzat, amit át is vettünk, de amúgy ismereteim szerint egy arabista sem alkalmazza.) A WP:ÚJPERZSA azért született, hogy ne mindenki a saját feje után menve alkosson.– Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. április 15., 20:09 (CEST)

Annyit tennék hozzá a főgonoszhoz, hogy tudományos átírásból sem csak egyféle van, ráadásul a különféle szagértők igen hajlamosak a legkülönfélébb saját (a)verziókkal állni elő. A WP:CIRILL-ben lefektetett (egyébként elég szép) szisztémát is hiába keresnéd pl. a szlavistáknál. Azok megint egy másikat használnak. Ettől totálisan független tény, hogy 1) a WP számára a tudományos átírások nem lehetnek elsődlegesek (célközönsége és praktikus okok miatt, a tudományos átírások nagy részéhez külön kulcs kellene, míg a legtöbb ún. népszerűsítőt simán ki lehet olvasni, és akkor sem történik nagy baj ); 2) az sem megoldás, ha a perzsa neveket perzsa írással írjuk. ;) Marad tehát a többé-kevésbé kompromisszumos szisztéma, amit közcélra dolgoztak ki. Bennó^fogadó 2009. április 15., 20:32 (CEST)

Törzsnevek

A végén még egy kérdés: a kabaroknál a törzsneveket is beleírtam a cikkbe, ezt miért törölted? Itt még a közismerten magyarellenes Kristóra is hivatkoztam. Ezért ide beszúrok egy térképet, amit forrásként is lehet használni, mert részben saját gyűjtésem, részben az Akadémia által kiadott Honfoglalás és nyelvészet című tanulmánygyűjteményben a Győrffy György által közölt térkép alapján készült. Itt pirossal csak berény, őrs és eszlár helyneveket jelöltem, zölddel pedig a finnugrászok által kizárólag magyarnak tartott nyolc törzset.

Fájl:Törzsneves települések.jpg

L András ^vita 2009. április 15., 12:38 (CEST)

Ezt is külön témává emeltem ki, mindjárt válaszolok is rá. Először is, nem tudnád ezt a térképet nagyobb betűkkel megcsinálni, mert nagyon hasznos lenne. Így a betűket egész képernyősre kinagyítva a képet, szeüveggel sem igen látom. :-) Régóta keresek ilyesmit, de eddig csak a fejemben láttam részleteit, Györffy nyomán. Bele kellene tenni utána a magyar törzsszövetség készülendő cikkbe. Nagyon szépen látszik rajta Györffy állítása, miszerint a törzsnevek nem a törzsek szállásterületén, hanem vonalszerűen ott jelennek meg, ahol a belőlük származó katonaelemet védvonalban letelepítették a főtörzs köré. Látszik középen a nagy üresség, a vezértörzs szállásterülete, illetve az Ajtony és Koppány elleni védvonal. Az utóbbi töredékes, mert hiányoznak a térképről a besenyő helynevek (besnyő, tolmács, stb.), azonkívül a Ság helyneveket is törzsnévi eredetűnek gyanítják.

A fenti törlés, ami említesz, egyben ment, mert úgy könnyebb volt, ami nem jelentui azt, hogy mindent törölni kellett volna. Nem tudnád a gondolkodásodból törölni az ilyesmit, mint "közismerten magyarellenes Kristó", mert ez teszi lehetetlenné a tudományos megközelítést. ;-) Átfutottam az előző nagyobb lélegzetű írásod, sok válaszra, diskurzusra érdemes dolog van benne, egész más lenne a világ, ha abban sem lennének olyan leegyszerűsítések, hogy a "finnugrászok" mindent letagadnak, mintha az álláspontok terének is csak két pontja lenne. Ha megnézed Veres Péter (néprajzkutató)t, hogy ki ő, ő is panaszkodott sok kollégájára, mert őt sem akarták elfogadni, most pedig benne van az elmélete a magyar őstörténetben, mert betettem. Viszont azt is olvastam tőle, hogy végre ezt-azt elfogadtak tőle. Tudom, egyrészt, hogy az elfogadáshoz nem vezet királyi út, próbáltam is jelezni, hogy különböző habitusok vannak, van aki Róna-Tas Andrást szimplán nemzetgyűlölőnek, más meg habókos türk ábrándozónak tartja. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 15., 19:30 (CEST)Szerintem egy kicsit konzervatívabb a kelleténél, és nehezebben fogad el új dolgokat, mint az én ízlésem, másrészt ez viszont számomra biztos pont is, hiszen ha ő elfogadta, az már akkor igazán ki van vesézve. :-) Azt hiszem, ahogy öregszik, már mer találgatni bátrabban, ilyen pl. az, hogy óvatosan felvetette, hogy Kurszán esetleg Árpád testvére volt. De nem úgy, hogy testvére volt, oszt jónapot, hanem hogy lehet, egyelőre sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet. Nekem ez a szkeptikus álláspont a megfeleően megalapozott tudományosan.

A kabar törzsnevekből már volt benn. Most megnéztem, mi is volt. Emlészem gondolkodtam rajta, mi legyen, mert részben jó, de nem elég. Az illető törzsnevek egy része (pl. berény), valószínűleg nem kabar, hanem alán-jász, valahogy a valószínűségeket ki kellene domborítani. Lusta voltam utána menni, ha Györffyt ismered, akkor te is lehettél volna mindjárt egy kicsit részletesebb. Olyan nehéz ám tartani a frontot szimpla pántlikás, kebeldagasztó, áltudományos álmagyarság ellen, annyi energiát belefektettem már. Nézd meg a besenyőket, hogy nézett ki tavaly nyáron, mielőtt átdolgoztam. Nagyon félek attól, hogy megint belecsúszik egy csomó alaptalan ötlet. Gondolj arra, hogy betehetjük az összes törzsnevet ömlesztve a kabarok, besenyő, jászok, alánok, stb. szócikkeibe, de akkor abból senki nem lesz okosabb. Én szemyél szerint a magyar törzsszövetség cikket szántam az összes törzsnév végivesézésre, ahol minden egyes névnél végig kellene venni, melyik et ki, milyen érvek alapján gondolja ilyen vagy olyan törzsnévnek. Abból nagyon sokat tanulhat az olvasó.

Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 15., 18:43 (CEST)

Rendben, nem minősítek többet. Ettől a tények, illetve a megközelítés lehetőségeinek fent részletezett többirányúsága még megmarad. Nemcsak Győrffyt, hanem Barthát, Harmattát is ismerem meg még sorolhatnám. Egyébként én sem mondtam egyszer sem, hogy "így volt és punktum".

Ugyanerre a linkre mindjárt felteszek egy kétszer akkora felbontású térképet, felhasználhatod magyar tárgyú cikkekhez, és garantálom, hogy saját gyártmányom, tehát nincs jogprobléma.

L András ^vita 2009. április 15., 18:58 (CEST)

Nem tudnád mindjárt a wiki Commons-ra? De ha akarod, én felteszem, mert kell a térkép. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 15., 19:02 (CEST)

Annyira még nem vagyok otthon ebben, hogy tudjam, miről beszélsz :-) Most például feltöltöttem újra, felraktam egy nagyobb felbontásút (az eredetit), de mégsem látok különbséget. Nézd meg, hogy jobb-e, mert szerintem nem, pedig ott van mind a kettő, szépen egymás alatt, ahogy kell.

L András ^vita 2009. április 15., 19:06 (CEST)

OK, jobb lett, csak még egyet kell rá klikkelni, akkor már olvasható nekem is. A wikimedia commons az az összes nyelvi wikipédia közös kép/hang/film azaz média tárterülete: http://commons.wikimedia.org/wiki/Main_Page, szerintem ide is van accountod ugyanezen a néven és be is vagy jelentkezve, hacsak le nem tiltottad az accountod létrehozásakor. Ha oda töltesz fel képet, akkor azt az összes wikipédia látja, azaz a más nyelvű wikibe is betehető a cikk. Próbáld ki, ha nem megy kérdezz nyugodtan, de menni fog, ha van accountod. Amikor bejelntkezel, nem sorolja végig a wiki kis logókkal, mennyi mindenbe jelentkeztél be egyúttal?. Mentor is vagyok olyan kérdésekben, amiket tudok a wikiről. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 15., 19:31 (CEST)

A bejelentkezéskor valóban felsorolja azt is, de ha oda megyek, újra bejelentkezést kér és nem fogadja el a felhasználói nevem és a jelszavam. Úgyhogy egyszerűbb lesz, ha megcsinálod.

A besenyőket, jászokat és kunokat direkt hagytam ki belőle, mert én a honfoglaláskor ideérkező törzsekkel akartam foglalkozni. Egyébként nem vagyok benne biztos, hogy ez a településhálózat a honfoglalást követően alakult ki, sőt úgy gondolom, hogy a XI. századig befejeződően. Itt megint több értelmezési lehetőség adott. A törzsszövetséggel, annak kialakulásával és az azt alkotó népek egymáshoz való viszonyával kapcsolatban megint csak különutas véleményeim vannak.

– L András ^vita 2009. április 15., 19:59 (CEST)

Ajtony a 11. században volt. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 15., 23:25 (CEST)

Most olvastam csak át, hogy Győrffynek az elméletére hivatkoztál. Tiéd a két pont... Én azért a középső nagy ürességet (Kiskunság) nem fetétlenül tekintem szándékosnak ebben az értelemben. Ez a terület alkalmas volt nagyállattartásra, ezért itt szerintem inkább az ún. mozgó települések alakultak ki, amelyek csak idényjellegűek és könnyen áttelepíthetők.

L András ^vita 2009. április 16., 15:55 (CEST)

El Kategorizator

Hát ez így nem túl hiteles! Javaslat: El Categorizador – Calcetin ^vita 2009. április 14., 14:42 (CEST)

OK, átírom, de csak megmagyarintottam, mert így jobban emlékeztet a Terminátorra, ahogy egyesek megélték. :-) De finomítok rajta most már. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. április 14., 15:01 (CEST)