Wikipédia

Vasúti építészet Magyarországon

A magyarországi vasúti építészet a magyarországi építészet másfél évszázados múlttal és nagy mennyiségű épületállománnyal rendelkező része. A szócikk nem foglalkozik a városi kötöttpályás villamosok, metrók, fogaskerekűk, siklók és a Budapest környéki helyiérdekű vasútak (HÉV) épületállományával. Vizsgálja ugyanakkor a korábbi, ma már részben megszüntetett, vagy a MÁV kezelésébe vont vidéki HÉV-ek épületanyagát.

A magyarországi vasúti építészet egyik legkiemelkedőbb példája az 1874 és 1877 között épült, eklektikus stílusú budapesti Nyugati pályaudvar

Története szerkesztés

Állomásépületek (felvételi épületek) szerkesztés

Régi pályaudvarok,
nagyobb állomások
Kép Név
  Budapest–Józsefváros pályaudvar
  Budapest–Keleti pályaudvar
  Budapest–Nyugati pályaudvar
  Bátaszék vasútállomás
  Budai indóház (elpusztult)
  Cegléd vasútállomás
  Celldömölk vasútállomás
  Debrecen vasútállomás (elpusztult)
  Dombóvár vasútállomás
  Füzesabony vasútállomás
[1], [2], [3], [4], [5] Győr vasútállomás (elpusztult)
[6], [7] Hatvan vasútállomás (elpusztult)
  Kaposvár vasútállomás
  Miskolc-Gömöri pályaudvar
  Miskolc-Tiszai pályaudvar
  Nyíregyháza vasútállomás (elpusztult)
  Pécs vasútállomás
  Sátoraljaújhely vasútállomás
[8] Sopron-GYSEV vasútállomás (elpusztult)
  Sopron-Déli pályaudvar
  Szeged vasútállomás
[9], [10] Székesfehérvár vasútállomás (elpusztult)
  Szolnok vasútállomás (elpusztult)
  Szombathely vasútállomás
  Zalaegerszeg vasútállomás

Magyarországon az 1840-es években kezdődtek a nagy vasúti építkezések. A legkorábbi állomásépületek klasszicista stílusban épültek (pl. Pesti indóház,[1] Sopron-Déli pályaudvar),[2] amelyeket hamar, már az 1850-es években felváltott a romantikus stílus. Romantikus stílusban nagy számú állomás épült, egy részük még napjainkban is áll. Közéjük tartozott a második világháború során elpusztult Budai indóház (1859–1861), a mai Déli pályaudvar elődje is, és a Józsefvárosi pályaudvar (1867). Érdekesség, hogy bár az 1850–1860-as évek építészetére volt jellemző a romantikus stílus, később is épültek ilyen állomásépületek (pl. Karcag, 1880).[3]

Az 1860-as évektől jelentek meg a vasúttársaságok típusépületei (gyakran hibásan MÁV típusépületek, holott a Magyar Királyi Államvasutak csak a 20. század elejére olvasztotta be az egyéb társaságokat), amelyek sablon alapján, általában többféle méretben állomásonként azonos formában épültek fel. Kinézetük alapján legtöbbet nyeregtetővel, és díszítetlen, vakolt falakkal építették meg,[4] de voltak vakolt falú, téglakeretes ajtó és ablaknyílású (pl. Kisterenye vasútállomás,[5] Angyalföld vasútállomás, Dunakeszi vasútállomás) illetve nyerstégla burkolatú változatok (pl. Ács vasútállomás).[6] Ez utóbbiak a kortárs gyárépítészetre jellemző úgynevezett ipari eklektikus stílusra emlékeztettek. Vasúti típusépületek körülbelül fél évszázadon át épültek kisebb állomásokon, az utolsó példák egyike Abaújszántó vasútállomás lehet, amely 1909-re készült el.[7]

A század vége a nagy historizáló-eklektikus pályaudvarok és vasútállomás építési ideje. Korai példák az 1870-es évektől: Budapest–Nyugati pályaudvar, Budapest–Keleti pályaudvar. A vidéki nagy pályaudvarokat ebben az időszakban Pfaff Ferenc tervezte, illetve néhány esetben korábbi állomásépületeket bővített ki.[8] A korszak épületei közé tartozik a Gödöllői királyi váró (1882), tervezője Ybl Miklós vagy Rochlitz Gyula.[9] 2011-ben felújították, műemlékként látogatható.[10] A Szombathelyi pályaudvart, akárcsak Sopron-Déli pályaudvart, nem Pfaff, hanem Posel Gusztáv tervezte.[11][12][13]

A szecesszió nem annyira jelent meg a vasúti építészetre, az 1902-ben tervbe vett, de soha fel nem épített Budapesti főpályaudvarra születtek ilyen elképzelések.[14] A népies stílusra sincs sok példa (Badacsonytomaj, 1909).[15] Gerendavázas-kitöltőfalas stílusban épült fel Újszeged vasútállomás[16] és Kőbánya felső vasútállomás régi, ma már szintén nem létező állomásépülete.[17]

A két világháború közötti időszakban néhány historizáló (neoeklektikus) állomás épült (pl. Szentes, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Balatonföldvár, Fonyód-Bélatelep),[18] és kezdtek megjelenni az első modern kinézetű épületek is (Kiskunfélegyháza, Kőbánya alsó).[19]

A népies stílus kései példája Nagycenk-Hidegség állomásépülete (1930).[20]

A második világháború idején számos régi nagy állomásépület elpusztult, másokat sérüléseik miatt a háború után bontottak el (pl. Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Nyíregyháza, Hatvan, Szolnok).

 Bővebben: Magyarország elpusztult nevezetes épületeinek listája

Helyükre a szocializmus időszakában kezdetben funcionalista–modern, 1951-től szocialista–realista–klasszicizáló épületeket emeltek (Dunaújváros, Székesfehévár, Győr, Hatvan).[21] Az 1950-es évek végétől visszatért a funkcionalizmus („késői funkcionalizmus”), amelyet sokan fukar formavilágú, lapostetők elterjedése és a homlokzati díszítések hiánya, a fehér vagy szürke szína miatt jellegtelen épületeknek tartanak sokan (pl. Debrecen).[22] Az 1960-as és 1970-es évek nagy állomásépítkezései elsősorban a MÁV saját tervezőirodája (MÁVTI), néhol az Út-Vasúttervező Vállalat (UVATERV) tervei alapján zajlottak.[23] Jelentős alkotás volt az új Déli pályaudvar (1970–1975).[24]

Vonatfogadó csarnokok, perontetők szerkesztés

Érdekesség, hogy a 19. században a vasútállomások vágányai és peronjai fölé míves kidolgozottságú fa csarnoktetőket építettek (pl. Nagykanizsa, Debrecen, Miskolc[25] Székesfehérvár). Ezek legtöbbje mára elpusztult, helyüket egyszerűbb vas és beton tetők foglalták el.

  •  
    A régi székesfehérvári vasútállomás perontetője (1920 körüli állapot)
  •  
    Fa perontető, Pestszentlőrinc
  •  
    Modern beton tető, Zugló

Vasút üzemeltetéshez szükséges egy épületek szerkesztés

A szorosan vett felvételi épületek mellett egy-egy vasútállomás területén rendszerint több más, általában kisebb épület kivitelezésére is sor került. Az épületeket három csoportra szokás osztani: felvételi épületek, üzemeltetéshez szükséges épületek, raktárépületek.[26] Ezek stílusukban általában követték a főépületeket.

Az üzemeltetéshez a következő épülettípusok tartoztak:

Épülettípus Példák Kép Képnév
mozdonyszínek, fűtőházak (azon belül körfűtőházak[27] normál mozdonyszínek: Bátaszék, Balassagyarmat; körfűtőházak: Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Kisterenye, Budapest-Északi   Északi fűtőház
vonalőrházak[28]
váltóőrházak (az állomások két végén)[29]   váltóőrház Tápiószele vasútállomás végén
nagyobb szolgálati házak, vasutaslaktanyák Budapest-Rákosrendező (Teleki Blanka u.),[30] Békéscsaba[31] Budapest-Rákos (Keresztúri út), Budapest-Déli, Kelenföld (Vasút u.), Angyalföld (Kámfor u.), Ferencváros (Fék u.)   Budapest-Rákosrendező vasutaslaktanya
vasutas lakótelepek Budapest-Podmaniczy út,[32] Budapest-Tatai út,[33] Józsefvárosi-Kőbányai MÁV-telep,[34] Rákospalotai MÁV-telep, Ferencvárosi MÁV-telep, Felsőrákosi MÁV-telep, MÁV tisztviselői lakóházak („Nyolcház”)[35]   Budapest-Tatai úti MÁV tisztviselői lakóházak
igazgatósági paloták Budapest-Andrássy út,[36] Pécs[37]   Pécs
nyugdíjintézeti paloták Budapest-Andrássy úti Vasutasház,[38] Drechsler-palota   MÁV nyugdíjintézeti bérház (Vasutasház), Budapest-Andrássy út
kórházak MÁV kórház[39][40]   MÁV kórház
járműjavítók, főműhelyek Északi Járműjavító,[41] Istvántelki Főműhely,[42] Keleti pályaudvar fenntartási műhelye[43]   Istvántelki Főműhely
víztornyok Budapest-Tatai út,[44] Zalaegerszeg   Budapest-Tatai úti víztorony
kulturális intézmények, múzeumok Közlekedési Múzeum, Magyar Vasúttörténeti Park [az Északi fűtőházból kialakítva], MÁV-Archívum[45]   a volt Közlekedési Múzeum (elbontva)
egyéb épületek Budapest-Józsefváros MÁV Anyagvizsgáló Intézet   Budapest-Józsefváros MÁV Anyagvizsgáló Intézet

Raktározási épületek szerkesztés

Az épületek harmadik csoportját az áru raktározási épületek képezték. Típusai:

  • raktárak[46]
  • rakodóponkok (emelt rakodók)[47]
  • állatrakodók[48]
  • mérlegházak[49]
  •  
    Régi raktárépület, Angyalföld vasútállomás
  •  
    Régi raktárépület, Pestszentlőrinc
  •  
    Régi raktárépület, Nagytétény-Diósd (elbontva)
  •  
    Sóház, volt raktárépület, Nyugati pályaudvar
  •  
    Régi raktárépület, Józsefvárosi pályaudvar
  •  
    Régi raktárépület, Kőbánya-Alsó

Építmények szerkesztés

A fentieken kívül a vasútvonalak területén számos műtárgy (műszaki kiegészítő építmény) áll, mint pl. hidak, töltések, bevágások, alagutak, gurítódombok, fordítókorongok stb.

A fő- és mellékvonalak mellett számtalan nagyipari üzembe is vezetett iparvágány. Az ottani építészeti alkotások azonban a gyárépítészet körébe tartoznak.

 Bővebben: Budapesti gyárak listája
 Bővebben: Magyarországi gyárak listája területi bontásban

Napjainkban szerkesztés

 
A magyarországi vasútvonal-bezárások áttekintő térképe

Ugyan a vasúti közlekedés a 20. század második felétől visszaszorulóban, a vasút épületállományát tekintve még mindig az egyik legnagyobb Magyarországon. Az új vagy kisebb részben felújított-korszerűsített épületek mellett számtalan 100-150 éves lepusztult épület áll napi szintű használatban. Jelentős a száma azoknak az épületeknek is, amelyek kikerültek a használatból, azonban elbontásukra különböző okokból nem került sor. Példák használatból kikerülésre:

Több épület – állapotuktól függetlenül – műemléki védelem alatt áll.

 
A kisterenyei körfűtőházat 2008-ban bontották el

Nem állt le ugyanakkor a régi épületállomány elbontása, példák:

Képtár lepusztult vasúti építményekről szerkesztés

  •  
    Budapest–Háros vasútállomás, régi üzemi épület
  •  
    Régi vasúti őrház a Körvasúton
  •  
    Kispest vasútállomás régi raktárépület
  •  
    Régi vasúti őrház a Józsefvárosi pályaudvarnál
  •  
    Budapest, Istvántelki Főműhely
  •  
    Vasutas laktanya, Budapest-Ferencváros
  •  
    Őrház, Nagykáta
  •  
    Üzemi épület, Rákos
  •  
    Felvételi épület, Rákosrendező
  •  
    Felvételi épület, Rákosszentmihály
  •  
    Felvételi épület, Kelenföld

Jegyzetek szerkesztés

Állomásépületek stílusok szerint
Stílus Példa Kép
klasszicista stílus Pesti indóház
(1846, elbontva)[57] 		 
romantikus stílus Mezőtúr
(1860)[58] 		 
típusépületek Piliscsaba
(1895)[59] 		 
historizáló-eklektikus Szeged
(1902)[60] 		 
neoeklektikus Zalaegerszeg
(1926)[61] 		 
korai funkcionalizmus Kiskunfélegyháza
(1934)[62] 		 
szocialista–realista–klasszicizáló Székesfehérvár
(1951)[63] 		 
késői funkcionalizmus Debrecen
(1958–1960)[64] 		 
  1. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 10. o.
  2. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 6-7. o.
  3. ↑ https://magyarepitok.hu/mi-epul/2017/09/felujitottak-az-alfold-egyik-legszebb-vasutallomasat
  4. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 14. o.
  5. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 35. o.
  6. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 41. o.
  7. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 46. o.
  8. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 68. o.
  9. ↑ https://epiteszforum.hu/a-godollo-kiralyi-varo-rekonstrukcioja
  10. ↑ https://turizmusgodollo.hu/hu/page/sights/museums/kiralyi-varoterem
  11. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 78. o.
  12. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=7350&f=2400
  13. ↑ https://www.bdmk.hu/editor_up2/E_tananyagok/szombathely_dualizmuskori_seta_2020/rkezs_a_vastllomsra.html
  14. ↑ https://24.hu/kultura/2021/12/21/csodas-szecesszios-palyaudvara-is-lehetne-ma-budapestnek/#
  15. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 47. o.
  16. ↑ https://vasutallomasok.hu//kepek/p0017/p0017350.jpg
  17. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=5492&f=1877
  18. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 84-86. o.
  19. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87-88. o.
  20. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87. o.
  21. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 98-100. o.
  22. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 102. o.
  23. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 105. o.
  24. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 112-120. o.
  25. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 21-24. o.
  26. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  27. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  28. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 147. o.
  29. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 147. o.
  30. ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/a_haboru_tovabb_szedte_aldozatait_robbanas_rakosrendezon_1945_11_24_en.pdf
  31. ↑ https://csabaihazak.blog.hu/2018/10/01/vonatkiseroi_laktanya
  32. ↑ https://6.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/221108/nem-csoda-ha-nem-ismeros-pedig-ez-keruletben-keszult
  33. ↑ http://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/mav-tisztviselo-hazak/3891
  34. ↑ https://www.travelo.hu/budapest/20220117-magyarorszag-budapest-kobanya-mav-jancsitelep-seta.html
  35. ↑ https://enbudapestem.hu/2021/06/a-lakotelepek-bajos-osei-budapesten-belvarosi-mav-koloniak/
  36. ↑ https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-elhagyott-mav-palotak-az-andrassy-uton
  37. ↑ https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/12174
  38. ↑ https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-MXBoTGQvMjhMSmRzbXUwbGd5c3RnUT09
  39. ↑ A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930., 264-265. o.
  40. ↑ Déry Attila: Budapest építészeti topográfia 3. VI-VII. kerület – Terézváros, Erzsébetváros, TERC Kft., Budapest, 2006, 511. o.
  41. ↑ http://veke.hu/2007/07/140-eves-az-eszaki-jarmujavito/
  42. ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2014/4/14/vonattemeto-a-varos-szelen
  43. ↑ Budapest-Keleti Állomási Végrehajtási Utasítás. mavcsoport.hu. Budapest: MÁV Zrt. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
  44. ↑ https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/09/02/tatai-uti-viztorony-budapest/
  45. ↑ https://www.mavcsoport.hu/mav-szk/archivum
  46. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  47. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  48. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  49. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/kc.php?a=81
  50. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/kc.php?a=54
  51. ↑ https://szellemvarosok.blog.hu/2016/09/28/a_kelenfoldi_vasutashazak_melyen
  52. ↑ https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/viza/index.html
  53. ↑ https://www.google.com/maps/@47.5667019,19.1118844,3a,69.7y,103.78h,95t/data=!3m6!1e1!3m4!1sqejPje5H96siH1ST3_BcsA!2e0!7i13312!8i6656
  54. ↑ https://www.google.com/maps/@47.3979777,18.9728951,3a,54.3y,293.66h,93.27t/data=!3m6!1e1!3m4!1sjTqqdyIwF18KyTpQ0eAE9w!2e0!7i13312!8i6656
  55. ↑ http://vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=38076&f=3263
  56. ↑ https://www.dehir.hu/debrecen/lebontjak-a-szabadsagtelepi-vasutallomas-epuletet/2014/01/28/
  57. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 6. o.
  58. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 29. o.
  59. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 45. o.
  60. ↑ https://www.delmagyar.hu/eletstilus/2009/05/nagyallomas-szeged
  61. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 84. o.
  62. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87. o.
  63. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 171. o.
  64. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 102. o.

Források szerkesztés

  • Kubinszky Mihály – Gombár György: Vasútállomások Magyarországon. Épületek 1846–1988, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1989, ISBN 963-316-267-X
  • Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-132-130-4 (Építészeti hagyományok-sorozat)

Egyéb irodalom szerkesztés

  • Gergely József: 100 éves a Nyugati pályaudvar 1877–1977, MSZMP MÁV Nyugati pályaudvari Bizottsága, Budapest, 1977
  • Postai és vasúti építmények In: Magyarország ipari műemlékei, Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 1981, ISBN 963-562-750-5
  • Kiss Zsuzsa – Kubinszky Mihály – Kummer István: A magyar vasutak építészetének 150 éve In: Fejezetek a 150 éves magyar vasút történetéből 1846–1996, MÁV Rt. Vezérigazgatósága, Budapest, 1996, ISBN 963-708-536-x
  • Az építészet és a magyar vasút. Kell a vasút Európában!, MÁV Rt., Budapest, 1999, ISBN 963-03-792-6

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vasúti_építészet_Magyarországon&oldid=26435224”