Drótfarkú fecske
A drótfarkú fecske (Hirundo smithii) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Drótfarkú fecske | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Hirundo smithii (Leach, 1818) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Drótfarkú fecske témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Drótfarkú fecske témájú médiaállományokat és Drótfarkú fecske témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt William Elford Leach angol zoológus és tengerbiológus írta le 1818-ban.[3]
Alfajai
szerkesztés- Hirundo smithii smithii (Leach, 1818) - északon Szenegáltól Szomáliáig, délen észak-Namíbiától északkelet-Dél-afrikai Köztársaságig;
- Hirundo smithii filifera (Stephens, 1826) - dél-Üzbegisztántól Indián keresztül közép-Vietnámig.
Előfordulása
szerkesztésAfganisztán, Angola, Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Kambodzsa, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Kenya, Laosz, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Mianmar, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, a Dél-afrikai Köztársaság, Szudán, Szváziföld, Tádzsikisztán, Tanzánia, Thaiföld, Togo, Türkmenisztán, Uganda, az Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Zambia és Zimbabwe vízközeli helyein található meg. A Kongói Köztársaság, Egyiptom, Libéria, Omán és Srí Lanka területén kóborló.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és szavannák, folyók és patakok környékén. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 21 centiméter, testtömege 11-17 gramm.[5] Szárnya, farka, háta sötét kékes-fekete. Homloka és feje teteje gesztenyebarna, melle és hasa fehér. Nevét hosszú, drótszerű két szélső faroktolláról kapta. A nemek hasonlóak, csak a tojónak valamivel rövidebbek ezek a faroktollak. Az ázsiai alfajnak hosszabb a farka, mint az afrikainak.
Életmódja
szerkesztésTápláléka repülő rovarokból áll, legfőképp legyekből.
Szaporodása
szerkesztésFél csésze alakú sár fészkét meredek sziklaoldalára, hidakra készíti. Párzási ideje egész éves, augusztus-december és február-április között tetőzik. Fészekalja 2–4 tojásból áll, az ázsiai alfajnak akár 5-ből is, melyen csak a tojó kotlik 14-19 napig. A fiókákat mindkét szülő eteti 15-24 napig.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 4.)