Ferencváros vasútállomás

vasútállomás Budapest IX. kerületében
(Ferencváros pályaudvar szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 12.

Ferencváros vasútállomás[1] vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása. Középponti szerepe az Összekötő vasúti híd megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.

Ferencváros vasútállomás
2010-ig Budapest-Ferencváros
Cím
OrszágMagyarország
Hely1097 Budapest, Fék utca 3.
Állomáskategória
  • II. személyszállítási kategória
  • I. teherszállítási kategória
ÁllomáskódFC
UIC állomáskód5510025
IBNR állomáskód5500133
Megnyitás1877. október 22.
Felhasználási területvasútállomás
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Tszf. magasság112 m
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzónaközép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Vonatok
Elhelyezkedése
Ferencváros vasútállomás (Budapest)
Ferencváros vasútállomás
Ferencváros vasútállomás
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″47.468583°N 19.088556°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″47.468583°N 19.088556°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencváros vasútállomás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vasútállomás a Körvasút és a Budapest–Hegyeshalom–Bécs, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal közbenső állomása. Forgalmának nagyobb részét viszont még a mai napig is a budapesti pályaudvarokat és állomásokat összekötő körvasúton bonyolódó teherforgalom teszi ki.

Története

szerkesztés

Az 1870-es évek végén Budapesten már három nagy fejpályaudvar működött: az Osztrák Államvasút Társaság (OÁVT) Nyugati, a MÁV Losonci (később Józsefvárosi) és a Déli Vasút Budai (ma Déli) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-Teher vasútállomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya felső vasútállomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett Királyvágány.

A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült Összekötő vasúti hídon keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze Kelenfölddel. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Ferencváros állomás.

Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunapart teherpályaudvaron át a Fővámház magasságáig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a Központi Vásárcsarnokba, ellátva a folyamatosan növekvő népességű fővárost.

 
A ferencvárosi rendező pályaudvar légi fotón

Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-Hizlaló vasútállomáson keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc, sem a Baranya vármegyei Szentlőrinc állomással) vezető vágányt.

1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunapart teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal.

1889-ben összesen 23 km vágány épült Ferencváros és Józsefváros, Kőbánya felső, valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi Keleti pályaudvar) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Ferencváros–Marhavásártér és Ferencváros–Sertéshizlaló között vágányokat.

Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a IX. kerületi bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.

Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.

1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.[2][3]

Az 1980-as évek végétől kezdve a Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat, valamint a vágóhidak melléktermékeire épülő ipartelepeket felszámolták, legfőképp azért, mert az eredetileg a város szélére épült vágóhidakat és gyárakat napjainkra a város körbenőtte.

Kapcsolódó vonalak

szerkesztés

Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Józsefvárost, Keleti pályaudvart, Kőbánya felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. A nyugatra lévő vágányok Kelenföld állomást kötik össze a pályaudvarral az Összekötő vasúti hídon át. Déli irányban a Budapest–Kelebia-vasútvonal indul, Soroksári út állomásig két vágánnyal.

A pályaudvarba becsatlakozott még egy vonal, a Kis-Burma is. Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (mai M5-ös autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a 150-es vonalba.

 
M28 1006 a ferencvárosi fűtőházban

Ferencváros első vágányai a Kőbánya felső és Kelenföld közötti vonallal párhuzamosan épültek ki. Ezekből ma már 19 vágány létezik, mindegyik forgalom alatt áll. A hátsó vágányok közül többet a síktolatásos elegyrendezéshez használnak.

A pályaudvaron egy emelt szigetperon van a III. és IV. átmenő fővágányok között, valamint egy alacsony oldalperon a II. vágány mellett. A peronokat szintben, a vágányokon létesített átjárókon lehet megközelíteni. A peronok keleti végén felüljáró is épült, azonban elsősorban nem az utasok, hanem a pályaudvaron dolgozók számára.

Ezeken a vágányokon túl épült ki a vontatási telep, fordítókoronggal. Jelenleg két mozdonyszín áll: egy a dízel- és egy a villanymozdonyok számára.

A mozdonyszín mögött terül el a ferencvárosi rendező pályaudvar több mint 80 vágány kapacitással, amelyek nagyobb része ma is üzemben van. Jelenleg csak egy gurítódomb üzemel, a megcsappant teherforgalom miatt a korábbihoz képest kevesebb műszakban működik.

A rendező pályaudvar vágányai fogják közre a központi szertárat, azonban az átalakuló MÁV csoportok alkatrész, ruha és egyéb termékek beszerzése más módon fog történni, jelentősége emiatt lecsökkent.

A BKV Ferencvárosi kocsiszínje rendelkezik összekötővágánnyal Ferencváros felé, például ezen a vágányon tolták be a vasúti kocsikon érkező Combino villamos szerelvényeket.

Járat Útvonal Gyakoriság
 G10  Budapest-KeletiFerencvárosBudapest-KelenföldBiatorbágyBicske alsóBicskeAlsógallaTatabányaTóvároskertTataKomáromÁcs(NagyszentjánosGyőrszentiván →) Győr-GyárvárosGyőr Napi 3-5 Győr felé
 S36  Kőbánya-KispestFerencvárosBudapest-KelenföldAlbertfalvaBudafokKastélyparkTétényligetÉrd alsóTárnok (Martonvásár) Óránként
 G43  Kőbánya-KispestFerencvárosBudapest-KelenföldBudafokBudatétényBarosstelepÉrdligetÉrd felsőTárnokMartonvásárBaracskaKápolnásnyékVelenceGárdonyAgárdSzékesfehérvár Óránként
 G43  SzékesfehérvárDinnyésAgárdGárdonyVelencefürdőVelenceKápolnásnyékPettendBaracskaMartonvásárTárnokÉrd felsőÉrdligetBarosstelepBudatétényBudafokBudapest-KelenföldFerencvárosKőbánya-Kispest Kora reggel 3 Budapest felé
gyorsított személyvonat Budapest-KeletiFerencvárosBudapest-Kelenföld(BiatorbágyBicske alsóBicske →) AlsógallaTatabánya (← Vértesszőlős)TóvároskertTata (← AlmásfüzitőAlmásfüzitő felsőSzőny)KomáromÁcs (← NagyszentjánosGyőrszentiván)Győr-GyárvárosGyőrAbdaÖttevényLébény-MosonszentmiklósMosonmagyaróvárLevélHegyeshalom Munkanapokon napi 1-2 pár
Dacia-Corvin nemzetközi gyorsvonat Wien Hauptbahnhof (Bécs)HegyeshalomMosonmagyaróvárGyőrTatabányaBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-KeletiSzolnok (közvetlen kocsikkal Kolozsvárra)BékéscsabaLőkösháza – Curtici (Kürtös) – Arad (Arad) – Deva (Déva) – Simeria (Piski) – Alba Iulia (Gyulafehérvár) (← Coșlariu (Koslárd)) – Blaj (Balázsfalva) – Mediaș (Medgyes) – Sighișoara (Segesvár)Brașov (Brassó) – Predeal (Predeál) – Sinaia – Ploiești Vest – București Nord Napi 1 pár
Rába InterRégió SzombathelySárvárCelldömölkMezőlakPápaVaszarSzerecsenyGyömöre-TétGyőrszabadhegyGyőrKomáromTataTatabányaBicskeBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-Keleti Iskolaidőben vasárnap 1 Budapest felé
Rába InterRégió GyőrKomáromTataTatabányaBicskeBudapest-Kelenföld(Ferencváros →) Budapest-Keleti Iskolaidőben vasárnap 1 Budapest felé
Vitorlás InterRégió SzolnokÚjszászNagykátaSzentmártonkátaTápiószecsőSzőlősnyaralóSülysápPusztaszentistvánMendeGyömrőMaglódi nyaralóMaglódEcserRákoskertRákoshegyRákosKőbánya felsőFerencvárosBudapest-KelenföldVelenceSzékesfehérvárBalatonaligaSzabadisóstóSzabadifürdőSiófokBalatonszéplak felsőBalatonszéplak alsóZamárdi felsőZamárdiSzántódBalatonföldvárBalatonszemesBalatonlelleBalatonboglárFonyódligetFonyód Nyári hétvégéken napi 1 pár
 
Egy RoLa vonat indulásra készen Ferencváros állomáson

Személyforgalom

szerkesztés

Az állomáson a Budapest–Kelebia-vasútvonal személyvonatai, a Székesfehérvár és Kőbánya-Kispest között közlekedő gyorsított személyvonatok és a tárnoki személyvonatok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a Balaton felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg, melyek közül az egyik Záhonyból Tapolcára közlekedik.

Teherforgalom

szerkesztés

Rendező pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan (adat) tehervonat közlekedik le. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején előfordult olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel

szerkesztés
  1. A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján
  2. Az ország szíve: Ferencváros, avagy merre mehetnek a délegyházi vonatok? - www.innoteka.hu, 2018, április
  3. Ha a 201-es váltó mesélni tudna - Indóház Online, 2015.04.05.