Pozsonyi Királyi Jogakadémia

megszűnt pozsonyi felsőoktatási intézmény (1784–1921)
(Pozsonyi Jogakadémia szócikkből átirányítva)

Pozsonyi Királyi Jogakadémia felsőfokú oktatási intézmény volt Magyarországon 1783–1922 között.

Pozsonyi Királyi Jogakadémia
Alapítva
Bezárva 1922
Hely Magyar Királyság,
Típus
  • felsőoktatási intézmény
  • akadémia

TörténeteSzerkesztés

A Ratio Educationis a jogakadémiákat két fő céllal alapította: egyrészt azoknak a hallgatóknak, akik később valamely egyetemen kívántak továbbtanulni, megfelelő alapképzést kívánt biztosítani, másrészt azoknak a diákoknak, akik nem kívántak továbbtanulni, olyan bizonyítványt adni, amellyel később el tudtak helyezkedni, elsősorban igazgatási állásokban. A királyi jogakadémiák a 19. század közepéig megtartották katolikus jellegüket: a katolikus pénzalapból finanszírozták őket, és uralkodói alapításúak voltak, s így állami felügyelet alatt maradtak.[1]

Mária Terézia reformjainak egyik meghatározó eleme a jezsuita rend feloszlatása után a Nagyszombati Egyetem Budára költöztetése volt. Mintegy kárpótlásként a Ratio Educationisszal királyi jogakadémiát alapított Nagyszombatban, amely első tanévét már 1777-ben megkezdte, jogi és bölcsészeti tanfolyammal. II. József rendeletének megfelelően azonban 1784-ben Nagyszombatból Pozsonyba költözött az akadémia. 1783-ban már kijelölték a helyiségeit is, a klarisszáknak az országház mögött fekvő monostorát és egyházát, vagyis azt az épületet, ahol később a királyi főgimnázium volt. A pozsonyi akadémiát 1784. május 15-én kellett volna ünnepélyesen megnyitni, de mivel erre az időre az átköltözködés csak részben történt meg, az ünnepélyes megnyitás elmaradt. Mindazonáltal az akadémiát átadták. Csupán 1803-ban fenyegette a feloszlatás veszélye, amikor a tanulmányi alap kimerült, és a készülőben levő új Ratio Educationis alapján szervezett rendezés folyamatban volt. Ezt a veszélyt azonban József nádor közbelépése elhárította.

Első tervezete az 1777-ben közhírré tett és az 1780. évi 67-ik törvénycikkel kirendelt országos bizottsági munkálaton, másodjára az 1806-ben kibocsátott Ratio Educationis tanrendszerén alapult. Az akadémia és a gimnázium két külön intézet lett. Az akadémia az egyetemre készített elő, de önállóan is képesített. Egy jogi és egy bölcseleti két-két éves tanfolyamra oszló felsőbb tanintézet volt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt az intézményben nem folyt oktatás, és csak az 1849/50-es tanévben kezdődött meg ismét, immár a Császári Királyi Jogakadémia keretében.

1874-ben a jogakadémiákat újjászervezték.

A Pozsonyi Jogakadémia hallgatósága 1777–1850 között, talán a Győri Jogakadémia mellett a legteljesebben rekonstruálható.[2]

Az 1850–1851. tanévben a bölcseleti két osztályt mint 7. és 8. gimnáziumi osztályokat, a gimnázium kiegészítő részéül rendelték. Az akadémián csak a jogi kar maradt, melyet 1859-ben Bad Ischlben kelt szervezési nyílt parancs alapján három tanfolyamra osztott jogi tanintézetté bővítettek ki. Az 1860. évi októberi diploma ismét szabályozott az oktatásügy szervezeten, amelyet a helyreállított magyar királyi helytartótanács 1861. október 23-án tartott tanácsülésének rendelete változtatott meg. 1874. május 19-én a vallás és közoktatásügyi magyar királyi minisztérium újabb változtatást eszközölt a következő tanévtől. Ezen utóbbi átszervezéstől kezdve megindult az akadémia lassú leépülése.

Az intézeti könyvtár az 1859. év végén a 20 000 kötetet is meghaladta.

A joghallgatók száma az 1893/1894. tanévben 75 volt. Az intézmény az 1893/1894-es tanév végéig a jezsuiták épületének déli részében volt.

1921. augusztus 20-án megjelent 276/1921. számú csehszlovák kormányrendelet a Pozsonyi Királyi Jogakadémia bezáratása mellett elrendelte a kassai jogakadémia bezárását, 1922. július 31-ével.

Neves személyekSzerkesztés

FőigazgatókSzerkesztés

IntézetigazgatókSzerkesztés

OktatókSzerkesztés

DiákokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés