Szerkesztő:Tuttééé/Portál:Archaea
Archaea portál
Az archeák (Archaea vagy Archaebacteria, a görög αρχαία, „ősi eredetűek” kifejezésből) vagy ősbaktériumok az élő szervezetek egyik nagy csoportja. Bár még mindig van bizonytalanság a csoportok eredetét illetően, a baktériumok – archeák – eukarióták felosztás az alapja az ún. háromdoménes rendszernek. A baktériumokhoz hasonlóan egysejtű, sejtmag nélküli, azaz prokarióta szervezetek. A Whittaker–Margulis-féle osztályozás öt birodalmának egyike, a Monera vált ketté a baktériumokra és az archeákra az új 3 doménes filogenetikus (molekuláris evolúciós) osztályozásban. Az archeákat eredetileg csak szélsőséges életkörülmények között találták meg, de azóta mindenféle élőhelyen nyomukra bukkantak, például a bélflórában is.
Érdekességek és tennivalók
Tennivalók:
1. Archeák cikk bővítése.
2. Crenarchaeota törzs megírása.
Tudtad-e?
Hogy a Methanobrevibacter smithii érintett az anorexiások székrekedésének kialakulásában.
Hogy a Halobacteria osztály tagjai és számos más archaea egyes tudósok szerint életben maradnának a Marson.
Hogy a Methanosarcina nem tagjait használják a szennyvíz lebontására.
Friss érdekes cikk
A Methanosarcina a Methanosarcinaceae családba tartozó metántermelő Archaea nem. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. Az egyetlen ismert anaerob metanogén egysejtű ami mindhárom metanognezis anyagcsere utat használja a metán előállításához. Különböző környezetekben él, ahol biztonságban van az oxigéntől: a föld felszínén, a talajvízben, a mélytengeri kürtőknél, és az állatok emésztőrendszerében. Kolóniákban nő.
A Methanosarcina barkeriben fedezték fel a pirrolizin nevű aminosavat. A hemoglobin primitív verzióit fedezték fel a M. acetivoransban, ami arra utal, hogy a mikróba vagy az őse lehet hogy döntő szerepet játszott a földi élet evolúciójában. Továbbá a faj genomja szokatlanul nagy, a legnagyobb az ismert Archaea genomok közül.
Egy 2014-ben megjelent elmélet szerint a Methanosarcina felelős nagyrészt a legsúlyosabb kihalási eseményért a perm-triász kihalási eseményért. Az elmélet szerint egy cellulózbontó baktériumtól géntranszferrel egy új anyagcsere útra tett szert. Ami lehetővé tette hogy exponenciálisan elszaporodjanak a tengeri üledékben. Ezáltal rendkívül megnövekedett az óceánok és légkör metán és szén-dioxid szintje. Ami kiváltotta a fajok 90%-nak kihalását. Ez az elmélet jobban magyarázza a megfigyelt szénizotóp szintet a lerakódásokban mint más elméletek, például a vulkáni tevékenység.
Az 1980-as évek óta használják a fajait szennyvíztisztítóként. A kutatók kísérleteznek vele hogy alternatív energiaforrásként használják.