A Debreceni Református Kollégium nevezetes diákjainak és tanárainak listája

A Debreceni Református Kollégium Magyarország egyik legnevezetesebb, leggazdagabb múltú oktatási intézménye.

Az alábbi listában szerepelnek a Kollégium nevezetes diákjai és tanárai.

Nevezetes diákjai

Ady Endre

Arany János

Bay Zoltán

Csokonai Vitéz Mihály

Irinyi János

Kölcsey Ferenc

Latabár Endre

Móricz Zsigmond

Szabolcska Mihály

Szőnyi Pál

szegedi és borosjenői gróf Tisza István (dr., Dr.)

borosjenői és szegedi Tisza Kálmán

borosjenői és szegedi gróf Tisza Lajos

Veres Győző

Ady Endre (1877–1919) költő
Arany János (1817–1882) költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára
Balassa Iván (1917–2002) etnográfus, a történelemtudományok (néprajz) doktora
Balkányi Szabó Lajos (1823–1889) ügyvéd, költő
Balog Zoltán (1958) református lelkész, országgyűlési képviselő, felelős államtitkára, Magyarország emberi erőforrások minisztere
Baltazár Dezső (1871–1936) debreceni püspök, az Országos Református Lelkészegyesület elnöke
Barcza Gedeon (1911–1986) tanár, nemzetközi sakknagymester, sakkíró
Bay Zoltán (1900–1992) fizikus
Bátorkeszi István (17. század) református prédikátor
Béládi Miklós (1928–1983) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
Bényi Árpád (1931–2006) festőművész, 1956-os politikai elítélt, Berettyóújfalu és Debrecen város díszpolgára
Bíró Lajos (1856–1931) zoológus, utazó, néprajzi gyűjtő
Bojthi Veres Gáspár (1595–1640) tanár, Bethlen Gábor titkára és I. Rákóczi György fejedelem udvari embere
Bölcskei Gusztáv (1952) református püspök, teológus, egyetemi tanár
Borsos Endre (1876 – ) közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka
Budai Ézsaiás (1766–1841) bölcselet- és hittudós, író, történész, református püspök
Czeglédi István (1620–1671) református lelkész, kassai rektor, prédikátor
Csapó József (1734–1799) Debrecen város főorvosa, botanikus, az első hazai gyermekorvostani munka szerzője
Csathó Kálmán (1881–1964) író, színházi rendező, az MTA levelező tagja (1933-1949)
Csengery Antal (1822–1880) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő
Csete György (1937–2016) Kossuth-díjas építészmérnök, A Nemzet Művésze
Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) költő, 1794-ben a Kollégium poétai osztályának préceptora
Darvasi Ilona (1957) jelmeztervező, színházigazgató
Debreceni Ember Pál (1660 körül–1710) református lelkész, egyháztörténész
Diószegi Sámuel (1761–1813) református lelkész, botanikus
Domokos Lajos (1728–1803) Debrecen város főbírája, Domokos Márton fia, debreceni református egyház és a Kollégium gondnoka, több iskolai reform kezdeményezője, a bécsi önkénnyel szembeni nemes-nemzeti ellenállás jeles vezetője
Domokos Márton (1697–1764) Debrecen város főbírája, a debreceni református egyház gondnoka
Erőss Gábor (1779–1815) rézmetsző, tipográfus, Csokonai legismertebb arcképének (prémes, magyar mentében öltözött) első elkészítője rézmetszetben
Erőss János (1777–1808) rajzoló, rézmetsző, református lelkész, Csokonai legismertebb arcképének (prémes, magyar mentében öltözött) megrajzolója
Erőss Lajos (1857–1911) református lelkész, tiszántúli püspök; teológia professzor
Fazekas Mihály (1766–1828) költő, botanikus, huszár-főhadnagy, éveken át a Kollégium pénztárnoka
Félegyházi Tamás (1540–1586) református lelkész
Fehér Gábor (1893–1941) író, költő, kritikus, tanár
Fényes Elek (1807–1876) közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja 1858–1867 között
Ferenczy Miklós (1931) orvos, helytörténész
Földi János (1755–1801) hajdúhadházi orvos, természettudós, költő, Csokonai és Fazekas Mihály barátja és mestere
Genersich János (1761 - 1823) történész, pedagógus.
Géresi Kálmán (1841–1921) jogakadémiai tanár, történész, Tisza István nevelője
Gulyás Pál (1899–1944) költő, tanár
Hatvani István (1718–1786) orvosdoktor
Hányoki Losonczi István (1704–1780) lelkész, pedagógus, tankönyvíró
Hegedűs Mária (1951) költő, vizuális művész, pedagógus
Horthy Miklós (1868–1957) tengernagy, kormányzó
Hőgyes Endre (1847–1906) orvosprofesszor, bakterológus, a Pasteur veszettség elleni védőoltásának módosítója
Imre Samu (1917–1990) állami díjas nyelvész, nyelvjáráskutató, a nyelvtudományok doktora, az MTA tagja
Imre Sándor (1820–1900) irodalomtörténész, nyelvész
Irinyi János (1817–1895) természettudós, vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja
Irinyi József (1822–1859) ügyvéd, hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, 1848-ban részt vett a 12 pont megszövegezésében Irinyi János öccse
Jakucs Pál (1928–2000) Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, az MTA tagja
Julow Viktor (1919–1982) irodalomtörténész, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár
Karácsony Sándor (1891–1952) pedagógus, író, lapszerkesztő
Kardos Albert (1861–1945) irodalomtörténész; a debreceni zsidó gimnázium megszervezője
Kardos Pál (1900–1971) irodalomtörténész, pedagógus, Kardos Albert fia
Kazinczy Ferenc (1759–1831) költő, nyelvújító
Kállay Ferenc (1790–1861) művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja
Kenessey Albert (1828–1879) hajóstiszt, hajózási szakember, az MTA tagja
Kerekes Ferenc (1784–1850) matematikus, a Debreceni Kollégium professzora, pedagógiai reformok kezdeményezője, a Kollégiumi Füvészkert alapítója (1840)
Keresztúri Bíró Pál (1589–1655) református prédikátor, hitvitázó, jeles pedagógus
Keserüi Dajka János (1580–1633) erdélyi református püspök, Bethlen Gábor fejedelem udvari papja; az Öreg Graduál című énekeskönyv szerkesztője
Kesztyűs Loránd (1915–1979) orvos, immunológus, patofiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja
Kiss Ferenc (1928–1999) irodalomtörténész
Kiss Sándor (1918–1982) a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség országos vezetője, kisgazda- majd parasztpárti-politikus, 1956-os emigráns
Kiss Tamás (1912–2003) költő, író, műfordító
Kocsi Csergő Bálint (1647–1698) református tanár, a magyarországi barokk gályarab-irodalom egyik jeles írója
Konrád György (1933-2019) író, esszéíró, szociológus
Kovács Ferenc (1823–1895) politikus, az MTA tagja
Kovács János (1816–1906) kollégiumi tanár, Afrika-kutató
Kovács Máté (1906–1972) könyvtáros, művelődéspolitikus
Kovács Sebestény Endre (1814–1878) sebészorvos, az MTA tagja
Kölcsey Ferenc (1790–1838) költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja
Könyves Tóth Kálmán (1837–1924) író, debreceni lelkész, Könyves Tóth Mihály fia
Könyves Tóth Mihály (1809–1895) debreceni lelkész, aki a forradalmi buzdító beszédei miatt 1849–1856 között osztrák börtönökben raboskodott
Kövy Sándor (1763–1829) jogász, a Sárospataki Református Kollégium jogakadémiájának tanára, tanítványai közé tartozott Kossuth Lajos és Szemere Bertalan
Kúnos Ignác (1860–1945) nyelvész, turkológus, a török népköltészet úttörő jelentőségű kutatója, az MTA tagja
Latabár Endre (1812–1873) színművész, kassai színigazgató
Lengyel József (1770–1822) a Debreceni Református Kollégium tanára, majd lelkész; jeles egyházi zeneszerző
Lovassy László (1815–1892) jogász, az országgyűlési ifjúság egyik vezetője.
Lugossy József (1812–1884) nyelvész, orientalista, az MTA tagja, magyar irodalom tanár és a kollégium könyvtárosa
Mándi Márton István (1760–1831) tanár, filozófus és nyelvész, a Pápai Református Kollégium újjászervezője és felvirágoztatója
Márton József (1771–1840) Mándi Márton István öccse, nyelvész, lapszerkesztő; a Magyar Hírmondó és a Magyar Kurír szerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; számos nyelvtudományi munka, nyelvtan és szótár szerzője; Csokonai verseinek első kiadója
Maróthi György (1715–1744) matematikus, a magyar zeneelmélet úttörője, a Kollégiumi Kántus alapítója, a história és ékesszólás professzora
Medgyesi Pál (1604–1663) református lelkész, teológus, író
Medgyessy Ferenc (1881–1858) orvos, Kossuth-díjas szobrászművész
Milotai Nyilas István (1571–1623) író, lelkész, tiszántúli püspök, majd Bethlen Gábor fejedelem udvari papja
Móricz Zsigmond (1879–1942) író, lapszerkesztő
Nagy Attila (1982) költő, író, zenész
O. Nagy Gábor (1915–1973) irodalomtörténész, szóláskutató, tanár
Nagy Imre (1817–1840) költő
Nyáry Pál (1805–1871) politikus, író, Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja, képviselő, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a nemesi liberalizmus egyik vezére
Oláh Gábor (1881–1942) költő, regényíró
Orvos-Tóth Noémi (1972) klinikai szakpszichológus
Ökröss Bálint (1829–1889) jogász, az MTA tagja
Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) költő, író, hagyománygyűjtő, mérnök, ügyvéd; Csokonai barátja; a századforduló magyar népi dalkincsét Ötödfélszáz énekek című kéziratos gyűjteményében gyűjtötte össze
Péchy Mihály (1755–1819) építész, mérnökkari tábornok; tervei alapján épült a Nagytemplom, valamint a Debreceni Kollégium mai épülete
Péczeli József (1750–1792) református lelkész, irodalomszervező egyéniség, műfordító és költő; Péczely József történetíró és Kollégiumi professzor apja
Péczely József (1789–1849) történész, költő, történelem és a görög-latin tanszékek tanára, kollégium rektora és könyvtárosa; Péczeli József református lelkész fia
Rácz Jenő (1907–1981) politikus, pénzügyminiszter
Révész Bálint (1816–1891) református püspök
Révész Imre, id. (1826–1881) református lelkész, egyházjogi és egyháztörténeti kutató és író, levéltáros, az MTA tagja; egyháztörténelem tanár
Révész Kálmán (1860–1931) lelkész, debreceni püspök, egyháztörténész, id. Révész Imre fia és ifj. Révész Imre apja
Sarkadi Imre (1921–1961) Kossuth- és József Attila-díjas próza- és drámaíró, újságíró
Sárvári Pál (1765–1846) az első magyar nyelvű rajzkönyv írója, filozófia professzora, Arany János szeretett tanára
Schulek Frigyes (1841–1913) építész, műegyetemi tanár, a Mátyás-templom átépítője, a Halászbástya tervezője
Segner János András (1704–1777) természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár
Sinai Miklós (1730–1808) történet és klasszikus irodalmak tanára, református püspök
Senánszky Petra (1994) világbajnok sportoló
Szabó Károly (1824–1890) történész, műfordító, pedagógus, az MTA rendes tagja
Szabó Lőrinc (1900–1957) költő
Szabó Zoltán Gábor (1908–1995) kétszeres Kossuth-díjas fiziko-kémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Szabolcska Mihály (1861–1930) lelkész, költő
Szele Tibor (1918–1955) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár
Szenczi Molnár Albert (1574–1634) református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító
Szentgyörgyi József (1765–1832) debreceni orvos, természettudós, nyelvész, egyházi énekszerző
Szentjóbi Szabó László (1767–1795) költő, részt vett a magyar jakobinus mozgalomban, a kufsteini várbörtönben raboskodott és ott is halt meg
Szikszai György (1738–1803) debreceni esperes-lelkész, teológus, nyelvész, író
Szilády Áron (1837–1922) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Szilágyi József (1917–1958) forradalmár, jogász, rendőr alezredes
Szoboszlai Pap István (1786–1855) debreceni püspök, egyházi író
Szombati-Szabó István (1888–1934) költő, műfordító, a kisebbségbe került magyarság jeles képviselője
Szőnyi Pál (1808–1878) Tisza Kálmán nevelője, tanügyi író, ásványgyűjtő
Tessedik Sámuel (1742–1820) szarvasi evangélikus lelkész, mezőgazdasági író, a szarvasi gazdasági iskola alapítója
Tisza István (1861–1918) politikus, miniszterelnök
Tisza Kálmán (1830–1902) politikus, miniszterelnök, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka
Tisza Lajos (1832–1898) politikus, közlekedési miniszter, kormánybiztos, Tisza Kálmán öccse, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka
Tofeus Mihály (1624–1684) teológiai doktor, erdélyi református püspök, Apafi Mihály fejedelem udvari papja
Török Pál (1808–1883) pesti református lelkész, majd a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke; szuperintendens; a pesti református gimnázium és teológia alapítója (1855); Török József orvos bátyja
Törő Imre (1900–1993) Kossuth-díjas orvos professzor, hisztológus, akadémikus
Udvarhelyi Miklós (1790–1864) színész, a magyar színjátszás egyik úttörője; az ő jutalomjátékaként játszották először Katona József Bánk bán című drámáját 1883-ban Kassán
Újházi Ede (1841–1915) színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője
Újhelyi Szilárd (1915–1996) politikus, művelődéspolitikus, szerkesztő
Vargha Balázs (1921–1996) író, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, könyvtáros, pedagógus
ifj. Varga Zsigmond (1919–1945) mártírhalált halt egy hitleri koncentrációs táborban, Varga Zsigmond fia
Varjas János (1721–1786) költő, a Debreceni Kollégium professzora
Vass Lajos (1927–1992) Erkel-díjas zeneszerző, karmester, népzenekutató
Vásáry Tamás (1933) Kossuth-díjas karnagy
Veres Győző (1936–2011) az első magyar súlyemelő világbajnok
Voinovich Géza (1877–1952) irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja
Weszprémi István (1723–1799) orvos, polihisztor, Hatvani István jeles tanítványa, 1755-ben a pestis elleni védőoltásra tett javaslatot
Wladár Antónia (1928–1992) metodista lelkész, tanár
Zoltai Lajos (1861–1939) levéltáros, muzeológus; Debrecen múltjának kutatója

Nevezetes tanárai

Budai Ézsaiás

Hatvani István

Maróthi György

id. Révész Imre

Aranyi István (1795–1864) református lelkész, hittudós
Balogh Ferenc (1836–1913) egyháztörténet professzora
Bethlendy Endre (1850–1888) református lelkész, hittudós
Budai Ézsaiás (1766–1841) bölcselet- és hittudós, író, történész, református püspök
Csikesz Sándor (1886–1940) a Theologiai Szemle alapítója, az Országos Református Kiállítás főszervezője, a Kollégium fennállásának 400. évfordulójára (1938) rendezett ünnepségek szervezője, gyakorlati teológia tanár
Csiky Lajos (1852–1925) református lelkész, hittudós
Dállyai Vas János (?–1716) református lelkész, hittudós
Dicsőfi József (1859–1920) református lelkész, hittudós
Dóczi Imre (1849–1930) a Tanárképző Intézet egyik megszervezője, az ORTE alapítója, görög–latin szakos tanár
Erdélyi József (1795–1863) református lelkész, hittudós
Erdős József (1856–1946) református lelkész, hittudós
Erőss Lajos (1857–1911) református lelkész, hittudós, püspök
Gáborjáni Szabó Kálmán (1897–1955) festő, grafikus, rajz- és művésztanár
Hatvani István (1718–1786) orvosdoktor, mértan és bölcsészettan tanár
Imre Sándor (1820–1900) irodalomtörténész, nyelvész, magyar nyelv és irodalom tanár
Karmaci Vári Mihály (?–1723) református lelkész, hittudós
Kerekes Ferenc (1784–1850) matematikus
Kiss Ferenc (1862–1948) református lelkész, hittudós
Kocsi Csergő János (1647–1711) református lelkész, hittudós
Kocsi Sebestyén István (1761–1841) református lelkész, hittudós
Komáromi Csipkés György (1628–1678) a magyar barokk teológiai irodalom képviselője, a teológia doktora
Komáromi H. Mihály (?–1748) református lelkész, hittudós
Kovács János (1816–1906) Afrika-kutató, görög-latin nyelv- és természetrajz tanár
Lencz Géza (1870–1932) református lelkész, hittudós
Lisznyai Kovács Pál (1630–1695) református lelkész, hittudós
Lugossy József (1812–1884) nyelvész, orientalista, az MTA tagja, magyar irodalom tanár és a kollégium könyvtárosa
Makkai Sándor (1890–1951) író, református püspök, gyakorlati teológia tanár
Maróthi György (1715–1744) matematikus, a magyar zeneelmélet úttörője, a Kántus alapítója, a história és ékesszólás professzora
Martonfalvi Tóth György (1635–1681) református teológiai doktor, tanár, a latin nyelvű puritán teológiai irodalom képviselője; a hit, a logika és a mértan tanára, a kollégium rektora
Menyhárt János (1823–1900) református lelkész, hittudós
Nagy Sándor (1886–1965) református lelkész, levéltáros, író, az Andaházy-Szilágyi Intézet igazgatója (1928–1949), vallástanár
Ormós András (?–1792) református lelkész, hittudós
Péczely József (1789–1849) történész, költő, történelem és a görög-latin tanszékek tanára, kollégium rektora és könyvtárosa
Piskárkosi Szilágyi Gábor (?–1807) református lelkész, hittudós
Piskárkosi Szilágyi Márton (?–1747) református lelkész, hittudós
Piskárkosi Szilágyi Sámuel (1719–1785) református lelkész, hittudós, püspök
Révész Bálint (1816–1891) református püspök
Révész Imre, id. (1826–1881) református lelkész, egyházjogi és egyháztörténeti kutató és író, levéltáros, az MTA tagja; egyháztörténelem tanár
Révész Imre, ifj. (1889–1967) egyház-, művelődés- és társadalomtörténész; az MTA tagja, református püspök; gimnáziumi tanár
S. Szabó József (1862–1944) irodalomtörténész, költő, vallástanár
Sárközi Kecskeméti György (?–1718) református lelkész, hittudós
Sárvári Pál (1765–1846) az első magyar nyelvű rajzkönyv írója, filozófia professzora
Sass Béla (1865–1928) református lelkész, hittudós
Sinai Miklós (1730–1808) történet és klasszikus irodalmak tanára, református püspök
Szathmári Paksi István (1719–1791) református lelkész, hittudós, püspök
Szilágyi Sámuel (1719–1785) műfordító, református püspök, a korai felvilágosodás első debreceni képviselője; görög nyelv, történelem-, filozófia- és matematikatanár; a Kollégium első fizikai előadótermének építtetője
Szilágyi Tönkő Márton (1642–1700) a bibliai nyelvek, a filozófia és a dogmatika tanára, református püspök
Szűcs István (1811–1891) köz- és váltójogi ügyvéd, királyi törvényszéki bíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Tabajdi Sáska János (?–1751) református lelkész, hittudós
Tóth Mihály (1807–1879) református lelkész, hittudós
Tóth Sámuel (1838–1899) református lelkész, hittudós
Török József (1813–1894) orvos, természettudós, az MTA tagja, vegytan és természetrajz tanár
Varga István (1776–1831) református lelkész, hittudós
Varga Zsigmond (1886–1956) teológus, szumirológus, bölcsészprofesszor
Varjas János (1721–1786) református lelkész, hittudós
Zsigmond Ferenc (1883–1949) irodalomtörténész, az MTA rendes tagja; magyar-latin szakos gimnáziumi tanár